Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-08 / 80. (2597.) szám

Á lAik KAK.* r1 i *<juAfcí iyai áprüis ti, Bacrtia. Bukarest, április 7. A román politikai élőt középpontjában napok óta a kormányválság kérdése áll, melynek megoldását szerda es­tére, vagy csütörtök délelőttre várják. Titu­iescu kedd este érkezik Bukarestbe. Szerdán délelőtt Károly király fogadja őt s alakilag is megbízza a kormányalakítással. Beavatot­tak szerint Titulescunak szerda estére sike­rül is összeállítania a kormánylistát. A liberális párt már kifejezte ama készsé­gét, hogy a koncentrációs kormányban résztvenni .hajlandó s a párt három minisz­terviselt vezető tagját máris kijelölte az uj kormányba. Általános az a felfogás, hogy Mironescu bukását a túlságosam nehéz pénz­ügyi helyzet okozta. Mironescu nem volt képes a helyzeten úrrá lenni. A gazdasági válságból kivezető utat termé­szetesen kül ön hozóképpen lát ják, az ellenzék, illetve a volt kormánypárt vezetői. Az ellenzék nézete szerint az uj választás elkerülhetetlen s a beavatottak már azt is tudni vélik, hogy az választást május köze­pén fogják megtartani. Az eddigi kormánypárt viszont kitart ama felfogása mellett, hogy az uj választás eset­leg katasztrófába sodorhatja az állam gazda­sági és politikai létét. Amennyiben TitufJescunak sikerül a kor­mányalakítás, úgy a külügyi tárcán kívül a pénzügyi tárcát is magának tartja meg. Élénk érdeklődés kiséri a Maniu Gyula kö­zeli hazatéréséről szóló híreket is. Maniut Génuában érte a kormányválság híres politi­kai barátait nyomban értesítette, hogy azon­nal hazautazik. Útját Párásban megszakítot­ta s itt tegnap nyilatkozott az Adaverul pá­risi munkatársának. Mamiu nyilatkozatában kijelentette, hogy nem ellenzi a koncentráció* kormány tervét, sőt ahhoz ő maga is készséggel csatlakozik és azt támogatni is fogja. Különben a leghatározottabban ellenzi a válság megoldásának eszközei között emle­getett uj választásokat. Maniu szerint az uj választás csak fölösleges izgalmat okozna s alkalmat adna a szélső bal- és jobboldali elemek előretörésére s a válasz­tásból egyetlen párt sem kerülne ki oly ab­szolút többséggel, hogy a kormányzást egye­diül átveheíné, vagyis a helyzet semmivel sem volna vilá­gosabb, mint jelenleg. Az uj választás és az ezzel járó törvényen kívüli állapot káros anyagi megterhelést is jelentene a román kincstárnak. Konzenirációs kabinet Bukarest, április 7. Az ünnepnapok a kormányválságot nem enyhítették. A király Titulescut távirati utón bízta meg a kor­mány mcgalakifásaval és arra kérte a dc- ' zignáít miniszterelnököt, hogy térjen visz- sza azonnal a fővárosba. Tiiulescu szerdán érkezik Bukarestbe. A király táviratából! kitűnik, hogy a pártvezérekkel nem fog tár­gyalni. Titulescu az elmúlt héten Bukarest­ben időzött és közölte a pártvezérekkel a király tervét, amely a koncentrációs kor­mány megalakítására vonatkozott. Most is koncentrációs kormányról van szó s ha a pártokat nem sikerül bevonni a kormány­ba, ami valószínű, akkor az uj kabinetiét pártonkivüli személyekből alakítják meg. A parlamentet egyelőre nem oszlatják föl, sőt májusban rendkívüli ülésszakra hívják össze, hogy a sürgős gazdasági törvényeket letárgyalja. A parlamentet csak akkor osz­latják föl, ha a képviselők nem vetik magu­kat alá a kormány kívánságainak. A* Uni- versul szerint az utóbbi esetben Romániá­ban parlament nélkül? fognak kormányozni. Ugyanez a lap közli, hogy a megyék élére pártatlan prefektusokat neveznek ki. A hu­szonkét legfontosabb megye élére katona­tiszt kerül A külföldi újságírók véPJeménye szerint az, ami most Romániában történik, a diktatúra előkészítése. A gazdasági hely­zet annyira bonyolulttá vált, hogy Károly király kénytelen voalt energikusan közbe­lépni, Mironescu lanyha kormányát le­mondásra kényszeríteni és az államügyek ve­SÜLLYEDŐ PARTOK REGÉNY Irta: EGEI VIKTOR Titulescu szerdán uj kormányt alakit Romániában Leleplezett diktatúra? — Az erdélyi parasztpárt háttérbeszoritása Károly király aktív közbelépése ámbár valószínűleg Checqersben fog lefolyni az egyik hét végén. A jövő vasárnap nem kerül számításba, mert közvetlenül megelőzi a genfi tanácsülésszakot. A konferencia na­pirendjét sem állapították még meg. Bizo­nyosra vehető, hogy minden olyan kérdés na­pirendre kerül, ami a német és az angol poli­tikát érdekli. A német—osztrák vámszerző­désről szintén tanácskozni fognak. A flotta­kérdést sem lehet mellőzni. Berlini Illetékes körökből közlik, hogy arról nem szereztek tudomást, vájjon Briandt, vagy Grandit is meghlvátk-e a konferenciára. Német Jegyzék Géniben Genf, április 7. A népszövetség főtitkársága ma nyilvánosságra hozza azt a jegyzéket, ame­lyet Curtius dr. birodalmi külügyminiszter inté­zett a tanácshoz a lefegyverzési konferencia előkészítése ügyében. A jegyzék elősorban bi­zonyos metodológiái kérdésekkel foglalkozik és megfelel a népszövetségi tanács egyik határo­zatának. Curtius követeli, hogy a szükséges adatokat valamennyi állam egységes séma sze­rint dolgozza ki, hogy így a kérdés áttekinthe­tővé váljék. .......... ■■■in ■iiiiiinif yiw~nn~UT~"'iiTT'TTrTr|T'rrrv........................... Ka saryk elnök üzenete a csali nemzeti szocialista pártnak Práff'a, április 7. A cseh nemzeti szocialista párt húsvéti országos kongresszusa táviratilag üdvözölte Masaryk elnököt, aki ugyan csuk táviratban válaszolt a kongresszusnak. Az el­nök táviratában többsík között a következőket mondja: „Köszönöm a pártkongresszus bará­ti üdvözletét és örülök annak a kijelentésnek, hogy az állam és a nemzet érdekében együtt fogunk dolgozni. Ezen munka programját a legjobban jellemzi' a washingtoni deklaráció s a háború utáni fejlődésünkből meggyőződ­tem, hogy ez valóban cseh program és prak­tikus program, jóllehet messzebbmenő és tá­volabb eső a megvalósulása. Tudtam és tu­dom, hogy mit akarok. Ezt már mondtam és ismétlem abban a reményben, hogy bizonyá­ra elérjük az elgondolt együttműködést nem­csak önökkel, hanem valamennyi politikailag tevékeny emberrel és párttal. Valóban hi­szem, hogy a demokrácia becsületes józan diszkusszió és pedig nemcsak a 'bel, hanem a külpolitikában is. Ilyen diszkusszió azonban csak akkor lehetséges, ha megismerjük a tény­leges politikai viszonyokat, amelyek a termé­szet és a történelem által adva vannak. A de­mokrácia ellensége a dilettantizmus és a konjunkturális politizálás; az egyének élete nagyon rövid ahhoz, hogy politikai játszado­zásra pazaroljuk." (2) — Hat órakor csengetni fogok. Ez neked szól! Megértetted? Háromszor csengelek, — hangzott a parancs. — Sií — Egyenesen a kisszobába mégy. Rendes helyeden leülsz. Megértetted? — Si! Mikőné mereven fogva tartotta médiumát. ' Hónapokkal ezelőtt volt, hogy megérezte: kéz vonás nélkül is lebirja Szánd ró akaratát és puszta parancsszóval, ha merően figyeli, hipnotikus álomba meríti. Ezúttal se moccant a keze és Szánd ró gép- szerüen, melegfényü arcán kínos és bamba kifejezéssel ismételte a parancsokat. — Jó mélyen, egészségesen elalszol. Az álom fel fog üdíteni. Erős leszel és jókedvű, ha felébredsz! Gyengéden megérintette a szolga homlo­kát. Felébresztette. — És most eredj! 