Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-30 / 99. (2616.) szám

1 1981 április 80, csütörtök. Csehszlovákiának előnyt jelentetne egy ilyen kösépeairópai koncepció. Likvidálni kell a múltat és a likvidálás alapján becsületes bé­két kell teremteni. A vita utolsó szónoka Marék cseh szociál­demokrata volt. A vita befejeztével zárszó ci­ánén felszólalt Benes külügyminiszter is. A külügy miniszter beszédét a parlamenti sajtóiroda csak holnap fogja kiadná, ugyihogy csupán legközelebbi számunkban fogjuk is­mertetni. Az állandó bizottság alakuló ülése Prága, április 20. Ma déleiéit megalakult a legutóbb megválasztott képviselőházi ál­landó bizottság, amely elnökévé Madypetr képtviselőháízi elnököt, £Ü^ő alelnökiévé Ha- bermann szociáldemokrata, második alelnö­kévé Tuosny cseh nemzeti szocialista képvi­selőt választotta meg. A magyar nemzeti párt hivatalos közleményei ösztöndíjaik külföldi utazásokra írók, színé- «zek, képzőművészek, zeneszerzők részére. A szilavenszkói országos válaectonány m 1931. évi költségvetés keretéin belül külföldi ulözá&okre ösztöndigaJkat iir iká: írók, (etzépixoda lommal foglal­kozók, eesay-isMik, kritikiusdk) sziiniéezeik és egyéb irodalmi előadómílvészek, képzőművészek (festők, szobrászok, építészek), zeneszerzők és zenei előadó­művészeik (énekesek, zenészek, körvezetők) stfb. részére. Utazási ösztöndíjaikban csak szlovenszkói szüle­tésű vagy Szíovenszkón működő azon művészek ré­szesíthetők, akik csehszlovák illetőséggel bírnak. Ál'ta’Mmos feltételeik: 1. Az uttxiiindniiás legkésőbb 1931 október 1-ig íoganatosibandó. 2. Áz ösztöndij csak azoknak a működő és tehet­séges művészeknek adomán yozbalók. akilknél a külföldöm való tartózkodás képesdégűknek további fejlöd'és'ót fogja előmozdítani. 3. Az uit befejezése után legkésőbb egy hónapon betűi rz országos hivatalihoz a tanulmányokról ki­mer iMj jelentés terjesztendő be, melyben felsoro- iandók az összes meglátogatott helyek. A megérke­zés külföldre, valamint az eltávozás onnan, feltét­lenül az iffletékes megbízott hivaibaiok álltai igazo­landó, azon esetben, ha a tartózkodási helyen cseh­szlovák képviseleti hivatal nincsen, elegendő a he­Aölyi hivatali vagy intézet megerősitése, amely ben ta- •nulmányokBA végzett. Azon esetiben, ha az nt 1081 október 1-ig nem kezdhető meg, az ösztöndíjat azonnal viasza k*U hittatod az oroaágios vá.'kszt- mánynak. A kérvényekben, mélyek legkésőbb 1931 májua 16-áág adandók be, i*ée®!eteeen ledirandók az utak, azok megkezdésének határnapja, valamint a tanul­Teljes a megegyezés az angol munkáspárt és liberális párt között Sncwden remél — Uj telek- és ffildadO London, április 29. A liberálisok és a munkáspárt tegnap újabb megbeszélést tartottak, amelyen a liberális párt részéről Lloyd George, Sir Arohibald Sinclair és Sir Herbert Sámuel, a munkáspárt részéiről MacDonald, Hendierson külügyminiszter és Thomas képviselő vett részt. A tegnapi ér­tekezleten sikerült teljes megállapodást kötni a telek- és földadó kérdésében, sőt az akut problémán túlmenő dolgokban is, úgy hogy a munkáspárt és a liberális párt együttműködése a közeljövőben biztosított­nak látszik. A Daily Héráid