Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-05 / 79. (2596.) szám

1S31 áprBíg 5, vasárnap,

21

A SzMKE tudományos osztálya

Irta; ALAPY GYULA dr.

A Őzlovenszkói Magyar Kultur-Kgylet márciusi országos .vezetőségi ülésében elhatározta, hogy tudományos osztályt létesít a magyar népélet jórészben ismeretlen dokumentumainak felkutatása, összegyűjtése és feldolgozása céljából. Kisebbségi fciiltu tetetünk eddig semmi irányítást nem kapott, mert nem volt olyan szerve, amely ezt végezte volna. Az Országos ' Magyar Kuiturtauáos kiépítése ezt a hiányt is pótolta és most már megkezdődhetik a rendszeres kulturális munka városikban csak ugy?, mint a falvakon. A falvakon ezt a munkát a SZMKE vállalta, amely szervezeteit rendre kiépíti.

Ezek a helyi szervezetek hivatottak arra, hogy elvégezzék az isrriereteközlés munkáját előadások tartásává], ápolják a magyar dal kultuszát, rendezzék a műkedvelő előadásokat, amelyekkel az ifjúságot visszatartják a káros szórakozásoktól. A helyi szervek támogatják az iskola munkáját, a magyar könyvtárat és megkedveltetik a magyar könyvet. A tagokat ismeretközlő és irodalmi, folyóiratokkal látja el a SZMKE központja.

Mindez nagy7 haladást jelent a múlt viszonyokhoz képest, de mégsem minden és ahol megnyilatkozik a falu vezetőiben a népmÍvelés komoly törekvése, ott máris szép eredményekről beszélhetünk. Minél több tagja lesz az országos kuituregyletaek, annál többet fog nyújtani tagjainak.

A SZMKE, amely kapcsolatait lelkészek, tanítók utján kiépíti a magyar faluhoz, ezt máé irányban is kívánja gyümölcsözietni. Tudatában van annak, hogy a népélet régi szi-! nei idők folyamén elmosódnak, a népszoká-j sok feledésbe mennek és a civilizáció letörli a, régi népi hagyományok, motivumgazdag művészetek himporát. A legtöbb helyen már csak az úgynevezett • „legöregebb' emberek emlékeznek a régi szokásokra, amelyek kimentek a divatból éppen úgy, mint a régi népviselet és házépítés átöröklött mivessége.

Ezt a veszendőnek indult népismeret-etni- kum-adataínak Mgyüjtését vette programjába a SZMKE. A Folklóré, a Heimatskunde tudománya, melynek minden nemzet irodaimé-1 bán kutatói, tudósai vannak, Szlovensakőn alig néhány tudománykedvelőt érdekek sem | as úgynevezett müveit olvasó közönség nem érdeklődik iránta, sem a népet nem érdekli Ezt az érdeklődést akarjuk felkelteni munkánkkal, amelyet eddig megszervezett és müködőhelyi csoportjainkban kezdünk el.

Ennek a munkának a keretei a következők s

minden községben, pusztán, majorban, tanyán, szóval lakott helyen összegyűjteni a hegyek, völgyek, erdőségek, dűlők, vizek (álló és folyó), tavak, mocsarak, vízfolyások elnevezéseit,

felgyüjteni a népmeséket és mondákat, közmondásokat, példabeszédeket, népdalokat, amennyiben azok régiek, !

feljegyezni a népszokásokat, babonákat helyi szokásokat, ünnepek és ünnepélyes alkalmak idején, (lakodalmak, keresztelők, temetések),

gyűjteni a tájszavakat, a ritkábban használt szavakat,

történeti események népi elbeszélőanyagát , leimi a népművészet, népipai*, népviselet, házépítés stb. tárgyait, az ősfoglalkozások (halászat, pásztorélet) szókincsét felgyüjteni és az ipari mesterszavakat összeírni.

Mindezt feljegyezni, megörökíteni, ami a nép életéhez tartozik. Óriási adathalmaz gyűlik így egybe, amely természetesen még csak feldolgozásra váró nyersanyag. A SZMKE tudományos osztályának tagjaira vár a feladat, hogy ezt feldolgozzák a folklóré és a néprajz tudományos elvei szerint. Kincsek vannak a nép életének minden helyén és ha azokkal megismerkedünk, annak hasznát veheti a nyelvészet, a mi veltségtö r téuet, etnográfia, de adalékot szerezhet belőle -a köztörténet is. A szebb és válogatottabb anyagot a SZMKE ismeretterjesztő folyóiratának irodalmi mellékletén közöljük, hogy maga a nép is olvassa azt és felkeltsük a figyelmét erre a munkára.

