Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-05 / 79. (2596.) szám

10 «KÖMM-MA<1Í!ARH1RLA» 19Q1 április 5, TA*Ama.p. Már a cseh körök is kezdik fölkarolni a román föidreformlól sújtott técsöiek ügyét jl kisajátítás úgyszólván minden vagyonától megfosztja a katármesti község lakosságát-előtt egy állattenyésztő kun>4x5,fáiban arlóz- kodtak. Sikerül a munka A detektívek a tudás állal megadott nyo­mokon uj munkára indultak. Az alaguttól né­hány száz yardnyira tényleg megtalálták az állattenyésztő kunyhóját. Ez emlékezett ven- dégeire'és leírta a barna hajú bandita külse­jét s a leírás tökéletesen megegyezett a pro­fesszor által rajzolt képpel. De a döntő nyomot a professzor néhány nap múlva találta meg és közölte a detekti- ■vekkel. Ez volt a nyomozás legérdekesebb része. Az overall egyik zsebében egy kis összegyűrt papírdarab maradt, rajta néhány vonás, amely azonban a gyűrődés és a papi­rosnak a zsebben való hosszabb tartása miatt a felismerhetetJenségig olvashatatlan volt. A professzor gondos kémiai kezelés alá vette a papirost s a mikroszkóp végre elárulta annak titkát. Számjegyek voltak a papíron és a papírdarabba egy postai feladóvevény része volt. A washingtoni rendőrség néhány pillanat alatt megállapította, hogy a pénzutalványt d‘ Autnemon t testvérek egyike adta fel a was­hingtoni postahivatalban. Most már egy-ket­tőre megállapították azt is, hogy a d‘ Autremont fivérek Ray, Roy és Hugh a bűntény elkövetésének idején az alagút közelében dolgoztak és megállapították azt is, hogy Roy d‘ Autremontra, tökéöetesen ráillik a tudós által megadott személyJe- irás. Hajsza a banditák ufón Heinrich professzor tehát nyomra vezette a hatóságokat. A nyomozás további munkája abban állott, hogy megszerezték a három d‘ Autremont fi­vér fényképét. A detektívek már ismerték a fogazatának kópiáját. Mivel az egyik d‘ Autremont már több vasúti merényletet, kí­sérelt meg, vagy vett részt ilyenekben. A legfiatalabb d‘ Autremont Hugh még nem jött összeütközésbe a büntetőtörvénykönyv­vel. Két és fél millió elfogatási parancs sza­ladt ki. Minden rendőrségi kerület, minden vasúti állomás, minden szálloda’, minden egy­Prága, április 3. Pártjaink rnszinszkői tör­vényhozói, valamint tartománygyülési képvi­selőink már hónapok áta sürgetik a kormány beleavatkozását Técső község lakosainak vé­delme ügyében. A parlamentben Hokky Ká­roly neon zet gyűlési képviselő már két Ízben föltárta a téosődek panaszait s rámutatott ar­ra, hogy a román kormány a técsői lakosok­nak román területen fekvő hétezer hold föld­jét- nevetséges áron (holdanként 40 koronáért) ki akarja sajátítani. Csak az utolsó időben fi­gyeltek fel a kormánypártok, amikor Técső küldöttsége az ungvári országos hivatalnál járt és követelte ennek az ominózus ügynek a diplomáciai utón való rendezését. Ez a kül­döttség memorandumát a kormányhoz is el­juttatta Lidové Noviny mai számában szintén sür­geti ennek a panasznak a rendezését és töb­bek között ezeket írja: A hétezer holdból, ■amely román területen fekszik, 600 hold er­dő, amely a técsői község birtoka, 980 föld erdő ugyancsak köztulajdon, azonkívül van körülbelül hatvan técsői kisgazda, akiknek 3—10 holdas kis földjük vagy almakertjük fekszik román területen. A legtöbb gazdának a birtoka ugyan csehszlovák oldalon fekszik, de egy része román területre nyúl át. A ro­mán területen fekvő erdőkből tüzelőfát szál­lítottak Técsőbe és ebből 50—60 család, élt, mert egy öl fáért kaptak 120—140 koronát. Ha most a román állam kisajátítja ezeket az erdőket, a fa ára megdrágul 80 koronával ölenként, ellenben számos család elveszti ke­nyérkeresetét. Az almatermelőík eddig 1200 ragon almát szállítottak román területen fekvő almás- kertjeikből s már ebiből is elképzelhető, hogy milyen kárt jelent a kisajátítás a csehszlovák állampolgá­roknak. A técsőieket a kisajátítás úgyszólván min­den vagyonuktól megfosztja s igy a lakos­ság kérése teljesen jogos. őogos az a kérés is, hogy a román kormányt engedékenységre kényszerítsék, esetleg a vasúti szerződés aláírásakor. A Lidové No­viny megjegyzi, hogy éppen a mai időben két­szeresen szükséges, hogy ezen kellemetlen vitás kérdést hiábavalóan ne komplikálják. A román kormánynak mérsékletre kellene fi­gyelmeztetnie hivatalnokait még Idejében, mielőtt a csehszlovák—román vegyes bizott­ság Técső ügyében a tárgyalásokat fölvenné. Técső lakosságának panasza nem politi­kum, hanem létkérdés s elvárható, hogy a külügyminisztérium ügyükben a legerélyeseb­ben fog a román kormánynál interveniálni. szerű vendégfogadó megkapta a körözőleve- lot a d‘ Autremont fivérek fényképével és kiment külföldre is a körözés. Az Egyesült Államok valamennyi fogorvosa nyomtatott kártyán kapta meg a d1 2 3 * * * Autremont fivérek fogazatának kópiáját. Mivel az egyik dr Autremont csiptetöt is viselt, amely különö­sebb iivegzetü volt, az összes optikusokat fi­gyelmeztették ennek az embernek komplikált asfigm ati znra sára. Az elfő gatás Három és fél év telt el és a d‘ Autremont fivéreket még mindig nem sikerült elHogni Városról-városra menekültek, csak a leg­ritkábban voltak együtt, nehogy leleplez­hessék őket és ritkán adtak eleijeit egy­másnak. Megnövesztették szakállukat, megváltoztatták frizurájukat. Nem volt kellemes az életük, amely az üldözött vadéhoz volt hasonló. Az a tudat, hogy állandóan vadásznak rájuk, nyomasztólag hatott a banditákra és nem en­gedte meg, hogy zavartalanul élvezhessék dús (zsákmányukat. Minden pillanatuk abban a gondos igyekezetben telt el, hogy eltüntessék a nyomokat maguk után. Három és fél évig sikerült ez, de a hosszú idő után abba a hi­bába estek, amelyet a legtöbb kezdő bűnös elkövet. Figyelmük lankadni kezdett. Egy napon a Fülöp-szigeteken egy egy­szerű katona véletlenül meglátta a fényképes körözőlevelet. Valaihoigy visszaemlékezett egyik katonahaj társának arcvonásaira s mint­ha hasonlatosságot vélt volna felfedezni a kö­rözött bandita és katonabajtársa között. Be­hatóbban figyelte meg bajtársát és gyanúja mindinkább erősödött. Észleletéiről értesítet­te a detektiveket és még azon az estén letar­tóztatták Hugh d‘ Autremont-t. Néhány héttel később, hogy Hugiból nagy fedezettel amerikai földre hozták, az Otíio állambeli Sterilben vilié egyik acélgyárában az egyik munkás fedezte fel a hasonlatossá­got a körözőlevél fényképe és az egyik mun- káspajtása arcvonásai között, ő is a detektí­vekhez fordult és Ray meg Roy d‘ Autremont 48 órán belül letartóztatták. Heinrich professzor nagyszerű teljesítmé­nyét a washingtoni hatóságok olyan magasra értékelték, hogy felszólították, lépjen be a titkos rendőrség szolgálatába és költözzék át Kaliforniából Washingtonba. Heinrich pro­fesszor azonban szívesen jábsza el olykor-oly­kor Sherlock-Holmes szerepét, becsvágya azonban nagyobb célokra irányul, tudomá­nyos kutatásaira és igv megmaradt a csön­des kaliforniai laboratórkimban. A három vasutrabló bandita közül kettő nem bírta a fogságot, kitört a Sing-Sing ^egyházból és az üldözőkkel vivott harcban most életét veszítette. Egy napos tüntető sztrájkra készülnek a hus- f üstötök és hentesek. Jelentettük, hogy a huetfőstőlő és hemtesápairosok szervezetet április 14-én Prágá­iban nagyszabású maniiJesztációs gyűlést rendeznek, amelyen a busádé olt őrlését., vagy jetenitős csökken­tését fogják követetni. A huBÍüstőtő és hemtesiparo- sok szövetsége a tagjaihoz azzal a felhívással is for­dult, hogy a gyűlés napján fizüielellket és műhelyei­ket tartsák zárva. Eddig 16 ezer hentes és husíils- tölő jelentette, ihogy az említett napon üzletiét ttin- tettTeg zárva fogja tartani. Száz évvei ezelőtt kiadott kassai színházi évkönyv Lapozgatás a régi írások között — Milyen volt a kassai szín­társulat száz évvel ezelőtt? Rassa, aprms eleje, Tnespis koroeja isme: aktuális lett erre mifelénk, amióta vándor­útra szorul a magyar színtársulat. A féléves kódorgásból most. tért vissza Kassára Iván Sándor színtársulata és április 1-én megkezd­te a sikeresnek ígérkező tavaszi szezont. Még jó, hogy7 igy van, mert pár héttel ezelőtt még sokkal rosszabbtól kellett tartanunk. Az or­szágos hivatal leirata ugyanis azt közölte a vá­rossal, hogy a csehszlovák . szín tó salat játék­ideje április hó végén nyer .befejezést. Amint utólag kiderült, ez csak drógépelési hilba volt. A kisasszony elírta magát és március helyett áprilist kopogott . . „ Mindenesetre a kassai közönség nagy öröm­mel várta Ivánékat és a most kezdődő szezon mindenféle szempontból igen jónak ígérkezik. És ha már az 1931-es kassai színi szezon meg­indul, legyen szabad a most általánossá váló szokás szerint visszamenni a múltba, még pedig jó száz esztendővel, A kezünkbe került egy régi könyv, amelynek cinné: „Magyar Játékszini Zsebkonyv", amely az 1831-ben előadott „játék-darabok" neveit foglalja ma­gában. A könyvet Mátéífy József, a pártfogolt kassai dal- és színjátszó-társaság súgója adta ki Werfer Károly „es, kir. privilegizált könyv- nyomtató betűivel." A. száz évvel ezelőtt Kassán kiadott köny­vecske szerint a játszó tagok között szerepel­nek: Bariba János, Egressy Gábor, Megyeri (van-e, ki e nevet nem ismeri,) Károly, Szerdahelyi József, Szemtpétery Zsigmond, Udvarhelyi Miklós. — a nők között a híres Déryné Széppataky Rozália, Kán törné En- gielhardt Anna, Telepiné és miég mások. Bi­zonyos, hogy ez a színtársulat első volt nivó dolgában és repertoárja is gazdagnak mutat­kozik. Ez a színtársulat nemcsak Kassán, ha­nem Eperjesen, Ungváron, Beregszászon, Máramarosszigeten, Kolozsvárott és Debre­cenben is játszott. Műsorán többek között a következő darabok szerepeltek: Moo-r Károly vitézi játék 5 felv., Viszkocs Jankó daljáték 3 felv., Nyolcgarasos atyafi vígjáték 5 felv., Hamlet szomorújától! 5 felv., Jegyzőkönyv ér­zékeny játék 3 felv. Szeviilai borbély daljáték 2 felv., Kérők vígjáték 3 felv., Sti'bor vajda vitézi játék 4 felv., Tündér kastély Magyaror­szágban vígjáték 2 felv., Don. Juan daljáték 3 felv., Csalódások vígjáték 4 felv., Othello daljáték 3 felv., Gróf Benyovszky dráma 4 felv., Pártosság dühe szomorujáték 5 felv., Mátyás király választása daljáték 3 felv., Tu- lokmányi Máté vígjáték 4 feílv., stb., stb. Ugyanez a könyv közöl egy-két oiperaszöve- get. Az egyiknek címe: A búvár. Nagy romá­nos daljáték két felvonásban. Németből for­dította Szilágyi Pál, Tekintetes Nemes Abauj Rendjei által pártfogolt nemzeti Dali- és Színjátszó Társaság Vezér tagja. A másik opera A kőműves és lakatos, Mulatságos daljáték három felvonásban. Ezt Szerdahelyi József fordította és „máltóságos semsei Sem- sey Lajos urnák, császári kir. kamarás és több tekintetes nemes vármegyék főtáblába - rája eőnagyságának mély tisztelettel" aján- 1 lattá e bevezető sorokkal: — Méltóságé* Url Nemeslelkü Pártfo­góm! Nagyságodnak nemes lelke és nemzeti tülekedésünket elősegíteni kívánó tiszta ér­zése bátorítottak arra, hogy o jelenvaló for­dításomat, mint tsekély igyekezetemnek legelső zsengéjét Nagyságodnak fényes ne­ve alatt kinyomattassam, Fogadja ezt Nagy­ságod tőlem olyan kegyességgel, mint a mi­nő bábával és mély tisztelettel nyújtja Nagyságodnak legkisebb szolgája Szerda­helyi. József. Még egy érdekes színdarabra bukkanunk e könyvben. Helyi szerző irta, aki az ismeret­lenség homályában kívánt maradni. A darab furcsa címe: Nyelvprity vagy az uj magyar író mint kérő. Vígjáték egy felvonásban. Külön­féle irományokból összeszedte és játékszínre alkalmazta M. K. Ez a kiis vígjáték a minden áron nyelvújító­kat igyekszik nevetségessé tenni egy ártatlan história keretében. A kigunyolt író például igy vall szerelmet: „Dicsnő Szépebb amgyalné e földi laknál, szüm vonszalma szalinta ide, e báj kösön­tyűt megimádni hogy merény legyek." Okos Lőrinc, a költő a magyar nyelvprity. Vele szemben áll a rokonszenves Réti La­jos nemes ifjú, aki okasan kikel a „nyelv- prityek" ellen és ezeket mondja: — Istené legyen a hála, hogy eljött vala­hára az idő, hogy segény nyelvünk hátra maradt állapotját figyelmünkre vettük, azt mivelni, pallérozni, gyarapitani szent kö­telességünknek ösmértük, de nézzünk csak széjjel, hogy e szín latt: nyelvpallérozás, sok fiirkászok hóivá akarják vinni, mivé ten­ni szép eredetű anyanyelvűnket? Nem aka­rom kárhoztatni némely uj szók béhozását, de csalc ott, ahol arra szükség van, csali olyan szóra találjunk uj szót, mely nekünk eredeti nyelvünkben nincsen s azt az ide­gentől kölcsönöztük, de az ily szók találá­sában is nagyon vigyázőknak kell lennünk, — de az urak mit visznek véghez? Ott fúr­ják, faragják a nyelvet s a szavakat, ahol épen nem kellene, hol vétek bolygatni, mert eredeti értelme s tisztasága van. Csodálni lehet a hon béketürését, melly eddig eltűr­te, hogy némely fink ászok a nemzet sértés bűneiben iIly szabadon lélekzenek. Szépih almon épen ezidőtájt halt meg Ka­zinczy Ferenc, aki a nyelvújítás nagy mozgal­mát elindította. Biztosak lehetünk abban, hogy a névtelen kassai szerző álláspontját a „szent öreg" is helyeselte. (—xi.) — Jugoszláviában százezer a nyilvántartott mun­kanélküliek száma. Belgrádiból jelentik: A szociál­politikai miimscdériiiuin jeHemitése szerint Jugoszlá­viában o wunkanélíktiliielk szánna elérte a százezret. E számiban természetesen eeak a szakszervezetek­ben nyilvánitiartoM munkanélküliek szerepelnek. A nem íiyiilívánilairbott imunkanéMiiliiiek száma ennek legalább kétszerese.' Boldogít# Gyula 1867-1931 Komárom, április 8- Komárom város köz­életének nagy halottja van. Meghalt egy ge­rinces, derék magyar em'bfer, akivel szerű­iben a város iparostársadalmának bizalma év­tizedeken keresztül ragaszkodó szeretettel' nyilvánult meg: Baloghy Gyula, a komáromi járási vegyes ipartársulat elnöke, a magyar nemzeti pánt komáromi kerületének társel­nöke halt meg csütörtökön délelőtt váratla­nul], súlyos betegségét béketürée&el viselve. Boldoghy Gyula Komárom város közéleté­ben jelentékeny szerepet vitt a múlt század kilencvenes éveitől kezdve, mint a függet­lenségi pártnak tagja, utóbb aleínöke, aki a városi közéletben is nagy szerephez jutott. Mint áos- és kőmi vés mester 1903 óta elnöke volt a komáromi ipartestületnek. 1901-ben a munkásbiztosiíó pénztárak szervezése alkal­mával elnöke lett a komáromi pénztárnak. Az államfordulat után az országos magyar kisgazda, földmives és kisiparos párthoz csat­lakozott és csakhamar a komáromi kerület élére került. Tagja volt a komáromi tör­vényhatósági bizottságnak és utóbb városi képviselőtestületnek, míg az 1928. évi válasz­tás alkalmával a járási bizottságnak lett tag­ja a magyar nemzeti párt részéről. A párt- életben élénk részt vett és csak a legutóbbi időkben vonult vissza, amikor már betegsége utolérte és a közéleti tevékenységében gá­tolta. Mint fiatalember erős harcokat vívott a kormánypártiakkal 6®emben. 1903. évben egy Litrhardt nevű cs. és kir. hadnagy (kardjával megtámadta és megsebesítette. Ezt annak ide­jén interpelláció tárgyává is tették a magyar parlamentben. Harcos természete később is megmaradt és erélyes állásfoglalása sokszor szerzett pártjának sikereket. A komáromi ipartestületnek mintaszerű intézménnyé fej­lesztése az 5 tevékenységéhez fűződik. Nagy harcot folytatott & turócszentmártonl ipartes­tületi szövetséggel szemben és következete­sen kitartott azon követelése mellett, hogy! csakis a magyarság nyelvi jogainak teljes ér­vényesülése árán lehetnek tagjai a szövetség­nek a magyar ipartestületek. Kévéből halála előtt Budapesten egy sza­natóriumban kezeltette magát. Szívbaj támad­ta meg, amelyhez súlyos májbaj járult. A napokban tért vissza Budapestről és állapota csakhamar válságosra fordult- Szenvedéseitől megváltóita a halál. Halálát három gyermeke és özvegye, ez. Kiss Júlia gyászolják. Temeté­se szombaton megy végbe a város lakossá­gának általános részvéte mellett. Egy budapesti müép tész feleségének trag.kus öngyilkossága Budapest, április 3. Tegnap délben öngyilkos­ság történt egy Andrásey-uti házban. Goldmann Ernő műépítész 61 éves felesége idegrohamában levetette magát a negyedik emeletről a világitó udvarba és azonnal meghalt. A müépitész 25 éve lakik az Andrássy ut 32. számú házában a negyedik emeleten. Néhány év óta súlyos anyagi gondokkal küzdött Goldmann Ernő és családja. Az egyik, fiuk, Goldmann Lász­ló, aki egy berlini gyár vezérigazgatója, támo­gatta őket, azonban a támogatás nem volt ele­gendő arra, hogy megbirkózzanak a gondokkal. Hozzájárult a szerencsétlenséghez, hogy az öreg müépitész közel három év óta súlyos beteg és a család az egyik kórházból a másikba vitte, anélkül, hogy állapota javult volna. A müépitész feleségének idegeit megtámadták a zutóbbi évek gondjai. Egyre sűrűbben kapott idegrohamokat és ilyenkor hangos volt a ház, a müépitész lakásából kihallatszó lármától. A szerencsétlen asszony többizben hangoztatta, hogv öngyilkos lesz, mert nem bírja az élet ter­hét.” Tegnap délután félkettőkor Goldmann Ernő- né kiment a konyhába és a háznál hat év óta szolgáló Szabó Irma mindenesleányt valami ürüggyel beküldte az uccai szobába, ahol beteg férje fekszik. A leány gyanútlanul eleget tett úr­nője utasításának, a következő pillanatban a műépítész felesége berohant a cselédszobá­ba, magára zárta az a|tót, azután (elszakította a cselédszoba világító udvarra nyíló ablakát és hangos sikoltással levetette magát az udvarra. A házbeliek ijedten felfigyeltek a sikoltásra, amely végig zúgott az egész házon és rémülten hallották a sikoltást néhány pillanat múlva kö­vető tompa zajt. Amikor a világító udvarba ro­hantak, teljesen szétroncsolt tagokkal, vértől elborítva, holtan találták Goldmannét- A men­tőknek már nem akadt dolguk. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom