Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-05 / 79. (2596.) szám

1931 iprfüa B, ráfiéirníip. Tif>taat®s okmányhamisító azzal gyanúsítottak meg Pariiért és Saldát, íion — magyar szolgálatim álltak? A Stribray-saitó szerint nemcsak a szöveget, de a prágai magyar követség tesélpapjrosánakcta' kétt is hamisította az „okmányok" szerzáie - Perslar és Cafda ögysééei a magyar követségen |j^§j (ZAHN-CREME) jj ^ friss, üdítő lehelet, fehér ragyogó fogsor! Prága, április 3. Stribrny képviselő sajtója fültiinéfet keltő hamisitáei affért leplez le. A Prazsky List és a- Poledni List közlése szerint bizonyos meg nem nevezett, személyek hamisí­tott irá&beli bizonyítékokra való hivatkozással Perglert és Gajd át a cseh közvélemény előtt azzal a gyanúval akarják kompromittálni, hogy ez a két radikális nacionalista képviselő — ma­gyar szolgálatban áll. Két hamisított „bizonyíték" A Poledni List közli, hogy Gajda képviselő­nél megjelent egy ember, aki figyelmeztette Gajdát, hogy nevét be akarják rántani a kassai k a to-nasz ab ad itási afférba. A férfi szavai hite­lének megerősítése végett éLőmutatott egy nyugtamásolatot., amely a prágai magyar kirá­lyi követség -blankettáján készült, továbbá egy a Duna-poeta, budapesti sajtóügynökség és a prágai Tempo-nyomdaváUalat közt állítólag megkötött megegyezés eredetiként föltüntetett kivonatát. Sajátságos mód-on. ez az irat a prá­gai magyar követség és a budapesti sajtóügy­nökség közös címkéjét viseli. A Prazeky List és a Poledni List fénykép utján készült Moszi- oillmáso Latban mutatja be a két iratot. Az egyikben Gaida (igy!) német" nyelven nyugtáz 50.000 koronát, amit bizonyos Hor­váth Árpádtól megegyezés alapján vett át. Az 1929 szeptember IT-éről keltezett másik írat hetedik pontja szerint a Duna-posta az esetre, ha a parlamenti választáson Pergler dr.-t meg nem választanák, azt a kötelezett­séget vállalja, hogy Perglert, mint amerikai újságírót, a külföldön alkalmazni fogja, fize­tése azonban havi 5000 koronánál nem lehet kevesebb. A tizedik pont szerint az előleg­ként kifizetett 33.000 koronát a föntemlitett összegbe fogják beszámítani. Ezt az utóbbi megállapodást „Lalo dr.“ sajtóreferens irta alá. A Paladin List kommentárja A Poledm List a kővetkező koinmejitárt fűzi a titokzatos esethez: „Az informátor azt állí­totta, hogy ezeket a másolatokat néhány órára kikölcsönözte Boucek dr. közismert bizalmasá­tól, Henyek szerkesztőtől, a Rakéta és a Ná- rodni Pravda munkatársától. Gajda képviselő mind a két hamisítványt átadta Stribrny kép­viselőnek, aki fényképmásolatokat készíttetett róluk. Nem kell erősítenünk, hogy hamis ok­mányokkal való csalásról van szó. Gajda kép­viselőt néhány pőrének előestéjén az újságok­ban ázzál akarták megvádolni, hogy 50.000 ko­ronás sápért magyar szolgálatba állott. Ugyan­csak raffinált föl lépés készült Pergler ellen is. Az ünnepek után egybe fogják hívni a válasz­tási bíróságot, hogy újból foglalkozzon Pergler mandátumával. Á választási bíróság második ülése előtt Benes már gondoskodott hangulat- keltésről, amikor az újságírók előtt azt bizo­nyítgatta, hogy Pergler nem is fektetett nagy súlyt mandátumára és a diplomáciai szolgála­tot előnyben részesítette volna és szakított volna a Národni Ligával. A szenzáció azonban nem tartott soká, mert Benes dr. Simon neve­zetű koronatanúját még idejében lelepleztük és demaszkiroztuk. A nemzeti, szocialista sajtó néhán hét óta támad minket a Duna-posta hír­szolgálati irodától kapott hireiníkért, amely irodát hivatalos magyar sajtóirodának aposzt­rofálta. A nemzeti, szocialista sajtó még szerdán is azt a rejtélyes hirt hozta, hogy egyik prágai bulvárlap szorgalmasam közli az uszító ma­gyar propagandát. Híre ezzel a mondattal vég­ződött: Eljárás fog indulni ellene. Most már értjük qz egészet. A másik táborból egyes urak hátós okmányokat készítetlek. Nem riadtak vissza még a csalástól sem. A válasza tési bíróság illésének előestéjén a sajtóban szenzációs hírek jelenitek volna meg, hogy Pergler dr. -arra az eshetőségre, ha mandá­tumát elveszíti, egy magyar sajtóirodában tudósítói állást biztositott magának havi 5000 korona fizetéssel s azonkívül 33.000 korona előleget fogadott el. Ezzel az „okmánnyal4* ta­lán meg -akarták erősíteni a miniszternek ama -szavát, hogy Pergler dr. már 1929-ben igyekezett biztosítani magát és ő maga is ké­tesnek tartotta mandátumát. Pergler termé- sze beperelete volna a hamisítókat, a hami­sítást bebizonyították volna, azonban a per kimenetelére két-három évet válhatott volna. A beperelt szerkesztők végül is azzal magya­rázták volna ki a dolgot, hogy bona fide jó- hiszem-üleg é3 közérdekből jártak el, hogy hittek az okmány valódiságában és a valószí­nűség bizonyítását is fölajánlották volna, hogy büntetlenségüket elérjék. Stribrny képviselő, mihelyt a két nyugtát megkapta, telefonon fölkérte Hasfco-véc dr. jogi védőjét és Br-am- zovsky dr.-t, Gajda ügyvédjét, hogy állapítsák meg a prágai magyar követségen, vájjon ez a két okmány a követség eredeti levélpapi­rosán iródott-e és milyen iratokon szerepel a két nyugtán feltüntetett ügyiratszám, ö maga az ügyvédek visszatérését egy smiohovú kávé- házba-n várta be. Az ügyvédek megállapító t- ták, hogy a magyar követség első pillanatra kinyilvánította, hogy .mindkét levél hamisít­vány. Mindaikét irat olyan gépen Íródott, ami­lyen a magyar követségen egyáltalán nin­csen. Első pillanatra megállapították, hogy a magyar követség egészen más minőségű pa­pirost használ és a címke is más tipusu be­tűiekéi van írva. Egyedül a Gajda állítólagos nyugtáján levő címke -szövege egyezik meg mindössze az igazival s világos, hogy a csaló a levél papirosblankettákat valamely kisebb nyomdábn 'készíttette, amely nem rendelke­zett elegendő fajtájú betűtípusokkal. A követ­ség iktatójában valóban megtalálták a 17.326 —26. számot. Ez egy magyaT gazdaságii lap­nak a kérvénye a cseh szlovákiai postaszállí­tási jog megadása tárgyában s ezt a kérvényt a fenti szám alatt a magyar követség áttette a prágai külügyminisztériumhoz — milyen véletlen — további elintézés vésett A másik levelet, amely Pergler re vonatkozik, mindkét ügyvéd merő kitalálásnak minősítette. A ma­gyar követségnek soha nem volt közös papi­rosa a budapesti Duna-posta sajtóirodává,! amely 'kisebbfajta magán-sajtóiroda. A követ­ségen P. 7284—29. szám egy ál lilában nem lé­tezik. A P jelzést a magyar követség politi­kai referátumoknál használja ugyan, de ezoú ügyiratok soha sem haladják túl az egyezrei számot. A „Lalo dr.“ állítólagos aláírás hami­sítvány, mert soha hasonló nevű sajtóreferen­se nem volt a magyar követségnek. Sajtóre­ferensként már tiz év óta Motkó szerkesztő szerepel.44 „Ennyit referált — írja a Poledni List —n a két jogi képviselő. Habár mindkét ur ért­hető okból nem mondta meg, hogy miről van sző, tulajdonképpen a követségről mégis szo­morú benyomással tért vissza. Ez a lépésük azonban kikerülhetetlen volt, hogy intrikákat és a hamisítást még csirájában pozdorjává törjék. Egyidejűleg telefonon a Duna-posta igazgatóságához fordultunk Budapestre és megállapítottuk, hogy náluk sem volt soha sem alkalmazásban Lalo dr. és hogy minden ezen névvel aláirt levél hamisítvány. Ez al­kalommal először tudtuk meg, hogy a Duna- posta sajtóirodának főszerkesztője Buda László dr., aki íölíehetőnek tartja, hogy a ne­vével — tekintettel olvashatatlan aláírására — visszaélhettek. Szó van különösen a Lász­ló névről, amelyet tévesen Lalónak olvashat­tak. A hamisitó mégis csak páratlanul korlá­tolt ember lehet, mert elfelejtette, hogy a ma­gyarok a keresztnevet a családi név mögé te­szik s László tulajdonképpen a cseh Ladisla- vot jelenti. Ugyanez a malőr érte a hamisítót egy másik okmányon is, amely Gajda képvi­selőre vonatkozik. A magyar az Árpád ke­resztnevet biztosan a második helyen irta volna. Lelepleztük a kellemetlen képviselők ellen közéletünkben használt eszközöket és fegyvereket — folytatja ezután a Poledni Lost. — Már megszoktuk az éles harcot, azon­ban, hogy valaki tudatosan hamis okmányo­kat használjon politikai ellenfele letörésére, ez eddig nálunk még nem- fordult elő. A továbbiakban a lap Henvehet provokatív tevékenységgel vádolja. A Poledni List lelep­lezése már tegnap este napvilágot látott, de ma délutánig egyetlen más lap nem reflek­tált az ügyre. *— Szabadlábra bel verték Stránsky szená­tort. A prágai felsőbíróság tegnap foglalko­zott Stránsky kommunista szenátor szabad- lálbrahelyezésének kérdésével. Stránsky sze­nátor védője 10.000 koréra kauciót ajánlott fel, a felső bíróság azonban úgy döntött, hogy a szenátort csalás 20.000 korona kaució elle­nében helyezi kszabadlábra. A védő az ősz- szeget a brüxi kerületi bíróságnál lefizette, nehogy Stránsky szenátort ma szabadlábra-' ' helyezték. SÜLLYEDŐ PARTOK REGÉNY Irta: EGRI VIKTOR A Mthaítetltairuieil szoros abban vagy unk összekötve, minit a láthatóval. Kondin. Jolán asszony csodálatos szeme 1. Szandró arca egyre jobban szürkült; ál­mosabb fényüek, kisebbek lettek a szemed, ahogy leeresztett szemhéjak mögül leste az! asszonyt. Érezte, feléje se fordul, úgy fogja kiparancs dini, egy szóval, egy mozdulattal­Az elébb még elbódult merészségétől, hogy úrrá lett félelmén és benyitott. Most meg már arra gondolt, hogy szótlanul ki- eompolyog. Zavartan babrált az ajtó kilin­csén. A sarokban tüzesen dohogott a kályha; azt nézte most és indult nyomban, hogy megrakja. — Hagyd art a kályhát! — szólt rá az a«z- «zomy. -— Janka az imént rakott a tűzre... Nem hívtalak. Mit akarsz? Olaszul beszélgettek. Szánd ró piemouti molinárlegény volt, teljes nevén ALessardro Mozzoui, itt a házban, a malomban és az egész faluban SzandTÓ, Mikóék Szandrája. Bersaiglieri volt, Asiagonál megsebesülve fogságba esett, végigéhezett egy ragállyal teli tetves fogolytáborban néhány hónapot, követ tőrt egy épülő útnál elnyűtt, minden érdemes hadimét?fenségből kidőlt, népfelke­lők szuronya közt, beteg lett, élet-halál közt lebegett, majd lábadozva molnár létére be­került a malomba. Onnan a házba szolgá­nak, mindenesnek. Mikor megjött a fegyver.szűnt, nem vá­gyódott hazamenni. Ha maradásának okát kutatták, régi nyomorúságát emlegette. Szü­lei nem éltek, senkije se várta; a malmot tartotta otthonának. A gazdái meráni, nya­ralásaik emlékeként őrjítek valami morzsa olasz tudást. Megérttette magát velük. — Fát apritottam — mondta bátortalanul az asszony kérdésére — Janka néni behí­vott,, 5 szólt, hogy csengettek értem. Két­szer is csengettek. Gyorsan hadarta, ezt a védekezést. Reggel óta forgatta a fejében, hogy ezzel fog be­nyitni, — Hazudsz! Csak ennyit kiáltott rá az a iszony és egy­kedvűen vállat vont. Tudta, hogy ezzel is győtri, ingerli és megalázza Szandrát. Futó pillantást vetett rá; még kedvtelése is volt zavarában.. És gyötörte tovább: — Behívom Jankát. A szemedbe vághatja, hogy hazudsz!... Mért jöttél? Piros, elgyávuít arccal hátrált Szandró és elfordította fejét, boigy ne lássa az asszony zöld tűzzel feliviílódzó szemeit. Csak ettől félt, ha rászól, hogy emelje rá a tekintetét. — Most hallgatsz! Máskor elég hangos vagy! Nos, tudni akarom, miért jöttél? — Signora, miért kínoz? ... Nem bírom tovább, ha mindig bánt! — Bántanálak? ... Nevetsége© vagy! — 6 Mükéné nevetett és felállt, közelebb ment Szandrához. A hangja mélyebb lett és a ne­vetése enyhe, szinte kérő és lágy. És a férfi visszanevetett rá, puhán és bocsánat kérőén, ahogy az asszony igy nézte. — Signora, flát aprítottam az udvaron. Art hittem, hogy mögöttem áll, rám néz ás int... A kezeimből kiesett a fejsze... óh, hiszen tudja, hogy kellett bejönnöm... hí­vott, mért gyötör akkor?... Signora, mért mondja, hogy hazudok? — Most nincs szükségem rád, eredj! Szandró nem mozdul. — Nem hallod: eredj! Szandró most se moccan, de .szavak .fúl­nak torkán; védekezik: — A kutyáját simogatná... engem elűz... Signora, mit vétettem? Mért jöhetek csak akkor, ha vendégek vannak itt? Mifcóné megint mosolygott ás Szandró be­lekapaszkodott ebbe a mosolyába, mint ful­dokló, éledő reménnyel, hoigy partra von­szolja a szalma szál. — Egyszer akartam jönni, mikor egyedül van ... Éjszaka nem tudtam aludni— teg­nap se., azdlőlt se... csak várok... min­dig várok... Mért nem tudok aludni, signora? — Tőlem kérded? — Aludni szeretnék é|s frissen ébredni!.., Signora, mit tesz velem? Az ajtóig hátrál és először meri meg­emelni a szemét. Az asszonyra néz. Lassan átitűzesedifk, tágul a szeme és vad, szinte ál­latias fénnyel lobog. — Az öreg maestro meghalt és most itt az ujj. Fiatal és erős. A hangja szép, ő tudja, mit mondjon. Óh, signora, őt érti... ö nem kapkod... és a haja barna, hullámos... szebb, mint az enyém! — őrült! Elég volt ebből a feosegésbőL Ez is uj szokás, de ki fogom irtani belőled. Napról-napra több a javítani való rajtad! — Nem vagyok gép, hogy megjavítson. Mit akar velem, signora?... Úgy érzek, mint 5.., De én csak a szolgája vagyok, en­gem taposhat... ón... én ... A szavak a torkán rekedtek. Fenyegetően hajolt közelebb. — Akarsz még valamit? — kérdezte az j asszony puszta kedvtelésből. Szandró leíhor- I gasztott fejjel hallgatott. — Gyenge legény vagy, Szandró. Azt mondod, hogy az ő haja barna és hullámos ... Látod, én észre se vettem... A tied dús, lágy és fekete. Te déli ember vagy, baraalbőnü, idegen, más ember! A keze felfutott a férfi hajába, megmar­kolta, tépte és túrt benne. És majdnem ölel­te, úgy hajolt hozzá. Szandró meggörnyedt, és édes, kínos bor­zongással tűrte a becéző®t. Egyszerre csak odabaiikott Mikénté lába élé. Főtaapta két karját, meglóbálta fanatikusan, mint egy táncban eltaláló dervis és csúszott a térdein és csókolta és tépte az asszony ruháját. — Madonna, ne kezdjed megint — lihegte. Ez nem volt többé panasz, a fájdalma mintha örömbe, kéjes gyötrelembe omlott volrna, ahogy Így csúszott és niázíkodott. a haján az asszony forró ujjaival és véréi tő­kés, lázas bőréin táguló szemeivel, melyeik gőzbe, ködbe borították agyát. Ekkor parancsot hallott. Hipnotikus álom ejtette rabul idegeit és kikapcsolt akarattal médiuma leitt az asszonynak, fFolytatjuAg A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtót gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoego Fürdő Napfény Diéta fiíte&erOvSa, Az igmándi keseriiviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom