Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-08 / 80. (2597.) szám
Á lAik KAK.* r1 i *<juAfcí iyai áprüis ti, Bacrtia. Bukarest, április 7. A román politikai élőt középpontjában napok óta a kormányválság kérdése áll, melynek megoldását szerda estére, vagy csütörtök délelőttre várják. Tituiescu kedd este érkezik Bukarestbe. Szerdán délelőtt Károly király fogadja őt s alakilag is megbízza a kormányalakítással. Beavatottak szerint Titulescunak szerda estére sikerül is összeállítania a kormánylistát. A liberális párt már kifejezte ama készségét, hogy a koncentrációs kormányban résztvenni .hajlandó s a párt három miniszterviselt vezető tagját máris kijelölte az uj kormányba. Általános az a felfogás, hogy Mironescu bukását a túlságosam nehéz pénzügyi helyzet okozta. Mironescu nem volt képes a helyzeten úrrá lenni. A gazdasági válságból kivezető utat természetesen kül ön hozóképpen lát ják, az ellenzék, illetve a volt kormánypárt vezetői. Az ellenzék nézete szerint az uj választás elkerülhetetlen s a beavatottak már azt is tudni vélik, hogy az választást május közepén fogják megtartani. Az eddigi kormánypárt viszont kitart ama felfogása mellett, hogy az uj választás esetleg katasztrófába sodorhatja az állam gazdasági és politikai létét. Amennyiben TitufJescunak sikerül a kormányalakítás, úgy a külügyi tárcán kívül a pénzügyi tárcát is magának tartja meg. Élénk érdeklődés kiséri a Maniu Gyula közeli hazatéréséről szóló híreket is. Maniut Génuában érte a kormányválság híres politikai barátait nyomban értesítette, hogy azonnal hazautazik. Útját Párásban megszakította s itt tegnap nyilatkozott az Adaverul párisi munkatársának. Mamiu nyilatkozatában kijelentette, hogy nem ellenzi a koncentráció* kormány tervét, sőt ahhoz ő maga is készséggel csatlakozik és azt támogatni is fogja. Különben a leghatározottabban ellenzi a válság megoldásának eszközei között emlegetett uj választásokat. Maniu szerint az uj választás csak fölösleges izgalmat okozna s alkalmat adna a szélső bal- és jobboldali elemek előretörésére s a választásból egyetlen párt sem kerülne ki oly abszolút többséggel, hogy a kormányzást egyediül átveheíné, vagyis a helyzet semmivel sem volna világosabb, mint jelenleg. Az uj választás és az ezzel járó törvényen kívüli állapot káros anyagi megterhelést is jelentene a román kincstárnak. Konzenirációs kabinet Bukarest, április 7. Az ünnepnapok a kormányválságot nem enyhítették. A király Titulescut távirati utón bízta meg a kormány mcgalakifásaval és arra kérte a dc- ' zignáít miniszterelnököt, hogy térjen visz- sza azonnal a fővárosba. Tiiulescu szerdán érkezik Bukarestbe. A király táviratából! kitűnik, hogy a pártvezérekkel nem fog tárgyalni. Titulescu az elmúlt héten Bukarestben időzött és közölte a pártvezérekkel a király tervét, amely a koncentrációs kormány megalakítására vonatkozott. Most is koncentrációs kormányról van szó s ha a pártokat nem sikerül bevonni a kormányba, ami valószínű, akkor az uj kabinetiét pártonkivüli személyekből alakítják meg. A parlamentet egyelőre nem oszlatják föl, sőt májusban rendkívüli ülésszakra hívják össze, hogy a sürgős gazdasági törvényeket letárgyalja. A parlamentet csak akkor oszlatják föl, ha a képviselők nem vetik magukat alá a kormány kívánságainak. A* Uni- versul szerint az utóbbi esetben Romániában parlament nélkül? fognak kormányozni. Ugyanez a lap közli, hogy a megyék élére pártatlan prefektusokat neveznek ki. A huszonkét legfontosabb megye élére katonatiszt kerül A külföldi újságírók véPJeménye szerint az, ami most Romániában történik, a diktatúra előkészítése. A gazdasági helyzet annyira bonyolulttá vált, hogy Károly király kénytelen voalt energikusan közbelépni, Mironescu lanyha kormányát lemondásra kényszeríteni és az államügyek veSÜLLYEDŐ PARTOK REGÉNY Irta: EGEI VIKTOR Titulescu szerdán uj kormányt alakit Romániában Leleplezett diktatúra? — Az erdélyi parasztpárt háttérbeszoritása Károly király aktív közbelépése ámbár valószínűleg Checqersben fog lefolyni az egyik hét végén. A jövő vasárnap nem kerül számításba, mert közvetlenül megelőzi a genfi tanácsülésszakot. A konferencia napirendjét sem állapították még meg. Bizonyosra vehető, hogy minden olyan kérdés napirendre kerül, ami a német és az angol politikát érdekli. A német—osztrák vámszerződésről szintén tanácskozni fognak. A flottakérdést sem lehet mellőzni. Berlini Illetékes körökből közlik, hogy arról nem szereztek tudomást, vájjon Briandt, vagy Grandit is meghlvátk-e a konferenciára. Német Jegyzék Géniben Genf, április 7. A népszövetség főtitkársága ma nyilvánosságra hozza azt a jegyzéket, amelyet Curtius dr. birodalmi külügyminiszter intézett a tanácshoz a lefegyverzési konferencia előkészítése ügyében. A jegyzék elősorban bizonyos metodológiái kérdésekkel foglalkozik és megfelel a népszövetségi tanács egyik határozatának. Curtius követeli, hogy a szükséges adatokat valamennyi állam egységes séma szerint dolgozza ki, hogy így a kérdés áttekinthetővé váljék. .......... ■■■in ■iiiiiinif yiw~nn~UT~"'iiTT'TTrTr|T'rrrv........................... Ka saryk elnök üzenete a csali nemzeti szocialista pártnak Práff'a, április 7. A cseh nemzeti szocialista párt húsvéti országos kongresszusa táviratilag üdvözölte Masaryk elnököt, aki ugyan csuk táviratban válaszolt a kongresszusnak. Az elnök táviratában többsík között a következőket mondja: „Köszönöm a pártkongresszus baráti üdvözletét és örülök annak a kijelentésnek, hogy az állam és a nemzet érdekében együtt fogunk dolgozni. Ezen munka programját a legjobban jellemzi' a washingtoni deklaráció s a háború utáni fejlődésünkből meggyőződtem, hogy ez valóban cseh program és praktikus program, jóllehet messzebbmenő és távolabb eső a megvalósulása. Tudtam és tudom, hogy mit akarok. Ezt már mondtam és ismétlem abban a reményben, hogy bizonyára elérjük az elgondolt együttműködést nemcsak önökkel, hanem valamennyi politikailag tevékeny emberrel és párttal. Valóban hiszem, hogy a demokrácia becsületes józan diszkusszió és pedig nemcsak a 'bel, hanem a külpolitikában is. Ilyen diszkusszió azonban csak akkor lehetséges, ha megismerjük a tényleges politikai viszonyokat, amelyek a természet és a történelem által adva vannak. A demokrácia ellensége a dilettantizmus és a konjunkturális politizálás; az egyének élete nagyon rövid ahhoz, hogy politikai játszadozásra pazaroljuk." (2) — Hat órakor csengetni fogok. Ez neked szól! Megértetted? Háromszor csengelek, — hangzott a parancs. — Sií — Egyenesen a kisszobába mégy. Rendes helyeden leülsz. Megértetted? — Si! Mikőné mereven fogva tartotta médiumát. ' Hónapokkal ezelőtt volt, hogy megérezte: kéz vonás nélkül is lebirja Szánd ró akaratát és puszta parancsszóval, ha merően figyeli, hipnotikus álomba meríti. Ezúttal se moccant a keze és Szánd ró gép- szerüen, melegfényü arcán kínos és bamba kifejezéssel ismételte a parancsokat. — Jó mélyen, egészségesen elalszol. Az álom fel fog üdíteni. Erős leszel és jókedvű, ha felébredsz! Gyengéden megérintette a szolga homlokát. Felébresztette. — És most eredj! 