Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)

1931-04-18 / 89. (2606.) szám

*t Av\*x. •»!'> Kedvezmények a magas korosztályúak számára a magán­alkalmazottak nyugdíjbiztosításánál Az ni törvényjavaslat szerint a biztosítás előtti szolgálati évek felét beszámítják - A járulékokat azonban fölemelik gában Parisba érkezett. hagy üdvözölj© * spanyol királynét, akt -éjpjp úgy lórira dalom áldozata lett, mint Zita. Az osztrák- magyar excsásaármé ésvecskárálymé ezzel a gesztussal be akarta bizonyítani, hogy a szivén viseli a spanyol királyi pár sorsát. Mint ismeretes, a bécsi forradalom és Károly király halála után Zita sokáig a spanyol királyi pár ven­dége volt Lequei tóban. A monstrumtöbbség nem tud munkát adni a parlamentnek Prága, április 17. A nemzetgyűlés mindkét házát, mint már tegnap jelentettük, egybe­hívták. A kép visel őliáz április 23.An, a s*e- nátus április 22.-én tart ülést. Mindkét ház napirendje na9pon szegénye*. ügy a kópviselőház, mint a szenátus a Fran­ciaországgal kötött állategészségügyi és légi- forgalmi egyezményeket fogja tárgyalni. Ez újból élénk bizonyítéka a monstrum többség munkaképtelenségének. A parlament a hús­véti szünetek előtt sem tudott már dolgozni s abban a reményben, hogy a szünet alatt si­kerül a politikai jellegű javaslatokra nézve a koalíción belül megegyezést létrehozni, egyre halasztgiatták a nemzetgyűlés egybe- hivását. Most végre megtörtént az egybehivás anélkül azonban, hogy a koalíció rendezte volna vitás ügyeit a kulisszák mögött. A kép­viselőház komolyabb munkaprogram hiányá­ban jövő héten két rövid ülést tart s azután május 5.-én ül össze újból. Akkor sem fog tudni nagyobb munkát végezni, mert rövide­sen egy nemzetközi konferencia fog a parla­mentben körülbelül két hétig ülésezni, igy a házelnöks'ég a képviselő-házat ezen idő alatt nem fogja tudni egybehívni. Az útépítési alapnál a szenátus munkája is megakadt. Az agráriusok bizonyos módosítá­sokat- követelnek g úgy látszik, hogy most ez egyszer a szocialistáknak nyújtott kompen­zációkért ők is kapnak valamit. Valós-zinü, hogy ennek folytán az útépítési alapról szóló törvényjavaslatot a szenátus módosítani fog­ja s igy ezzel még egyszer foglalkozni kell majd a képviselőbáznak. Az agráriusok a mó­dosításon kívül azt követelik, hogy a kormány nyújtsa be a benzinkeverési javaslatot, vala­mint az uj szesztörvényt is, mert a szesz tör­vény képviselőházi tárgyalása valószínűleg hónapokig el fog húzódni. Az útépítési alap­nál keresztül akarják vinni azt, hogy a járási és mézét utak Javára nagyobb dotációkat biztosítsanak az útépítési alapból. Május vé­ge előtt azonban e komplikált kérdések végle­ges rendezése nem várható, miután az agrár­Prága, április 17. A népjóléti minisztérium törvényjavaslatot dolgozott ki, amelynek alap­ján a hosszabb szolgálati idővel rendelkező magánaiLkalmazottaknak be fogják számítani azon szolgálati éveinek felét, amikor még nem voltak a biztositó intézet tagjai. A nép­jóléti minisztérium az uj törvényjavaslat ki­dolgozásánál azt az alapelvet tartotta szem előtt, hogy a prémiumok fölemelésével a nyugdijbiz- tositásnál be nem jelentett évek egy részét be lehessen számítani. Ez vonatkozik azok­ra az évekre, amikor a kötelező nyugdíjbiz­tosításról szolló törvény és annak novellája még nem volt érvényben. Különösen fontos ez a szlovenszkói és ruszinszkói magánal- kalmazottakra, mert míg a történelmi országokban a kőte­lező nyugdíjbiztosítás már 1909 január elseje óta áll fenn és 1920-ban ennek az osztrák törvénynek az érvényét a történelmi orszá­gokra nézve elismerték, addig Szlovenszkóra és Ruszinszkóra a törvényt csak 1922 január elsejével terjesztették ki. Statisztikai számítások szerint az általános nyugdijbiztositó intézet biztosítottjainak közel fele részesül majd ebben a kedvez­ményben. Ezzel lehetővé teszik, hogy az idősebb bizto­sítottak nyugalomba vonulhassanak és áten­gedhessék helyeiket a fiatalabb munkaerők­nek. A nyugdijbiztositó intézet kimutatása szerint 1925-ben 12.800 alkalmazott volt biz­tosítva 55 éves korhatáron felül és 1928 de­cember végéig még további 3.400 személy ke­rült azon jegyzékekbe, amelyeket a hatvanöt éven felüliekről vezettek. Ezek 1929 január elsején a nyugdijbiztositó intézetből kiváltak, azonban továbbra is állásban maradtak, mi­után nyugdijaik igen alacsonyak voltak. Ha már most az uj törvényjavaslat alapján a biz­tosításon kívüli szolgálati évek felét beszá­páirtnak módositö követeléseivel fezemben a többi koalíciós pártok természetesen ellenkö­vetelésekkel fognak előáüani. Ilyen aicspiciumok mellett semmi kilátás nincs ama, hegy a nernzetgyülés májusban produ^tivebb munkát végezhessen. így elhúzzák az időt és régi recept ezerint majd Junius tikkasztó napjaiban gyorstalpaló módon fognak mindent elhamarkodni, avagy dolga végezetlen ismét szabadságra küldik a p-alamentet. mitiják a hatvan és hatvanöt éven felülieknek, akkor ezek nem lesznek rászorulva arra, hogy kicsiny nyugdijuk miatt még foglalko­zást is keressenek. Galánta, április 17. (Saját tudósítónktól.) Szövetkezett ellenzéki pártjaink közös gazdasági intézménye, az országos kereeztényszoc. párt ée a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szak­osztálya e hó 15-én ülést tartott Galántán a Katolikus Kör nagytermében. Szép számmal je­lentek meg a szakosztály tagjai, s a két párt törvényhozói közül résztvettek az ülésen Szi- lassy Béla dr. szenátor, az ülés elnöke, Bőhm Rudolf szenátor, Holqta János dr. és Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselők. Szilassy Béla dr. szenátor elnöki megnyitója után Fodor Jenő ügyvezető elnök beszámolt a szakosztály működéséről, majd ismertette a mi­nőségi búza termesztésének megszervezési lehe­tőségeit Szlovenszkón. Rámutatott arra, hogy helyes fajmegválasztással Szlovenszkóban olyan minőségű búzát lehetne termelni, mely egyenértékű lenne és felvehetné a versenyt az amerikai Manitoba-buzákkal. A termelés megszervezése azonban csak a ható­ság és a gazdatársadalom közös munkája révén volna lehetséges e az államnak feladata lenne az ezirányu mozgalmat a legmesszebbmenően és anyagilag is támogatni. A gazdatársadalomnak e célra alakítandó szervezetekbe kellene tömö­rülnie. Az előadó kísérleti körutak létesítése ut­ján véli a kérdést helyesen megoldani e azt ja­vasolta, hogy a szakosztály legalább is egy ilyen kísérleti körzet felállítása érdekében tegyen sür­gősen lépéseket. Addig is, míg a kísérleti körze­tek létesíthetők, javasolta, hogy a szakosztály forduljon javaslattal az Országos Mezőgazdasági tanácshoz (Zemedelská Rada) s ebben kérje, hogy a nemesített vetőmagvak elismertetésénél a buzafajták minőségére legyenek tekintettel és csak az olyan fajtákat ismerjék el, amelyek si­kértartalom és minőség szempontjából az ameri­kai búzákkal kiállják a versenyt A rossz ei­Ezen uj novella fedezetére 430 mi UH ó koro­nára van szükség, amely összegei azonban a nyugdijbiztositó intézet nem fedezheti saját tartalékaiból. Ezért a népjóléti minisztérium most kidolgo­zott törvényjavaslatában. a biztosítási pré­miumok fölemelését javasolja. A prémiumok feiHcmolését a következőkép­pen tervezik: Az I. osztálynál nem volna emelés, a II. és III. osztálynál 2, a IV-nél 3, az V.-nél 4, a Vl.-nál 5, a VÍI.-nél 6, a VlII.-nál 7, a IX.-nél 8, a X.-nél 9, Xl.-nél 10 korona. A biztosi tásnélküli évek beszámítását a nyug­dijbiztositó intézet tagjai okmányok alapján 1932 junius 30-ig fogják kérhetni. kérminöségü búzák & termelésből kizárandók, azokat elismerni ne lehessen e a nemesített magvakra biztosított kedvezmények alól ie ki­vonassanak. A mezőgazdasági szakosztály Fodor Jenő ja­vaslatát egyhangúan elfogadta. Ezután Jaross Andor tartománygyülési képvi­selő a gazdasági válság kérdésével foglalkozott ég konkrét javaslatot tett a válság okának elhá­rítására. Rámutatott arra, hogy a gazdasági vál­ságot csak a termelési költségek csökkentése, a szociális terhek mérséklése utján lehet enyhí­teni s kifejtette, hogy e válság megszüntetése érdekében szabályozni kell a gzlovenszkói vasúti tarifát, amely 50 százalékkal magasabb, mint a történelmi országokbeli díjszabás. A szakosztály Jaross Andor előadása nyomán elhatározta, hogy ez év május vagy junius havában országos gazdakongresszust hív egybe s e,hen a kongresszuson elsősorban a gazdasági válság kérdésével fognak behatóan és a mező- gazdaság szempontjából foglalkozni. Várady Béla, a „Hanza“ szövetkezeti központ igazgatója a szövetkezeti szervezkedés szüksé­gességéről beszélt ezután. Rámutatott arra, hogy miért kellene a szlovenszkól magyar gaidatársa­dalomnak a szövetkezetekbe történő Intenzív be­kapcsolódás révén az önsegély erőforrását meg­teremtenie. A szakosztályi ülés után az Ülés résztvevői megtekintették a „Hanza“ szövetkezeti központ Üzletelt óa áruraktárait és elragadtatással szem­lélték annak az Impozáns szövetkezeti alakulás­nak konstrukcióját, amely a mull évben elért 80 milliós forgalom révén a magyar gazdák leg­tekintélyesebb kereskedelmi központjává emel­kedett Országos kongreiuusra hívják Onze pártjaink a magyar mezőgazdákat fi gazdasági válság kérdéseiről tárgyalt a közös mező- gazdasági szakosztály galántai értekezletén SÜLLYEDŐ PARTOK REGENY Irta: EGRI VIKTOR (ii) Hammermé a férje halála után megpró­bálta maga vezetni a malmot, A®t nemi re­mélhette, hogy Árpád egyszer le fogja ven­ni válláról az üzemvezetés terheit. Árpád­nak nem tetszett az ipari pálya. Még a gim­náziumiban volt, hogy tanárja felhívta apja figyelmét rajzíbeíhet ségére. így került az érettségi után Pestre. Úgy tervezték, hogy az akadémiai évek után Münchenbe és Pa­risba küldik, de ennek a tervezgetésinek vé­get vetett a háború- Árpád tanulmányai megszakadtak. Katona lett és festöakadé- miák, muzeum bolyon gás ok helyett egy po­zsonyi laktanyában nyütte a bakancsokat. Rövid kiképzés után a kárpáti harctérre vit­ték. Tizenhatban orosz fogságba esett. Hammernó megöregedett a háborús évek alatt. De boldog volt, hogy Árpád fogoly, közvetlen veszedelem nem fenyegette többé a fiát és lankadatlan reménnyel várta haza­térését. Aztán elmaradták a levelek, a hely­zet egyre kétségben j több lett, a hazatérő foglyok nem titkolták a fogolyélet rémsé­geit. Az anya megint átsirta éjjeleit és szin­te élőhalottként átvergődött felejthetetlenül hosszú másfél esztendőn. Mindennek tetejébe jött Mikóné szörnyű víziója, a halál jóslat! Milyen ájult békét je­lentett ez a bizonyosság! De Árpád élt, hazatért! És e percben nyomban megváltozott az egész világ köröt­te. Minden más elveszett, csak az ő arca ólt, a drága, megkínzott, elgyötört teste, ame­lyet magához ölelhetett. Néha nem hitt a szemének, oly bátortalanul tapogatta. Ár­pád élt és a létezés minden gyönyörűsége feltámadott, k'virágzott elfáradt szivében. Napok múlva, Miké első látogatása után, Árpád ismét hallott a szeánszról, mely jöve­telét megelőzte. Hát borzongató romantikus történetek jutottak az eszébe. Idétlent és exaItáliát látott a malomibeMék megszállott­ságában. Valami keleties közönnyel fogadta ezeket a jelenségeket. Talajtalanságot látott az egész európai életiben. A fogságban, akár egy hivő buddhista, megtanulta kételyeit hite keretein belül riszt ázni. Ha Milkóék spi<- ritizimusia szóba került, keleti vallásos szek­ták őrjöngő iaten tiszteleteire gondolt, me­lyeknek tanúja volt. A benne élő művész nem kereste meg ennek az uj exaltáoiónak indító okait, gyökerét. Kuriózumot kutató szemével görcsben rángó elcsavarodott tes­teket, aszkétáé lángolást és fényéhalta sze­mekét képzelt miaga elé és megmosolyogta az iinspirációkeresést a földöntúliban. A háziban keveset beszélt. Szoibáljából csak ritkán mozdult ki az első napokon. Szélesre szabott öreg bár són yzékéiébem. szakállason, régi lázaktól csontig szikkaszt ott és megre- mesedett arccal csak hevert a paimlagom. Napok múlva aztán leborotváltatfa sza kál­lait. Uj arcával nehezen barátkozott. így élt a Hammer-ház, látszólagos nyugal­mában és boldogságában tökéletesen elzár kózva a külvilágtól. 2 Megjöttek a malom vendégei, Pongrácz és a felesége, Vera. Pongrácz ifjúkori barátja volt Mikőnak. Egykorúnk voltak, közös diákévek után együtt kerültek Berlinbe, Miké egy ipari félBŐdelkólába, Pongrácz egy neves műépí­tész keze alá. Évek múltán, a különváló j utakkal, megjött az elidegenedés és a felej­tés la, A háború hozta azután újra Össze őket egy garnizomban, ahol ifjúkori pajtás­ságuk igazi féríibarátsággá mélyült Pongrácz jónevü műépítész volt, akinek tervei már a háború előtt feltűnést keltet­tek. Ahg féleezíendővel azelőtt nősült; Ve­rával három élvig járt jegyben. Magasra nyúlt, ki-sportéit alakjával, germános szőke­ségével, üde arcával s kékké telő szemeivel, alig látszott harminc esztendősnek. Miikó csodálta fiatalságát, Janka néni gondoskodott kényelmükről. Mikóné még pihent, csak másnap szándé­kozta elhagyni betegágyát. —- A feleségem még a pihenője alatt is munkába fogott — szólt Miikó vendégeihez. — Ezzel a halóim könyvvel birkózott. Az asztalon Aksákov, Kari du Prűd, Swe- denbong és Schren-k-Notzing munkái feküd­tek. Vera kíváncsian lapozgatott bennük. Vera méjg tájékozatlan volt a legtöbb spi­ritiszta és okkult kérdésben. Otthon alig érit rá mással törődni, mint fiatal háztartásával, lakásuk csinosításával. Németül se tudott annyira, hogy ezekbe a könyvekbe, melyek jobbára német kiadványok voltak, elmé­lyedhetett volna. De izgatta a rendkívüli- s mindaz, arai, kívül esett hétköznapi tapasz­talásain. Mikóékhoz felcsigázott, kalandvá­gyé érzésekkel jött. Laikus kérdései miéig Miihót is megmoso­lyogtatták. Főleg ,az érdekelte, vájjon Jolán médiuma produkál-e olyan tüneményeket, mel.veket Schrenck-Notzing tanár könyvé­ben látott? Most is ezeket a fényképeket böngészte és ar-ről elmélkedett, megijed­ne-e, ha látná, ahogy a médium kileheli szájából azt a vatta-szerű ködös anyagot, a plazmát, a matérializált szellemet. Materializácló, karma, imkarináci-ó, asztrál- te-st, plazma, perispit, szellemi vezető és száz és azéz mais okkult fogalom, a spiritisz­ta kutatás terminológiája, híres médiumok neve, könyvei-mek morzsolóan megfeküdték ! agyak . \ Férje a tr-anszálom hét fázisáról beszélge­tett Mikóval- Itt már nem tudta kávéból Őkek Fáradt is volt az utazástól. Azzal kö­szönt el a férfiaktól, hogy Jó éjt kíván Jo­lánnak és lefekszik. Később, a vendégszobáiban, Pongráicz ész­revette, hogy valami történt Verával. . — Mi bajod, kedves? — faggatta. — Rossz időben jöttünk, Jenő! — tört fel Vera panaszosan. — Jolán hiába állítja, hogy egészsége®. Nem igaz és ha százszor m-ondjla, akkor se hihetem el! — Beteg volna miég? ... Engem ráérne üdvözölni, hiszen egy télijéé hétig mara­dunk — mondta Pongrácz. — Reggel em­lítsd meg előtte, hogy miattam! ne keffjem fel idő előtt. . i — Hiszen ugyanezt mondtam néki most este! Azt hiszed, hogy felelt valamit?! CWak nevetett és úgy nézett námj, hogy elszorult a szivem. , i — Ok nélkül felizgatod magad — mondta Pongrácz. — Meg kell értened, hogy Jolánt az ia szerencsétlen szeánsz alaposan kifor­gatta. Látomáisával fonák helyzetibe került. TulerőHette idegeit és most pihenőre van szüksége. Képzeld el, hogy mi történt vol­na, ha tovább felülnek Augusztusnak? Mon­dom, pihenő kell neki-, hogy kiheverje ezt a megpróbáltatást. Vera szája széléin meggyűltek a ránook. — Csak éreztesd vei©, hogy sajnálod. Kü­llőmben is, engem Miikóék „csodát11 * na, nem ér­dekelnek többé. Karácsonykor szórakoztat­tak. Idegen és izgalmas volt, amit Jolán Szánd róval m iveit. Szandró oly kacagni való­an énekelt és zongorázott. De több nem kell ebből a játékból. P-ongráozot meglepték felesége szavai. Pillanatnyi szeszély lesz, gondolta. De meg­látta Vera könnyes szemeit és komolyan ag­gódni- kezdett. Nem értette, m-i baja lehelt? Felesége kívánságára beléptek a budai spi­ritiszta körbe, feláldozta szabad estéit, hogy ?Ijá-rlhassanak ,az előadásokra és most azt hallja, hogy nem érdekli többé a spiirifiz­ui us. (Folytatjuk.) %

Next

/
Oldalképek
Tartalom