Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-26 / 96. (2613.) szám
A hontalanok érdekében terjesztett be interpellációt a belügyminiszterhez Staülliő Géza dr., az országos keresz- tényszociatista párt és közös parlamenti klubiunk elnöke- Egyik láncszeme ez az interpelláció annak a szakadatlan munkának, annak a nagy akciónak, amelyet pártjaink az első pillanattól kezűvé az összes reudeHke- résre álló harci fegyverek fölhasználásával,, neon lankadó kitartással folytatnak. Valóban, az európai civilizáció és kultúra legnagyobb szégyenfoltja, hogy 1931^ben, tizenhárom esztendővel a szerencsétlen háború és a békekötések, után ezt a problémát még kielégítően meg nem oldották és KözéSpeuirópiájbam százezrekre tehető ama szerencsétlenek •szánna, akiknek nincs rendben az államipolgár- aéga. A háború és a 'békekötések zudi tetteik a hontalanság borzasztó átkát az ezernyi gsenvetféasel agyongyötört eoniberdaég nyakába. és most, hogy a hágai és párisi egyezmény utón az államférfiak, és politikusok áztál kérkednek, hogy sikerült véglegesen lik- tldáltoiok a háborút, forzmosoly szalad a mindenből kisemmizettek arcára.. Hogyan lehet a háború likvidációjárói beszélni, amikor éppen a Üáibo<ra ás a háborút beSe^ező bó- keBzeraödéUeik meg a® egyes államok keretébén megalkotott törvények a hontalanság rendszerében olyasvalamit teremtetitek, mely a történetemben párját ritkítja és hogy méltó példáit lehessen találni, viasza kell nyulini egészein az asszír királyok történetéig, akik egész népeket telepítettek kií régi lakóhelyükről és tettek hontalanokká. flean hogy likvidálták volna a háborút, hanem meggyökereeitettek egy olyan rendszert, amely — mint a bibliai átok — nemcsak a közvetlenül érdekelteket sújtja, hanem generációk sorsát teszi bizonytalanná. Mert tizenhárom esztendő egy fél emberöltő és ezalatt egy olyan generáció sarjadt feli, amely igazán nem tehető Metlóesé az apák rfbümei,,-ért és mégis viselnie kell a rettentő következményeket, a hontalanság terhes súlyát. És minden generáció legalább ia megkétszerezi önmagát. Ha tehát ezt a kérdést Idejébe® nem likvidálják, eílmérgeeedni hagyják, akikor nem hogy csökkenne, hanem ellenkezőleg fokozódni fog a hontalanok száma és a végén, olyan kaotikus állapotok kerekednek, amelyeken még a legjobb akarattal sem lehet uirrá lenni. Nem vizsgáljuk most azokat az állapotokat, amelyek más középeurópai államokban a hontalanság kérdésében felmerültek, bennünket elsősorban a csehszlovákiai hontalanok sorsa érdekel, mert azt mondanunk sem kell, hogy ez az átok elsősorban a kisebbségekre nehezedik és a közigazgatási bíróság döntése óta különösen a magyarság problémájává vált. Megbízható információk állanak rendelkezésünkre, amelyek szerint a hontalanoknak legalább hetven százalékát a magyar kisebbséghez tartozók teszik. És a hontalanokon kivitt mennyi az olyan, akinek dubiózus állampolgársága van, aidnek ügye nincs véglegesen rendezve és akit bármely ptmaaatfbam sorsdöntő meglepetés érhet. Az 1630. évi népszámlálás a 14. rubrikáiban az állampoIgárságo 1 is megkérdezte éa így a statisztikai hivatalnak módjában áll pontosan megáll api tani a hontalanoknak és a kétes állampolgár ságuafcnak a számát. Még nem kerültek nyilvánosságra ezek az adatok, ennek. is eljön az ideje, de azt már előre látPoledni Üst: Vk;„EiSí magyarnak több érzéke van a személyi becsület iránt, mint a nemzeti szocialistáknak" Stribrny sajtója Szüilő Géga tegnapi beszédéről — „Ifiért hallgat Klofács?" — A vizsgálóbizottság ülésének sajtóvisszhangja Prága, április 25. A parlamenti vizsgálóbizottság tegnapi ülésének óriási sajtóvisszhangja van. Különösen nagy feltűnést keltett Szüilő Géza dr. beszéde Stribrny lapjának mai első oldalán a következő négyhasábos nagy elmet olvadhatjuk: „Egy magyarnak több érzéke van a személyi becsület iránt, mint a nemzett szocialistáknak." A Poledni List kiemeli, hogy Stribrny ezelőtt soha sem lemérte Szül lót, esupán tegnapi beszéde után volt alkalma életében, először beszélni vele. — A eseti nemzeti szocialista sajtó —- Írja | a Feledni LM — ahelyett, hegy elvtársidért I eaégye&oó magtt, bátorságot ven magának ás rátánmd a magyar S*ülMor», akivel Stribrny képviselő as ülés után beessek eSfeiőf életéhen n awt Írja róla, hogy ai álam egyik ellenség* lép föl Stribrny védőjéül! Bizony, szamara dolog, hogy egy magyarnak több érzéke van a személyi becsület iránt, mint a c&ehsslovák nemzeti tfBodnlisiáknak. A Lldofi Ussy kommentárja A legtöbb lap kornmentéir nélkül közié a vizsgálóbizottság tegnapi ülésének eseményeit, csupán a cseh néppárti Lidové Listy Írja a következőket: Igazságosnak tartjuk, hogy Stribrny képviselő a bizottsági tárgyaláson Jelen legyen, mert a vizsgálóbizottságot a bíróságok mintájára alakították * a bírósági tárgyalásokon úgy a vádlottnak, mint a vádlónak Jelen kell lennie. Ha ez nem lesz meg, úgy a közvéleményből nem lehet kiverni azt a véleményt, hogy a vádlottat a vád bénye-kedvére adták ki- Különben ki kell Jelenteni, hogy az egész affér igen furcsa fényt derít a cseh nemzeti szocialista pártban, még abban az időben uralkodott viszonyokra, amikor Stribrny volt a kormányrudnál. Kérdés, vájjon a viszonyok ma mások-e? Egy bizo'nyos: Stribrny sajtója, nem válaszolhat a Ceské Slovo kérdéseire, amig a cseh szocialisták sajtója adós maradt a válasszal Stribrny- nek. Miért hallgat KleMiT Stribrny sajtója már két napja minden egyes számában idézi azt a tíz kérdést, amelyre mind a mai napig nem válaszolt még a cseh nemzeti szocialista «ajtó. A biz kérdésből kiemeljük a következőket : Igaa-e, hogy Franké miniszter e2n$fe« volt a mazóg&ido&ági soöveikeaétok sttivtvjégé} ne*? Igaz-e, hogy Klofács adós Stribrny Ferencnek 400.000 koronává!, miért hallgat Klofács azon levél felől, amelyben egy szén- szállításnál ti* százalékot ajánlott fel mn- gáncéfüokra, kitől kapott a cseh nemzeti szocialista párt 1925-ben választási célokra 3 I millió koronát ée miért hallgat a cseh nem- íj zetl szocialista sajtó Klofács sógora csokolá- d égy árának eladása felöl? Érdekes, hogy mindezekre a kérdésekre a cseh nemzeti szocialista sajtó mind a mai |napí& vnőt sem válaszolt A Vefer támadja a magyar- országi szociáldemokratákat Az agrárpárt szácsftve kifogásolja a magyar szocialisták franciabarát külpolitikai orientációját Prága, április 25- Tegnapi számunkban ismertettük Bárdos magyar szociáldemokra te képviselő beszédét, melyben Bárdos egyrészt a békeszerződéseket kritizálta, másrészt Magyarországnak a francia külpolitikád orientációt ajánlotta. A Veőer mai száma edző oldalon foglalkozik Bárdos megnyilatkozásával a ahhoz a következő kommentárt fűzd: „Bárdos képviselő teljességgel az egész magyar szociáldemokrata párt álláspontját tolmácsolta, mert a magyar szoeiáMemokra- tapárt ezzel Szlovén szikénak Csehszlovákiától, illetve a volt Magyarország többi, jugoszláv és románlakta területeinek Jugoszláviától és Romániától való elszakitását célozza. A magyar szociáldemokrata párt épp olyan sovén és erőszakos, minit a magyar mágnások és a magyar nép elnyomói Ez ismét példa arra, hogy csak a szláv szocialisták és kommunisták engedik magukat terrorizálni?) a szocialista vagy kommunista intemacíonále részéről A németek és magyarok szintén benn- ülnek ebben az inteínacionáléban, sőt a németek uralják is, de eszükbe som Jut, hogy szembehelyezkedjenek a német vagy magyar nacionalista erőszaknak. Mit mondanak ehhez a ind szocialistáink, akik a parlamentbe® ráadásul szövetkeznek a német és magyar szociáldemokratákkal, holott emezek magyarországi anyapártja a köztársaság szétszakítása mellett van." juk, hogy minden pesszimista elképzelést üneg fog haladni a valóság. Egész községek vannak, amelyekben a lakosság felé hontalan, vagy állampolgár sága kétes. Az emberi és egyéni vonatkozásokon kívül a hontalanság kérdésének elsőrendű nemzeti fontossága van. A hontalanság következtében ugyanis ezrek és tízezrek veszítik el politikai jogaik gyakorlásának lehetőségét és így a magyarság politikai kádere óriási erőveszteséget szenved. A nyelvhasználati joggal is szoros kapcsolatban áll a hontalanság kérdése, a húsz százalékos határ megállapításában ugyanis a hontalanokat külföldieknek kezelik és így a magyarság sok helyütt éppen a hontalanok nagy száma miatt veszíti el nyelvhasználati jogait. A kérdésnek harmadik óidala az erkölcsi. Lehetetlenség, hogy az állam éveken át ezrektől és ezrektől követelje meg az állampolgársági kötelességeik teljesítését, a kato—■mw—■cMiJMmn.jmipj—BBMWBWBgaeBM——aga— náskodást, adózást, akiket küiőben nem ismer el állampolgáraiul. Erkölcsileg nem igazolható az, hogy a legnagyobb áldozatot, az esetleges véráldozatot is elvárják azoktól, akikel állampolgárokul elismerni nem akarnak. Az is fontos erkölcsi szempont, hogy a nemzetnevelés, az állampolgársági neveiéi mérhetetlen kálókat szenved a hontalanság rendszere által, hiszen a hontalanokban sohasem válhatik eleven valósággá a haza fogalma. Ezek a szempontok adják meg Szüilő Géza dr. interpellációjának erkölcsi és politikád súlyát. Szüilő Géza most is elsősorban azt az utat választotta, amelyet mint lojálist és követendőt az államfőtől kezdve minden felelős politikusokig javasolnak a kisebbség politikai. harcának módjára. Szüilő Géza dr. mint- a népszövetségi ligák uniója csehszlovákiai magyar csoportjának elnöke kezdeményezte nagyszabású akcióját a hontalanság kérdésének végleges rendezésére. Tisztán az itteni fórumok, kormány éa törvényhozás jóakaratán fordul meg tehát, hogy ez a kérdés in foro Intemo végleges rendezésre találjon. Valóban elérkezett a tizenkettedik óra. De ha minden jóravaló törekvés hiábavalónak bizonyul, senki nem vetheti szemére a magyarság képviselőinek, ha a hontalanság problémáját in foro exteroo i® teljes egészében felgöngyölítik. Éppen ezért nagyjelentőségű Szüilő Gésa most benyújtott interpellációja. Mert nem egy záró aktus, hanem egy komoly akarattal és a végleges eredmény kivívásáig nem csüggedő elszántsággal megindított újabb harc első nagy lépése. Manifesztácló a csehszlovák politikai élet vezetői felé: Tessék, ti rajtatok a sor, cselekedjetek az erkölcs és igazság jegyében. A szájon hordott humanizmust váltsa fel a tettek humanizmusa. jffflT Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül Hü' Hm szánna t képes héttei 28 pipái 6ra a Korona ^ X éVf 96 szám 1 Vasárnap 3 1931 április 26 Előfizetési án évente 300, félévre ISO, hegyed- a i j -• , 7 7? 7 • • , 7, taarkooztöségt Prága IL. Pániké eMc« U, évre 76, hevonta 26 Ki; külföldre: évente 450, • * SZlOVCTlSZ/CQl GS 7*USZlTlSZrCOl GiIGTJZGMI pQTtOK, y, emelet. — Telefoni 30311* — Kiadóhivatal* félévre 226. negyedévre 114. hevonte u Ki . politikai napilapja "»•* '*“*“*"'* ’1 ** R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több * OS*.€tKCSZtő* ' relctOS sxeiKcSXiO Telefoni 34184 Egyes isám ára t.20 Ki, vasárnap 2,-Kí. DP.UP.ANY1 [*A$ZLÖ FORQÁCJl GÉXA SŰROÖNYClMi HÍRLAP, PRAHA