2. Miké korábban hagyta el a malmot. Ito- dakábátját le se vetette, úgy szaladt át a behavazott udvaron. A konyhában megállt egy percre Janka néninél. Zseb re tett kezekkel, kicsit tehetetlenül mozgolódott éls forgott körülötte, valami kedveset, derűset akart mondani, becsifclandozott volna az öregasszony karja alá, ölbekapta és megforgatta volna, hogy nagyot sikibson. Hamarjában azonban semmi sem jutott az eszébe, így aztán csak sután, esetlenül lóbázta karjait Janka néni felé. Deresedé fejét előredütötte, úgy nézett rá vastag szemüvege mögül, melyet hirtelen hályogba borított a meleg konyíhagőz. Az ebédlőibe még sietve, a túlfűtött testű embereik hangosságával lepett- Nagy tag teste majdnem betol lőtte az egész ajtót, ahogy kutatva megállt a küszöbön.. — Jolán, Jolánfea! — szólította a feleségét és arcáról ragyogott az öröm, karjaiban megint pezsgőt t az ölein takarás. Mikőné bejött a szomszéd szobáiból. — Hallom már, mi kell? Unott, fanyar hangja kelletlenül megcsapta Mikét. Egyszerre megállt, megrekedt köztük a levegő, mint valami otromba, súlyos tárgy, melynek éles szögletei sebeket ütnek. Nem igv képzelte ezt, ahogy elsietett az irodából. ArcáTÓl leesett a mosoly, az őröm megfeneklett benne és karjaiban ólmosan dermedt meg az ölelés. Elborult arccal töprengett. Talán benne van a hiba, az ő darabosságában, nem eléggé figyelmes, okolta magát. — Levél jött Pestről a délutáni postával, PongrácztóL A jövő héten iitt lesznek — mondta leverten, i — Ah. Pongráiczék jönnek! Mégis megörült a hírnek Jolán. Kicsit felélénkül a ház, a karácsony óta tartó bora elvonul Mikó feltette magában, hogy Pong- ráczékat ezúttal nem engedi oly hamar vissza Pe-stre. Janka behozta a teát. A nagy újságot most ő is megtudta, örömében összecsapta kezeit. —• Hát bizony ránkfér ez a kis vendég járás ... No, csak azért mondtam, mert oly kevés örömöt hozott még ez a furcsa békevilág ! Mikó szorongva nézte, milyen remegő ujjakkal kavarja a felesége a boáját. Megint nem értette idegességét és ingerültségét. Arra gondolt, hogy Jolán egészségét aláássák az esti szeánszok, ez az egész élet, mely úgy «zakadt rájuk végzettcljoaetn, ed nem háritbaitóan, mint maga a háború és a forradalom. Mégis, ha igy volna, ha a naponta megismétlődő kísérletek megőrletnék az idegeket, akkor Szándrót, Jolán médiumát betegebbnek kellene látnia, pedig Szandró arca majd kicsattan a vértől, dalolva aprítja csikorgó hidegben a fát, egy szó panaszt se hallat és úgy alszik, hogy Janka néni alig győzi reggel kiráncigálni az ágyból. — Emlékszel Pomgrácz utolsó levelére? Amelyben azt irta, hogy beléptek a budai körbe — folytatta hangosan gondolatait — Ah, nálunk egy hét alatt tovább fognak haladni, mint a körben egy esztendő alatt. Nem tartok sokat az egyletek felől. Friss, bizakodó csengéssel a hangjában mondta ezt Jolán és Mikó megvádolta magát fásultságáért, felébredt kételyéért. Mélyen fekvő dióbarna szemei oly hálás csillogással tudtak fetfényleni, ha Jolán lényében valami újat fedezett fel. Nem volt-e túlságosan egyoldalú mellette? Nehézkes és darabos? Megint kínozta a gondolat, mennyi ellentét van köztük. Tízévi házasélet alatt sem tudtak összehangolódó i. Valami törés volt az életükön. Pedig mennyit küzdött Jolán megértéséiért. Mennyi örömöt é® vágyat kellett mellette megfékeznie 1 Az egyilttlét első napjától, az első éjszakájuktól mindig, szakadatlan, sohase lankadó reménnyel. Milyen tapasztalatlan volt Jolánt Sohase hitte, hogy egy leány olyannyira tapasztalatlan lehessen. Nászultra nem mentek. Jolán nem akarta. Utólag belátta, hogy ez igy jó volt... Akikor, azon az éjszakán Jolánom ezüstfé- nyü, Ujjatlan hálóing volt... Ahogy igy látta, nagy és erős teste szinte meggyulladt, egészen elfúl lúd t. Mikor bejött a fürdőszobából, Jolán szólt valamit, arra nem emlékezett, hogy mit mondott, talán azt, hogy várja meg türelemmel. Kiment és ő várta, várta, a vére forrt; szerette volna lüktető fejét az ölébe hajtani, — hogy elmondja ebben a csöndes, lehelet-tiszta éjszakában szerelmes, vágyódó szavait, amelyoK nappal nem ötiemek agyába és coak igy éjszaka uetését akár erőszakos utón a saját kezébe venni. A kormánykrizissel kapcsolatban Dúca, a liberális párt vezére kijelentette, hogy a liberálisok hajlandók kormányt alakítani, sőt bizonyos feltételek mellett a koncentrációs kabinetbe is belépnek. Avarescu ugyanilyen értelmű nyilatkozatot tett. Lu- pu részt vesz a koncentrációs kormányban, de csak abban az esetben, ha a parlamentet feloszlatják. Bnatíanu György fenntartás nélkül csatlakozik a király eszméjéhez. A nemzeti parasztpárt magatartása egyelőre tisztázatlan. Maniu, aki a külföldön tartózkodik, a haza hivó sürgönyre egyelőre nem adott választ. Vajda Vojvoda Kolozsvárról azt telefonálta, hogy Maniu nélkül nem jön Bukarestbe Egy kolozsvári Vap, amely a parasztpárt érdekszférájába tartozik, energikusan tiltakozik a koncentrációs kormány ellen. Politikai örökben az a vélemény, hogy a parasztpárt a pártvezetöség ülé*e előtt nem határozhat. Bukarest, április 7. Titulescu kormány- alakitásának sikerét Maniu állás! og! al ás á t ófl teszik függővé. Annyi bizonyos, hogy a koncentrációs kormányt valamennyi párt hajlandó támogatni s csak a liberális párt él Avarescu pártjának vannak bizonyos személyi kikötései. Ha nem sikerülne a nagy koncentrációs kormány megalakítása, akkor a parasztpárt kizárásával, ellenben Bra- zani tábornok és Jorga tanár részvételével alakítanának koalícióé kormányt. «► Uj jugoszláv hadügyminiszter Belgrád, április 7. Hadiies tábornok, jugoszláv hadügyminiszter, egészségi okokból lemondott állásáról. Helyébe a király olló adjutánsát, Ssto^vnorks tábornokot nevezték ki Hadslcs barnább Idő éta botogeskadft ás uabadsé^om kúsznak elő leikéből. Most beszélne, gyöngédé®, szégyen nélkül és szolid és jóságos volna... É» múltaik a perceik, — micsoda lázas csoda vágyó porcok voltak, azt hitte, akkor megértette egész éle téti Jolán nem jött. Aztán felkelt az ágyból, hogy megkeresse. Ott találta a fürdőszobában, reszketve kuporgott a vizes széken és sírt... Úristen, mennyi küzdekmélbe telt, mig megnyugtatta. Pedig Jolán kedves volt hozzá, csak a rész- ketétee nem akart elmúlni, még ő fonta át nyakát, — érezte a félelem tói háborodva dobbanó szivét, Ikicsi virág, kicsi aranybogár, micsoda borzadály járt benne, hogy úgy meneküli előle. Karjaiba fogta, magára nyalábolta és vitte, mint egy kisgyereket, vissza a hálószobába és ő a könnyein át rá- mosolygott és megcsókolta ügyetlenül puhái, édes ajkaival a nyakát... még csókolni se tudott... Azon az éjszakán hajnalig maradtak ébren'... uralkodni tudott érzékei mámorán. Nem közeledett másnap se, olyan rettenetes volt Jolán félelme. Délután felvitte öreg háziorvosukhoz, hogy felvilágosít - sa... De Jolán mintha azután sohase tudta volna megérteni, hogy szereti, a leikével is szereti, a testi érzésen túl áttütat és forró hit van benne... Jolán jőalaku volt, de nem különösen szép. Szemeinek dülledt merevsége idővel valami bántóan beteget rajzolt az arcra; fénytelen barna haját simára fésülve hordta és olykor szerencsétlenül öltözködött, divatjamúlt magasnyaku blúzokban járt, rikító sálokat kedveli s fekete bánsonyszal aggal kötötte át kissé megdagadt nyakát. De voltak napjai, melyeken mintegy varázsütésre kicserélődött; szögletes arcvonásai klgöm- bölyödtek, a szeme csillogott, más ember lett hangjának búgó lágyságával és színeivel, kellőmmel teli mozdulataival. — Siettem, hogy megkérjelek: nem akarok ma idegent a házban — mondta Mikó. — Ez az este a mi kettőnké!... Ha Pomg- ráczék itt lesznek, akkor jöjjenek mind., a barátaid... vagy akár holnap is, csak ina nemi