A tudományos feldolgozás természetesen vidékenként történik és erre szolgál nemsokára megindítandó tudományos folyóiratunk. Ez ad terhet a SZMKE céljainak megvalósítását vállaló tudománykedvelőknek arra, hogy munkáikat az irodalom rendelkezésére bocsássák; de helyet ad az adatgyűjtésnek* amelyek idővel, -mint a történetírás forrásai szerepelhetnek a magán és közlevéltárak fölkutatásai után,' A magyar etnikum ős történet dokumentumait szeretnék igy megmenteni a -jővőnék és megmenteni az enyészettől

Mindenkit felhívunk, hagy vegyen részt ebben a nemzetépitő műn,kában, mely a népi lélek mélységeit bányássza ki és hozza napvilágra elrejtett kincseit, A SZMKE minden helyi csoportját felszólítjuk erre a munkára és reméljük, hogy mindenütt akad olyan derék és nemzetének sorsát szivén viselő tagunk, aki ezt a munkát megkönnyíti és útjait egyengeti. Különösen a magyar tanítók lehetnek ezen a, téren nagy szolgálatot tudományos irodalmunknak a falvakon, de a munkában részt vehet más is, akit ez érdekel és belekapcsolódni kíván a régi magyar népélet nyomainak felkutatásába.

Szükségesnek találtam mindezt közzétenni a nagy nyilvánosság előtt és kijelenteni azt, hogy ez a megalkotandó, Ma&aryk-alapitásu magyar irodalmi, tudományos és művészeti intézettel semmi összefüggésben nincsen, annak feladatkörén kivül esik és amennyiben

aa kívánná ezt a munkát elvégezni, adatgyüj-i lésünket mindenkor készségesen bocsátjuk a ! magyar tudományosság rendelkezésére. A j SZMKE tudományos osztálya azokból az irók-: bél és tudománykedvelőkiből áll, akik máris j nagy számmal jelentkeztek, hogy munkánkban tettekkel vegyenek részt. Ezek közlése Után minden más feltevés elesik, amelyet a SZMKE tudományos osztályával kapcsolatban egyesek, úgy magánszemélyek, mint teljesen tájékozatlan lapok a .köztudatba bevinni igyekeztek.

A SZMKE tudományos osztálya csendben és feltűnés nélkül akar dolgozni és építő munkát folytatni, annak is a legnehezebbjét; az adatgyűjtést. Ehhez nemcsak- a rávaló készség, de lelkesedés és a célnak, megértése szükséges. Az építés munkájában ez az alar pok kiásása és kövekkel v-aló kitöltése, hogy arra rá lehessen építeni az emeleteket Minden magyar embernek meg kellene becsülnie ezt a munkát, amelyet most a SZMKE vállalt, mert tudományos életünk is csak úgy járhat a saját lábán, ha ismeri a magyar nép életét, annak múltját és gazdag lelkét,

ARGENTÍNA

BRAZÍLIA, URUGUAY, PARAGUAY, BOLÍVIA, CHILE, PERU és GUBA.

A két hatalmas motorhajó: Alcantara és Austurias (32.000 tonna tartalom, 22.000 regisztrált tonna).

Elismerten kitűnő konyha Kényelmes elszállásolás. Mindennemű felvilágosítást ad:

ÜGYÜL MAIL LINE

PRAHA II., HYRERHSKA 24/Xa

Ma

Uozári Dezső:

Előszó a nyári menetrendhez

Kezdődik a szezon, hölgyek, urak, beszállni tessék! Nyugtalan sistereg legférfiasabb mozdonyunk, tagjaiban irtózatos erők feszülnek. Egy percig se tétovázz, ha gyomor korog közeledben, vagy távol sir kisgyerek, hajózz, repülj, utazz. Csodálatos tartományba viszünk. Hi&z egyramegy,

a sárba hány bogár ragad szárnytaigzegetfcen, Ilyesmi soha nie aggasszon. .Váltsa meg a próféta a világot. (Mivégre is van hát próféta a világon?) Ezer szenzáció vár az okosra, asszonyra férfi és férfira asszony.

Én is, én is repülni, akarok, hess, csúnya élet, keserű gyökereidéi: nem ■ rágom

Utazpá, ó, nyargalni, mint a szél. Engedd Menten azurdeniijét színom. •Szegedre mennék, ott jó a szalámi, Fárisba, ahol fűszeres a csók, aranyat mosni KaMiorPiiába, Milánóban a makaróni finom,

Rómába futnék hinni, Londoniba whiskyt inni, Newyorkba. hol a

dollarjmliíők

teremnek fáradt börze-fákon s az égen Grata Garbó hirneve tündököl, tüdőmet megpucelná a jó tátrai ózon, Kínában andalognék egy

gőzölgő teán,

mig kánt az netán forradalmak zúgnak és kőkemény a lázadó ököl.

PH zenben jó söröcske, Tokajban jó borocska, Madridban forró ajkak

szerelme vár reéan.

Kezdődik a szezon, hölgyek, uraik. beszállni tessék! Édes fantázia romlott bennem keserűvé. Fussatok, csak a vágy, csak az ágy az marad

érvelem,

Van, Irinek dideregni rendeltetett, tetetnek és leieknek fáznia.

Sóhajtsak, vagy káromkodjam? Körülöttem történik a történelem.

MÁRAI

Irta: HUNGARICUS VIATOR

Paris, 1931 husvétján.

.A harmanőéveeék mindh&ngosablbá vált vitiáljálha kívülről is beleszólt egy hang; a Mérni Sándor erőteljes, egészséges hangja.

Szorgalmával, kitartással,' elsősorban persze tehetségével megdöngette a harmincévesek előtt bezárult nagykaput, az Élet nehéz páncélaijtaját — a az Élet kapuja tágra nyűit. .

A harmincegyéves > Mórái Sándor francia harctéren megnyerte az első nagy csatát. Most jelent meg az előkelő „Les Revues" cég kiadásában első franciára fordított regénye, a „Les Révoltés".

A harc tovább folyik. Folytatása máris útban van.

Egyazon fáról szakadt két falevelet pergetett távol messzeségbe s dóbott egymás közelébe a felkavart őszi széli.'

Hetekig éltünk Páriában egymás tőszomszédságában anélkül, hogy sejtelmünk lett volna egymás közeiéről.

Messzebb kel otthon a templomudvardg mennem, mint párisi lakásomtól a Mórái Sándorét hotélje ért

De' csak egymásra akadtunk ebben a sokmilliós dzsungelben is.

Egy Odeon-téri pompás kis éttereimben adtunk randevút.

Jellegzetes öreg párisi házak s a patinás Odéon komolykodtak körülöttünk,

— Ezért a képért szerettük' meg ezt a ki® restaurant-t. De már nem sókáig éljük a ren<jLétlen boteléletet. Pompás kis otthonra tettünk szert.. Az Étoilé közéiben. Háztartást fogunk vezetni,, megállapodott párisiak leszünk — mesélte Márai' ' Sándorné- ;

Okos asszony — okos'férj idegenben is tefoet ugyláiazilk harmónikus családi életet

* — Igen, körülbelül igy képzelem el &

magam részére a legmegfelelőbb munka-* beosztást.

i = Meg vagy elégedve a „Les Rlévoltés* fordításával?

— Nagyon. De a sikerrel is. Főleg terűié- eset eeen az erkölcsivel, mert megfelelő anyagi rekompenzációra — sajnos, igy van

J -- sem otthon, de még itt, a kultúra világ- j centrumában sem — író manapság csak | igen kivételes esetekben számíthat. Tudva- levoleg Magyarországon és Párisban fizetik legrosszabbul a szellemi munkát. Nem beszélek rakétákról, — melyeknek azonban többnyi,re irodalmi füstszaguk is van — francia és magyar Író legfeljebb annyit ke- ; rés, hogy meg tudja a mindennapi kenyér- : re valói szerezni. Aki többet keres, vagy ki- | vételes fen ómén, vagy áruba bocsátotta ! tollát. Mert ha magánvagyonnal nem ren- 1 delkezik, társadalmi helyzetének megfelelő i életszükségletein kiivül irői béréből luxusra I nem telik.

— A „Les Révoltés" a „Les Revues" könyvkiadó cég kiadásában jelent meg. Ugyanennek a cégnek minden francia nyel. vü müvem kiadására opciója van. Ez a cég adta ki Bertrand Russel, Egon Erwin Kisek és Iliia Ehremburg müveit is, kollegáim társaságára tehát nincs okom panaszkodni.

— Mit dolgozom újabban, milyen köny- ; vem fog legközelebb megjelenni? Egy régi

' ideámon rágódom — a könyvnek „A szí- •! get" címet adtam, — még nem dolgozom. I csak gondolkozom rajta. Szép, d© nehéz, íé- j ma. Kérdés, meg tudom-e oldani. Arról lesz i benne nagyjában szó, hogy egy, az élet 1 szépségeivel és csúnyaságaival jóllakott :! gazdag ember csónakján valami kis dalmát- ' parti szigetre menekül, s amire vágyott, —

; egyediül marad a természettel. Gyönyörű ■ naplemente. Mint feléje csillámlő tükör lapból, végignéz benne egész életén. Szenvedésein, álmain, vágyain. S uj élet, uj vágyak, uj világok ébrednek lelkében. Ezt a. lelki naplementét s napfelkeltét akarom megírni. Ennek az embernek, gondolatából akarom az egész mai modern civilizáció kritikáját kihozni. Érdemes volt-e s érdemes lesz-e élni?

i: — Érzem, nehéz munkára vállalkozom fi

i ismétlem — kérdés, sikerül-e. De hát ha

élni. Pedig azt mondják- hogy bolondság Páriába pezsgőt hozni. Minden közmondás sántáit, a kenyér is izesehb, ha otthonról való.

— Képzelje, édesanyám otthonsütöbt barna rozskenyeret küldött; kedvünkre valóbb csemegét egész Párisban nem találhatnék. Ab uj háztartást már becsületes házi kenyérrel nyitjuk meg. ,

= Ha nem akarod, ne felelj. Ám nemcsak engem, olvasóid nagy táborát is különösképp érdekli, milyen ok késztetett, hogy se sző, se beszéd, ismét Párásba repülj?, Azt hittük, végleg Pesten vertél gyökeret.

— Párás életszükségletemmé vált. Szeretem a széles horizontokat, nyíltabb levegőt, az őszinte szótól visszhangzó nagy-nagy tereket. Szeretem Parist, lármájával, kultúrájának széles lehetőgégeivei, minden őszinte bűnével együtt.

— Egészségéé növény a Kársát tövén is megél, ám megfelelő humusban mégiscsak erőteljesebben fejlődik az élet. Nekem pedig az Élet mindenem. S Pária ma életet jelent, De ne hidd, hogy valamikor is végképp el tudnék szakadni otthonról. Magyar írónak magyar föld, magyar levegő, magyar közönség kell. Az anya nyelv a legnagyobb kincs, de legerősebb fegyver és munkaeszköz is.

— Nem hagytam ott, csak kirándultam Pestről, vagyis Budáról, — továbbdolgozni majd megint a budai hegyek tövébe megyek. Mostani programomhoz azonban az ílfteni levegőre, párisi keretekre volt szükségeim. Ha majd elvégeztem a kiszabott munkát. hatehát -hónapra lapét hazasietek, p ™ Vagyis szellemi váltógazdaság? Félév külföldön, félév otthon?

! nem bíznék benne, nem fognék hozzá,

— Természetesen egyetlen álomnak nem szentelhetem magam. Egyebeken is dolgozom. A „Zendülők" spanyol fordítására is aláírtuk már a szerződést. A „Nueva Espana" madridi cég fogja kiadni. Hat hónapon beiül kerül piacra.

— Egyidejűleg Magyarországon is jelenik meg egy könyvem. „Műsoron kivül" címet adtam a cikkgyűjteménynek. Tiy óv alatt megjelent birlapeikkeimből. válogattunk ki valami ötvenet. Kedves lesz nekem ez a könyv, mert végiglátom benne fiatal korom minden stációját.

—- Ha szívesen veszed, az első példányokból átnyújtok egyet-.

— Azonkívül rövid időn belül a Prágai Magyar Hírlapban is megjelent „Idegen emberek" című regényein fog francia, s egyidejűleg német fordításban piacra kerülni.

— Nagy reményt fűzök azonban az év fo- iramán megjelenő „Politikai képeskönyv" cimü legújabb munkámhoz.

— Egészen újszerű könyv-genre lesz, mely' nek előkészítésén, összeállításán már évek óta nagy kedvvel és ambícióval dolgozom.

■ — Tulajdonképen • véresen komoly világtörténelem a .„Politikai Képeskönyv", — sok- sok eredeti fényképpel, s' a képek alatt tömören összefoglalt rövid magyarázó szöveg-