2. Miké korábban hagyta el a malmot. Ito- dakábátját le se vetette, úgy szaladt át a behavazott udvaron. A konyhában megállt egy percre Janka néninél. Zseb re tett kezek­kel, kicsit tehetetlenül mozgolódott éls for­gott körülötte, valami kedveset, derűset akart mondani, becsifclandozott volna az öregasszony karja alá, ölbekapta és megfor­gatta volna, hogy nagyot sikibson. Hamarjában azonban semmi sem jutott az eszébe, így aztán csak sután, esetlenül lóbázta karjait Janka néni felé. Deresedé fejét előredütötte, úgy nézett rá vastag szemüvege mögül, melyet hirtelen hályogba borított a meleg konyíhagőz. Az ebédlőibe még sietve, a túlfűtött testű embereik hangosságával lepett- Nagy tag teste majdnem betol lőtte az egész ajtót, ahogy kutatva megállt a küszöbön.. — Jolán, Jolánfea! — szólította a felesé­gét és arcáról ragyogott az öröm, karjaiban megint pezsgőt t az ölein takarás. Mikőné bejött a szomszéd szobáiból. — Hallom már, mi kell? Unott, fanyar hangja kelletlenül meg­csapta Mikét. Egyszerre megállt, megrekedt köztük a levegő, mint valami otromba, sú­lyos tárgy, melynek éles szögletei sebeket ütnek. Nem igv képzelte ezt, ahogy elsietett az irodából. ArcáTÓl leesett a mosoly, az őröm megfeneklett benne és karjaiban ólmosan dermedt meg az ölelés. Elborult arccal töprengett. Talán benne van a hiba, az ő darabosságában, nem elég­gé figyelmes, okolta magát. — Levél jött Pestről a délutáni postával, PongrácztóL A jövő héten iitt lesznek — mondta leverten, i — Ah. Pongráiczék jönnek! Mégis megörült a hírnek Jolán. Kicsit fel­élénkül a ház, a karácsony óta tartó bora elvonul Mikó feltette magában, hogy Pong- ráczékat ezúttal nem engedi oly hamar vissza Pe-stre. Janka behozta a teát. A nagy újságot most ő is megtudta, örömében összecsapta kezeit. —• Hát bizony ránkfér ez a kis vendég já­rás ... No, csak azért mondtam, mert oly ke­vés örömöt hozott még ez a furcsa béke­világ ! Mikó szorongva nézte, milyen remegő ujjakkal kavarja a felesége a boáját. Megint nem értette idegességét és ingerültségét. Arra gondolt, hogy Jolán egészségét alá­ássák az esti szeánszok, ez az egész élet, mely úgy «zakadt rájuk végzettcljoaetn, ed nem háritbaitóan, mint maga a háború és a forradalom. Mégis, ha igy volna, ha a na­ponta megismétlődő kísérletek megőrletnék az idegeket, akkor Szándrót, Jolán médiu­mát betegebbnek kellene látnia, pedig Szandró arca majd kicsattan a vértől, dalol­va aprítja csikorgó hidegben a fát, egy szó panaszt se hallat és úgy alszik, hogy Janka néni alig győzi reggel kiráncigálni az ágy­ból. — Emlékszel Pomgrácz utolsó levelére? Amelyben azt irta, hogy beléptek a budai körbe — folytatta hangosan gondolatait — Ah, nálunk egy hét alatt tovább fognak haladni, mint a körben egy esztendő alatt. Nem tartok sokat az egyletek felől. Friss, bizakodó csengéssel a hangjában mondta ezt Jolán és Mikó megvádolta magát fásultságáért, felébredt kételyéért. Mélyen fekvő dióbarna szemei oly hálás csillogással tudtak fetfényleni, ha Jolán lényében vala­mi újat fedezett fel. Nem volt-e túlságosan egyoldalú mellette? Nehézkes és darabos? Megint kínozta a gondolat, mennyi ellentét van köztük. Tízévi házasélet alatt sem tud­tak összehangolódó i. Valami törés volt az életükön. Pedig mennyit küzdött Jolán meg­értéséiért. Mennyi örömöt é® vágyat kellett mellette megfékeznie 1 Az egyilttlét első napjától, az első éjszakájuktól mindig, sza­kadatlan, sohase lankadó reménnyel. Mi­lyen tapasztalatlan volt Jolánt Sohase hitte, hogy egy leány olyannyira tapasztalatlan lehessen. Nászultra nem mentek. Jolán nem akarta. Utólag belátta, hogy ez igy jó volt... Akikor, azon az éjszakán Jolánom ezüstfé- nyü, Ujjatlan hálóing volt... Ahogy igy lát­ta, nagy és erős teste szinte meggyulladt, egészen elfúl lúd t. Mikor bejött a fürdőszo­bából, Jolán szólt valamit, arra nem emlé­kezett, hogy mit mondott, talán azt, hogy várja meg türelemmel. Kiment és ő várta, várta, a vére forrt; szerette volna lüktető fejét az ölébe hajtani, — hogy elmondja eb­ben a