Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-03 / 78. (2595.) szám
10 "PRXGAI-yVYAGVARHlRL^ 1981 Aprilfa 8, pénMk. ICöZtíAXÖASÍÁeP , Az Ipari válság Koczor Gyula előadása a magyar nemzeti párt rimaszombati országos pártvezetöségi Olásén A súlyos viszonyok a gazdasági élet minden terén érezhetők. Nagy megpróbáltatásoknak teszi ez ki a gyáripart is, mint termelési formát azonban fennmaradásában nem veszélyezteti. Következményeiben sokkal súlyosabb kihatású a kisiparra nézve, melynél egyes iparágak megszűnése, eltűnése lelhet az eredmény, más iparágakat pedig a lassít megsemmisülés útjára vihet. A nagyipari termelés folytán már a háború előtt érezhető volt a kisipar háttérbe szorulása, de katasztrofális méreteket ez csak a háború után öltött. A háború alatt, normális időkben el sem képzelhető arányokban fejlődött gyáripar s ennek az olcsóbb termelés érdekében a háború után történő racionalizálása, oly helyzet elé állították a kisipart, mellyel" önmaga erejéből képtelen megbirkózni. Nem is oly rég, 20—25 éve a háború előtt., a nemzetgazdaság tudománya még azt tanította, hogy a gépek munkája nem csökkenti a munkakezek számát, sőt a nagyobbméretü, olcsóbb és egyöntetű termelés folytán különféle cikkeket hozzáférhetővé tesz a széles néprétegeknek, melyek azok részére addig megve- hetetlenek voltak s ezáltal a fogyasztást óriási mértékben fokozza és igy sokkal több embernek nyújt munkaalkalmat, mint azelőtt. Példaképp felhozták a géprombolásokat, a varrógép feltalálását, amikor a felzudult, kenyerüket féltő szabók és varrónők összezúzták a gépet, de melynek feltalálása az addiginál több emtrern ek adott kenyeret. E2 a tétel azonban, ugylátszik, csak bizonyos mértékig állta meg helyét, s mint minden, tulfeszilés esetén káros hatásokat, eredményezett. A mai helyzet is azt látszik mutatni, hogy elértük, vagy talán túl is haladtuk már azt a vonalat, ameddig a gépmunkának a rendelkezésre álló teljes emberi munkára is szüksége van és amikor a fogyasztás a termelés mennyiségével is lépést tud tartani. A géptechmika fejlődésének következménye, hogy a gyáripar mind több olyan cikk készítésére veti magát, mely eddig teljesen a kisipar munkakörébe tartozott, másrészt pedig ugyanazon mennyiségű árut kevesebb emberi munkaerővel képes előállítani, mint azelőtt. Ennek visszahatása a kisiparos és a munkás munkaalkalmának csökkenése és keresethiány folytán igényeinek és fogyasztásának a végsőkig való redukálása, ami megint csak a termelés újabb, kényszerű korlátozásához vezet. A háború utáni állapotok romba döntötték azokat a terveket, melyek a hadból hazatérő kisiparosság munkájának az eredmény kilátásával való felvételét lehetővé tették volna. A pénztelen iparos nem tudta a háború alatt elromlott vagy talán megszorult családija által eladott szerszámokat pótolni és elfogadható áron, kellő mennyiségű nyersanyagot vásárolni. A nagy nyersanyaghiány, a rohamos áremelkedések, melyekhez nem tudott hozzáilleszkedni, csak elősegítették visszaszorítását, s mindezeket még betetőzte a nagy adónyomás, mely a kisipart aránytalanul is túlterhelte. A középosztály és a földműves lakosság a vagyon leadások következtében, ha adósságba nem keveredett, úgy legalább is elvesztette forgótőkéjét. A sok tekintetben túlhajtott lakóvédelem folyán megszűntek a hazakból származó jövedelmek s igy nemcsak, hogy az építési munka — az ipari tevékenység legjobb fokmérője — nem tudott fellendülni, de javítások is csak a végső szükség esetén eszközöltettek. A nagy szociális terheli, melyeket a kisipar épp úgy, mint a forgalmi adót, a legkevésbé tud áthárítani, még jobban súlyosbította a helyzetet. A folyton változó és biztos alapot nem nvujtó gazdasági állapotok és a szélső marxista agitáció teremtette légkör bizalmatlanná tette a nagytőkét, mely nemcsak hogy vállalkozásokba, befektetésekbe nem bocsátkozott, de visszavonulni igyekezett, biztosnak látszó helyeken helyezve el pénzét. Ennek dacára szinte érthetetlen, hogy épp ez a nagytőke szállítási hitelekkel és gazdasági kapcsolataival megerősíteni, lábra állni és nemcsak saját ellátását kiépíteni, hanem a mai társadalmi berendezésre halálos csapásra képessé tenni segíti Szovjetoroszor- szágot. Ugylátszik, mintha a mindent legjobban megérző nagytőke elvesztette volna Ítélőképességét, vagy pedig a pillanatnyi haszonért va banquot játszik, hogy önmaga alatt vágja el a fát. Az elmondottak természetes folyománya, a munkanélküliség is és a nagy néprétegek s főképp a kisipart legjobban foglalkoztató középosztály és a földműves lakosság életszínvonalának leromlása, a fogyasztás nagymérvű csökkenése, ami a kisiparos munkanélküliségét is magával hozza. A kisiparosság helyzetének javulása szorosan összefügg az általános gazdasági helyzet javulásával. Hogy ez mikor következik be, arra nézve nehéz jóslásokba bocsátkozni s félős, hogy a válság nem lesz rövid tartamú, sőt aggodalomra ad okot és még rosszabbodást eredményezhet, ha az Európa sorsát intézők továbbra is tehetetlenül állanak a nagy feladatokkal szemben és erőtlenek hatáCzenliván- iféwiz ír—— IB—mm az Alacsony Tátrában megnyitás május 23-án Tejles napi pensio lakással junius 28-ig és 2/X QQ» f| szeptemberben p iulius, K Kő 49 — 1 Meleg strand-uszoda és gyégy- m fürdők. Éj Tengerszin felett 676 m. ff Úszás, tennis, GOLF Posta, távirda, telefon: Liptovsky Svaty Jan. ||| Ksod fővonal - autóbusz Liptovsky ||| Svatv Miku ásón (Liptoszentmiklós) ||jj minden gyorsvonatnál. rozott cselekvésre. A kisiparosság baljainak orvoslásával, felsegi lésével azonban nem szabad várni, minden nap pótolhatatlan, amivel az kitolódik és a kisiparosság elproletároso- dását, a nagyüzemekbe való kényszerítését eredményezi s ezzel tulajdonképpen a mar- marxisták egyik programpontját segíti meg- valósitan-i. Nem tévedek a megvalósíthatatlan ideák terére s ezért a segítségnyújtás kérdésénél a lehetőség határain belül kívánok maradni. A kisiparnak mindig legnehezebb kérdései közé tartozott a hitelügy, holott ennek legalább kiélégitőeu vak) megoldása, a legnagyobb befolyással van a kisiparosság helyzetére, hiszen ez anyagbevásárlásának mikéntjét oldja meg, már pedig ezen fordul meg versenyképessége és hasznának összege. Ezt a kérdést a kisiparosság önerejéből nem tudja megoldani, sajnos azonban, nálunk az államhatalom részéről nem történt semmi ebben az irányban, dacára annak, hogy a ■szomszédos államok mind nagy összegeket fordítottak e célra. Ezt a mulasztást sürgősen pótolni kell, mert már csak államérdekekből sem szabad, a kisipar ezen legfontosabb kérdésének elhanyagolásával azt romlásnak kitenni. A liitelkérdés ügyében más tekintetben is erős kézzel kell fellépni az államnak, mert teljesen tarthatatlan, hogy amikor a betétek kamata 5 százalék, sőt gyakran alacsonyabb, s amikor a nagybankok 5 százalékos államkölcsön jegyzését garantálni tudják, akkor a magánkölcsönök kamata sok helyen még mindig 12—14 százalék. Tessék alkalmazni a most is érvényben levő uzsoratörvényt, mely megtiltja a 8 százaléknál magasabb kamatok szedését. A nagy vál ságiból való kibontakozás csakis az árak leépítésével lehetséges, ennek pedig egyik feltétele az elviselhető kamat. Teljesen érthetetlen, hogy amíg az európai államok legtöbbje erős kézzel nyúl az árak letöréséhez és a nagyipari áraknak, ha nem is a mezőgazdaság termékeihez való arányosítása, de legalább csökkentése érdekében, addig nálunk ilyen irányban nem történik semmi. Ugyancsak képtelenség a nagybani és a kicsinyben való eladási ár között levő, sok helyen tapasztalt óriási különbség, mely határozottan uzsoraszámba megy már. De nemcsak kifejezetten a nagybani eladással összehasonlítva tapasztaljuk ezt, de gyakran látjuk a kiskereskedelemben is. Hogy csak egy példát említsek, például előfordul, hogy egy és ugyanazon helyen, ugyanazon minőségű faanyag egyik cégnél 30 százalékkal is olcsóbb- ban megkapható, mint a másiknál. Az ilyen viszonyok mellett elképzelhető a hitelre utalt és csak munkája befejezése után fizetni tudó kisiparos helyzete. Az ilyen dolgokba halaszthatatlan kötelessége az államnak habozás nélkül, könyörtelenül belenyúlni, mert itt nem a kereskedelem szabadságáról, nem egyesek jogának korlátozásáról van szó, hanem arról, hogy köpések vagyunk-e s képes-e Európa a mezőgazdasági és nagyipari árak között, levő egyensúlyt megteremteni s ezzel a fogyasztást mindenre nézve emelni, munkaalkalmakat teremteni s ennek folytán a szociális kérdést enyhíteni és megoldani, mert ha ezt nem tudja megcsinálni, akkor nem is tudja a mai társadalmi berendezkedés fennmaradását biztosítani és az ut az általános nyomorba, a gazdasági káoszba és a bolsevizmusba vezet. Véglegesen rendezni kell már a lakó védelem ügyét is és az eddig holtlőkének ítélt házak méltányos jövedelmezőségét biztosítani kell, mert ezen keresztül vezet az ut az építkezés fellendítéséhez és ezzel a kisipar legtöbb szakmájának munkához juttatásához. Dohánynál^ szollőnél jobb minőséget csak akkor ér el, ha mésztrágyát használ. Kérjen használati utasítást. Szénsavas Mészt ágyagyár Igazgatósága Ciz-Kupele. Rövidre fogott, csakis főbb pontokban ösz- szegezett előadásomban utoljára hagytam a közterhek kérdését. Ezen a térem radikális, érezhető csökkentést kívánunk és meg is kall, meg is lehet annak módját találni, csak akarni kell, mert egyrészt a mai megterhelés fenn nem tartható, másrészt pedig semmi értelme a be nem hajtható, papíron eszközölt nagy kivetéseknek és utó végre az autókra való fölrakodással történt végrehajtások nem terjeszthetők ki oly mértékben, hogy minden községnek teherautós végrehajtója legyen. Különben is az árcsökkenés első feltétele a közr terhek csökkenése. Többször foglalkoztam már a kisiparosság önsegélyének kérdésével is, melyre most nem térek ki, de bátor vagyok annak a reményemnek kifejezést adni, hogy -ha a kisiparosság az állam részéről a megérdemelt figyelemben és segítségben részesül, úgy önerejének hozzáadásával és megfeszítésével a jövőben is megtartja tisztes helyét és a társadalomnak ugyanolyan értékes alkotórésze marad, amint a múltban volt. A Hlinka-párt lapja az osztrák—német vámunióról. J. ’L. dr. a Slovák legutóbbi számainak egyikében a német—osztrák vámunióról egyebek között a következőket írja: Általában megállapítható, hogy a vámunió által okozható gazdasági károktól főképpen Északcsehorezág tarthat, különösen pedig a szudé tanárnőt ipari vidék. A dolgok uj rendje miatt már sokkal kevesebb aggodalma kell, hogy legyen a morva iparnak, míg Szlovemszkónak az uj helyzetből egyenesen számos előuy adódik, különösen akkor, ha a vámunió Magyarországra is kiterjeszkednék és ahhoz Csehszlovákia is csatlakoznék. Ezzel igen sok cikk: a fa, nyers- és kidolgozott bőr, hns, gyümölcs, szemestermény kivitele ismét lehetővé volna téve. A felelő* tényezők természetesen kötelesek volnának gondját viselni annak, hogy eme kapcsolatok folytán az állam önállósága és sznverénitása csorbát ne szenvedjen, azonban nézetünk szerint &s állam emez alapvető pilléreit ez által az elgondolás által nem fenyegeti nagyobb veszély, mint a Páneurópa eszméje részéről, melynek keresztapja Briand. Ezért ajánlatos jóakarattal fogadni azt, aminek különben is be kell következnie s nem jó az időt vesztegetni. A ma parancsa ez: bölcsen megtenni azt, ami alól különben sem vonhatjuk ki magunkat. — Igv a Slovák. Mindenesetre nagy kár, hogy külügyminiszterünk a „ma“ parancsát pont az ellenkezőkben látja. Milyen gyiinvVcsnemék nltethctők mód a tavas*- »zal? Ahol tehet beszerezni jő és megbízható egészséges és fagykárt nem szenvedett faiskolai anyagot, ott minden gyümölcsnem ültethető. Tekintetté! azonban az idő előre-haladottságára ajánlatos elsősorban ültetni dió- és kajszibarackfákait, továbbá bogyóeterai'ó'ái bokrokat (ribiszke, pöszméte máda szamóca). Óvakodni kelt kétes minőségű gyümölcsfákat vásárolni házalóktól, sőt a piacokon ás. RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK: PRÁGA; 11.15. 12.25, 16.05, 22.20 Gramofon. 16.30 Kamarazene. 18.30 Német leidás. 21.05 Hegedűverseny. 21.300rgornhamgverseny. — POZSONY: 9.00 Evang. istentisztelet. 10.40, 13.30 16.00. 21.10 Gramofon. 13.50 Magyar és német hírek. 17.45 Magyar leadás. Bevezetésül idősb Endrefffy Jáno6 nyug. ev. 'lelkész olvassa „Jézus és TLberlu6“ oimü legendáját. Utána K öleit Ferenc, Goebler „Quo vad is Domine" című versét szavalja el. A zenei részt a Szent Salvator énekkar műsora tölti ki Amtaliffy Vilmos tanár vezénylete mellett. A műsoron régi latin és magyar egyházi énekek szerepelnek. Szó ásták: Tűimé ének-művésznő és Gáspárok Tibor (hegedű). 18.40 Zongorahangverseny. 20.50 Dalestély. — KASSA: 11.30 12.06, 17.00 Gramofon. 12.30 Kamarazene. 13.do Magyar hírek. 18.00 Szonáták. 19.05 Kaionazene. 19.35 Drámai előadás a stúdióból. — BEP.I/IN: 1100 Oborálok. 12.00 Déiá hangverseny. 14.130 Húsvéti versek. 16.00 Von ősik vinte't. 17.00 Hoffmanme'hal: Akárki (Jedermann). dráma. 18.00 Bach: Passiójátók. — BÉCS rádióállomása nagypénteken nem működik. — BUD\PF/ST: 9.00 Református istentisztelet a Ká vin-téri templomból. Pródiikál Ravasz László dr. püspök- — 10.00 Egyházi ének és ezen'. beszéd a belvárosi p’ébánía-templomból. Szentbeezédet' mond Sík Sándor kegyes rendi áldozópap, szegedi egyetemi tanár. — 1115 Evangélikus isteni’áezte'lef a Deák-téri templomból. Prédikál Raffay Sándor dr. püspök. Utána: Pontos időjelzés időjárásje’emtés. Majd: A m. kár. 1. hon- védgyatogezrex] zenekarának hangversenye. Karnagy Fricsay RLchárd. 1. a) Keresztfához megyek; b) Keresztények sírjatok (magyar húsvéti egyháza énekek). 2. Scassola: Quo vadis? drámai nyitány. 3. a) Bach: Air, begedüszó'ó hárfatoisérettel; b) Mozart: Lacrimosa (Requiembol). 4. Részletek Hán- de] müveiből. 5. Oe’schlagel: Madonnához. 6. Liszt: Keresztes lovagok indulója. 7. He’Imesberger: Sa- lutariis hősimé (hegedűszóló). — 14.45 Hírek, élelmiszerárak, piaci árak, ártólyaonhi rek. — 16.00 ,,A Passió szenlholyed és ereklyéi". Török László előadása. — 16.45 Pontos időjelzés, időjárás- és viz- állásje’ewtás, hírek. — 17 00 , Krisztus útja a Kálváriára". Irta P. Jánoesy Béla, Előadja OdTy Árpád. — 18-00 Bach: Máté passió. I. rész a Budapesti Ének és Zenekar Egyesület előadásában a Wesse- lényi-uecan polgári fiúiskola gyermekkara közreműködésével, Borús Endre tanár vezetésével. Karnagy LicM^nberg Emii Szólisták: Medek Anna. Baráilides Mária Szókelybidy Ferenc dr., Laurigln Lajos. Szende Ferenc. Kálmán Oszkár. Győry Pál dr., Kősa György. Zalámfy Aladár. — Nagypéntek áhítatára való tekintettel a Studié további műsort nem ad. SZOMBAT PRÁGA: 1100 Átvitel a parlamentből. 13.55 Tőzsdehírek. 18.30 Német leadás, 19.05, 22.25 Gramofon. — POZSONY: 12.25 DÓM hangverseny 13.30 16.00 Gramofon. 13.50 Magyar és német hírek. 16.30 Délutáni hangverseny. 17.30 Daestély. 18.00 Amit. Dvorák: Te Decim átvitel az Irgalmnsok temna'omából. — KASSA: 9.00 Istentisz'elet a Dóinban. 11.00 Gramofon. 12.00 Harangsző. 12.05 Déli hangverseny. 13.30 Magyar hírek. — BERLIN: 17.00 Németország—-Angolország hokkiniérközes II. félideje. 18.10 Muszorgszkij: Nap nélkül Slrarid- berg tenonista előadásában. 19.00 Remiin orgona- művész játéka. 20.00 Szórakoztató zenje. Zilzer Ibolyka hegedümüvésznő felléptével. 22.30 Mahler: II. szimfónia. — BÉCS: 11.00 Gramofon. 13.10 Déli zene. 15-00 Időjelzés, hírek, tőzsde. 15.25 Egyházi zene gramofonon.. 16.30 Husvét a régi Pécsben. 17.0A* Föltáinnadáed körmenet helyszíni közvetítése a pötzíeránsdorfii templomtérről. 17.15 Osztrák szerzők da'estje. I. Hauk Gerlrud , előadása. 1. Fohriinger: Különös. 2. Rnnatldiini: Te, ón boldogságom. 3. Kaoiitz: A halík tavasz. 4. Hennrid: A gyors boszorkányocskáró 1. II. Jö’jí Oszkár éneke. 1. Arbter: Szekfük. 2. Bűimmel: A bodzabokor. 3. Wiener: Az én erdőm. 4. Hans: Szülőföld! dal. III. Wurmb Pia éneke. 1. Marx: Éji dal: Haragszik a tenger; Erdei boldogság. IV. JöMö Oszkár éneke. 1. Junk: Altatódat. 2. FohringeT: Testvérkém. 3. Burkbardt: Ki'enc óv. V. Hauk Gertrud éneke, 1. Wetchy: Ujjong a szivein. 2. Strauss R.: Georgina; Megszabadultam 18.00 A húsvétiról. 18.30 Ressel író felolvasása. 19.00 Alkalmi előadás. 19,30 Mayr Riohárd kamaraénekes. dal- és bhlfiada-estije. 1. Schubert: Hajős dala; Keresztes hadjárat; Aggastyán dala; Alvilági ut. 2. Schumann: Talizmán; A keleti rózsákból; Ki tett ily beteggé; Régi liánt; Szabad gondolat. 3. Löwe: Szent Ferenc; Madarász Henrik; Az öreg Goethe; Ebe rétéin gróf. 20.10 Seuteecu: A megdicsőült hót, egyfeilvonásos dráma. 21.00 Nestroya, A rossz fiuk c. zenés színmüve Síezák Leó közreműködésével. 22.10 Rö- mteeh zenekar. — BUDAPEST: 9.15 A m. kir. Mária Terézia 1. teonvédgyaliojgezred zenekarának hangversenye. Karnagy Frice-ay Riohárd. 1. Han- del: Győzelmi dal és induló (.Tudás Maooábous oratóriumából). 2. Kéler Béla: Templomszeutelés — nyitány. 3. a) Handel: Largo (hegedűszóló hárfákisóreltel); b) Pateetrina: Húsvéti himnusz; c) Mozart: A ve veruni. 4. Kienzl: A bibliái ember — előjáték, Magdolna dala és jelenet. 5. a) Schubert: Ave Maria (cseltcszólő); b) Bach—Gounod: Madiitatiou (hegedűszóló). 6. Hándel: Nagy Halle- luja a „Messiás" c, oratóriumból. 12.05 A Mándiits- szaíónzenekar hangversenye. 1. Fal! Leó: Sztambul rózsája — keringő. 2. Giordano: Andrea Cheníer — ábránd. 3. Kóier Béla: Gyöngyök. 12.25 Hírek. 12.35 A hangverseny folytatása. 13.00 Pontos időjelzés. időjárás- és vízállásjelentés. 16.00 „Krisztus keresztjének története". Irta Hedg] László dr. Felolvassa Koncz Sándor dr. 17.10 „Az udvarhely-széki húsvéti határkerülők". Folberth Gusztáv előadása. 17.30 A m. kir. Operaház vegyeskarának hangversenye. Közreműködik Tihanyi Vilma. Karnagy Roubal Vilmos. 1. Pale6trina: Tenebrae factac emut, 2. Pilont: Ghristus tectus est. S. Soarlaéi: Exultate Deo. 4. Részlet Szabados Béla „Bolond" c. operájából szoprán szóló és énekkar. 5. Húsvéti énekek (Tihanyi Vilma). 6. Mascagmá: Parasztbecsűlet — húsvéti kórus (szopránszóló vegyeskarral). 18.20 „Nagyszombati gondoláitok". P. Bamgha Béla előadása. 18.50 G ramofonihangverseny. 20.10 Hangverseny. Közreműködik Némethy Eíía és Székely* bidy Ferenc dr., a m. kir. Operaház művészed és a m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar. — Karnagy Dohnányi Ernő dr. 1. Wagner: Farsifal — előjáték. 2. Jeremiás próféta orációja (hannóniunikisérettel énekli Székelyhidy Ferenc dr.). S. Bach: Ária a „János-paseió“-ból (Néme’.hy EPla). 4. Wagner: Pareiifal — nagypénteki varázs. 5. Wagner: Parsifal — részlet (Némethy Ella). 6. Feltámadt Krisztus e napon (Székelyhidy Ferenc dr.) 7. Bach: Szimfónia. (Előjáték a húsvéti oratóriumból.) 21.45 Pontos időjelzés, hírek, időjárásjelentés. Majd: Farkas Jenő és cigány zenekarának hangv ersenye a SpaíOTÍch-kávéházbók \
