Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-23 / 93. (2610.) szám
IMI Április 23, mtttttrtfft. «RW3ayv\Afi^aRFma^ Trapl pésBsügyeninisster ui kMcMnrdl tárgyal A gazdasági miniszterek hozzájárultak a kölcsön tervéhez, mely miatt Engiis lemondott — A szenátus mai munkája Prága, április 22. A politikai tanácskozások sokhetes szünetelés után megkezdődtek és a politikai miniszterek első konferenciája máris meghozta Engiis lemondása tulajdonképpeni okának magyarázatát. A politikai miniszterek mai ülésükön ugyanis fölhatal- mazták Trapl dr. pénzügyminisztert, hogy egy újabb kölcsön tárgyában vegye föl a tárgyalások fonalát. A kölcsönt a II. amerikai kölcsön konvertálására akarják fordítani. Most már nyilvánvaló, hogy Engiis pénzügyminiszter lemondásának oka nem megrendült egészsége volt, hanem az, hogy a kormány egy újabb és pedig külföldi kölcsönt akart fölvenni, ami ellen Engiis mindig állást foglalt. A cseh lapoknak legutóbbi jelentései után méltán kétellyel lehet fogadni azt az Indokolást, hogy az újabb kölcsön a II. amerikai kölcsön konvertálására kellene, inkább az valószínű, hogy emögött újabb belső szanálási program húzódik meg. A politikai miniszterek mai tanácskozásukon egyúttal ap- probálták Benes külügyminiszternek holnap délelőtt úgy a képviselőház, mint a szenátus külügyi bizottságaiban elmondandó expozéjának szövegét. Az expozé értesülésünk szerint igen terjedelmes, mert állítólag több, mint hatvanöt gépelt oldalra terjed. Ebben az expozéban Benes részletesen , foglalkozik a német—osztrák vámunió tervével és általában az európai gazdasági problémákkal. Háromórás koalíciós konferencia a szenátusban - eredmény nélkül Prága, április 22. A szenátus husvét után ma ült össze először. A plenáris ülést délután négy órára hívták egybe-, azonban még tél hat órakor som tudták megnyitni az ülést, mert a koalíciós pártok klubelnökeinek tanácskozása több mint három óra hosz- szat tartott. Ezen a tanácskozáson elsősorban is a munkaprogramot és ama módositó indítványokat tárgyalták, amelyeket az agrárpártok a>z útépítési alap törvény] vaslatához he akarnak nyújtani. Mint ismeretes, a szenátus elnöksége az agrárok nyomására az utépitési alap törvényjavaslatát, amit a képviselőház már elfogadott, csakis akkor fogja napirendre tűzni, ha a kormány ezzel egyidejűleg a képviselőül áznak benyújtja a benzinkeverésről szóló törvényjavaslatot. A koalíciós pártok kliubelnökelnek tanácskozásai pozitív eredményre nem vezettek és csupán abban egyeztek meg, hogy az utépitési javaslatot a plénum a bizottság elé utalja és annak sorsát függővé teszik a további tárgyalások eredményeitől. A késő délutáni órákban újból tanácskoztak a koalíciós pártok klubjai. Ez a tanácskozás igen viharos volt. Az agráriusokat a cseh szociáldemokraták élesen támadták, különösen Dundr szenátort és Piamink óva cseh nemzeti szocialista szenátornőt, aki azt is kijelentette, hogy fel kellene már vetni azt a kérdést, Iéte- zik-e egyáltalán koalició, vagy sem. A viharos jelenetek után Dostalek közmunkaügyi miniszter lépett föl közvetítőként é$ bejelentette, hogy kikéri a minisztertanács jóváhagyását arra vonatkozólag, hogy hat héten belül törvényjavaslatot nyújthasson be az utrendészetre vonatkozólag, s e törvény keretében gondoskodás történne a járási utakról is. Az agráriusok nem adták ehhez végleges beleegyezésüket, de azért holnap már a költségvetési bizottság foglalkozni fog az utépitési törvényjavaslattal, mely így már a plénum elé is kerülhet. Miután a bizottsági jelentés benyújtása és a javaslat tárgyalása között huszonnégyórai időnek kell elmúlnia, pénteken még nem tudjálk tárgyalni az utépitési alapot és ha a közel(jövőben le is tárgyalják, a szavazás még nyitva marad és koalíciós körökben azzal az eshetőséggel foglalkoznak, hogy nyilt szavazásra bizzák a javaslat sorsát. Ilyen auspieiuimok mellett a szenátus elnöksége nem hozhatott miás döntést, mint hogy a mai ülésen kívül pénteken is lesz még plenáris ülés és a holpapi napot a bizottságok részére tartják fönn. j fi szenátus ülése A szenátus ülését Soukup elnök félihat órakor nyitotta meg. Napirenden szerepelt a Franűaorezággal kötött állategészségügyi és légi- forgalmi egyezmény. Ebhez a ponthoz Miikuli- csek kommunista szenátor szólalt föl s Csehszlovákia gazdasági izoláltságáról beszélt. A napirend második pontja a gölnicvölgyi vasút államosítására vonatkozó javaslat volt. Ehhez a javaslathoz fölszólalt Böhm Rudolf országos keresztényszocialistapárti szenátor, aki elsősorban a vöröskő—gölnicbányai vasút építésével foglalkozott, majd igen éles kritikát gyakorolt Benes külpolitikája fölött az osztrák—német vámunióval kapcsolatban. Beszédét lapunk legközelebbi mámában fogjuk ismertetni. Lapunk zártakor az ülés még tart, A képviselóház bizottságai Prága, április 22. A képviselóház alkotmányjogi bizottsága ma ülést tartott, amelyen a becsület védelméről szóló törvényjavaslat első két paragrafusát tárgyalta le. A Stránsky—Stribmy-affór megvizsgálására kiküldött bizottságot péntek délelőtt kilenc órára hívták egybe. A bizottság elnöke, mint ismeretes, Stefánek szlovák agrárius képviselő. Parlamenti körökben nem hiszik, hogy a bizottság pénteken érdemben tárgyalná az ügyet, hanem valószínű, hogy csak a bizottság ügyrendét fogja ez alkalommal megállapítani. Kilencszeres halálbüntetést szabtak ki a düsseldoríi tömeggyilkos tejére A perbeszédek és az ítélethirdetés napja a düsseldoríi rém bünperében — A nyolc gyilkossági kísérletért és a fajtalansági bűntettekért külön tizenöt- évi fegyházbüntetést állapított meg az ítélet FUNCHALBAN HÁBORÚRA KÉSZÜLNEK London, április 22. A londoni lapok fun- chalá tudósítói egyöntetűen jelentik, hogy a sziget lakossága lázas előkészületeket tesz a portugál csapatok partraszáliitásá- nak meggátlására. Tegnap jelentések érkeztek arról, bőgj' a hadihajók és a csapatok elindultak Lisszabonból. Ez a hir óriási izgalmat keltett Funchallan, ahol azonnal barikádokat emeltek és mozgósították a ka- tonaköteleseket Düsseldorf, április 22. A düsseldorfi esküdtbiirő- 6ág elnöke, Roee tartományi bírósági igazgató eredeti rendelkezését, hogy a vizsgálati eljárás és a beszédek közé egy szünnapot iktat, megváltoztatta. A monstro-pör szerdán véget ér. A vád- és védbeezédekce a bíróság elnöke öt órányi időt számit. A beszédek elhangzása után a bíróság tanácskozásra vomrul vissza. Az ítélkezés még a mai nap folyamán megtörténik, lehetséges azonban, hogy a bíróság a késő délutánig fog tanácskozni. A mai tárgyalási napot minden formalitás néülkül nyitották meg, csupán azt jelenítették, hogy a tárgyalás nyilvánosságát újra helyreállítják. Ezután Jansen államügyész jelentkezett szólásra és megkezdte vádbeszédét. Az államügyészség úgy osztotta be a munkát, hogy először Jansen ügyészségi tanácsos beszél a vádlott szociális személyiségéről és azután Eich főálliaimügyéisz fogja indítványozni a büntetés mértékét, majd újból Jansien, aki második beszédéiben indokolja meg az ügyészségi javaslatot. Az államügyészség vádját, amely kilenc esetben elkövetett gyilkosságra és hét esetben elkövetett gyilkossági kísérletre vonatkozik, teljes mértékben fenntartja. Eich államügyész tehát Kürtén ellen kilencszeres halálos Ítéletet lóg indítványozni A vádbeszéd Jansen ügyészségi tanácsos vádíbeszédét azzal a megállapítással kezdte, hogy az igazságügy történetében még nem akadt egyetlen ilyen személy sem, amely a legborzalmasabb bűnök ekkora halmazát követte volna el. Mielőtt azonban ehhez a személyhez, Kürtőmhez, el lehetett jutni, a bűnügyi rendőrségnek és az államügyészségnek egy (káoszon kellett magát átdolgoznia. 12.000 nyomnak kellett ntánajárni, a borzalmas tömegpszihózis hatása alatt, amely a düsseldorfi gyilkos hallatlan gaztettei nyomán burjánzott fel, kétszázan jelentették fel magukat a rendőrségen, hogy ők a bűnösök. Végül is három nyom helyesnek bizonyult és ezen a három nyomon a bűnügyi rendőrség eredményhez jutott. Az első Hoffmann asszonynak a figyelmeztetése volt, a másik Kürtén egykori fogolytár- sának közlésié, a harmadik pedig Budliss Mária levele. Még azt kéül megmagyarázná, hogyan volt lehetséges, hogy Hoffniiann asszony figyelmeztetése dacára nem fogták el azonnal Küirtent. Ez volt az ez asszony, akit 1913-ban csaknem meggyilkolt. Arra a végkövetkeztetésre jut, hogy az összes gyilkosságokat előre megfontolt szándékkal követte eL Ezután a fővádló, Eich államügyész tart kétórás beszédet, amelyben többek között ezeket mondja: A büntetőjogi felelősség kérdése küldtem Kiírtén lakására. A leírás azonban, amit tisztviselőm Kürtén szomszédaitól kapott, any- nyira kedvező volt, hogy senki sem tételezhette fel komolyan az ő bűnösségét A házbeliek csak feleségének társaságában látták távozni, azt persze senki sem tudta, hogy mindig egyedül tart haza. Egyébként a düsseldorfi rémről adott személyleirások sem feleltek meg a követelményeknek. Az életben maradt áldozatok állandóan egy 30—32 év körüli férfiuról beszéltek, Kürtén pedig 45 éves volt. Most már meg van a kulcsa az eltérő személy- leírásoknak. A kulcsot feleségének vallomása adja meg, amely elmondja, hogy férje naphosszat állt a tükör előtt, festette és puderezte magát. Amikor végre Kürtent elfogták, valóban Düsseldorf réme került a kezünkbe. Azalatt az egy esztendő alatt, amíg Kürtén a vizsgálati fogságban ült, nemcsak mint düsseldorfi gyilkos lepleződött le, hanem még az ember is, akit elkövetett bűneitől izolálni lehet Kürtén, az ember, különös figyelmet érdemel. Szociálisan nyomott viszonyok között nőtt fel és erőszakos eszközökkel akarták felnevelni. A reakció, amely Kürtenben az ilyen nevelési rendszer ellen feltámadt, szintén erőszakosságokban nyilvánult meg. Ahol gyengébbre bukkant, azzal rosszal bánt, megkinozta az állatokat és játszópajtásait a Rajnába taszította. Kilenc éves, amikor először sejt valamit az emberek szexuális viszonyairól. Ez a sejtés rögtön megnyilatkozik benne azokban a kínzásokban, amelyeket máma szadisztikus gyökerekből eredőknek kell tekintenünk. Amikor 16 éves korában kihágás miatt rendőrségi fogságba került, tetováltatja magát. Bőrébe szivet égetnek, amelyet tőr szúr át és ebben a véres szimbólumban tölti Kűrien további életét. Jansen államügyész ezután minden egyes esetet behatóan fejteget és különösen azokat a szempontokat domborítja ki, amelyből meg lehet állapítani, hogy mikor járt el Kürtén előre megfontolt szándékkal. Az államügyész folytatja beszédét — így azonban Kürtén a saját utjain ment tovább. Életideálnak Jack thc Rippert választotta. Végzetes volt életének fejlődése szempontjából a Kuhr asszonnyal való viszonya. Ez a szerelme húsz esztendővel volt idősebb, mint 6. Ami a kettőjük között végbement, azt én a nyilvánosság előtt nem ecsetelhetem. Ezután a szégyenteljes viszony után tizennyolc hónapra a börtönbe került. A börtön magányában rohanják meg az első vérszomjas álmok. Anniikor szabadlábra kerül, újból Kuhr asz- szony hálójába jut. Almáikor ismét {egyházba zárják, olyan alkalmakat keres, hogy minél zavartalanabbal adhassa át magát vérszomjas álmainak. Maga provokálja ki, hogy sötét cellába zárják és megbilincseljék. Annikor aztán a fegyházból kikerül, tóié van vérszomjas feszültségekkel Ekkor követi el az 1913. évi súlyos bűnét. Sohasem fogták volna el Kürtent ezek miatt a bűnök miatt. Egész más dolgok miatt került újból bét évre fegyháaba. Ekkor talán meg volt benne a szándék, hogy végleg megjavuljon. Anniikor 1921-ben szaibadQábm került, Altendorfbt ment és megháaasodifc, de az egy asszonnyal való élet nem neki való. Visszatért Düsseldorfba és véres hajlamainak először nyolc embert áfdoi feL De mándág nagyobbak és nagyobbak lesznek az igényei. Az egyszerű halál már nem elégíti ki. Megkinoz- za áldozatait és vágya kielégíthetetlenné válik. Minden eszközzel céljának elérésére tör, hogy méltán érdemelje ki a szexuális bűnösök királyának a címét. — Hát normális az ilyen ember? Büntető törvényünk azon az alapelven épül, hogy az ember szabad akaratából cselekszik. Nem büntethető csupán az, aki az ön tudatlanság állapotában, vagy pedig súlyos e-meza/varban követi él tetteit. Előfordultak ezek a körülmények Kürtén tetteiben? Erre a 'kérdésre nem lehet Kürtén borzalmas tetteiből •feleletet adni, csupán a tettes személyiségéből!. — Mielőtt felvetnék a kérdést, Hogy Kürtén felelős-e tetteiért ée milyen mértékben felelős, röviden fel kell vázolnunk szadisztikus fejlődésének menetét Kürtén terhelt, a szakértők azonban úgy nyilatkoztak, hogy senki sem kényszerül arra, hogy terheltségének irányában fejlődjék tovább. Mindenki, áld szellem! erőinek teljes birtokában van, önmagának felelős azért, hogyan alakul ki további élete. Kürtén a saját kedvteléséből lett szadistává. Már mint gyermeket megfigyelhetjük, amint állatok kinzásában gyönyörködik. Sajnos, nem vitték ekkor javítóintézetbe, akkor talán jobb ember lett volna. A főügyész ezen szavainál a nézők sorából egy hangos ,,Ohó!“-kiá!tás hangzik fel. Kürtén kéiétete — Amikor engem Kürtenre először figyelmes- ifi nyomban egy ügyészségi tisztviselőt Kűrien az élő példa arra, hogy az ember a legborzalmasabb dolgot is elkövetheti öntudatának teljes birtokában. Ám a szadizmu&t, mamit olyamit niem tekinthetjük-e elmebetegségnek? Nem! A szadiizmius, az ösztönéletből fakad. Kürtén tetteit olyan időben követte eL amikor nem volt dolga, nem volt munkája, amikor tehát ösztönéletét megfékezhette volna. Minden ember természetes kötelessége önmagával és a társadalommal szemben, hogy ösztönéletét zabolázza. Kürtén ezt nem tette, holott meg volt rá a szellemi készsége. Ezért mindenben felelős tetteiért. — Mivel nincs kétség aziránt, hogy a teljes megfontolás előzte meg borzalmas tetteit, nincs kétség az iránt, hogy vallomása minden tekintetben fedi ez igazságot, el kel következnie a megérdemelt büntetésnek. Ha kéjgyilkos valaha halált érdemelt, úgy Kürtén Péter minden esetre többszörösen megér- demli a halált. Eich főállemügyész ezután a következő indítványt terjeszd elő: Indítványozom Kürtén Péter személyére a kilencszeres halálbüntetés kimondását. Indítványozom továbbá a Schulte-ügyben és a többi nyolc ügyben a gyilkossági kísérlet és fajtalanság miatt a hatvanévi összfegyház büntetés kimondását, amit a törvény értelmében 15 évi fegyházbüntetésre lehet összevonni, índiibványozam továbbá, hogy Kürtőn Péter életé- J végéig tartsák rendőri felügyelet alatt és fosszák nek tartamára fosszák meg polgári jogaitól és be- meg ama gyilkos fegyverek viselésének lehetőeé- csül ebétől és végül indítványozom, hogy életének I gátol, amelyekkel tetteit elkövette. Az Ítélet A bíróság délután két óra 30 perckor vonult vissza tanácskozásra és egy és háromnegyed órai tanácskozás után hirdette ki Ítéletét, amellyel Kürtén Pétert kilenc izbeni gyilkosság, két izbeni gyilkossággal kapcsolatos nemi erőszak s két izbeni nemi erőszak kísér- hete miatt kilenszeres halálbüntetésre és tizenöt évi fegyházra Ítélte el, továbbá politikai jogainak élethossziglan való elvesztésére. A bíróság azonkívül elrendelte a gyilkos szerszámok, u offlók ó« kalapácsok lefoglalását,
