Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-03 / 78. (2595.) szám

3 mi ápriü* 8, pón*e*. ^IWCM-MAGfeAR-HlRLAP Az amerikai tengerészek és csendőrök revolverrel hényszeritették m managuai munkásságot a holttestek eltakarítására Az United Press kiküldött tudósítója résztetesen beszámol a managuai földrengési katasztrófa által felidézett borzalmakról — Újabb földlökések hátráltatták a mentési munkaiatokat — A parlament épülete is lángokban ált —• Egy amerikai repülőgép-anyahajáról repülöm,ok siettek a mentéshez Bemard Shaw és az orvos Tkomat; Glogger irta meg est a kedve* ,kas történetet, amelynek két szereplője Bemard Shaw ée az orvosa. A történet:, Egy reggel felébredt Bemard Shaw. Panasz­kodva mondta a feleségének: — Rosszul érzem magam. Agyban maradok. — Hivassam az orvost? — Nem bánom. , ' Félóra múlva megjelent az orvos. Pompás kinézésű ember, de nehezen lélekzett és panasz­kodott: „ — Ah, ezek a szörnyű lépcsők!... ön túlsá­gos magasan lakik, Mr. Shaw! Bemard Shaw ijedten kérdezte: — Rosszul érzi magát doktor ur? — Csak egy kicsit szédülök. Hiába, szörnyű dolog ez a 60k lépcső! '■ ■ Bemard Shaw leültette egy kényelmes karos- székbe az orvost és amikor látta, hogy az kezei­vel a halántékát nyomkodja, megkérdezte: — Fáj a feje? — Igen, fejfájásom van. Nagyon fáj a fejem, így vagyok mindig, ha ilyen magas lépcsőket kell járnom! Shaw kiugrott az ágyhói, fejfájás elleni port és egy pohár vizet adott az orvosnak. Az orvos lenyelte a port, megittá a pohár vizet és hálál­kodva mondta: — Hála Lstennek, most már jobban érzem ma­gam! ... Shaw. fel és alá járt a szobájában és azután gondterhes arccal igy. szólt az orvoshoz: •— Ez a nehéz lélekzés és ez a fejfájás nem a magas lépcsőktől van. Mindennek oka az, hogy ön tultáplálja magát. Kedves doktor ur, a jövő­ben ne egyék sok beafsteket! — Hát akkor mit egyek? — Egyék sok főzeléket,.gyümölcsöt, sok gyü­mölcsöt! ... És különben is, hány éves ön, dok­tor ur? — Negyvenhárom. — Nem szégyenli magát? Én pontosan kétszer olyan idős vagyok, mint ön, ,de legalább három­szor olyan elasztikus is. Látta ön, doktor, hogy milyen ruganyosán ugrottam ki az előbb az ágyamból? Mint egy 18 éves fiatalember! így van? — Magam is nagyon csodálkoztam azon, hogy milyen fiatalosan pattant ki az ágyából, Mr. Shaw. Mire Shaw: — Hallgassa meg az én. takácsaimat ée meg­látja, hogy mindig kitünően fogja érezni , magát. Tud ön táncolni? • , • * ­— Fájdalom, nőm. tudok. — Én tudok. Nézze csak.. * Bemard Shaw felhúzta a gramofonját 4e egymás után két táncot járt el, — a két tánc közül az egyik egy erősritmusu néger stepp volt Amikor befejezte a táncot, ismét az orvoshoz fordult: . . :. • — Ha ön, kedves doktorom, minden reggel, , amikor felébred, negyedóra hosszat úgy táncol r I ; mint most én táncoltam, hamarosan éppen olyan i rugalmas lesz, mint amilyen én vagyok. De ne­kem nincsenek is szédüléseim, nem ismerem a fejfájást sem, és könnyű a lélekzetvételem. Most pedig, kedves doktor, fizessen nekem 5 eillingat azokért az orvosi tanácsokért, amiket önnek ] adtam. Az orvos nevetve válaszolt: — Pardon, Mr. Shaw, — ön fizessen nekem két fontot a vizitemért, amelyet azért tettem ön­nél, mert ön hivatott. Egyébként is most már csakugyan szeretném tudni, hogy miért hivatott? ^ — Mert rosszul éreztem magam. t — Dehogy i sazért. ön azért hivatott, mert j Dehogy is azért ön azért hivatott mert r reknek a gyógyítására én egy egészen uj gyógy­módot találtam ki. Amikor, belépek a szobájuk­ba, mielőtt még ők kezdenének panaszkodni, én kezdek siránkozni. Nehéz lélekzetvételről, szédülésről és fejfájásról panaszkodom mindad­dig, amíg a hipochonder ijedten kiugrik az ágy- j ból és ő kezd el gyógyitgatni engem. Közben i persze elfelejti, hogy betegnek hiszi magát. Lát- ^ ja, Mr. Shaw, eszerint a metódus szerint segi- 6 tettem most én is magán. Bemard Shaw szó nélkül kiállított egy esek- f, két. átnyújtotta az orvosnak és a Következőket c mondotta: — Parancsoljon, kedves doktor. Nem két font, hanem — ötven font honoráriumot adtam. Ez azonban nem az ön újszerű gyógymódjáért jár önnek. nem. ön még egy szolgálatot tett nekem.. Jól tudja, hogy én az életemben állandóan ki- gunyoltam az orvosokat, — most azonban Ön g egyszerre kamatostul visszafizetett nekem min- 0 dent. Ezért igazán nem tartom soknak az ötven é fontot sem! - \i Nyilatkozat i Alulírottak visszavonhatatlanul kijelent­jük, hogy a lolyó évi február hó 22-én Po­zsonyban megalakított Leilei- és Szappanos­féle nj párt (országos magyar gazdasági egység) választmányának tagjai közé tud­tunk és előzetes hozzájárulásunk nélkül vettek fel. Ezen nj párttal nem azonosítjuk magunkat és nevünk használatát hely télé- y ni tjük. 1 vi Tardotskedd, 1931 március 28. Czibulka István s. k- Bogyó András s. fc. Managaa, április 2. (United Press). Az United Preés kiküldetésében Leigh ■Stewenson Panamá­ból repülőgépen érkezett a földrengési katasztró­fa színhelyére és elszorult szívvel tartott terep­szemlét a „halál és siralmak völgyéiben. Jelen­téséből az alábbi részleteket közöljük: A lakosság a nélkülözések keserves óráit éli: A vízellátás nagy fennakadásokkal folyik, az amerikai tengerészkatonák végzik az elosztást, az emberek hosszú sorban állnak, várva, mikor kerül reájuk a sor, hogy edényeiket, üvegeiket vizzel megtölthessék. A készlet aránylag csekély, csak szűkösen fut­ja a szükséglet kielégítésére. Az élelmiszer­készlet már csak a legközelebbi napokra, leg­feljebb egy hétre elegendő s minthogy a vá­rosba vezető útvonalak még mindig nincsenek felszabadítva, a lakosság élelmezése rendkívül kritikusra fordult A romokból állandóan újabb és újabb halottakat emelnék ki. A holttestek téglák és bedőlt oszlo­pok alatt hevertek, s most rendetlenül össze-vlssza dobálva kisebb-na- gyobb halmokban várják az elhantolást Százötven szerencsétlen áldozat holttestét, me­lyeket még nem tudtak agúoszkálni, kivitték a városból és a közelben egy közös nagy sírba ;emették el. A még járható utccák tömve vannak menekü­lőkkel. A lakosság megmentett ingóságaival szekereken, kocsikon tart kifelé a nagy kőte- metőbőL Jtjük észak vagy dél felé vezet, Chinadoga -vagy Granada irányába. A terek, udvarok és telkek így festenek, mint megannyi butorraktár. A akosság odamentette a beomló falak közül és a üzkatasztrófából kicípelit bútorait. A tflz pusztítása megállíthatatlan, a mentő* legénység tehetetlenül nézi a romboló elem minden értékét megsemmisítő munkáját \.z oltáshoz és a tűzvész lokalizálásához ■ sem űz, sem a robbantásokhoz használt dinamit lem áll rendelkezésükre. A mentők csoportjai iem tehetnek egyebet, minthogy a romokat ezét­lontsák és a halottakat kiemeljék. A megismétlődő földlökések a mentésnek még ezt a részletmunkáját is erősen akadályozzák. *ár órával ezelőtt Managua parlamentjének épülete Is lángbabo- rult s a hatalmas masszív épület nemsokára füstölgő romhalmaz lesz. t város déli részén a Laloma térségen hajlék- ilanok százai tanyáznak, akiknek a segélyex- ediciók csak csekély mennyiségű élelmiszert és yógyszert tudnak nyújtani. A partvidék felől hosszú segélykaravánok vannak atban, élelmiszerrel, orvosokkal, ápo­lónőkkel és szanitécszemélyzettel. . hatóságok, a Vöröskereszt ée az általuk ver- uvált mentőcsapatok emberfeletti erofeszitése- et tesznek a lakosság gzenvedéseinek és szük- ígének enyhítésére. Managua, április 2. (United Press). A romok ílett hétezer amerikai tengerész és a nikaraguai sendőrség nagyrésze teljes gőzzel dolgozik. A tengerészek revolverrel kergetik a munká­sokat a legirtózatosabb munkára: az oszló- félben lévő, penetráns bűzt árasztó holttestek kiásására és elhantolására. zerdán este elnéptelenedett a város. Csak itt- X látni katonai posztokat, akik a kevésszámu xégben maradt kutakat Őrzik. Nagy néha ta­Ikozni egy-egy kisebb embercsoporttal. Ezek uzátartozójuk holttestét keresik a kőtörmelék att Csütörtök reggel hét órakor a tengerészek és a csendőrség ismét csak fegyveres fenyege­téssel tudta a munkától húzódó munkásságot rábírni, hogy folytassák a tegnap megkezdett és abbahagyott munkát, a holttestek eltakarí­tását munkások a kényszernek engedve ismét izzáláttak a szétroncsolt és darabokban he- rő hullák kiemeléséhez. Az áldozatok rettenetes látványt nyljtó ma­radványait teherkocsikon viszik ki * város- I ból? és tömegsírokban temetik el. Az elbán tolás helyén hosszú árkokat ástak, amelyek a lövészárkofk emlékét idézik fel. A hatóságok különleges gondot fordítanak arra is, hogy a már oszlásnak indult holttesteket fertőtlenítsék s ezáltal megakadályozzák a járványos betegségek fellépését. Managua, április 2. Az említett viszedelme- 'ken kívül minden óvintézkedés dacára mégis tífuszjárvány kitörésétől tartanak. A katasztrófából megmenekült lakosság kö­rében lég mindig a legnagyobb fejetlenség uralkodik. Az összedőlt fegyházból mintegy kétszáz fo­goly kiszabadult, de ezekkel egyelőre senki sem törődik. Éppúgy ügyet sem vetnek arra az ötvenezer dollárra, amely a nikaraguai hivatalos bank trezorjában volt s a trezorral együtt a romok alatt hever. A pénznek most amúgy sem len­ne értéke, s az embereknek más bajuk van, semhogy időt szakíthatnának maguknak a bollárbankjegyek utáni kitatásra. Azok az újságírók, akik repülő-gépen érkez­tek a földrengés pusztította városba, megren­dülve közlik jelentéseiket lapjukkal. A nemrég még virágzó város, amelyben vidáman lüktetett az élet, egyetlen óriási romhalmaz, amelyből itt-ott iMee lángnyel­vek csapnak ki. Vannak órák, amikor az egész városban te­metői csend honol. A látványt még borzalma­t Kassa, április 2. Mára virradó éjszaka i fél egy éis egy óra között Martinék József dr., a katonai egészségügyi szolgálat al­ezredese, a hadosztálybixóság fogházában t önkezével véget vetett életének. Az elöhi- ’ vott orvos már csak a halált konstatálta. Martinék alezredes a múlt hót csütörtöké óta volt a hadosztálybiróság fogházának a lakóija e mint vizsgálati fogoly külön oeilá- ’ bán lakott. 1 A fogház parancsnoka, Mrázek kapitány, szigorú utasításokat adott az őrségnek, hogy miképpen kell Martinék celláját ál­landóan ellenőrizni, hogy a vizsgálati fo­goly esetleges öngyilkossági kísérleteit megakadályozzák. A rendkívüli intézkedésekre azért volt szük­ség, mert Martinék alezredes letartóztatása után kijelentette, hogy miár hetek előtt ön­ként akart megválni az életétől. Az őrtáliö ■katona még pont éjfélkor betekintett az el­lenőrző nyíláson Martinék oeiIájába. Az al­ezredes az ágyon feküdt s cigarettázott. Az éjféli őrváltás után az uj őr féiegy után öt perccel ismét benézett a cellába s akkor Martinék már a nadrágtartójára fölakasztva az ajtón függött Az őr nyomban előh.'vta Minarcsik fogiházfelügyelőt, majd a katonai orvos is megjelent, azonban minden segít­ség hiábavalónak bizonyult: Martinék már halott volt A fülke alapos átvizsgálása után kiderült, hogy Martinék alezredes nyomban éjfél után egy üvegszilánkkal fölvágta balkeze ütő­erét. Az üvegszilánkot úgy szerezte, hogy a poha­rát összetörte. Ugyanezzel az üvegszilánkkal Martinék a nyakán is nagy vágott sebet ejtett. Majd felkötötte magát a nadrágtartójára. A mosdó tál vize erősen véres volt Ebből nyíl vámvaló, hogy Martinok a vízben tartotta föH-vágott kezét. Ha az alezredes nem akasztotta vo'na föl | magát, egészen b’ztos, hogy elvérzik. Martinék cellája asztalán több búcsúlevelet hagyott, többek között feleségének és, a ka- tonaszabaditási afférban nyomozó katonai hivataloiknak. Martinék a levelekben ismé­reggelenkent elborítja a rombadőlt várost. Managua, április 2. A köztársaság elnöke, Moncada hirdetményében közölte a lakosság­gal, hogy a kormánynak elhatározott szándéka, hogy székhelyét elhelyezi Managuából Leonba vagy Granadába. Managuát ezzel megfosztják főváros jellegé­től és Nikaragua uj fővárosa León, vagy Gra­nada lesz. Ebben a hirdetményben hangsú­lyozza az elnök azt is, hogy a földrengési ka­tasztrófa csak Managuát sújtotta. Hogy a vá­rost teljes egészében újra felépítsék, arról a mostani viszonyok között szó sem lehet s ép­pen ezért jutott a kormány arra az elhatáro­zásra, hoo'v uj főváros választ. Az államvas­utak Managua lakóit ingyen szállítják az or­szág némely pontjára, hogy ezáltal is előse­gítsék az elpusztult város kiürítését. A Lexington amerikai repülő "6 p - an v a hajó ót repülőgépet küldött Managuába. A gépek négy orvost, három asszisztenst, gyógyszereket és élelmiszereket visznek a nélkülöző lakosságnak. A Lexongton parancs­noka Kingr kapitány lár jelentette is kormá­nyának, hogy a repülőgépek a 600 kilométe­res utat, amely a tenger és a dzsungelek fe­lett vezetett el, szerencsésen megtették és Managuában földre szálltak. A mai nap folya­mán a repülőgép-anyahajó fedélzetéről még hat segély-gépet indítanak útnak. telten bevallja és beismeri bűnösségét és részletes, névsort közöl azokról, akiket a ka­tonai szolgálat alól fölszabadított, valamint bűntársairól is, akik őt a bűn útjára csal­ták. uRajtam már nem lehet segíteni, ,.« Kassa, április 2. (Kassai szerkesztőségünk telefoujelentése.) Martinék dr. a hadosztály- biiróság cellájában tegnapig csendesen vi­selkedett és minden kívánsága csak az volt, hogy cellájába könyveket hozathasson be. Egész napját olvasással töltötte. Amióta le volt tartóztatva, alig aludt valamit. Az ese­mények annyira felőrölték idegeit, hogy ál­matlanságban szenvedett. Ezért tegnap esfte az őrnek nem tűni fel, amikor benézett cel­lájába és látta, hogy Martinék dr. az ágyán ül és cigarettázik. Amikor az őr eltávozott, Martinék elkövette az öngyilkosságot. A katonai hatóságok utasítására a holt­testet ma kora reggel átszállították a kato­nai kórház halottasházába. A temetés iránt a katonai hatóság fog intézkedni. Martinék alezredes mindössze 49 éves volt és a cseh­országi Nymburkban született. Fele-égé! ér­tesítették a tragédiáról, aki férje halálának hírére elájult. Egyes barátainak elbeszéléséből kiderül, hogy Martinék alezredes már tavaly és tavalyéi őt t állandóan el akarta kerülni azt, hogy ki küldjék a sorozásokra, mivel érezte, hogy előbb-utőbb rájönnek manipulációira. Ezt azonban nem tudta keresztülvinni. Ami­kor védőügyvédje felkereste cellájában, hogy tanácskozzék vele, Martinék ezt mondta: „Én már elvesztem, rajtam már úgysem lehet sogifeni“ Ez arra mutat, hogy Martinék már napok óta készüli az öngyilkosságra. Ezzel kapcsolatban tegnapi jel öntésünk­nek ama részét, hoigv Kassán letartózta*tűik egy gazdag ügyvéd fiát, annyiban rek'ifi- káljuk. hogy a fiatalembert k'hallgatása és egy gyanúsítottal való sze.mh^si lése irtán a rendőrségről elbocsátották és szabadlábon van. öngyilkos leit Martin alezredes- orvos, a katonaszabaditási affér fögyanusitottja Ereit üvegszilánkkal fö,vágta, majd nadrágtarlójára fölakasztotta magát

Next

/
Oldalképek
Tartalom