csöndes, lehelet-tiszta éjszakában sze­relmes, vágyódó szavait, amelyoK nappal nem ötiemek agyába és coak igy éjszaka uetését akár erőszakos utón a saját kezébe venni. A kormánykrizissel kapcsolatban Dúca, a liberális párt vezére kijelentette, hogy a liberálisok hajlandók kormányt alakítani, sőt bizonyos feltételek mellett a koncentrá­ciós kabinetbe is belépnek. Avarescu ugyanilyen értelmű nyilatkozatot tett. Lu- pu részt vesz a koncentrációs kormányban, de csak abban az esetben, ha a parlamentet feloszlatják. Bnatíanu György fenntartás nélkül csatlakozik a király eszméjéhez. A nemzeti parasztpárt magatartása egyelőre tisztázatlan. Maniu, aki a külföldön tartóz­kodik, a haza hivó sürgönyre egyelőre nem adott választ. Vajda Vojvoda Kolozsvárról azt telefonálta, hogy Maniu nélkül nem jön Bukarestbe Egy kolozsvári Vap, amely a parasztpárt érdekszférájába tartozik, ener­gikusan tiltakozik a koncentrációs kormány ellen. Politikai örökben az a vélemény, hogy a parasztpárt a pártvezetöség ülé*e előtt nem határozhat. Bukarest, április 7. Titulescu kormány- alakitásának sikerét Maniu állás! og! al ás á t ófl teszik függővé. Annyi bizonyos, hogy a kon­centrációs kormányt valamennyi párt haj­landó támogatni s csak a liberális párt él Avarescu pártjának vannak bizonyos sze­mélyi kikötései. Ha nem sikerülne a nagy koncentrációs kormány megalakítása, ak­kor a parasztpárt kizárásával, ellenben Bra- zani tábornok és Jorga tanár részvételével alakítanának koalícióé kormányt. «► Uj jugoszláv hadügyminiszter Belgrád, április 7. Hadiies tábornok, jugoszláv hadügyminiszter, egészségi okokból lemondott állásáról. Helyébe a király olló adjutánsát, Ssto^vnorks tábor­nokot nevezték ki Hadslcs barnább Idő éta botogeskadft ás uabadsé^om kúsznak elő leikéből. Most beszélne, gyön­gédé®, szégyen nélkül és szolid és jóságos volna... É» múltaik a perceik, — micsoda lázas csoda vágyó porcok voltak, azt hitte, akkor megértette egész éle téti Jolán nem jött. Aztán felkelt az ágyból, hogy megke­resse. Ott találta a fürdőszobában, reszketve kuporgott a vizes széken és sírt... Úristen, mennyi küzdekmélbe telt, mig megnyugtatta. Pedig Jolán kedves volt hozzá, csak a rész- ketétee nem akart elmúlni, még ő fonta át nyakát, — érezte a félelem tói háborodva dobbanó szivét, Ikicsi virág, kicsi aranybo­gár, micsoda borzadály járt benne, hogy úgy meneküli előle. Karjaiba fogta, magára nyalábolta és vitte, mint egy kisgyereket, vissza a hálószobába és ő a könnyein át rá- mosolygott és megcsókolta ügyetlenül puhái, édes ajkaival a nyakát... még csókolni se tudott... Azon az éjszakán hajnalig marad­tak ébren'... uralkodni tudott érzékei má­morán. Nem közeledett másnap se, olyan rettenetes volt Jolán félelme. Délután fel­vitte öreg háziorvosukhoz, hogy felvilágosít - sa... De Jolán mintha azután sohase tudta volna megérteni, hogy szereti, a leikével is szereti, a testi érzésen túl áttütat és forró hit van benne... Jolán jőalaku volt, de nem különösen szép. Szemeinek dülledt merevsége idővel valami bántóan beteget rajzolt az arcra; fénytelen barna haját simára fésülve hordta és olykor szerencsétlenül öltözködött, di­vatjamúlt magasnyaku blúzokban járt, rikí­tó sálokat kedveli s fekete bánsonyszal aggal kötötte át kissé megdagadt nyakát. De vol­tak napjai, melyeken mintegy varázsütésre kicserélődött; szögletes arcvonásai klgöm- bölyödtek, a szeme csillogott, más ember lett hangjának búgó lágyságával és színei­vel, kellőmmel teli mozdulataival. — Siettem, hogy megkérjelek: nem aka­rok ma idegent a házban — mondta Mikó. — Ez az este a mi kettőnké!... Ha Pomg- ráczék itt lesznek, akkor jöjjenek mind., a barátaid... vagy akár holnap is, csak ina nemi

Next

/
Oldalképek
Tartalom