Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-25 / 95. (2612.) szám

'PlfeuM -/VlA VZVR. -Hl RLAg B8MMm«»niMMC3EEgtliK'jl«aWmiiBMSaM—BBBniW—1 Anglia és Németország Benes lefegyverzési elnöksége elfen Henderson pályázik a lefegyverzési konferencia elnöki székire - Sir Eric Drummond berlini tárgyalásai Berlin, április 24. Azokkal a tárgyalások­kal kapcsolatban, amelyeket a népszövetség főtitkára, Sir Eric Drummond jelenleg Ber­linben folytat, a B. Z. am Mittag mai számá­ban a következőket Írja: Azt a javaslatot tet­teik, bogy a jövő évben kezdődő konferencia előtt még az idén bizottságot alakítsanak, melynek az lenne a feladata, hogy azokat a nagy technikai nehézségeket, amellyel a le­fegyverzési kopiferenicián ak már összeillés előtt számolnia kell, enyhítse vagy végleg eltaka­rítsa az útból. Már a népszövetségi tanács legutóbbi ülésén is vitatkoztak erről a javas­latról, de a másik oldalon nem nagy hajlan­dóság mutatkozott. A tanács tagjainak több­sége nem nagyon melegedett fel a terv iránt. Nem fecsegünk ki titkot, ha eláruljuk, hogy a bizottság elleni hangulat mélyebb oka az a kilátás, hogy ennek a bizottságnak elnöke Benes dr., a * csehszlovák külügyminiszter lesz, aki a lefegyverzési kérdésben különö­sem megmerevedett és a népszövetségben grata persona. Ennek egész biztosan az len­ne a következménye, hogy Benes kerülne a lefegyverzési konferencia elnöki székébe is. Ez Németország szempontjából egyálta­lán nem volna kellemes, mert Benes dr. hűséges szekundáns a francia álláspont mel­lett. Benes éppen most igen barátságtalanul nyilatkozott a vámegyezség ellen, amely szintén a népszövetségi tanács napirendjére van tűzve. Különben Anglia sem egyeznék bele Benes elnökségébe, •részben azért, mert nem vár tőle olyan mun­kát, amely a lefegyverzést tényleg elősegíte­né, részben azért is, mert az angol külügymi­niszternek is az a becsvágya, hogy a lefegy­verzési konferencia elnöke legyen. MacDonald és Henderson ugyanis a munkáskormánynak érdemeket akarnak szerezni és Henderson 'Sikeres működésétől sokat várnak a munkás- Ik'Oirimláiny s ia imumlklálspáríi jövője szempontjából A Teaps félreértette Bethlennek a szárazontartandó jMKkapor*-ra vonatkozó kijelentését A magyar miniszterelnök szerint a vámunió kérdésében Magyarország álláspontja továbbra is várakozó járói beszélnek. Különösen a jobboldali sajtó használ éles kifejezéseket Benes fejtegetései fiién és címeiben gyakran előfordul ez a ki­fejezés: Franoia—csehszlovák komplett. Kimerítő kommentárt fűz a beszédhez a Deutsche Tageszeitung, amely az expozéiban újból annak a bizonyitókát látja, hogy Benes dr. teljesen Franciaország vazallusá­nak szerepét játssa. A német—osztrák vámunió ügyében Prága és Páris együttes terv alapján jár el. Benes expozéja csupán egy része a közös ellenakciónak. A lap meggondolástkeltőmek mondja, hogy Benes, mint a német—osztrák vámunió elleni tábornak vezetője, üdvözli azt a német kezde­ményezést, amely azt javasolja, hogy a né­met-osztrák tervet, az Európa-hiizottságlban tárgyalják meg. Hugenberg agrárlapja, a Dér Tag, rámutat azokra a véleménykülönbségekre, amelyek Prágában, Bukarestben. Belgrádiban és Var­sóban mutatkoznak a német—osztrák vám­unióra vonatkozólag és úgy hiszi, hogy Benes dr. expozéja a francia front rohama a vámunió ellen és a genfi tanácskozás elő­készítése. A birodalmi kancellárhoz közelálló centrum- orgánum, a Germánia, ezen a címen hozza Benes expozéját: „Prága bevárja a fejlemé­nyeket". „Aggodalom a politikai független­ség miatt". Á beható kommentárban a lap ki­fejti, hogy Benes dr. éveken át készítette elő a dunai gazdasági föderációt, amikor öt perccel ti­zenkét óra előtt a német—osztrák vám­egyezség meglepte. A lap elismeri Benes nyilatkozatának mérsé­kelt tónusát és tárgyilagosságát, de azon a véleményen van, hogy éppen úgy, mint Briamd-nál, Benes kívánságai is éles ellen- télben állanak a valósággal. A Benes által ajánlott szukcesszív megoldás kínos vissza­emlékezéseket kelt a genfi gazdasági konfe­renciára, amely nem Ausztria hibájából, ha­nem Franciaország hibájából hiúsult meg. A keleteurópai agrárprobléma megoldása le­hetetlen és ezért erősebb Németország jelen­legi helyzete. Benes dr. megjegyzését a 72 millió német tengerbe ágyazott Csehszlová­kiára vonatkozólag azzal a kommentárral kí­séri' a lap. hogy sem Németországban, sem Ausztriában senki sem akarja bántani a csehszlovák népet. Nem a német életérdekek ellen való ma­kacs viaskodással, hanem a Berlinnel és Béecsel idejében történő megegyezéssel biztosítja Csehszlovákia kulturális és gaz­dasági misszióját Középeurópában írja végfül a német centrum lapja. Budapest, április 24. (Búdapósti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A párisi Tamps csütörtöki száma vezéreik kiben foglalkozik Bethlen István gróf keddi beszédével, Külö­nösen nehezményezi Bethlennek a követke­ző kijelentését: „A puskaport szárazon kell tartanunk." A lap ezzel kapcsolatban meg­jegyzi, hogy e® & hang Vilmos császáréra em­lékezteit. A továbbiakban a lap utal arra, hogy természetesnek tartja, hogy Magyaror­szág a revízió mellett foglal állást, elleniben az nóvum, hogy Magyarország látszólag a német-osztrák vámunió kérdésében is dön­tött már, amivel szemben eddig meglehető­sem óvatos álláspontot foglalt éi. Ebben a Mititeleurópa gondolata tükröződik vissza, amit a Temps szerint meg kell akadályozni. A Temps vezércikkével kapcsolatiban a -Magyar Távirati Iroda munkatársa kérdést mmmm&mmmK&atawmmmuBBmmmmmBumtmmMBSBm intézett Belülién miniszterelnökhöz, aki a kö­vetkezőket mondotta: — Ez a kifejezés, hogy „a puskaport szá­razon kell tartanunk", magyarul azt je­lenti, hogy „várnunk kell". Különben az egész sajtó így értelmezi ezt a kifejezést s nem téveszti össze a h aditechniikai kifeje­zéssel. Ami az osztrák-német vámuniót illeti, a TeurpSiiek nagyobb óvatosságot kellett volna gyakorolnia bírálatéban, mert ez a nagy francia orgánum abban a helyzetben vau, hogy teljes pontossággal megismerheti a magyar kormány állás­pontját a német-osztrák előzetes vámegyez­ménnyel kapcsolatban. Várakozó álláspon­tunkat semmiféle ellenkező imszinnáoió vagy tendenciózue próbálkozás nőm változ­tatta meg* ) * SÜLLYEDŐ PARTOK REGENY Irta: EGRI VIKTOR — Megfájdult a fejem. Lei fogok feküdni — mondta és iemét a régi ferde, de egyben re­zignált mosoly jelent meg az ajka szélén. — Pomgrácziélk elmemnek, ők elvesznek számunkra. Már akkor sejtettem, mikor meg­jöttek... De ránk nagy feladatok várnak, Balázs. Maga még tud hinni és erre a hitre szükségünk less. Ugy-e hisz? Balázs némán bólintott. Janka néni jött a osengetyuhivásra és so­pánkodva emlegette, hogy Miikó kint Pon- gráoczal pöröl. Szamdiró befog a szánba. El­utaznak a vendégek. Embertelen dolog igy elengedni őket az estébe, vihar előtt. Jolán közien yösen mondta: — Ne törődj velük, Janka! — Pedig már megvetettem az ágyakat jó puháira — sopánkodott az öregasszony. Jolán szembefordult Jankával­—■ Ahhoz az ágyhoz ne nyúlj ma többé! ügy marad vetetten, mert abban ma aludni fog valaki... Vadidegen asszony lesz. Oltal­mat fog kérni és a segélyt nem fogjuk tőle megtagadni. A boldogok szigete tárva áll minden hívatlan vendég előtt. Tárt karokkal fogjuk fogadni, akit ínség űzött el otthoná­ból. Balázs megrendülve intett Jankának. Mi- kóné észrevette jelét. — Maga is küld? — szólt csüggedten. — Persze, az én hitem már nem győz meg ti le­ket. Idegennek kell megnyitni a szemeteket- De ha majd lépetten, halálra fáradva jön egy idegen asszony, akit könyörtelen szivek űztek világgá, akkor hinni fogtok! Eljön ide, miattatok jön. Az utolsó óráiban. Mert nek­tek csoda kell! I Jankára támaszkodva indult a hálószobá- I ba. Az ajtóból visszaszólt: — Várom magát Balázs... Várom — Ro- muluszt! Alig tette be mögötte Janka az ajtót. Erzsi felháb o r o d v a kikelt. — Miiben hisz? Miért bólintott? Ebben a komédiában hinni tud? Hiszen úgy nézett rá, mintha megíbüvölte volna. Balázs rezignál tan intett. — Ellenkezzek? Hát nem látja, hogy .mást nem tehettem. Ki sejti a következményeket, melyekbe egy elhibázott szó sodor? Mikó nyitott be. Torkán horzsolva örvény­lett a levegő, ahogy zordu! kiabált: — Ki látott ilyet, az éjszakába utazni az- állapotos asszonnyal! Vihar készül... Mi történt? — Bougráoztté az imént kissé csípős for­mában meghallotta a felesége véleményét — szólt Balázs. A nagy tag ember dohogva, tohonya lép­teikkel mérte végig a szobát. Egyszerre meg­állt és arcán komor árnyalattal megbiboro­sodon a harag. — Ha igy volt, akkor Jolán bocsánatot fog kérni. Es pedig azonnal! Hol van a felesé­gem ? —- Ez nem az az idő, mikor ilyesmire gon­dolni lehetne- A. nagyságos asszony lefe­küdt. Nyugalomra van szüksége és orvosra. — Orvosra megint? — meredt Mikő el hül­ve Balázsra. — Azt hiszi, hogy még nem he­verte ki annak a szerencsétlen szeánsznak következményei t. S kényszeredett nevetésben töri ki. — Maga rémeiket lát! Nézze meg Szán drót. Ha benne nem tett kárt, mi baja volna a fe­leségemnek? — Saandró csak testileg roppant össze. Egyikét nap alatt kiheverte. Balázs elhallgatott. így álltak egy darabig- Mikó csüggedten ejtette mellére fejét. — Csak testileg... — mormolta béna nyelvvel és leverten intett, mikor Balázs Er­zsivel búcsút vett tőle. — Futnak, valamennyien futnak — gon­dolta. Magára maradt az áradó sötétben. Kint előállott a kocsi. Pongráozékat hallotta bajimolódni a podgytásszal. Lábak csoaszan- tak az ajtó előtt. Azt hitte, hogy Fomgrácz bejön búcsúzni. Ha így volna, még mindent jóvá lehetne tenni. Bocsánatot kér Jolán he­lyett. Jolán beteg, nem vehetik rossznéveu, hogy figyelmetlen... De senki sem jött. Ve- rejtékesre kínozták feltolakodó gondolatai és ösztönösén tovább szította magában a ke­serűséget. Eleget kérlelte Őket. Ha Pon- grácz nem jön, hadd menjenek! Megmaka­csolta magát s nem mozdult a szobából. Kikanyarodott a kocsi az udvarból, ezt hallotta Miikó. A nagy ember összegörnyedt, de hiába .rángatta dacosra vállait, csak meg­gyűlt benne a kietlen magány bánata'. így várt borús kedvvel, sohase érezte ma­gát olyan kétiségibeejtőn és félelmeset): ma­gányosnak. Embert szeretett volna látni, hangot szeretett volna hallani, oly bénító Csend volt körötte. Janka jött és Mikó feleszmélt- Bent bete­gen feleszik a felesége, — Fogass be a kis kocsiba, orvosért kül­dünk — rendelkezett. Az öregasszony eléje váuszorgott és ráej- tette rezgő nagy cseppekkel teli vérbártyás szemeit. — Mielőtt elaludt, azt mondtam, hogy Szán drót beküldjüik az orvosért. Megütött... engem ütött, aki dajkáltam őt. Nem leheteti több értelmes szót kivenni belőle. Mormolt valamit .még és vállaiba sunyt billenős Fejjel csoszogóIt kifelé­Miliő ezt gondolta: —' A konyháiba megy és sírásba temeli fájdalmát. Előveszi bibliáját, imádkozni fog. Ez'belemarikoilt a leikéibe. Elfelejtett innék 1981 Április 25, szombat. mmmm—mmmmmm—m n n wmmmwmtMm Csehszlovák visszhang Prága, április 24. A csehszlovák sajtó Is­mertette Bethlen keddi beszédét, azonban a kommentálást túlnyomórészt mellőzte. Kiét szlovenszkói lapban, a Sloven&ká Kraj inában és a Národny Dennikiben olvasunk barátság­talan megjegyzéseket. A SloTCnská Krajina szerint: „BeFülen nyi­latkozata újabb bizonyíték amellett, hogy a magyar diplomácia rég elvesztette józan eszét és megnyilatkozásait csak azok elleni gyűlö­lete diktálja, akik nem voltak hajlandók tűr­ni Európában a háború előtti viszonyokat Národny Dennik; „Bethlen egész beszédé­ből nyilvánvaló, hogy a békeszerződések elle­ni valószínű támadást, mely Géniben lesz esedékes, megbeszélték Németországgal, a- ímely a német-osztrák vámunió tervével csak ki akarta provokálni Európát, hogy za­vart keltsen és a zavarosban főleg politikai téren profitáljon a békeszerződések ellen." A kereszténypárt üdvözölte a jubiláló Bethlent Budpestj április 24. A Keresztény Gazda­sági és Szocialista Párt Czettler Jenő elnöklé- sével és Ernszt Sándor népjóléti miniszter részvételével értekezletet tartott. Az elnöklő Czettler Jenő napirend előtt megemlékezett Bethlen István gróf miniszterelnökségének tíz esztendős évfordulójáról. — A párt — mondotta többek között —- Bethlen István grófot, a szövetséges párt ve­zérét tíz éves miniszterelnöki jubileuma al­kalmával üdvözli. Mi, akik végig küzdöttük ezt a tiz esztendőt és tapasztaltuk a nehézsé­geket, amelyeket belpolitikában és a külpoli­tikában Bethlen István grófnak le kellett győznie, nemcsak a fegyvertársi köteles tisz­telet, hanem minden magyar ember objektív ítélete alapján üdvözöljük Bethlen István grófot és kívánunk neki további kormányzá­sához sok szerencsét. A párt Czettler Jenő üdvözlő szavait egy­hangú lelkesedéssel vette tudomásul. MetkMék a kínai-norvég exferritoriáiis szerződés! Nűnking, április 24. A Kina-Norvégia kö­zötti exterritoriális szrződést Wang dr. kí­nai külügyiminiszter és a norvég követ alá­írta. A Kina-fíollandia közötti hasonló raeraő- dést ma este írják alá. ébredtek benne és mormolta lassan a szava­kat, merően kibámulva az ablakon, nagyon messzi nézéssel. Nagyon félénken, nagyon be neon vallottam ejtette a szavakat és csak valami titkos szégyen akadályozta meg ab­ban, hogy buzgón fel ne fohászkodjék. Magasztosnak érezte e percben a valláiSt. Eszébe jutott a gyermekkora. Soha oly me­leg színekkel nem ragyogott fel benne ez a távoli kor. Az élet misztériuma mélyre lök* te a lélekveeztőt, mellyel partra törekedett, Süllyed tele a partok! Ki tudja, merre vető­dik? Mint a börtön, úgy fojtotta a szoba. Az al­konyat borúja még sivárabbá tette szomorú­ságát. Kezeibe temette arcát, lüktető fáradt hom­lokát, Felceulkló zokogás csórd!tette bele éles ostorát. 7. Balázs bonyolult érzést élt át, mikor el­hagyta a malmot. Mikóné magyarázhatatlan módon hatott iá s nehezen birkózott az ön­tudatával, mintha az őr, mely eddig résen állít benne, elhagyta volna figyelőhelyiéit. Jólesett most a hallgatag lány mellett menni1, szét futó gondolatainak gyökereit megkeresni. Kint dörgőtt, zenebonázott a szél; erős éá alattomosam meginduló vihar volt, de már tavasaias hévvel csapta az esőt az arcukba. Fanyar és erjedt meleg lehelete érzett a nyomában. Lehajtott fejijel küzdőtték előre magukat az utón. — A falak, a hosszú téli éjszakák ölik el az ember nyugalmát — szólalt meg Erzsi. — Ez. még mind a háború köve tkezmémye. Né­ha úgy érzem, mintha hajótörött volna min­den férfi1, aki körülöttem él- Meddig tart még ez? Senki sem találja a helyét? Darab ideig hallgatott és hagyta, hogy az eső arcát verje és fürdesse. Ez jól esett. Bé­késebb gondolatai jöttek. — Maholnap itt a tavasz és akkor itt min­déin megszépül. Megenyhül addig az a sok emberi fájdalom is talán!... Érzi a meleget a szélben?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom