Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-26 / 96. (2613.) szám

10 Kassa város képviselfiiestiüeti ülése Kcbsisg, április 35- (Kassai szerkesztősé' girtikt.nl.) Kassa város képviselőtestülete Muttnyáaszky dr. polgárin éster elnökletével pénteken délután 5 órakor tartotta rendes ha­vi ülését. Napirend előtt a polgármester be­jelentette, hogy a városi vámeílenőrségén sik­kasztás történt s a rendőrség emiatt letartóz­tatta Roziarszky vámellenőrt, két másik tiszt­viselő ellen pedig fegyelmi eljárást indult. Az­után FMschmann Gyula dr. terjesztett be két interpellációt a városi tűzifa értékesí­tésének kereskedelmi alapra való helyezésé­ről és az elhanyagolt állapotban levő Bankó rend'behoaásáról, ebből a óéiból egy háromta­gú bizottság kiküldését kéri, amely konkrét javaslatot tegyen ebben a kérdésben. A napirend első pontjaként a piaci és 'vá­sári szabályrendelet kérdését tárgyalták. Bla­tté? Béla dr. szólalt fel elsőnek a tirgypont- hoz és kifogásolta, hogy a szabályrendelet ma­gyar szövege érthete,tiért módon van megfogal­mazva, ezért a napirendről való levételét indítványozza, A képviselőtestület hozzájárult az indítványhoz. Hosszabb vitát váltott ki a Fő-ueca 39. ez- városi házban megürült üzlethelyiség bérbe­adásának kérdése. A tanács- az Eschwig és Hajts cégnek ajánlotta bérbeadni a helyiséget évi 26.500 korona bérért, a mennyit a legma­gasabb ajánlattevő, Guttman Izsó kereskedő ajánlott fel ezért a helyiségért. Halmi Béla dr., Herz Ignác dr., Wirth Gyula, Maxon Milán és Sándor Elő felszólalása után a képviselötes-1 trület & tanács javaslata szerint döntött Lu-da Adolf és Katz József kérelmének tár­gyalásánál egy ligeti bódé bérleti szerződé- eének meghosszabbítására vonatkozóan Wirth Gyula felszólalt és felhozta, hogy egy Bombay József nevű kereskedő hasonló kérelemmel fordult a tanácshoz, azonban azt a választ kapta, hogy bérletéi; nem hosszabbítják meg. mivel uj árlejtést írnak ki az illető bődé bér­letére. A felszólaló támogatja a napirenden levő kérelmet, de egyenlő elbánást követel a város minden polgára részére. Ezután a járási hivatal határozatát tárgyalta a képviselőtestület, amely a város kérelmére vonatkozott, hogy a járás járuljon hozzá a ta­nonciskola felépítéséhez. A járási hivatal érv tesitette a várost, hogy' hajlandó évi 30.000 koronára! hozzá járulni a, tanonciskola költségeihez, Ötmillió dollár értékű bóditószert talált a newyorki rendőrség a Millwaukee gőzös teheráraja között Az óriási arányú csempészésről idejében értesültek ct newyorki hatóságok Newyork, április 25, A Millwaukee Hapag- gözös szerdán este érkezett Newyorkba nagyobb teherszállítmánnyal, amelynek kirakódását rög­tön meg is kezdték. Tegnap váratlanul nagyobb rendőrkülönitmény jelent meg a ki­kötőben és lefoglalt a gőzös szállítmányából 14 nagy ládát, melyek a vámdekla ráció szerint acél- és vasalkatrészeket, valamint gyapjú-j árut tartalmaztak. Amikor a ládákat felnyitották, kitűnt, hogy a * deklaráció hamis volt, mert a 14 ládában vas és gyapjú helyett óriási mennyiségű bőditó anyag volt, mintegy két tonna súlyban. Csak morfiumból Í42§ kilo­grammot próbáltak az Egyesült Államok terü­letére csempészni, ezenkívül 238 kilograra heroint és ugyanennyi ópiumot találtak s lá­dákban. Minthogy a lánckereskedelemben a bóditóanyag gramját ?—S dollárért árusítják, a szállítmány összértékét ötmillió dollárra lehet becsülni A Szállítmányt Hamburgban adták fel és eredeti deklarációja jódra szólt. A csempészést leleplező rendőrtisztviselők pol­gári ruhában jelentek meg és érkezésükről még a vámhatóságok sem tudtak. Amikor a polgári ruháscsoport felbukkant, a vámtiszt­viselők útjukat próbálták állni, majd mikor ez nem sikerült, telefonon tettek jelentést arról, hogy idegén férfiakból álló társaság illetékte­lenül behatolt a kikötői raktárba, A lefoglalt bóditőmérges ládákat teherautóban szállították é az autókat állig felfegyverzett rendőrök kí­sérték. A szállítmány eredetéről s a feladó személyéről a jelek szerint a rendőrség tájékozva van, de ér­tesüléseit egyelőre nem közük a nyilvánossággal. Kivégzik-e Küriení? azonkívül hajlandó a vidéki tanonook tanítási költségeit is vállalni. A képviselőtestület tu­domásul vette a járási hivatal határozatát. Ezután Vukovlcs dr. tanácsos bejelentette, hogy az országos hivatal a város déli részén építendő iskola pályázatai közül Brepta épí­tés? terveit találta a legmegfelelőbbnek. Ezért a tanács javasolja, hegy a részlettervek kidol­gozásával is Brepta építészt bízzák meg, ami­hez a képviselőtestület Halmi Béla dr. felszó­lalása után hozzájárult. A polgármester ezután a képviselőtestület Ülését április 30-ára, csütörtökre napolta el. Szenvedélyes sajtópotémia a Poroszországban 19 28 á Berlin, április 24. A düsseldorfi halálos ítélet elhangzott," de az ember-bestia ügye ezzel még korántsem fejeződött be, sőt most még fokozottabb mértékben került a német köz­vélemény érdeklődésének központjába, amennyi-ben szenvedélyes vita indult meg akö­rül, vájjon végrehajtják-e a düsseldorfi gyilko­son a halálos" ítéletet, vagy életfogytiglani fegyházbüntetésre változtatják-e azt át? Be nemcsak ez a kérdés izgatja a közvéleményt, a jogászi és pszihológiai köröket, hanem az íté­let körül szenvedélyes sajtóharc és polémia fo­lyik. Annyi bizonyos, hogy a Kűrien-por körül föllángol ta-k a szenvedélyek és » a tömegpszihőzis egyhangúan arra az állás­pontra helyezkedett, hogy az ilyen fenevad­nak nem szabad megkegyelmezni, az ilyen bestiát nem szabad életben hagyni. Ám a hidegen mérlegelő jogászi és orvosi tudo­mány behatóan -boncolja az ítéletet és annak indokolását. Fölveti a kérdést, vájjon nem állt-e a bíróság, amelynek jóhiszeműségét kü­lönben senki kétségbe nem vonja, a tömegpszi- hózis hatása alatt? Vájjon elképzelhető-© az Ítélet megállapításának helytálló volta, hogy Kürtén elhatározásainak ura volt és józan meg­fontolással követte el minden emberit megszé­gyenítő, szörnyű gaztetteit? Annyi bizonyos, hogy a szerdán elhangzott halálos ítélet körül a jogi és pszihológiai Irodalomban még sokáig fog eltartani a szenvedélyes harc. Különösen a -beszámithatóság kérdése az, ame­lyik ennek a polémiának a, témája. Jogi szak­düsseldorli halálos Ítélet komi óta nem volt kivégzés vélemények arra az álláspontra helyezkednek, hogy olyanvalaki, aki minden elfogultság nél­kül nézi a kéjgyilkos egyéniségét és cseleke­deteit, arra a megállapodásra jut, hogy nem leiket épeszű az a fenevad, amelyik a sötét Hof- > ga-tenben leszakítja a hattyúnak a nyakát és ] szenvedélyes mámorában kiszívja annak & vé­rét. Nem volt máé Kürtén, mint egy ájnokfútó, I aki szörnyű szenvedélyének hajtására szaladt a sötét éjszakában s ha nem talált asszonyra, aki elkísérje, az első emberibe beleszarta kését, akivel találkozott. A beszáruithatóságon kívül a jogi körök ér­deklődése hasonló mértékben irányul a bünte­tés végrehajtására. Kürtén Péter elfogadta a hálálos büntetést, nem nyújtott -be föllebbezéet ellene és ezzel az ítélet jogerőre emelkedett. Kérdés most már, hogy végre Is hajtják-e a halálos ítéletet. A politikai szempontok keíwztülszövik az egész életet és így a Kürten-ügy bizonyos mértékben politikai jelentőséget is nyert. Németországban Ugyanis évek óta hatalmas- j tömegmozgalom indult meg a halálbüntetés megszüntetése érdekében és bizonyos, hogy a j nép nagyobb része azoknak az oldalán áll, akik í s halálbüntetés eltörlését kívánják. A német j büntetőtörvénykönyv reformja a küszöbön áll j és erre a körülményre, meg & tömeghangulatra való tekintettel a német országok igazságügyi kormányai j már régóta gyakorlatba vették, hogy a ha-j fáios Ítéleteket nem erősítik meg. Különösen 1 Poroszország kormánya jár el konzekvensen ebben a kérdésben. Poroszországban az utolsó kivégzést 1928- bán hajtották végre. Az utolsó halálraítélt, akinek a feje a bakó csa­pása alatt hullott le, a kéjgyilkos Bötfccher volt, aki a kis Senta Eokért és Lambsdoríf grófnő életét bestiális kegyetlenséggel kioltotta. A gyilkosnak a feje 1928 január 13-án gördült a Plötzemsée homokjába. Azóta a porosz állam, kormánya az összes halálos Ítéleteket életfogy­tiglani fegyházra változtatta át. Csupán Würte tembergben lángolt fői újból a vélemények har­ca óbbon a kérdésben az elmúlt év folyamán, amikor egy apagyilkoe állott a bíróság előtt, akit halálra Ítéltek. Württem-berg államának elnöke a halálos ítéletet akkor megerősítette. Kürtén esetében azonban a porosz kormány nagyon nehéz probléma előtt áil A nép érzése bizonyára a bestia halálát köve­teli, mert Kürtén valóban nem érdemli meg as emberi nevet, amelyre hosszabb idők óta a. leg­nagyobb gyalázatot hozta. A tömegek nem ér­tenék meg egykönnyen, hogyha tisztám az elv kedvéért Kürtén a f egyház" rácsai között to­vábbra is életben maradna. Tulborzalma-sak voltak gaztettei és tűiméi yen vert gyökeret a nép lelkében a szadista szörnyeteggel szem-ben az irtózat. A népiélek hangulatával szembe azonban a halálbüntetés elvi ellenzői azt a meggyőző­désüket szegezik, hogy az érzelmek által dik­tált hangulatnak sohasem szabad befolyásol­nia az egyszer helyesnek fölismeri alapelvet, Éppen Kürtén esetében nagy a veszedelem, mert könnyen megtörténhetik, hogy a halálos ítélet meg nem erősítése esetén a Kürten-ügyet nagyon könnyen fölhasznál­hatják a porosz kormány ellen politikailag !» és hogy a halálos büntetés számbelileg föl nem becsülhető hívei egyenesen égnek a vágytól, 'hogy Kürtén esetleges megmenekülését agitál eiós eszköznek használják föl a halálbüntetés fönntartása mellett. Láthatjuk tehát mindebből, hogy milyen dil­ié romával áll szemben a porosz kormány. Csak két választása lehet: vagy kivételese® hallgat a nép hangulatára és következetesen követett elvét áttöri, vagy pedig megmarad eddigi gyakorlata mellett és a Kürtén ellen! halálos ítéletet sem fogja megerősíteni. Hogy miképpen fog fejlődni a dolog, azt pilla­natnyilag nem lehet még megállapítani. Elő­ször Düsseldorfból kell megérkeznie az írásba foglalt ítéletnek & porosz igazságügyi minisz­tériumhoz. Az igazságügyi miniszter azután az ítéletet a minisztertanács élé terjeszti és ez fogja a döntést meghozni. Mindez természete­sen egypárnapi időbe kerül. Bármiképp alakuljon is a harc és a döntés ás-.' Kürten-ügy ben. annyi bizonyos, hogy ez a bor­zalmas eset újból lángra lobban íja az- elméleti vitát a halálbüntetés fönntartása,, vagy eltör­lése kérdésében. Annyi bizonyos, hogy a halálbüntetés híveinek helyzetét a német Jack the Rlpper nagymértékben megerősí­tette. Ha Kiirtenen végrehajtják a halálos Ítéle­tet, akkor nem fejezik le, mert a rajnai tartományban a kivégzést guilíoíi- ueoa hajtják végre. A leszakadó kés minden idők legnagyobb tö­meggyilkosának nyakára fog zuhanni és kiolt­ja életét, de nem oltja ki a tettei által keltett borzalmat az emberei leikéből. Az altábornagy up malacai Irta: Koperiniczky Hornéi áí egyik vidéki újságban pársoros Mr va­lósággal szivén talált. Kramm Antal földbirto­kos halálától szólt. A hullámos laökéju Du­nántúlról, Mohács vidékéről érkezett a gyász- hír Szlovén szkóba. Kramm Antal a bábom előtt nyitrai ipar- felügyelő volt, a háború kitörésekor, mint népi ölkelő tiszt a 14-e$ honvédekhez vonult be. 1915. júniusában találkoztam vele elő­ször galíciai oífenzivánk idején, a San pariján, Lezajsk Mellett, ahol a tizenuégye&ek legra­gyogóbb fegyverténye zajlott le a Sánon való átkelés kiharcolásával Csoda, hogy a $an nem pirosán, hanem csak szennyes szürkén höröpőlygött medrében. A műszaki század parancsnoka volt, fő­hadnagyi rangban. Ez a beosztás válóban megfeleli polgári állásának: az ipartelügyelői tisztségnek- A harctéren is inkább csak pol­gár volt, mint katona, bár ott mindenki átke- verődött lelkileg, testileg * olyan uj mentali­tást kapott, amelyet legtalálóbban ezzel a pa­rádék szón na! tehet jellemezni, amit tábori pa­punkra, Nitsh Arthurra találtak ki: — Katonák közt pap, papók között meg ka­tona ... Kramm Antal főhadnagy ur is úgy volt, hogy a katonák között polgárnak számított, a polgárok között meg katonának, mert hi­szen rajta volt az angyal bőr! Hogy rokonszen­ves ember volt Mindennek ellenére, abból is kitetszik, hogy megkapta a maga beoéző ne­vét: Krámrn tata: Az 1915. májusi górlicéi áttörés után három hónapig tárté hatalmas üldözési hadjáratot csináltunk végig Mackensen hadseregéibe be­osztva. Három hónapig üldöztük szinte futtá­ban a menekülő orosz hadsereget, amelynek utóvédéi előre kiépített állásaikba húzódtak időnikint, hogy fedezzék a hatalmas arányú orosz visszavonulást, de egy-két napi harc után kivetettük őket állásaikból és tovább folyt a vad hallal!. Három hónapig álig került le testünkről a ruha, egy ital vízért sokszor odaadtuk volna a menybéli jussunkat? Így el­képzelhető, hogy tisztasági állapotunk milyen tehetett. Ebben az időszakban volt alralríöáM Kramm tata vezénylését hallani. Hogyha ebben az őrült kalamajkában pék a alvásra is jutott éjszakánk valahol a szántó­földek kemény göröngyein, vagy a puha sárr bán s a derengő hajnalban, ha megjött a fel­derítő járőr és utána nyomban a rövid, de sokat jelentő parancs: az ellenséggel az össze­köttetést felvenni, — felhangzott a rövid pi­henő után a tegbórzalmasabban hangzó pa­rancs: felszerelni! Kramm tatának ilyenkor már ott is állt a lova. Félült, végignézett fá­radtan topán kodé, agyongyötört emberein, csendesen el mormogta egymásután a szüksé­ges vezényszavakat: sorakozó, ketiőstendek.... át, század utánam indulj! Mindezt egyetlen mondatba gyűrte s meg sem várta, míg a szá­zad felkec Mereg, elporoszkált előre öreg szür­kéjén. Mindez megtörtént 'volna természetesen a? ő vezényszavai nélkül is, de hát Kramm ta­ta főhadnagy ur a polgári éleiben Iparfel­ügyelő volt, szerette a rendet és ellene volt a hivatali mulasztásoknak... Be fordult a haditzereiucse kereke, égys^ér csak az üldözőkből üldözöttek lettek. Bruszp lov orosz tábornok 1916, nyarán Lucknál át­törte a frontunkat, Meneküljön, ki merre lát, sikongött a vészkiáltás g az é»t,p sötétíéhen égő falvakból feltörő lángnyelvek jeleitek az irányt a szétszórt csapatoknak­Ott maradit az orosz földibe vetett magyar! boi-za, melyet a nagysaHói Levkó János őr- j mester ur, összes kitüntetéseivel a mellén, ■ szórt szét az öt ujja között, akárcsak itthon j leit volna a szépséges garamvölgyi rónán; ott maradtak a sárguló kalászok, magyar í munka gyümölcse orosz prédának, vágtató j ágyuk csépelték ki a kalászokat. És, hej, I mennyi vér öntözte a szarmata humuszt, váj­jon milyen rozsokat himbálhat arra nyár-éj­szaka a szellő? Be hát ma nekem, holnap neked, «— így volt 025 a háborúban. Taibajdy altábornagy, hadosztályparancsnok idegeinek utolsó meg­feszítésével Összeszedte a szétszórt embereket, egy kis csapat élére állt és ©Ik iái tolta magát: Fiuk, itt halunk meg! Be az emberek nem enged tők így meghalni, értel me sem lett v ol­na; az altábornagyot kocsiba ültették és ta- ' pinlatosan elvitték hátra, hogy kimerült ide- ’ geit lecsUlapitéa. Utódja Háber altábornagy tett. A csapato­kat rendelték, az orosz lökést megállítottuk es megindult az ellentámadás Vojmieánál s előre dolgoztuk magunkat Xaturcsiig. _Xatur­csi ... Ez a falu, amely eltűnt a föld színéről, napokon keresztül fekete nagy betűkkel sze­repelt a harctéri jelentésekben. Majd elcsen­desedett a nagy harci moraj, megindult a vé­dőállás építése, a front mögött megkezdődött a gazdásági munka. A katonák felállították a cséplőgépet.... És a háború nyúlt egyik év­ből a másikba... A hadösztájyparan csrtók ság Vojrnicáu ütött tanyát, mi a za turcsi i erdőben táboroztunk. Ibrahim tata akkor már a hadosztályparancs- upkság műszaki retferepsévé lépett elő, _ szá­zadosi rangban, ápi a régi barátságot a tjzeu- négyesekkél mindég erősen tartotta, igy több ásó és lapát jutott nekünk- Sajnos, hogy a kteúvéf és dohány fölött nem ő diszponált, ta­lán "akkor ebből i$ több jutott volna a tizen- négyeseknek. Az erdőben, ahol táboroztunk, ©gy napsü­téses délelőtt izgatottan ugráltak fel a ba­kák. Az egyik lévai Bóka elorditja magát: Az árgyélusát. vadmalacok! vadmalacok! Megrohamozták az uj ellenséget" és puska- golyó nélkül hadizsákmány lett a két koca. Régi hazai izek jutottak eszünkbe, mikor a 'konyháról szét szállt a malaepörkölt izgató illata. A vacsorára Kramm tata is hivatalos volt a hadoszMlyparancsnokságtól. Balról, német szomszédainknál a kantinbaú mosol! bor volt raktáron. Az erdőben egy le­veles színben, malacpörkölt és moseli bor mellett ápolták a tisztek Kramm tatával a régi nyitrai barátságot. Kramm tata egyszer két korty között felteszi a kérdést: — Be hát hol is zebráiiztátok a malacokat? Megán főhadnagy, a házigazda adta meg a választ, amint a vad malacokról föntebb ír­tam. — Különös, — mondta elgondolkozva, i Kramm tata, — az altábornagy urnák is volt két szép malaca; annyira szerette őket már eleven is, hogy minden reggel az volt az első dolga, hogy megnézze őket az ólban, hogy töl­tötték az éjszakát. Képzeljétek, ma reggelre a két malac eltűnt az ólból. Csodálatos vélet­len ... — teszi hozzá pillanatra felvillanó mo­sollyal. A moseli bor mintha hirtelen megeeetes©­dett volna az alumínium poharakban és egy csapásra mindenkinek elment a kedve attól, hovv még tovább is dicsérje a kitűnő malac- pörköltet. Kramm tata hirtelenében el is bú­csúzott a társaságtól. Halálhírének olvasására most megdobbant a sérvem és az eszeimbe juttatta ezt a régi epizódot ijs, amelyről ő bizonyára nem szí- moít be Háber János altábornagy urnák, a 37. honvéd hadosztály parancsnokának, mikor szereteti malacai iránt érdeklődött. Ma el­mondhatjuk, úgy is elévült már az ügy!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom