Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-05 / 79. (2596.) szám
8 11, Tarjái; Ódán dija Tamitaány: 5009 Ki Pályatéíel: A Csehszlovákiái magyarság szó- cio!őg;ai helyzetkeipe. Terjedelem: Legalább 12 nyomtatott Ív- Határidő:'1932 február 1. 14. gákosy Lajos dija TanoLmány: 3000 KI Pályatétel: A szlovák—magyar együttélés a múltban és jelenben. Terjedelem: 6—8 nyomtatott iv. Határidő: 1931 december 3. 15. Pozsonyi intellettuellek dija ímúmttm:3090 IK Pályatétel: Tanulmány a szlovensz'kói képző mii vészét köréből Terjedelem: 6—8 nyomtatott iv. Határidő: 1931 augusztus 1. 16. I magyar falu dija (Kiépmavészef) Kisebb tanulmány: 1000 Ki Pályatétel: A népművészet kérdése és helyzete Szlovenszkón. Terjedelem: 3—5 nyomtatott ír. Határidő: 1931 augusztus 1. 17. R magyar iáin dija (Etnográfia) Kisebb tanú-meny: 1600 Ki Pályatétel: Szlovenszkó etnográfiai sajátosságai egy-egy etnográfiailag egységes teriilét- darabTa vonatkozóan (például: Csallóköz, Gömör, Mátyásföld stb). tárgyi és szellemi szera- pontbóí. Terjedelem: 3—5 nyomtatott iv. Határidő: 1931 augusztus 1. 18. Földes Dezső dija Kisebb tanulmány: 1000 KI Pályatétel: A szloveuszkói magyar színészet történetéből. ) Terjedelem: 3—5 nyomtatott iv. j Határidő: 1931 augusztus 1. 19-27. A Prágai Magyar Hírlap kilenc pályadija (Kiírja az ifjúsági nagybizottság) Ifjúsági tanulmányok: 9000 Ki Pályázati föltételek: Kilenc kisebb tanulmány. A pályázaton részt vehetnek a prágai, brünoi és pozsonyi főiskolák magyar hallgatói. A pályázat közelebbi föltételeit a nagybizottság a közel jövőben fogja közzétenni : Általános pályázati feltételek 1. A fönt kiirt pályázatokon részt vehet minden csehszlovákiai magyar iró, kéziratban lévő kiadatlan munkával, de részt vehet az 1931. év folyamán könyvalakban magyar nyelven bárhol megjelent munkájával is. 2. A kéziratban beküldött pályamunkák gépelve, lapszámozva, a papirnak csak egyik oldalán irva vehetnek részt a pályázaton. 3. A megadott terjedelemnek indokolt ecetben való túllépése nem kizáró ok. A regények megkívánt terjedelme 12—20 nyomtatot iv. 4. A pályázatok határideje pontosan betartandó. 5. A pályamunkákat névvel, vagy jeligés levéllel névtelenül lehet beküldeni. Mindkét esetben a név mellett fölttintetendÖ á pályázó pontos címe ie. 6. Minden pályamunkán világosan fölttlnte- tendő, hogy melyik pályadijra pályázik. 7. A pályadijak kiosztásáról a kuratórium dönt. Elnöke Gsáky Mihály. A kuratórium fönntartja magának azt a jógot, hogy a pályadijat, ha arra érdemes mü nem érkezik be, nem- adja ki, illetve mán pályadi-jhóz csatolja. 8. A díjnyertes kéziratokat a szokásos külön szerzői honorárium ellenében a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet megveszi és kiadja. 9. Az összes pályamunkák a Szövetkezet irodalmi szerkesztőjének alábbi cimére küldendők be: Darkö István, Praha XII., Premyslov- ska-u. 27- IV. 28. (kivéve a 3. számú pályázatot). 10. A Kazinczy Társaság pályadijának közelebbi feltételei: A 3. számú pályázatot a, Kazinczy Társaság a következőképp Írja ki: „A Kazinczy Társaság egy 5000, azaz ötezerkoronás pályadijat bocsát a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet rendelkezésére a következő föltételekkel: Kazinczy Ferenc halálának centennáriuma alkalmából megírandó egy regénv, vagy regényes korrajz, melynek gerincét Kazinczy élete és irodalmi törekvései képezik. A pályadijat egy összegben a föltételnek megfelelő legjobb rnü írója kapja, de csak abban az esetben, ha a bírálóbizottság megállapítja annak abszolút irodalmi értékét. A pályaművek írógépen irva, lapszániozva, jeligés levél kíséretében f. é. dec. 31-ig adandók be a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet igazgatóságához, Sziklay Ferenc dr. 1931 április 5, vasárnap. igazgató, Kosice, Éder-u. 9., címen. — Bl&nár Béla dr. elnök, Sziklay Ferenc dr. főtitkár." * A mai napon tehát kiírásra került 6 regény-* pályázat 29.000 Kft, 1 novellapályázat 2000 Kft* 2 lírai pályázat 6000 Kft, 1 színműpályázat 50Ö0 Kft és 17 tanulmánypályázat 33.000 Kft, — ősz- szesen 27 pályázat 75.000 Kft, azaz Hetvenöt- ezer Kft értékben. £ Nagy és komoly szám. Bizonyos, hogy m gyakorlatilag is megteremti a szüksége* nj érát. Érdemes lesz dolgozni, érdemes les* Imi. Hisszük, hogy a nemes alapitók elérik a vég* célt te: a jobb, értékesebb, művészibb és egyben korszerűbb szlovenszkói magyar könyvek megszületését te. Akkor pedig érdemes lesz olvasni te. írók és közönség felé pedig egyaránt a legteljesebb megnyugvást fogja kelteni az a tudat,, hogy a pályatételek kezelése és kiosztása egy fflg~ get len, komoly kulturbizottság: a kuratórium kezében lesz. A kuratórium elnöke Csáky Mihály. Tagjai: a Kazinczy Könyv- és Lap- kiadó Szövetkezet 2 igazgatósági tagja. 2 iró a Szövetkezet lektorbizottságának tagjai sorából és 2 iró, akiket a májusban összeül® Szentiváni Kúria fog a kuratóriumba bedelegálni. Ezenkívül az egyes pályatételek kiosztásánál, mint a kuratórium tagja, részt vehet az illető pályadij alapítója, illetve alapitól is. Erős a hitünk, hogy ezt a husvétot még ebben az évben követni fogja a minden föltámadó hitet követő, betöltő pünkösd te: a több és jobb és értékesebb termelés é* könyvek. Ez pedig nemcsak a magyar, de az egyetemei emberi "kultúra értéke te lesz. AZ ÜGYVÉD, AZ ORVOS... E két „szabad" pályán sem rózsásak ma már az állapotok — Van-e SzSovenszkőn ügyvéd-és orvosnyomor ? —Speciális pozsonyi ügyvédi sérelmek és orvosi specialitások Pozsonyban -— Kliensek és paciensek Beszélgetés két lateiner emberrel Pozsony, április 3. (Pozsonyi szerkesztőségünktől). Társaságban ügyvédekről, orvosokról, szóval szabad pályán lévő lateiner emberekről volt szó. Hogyan birkóznak meg a gazdasági krízissel, van-e Szlovenszkón ügyvéd- és orvos- nyomor, milyenek a kereseti lehetőségek ebb^n a két foglalkozási ágban. Husvét előtt vagyunk, három hónap múlva befejeződik az iskolai óv, igen sok szülő, akinek maturandus fia, leánya van, már most töri a fejét: ügyvédnek, vagy orvosnak adja-e gyermekét? Nem akar ez a cikk elrettentőül szolgálni ezekre a szabad páAz ügyvéd: — Általános az a nézet, hogy az Ügyvédség kizárólagos intellektuális funkcióra alapított, foglalkozás és nem financiális. Pedig ez tévhit, mert ma az ügyvédnek vállalkozónak kell lennie, hogy gokkal több tőkével rendelkezzék, mint más. Az ügyvédnek, hogy több keresettel bírjon és hogy kiterjeszthesse klientéláját, kell, hogy állandóan tudja a „rezsit" fedezni, már pedig a bíróságok túlterheltsége, a végiehajtási törvény kezdetlegessége és különösen a züllött gazdasági viszonyok folytán a pernek végrehajtás utján való, gazdaságilag sikeres befejezése hosszú ideig, sokszor egy éven túl is eltart A pereknek finanszírozása ilyen hossza idő alatt rengeteg rezsit emészt fél. Általában azt lehet mondani, hogy munkaerő, készkiadás és egyéb költség a keresmény 70 százalékát emészti fel- Az ügyvéd egy végrehajtásos ügynél — ha a végrehajtás egyazon bíróság területén történik, átlag 40—60 százalékát megkereseti jövedelemnek kénytelen előre kiadni mint szükséges rezsit. Egy ügyvéd, aki nem rendelkezik kellő tökév 1, ezt a tempót nem birja. A felpereg, akinek sók perc* van, nem hajlandó előre fizetni és nálunk nem divatos az ügyvédnek előleget adni. miként a történelmi országokban, Prágában, Brünnben. Nem elég baj tehát, hogy az ügvvég követelése nem folyik be, hanem még igen gyakran a sajátjából rá te fizet. Ezért van az, hogy a mai váteá gos időben a legtöbb ügyvéd teljes vagy végleges Tétlenségre van kárhoztatva és mondjuk csak ki áperté, hogy igenis, van ügyvédi nyomor Pozsonyban is, a vidéken is szerte Szlovenszkón. Indokolatlan módon az ügyvédnek bankhitele nincs ég még a legjobban szituált ügyvédnek Bem eezkontálják a váltóját, ha csak mellékesen nem földbirtokos vagy többszörös háziúr. Az ügyvédnek a klienseitől való járandóságát sem eszkontálják a bankok, mert az ilyen járandóság (követelés) felülvizsgálása szakértelmet tételez fel és a bankok ügyészei nem hajlanak más kollégának a malmára hajtani a vizet ezáltal- hogy a másköveteléseit a saját bankjával esz; kontáltaesa, már pedig egészen termés mtes, hogy lyákra igyekvőknek, "mindössze egy kis reflektorfény akar leírni: a válságos gazdasági helyzetben, amikor a pénzhiány világtünet, hogyan él Szlovenszkó fővárosában 250 ügyvéd, hogyan körülbelül ugyanennyi orvos. Fölkerestünk két intellektuellt mindegyik szakmából Egy ügyvédet, jószemü, éléseszil fiatal prókátort, akit a kávéházi asztalnál csíptünk el és eg.y meglehetősen jó praxisu fiatal orvost, utóbbit a rendelőjében. A két érdekes interjút alább adjuk: t egyik bank sem fog a saját ügyészének jóváha- ■ gyása és bizonyos erkölcsi garancia nélkül ilyen honoráriumot végrehajtani Miként a suszter... — Miként a suszter rongyos cipőben jár-, a szabó meg foltos ruhában — szól tovább az információ — a legtöbb ügyvédét arról Iéhet megismerni. hogy a saját ügyeire van a legkevesebb ideje és így rendesen azokat nem intézi el, de nem is intézheti, mert úgy „be van fogva", hogy a saját ügyéire nem te marad ideje. — Ha az ügyvéd jogorvoslattal él a költség- megállapitás ellen, igep gyorsan híre terjed, hogy nem áll a kellő erkölcsi píedesztálon és hivatását pénzkeresésre használja fel, mert bizonyos felfogás szerint ez is bűit. Az ügyvéd sem Fregöli... —- Rendkívül hagy baj Pozsonyban a? a speciálisan lokális tünet, hogy a bíróságok szét vannak' szórva és négy helyen rpiiködnék: Kecs- ke-ucca (kerületi bíróság), Kolben-palota (járásbíróság, büntető), Kempeleh-ucca (járásbifó ság. polgári) ée a felsőbíróság (Mihály-ucca). A • bírák alig vanöak és alig lehetnék tekintettél a terminusok megállapitásíjnál az ügyvédek ökonómiájára. Előfordul például, hogy egy ügyvédnek a hét első három napján nincs tárgyalása, aztán a másik három napon délelőtt 11-kor mondjuk egyszerre négy helyen kell lennie, pedig az ügyvéd sem Fregoli. Ilyenkor helyettesről kel Igondoskodnia, ami már megdrágítja az eljárást a saját kasszája terhére. Az „ex oífó“ védő----- Az ügyvédi pálya keservéi közé tartozik még az ingyenes jogvédelem. Az ügyvéd időről- időre kénytelen kirendelt védőként sokszor üa- pokig egy fillér nélkül fungálni tekintet nélkül arra, hogy ezalatt a saját fontos ügyei az Íróidban hevernek elintézetlé'nül. Ez az érem egyik oldala. A másik pedig az, hogy az .ügyvédnek biztos jövedelmet hajtó csőd- és gondnoksági ügyek Kivétel nélkül csak néhány ügyvéd között osztódnak fel- Van olyan szerencsés ügyvéd, aki néhány év alatt 20—30 gondnokságot és csődöt kapott, de általában az ügyvédek 90 százaléka nem jut ilyen zsiros falathoz. — Tény azonban az te, hogy az úgynevezett m-ammutkeresetek letünőben vannak. Ennek oka, hogy a nagy adó- és illetékkérdések, amelyek a mammut-keresetek alapját alkotják, hosz- szu éveken át az úgynevezett konjunkturális időkben, ma már likvidálás alatt állanak. Bár azért még ma te akad ilyen, de ritka, mint a fehér holló.- így közbeszéd tárgya, hogy egy ismert uj pozsonyi ügyvédnek szemrebbenés nélkül fizette ki nemrég egy pozsonyi nagybank egy negyedévi ügyvédi expenznótáját: 850.000 koronát! Anomáíták en gros — Rendkívül sok az anomália az ügyvédi hoAz orvos: —- Azt a véleményt, mondotta a jópraxteu fiatal orvos —, hogy gok az orvos és kevés a beteg, nem osztom vagy ilyformán módosítom: kevés a fizető beteg. Ez pedig, mint általában ismeretes, azért' van, mert rosszak a gazdasági viszonyok és mert a páciensek legnagyobbrészt a különböző betegsegélyző intézetekhez tartozik. A betegeegélyzők rendeltetése minden tekintetben helyes és üdvös, de ahogy a praxisban végrehajtják, bizonyos előítéletekre ad okot. így főként* a 'kerületi munkásbiztosífcó betegeinél sok a panasz, mert itt egyrészt a páciensnek nincs még a lehetősége, hogy az orvos alaposan kezelje, másrészt az orvost rosszul fizetik és túlterhelik munkával. Körülbelül háromezer lé- lekre, esik a muokáebiztositó pénztárnál egy orvos. Ez azt jelenti, hogy naponta 40—50 pácienst kell elintéznie. Ha csak tjz páciense volna egy nap és érte ugyanazt az összeget kapná, amit 40—50-ért, úgy becsületesebb, alaposabb munkát tudna végezni. Vagyis arra kellene törekedni, hogy 3000 tag helyett 500—800 betege- legyen egy pénztári orvosnak. így egy orvos helyett három négy orvost kellene alkalmazni, miáltal 6ok fii- tal orvos jutna kenyérkeresethez és nem volna kénytelen éveken átdires reridelöszobában á«i- toZni és lesni a pácienseket. Mert ennél depri- tnálóbb Valamit el sem lehet képzelni. Az ilyen örvös valósággal lelkibeteggé válik, mert elveszíti a kapcsolatot a közönséggel — A munkásbiztosltó pénztár mai lehetetlen rendszere teszi tisztességtelenné az orvost és ezért sürgősen változtatni kéuRite a rendszeren, amíg nem késő Valamivel jobb a helyzet a ma gánalkalrnazották pénztárainál, mert azokban szabad orvosválasztás van, ami elejét veszi az ormosok túlterhelésének. — Egyébként nagy hiba és az orvosi pálya elpauperízálódtk ezáltal, hogy az orvosok egy kis csoportja speciell Pozsonyban nagyon sokat keféé, a nagyobbik fele pedig keveset, vagy épnorárium-l8velek érvényessége tekintetében. S«k ügyvéd anyagi helyzete olyan, hogy költséget csak pernyerés esetén tud fizetni. Pere kétség.*. A per tartama évekig húzódhat. Az ügyfél rendesen a készkiadást sem tudja viselni. Ezzel szemben az ügyvéd rendszerint a per végén esetleg megítélendő tőkének néhány százalékát köti ki magának külön honoráriumként. A bíróságok félremagyarázzák az ügyvédi rendtartásnak azt a rendelkezését, hogy az ügyvéd ügyfelének perkövetelését sem egészben, sem részben nem válthatja magához, olyan joggyakorlatot fejlesztett ki, hogy a százalékban való honoráriumkötés érvénytelen, jóllehet ennek a pertárgy megváltoztatásához semmi köze sincsen. A törvény még 1874-től való és annak alkotói oly esetre gondoltak, hogy ha például az ügyvédhez eljön egy tapasztalatlan falusi ember, az ügyvéd félrevezethet azzal az állítással, hogy követelése nem ér egy fillért sem, de jószívűség- bői megveszi tőle, hogy azután busásan arasson- ' Ellenben a százalékos követeléseknek az az ér-... telme, hogy az ügyvéd nagyobb honoráriumot’^ kapjon olyan ügyekben pernyerés esetén, amelyekben pervesztés esetén ügyfele vagyontalan- sága folytán munkáját egyáltalában nem fizetnék meg. — Végül megjegyzem, hogy a pozsonyi ügyvédek 70 százalékát illetékek ügyében vexálják s végrehajtják. Elég. ha 20 fiiérrel kevesebb bélyeget tesz egy aktára, már kopogtat ajtaján a { —végrehajtó és a busz fillérből igy lesz húsz, 1 esetleg negyven korona.. s pen semmit, úgy, hogy jogosan beszélhetünk kifejezetten orvosnyomorról. Egész bizonyosan több olyan orvos van, aki még a létminimumot sem keresi meg. amely létminimum egyenlő volna egy kis bank tisztviselő fizetésével, havi kétezer koronával. Én a pozsonyi orvosokat körülbelül ilyen kategóriába osztanám be: 10 százalék az orvosok közül sokat keres, 30 százalék jó polgári életet biztosíthat magának a jövedelemből, 20 százalék, aki mindenféle trükkel segít magán, hogy keressen, 40 százalék, aki sok gonddal küzd, hogy n© mondjam nyomorog, Áz orvosok között bizonyos elkeseredést vált ki az a rendszer, hogy egy embernek négy-öt fix állást te juttatnak, ami 80—100.000 korona évi jövedelmet biztosit az illetőnek és ezenkívül rna^- gánpraxisuk te van. Hogyan tud az ilyen orvos öt állást betölteni? Miután a fixe úgyis megvan, inkább csak a magánpraxissal törődik, ami a legtöbbet hoz. — Orvosi sarlatanizmus? Magától értetődik, hogy az is van különösen a kritikus paragraf’is körül. Sajnos, az a bizonyos régi orvosi etika, aminek még a régi orvosok között hívei vannak, letünőben van ég bizony az orvosi foglalkozás te kezd mindjobban csak üzlet lenni. Üzlet és semmi más és én a legbecsületesebb, legnyíltabb dolognak azt tartanám, ha már itt tartunk, hogy a Főtéren éjjel színes reklámtáblák hirdessék, ki tud a legolcsóbban — gyomormosást vállalni... Itt eszembe jut egy megfigyelésem, amit egy helybeli jóforgalrau kávéházban tettem, jólfésült, jólvasalt nadrágu fiatalemberek járnak asztalróLasztalra, levizitelnek hölgytemerő- seiknél Ezek kérem fiatal, kezdő orvosok, akik igy próbálják pacienturájukat megtartani. Éz jellemző kortünet, arait azelőtt az orvosi etika nem ismert, Rehorovszky Jenőt
