Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-22 / 92. (2609.) szám

1981 április 22, sge*rda. TP^GH-A\\CfcVRHIRMI* 7 '**1 * tnfíiWB^^mmmmmm»Tssrrr.'T3*trM'mnw^mf0!VMm n noaHDBMM>*Bny 22 Április mm «— Szerda Bsejélg isi m ÉMi rtamíiyjtoyfc^uwíiíwurxuzaMí^Mr^aaí^Mflr'Raias 'ümsx'.vísw y^v-^w^xuvcrjzaaoiaanKsr VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Olaszor szágba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a „Prágai Magyar Hírlap" pozso­nyi kiadóhivatala, Pozsony, Lőrinckapu-u. 17. II. (Central-passage). Nem szükséges a pénzt előre beküldeni, az összeget utánvété* lezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága IL, Panská ul. 12, III. em. eszközöl. ♦ POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lflrlnckapu-ucca 17. (Central-passage) KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 495. Fő utca 69„ I. em. jobbra. NY1TRA1 szerkesztőség és kiadóhivatal: Method tér 3. UNGVÁRI szerkesztőség é9 kiadóhivatal: Pavlovlcs ucca 2 A húsvéti szünet után összeült a magyar kéüviseiőfsáz Budapest, április 21. (Budapesti saerkes-ztőeé- gümk telefooijeientése.) Hosszú húsvéti szünet után ma ült össze a képviselőhöz. Az ülésem az iparfej­lesztési javaslatot tárgyalták, amelynek befejezése után megkezdik a jövő évi költségvetési javaslat tárgyalását. Budapest, április 21. (Budapesti szerkesztősé­günk tele fonj elsütése.) A szociáld em okra-ta párt ma délelőttre a munkanélküliség kérdésében Magdolna uccai székházéba nagygyűlést hívott össze, amit azonban a rendőrség nem engedélyezett. A rendőr­ség a ma délelőtti órákban arról értesült, hogy a munkanélküliek tüntető felvonulást rendeznek a parlament élé. A rendőrség megtette a szükséges óvintézkedéseket, bár nem hiszi, hogy rendzava­rásokra kerülne a sor. — Meghalt Erdody Tamás gróf. Szombat­helyről jelentik: Erdődy Tamás gróf 44 éves korában ma hirtelen meghalt. Er-dődy bizal­mas barátja volt néhai Károly királynak és ő csempészte át a határon az úgynevezett Six- tus-levelőket. 1925. év húsvétiján ő hozta be autóján a királyt Szombathelyre, amiért Ausztriából örök időkre kitiltották. Nemrégi­ben megírta emlékiratait, amelyek nagy fel­tűnést keltettek a világsajtóban. — Halálozás. A somoaijaá evangélikus szabad- egyház néhány hónep előlit elhalt leik ész ének, a küzdelmes sorsú Halány Béla dr.-naik özvegye, szül. Fdny Valéria szí vszélh kelésben e hó 17-én Buda­pesten elhunyt. Rövid özvegység után, fiatalon, éle­te delén követte férjét a leghűségesebb hitves a halálba. Igazi nagyasszony volt. Nem a kora tette azzá, hanem szenvedésed. Férjével együtt viselte a háború utáni magyar sors egyik legsúlyosabb keresztijét. Éveken át hősies önfeláldozással ápolta éjt nappá téve a testi és lelki szenvedésekben meg­rokkant férjet. A szenvedéseit sorozata s a szaka­datlan munka végül Halniy Bélámé idegeit ás fel­őrölte s nemes szive megszűnt dobogná. Négy kis­korú árva siratja a megboldogultat, akinek buda­pesti temetésén a somorjai ev. nőegylet, illetőleg a somorjai ev. egyház küldőtteégileg képviseltette magát. — A pozsonyi YMCA angol klubja április 23-án, csütörtökön este fél 7 órakor érdekes előadást rendez a sáncuti YMCA-ház kék sza­lonjában. Előadó a csikágói születésű Albert László, aki „Life in Ohicago“ (Csikágói élet) cimen tart előadást. Belépődij nincs. A rende­ző klub vendégeket is szívesen lát. — Vaiszlovich újra bezárja híres nagyváradi szállodáját. Nagyváradról jelentik: Emlékezetes még, hogy Vaiszlovich Emil, a hires nagyvára- ri Park-szálloda tulajdonosa a mult év tavaszán bezárta gyöngyörüen berendezett és műkincsek­kel telerakott szállodáját, melynek kapujára ha­talmas táblát függesztett ki: Adónyomoritás miatt zárva. Vaiszlovich ekkor iparengedélyét is visszaadta. Közben megindultak a kapacitálá- sok s a pénzügyi hatóságok is engedékenyeb­beknek bizonyultak, úgyhogy ez év január else­jén újból megnyilt a Park-szálloda. Az ezévi adókivetések során hatszázezer lejes jövedelem alap után vetették ki Vaiszlovich adóját e mint háztulajdonost további többszázezer lejes adóval sújtották. A fellebbezési bizottság csak 50 ezer lejjel szállitotta le a szállodatulajdonos adóalap­ját, mire Vaiszlovich kijelentette, hogy ismét be­zárja üzemét és mindaddig nem is nyitja meg, amig a jelenlegi pénzügyigazgató áll a nagyvá­radi adóhivatal élén- Tekintve azonban, hogy április havi adóját ügyig meg kell fizetnie, a szál­loda április 30-ig még nyitva maiad* Gömor és Nógrád Rózsa Sándorét, Szokol Istvánt 12 évi Segyházra Ítélte a rimaszombati esküdtszék Társai köztit kettőt etitéttek, egyet iatmenfettek Az egyik rabló elájult az ítélet kihirdetésekor Rimaszombat, április 21. (Saját tudósítónktól.) Két napon át tartó tárgyalás után szombaton késő este hirdetett Ítéletet a rimaszombati esküdtb Íróság a több­szörös rablás bűntettével vádolt Szokol Ist­ván gömiöri haramiavezér és három társa bűnügyében. Szokol István, aki a szökésben levő Kis- barta József nevű társával együtt rettegett alakja volt éveken át a határszéli magyar községeknek, hosszú hónapokig tartó és Magyarországra is kiterjedő nyomod után karácsonykor került nagyuekezen a ható­ságok kezére s a több mint egy éve lefogott három cinkosával együtt végre most jutott bírái elé. A Délszlovenszkó Rózsa Sándorjaként ismert haramiavezér igen kiterjedt hetyárhálózata segítségével a betörések, lopások, kisebb-na- gyobb rablások egész sorozaté* hajtotta vég­re a Gömör—Nógrádi határszélen és a .vizs­gálati iratok tanúsága szerint százakra rúg az eltulajdonított szarvasmar­hák, tehenek, juhok, sertések és egyéb há­ziállatok száma, amiket a Köblös gúnyné­ven is ismert Szokol István bandája észre- i étlenül és nyom nélkül elhajtott különféle községekből és miután a csendőrök hónapokon át tehetet­lenül álltak a rejtélyes bűnesetekkel szem­ben, a rablóbanda vakmerőségében már va­lósággal sportot csinált a rablásból és többek között négy versenylovat is elhajtott Solymosí bá­ró kisíerenyei istállóiból. A marhalopásokért a jövő héten fogja fele­lősségre vonni Szokol Istvánt és társait a ri­maszombati kerületi bíróság büntető tanácsa, mig a pénteken megkezdődött és szombat es­tig tartó esküdtszék,i főtárgyaláson Szokol háromszoros, cinkosai: Kólái Pál 47 éves várgedei pásztor, Magyar Pál 45 éves ragyáid munkás és Nagy János 47 éves dobfenéki munkás pedig közösen végrehaj­tott kétszeres rablás bűntettéért kerültek az esküdtek elé. A rossza! sikerült halondai kirándulás Szokol István és három társa 1929 október 14-én éjféltájban Megyeri György kalondai földműves házában követett el rablást. A négy bekormozott arcú haramia bekopogott Megyeri lakásának ablakán s mikor az asz- szooy lámpát gyújtva kijött az ajtón, mind a négyen megrohanták és pénzt vagy életet ki­abálással kényszeritették, hogy értéktárgyait előadja. A megrémült asszony kiejtette kezé­ből az égő lámpát, mire a banditák egyike vil­lanylámpát gyújtott, másik a kijáratot állta el töltött revolverrel. Szokol és Kőtár pedig ákutatta az egész lakást pénz után. A lakás­ban tartózkodott Megye riék rokona, Tóth Magda is, aki menekülni igyekezett a rablók elől, hogy a szomszédban tartózkodó család­főt értesítse, a revolveres banditák azonban észrevették a leány szökési szándékát és ijesztésül valóságos soriüzet adtak le feléje, úgy hogy a halálra rémült leány is kénytelen volt moccanás nélkül végignézni a haramiák munkáját, szerencsére azonban rövid idő múlva Megyeri György hazaérkezett g lépé­seinek zajára a rablók egy télikabátot elemel­ve, ész nélkül elrohantak, anélkül, hogy az eldugott pénzt megtalálták volna. Az egyik rabló menekülés közben egy köcsög tejet vitt magával, hogy éhségét és szomjúságát oltsa, mást már nem volt ideje a hirtelen támadt zavarban elemeink A nagydaróci „esetM A rosszul sikerült rablás után rövid szünet következett be a Szokol-banda működésében, november 3-án azonban már újra együtt van a társaság és puskával, revolverrel és fejszével felfegy­verkezve a 65 éves Csornai Mária nagy da­róci guzdaaszony magányosan álló házába törtek be éjnek idején. A felismerhetetlenségig bekormozott arcú haramiák megtámadták és a földre tepertők a gyanútlanul ajtót nyitó és egyedül lakó öz­vegyasszonyt, dunnát terítettek rá, hogy si­koltozásait letompitsák s mikor ez sem hasz­nált, az egyik rabló kést rántott és annak pen­géjét a halálra rémült asszony nyakához il­lesztve azzal fenyegette meg, hogy egy nyisszantással megöli, ha kiabálni mer. A házkutató rablók ráakadtak a szekrény­ben az eldugott értékekre és az ott talált ötezer koronás bankjegyet, továbbá 25 ko- ronányi aprópénzt és egy ezüst zsebórát lánccal együtt magukhoz véve faképnél hagyták a félig eszméletlen állapotban le­vő asszonyt, aki az eset után hetekig nyom­ta az ágyat, annyira összetörték a fojtoga- táe alkalmával * banditák. Még ugyanazon év december 10-én Szokol István a másik bamdavezérrel, Kisbarta Jó­zseffel délelőtt tájban Kalonda tőszomszéd­ságában, az Ipoly-parton megtámadta Kapsa Sándor kalondai gazdát, revolvert fogott rá és úgy kény szeri tette, hogy alávesse magát a személyi motozásnak. Kisbarta át is kutatta a megtámadott gazda zsebeit, azonban egy krajcárt sem talált nála, úgy hogy Szokol Ist­ván zsákmányképpen egyedül csak a szép pirosra érett tajtékpipát szedte el dühében Kapsa Sándortól. Csendőrkézre kerül a banda A rövid egymásután történt rablások híre természetesen villámgyorsan terjedt el a vi­déken s úgy a gazdák, mint a nyomozást vég­ző csendőrök előtt azonnal nyilvánvaló volt, hogy a tetteseket a Szo­kol—Kiskar ta-féíe bandában kell keresni. A megejtett kihallgatások alkalmával ugyan egyik sértett sem tudott pontos személyi e- irást adni a rablókról, azonban minden jel arra mutatott, hogy a csendőrök jó nyomon vannak, amikor a Szokol—Kislbarta-féle tár­saságot vették gyanúba. Rövidesen sikerült is a banda három tag­ját, Koiár Pált és Nagy Jánost ártalmatlan­ná tenni, akik hosszas tagadás után beis­merték, hogy Szók óllal együtt resztvettek a kalondai és nagy daróci rablásban. Gyanúba került velük együtt Magyar Pál ra­gyalei munkás is, aki azonban már első ki­hallgatása alkalmával kereken tagadta, hogy tagja lenne a Szakó 1-tánsáSágnak és minden erejével alibit igyekezett bizonyt tani A három cinkos már közel egy éve ült vizs­gálati fogságban, amikor a határmenti magyar és csehszlovák csend­őrök kioperálása révén nagy nehezen sike­rült a bandavezér Szokol István rejtekhe­lyét kinyomozni és őt múlt év karácsony estéjén Almágy község egyik tanyáján, Te- hénkut pusztán lakó Farkas Lajos juhász­nál ártalmatlanná tenni. A 29 éves rablóvezér szeretőjét jött meglá­togatni a karácsonyi ünnepek alkalmából és a család a legjobb hangulatban szórakozott együtt, amikor a csendőrök körülvették á há­zat, minden kijáratát elállták, aztán bekopog­tak az ablakon és Szokol István után érdek­lődtök. A hivó szóra Szokol ikijőtt a házból s ebben a pillanatban Latta József csendőrörmester rá­vetette magát a banditára, hogy Zemánek Fe­renc őrparancsnok segítségével megkötözze a kézzel-lábbal védekező fiatal rablót. Szokol tigrisként harcolt a két csendőr ellen, úgy­hogy az őrmesterről cafatokban jött le a ruha és maga az őrparancsnok Is megsérült, mire Szokolt a többi csendőr segítségével nagynehe- zen ártalmatlanná tudták tenni. A bilincsekbe vert rablót Losoncra szállítot­ták a ott a csendőr&ég vette őrizetbe, ahonnan kihallgatás után a vizsgálóbíró elé állították. Kihallgatásai alkalmával mindhárom rablást beismerte, a rimaszombati kerületi bíróság vizsgálóbirája előtt történt kihallgatása alkal­mával azonban már csak a kalondai rablásban való részességéről akart tudni és a losonci beismerő vallomásokra vonatkozó­lag azzal állt elő, hogy a csendőrök tettle- gességei miatt volt kénytelen magára venni azokat. Két cinkostársa ezzel szemben rávallott, azt állítva, hogy a közösen végrehajtott két rablás értelmi szerzője és irányitó vezére Szokol Ist­ván volt. A iőtárgyalás A kétnapos főtárgyalás során a két vádlott megmaradt ezen állításuk mellett. Szokol ez alkalommal is csupán a kalondai első rablást ismerte be, a többit tagadta. A sértettek közül egyetlenegy sem ismerte föl a vádlottakban a rablókat. Kollár és Nagy azt vallották, ho"""' a nagydaróci rablást Szokol és Kisbarta társaságában követték el a kérdé­ses napon, szerepük azonban csak arra szorít­kozott, hogy a kijáratot őrizzék és a megtá­madottakat sakkban tartsák. A rablást pont­ban éjfélkor hajtották végre, estefelé érkeztek a falu határába és a közbeeső időt egy szalma- kazalban töltötték. Szokol adta meg a jelt éj­fél felé az indulásra, a kerteken át közelitették meg Megyeriék házát, a kaput vasvillával tá­masztották meg, hogy senki utánuk ne jöhes­sen, aztán bekormozták magukat és úgy kezd­tek neki a „munká“-nak, ami — mint ismeretes — Megyeri időközbeni hazaérkezése miatt si­kertelenül végződött. A nagydaróci rablás részleteinek tárgyalá­sakor Szokol, két cinkostársának terhelő val­lomása ellenére, megmaradt azon állításánál, hogy a csendőrök tettlegességei miatt tett be­ismerő vallomást Losoncon. Lányi Tivadar dr. törvényszéki orvos azt vallotta, hogy 1 a vádlott beszállításakor nem tett említést előtte az állítólagos csendőri brutalitásokról « «miikor, mint fogházorvoe, Szokolt az elő­írások érteimében átvette, teljesen egészsé­gesnek találta. A handavezér a fogház orvos vallomásával szemben is fönntartotta állításait és azt vallot­ta, hogy Lányi dr. csak a szemeit vizsgálta meg, azonban zuzódásait, dacára annak, hogy a jegyzőkönyv fölvételekor panaszkodott, hogy Losoncon súlyosan összeverték a csendőrök, nem vették vizsgálat alá. Vallomását a losonci csendőrök és a losonci vizsgálóbíró vallomásai megcáfolták. Kollár és Nagy igyekeztek közreműködésük jelentőségét vallomásaikban a- minimumra re­dukálni. Magyar Pál pedig váltig megmaradt az aliibiigazolás követelése mellett, aminthogy Szokol is kísérletet tett, hogy a nagydavóci rablás idejére alibit igazoljon, ez azonban se- hogy&em sikerült. Magyarnak felesége azonban eskü alatt vallotta, hogy férje soha egyetlen egy éjszakát nem töltött házon kivül és vád- lot'társai szintén tagadták, mintha Magyar ve­lük együtt „dolgozott" volna a. rablásokban. Az Ítélet A bizonyítási eljárás befejeztével megtartot­ták a pörbeszédeket. Az esküdtek hosszadalmas tanácskozásának befejezése után Licskó dr. főtárgyalási elnök este féltiz órakor hirdette ki a biróság ítéletét, mely szerint az esküdtek verdiktje alapján Szokol Istvánt háromszoros rablás bűntetté­ben mondották ki bűnösnek s ezért tizenkét és félévi fegyb.ázra, Kollár Pált kétszeres rablásért hatévi és Nagy Istvánt kétszeres rablásért n.égyévi fegyházra ítélték, Magyar Pált viszont bizonyiíékok hiányában fölmen­tették és azonnal szabadlábra helyezték. Az Ítéletben a főbüntetés mellé a hivatalvesz­tést és a politikai jogok fölfüggesztését is ki­mondották. Az Ítélet kihirdetése közben Nagy János el­ájult. Az elitéltek és védőik föli&bbezést jelentettek be az ítélet ellen, az államügyészség képvise­lője is élt föllébbezési jogával. A hallgatóság nagy megnyugvással fogadta az ítéletet. Ismét Mással femresetsek a keSstszltfeaszkéi falsék Kassa, április 21. (Kassai szerkesztősé­giünk telefon jelentése.) A több napig tartó esőzés a keleisz 1 ovepszkói folyókat ismét mieigduzziaisztoíjtia, arnieilyetk ki áradással fe­nyegetnek. A Hermád vízállása erősem megnövekedett, amely Kassám hetvenöt centiméterrel. Ab ásnál 117 centiméterrel és gzepesolaszinál 112 centiméternél emel­kedett. A Hermád továbbra is erősen duz­zad, úgy, hogyha a? esős napok még tar­tanak, árvízre van kilátás. Úgyszintén erő­sen emelkedik a Tarca is, valamint a Sajó. Komoly a veszedelem a Bodrogköz­ben, ahol a Bodrog, Latorca, Laborra, On- tava és Tapoly folyók kiöntéssel fenyeget­nek. — Hetente négy napon lesz üzemiben a csepeli Weisz Manfréd gyár. Budapesti szer­kesztőségünk telefonálja: A csepeli Weisz Manfréd gyár szombaton a vasipar krízise miatt jelentékeny számú munkást bocsátott cl. A gyár ezután hétfőn és szombaton nem lesz üzemben és heti négy napon át csak 32 órát dolgoztat. — Vérfürdőt akart rendezni egy hirtelen megörült budapesti kőműves. Budapesti szer­kesztőségünk telefonálja: Szőllősd Kálmán 39 éves kőműves Fecske-ucca 14. szám alatti la­kásán hirtelen őrültségében késsel megtámad­ta feleségét, aki sikoltozva az udvarra mene­kült. A férj utánarobant, leteperle ós öt he­lyem megszurta a szerencsétlen asszonyt, akit életveszélyes állapotban szállítottak a kórház­ba. Az asszony sikoltozásaira elősiető szom­szédok közül a dühöngő férj Tóth Júliát sú­lyosan, mig többeket könnyebben megsebesí­tett. Szőllő'si Kálmánt nagy nehezen legyűr­ték és beszállították az elmegyógyintézetbe, ahol megfigyelés alatt tartják. M O R K FEST minden divatszinben, minta szernt is. nos hófehérre. Különlegessége: gallérok tisztítása tükörfénnyel mindkét oldalon. Szakszerűen, csakis vegyileg TISZTIT Fióküzletek: Zvolen. Lucenec, Rimavslcá Sobota, Tornal’a, Kreinnica, Tűre. Sv. Martin, Vrutky, Zilina, Krupina, Sahy. Gyár; Banská-Bystrica.

Next

/
Oldalképek
Tartalom