Prágai Magyar Hirlap, 1931. május (10. évfolyam, 100-123 / 2617-2640. szám)

1931-05-10 / 107. (2624.) szám

1931 május 10, vasárnap. TOX^MAfifeSRHTtatSg? A HETVENOTEVES Irta: Neubauer Pál ÍRetrosppöktiv'e nézve mit tett? Átrepülte a lé­lek óceánját. Lindbergbnek 30 óra kellett ahhoz, hogy a nagy vizet átrepülje. Freudnak 45 év. Ennyivel, legalább ennyivel nagyobb a lélek óceánja. A veszélyek is eunyivel na­gyobbak. Azt hittük, leküzdbetetlenek. Freud leküzdötte őket A vizióoeán százezer méteres mélysége semmi a lélek tudatalatti mélységei­hez képest, és Freud nemcsak hogy átrepülte a lélek végtelen tengeréi, hanem egyben le­szállt a tudatalatti legmélyebb mélységekbe, hogy mélységet és magasságot, tudattalant és öntudatost összhangba hozzon, ö muttata meg elsőnek, hogy a tudatos gondolatok, a képze­tek és az érzetek, a lelki élet végtelen szín­skálája a tudattalanból, tudatalattiból táplál­kozik: a világos, logikus éleimegnyilvánulá- sok gyökere lent van. a sötétségben, az ösztön­ben, abban a misztikus 3 égi óban, amellyel, úgy születünk, amely úgy tartozik hozzánk, mint a virághoz a föld. Mi t tett Freud ? Fordított egyet a pszichologia módszerén: a lélek s a lel ki történ és gyökerei­vel foglalkozott, a földkéreggel, amelyből táp­lálkoznak és a gyökereket meg a földet vette bonokét, alá. Ami lent volt, felhozta a mélyből <—: az öntudatot a tudattalannal magyarázta meg. A világosságról kimutatta, hogy gyökerével lenyúl a sötétségbe és a sötétséggel megvilá­gította a világosságot. * Mit tett még? kangeiyt adott, a léleknek, A pszichológia számára köiüllíbtelül azt csele­kedte, amit Kopernifcus és Kepler a csillagá­szat számára. Nem a Nap kering a föld körül, hanem fordítva: a föld egy kis bolygó, olyan, mint a többi sokezer. Ami addig titok, rej­tély és ellentmondásos misztérium volt, egy­ben világos lett: a bolygók pályája, a csilla­gos ég elrendezése. Szabályos, természeti tör­vények itt is; a szférák zenéje, ha van ilyen zene, egyszerű dinamikai törvényszerűség kö­vetkezménye. Tengelyt kapott a mi szüfeebb világegyetemünk, a naprendszer. Freud is tengelyt adott a lélek világegyete­mének. Mert itt is ezernyi főidről, bolygó csil­lagról van szó és itt is mind előirt pályákon mozognak. Meg kellett fordítani a kutatási módszert, meg kellett találni az uj tengelyt. Freud megtalálta. Azt mondta: nem az öntu­dat, a saját maga tudása, nem az Én az a Nap, amely körül a lelki élet milliónyi bolygója fo­rog, hanem fordítva: az Én maga kis bolygó és a Nap a Tudatalattiság, mely sötét e mégis ő a világosságot adó Nap, amely körül a lelki- történések forognak. Ha minden zseni forradalmár azáltal, hogy újból meg mintázza a Columbns tojását, akkor Freud a legnagyobb zsenik egyike. A másik 'élő ilyen zseni Einstein. Retroszpektive hihe­tetlen egyszerű, amit ez a két ember tett és úgy van tényleg, hogy simplex sigillum veri. Einstein a legvégső egyszerűségű matematikai formulára egyszerűsítette le a világegyetemet. Freud ugyanezt tette a lélek egyetemével. Kö­zös nevezőre hozta a divergens, egymást ütő, ellentmondásos, betegségeket azért okozó, mert meg nem magyarázott, diszparát lelki elemeket. Egyszerű é.s csodálatos nagysándori tett a lélek górd tusi csomójával szemben. A fog plombálását a foggyökéren kezdik. A foggyökér lenyúl az alveóla sötétjébe. A koro­na csak ,.Öberbau ' Ezt mondja Freud a lélek plombálásáröl. A szociológiai következtetés nőm nehéz, a hatások felismerése sem. Tengely kellett a léleknek. Freud megtalál­ta a tengelyt: a tudattalant. Az analízis mák csak a pranb dolga volt. A lélek ugv áll ma a műtőasztalon, mint a Columbus tojása. * Maradjunk Coluníbusnál. Ez a spanyol el­indult, hogy felfedezze aa Indiába vezető leg­rövidebb utat és megtalálta A mer lkát. A Szentirásban is fel van jegyezve, hogy Saul elindu l, egy eltéved: állatot keresni és meg- találta a nagy birodalmat. Azt hiszem, minden ember megtalálhatná a maga nagy birodalmát, ha nem azért indulna el, hogy birodalmat, liá­non: hogv egy eltévedt álhtot tnáljon. A bi­rodalom rendszerint sült galamb —, már mmt a Sz-lb-m birodalma. F, eud is igy talált rá. Elindulása: eltévedt állatot akart megke­resni. az úgynevezett hisztéria gyógyításával foglalkozott eleinte. Nem gondolt arra, hogy forradalmasítani fogja az egész pszichológiát s megtalálja a pszichoanalízis végnélküli biro­dalmát a lélek tengerén túl, mint Columbns 'Amerikát. Ez az állat, a hisztéria vezette, azaz hogy ingoványos fényként csalta maga után. Freud eltévedt, de kiderült, hogy a tévedés volt a egyetlen helyes ut. Hogy eltévedt, azt az egyetemi, tanárok és hivatásos lelklgyógyá- **ok kara harsogta, mikor Freud első Írásai napvilágot látlak. Micsoda bóiond. aki azt ál­lítja, hogy a. föld kering a Nap körül, illetve azt, hogy a „sötét" tudattalannal kell magya­rázni a „világos" tudatost . . . Évtizedekig állt a harc. Aztán divat lett. ödipuszkuomplexnm, gátlások, trauma, inoeszt-------ötórai teáknál sz ervírozták. Ma nem harcianyag, ma, nem di­vat: ma tudomány. Szürke, mint minden tu­domány éss kenyér: hivatásos pszichológusok, pszichoanalitikusok mindennapi kenyere. Nem beszél róla senki. Csak most, hogy a Mester 75 éves lett, képezi néhány napig beszéd tár­gyát. Most néhány napig mindenütt ott lát­ható ez az aggastyánfej, amely még egy utolsó könyvet adott nemrég a világnak: „Das Un­behagen in dér Kultur". Ez a végső szava: nem jól érzi magát a kultúra világában. Nem kell rajta csodálkozni: ő, aki a pszichoanalízis dlogeneezi lámpájával belevilágított a tudat­talan sötétségbe, szinte hivatott annak a megállapítására, hogy a kultúra valami olyas, mint egy odvas foggyök ér. Az ember legrej­tettebb rejtekét kereste, meg is találta, de nem | volt benne öröme. Végre is úgy volt. hogy a to­jásból is kifolyt a tartalma, amikor Columbus az asztalhoz ütötte, hogy megálljon. És Freud az emberiségen segített önmagán nem tu­dóit segíteni. Amikor pszicboaualitikai mód­szerét önmagára vonatkoztatta, pesszimista lett. I)e merthogy az ő tana szerint minden, a szerelem, a bosszú, a gyűlölet „tünet", ez a frendi pesszimizmus is tünet. Valószínű, hogy igy van. Ha nem lenne 75 éves, kianalizálná a maga pesszimizmusának a tünetét is. De vi­szont ha nem lenne 75 éves, nem i.s lenne pesszimista, hanem — — pszichoanalitikus. Meggyógyítaná magát, mint ahogy meggyógyí­totta a lelket. Viszont: Nagy Sándor Indiá­ban pusztait el és soha nem látta többé bazár­ját, azt a Macedóniái, amely szűk volt neki. Minden. Macedónia busszut áll, ez csak termé­szetes. Mért tegyen kivételt a lélek, országa? ő tanította elsőnek tudományosan: a lélek fejlesz,!i és építi a testet. Tehát: az Indiába vezető legrövidebb ut Amerikáiba erezet. És ha igaz az ő tana, hogy a tudatalatti sötétség ié- szi világossá az öntudatot, úgy bizonyos, hogy világosság is sötét marad az emberi eszmé­i ósben. Analízis ?-------Most jöjjön az a Freud, ak i megtalálja a szintézist. Mert szintézis nélkül az analízis vége: pesszimizmus. Arra, aki a végtelen ut első felét megtette, csodálattal kell letekintenünk 75-ik születő® napján. És várjuk a lélekócoán másik Lind- berghét, aki az ellenutat megteszi. A kettő együtt optimizmushoz kell hogy vezessen. A kettő együtt! Korompa után - Liptószentmiklós? Halálos agóniában az egykor virágzó liptói bőripar — Egyre veszít súlyából Hodza alkotása: a regionális intézet A SALVATOR FORRÁS Prága, május 9. A szociáldomokrala Ro- botmické Novimyiböl vesszük az alábbi cikket : — L iptószentmiiklós bőriparának hely­zete az utolsó érékben annyira rosszabbo­dott, hogy a gazdasági krízis sotrán ez az iparág úgyszólván teljesem beszüntette üzemét. Egyes gyárak már hosszabb ideje nem dolgoznak, egyesek csak korlátolt szánuu munkássággal heti három napolt vannak munkában. Ezen ipar visszaesésé­nek ok* egyrészt a technika nagy fejlődé­sében, másrészt az utolsó évtized racáotna- lizáJásában keresendő, de kelresemdő a Bafla-féle cipőipar terjeszkedésében és a kormánytényezők kevés megértésében is. Egy évvel ezelőtt úgyszólván egész Lapító tüntető mépgyiilést rendezett, amelyen a iiptószemtmiklósi ipar megvédése érdeké­ben kifejezésre juttatták követeléseiket. Sajnos, a beszédek csak pusztába kiáltó szózatok voltak. A legfőbb követelést, a vasúti tarifa átszámítását a miklósi bőr­iparnak nem adták meg. A munkások, akik specializálták magukat erre az iparra és egy évtizede, sőt harminc-negyven éve dolgoztak ezekben a gyárakban, most, öreg napjaikra nagy csalódásra ébredtek, mert az uceára dobják őket minden támo­gatás nélkül. Kétségbeesetten segítséget keresne!k, de egyelőre még csak remény sincs rá, hogy belátható időn belül vala­haiméit segítséget kaphassanak. A szak­szerrezetek ugyan teljesítik kötelességü­ket, azonban ez csak egv bizonyos időre megoldás, a segélyek nem tartanak örökké s belőlük ma már élni sem lehet. Ennyit idézniük Dérer szociáldemokrata mi­ni® bér sajtóorgánumából s azt hisszük, hogy ehhez kommentárt, sem kell fűzni. A szociál­demokraták a kormányban ülnek, a szociál­demokraták. az agráriusokkal együtt megala­kították Szlovén-szikó nemzetgazdasági inbé­Köszvény, cs uzban szenvedőknek, P»iapSK5WS»jj gazdasági válság mert STUBNIANSKE TEPLICE Stuferaysítirdöit 4-hcti gyógyítás vagy üdülés £S*k KE 1,600- Ebben a* árban benne foglaltatik modern szállókban való lakás, rbörendü étkezés (4 szer naponta!, borra valók, kiszolgálásért, járó dijak, világítás, kurtaxa, gyógy vagy strandfürdő használata. Visszautazásnál 50% kedvezmény. Bővebb felviligoéltásrt és prospektust küld » Fürdoijazgatóság’ Stubnianske Teplice Szlovenszkó. zebét, amelynek feladata lett volna éppen a pusztuló szloveuszikói- ipart megmenteni, S most. mit látunk? A legsríofvókaíbb vidék, a szlovák centrum világhírű bőripara teljesen lömkremeut. Liptószentmiklós is Korompa sorsára jut, a kémények megszűnnek füstölögni a munka szünetel, a nyomor nő s „a kor­mánytényezőknél kevés megértésre talál" Liptó&zentmáklós jajkiáltása. Ki segítsen a liptói bőriparom, ha a kormány és a kormáinybam ülő szlovákok igy segíte­nek ? A liptósseuímíklősí példa újabb szomo­feloldja és eltávolítja a szervezetben lerakodott savakat. Vasmentei, emésztést elősegítő kel­lemes üdítő ital. r<u bizonyíték arra nézve, hogy a centralista pártok szlovák tényezői csak pufitogó fráziso­kat tudnak hangoztatni, de sem a mezőgaz­daságot, sem az ipart végső pusztulásától megmenteni nem tudják vagy nem akarják. Hol van a szlovenszkó! együttműködés? Amikor hónapokkal ezelőtt megalakult az Úgynevezett szlovén szkói nemzetgazdasági intézet, a centralista pártok szlovák sajtója óriási gaudiumimal hirdette, hogy végre pártállásra való tekintet nélkül összefogtak a szlovák nemaetgazdászok és törvényhozók, hogy Szlovenszkó gazdasági érdekeit hatha­tósan védelmezzék. Már akkor rámutattunk arra, hogy egy ilyen gazdasági szervezet nem lehet teljes és teljesség hiányában nem lehet súlya, ha azt ki sajátítják magúiknak a szlovákok és teljesen mellőzik a Szlovénsz- kőn élő egyimilliónyi magyarságot és német­séget. Most a Lidové Noviny is leszögezi1, hogy nagyon kicsiny az érdeklődéi a szlo- venszkói nemzetgazdasági intézet iránt. Idő­ről-időre megnmegjelenik róla egy-egy hir —■ inja a lap — hogy ülést tartott, azonban az intézmény vonzóereje nem olyan nagy, amilyennek azt megalapítója, Hódi a Milán dr. képzelte­Csütörtökön például az intézet parlamenti képviselőinek Prágában össze kellett volna ülni ok annak megbeszélésére, miképpen le­hetne a jövő évi költségvetés egyes tételeit Szlovenszkó javára korrigálni, de erre* a tanácskozásra még az agrár párti képviselők és szenátorok sem jelentek meg, egyedül csak m intézmény eszmei megalapítója, tíodza Milán és elnöke, 8to- dola Koméi. Ez is mulatja, milyen gyenge befolyása van j ma Hodza Milánnak, aki .régebiben minden- j ható vezér volt. Ez az érdeklődéshiány élén-! ken példázza, hogy a centralista pártok szlovák törvényhozói csak szemfényvesztő politikát folytatnak. A parlamentben a panaszok és követelé­sek hangoztatásában vetélkednek .Szloven­szkó ellenzéki törvényhozóival, de ezen túl semmit sem tesznek, eddig egy etlen pozitív eredményt sem tudtak elérni, A sztovemszíkóii nemzetgazdasági intézet le­tagadhatatlan csődje csakis egy módon vol­na helyrehozható: az összes szlovén szkóö pártok egy frontba hozásával, Haldoklik a világ egyik legnagyobb iizékusa Newyork, május 9. Albert Mtchéison. profce&sor, a legnagyobb amerikai fizikus, a!ká a Nobel-dijat. is meígnyerte, halálán van. A világhírű tudós egy hó­nappal! ezelőtt idegöeezeomiást szenvedett, ima azután agyvérzés vett rajta erőt, amely halálos ágyba dön­tötte. Halálát miinden pilttain^tibain bekövetkezhető' nék tartják az orvosok. Mteflőtt eszméletét elveszítette volna, a Mount. Wilsonon dolgozó imunkaíáreai közöl bók vele, hogy utolsó eugárraérési kisér tetei sikerrel jártak. Mi- oheíson, akin már erőt vett az egyre előrehaladó paraMaís és szemeiben már a közelii pillanat-okban bekövetkezhető halál lappangott, akaratának végső megfeszítésével hirtelen diktálni kezdte utolsó tu­dományos munkájának bevezető szavait, de g hir­telen bekövetkezett agyvérzés megái tiltotta munká­jában és a tündöklő szelemet örökre elhomályosí­totta. ★ Máohelsőn Albert Abraham 1852-ben született és .már kora ifjúságától a fizika nagy- problémáival foglalkozott. A csikágói egyelem fizikád katedrájá­nak volt a professzora.., azonlldvül a M'oúnt Wálsou obszervaitőriumon a sugánnérési osztályt vezette. 1907-.ben a fizikai Nobel-díjat nyerte. Legbireseb- bele. azok a kiBérleted, amelyek Einstein. relativitás.i elméietének feláíliMltásána vezettek. Híres kásérie- tében azt a tényt használta fel Michelsoin, hogy a föld mozgási irányában és aa arra merőlegesen ha­ladó fénysugárnak ugyanakkora hosszúság befutá­sára különböző időre van szüksége. Kísérleti be­rendezése olyan volt, hogy a várható hatás egy sza­zad részét is jól megfigyelhette volna. Az eredmény mégis negatív volt. Az étiben tehált, melynek moz­dulatlanságáról a Fdzeau-Msénlet tanúskodik, ki­siklik a kezünkből, mikor a föld hozzá viszonyaitól! sebességét a Mbb elsőn-féle káeérlettel akarjuk kon­statálni. A tudomány iltt zsákuccába került, ame­lyet csupán az Einsteán-elimélet tud idáig kielégí­tően megmagyarázni. Egy másik híres kísérletét 1926-ban végezte Mi- civelson és pontos sugáriméréssel megdönthetetlen bizonyítékot szolgáltatott a föM bengedykörüli for­gása mellett. Ezt a Idsérletét a P. M. H. hasábjain amiflk idején Modem Földrajzi Tanulmányok c. sorozatunkban behatóan méltattuk. Mioh elsőn halhatatlan szelleme a .fizika tudomá­nysának uj utakat tört Munkássága a tudomány te­rén felibeceülhetetlee jelentőségű. (r. z. dr.) Óriási tűzvész pusztított a nagyszonbatkörnyékí FelsOdombon Nagy szambát, május 9. (Saját ttidősitonik távirati jeléintósc.) Tagnap délután a FcJ- sődamban Slabi Jusztin gazdálkodó házá­ban tűz keletke zott, amely a széltől támo­gatva rohamosan elterjedt és mielőtt se­gítség érkezett volna, már tizenegy há? lángokban állott. A tűzhöz kivonult a nagyszombati tűzoltóságom kívül még nyolc község tűzoltósága is s óriási munka után lokalizálták a veszedelmet. Tizenegy, ház teljesen leégett, két ház súlyosan meg­rongálódott, huszonöt szarvasmarha, két ló és húsz sertés bemiégetí az istállóban. A tűz okozta kár meghaladja a félmillió koronát, A tűzvész keletkezésének okát még nem tudják, a vizsgálat folyamatban van. o 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom