Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-19 / 90. (2607.) szám
Irodalmi indulásod tapossa Irta: Dsut dnyi László Kisebbségi életűink tá®erahartm'adi'k tavaszán friss sziéitjárás mozdul. Uj lendületek tágít jálk a magyar horizontot s a magyar kul- tu rétet ugarral váltakozó humuszába friss magot vetnek, uj szemet ojtanak. Vájjon milyen lesz a termés? Elérkeztünk-© a delelő- bdz,-amely megér leli a kalászt és a gyümölcsöt az itteni magyar élet külön izével és színével? ■A aziovenszkói magyar könyv reveláclóját várjuk. A kisebbségi sors rájuk rótt kötelességeit érző mecénások áldozatkészsége szélesebbre nyitotta a kaput a szlovenszkói magyar irás minden elhivatottja számára. Uj, emberibb lehetőségek tárultak föl annak megbizonyiitásaképpen, hogy a magyar Írónak érdemes dolgozni. Most az Írókon a sor ni egbizonyitaniok„ hogy a közönségnek érdemes olvasnia. Mi hiszünk benne, amiben sokak szkepszise hinni nem tud, hogy a szlovenszkói magyar írás külön valőr lesz a magyar nemzet bibliotékájában. Hogy jönnek könyvek, amelyekből kivet ibödik a halárai között módosult és apeclálla másságokban formálódott adoveinszfcói magyar éleit, a művészet eszkö- wedvel talál megörökítésre a kisebbségi magyar sors nagy erényeivel és nagy hibáival, de főképpen nagy szenvedéseiül, amelyek nyomán elősugárzik, külön nemzeti értékként, a ezlovenezkéi magyar lélek. És teljes sengéesel megszólal a szlovenszkói magyarság külön hangja, amely ennek a földinek tradícióiban a politikai és szellemi szabad-1 aág, a reformokat kereső haladás ée az emel- I kedett értelemben vett humanizmus skáláját I adja vissza. A szlovenszkói magyar könyv, amely most indul a méltó poziciőszerzés felé, szerény, de becsületes kezdetre tekinthet vissza, amely a maga természetes hibáival és fogyatékosságaival együtt mégis csak az alapot jelenti, amely nélkül az uj építő munka aligha találta volna meg mai lehetőségeit. És itt megbecsüléssel kell megemlékeznünk Sziklay Ferenc alapvető munkásságáról és fok jószándéku törődéséről, amellyel Darkő Istvánnal együtt isiápolta a szlovénnak ói könyvkiadás gyermekéveit. Hisszük, hogy az általuk teremtett kezdetből kiszélesbüilt és országos jelentőségűvé nőtt uj könyvkiadó szövetkezet a hetvenötezer koronát tévő pályadijak segítségével rövid idő alatt életre hívja az igazi értéket jelentő szlovénsakói magyar könyveket Ó3 erős sudárba szökteti a ezlovenazkói magyar irás fáját A siker legfőbb biztosítéka az lehetne, hogy a nagy műhöz szükséges teremtő é's szervező lendületet minél több uj •energia, kihasználatlan vagy főO használat ián erő, uj munkás kezek és uj tehetségek bekapcsolásával biztosi fsuk- * Fiatalos lendülettel termett az irodalmi élet uj szántásában az „Uj Munka" olmet vd- «elö irodalmi és kritikai folyóirat. Tálán úgy is megjelölhetnek: rohanás a tavaszba. Mert kétségbevonhatatlan intellektuális értékein kívül nem látjuk ebben a revüben a biztos iránytűt, de annál kirívóbban ötlenek föl a megindulás körülményeiben és a folyóirat tartalmában a fegyelmezetlenség és a nem irodalmi, de — talán így mondhatnők — világnézeti kritikátlanság. Itt mindjárt le kell szögeznünk, hogy mi ennek a folyóiratnak a dolgához tiszta kézzel kívánunk nyúlni s az j elemi létföltételt abban látjuk, hogy minden j politikum messzire való száműzésével az „Uj | Munka" a tiszta irodaimiság alapján állljon. Távol áll tőlünk a szándék, hogy irodalmi lapra politikai tendenciákat oktrojáljunk rá, de ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy már az első számában is a kisburzsoá gyengeségéből balfelé .megesett. Már pedig a függetlenség csak akkor igazi függetlenség, ha minden irányiban biztosítani tudja független voltát. .■'< Meg azután: nem szeretjük a pózokat. És ne akarjon magzatot nemzeni az, aki a halálra készül. Nem hihetem, hogy a harmincéves generáció, amely most egészségesen é* erőteljesen jelentkezik a kisebbségi munka frontján, s amelyhez az írók javarésze is tartozik, osztaná ezt az önmarcamgoló álláspontot. Sőt magának a lapnak a megjelenés© is az ellenkezőjét bizonyítjaA kisebbségi élet nem aréna, hanem verítékei munkahely, ahol nem V art pour 1* art !gladiátorokra, hanem dolgozó, építő magya- | rokra van szükség s a cél nem annyira a sael- jlemi csúcsokat csupán szemlélő turisztika felé mutat, hanem a biztos lábbal mért cselekvő haladás és uttörés felé. A csupán szemlélődő még sosem ért a csúcsra. A perspektivaérzék hiáuyára és bizonyos céltévesztésre, vagy fölületes és mégis lényegbevágó elhanyagolására mutat, hogy az „Uj Munka" hasábjain, mondhatni, egyedül a cseh Radi és a szlovák Bújnák professzorok soraiban ütközik ki bizonyos fokig a szloven- szkói magyar irodalom nemzeti hivatásának problémája és mérlegelése. Holott az „Uj Munká"-nak, ha valóiban nem eleff án te sont toron y b an akar élni, abban kellene megtalálni a maga legfőbb hivatását — és itt nem nacionalista ideológiákra gondolok — hogy irodalmi megfogalmazását adja la korszerű, életigenlő magyar kisebbségi gondolatnak. És meg kell találnia a teljes politikai függetlenség biztosítása mellett azokat a természetes összefüggéseket és kapcsolatokat, amelyeknek vállalására a nemzeti építő munka teljessége kötelezi, aminthogy ezt minden idők minden irodalma vállalta is, sokszor egészen a misszió magaslatáig, amikor az irodalom szabott már messziről irányt az eljövendő nemzeti munka számára. Elegendő itt a katalán példára rámutatnunk, amely még többet bizonyít: azt, hogyan teremthet egy nemzeti kisebbséget halottaiból is életre a történelmi hivatását érző irodalom. Az építés, ha hibákkal történik is, több mint a tétlenség és a senyvédés. Viszont a hibákat éppen a kisebbséget fokozottan kötelező és helyes munkavállalás és munkafegyelem érdekében ki kell küszöbölni és az önmagáért való szellemi szemlélődés és kirándulgatás helyett a céltudatos építő munka biztos vonalát kell megteremteni az irodalmi folyóirat szerkesztői asztalánál is. Ha ez megtörténik, amire reményünk van, úgy az „Uj Munka" is -értékes és hasznos eredménye lehet a friss szlovenszkói erők tavaszi megmozdulásának. Hitem szerint a szlovenszkói magyar írók megérdemelnék, hogy belső értékükhöz méltó ilyen lapot kapjanak s egy ilyen lap azt is megérdemelné, hogy az európai horizontú magyar irodalom szlovenszkói barátai melléállja- nak. Bízom benne, hogy az „Uj Munka" rá fog találni a maga igazi útjára és hivatására. Rendezték a m$zFt Spanyolország és Katalőnia Iliit! A barcelonai tanácskozás — Föderatív köztársaság ai ibériai félszigeten — A „főiedéi herceg" Arcachonban Madrid, április 18. Tegnap az uj spanyol köztársaság három minisztere repülőgépen Barcelonába utazott, hogy tárgyalásokba bocsátkozzék Macia ezredessel, a független katalán köztársaság kikiáltójával. A tárgyalásokon megkísérelték, hogy a két uj politikai alakulat kompromisszumot kössön és az ideérkezett jelentések szerint sikerült is megfelelő plattformot találni. A katalán nemzet nagy része azonositja magát Macia radikalizmusával. Egyébként Spanyolországban elítélik magatartását és nem hajlandók beleegyezni, hogy a föderatív köztársaság keretein kívül uj államok keletkezzenek az ibériai félszigeten. A katalánok magatartása ugyanis végzetes precedenseket eredményezhetne, amennyiben a félsziget más nemzettöredékei is függetlenségüket követelnék. így a Pvre- neusok tövében élő baszkok vérmesebb elemei megkísérelték, hogy tegnap kikiáltsák a független Baszkországot, de ezt a törekvésüket sikerült az utolsó órában megakadályozni. Az európai államok között elsőnek Franciaország ismerte el az uj spanyol kormányt. Franciaországon kívül eddig csak három spanyolamerikai köztársaság elismeréséről érkezett hír. A madridi királyi palotát múzeummá változtatják át. A kiterjedt királyi kerteket és vadaskerteket a közel jövőben a közönség rendelkezésére bocsátják. Alfonz testőrségét föloszlatták. A monarchia zászlaií a hadsereg múzeumában helyezik el. A királyi koronákat és az egyéb monarcbista jelvényeket mindenütt eltávolítják. A hadihajókat átkeresztelik, így például a Principe Alfonso nevű hajót, amely a királyt Marseillebe vitte, „Liberóidénak nevezték el. Tegnap a spanyol fővárosban hírek terjedtek el, hogy a bankok a betéteknek csak tiz százalékát hajlandók kifizetni. Prieto pénzügyminiszter megcáfolta ezt a hirt és kijelentette, hogy a köztársasági kormány minden pénzügyi kötelezettségnek. még a diktatúra kötelezettségeinek is eleget tesz. A spanyol valutát egyelőre nem stabilizálják. A határt átlépő egyének ötezer pezetánál nagyobb összegeket sem pezetában, sem csekkben nem vihetnek magukkal. A megállapodás P á r i s, április 18. A tegnapi barcelonai tárgyalásokról a Maiin érdekes részleteket tudott meg. Macia ezredes lemondott szélsőséges szeparatista terveiről. A madridi kormány erre beleegyezett abba, hogy Katalonia lakossága saját nyelvét használja az iskolákban és az igazságszolgáltatásban is. Nagy nehézséget jelentett az adók elosztása. Katalonia tudniillik évi 800 millió pezeta adót fizet s ebből az ösz- szegből csak 200 millió folyik vissza az országrészbe. Ugyanakkor azonban a katalon ipar teljesen a spanyol piacra van utalva, amely termelésének 80 százalékát fölveszi. A pénzügyi kérdések rendezéséi az alkotmányozó nemzetgyűlésre bízták. A madridi kormány hajlandóságot mutatott arra, hogy Katalonia kívánságait nyilvános kormányjavaslatként képviselni fogja. Macia ezredes fenntartotta magának azt a jogot, hogy folytatja a harcot Katalonia függetlenségéért, ha a madridi nemzetgyűlés nem teljesíti kívánságait. Elvben elismerte, hogy a külfölddel szemben egyedül a madridi kormány képviselheti az ibériai félszigetet. A barcelonai kormány egyelőre hivatalban marad, de külpolitikai kérdésekkel nem fog foglalkozni. Uj utakon Madrid, április 18. A katalán függetlenség kérdését ideiglenesen ugv oldották meg, hogy Kafalóma nem marad független állam, hanem autonóm részként beilleszkedik a spanyol föderwflisztikus köztársaságba. A katalánok vezérei kidolgozzák az aí'fotmániytervezetet, amelyet a madridi nemzetgyűlés elé terjesztenek jóváhagyás végett. Macia ezredes kijelentette, hogy az általános jólét érdekében sokról lemondott, de garanciákat kapott arra vonatkozóan, hogy a madridi nemzetgyűlés a katalánok sok száz éves igényeit elismeri. Ha ez nem történik meg, akkor Katalonia lakói a halálig küzdeni fognak jogaikértA katalán kérdést tehát egyelőre sikerült megoldani. Bizonyos tekintetben sajnálatos, hogy a dolgok eddig fajultak. Katalonia iparvidéke a spanyol piac nélkül nem élhet meg, csak abban az esetben, ha Franciaországhoz csatlakozik. Akik a helyzetet ismerik, azt áB^tják, hogy a katalán népben nagy a ro- konszenv Franciaország iránt és ha a nép nem kapja meg a spanyoloktól azt, amit vár, akkor Macia kétségtelenül az északi szomszéd segítségét fogja igénybe venni. Egy spanyol hercegnő tegnap 750.000 pe- zétával át akarta lépni a francia határt. Mivel ötezer pezétánál többet nem szabad a külföldre vinni, a határőrök 745.tn>o pesetát elvettek a hercegnőtől és a nevére egy iruni bankban deponálták az összeget. ,, Álba hercege napok óta külföldön tartózkodik. Az arisztokraták egy része elhagyta birtokát és külföldre utazott A volt monar- chisták magatartása egyébként nem eflilejisé- ges az uj reddel. A* arisztokrata klubok elsőnek tűzték ki a köztársasági lobogót és villámgyorsan megváltoztatták eddigi mentalitásukat. Rendkívül jellemző Juruo tábornok magatartása, aki a kritikus keddi napon közöSte a királlyá], hogy a gárdát, amelynek főparancsnoka volt, nem vezeti a nép ellen és ha mégis kivezényelnék, Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül "li HU SZÁMUNK a KÉPES HÉlTfl 28 OLDAL Ara a korona ' ■X* évf* 90. (2607) szám • Vasárnap * 1931 április 19 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- A __r ____ 7 rí ’ ’ _ 7 '• 77 -7- " » f Szerkesztőség: Prága 0* Pan«-ká ullce 12. év re 76. havonta 26 Kö; külföldre: évente 450, **■ SZlOVCnSZkOl €S tllSZlTlSZKOl CltCTlZCKl pattok B. emelet. — Telefon; 30311. — Kiadóhivatalt félévre 226, negyedévre U4, havonta 38 Kfc Főszerkesztő- politikai napilapja Pr*9* "* PB"*k* “i’*® *% M emeIet n képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több fOS&etReMtiO. r* r i €l€lO!> sXCCKCSXiCt Telefon: 34184. Ejfyes szára ára 1.20 Ki, vasárnap &-K& OS.UfiA.biYj LAScíLO JfOPGACH GÉSA SQRQÖHYCIMj HÍRLAP, PR AHA