szerint biztos­nak látszik, hogy a Ház többsége az uj adó mellett foglal állást. Baldwin, a konzervatí­vok vezére tegnap este Liverpoolban nagy beszédet mondott, amelyben éles kritika tárgyává tette Snowdem költségvetését. Ugyanakkor a telek- és földadó bevezetését is helytelennek tartotta. Húsz évvel ezelőtt egy hasonló kísérlet csődöt mondott és azt eredményezte, hogy az építkezés egész An­gliában mindenütt megakadt. A közgazda- sági élet egyensúlyát semmi más helyre nem állíthatja, csak egy uj vámrendszer bevezetése a többi európai állam mintájára. A védvámrendszer nem elvi kérdés, hanem a gazdasági szükségszerűség következmé­nye. Amint a konzervatív párt hatalomra kerül, — fejezte be beszédét Baldwin — első dolga lesz az ipar védelmére az uj vámrendszert bevezetni. Snowden államtitkár szemmelláthatóan rendkívül meg van elégedve azzal a fogad­tatással, amelyben a sajtó és a politikai közvélemény költségvetését részesítette. Tegnapi interjújában nála szokatlan opti­mizmussal emlékezik meg a Jövőről és ki­látásba helyezi, hogy az angol közgazdasági életét hamarosan szanálni fogja. Ötvenmillió doBár alaptőkével alakul meg a nemzetközi agrOrkank Budapest, április 29. A nemzetközi agrár- bank létesítése érdekében hónapok óta elő­készítő tárgyalások folytak. A döntő konfe­renciáit a múlt héten tartották Genfiben. A magyar delegációt Korányi Frigyes báró ve­zette. Korányi báró vasárnap érkezett vissza Budapestire és hétfőn tett nyilatkozatában ki­jelentette, hogy a konferencián résztvevő nyolc állam között teljes megegyezés jött lét­re. Az egész tervezetet általánosságban elfo­gadták és megállapodtak abban, hogy a kon­ferencia bizonyos nem mélyreható módosítá­sokat fog a népszövetség pénzügyi bizottságá­nak ajánlani. Az elfogadott tervezet szerint mányozandó tárgyak, lintézetek és iskolák, továbbá melléklendők a következő okmányok: e) állampolgársági bizonylat (oevedéeníe), b) rövid életteirás, c) jelentések, kritikák vagy más vele egyenlő értékű ajánlás, d) íróknál az eddig kiadott munkák jegyzéke, vagy a munkák bemutatása, mélyek vagy a folyóiratokban jelentek meg, vagy kézirat - bam vannak, •) zeneszerzőkiniól aa eddig kiadott munkáik jegy­zéke vagy a kéziratban levő munkák bemu­tatóéi a legutóbbi három évről, f) szobrászoknál é» festőknél a főbb maznkálaibok fényképe, esetleg a legutóbbi három éven hetiül kiállMíotit munkák felsorolása, épdité­ezeknél a három év alatt kiésaáifceiit tervraj­zaik szerint Mépdtertit épiUetekröl szóló fény­képek. Az utazási ösztöndíjaik odaítélésié a művészek, valami nt a zeneszerzők egyesületének véleménye­zése és az országos hivatal szaktanácsadóinak köz­reműködése meíllett fog megtörténni. Azokat a kérelmeiket, amelyek nem teljes mértékben felel­nek meg ezen íelíételefcmek. vagy amelyek nem határidőre érkeznek, vissza fogják utasítani. * A magyar aenroetí párt kwwod központja felhívja a* érdekeiteket páílyázatufknak miméi nagyobb arám­ban az előirt módon és határidőm baKŰ való pontos betartására. 50 millió dollár alaptőkével nemzetközi bh térét alakúi. Egyelőre 5 millió dollárt bocsátanak ki és én­nek megfelelő tartalékalap létesült a résztve­vő államok aránylagos befizetéséből. A befi­zetés tulajdonképpen kölcsön, amit a nyere­ségből az államok visszakapnak. A befize­tett alaptőtke tartalék összegének tízszerese, 100 mfl'lió dollár volna kibocsátható és a ki­bocsátás biztosítékát az egyes államok jelzá­logai íéze tel által kibocsátott jelzáloglevelek vagy kötvények alkotnák, a feltételek aszerint alakulnának, amilyen biztonságot nyújt az il­lető állam jelzáloga és telekkönyvi berende­zése. Ha valamelyik állam igénybe akarja venni, a bankot, azt a rendes üzleti módon teszi. Korányi báró kijelentette, hogy a nemzetközi banknál Magyarország mezőgazdasága bizo­nyára jóindulattal fog találkozni, azonban nem hiszi, hogy sokkal előnyösebb feltételeket kap­hatna, mint amilyenek mellett a magyarok ma el tudják helyezni zálogleveleiket. Minden attól függ, hogy a tőkepénzes közönség ho­gyan fogadja az uj organizációt. Valószínűleg eltart egy ideig, a.mig be lehet vezetni. A meg­állapodásnak Korányi báró nagy jelentősé­get tulajdonit, mert ez az első eset, hogy az európai kooperáció praktikus alakban létesül és mindenkinek előnyére válik. A nyugati ipari államokat erősen foglalkoztatja az a gon­dolat, hogy az agrárorezágokat vásárlóképes­sé tegyék és az agrárállamok viszont zálogle­veleik elhelyezésének lehetőségét keresik. Az intézet a bürokráciát mellőzni fogja. Amint a népszövetség pénzügyi bizottsága döntött a most ajánlott változtatások ügyében, az ál­lamok képviselőit május 13-ikán ismét ösz- szehívják és a formális ülés után az egész szervezet a népszövetség májusi ülésszaka elé kerül. — Uj nyomon halad a rákkutatás. A francia- Tudományos Haladás Társaságának múlt évi ];a- rooheifieii. kongresszusán Ducamp dr., a dőltei egész­ségügyi intézet igazgatója, a neves rákkutató uj irányt jelölt meg a rákkutatók részéire. A kitűnő tudás elmondta a kongresszusom, hogy ő, a liüefi. 23 sörfőzde munikáseeregét ügyéivé, rájött arra, hogy a sörgyári munkások nem kapnak fummkuló- zisit. sem pedig rákos megbetegedéseket. Tekintve, hogy a sörgyárak munkásai igen sok sört isznak s tekintve, hogy a sörben levő élesztő ismert gyógyszere a tályogra megbetegedésnek, a munká­soknak a íururtkuMziefól való mentességét termé­szetesnek találja. Véteuoéuyo szerint a sörgyárak munkásainak feltűnő xákm dzteHségét ta hbbci a nyomon keU karosod, aortái ti inkább, meri a sörélesztő, amelynek mér sok kitűnő győgytukj- decságiáit ismerjük, bizonyára még további áldásra (átkokat is tartalmaz. SÜLLYED© PrtltTOK REGE MY Irta: EGEI VIKTOR (21)1 Mikó l áüzmélt Pongrácz igazára. Az élet j kilendüli a szokott menetéből, rohanó ár j kapta hátára az embert, az ár ellen feszülő j akarat megroppant, mint a háborúban név­telenné kisemmizett katona akarata, úgy morzsolódott fel az ember. Az életnek min­den eddigi kerete szétimiállott, nem Lehetett töbt>é egyéni életről, egyéni célkitűzésről be­szélni, az ember belehajszolódott valami kol­lektív akarat igájába és akár akarta, akár nem, magára kellett venni az uj életformát. Meg keltett próbálni az egész életet bele­ágyazni a forradalom által teremtett kere­tekbe. meg kellett tanulni a dolgok átérté­kelését és uszmi kél lett az árral, mert ellen­szegülni annyit jelentett, minit a legsivárabb módon elbukni. A katárimenti faluban, távol a szervező központoktól, a forradalom lökőerej© termé­szetszerűleg letompito'tt formában jelentke­zett. A diktatúra ütemét itt lassúbbá tette a szervezett proletariáus hiánya. Napok teltek el, míg a városi központi végrehajtó bizott­ság utasítására megalakult a falu uj közigaz­gatási szervezete: a direktórium. Eleinte csupán külsőségek jelezték a fór radalmias változást. Szekeres Péterrel, a falubeli csendőrörs vezetőjével találkozott egy nap Mikó. Az őr­mesteri stráfok és a csili a gólt eltűntéit Sze­keres Péter gallérjáról. — Verje meg a ragya az egész bandát! — tört utat az őrimesterből a düh, hogy megint valakire talált, aki ebben a tetejére állított világban még csodálkozni tudott holmi rang- eltörlésen • — Parancsnok elvtársnak ti találgasson ezentúl Mikó elivtárs, me*t most mindnyájan mák tárak xtoénfc, d v A kis köpcös enuber a vérbő orcáival, akin a derékszíj valóságos bordóabroncsnak tet­szett, kéjes dühhel elvtársozott. Kritika alkart ez lenni az egész rendszer felett, mely uyilvánvalőan ellenmondott neki és gyöke­reiben feldúlta az embert benne. AJhogy gu­nyorosan húzta és gyúrta a szót, végigrán­gott liláis erekkel megdagadt arcán a düh. Aztán hirtelen hangnemet változtatott. — Jobban tenné Mikó ur is, ha összeszed­né értékeit és eltűnne. Van még néhány megbízható legényem, azokkal elkísértethe- tem a határig. Ott is van emberünk. Szóljon csak, ha segély köll! Mikó értetlenül bámulta a titokzatos őr­mestert. — Azt hiszi, hogy annyira jutunk? Az őrmester elmondta, hogy mindenfelől szöknek az ura súgok. Sáson yt tegnap hagy­ták el Malonyaiék, Félegyházám is üres a kastély. Azok Óvár felé mién bek. A halászok áteveztek velük a Dunán. Mennek mind, ki Béca felé, ki meg át a Dunán. Itt csak az ma­rad, akinek nincs mit veszteni. — Hová mozduljak én kénem a nagy csa­lád ómmal? — panaszolta. — így csak tűri az ember, hogy leszedjék a csillagjait, még jó, hogy emberséges a zsold és van kenyér... A parancsnokságnak is csak a látszatja ma­radt. Minden a bizalmi, a politikai meg­bízott. Lehalkította a hangját Szekeres őrmester és titokzatosan suttogta: — Gregussnak hijják a bizalmit... köz­ponti ember. Nem vót az kérem csendőr a vllágéletébem, miég próbaidős se, csak kato­na. A nyakunkra kiüttök, mer vörös. Hát csak azt mondom, azt a Greguast kerülje, ha szökni akarnak. Ki ne nyissa a száját, előtte, JUH untot «fO0em ia iumknáL Aznap más hírek is eljutottak a malomiba. Az őrmesternek Igaza volt, szökött mindenki, aki tehette. Este Mikó feleinlitette felesége éllőtt Sze­keres őrmester tanácsát. Jolán közönyös maradt a hírekre. Nem ér­tette, miért kellene szökniök. — Szocializálják a nagy üzemeket — mondta Mikó- — A nagy gyárak és városi malmok után mi is sorra kerülhetünk. A készleteket lefoglalják, ez biztos. Hogy ed­dig nem történt, csak annak tulajdoníthatom, hogy messze estünk valami központtól. — Mi az, hogy szocializálják az üzemieket? — kérdezte az asszony^ — Tudod, ez egy enyhébb körülírása a rablásnak — kedélyeskedett Mikó. — Rlrán- gatják a lábad alól a talajt, a keserves mun­kával megszerzett magánjvagyont. Mlég Jói, ha benn hagynak valami állásiban, saját vállala­todnál, persze bizalmit ültetve a nyakadba. De hiszen ez rettenetes! — eszmélt Mikénél Poghatatlam volt ellőtte, ami .történt és ami bekövetkezhetett; az életük materiális oszlo­pai megrendültek, maholnap gond kopogtat az ajtójukon, kenyérgond a bőség közepeit. Erire végképp elhagyta közönye. Elborult arccal töprengett. Tompa fájás feküdte meg agyát. Arra gondolni sem szabad, hogy el­hagyják a malmot, Idegenkedett férje tervé­től. Megfutni annyi volna, mint olcsó prédá­nak odadobni a malmot. Hová is mennének? — Bécsbe — mondta Miké. — Es mihez fognánk? Tanakodtak, terveket szőttek. Azzal bíztat­ták magukat, hogy ez az állapot nem tarthat ■soká. A megoldást, a változást már a legkö­zelebbi napok meg fogják hozni. A környező államokban csorbítatlan a maigán tulajdon jo­ga. Aimig a métely nem terjed túl a határo­kon, addig nem komoly a veszély, ölhetett kezeikkel ezek a iszom szödoa államok nem fogják tűrni, hogy Európa szivében uj tűzfé­szek keletkezzék, mely minden pillanatban lángba boríthatja az egész világot. A francia katonai hierarchia a maga halálos Ítéletét iu>, Jftft pM hm radrádában cd "*«« toitmmA ébA mm ári veszedelmet. Visszaemlékeztek; a fegyverszüneti tárgya­lásokkal kapcsolatban folytatott jegyzókvál- tésokra. A diplomáciai gépezetet nem takar­ta titokzatos homály, ott bonyolódott le min­den az ember szeme előtt. Akkoriban ügyet se vetettek ezekre a Jegyzékeikre. Milyen je­lenték telemnek, életüktől irdatlan messze esőnek tűnt előttük ez a diplomáciai harc, mely milliók sorsába belenyúlt, belegázolt. Most valahogy mégis megérezték, hogy ben­ne vannak az árban és sorsuk morzsolódik és őrlődik a tömegével. — Az első demarsra Összeomlik ez a vörös uralom — vélte Miké. — Ha a Jegyzékek nem használnak, Jön a fegyveres beavatko­zás. Ellenállásra gondolni ee lehet. Mi le va­gyunk irougyolódva, az antant hadserege pe­dig fillig fegyverben AH Ez a megállapítás azonban koránt sem je­lentette a megnyugvást. Mikó belátta, hogy feleségének igaza van, prédának marad a malom, ha elmenekülnek. Elhatározták, hogy megmentik mindazt, ami könnyen elrejthető. Most jó volt a ház­ban ehhez a kincs rejtő éjjeli munkához Jolán médiuma. A® asszony becsengette Szandrót, hipmótilkus álomban kivezette a kerhbe és gödröt ásatott vele. Reggelre tudni se fog ró­la; a tavaszi kerti munkák közepeit idegen­nek fel se tűnhet a friss földturás. Mialatt Szandié a kertiben ásott, Mikó a vaskazettába zárta az ékszereket és érték­papírjaikat. Két drága szőnyeget a padlásra hurcoltak a lom alá. Eltüntettek minden ér­téket, ezüstöt, fehérneműt. Egy csomó élelmi­szert is elrejtettek. Hajnalban tértek csak kimerültén nyugovóra. A nap, mely rájuk virradt, újabb esemé­nyeket hozott. Déleié gépkocsi ált meg a malom előtt. Idegen városi emberek jöttek a falusi direk­tórium egyik tagjával. A közélelmezési bi­zottság tagjai voltak. Kimutatást kértek a malom készleteiről és lefoglaltak minden csepp lisztet és gabonát. Mikó felel n Kiével, ha innen valami eltűnik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom