Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-05 / 79. (2596.) szám
10 «KÖMM-MA<1Í!ARH1RLA» 19Q1 április 5, TA*Ama.p. Már a cseh körök is kezdik fölkarolni a román föidreformlól sújtott técsöiek ügyét jl kisajátítás úgyszólván minden vagyonától megfosztja a katármesti község lakosságát-előtt egy állattenyésztő kun>4x5,fáiban arlóz- kodtak. Sikerül a munka A detektívek a tudás állal megadott nyomokon uj munkára indultak. Az alaguttól néhány száz yardnyira tényleg megtalálták az állattenyésztő kunyhóját. Ez emlékezett ven- dégeire'és leírta a barna hajú bandita külsejét s a leírás tökéletesen megegyezett a professzor által rajzolt képpel. De a döntő nyomot a professzor néhány nap múlva találta meg és közölte a detekti- ■vekkel. Ez volt a nyomozás legérdekesebb része. Az overall egyik zsebében egy kis összegyűrt papírdarab maradt, rajta néhány vonás, amely azonban a gyűrődés és a papirosnak a zsebben való hosszabb tartása miatt a felismerhetetJenségig olvashatatlan volt. A professzor gondos kémiai kezelés alá vette a papirost s a mikroszkóp végre elárulta annak titkát. Számjegyek voltak a papíron és a papírdarabba egy postai feladóvevény része volt. A washingtoni rendőrség néhány pillanat alatt megállapította, hogy a pénzutalványt d‘ Autnemon t testvérek egyike adta fel a washingtoni postahivatalban. Most már egy-kettőre megállapították azt is, hogy a d‘ Autremont fivérek Ray, Roy és Hugh a bűntény elkövetésének idején az alagút közelében dolgoztak és megállapították azt is, hogy Roy d‘ Autremontra, tökéöetesen ráillik a tudós által megadott személyJe- irás. Hajsza a banditák ufón Heinrich professzor tehát nyomra vezette a hatóságokat. A nyomozás további munkája abban állott, hogy megszerezték a három d‘ Autremont fivér fényképét. A detektívek már ismerték a fogazatának kópiáját. Mivel az egyik d‘ Autremont már több vasúti merényletet, kísérelt meg, vagy vett részt ilyenekben. A legfiatalabb d‘ Autremont Hugh még nem jött összeütközésbe a büntetőtörvénykönyvvel. Két és fél millió elfogatási parancs szaladt ki. Minden rendőrségi kerület, minden vasúti állomás, minden szálloda’, minden egyPrága, április 3. Pártjaink rnszinszkői törvényhozói, valamint tartománygyülési képviselőink már hónapok áta sürgetik a kormány beleavatkozását Técső község lakosainak védelme ügyében. A parlamentben Hokky Károly neon zet gyűlési képviselő már két Ízben föltárta a téosődek panaszait s rámutatott arra, hogy a román kormány a técsői lakosoknak román területen fekvő hétezer hold földjét- nevetséges áron (holdanként 40 koronáért) ki akarja sajátítani. Csak az utolsó időben figyeltek fel a kormánypártok, amikor Técső küldöttsége az ungvári országos hivatalnál járt és követelte ennek az ominózus ügynek a diplomáciai utón való rendezését. Ez a küldöttség memorandumát a kormányhoz is eljuttatta Lidové Noviny mai számában szintén sürgeti ennek a panasznak a rendezését és többek között ezeket írja: A hétezer holdból, ■amely román területen fekszik, 600 hold erdő, amely a técsői község birtoka, 980 föld erdő ugyancsak köztulajdon, azonkívül van körülbelül hatvan técsői kisgazda, akiknek 3—10 holdas kis földjük vagy almakertjük fekszik román területen. A legtöbb gazdának a birtoka ugyan csehszlovák oldalon fekszik, de egy része román területre nyúl át. A román területen fekvő erdőkből tüzelőfát szállítottak Técsőbe és ebből 50—60 család, élt, mert egy öl fáért kaptak 120—140 koronát. Ha most a román állam kisajátítja ezeket az erdőket, a fa ára megdrágul 80 koronával ölenként, ellenben számos család elveszti kenyérkeresetét. Az almatermelőík eddig 1200 ragon almát szállítottak román területen fekvő almás- kertjeikből s már ebiből is elképzelhető, hogy milyen kárt jelent a kisajátítás a csehszlovák állampolgároknak. A técsőieket a kisajátítás úgyszólván minden vagyonuktól megfosztja s igy a lakosság kérése teljesen jogos. őogos az a kérés is, hogy a román kormányt engedékenységre kényszerítsék, esetleg a vasúti szerződés aláírásakor. A Lidové Noviny megjegyzi, hogy éppen a mai időben kétszeresen szükséges, hogy ezen kellemetlen vitás kérdést hiábavalóan ne komplikálják. A román kormánynak mérsékletre kellene figyelmeztetnie hivatalnokait még Idejében, mielőtt a csehszlovák—román vegyes bizottság Técső ügyében a tárgyalásokat fölvenné. Técső lakosságának panasza nem politikum, hanem létkérdés s elvárható, hogy a külügyminisztérium ügyükben a legerélyesebben fog a román kormánynál interveniálni. szerű vendégfogadó megkapta a körözőleve- lot a d‘ Autremont fivérek fényképével és kiment külföldre is a körözés. Az Egyesült Államok valamennyi fogorvosa nyomtatott kártyán kapta meg a d1 2 3 * * * Autremont fivérek fogazatának kópiáját. Mivel az egyik dr Autremont csiptetöt is viselt, amely különösebb iivegzetü volt, az összes optikusokat figyelmeztették ennek az embernek komplikált asfigm ati znra sára. Az elfő gatás Három és fél év telt el és a d‘ Autremont fivéreket még mindig nem sikerült elHogni Városról-városra menekültek, csak a legritkábban voltak együtt, nehogy leleplezhessék őket és ritkán adtak eleijeit egymásnak. Megnövesztették szakállukat, megváltoztatták frizurájukat. Nem volt kellemes az életük, amely az üldözött vadéhoz volt hasonló. Az a tudat, hogy állandóan vadásznak rájuk, nyomasztólag hatott a banditákra és nem engedte meg, hogy zavartalanul élvezhessék dús (zsákmányukat. Minden pillanatuk abban a gondos igyekezetben telt el, hogy eltüntessék a nyomokat maguk után. Három és fél évig sikerült ez, de a hosszú idő után abba a hibába estek, amelyet a legtöbb kezdő bűnös elkövet. Figyelmük lankadni kezdett. Egy napon a Fülöp-szigeteken egy egyszerű katona véletlenül meglátta a fényképes körözőlevelet. Valaihoigy visszaemlékezett egyik katonahaj társának arcvonásaira s mintha hasonlatosságot vélt volna felfedezni a körözött bandita és katonabajtársa között. Behatóbban figyelte meg bajtársát és gyanúja mindinkább erősödött. Észleletéiről értesítette a detektiveket és még azon az estén letartóztatták Hugh d‘ Autremont-t. Néhány héttel később, hogy Hugiból nagy fedezettel amerikai földre hozták, az Otíio állambeli Sterilben vilié egyik acélgyárában az egyik munkás fedezte fel a hasonlatosságot a körözőlevél fényképe és az egyik mun- káspajtása arcvonásai között, ő is a detektívekhez fordult és Ray meg Roy d‘ Autremont 48 órán belül letartóztatták. Heinrich professzor nagyszerű teljesítményét a washingtoni hatóságok olyan magasra értékelték, hogy felszólították, lépjen be a titkos rendőrség szolgálatába és költözzék át Kaliforniából Washingtonba. Heinrich professzor azonban szívesen jábsza el olykor-olykor Sherlock-Holmes szerepét, becsvágya azonban nagyobb célokra irányul, tudományos kutatásaira és igv megmaradt a csöndes kaliforniai laboratórkimban. A három vasutrabló bandita közül kettő nem bírta a fogságot, kitört a Sing-Sing ^egyházból és az üldözőkkel vivott harcban most életét veszítette. Egy napos tüntető sztrájkra készülnek a hus- f üstötök és hentesek. Jelentettük, hogy a huetfőstőlő és hemtesápairosok szervezetet április 14-én Prágáiban nagyszabású maniiJesztációs gyűlést rendeznek, amelyen a busádé olt őrlését., vagy jetenitős csökkentését fogják követetni. A huBÍüstőtő és hemtesiparo- sok szövetsége a tagjaihoz azzal a felhívással is fordult, hogy a gyűlés napján fizüielellket és műhelyeiket tartsák zárva. Eddig 16 ezer hentes és husíils- tölő jelentette, ihogy az említett napon üzletiét ttin- tettTeg zárva fogja tartani. Száz évvei ezelőtt kiadott kassai színházi évkönyv Lapozgatás a régi írások között — Milyen volt a kassai színtársulat száz évvel ezelőtt? Rassa, aprms eleje, Tnespis koroeja isme: aktuális lett erre mifelénk, amióta vándorútra szorul a magyar színtársulat. A féléves kódorgásból most. tért vissza Kassára Iván Sándor színtársulata és április 1-én megkezdte a sikeresnek ígérkező tavaszi szezont. Még jó, hogy7 igy van, mert pár héttel ezelőtt még sokkal rosszabbtól kellett tartanunk. Az országos hivatal leirata ugyanis azt közölte a várossal, hogy a csehszlovák . szín tó salat játékideje április hó végén nyer .befejezést. Amint utólag kiderült, ez csak drógépelési hilba volt. A kisasszony elírta magát és március helyett áprilist kopogott . . „ Mindenesetre a kassai közönség nagy örömmel várta Ivánékat és a most kezdődő szezon mindenféle szempontból igen jónak ígérkezik. És ha már az 1931-es kassai színi szezon megindul, legyen szabad a most általánossá váló szokás szerint visszamenni a múltba, még pedig jó száz esztendővel, A kezünkbe került egy régi könyv, amelynek cinné: „Magyar Játékszini Zsebkonyv", amely az 1831-ben előadott „játék-darabok" neveit foglalja magában. A könyvet Mátéífy József, a pártfogolt kassai dal- és színjátszó-társaság súgója adta ki Werfer Károly „es, kir. privilegizált könyv- nyomtató betűivel." A. száz évvel ezelőtt Kassán kiadott könyvecske szerint a játszó tagok között szerepelnek: Bariba János, Egressy Gábor, Megyeri (van-e, ki e nevet nem ismeri,) Károly, Szerdahelyi József, Szemtpétery Zsigmond, Udvarhelyi Miklós. — a nők között a híres Déryné Széppataky Rozália, Kán törné En- gielhardt Anna, Telepiné és miég mások. Bizonyos, hogy ez a színtársulat első volt nivó dolgában és repertoárja is gazdagnak mutatkozik. Ez a színtársulat nemcsak Kassán, hanem Eperjesen, Ungváron, Beregszászon, Máramarosszigeten, Kolozsvárott és Debrecenben is játszott. Műsorán többek között a következő darabok szerepeltek: Moo-r Károly vitézi játék 5 felv., Viszkocs Jankó daljáték 3 felv., Nyolcgarasos atyafi vígjáték 5 felv., Hamlet szomorújától! 5 felv., Jegyzőkönyv érzékeny játék 3 felv. Szeviilai borbély daljáték 2 felv., Kérők vígjáték 3 felv., Sti'bor vajda vitézi játék 4 felv., Tündér kastély Magyarországban vígjáték 2 felv., Don. Juan daljáték 3 felv., Csalódások vígjáték 4 felv., Othello daljáték 3 felv., Gróf Benyovszky dráma 4 felv., Pártosság dühe szomorujáték 5 felv., Mátyás király választása daljáték 3 felv., Tu- lokmányi Máté vígjáték 4 feílv., stb., stb. Ugyanez a könyv közöl egy-két oiperaszöve- get. Az egyiknek címe: A búvár. Nagy romános daljáték két felvonásban. Németből fordította Szilágyi Pál, Tekintetes Nemes Abauj Rendjei által pártfogolt nemzeti Dali- és Színjátszó Társaság Vezér tagja. A másik opera A kőműves és lakatos, Mulatságos daljáték három felvonásban. Ezt Szerdahelyi József fordította és „máltóságos semsei Sem- sey Lajos urnák, császári kir. kamarás és több tekintetes nemes vármegyék főtáblába - rája eőnagyságának mély tisztelettel" aján- 1 lattá e bevezető sorokkal: — Méltóságé* Url Nemeslelkü Pártfogóm! Nagyságodnak nemes lelke és nemzeti tülekedésünket elősegíteni kívánó tiszta érzése bátorítottak arra, hogy o jelenvaló fordításomat, mint tsekély igyekezetemnek legelső zsengéjét Nagyságodnak fényes neve alatt kinyomattassam, Fogadja ezt Nagyságod tőlem olyan kegyességgel, mint a minő bábával és mély tisztelettel nyújtja Nagyságodnak legkisebb szolgája Szerdahelyi. József. Még egy érdekes színdarabra bukkanunk e könyvben. Helyi szerző irta, aki az ismeretlenség homályában kívánt maradni. A darab furcsa címe: Nyelvprity vagy az uj magyar író mint kérő. Vígjáték egy felvonásban. Különféle irományokból összeszedte és játékszínre alkalmazta M. K. Ez a kiis vígjáték a minden áron nyelvújítókat igyekszik nevetségessé tenni egy ártatlan história keretében. A kigunyolt író például igy vall szerelmet: „Dicsnő Szépebb amgyalné e földi laknál, szüm vonszalma szalinta ide, e báj kösöntyűt megimádni hogy merény legyek." Okos Lőrinc, a költő a magyar nyelvprity. Vele szemben áll a rokonszenves Réti Lajos nemes ifjú, aki okasan kikel a „nyelv- prityek" ellen és ezeket mondja: — Istené legyen a hála, hogy eljött valahára az idő, hogy segény nyelvünk hátra maradt állapotját figyelmünkre vettük, azt mivelni, pallérozni, gyarapitani szent kötelességünknek ösmértük, de nézzünk csak széjjel, hogy e szín latt: nyelvpallérozás, sok fiirkászok hóivá akarják vinni, mivé tenni szép eredetű anyanyelvűnket? Nem akarom kárhoztatni némely uj szók béhozását, de csalc ott, ahol arra szükség van, csali olyan szóra találjunk uj szót, mely nekünk eredeti nyelvünkben nincsen s azt az idegentől kölcsönöztük, de az ily szók találásában is nagyon vigyázőknak kell lennünk, — de az urak mit visznek véghez? Ott fúrják, faragják a nyelvet s a szavakat, ahol épen nem kellene, hol vétek bolygatni, mert eredeti értelme s tisztasága van. Csodálni lehet a hon béketürését, melly eddig eltűrte, hogy némely fink ászok a nemzet sértés bűneiben iIly szabadon lélekzenek. Szépih almon épen ezidőtájt halt meg Kazinczy Ferenc, aki a nyelvújítás nagy mozgalmát elindította. Biztosak lehetünk abban, hogy a névtelen kassai szerző álláspontját a „szent öreg" is helyeselte. (—xi.) — Jugoszláviában százezer a nyilvántartott munkanélküliek száma. Belgrádiból jelentik: A szociálpolitikai miimscdériiiuin jeHemitése szerint Jugoszláviában o wunkanélíktiliielk szánna elérte a százezret. E számiban természetesen eeak a szakszervezetekben nyilvánitiartoM munkanélküliek szerepelnek. A nem íiyiilívánilairbott imunkanéMiiliiiek száma ennek legalább kétszerese.' Boldogít# Gyula 1867-1931 Komárom, április 8- Komárom város közéletének nagy halottja van. Meghalt egy gerinces, derék magyar em'bfer, akivel szerűiben a város iparostársadalmának bizalma évtizedeken keresztül ragaszkodó szeretettel' nyilvánult meg: Baloghy Gyula, a komáromi járási vegyes ipartársulat elnöke, a magyar nemzeti pánt komáromi kerületének társelnöke halt meg csütörtökön délelőtt váratlanul], súlyos betegségét béketürée&el viselve. Boldoghy Gyula Komárom város közéletében jelentékeny szerepet vitt a múlt század kilencvenes éveitől kezdve, mint a függetlenségi pártnak tagja, utóbb aleínöke, aki a városi közéletben is nagy szerephez jutott. Mint áos- és kőmi vés mester 1903 óta elnöke volt a komáromi ipartestületnek. 1901-ben a munkásbiztosiíó pénztárak szervezése alkalmával elnöke lett a komáromi pénztárnak. Az államfordulat után az országos magyar kisgazda, földmives és kisiparos párthoz csatlakozott és csakhamar a komáromi kerület élére került. Tagja volt a komáromi törvényhatósági bizottságnak és utóbb városi képviselőtestületnek, míg az 1928. évi választás alkalmával a járási bizottságnak lett tagja a magyar nemzeti párt részéről. A párt- életben élénk részt vett és csak a legutóbbi időkben vonult vissza, amikor már betegsége utolérte és a közéleti tevékenységében gátolta. Mint fiatalember erős harcokat vívott a kormánypártiakkal 6®emben. 1903. évben egy Litrhardt nevű cs. és kir. hadnagy (kardjával megtámadta és megsebesítette. Ezt annak idején interpelláció tárgyává is tették a magyar parlamentben. Harcos természete később is megmaradt és erélyes állásfoglalása sokszor szerzett pártjának sikereket. A komáromi ipartestületnek mintaszerű intézménnyé fejlesztése az 5 tevékenységéhez fűződik. Nagy harcot folytatott & turócszentmártonl ipartestületi szövetséggel szemben és következetesen kitartott azon követelése mellett, hogy! csakis a magyarság nyelvi jogainak teljes érvényesülése árán lehetnek tagjai a szövetségnek a magyar ipartestületek. Kévéből halála előtt Budapesten egy szanatóriumban kezeltette magát. Szívbaj támadta meg, amelyhez súlyos májbaj járult. A napokban tért vissza Budapestről és állapota csakhamar válságosra fordult- Szenvedéseitől megváltóita a halál. Halálát három gyermeke és özvegye, ez. Kiss Júlia gyászolják. Temetése szombaton megy végbe a város lakosságának általános részvéte mellett. Egy budapesti müép tész feleségének trag.kus öngyilkossága Budapest, április 3. Tegnap délben öngyilkosság történt egy Andrásey-uti házban. Goldmann Ernő műépítész 61 éves felesége idegrohamában levetette magát a negyedik emeletről a világitó udvarba és azonnal meghalt. A müépitész 25 éve lakik az Andrássy ut 32. számú házában a negyedik emeleten. Néhány év óta súlyos anyagi gondokkal küzdött Goldmann Ernő és családja. Az egyik, fiuk, Goldmann László, aki egy berlini gyár vezérigazgatója, támogatta őket, azonban a támogatás nem volt elegendő arra, hogy megbirkózzanak a gondokkal. Hozzájárult a szerencsétlenséghez, hogy az öreg müépitész közel három év óta súlyos beteg és a család az egyik kórházból a másikba vitte, anélkül, hogy állapota javult volna. A müépitész feleségének idegeit megtámadták a zutóbbi évek gondjai. Egyre sűrűbben kapott idegrohamokat és ilyenkor hangos volt a ház, a müépitész lakásából kihallatszó lármától. A szerencsétlen asszony többizben hangoztatta, hogv öngyilkos lesz, mert nem bírja az élet terhét.” Tegnap délután félkettőkor Goldmann Ernő- né kiment a konyhába és a háznál hat év óta szolgáló Szabó Irma mindenesleányt valami ürüggyel beküldte az uccai szobába, ahol beteg férje fekszik. A leány gyanútlanul eleget tett úrnője utasításának, a következő pillanatban a műépítész felesége berohant a cselédszobába, magára zárta az a|tót, azután (elszakította a cselédszoba világító udvarra nyíló ablakát és hangos sikoltással levetette magát az udvarra. A házbeliek ijedten felfigyeltek a sikoltásra, amely végig zúgott az egész házon és rémülten hallották a sikoltást néhány pillanat múlva követő tompa zajt. Amikor a világító udvarba rohantak, teljesen szétroncsolt tagokkal, vértől elborítva, holtan találták Goldmannét- A mentőknek már nem akadt dolguk. I
