Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-15 / 86. (2603.) szám
1U ^RXGM-YV\AGYARH IRLAE* 1991 Aprltta IS, igenfa. KöZ^A^PAjSTAGT*. A külföldi gabonatőzsdék hírei 'ÜPrá-ga, április 13. A nemzetközi gabonapiacok irányzata a húsvéti ünnepeket követő héten semmi jelentősebb változást nem hozott. A búza husvét előtti áresése után, úgy Játszik, hogy legalább átmenetileg némi egyensúly áll be, mert a vezető gabonapiacokról nem érkeztek oly jelentésék, amelyek a búza árának nagyobb ingadozásáról számoltak volna be. Az amerikai Farm Board készletei 200 millió bushelt (54 millió métermázsát) meghaladó mennyiséget értek el, mig a múlt év megfelelő szakáiban a készletek 153 millió bushelt tettek ki. Ez a tény azt mutatja, hogy a Farm Borának a gabona árának stabilizálására irányuló törekvései egyelőre nem realizálhatók. A Farm Board óriási készleteinek a likvidálását természetesen az egész világ mezőgazdasága élénk figyelemmel kíséri. Az amerikai gabonapiacok lefolyása egyébként a múlt héten nagyon szabálytalan volt. Azok a hírek, h ogy a gabona termő vidékeken sáska jelentkezett, némileg megszilárdítótták az árakat, azonban a Kanadából érkező kedvező hírek a bessznek kedveztek. A forgalom egyébként Chikagoban és Winnipegben is szűk keretek között mozgott. Amerika csökkenti a búzatermelést Hivatalos statisztikai jelentés szerint' az Egyesült Államokban 17.6 millió aker területet vetettek be tavaszi búzával a múlt évi 20.5 millió s a két év előtti 22 millió aker helyett. | Ez természetesen már elég jelentős korlátozása a vetésterületnek, a kormány kívánsága szerint, aminek következménye a termés 900 ezer métermázsáml való csökkenése lesz. Amerikában a búza helyett minden valószínűség szerint több kukoricát, árpát és mindenek előtt zabot fognak termelni. A washingtoni mezőgazdasági hivatal becslései szerint az őszi búza állása január 1.-én 88 százalékos, április 1.-én 77 százalékos volt. A la-platai uj kukoricatermést 11 millió tonnára becsülik s igy az meghaladja m összes eddigi eredményeket, igy a négy óv előtti 8 millió tonnányi termést is. Argentína abban a szerencsés helyzetben van, hogy a kukoricapiacon tulajdonképpen nincs versenytársa, mert a délafrikai és dél- európai fölöslegek tulajdonképpen jelentéktelenek. Ismeretes, hogy a legtöbb európai államban a sertések száma a múlt évvel széniben csaknem kétszeresére emelkedett s igy Argentínának nem lesz sok gondja a kukorica értékesítésével. Prága, április 14. Valuták: Holland 1351.12>s, jugoszláv 58.90. német 801.50, belga 46S. magyar 586.80, romáin 19.89, svájci 649.25, dán 899, angol 163.55, spanyol 348.50, olasz 177.40, észEikoméráikat 33.56, norvég 889, francia 131.95, bolgár 23.90, svéd 900, lengyel 376.3711, osztrák 473. A európai gabonapiacokon a búzában általában nyugodt volt az irányzat. Élénk üzlet mutatkozott az északi kikötőkben, ahol különösen orosz, amerikai és ausztráliai buzafajtákban nagyobb volt a forgalom. A rozsban mutatkozó gyenge kínálat akadályozta a rendes üzletet. Takarmányue- rnüekiben különösen a kukorica és a zab ért el jobb eredményeket. Nagy károkat okoz Érsekujvánttt a talajvíz Érsekújvár, április 14. A régi, híres vár vizén tőiken most felifakad a víz. Érsekújvárnak, a hajdani erős várnak ma is szabályos hatszögbe zárt belvárosa emelkedésen fekszik, azonban a belvárost övező külső uccák talaja mélyen fekvő. Ismeretes, hogy a hajdani híres hatszögü vár körül hatalmas vásárok húzódott, amely e Nyitra folyóval állott kapcsosaiban. A mély vizánkét ■övező földterületek is mocsarasak voltak, úgyhogy a Nyaltra folyó vizével a vár körüli területet valóságos tóvá lehetett változtatni ostrom idején. Amikor Lápét császár stratégiai szempontból Érsekújvár várfalát és bástyáit leromboltatta, a vár- űrök be lett temetve. Idővel a város fejlődésével az árok helye beépült, sőt az azon kívül eső területek is fokozatosan beépítés alá kerültek. Csupán olyan részek maradl ak be épít tétlenül, amelyeket a víz állandóan él szokott önteni. Ilyen terület volt a Pirító néven ismert, a vasútvonal e nyítrai országút mentén elhúzódó terület is. Yiz alá került kér lek-omladozó házfalak, vízzel körülzárt házak a Piritóbam. A Pirító néven ismert földterület mélyebb részei beépittetlenül állottak az időnként felcsapó talajvíz miatt. Azonban az elmúlt 12 év alatt a viz — talán szárazságok miatt — teljesen eltűnt. így a szóbanforgó területek beépítésére engedélyt adtak. Egész uj uccák nyíltak a Pirftóban. Az otílakók legnagyobb meglepetésére már a múlt év végén talajvíz kezdett felfakadni az épületek körül. A talajvíz egyre emelkedett, úgyhogy most már valóságos tóvá változott át ez a terület. Természetes, hogy kerteket, házakat öntött el a viz. Házfalakat mosott alá, óriása károkat okozott és egyes családok gazdasági létalapját tette tönkre a viz. A hatóság kénytelen volt kilakoltatásokat is eszközölni. A vizfcárosulfcafc a váro3 műszaki osztályát okolják. Érthető, hogy a különösen szegény embereket ért veszteség és kár miatt a város műszaki osztályát teszik felelőssé annál is inkább, mert az adott engedélyt az építésekre. Habár kétségtelen, hogy az elmúlt évek szárazsága folytán kiapadt vizterii- üietek alkalmasnak látszattak az építkezésre, mégis számolni kellett volna azzal, hogy a viz időszakomként vissza fog térni, amint hogy a múltban is mindig visszatért, Éreekujvárott a pincék is megtellek vízzel. A magasan fekvő belváros kivételével a város minden részében talajvíz tört be a pincéikbe. Vannak olyan helyek, ahol fűtőberendezések, vízszivattyúik vannak elhelyezve a pincében és ilyen helyeken az épület vízellátása, valamint fűtése fennakadást szenved. Sok helyen megpróbálták a pincébe betört talajvizet kiszivatni, azonban ez nem vezetett eredményre, mert a kiszívott viz helyére csakhamar újabb talajvíz tört be. Nemcsak e városban, hanem a város határában is nagy (károkat ekoz a talajvíz. Az őszi vetések igen sok helyen talajvíz aló kerültek. És mivel a talaj viz igen lassan tűnik el a földekről, a vetemé- myek teljesen tönkremennek, sőt a gazdálkodók a viz késői leapadásai miatt kénytelenek a váz alól kikerült földterül eteket parlagon hagyni. A pénzügyi hatóság nem akarja elismerni a vízkárokat. Jellemző, hogy a pénzügyi hatóság a gazdálkodók vízkárát nem akarja figyelembe venni és a jövedelemadó megállapításánál a múltban a vízzé1 elborított területek után, amelyre a gazda ráfizetett, éppen olyan mértékben kivetették a jövedelem adót, mint a kárt nem szenvedett földek után. Sch. Csiz5 jód-bróm gyógyfürdő. | A legerősebb jód-brőmos gyógyforrások. Kérjen prospektust a fürdöigazgatóságtól Csixffirdőn* j Emelkedett a nagykereskedelmi árindex. A nagykereskedelmi árak indexe március eleje óta az április első hetére vonatkozó kimutatás szerint 1.6 százalékkal emelkedett, éspedig 108.8-ről 110.5-re. Emellett az élelmiszerék és élvezeti cikkek indexe 103.7-ről 106.2-re emelkedett. A takarmánynemüek indexe 77.2-ről 86.6-ra emelkedett, úgy hogy a két csoport közös indexe 102.2-rőí 105.1-re növekedett meg. Az ipari anyagok indexe 116-ról 116.5-re emelkedett. A búza kivételével, amely 3.4 százalékkal esett és a külföldi búzaliszt kivételével, amely 2.4 százalékkal olcsóbbodott, valamennyi más gabonanemii és őrlemény ára megszilárdult, igy a búza 4.7, a rozs 26.6, az árpa 3.4, a maláta 9.9, a zab 25.2, a borsó 3.3, a kukorica 3.7, a belföldi búzaliszt 2, a rozsliszt 18.6, a dara 2.1, a burgonya 20.3 százalékkal megdrágult. A vaj 3.7, a belföldi háj 2, a külföldi háj 0.7, a sertéshús 4.3, a borjúhús 7.9 százalékkal emelkedett. A marhahús 7.6, az ürühus 7.3, a füstölt sonka 2.9, a tojás 17.7 százalékkal esett. Figyelemre méltó a nyersc-ukor 2.6 százalékos emelkedése. Ugyancsak megdrágult a komló, tea és nyers kávé is. A fémek ára általános esést mutat éspedig az ón 4, a réz 1.2, az ólom 4.7 százalékot esett. A textilcsoportban az irányzat nem egyenletes. Mig a nyersgyapot 5.5, a pamut 2.2 százalékkal esett, addig a selyem 2, a juta 0.7, a szlo- venszkói gyapjú 4.7, a külföldi gyapjú 5 százalékkal emelkedett. Jelentős a nyersbőr 16.6 százalékos drágulása. Német gyáriparosok látogatása Jugoszláviában. Belgrádiból jelenítik, hogy májusban a német gyáripar vezető köreiből toborzott nagyobb küldöttség érkezik Jugoszláviába. A német gyáriparosok először a zágrábi vásárt fogják megtekinteni, eztán meglátogatják az ország nagyobb ipari telepeit, végül pedig Belgrádiban tanácskozásra fognak ösz- szeülni a jugoszláv mezőgazdasági érdekképviseletek vezetőivel, hogy megbeszélést folytassanak a függő gazdaságpolitikai kérdéseikről. — Nem érdektelen ez a belgrádi hiú*, ép a mostani időkben, amikor annyi sok szó esik a nagyobb fogyasztó- feaületek létrehozására lirányuló törekvésekről. Berlin vagyona és adóssága. Berlin pénzügyeinek most folyamatban levő szanálása alkalmával számbavették ez egyes vagyontárgyakat, úgyszintén a terheket is. A német főváros ingatlanvagyonát 3 és 14 milliárd márkára becsülik, mig a be- rendiezések értéke 687 millió, a társaságokban való részesedés pedig 511 millió márka. Ez a hatalmas vagyontömeg 1.2 miiüárdira rugó adóssággal! von megterhelve. Run a lodzi bankok ellen. Vairsóbőd jelentik: A Lodzi Kereskedelmi Bankot a háborúiból kifolyólag nagyobb fanitadáeság terhelte, melynek törlesztését az intézet az inflációs időben elmulasztotta. A bank csődje a Klednworth céget, a Mer- cienbanjkot, a Hnth amid Co. Bankot, a Gosibem céget és a közép európai Lüniderbank londoni fiókintézehét érzékenyen ériniffi. A megijedt közönség a többi bankokból is kiveszi betéteit, úgyhogy valamennyi lodzi banknál kifejezett ,.run“ észlelhető. A szakkörökben sokam azon a véleményen vannak, hogy a baekbukás a textiliparban is éreztetni fogja hatását, amely a Kereskedelmi Bankkal szoros együttműködésben dolgozottKevés a tavaszi vetőmag. A köztársaság ©gyes vidékein jelentős hiány mutatkozik a tavaszi vetőmagvakban. Az őszi vetéseket he- lyenkint ugyanis tönkretették ősszed az egerek, télen a fagyok s igy a gazdák azt beszálltam kénytelenek s tavaszit vetnek- Különö- tm aabbatt stuMoomlc aagy. híéa& ■ Az osztrák agrárpolitika törekvése. Dolli use osztrák földmdvelétsi mimiiírzter látogatást hetit az elmúlt napokban Burgenlandiban, ahol kifejtvén agrárprogramját, megeimilitetibe, hogy az osztrák kormány arra törekszik, hogy a folyamatban levő magyar és jugoszláv kereskedelmi szerződésekben a gaibonavámokait ne kösse le, hegy a p'naoi viszonyokhoz alkalmazva, módjában legyen azokat emelni, vagy csökkenteni. Amemnyibeai ezek a ’ szerződések az uj kampányig nem jönnének létre, a kormány beviteli monopólium utján fog gondoskodni e buzai'.enme'iők támogatásáról. Az állattenyésztéssel kapcsolatiban kijelentette, hogy a most kiadott tejforgalmi szabályzat, valamint a sertésprémium, mely a bécsi és a nagyobb városok piacain eladott sertések után illeti meg a gazdákat, jelentős támogatást jelent az osztrák állattenyésztésnek és egyben a 15%-os prémium előmozdítja a minőségiek javítását is. Ami a borgazdaságot lillilefti, a borvámok emelése egyelőre nem lehetséges, mert hét szerződésben van a kormány fixi- rozva, de törekedni fog azok revíziója alkalmával a borvámokat is olyan mértékben emelni, hogy ennek a fontos üzemágmaík megfelelő rentabilitást nyújtsanak. Hollandiában sem lesznek többé aranyérmek a forgalomban. A Holland Nemzeti Bank legutóbb elhatározta, hogy beszünteti ez aranyérmék forga- ilombahozását. A készfizetés kötelezettségének behozatala itt íb igen kedvezőtlen eredménnyel járt és bár 1925 óta, amikor az ország ismét rátért az aranyalapra, ismételten leszállitották azt az összeget, melyet a Holland Nemzeti Bank naponként bankjegyek ellenében aranyra köteles beváltam, ezek a korlátozások nem tudták megakadályozni az aranynak külföldre való kiözönlését Bebizonyosodott, hogy spekulánsok nagy mennyiségben szállítják külföldire a holland aranyár máikét, hogy ott nyereséggel adják tovább. Ennek az üzletnek most véget vetett a Holland Nemzeti Bank. A szesz és benzin keverése és a metüalüko- hol. Ismeretes, hogy a kormánykörökben már elintézett kérdés a szesz és benzin keverésének az ügye. Szakértők most azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy a keverésnél menynyiben használható fel a fa szárazdesztillá- ciója utján nyert szesz, a faszesz, vagy szaknevén: metilalkohol. A faszesz és a benzin keveréke különösen Németországiban nagyon jól bevált s ott egy nagy vegyi cégnek szabadalma is van a keverési arányra. A fafeldolgozó üzemek azt kívánják, hogy a benzinnel való keverésnél felhasznált szesz négy százaléka metilalkohol legyen, hogy ily módon ezek a gyárak termelvényük 0.8 százalékát értékesíthessék. Értesüléseink szerint a szeszipar elvben nem ellenzi a fa szesznek erre a célra való felhasználását. A cári Oroszország hajdani s a jelenlegi Szovjetoroszország gabonakivitele. Szovjet- Oroszország az 1930. évi terméefölöslegének 47.9 százalékát Angolországban, a 16.5 százalékát Németoszágban, 7.8 százalékát Olaszországban, 3.3 százalékát Hollandiában, 2.3 százalékát Franciaországban, 1.1 százalékát Belgiumiban, a többit ogyéb államokban helyezte el. Szovjetoroszország összesen 2.2 millió tonna gabonát exportált az 1930. évi készleteiből s már kimerült. A cári Oroszország éveukint átlag 4.5 millió tonnát szállított a külföldre, vagyis ez a két egyszerű szám azt bizonyltja, hogy tulajdonképpen nem volt ok a nagy ijedelemre az orosz gabonadumping miatt. Még jó néhány évig fog tartani, amíg a szovjet legalább.* annyi gabona exportálására lesz képes, mint amennyit hajdan a cári Oroszország exportált. A mezőgazdasági hitel problémái Rómában. A római gabonakonferencia meglehetősen intenzíven foglalkozott a mezőgazdasági hitel kérdésével, még pedig nemcsak a hosszúlejáratú, hanem a közép- és a rövidlejáratu hitelek nemzetközi megszervezésével is. A középlejáratú hitelnek különösen a bérlők szempontjából tulajdonítanak jelentőséget, akik megfelelő jelzálogos biztosítékokkal nem rendelkeznék, viszont, varrón sokkal, előjogokkal esetleg kollektív kötelezettségekkel tudják garantálni ezéket a kölcsönöket. Ezzel szemben a rövidlejáratu hitel a mezőgazdaságot abba a helyzetbe hozná, hogy közvetlenül aratás után nem kellene a Ítészleteket a piacra dobni. A rövidlejáratu hitelnek jelentőségeit tulajdonítanak a konfereu- . cián a termelés racionalizálása, az árstabili- : zálás és a kiviteli organizációk javítása szem- J ftULtjiábéi i& f Gyöngült a prágai értéktőzsde Prága, április 14. A forgalom ma a tartózkodás jegyében zajlott le. a belpolitikai helyzet nem volt kedvező hatással és a pénzügy- miniszter lemondása sokat vitatott téma volt. Az ipari részvények piacán Kolini Szesz 20,' Nordbabn bőmnek, Prágai Malmok és Pozsonyi Kábel 5 koronával javult, Cseh-morva 35, Cseh Kereskedelmi 32, Nordbabn 20, Kö- nigshoifer 15, Berg és Hűltem és Prágai Vas 10, Soio és Schöíler 7, Ringhoífer és Cseh Cukor 3 koronával gyengült. A beruházási piacon c-sak csekély eltolódások voltak.-f- Nem egységes a budapesti értéktőzsde. Az irányzat kezdetben nem volt egységes, később azonban kedvező berlini jelentésekre a konter- rain fedezeteket eszközölt, úgyhogy a tőzsde- zárlat a szilárdság jegyében folyt le.-f- Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. Az alap- irányzat nem volt barátságtalan, de a spekuláció tartózkodó maradt végig. Sckoelier prágai vásárlásra javult, azonkívül magyar montánér- tékék értek el kisebb nyereségeket. Nagyjában az árfelyamnivó nem változott.-j- Gyönge a berlini értéktőzsde. Nyitáskor 1—3 százalékot tettek ki a veszteségek és később további gyöngülés folytán újabb kétszázalékos veszteséget szenvedtek egyes forgalomba, került papírok.-f- A prágai terménytőzsdén egyenetlen irányzat mellett búzában a forgalom nagyon csekély volt. A rozs tovább gyengült s az árak 2—3 koronával estek. Árpából az utolsó készletek kerültek eladásra 2—3 koronával magasabb árak mellett. A zab 2 koronával esett, a kukorica némileg megszilárdult.-j- A budapesti terménytőzsdén — mint azt budapesti szerkesztőségünk telefonálja — az irányzat jól tartott. Búza hetvenhete* tiezavi- déki 15.50—15.60, felsőtiszai 15.36—15.45, egyéb 15BO—15.40, rozs 13.05—18.20, tenger! tiszántúli 15.10—15.40, egyéb 14—14.30.-f A budapesti terménytőzsde határidőpiacán az irányzat szilárd, a forgalom csöndes volt. Magyar búza májusra 15.83, rozs májusra 18.40, tengeri júliusra 13.62.-f- A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 290—2, rozs 191—5, árpa 236—41, zab 176—80, búzaliszt 34.75— 40.50, rozsliszt 26.50—38.6, buzakorpa 13— 13.25, rozs-korpa 13.25—13.50, viktóriaborsó 24—9, kis ehető 23—7, repcepogácsa 9-80— 10.2, lenpogácsa 14.4—14.6, szárazszelet 7.70 -8. A prásal értéktőzsde árfolyamai: \ ma tegnap pénz áru pénz ára Nyereménykölcsön .... 103 55 104-05 102.95 103 4S 5%-os beruházási köblön . 101.10 101.60 101.30 101.80 (5%-os beruházási kölcsön 1923 101.10 101.60 101 15 101.65 Lisztköloeön....................... 101 05 101 05 101.10 101.60 6%-o* konvertálható kölcsön 101.15 in 65 101.— 101.50 6%-oa ív. államkölcsön . , 101 55 102.05 101.45 101.95 5%-oi államkölcsön 1928 . . 96.— £6.50 95.95 96 45 4%-o» Kassa-oderberiji • • 81 50 82.— §210 §^.60 1%%-ot pótjáradék , . « 87 - -.- §6 75 §7.25 L2%-o* pótjáradék . » . . 79.75 80,25 79.50 §0.— 4%-0* pótjáradék . , . . 75.47 75.97 74 95 75 45 1.50%-os [Jót járadék • • < 67 45 67 95 67 30 t>7 80 Hadikölcsönkártalanitis • • 57.60 58.10 57.20 67.70 5%-oa morva országos kölesön —. __ —.— 93 25 §4 25 1%-os háború előtti adósság . —66.— 66 50 J%-oi cseh jelzálog bank . 103.25 —.— 108 25 5%-oi morva jelzálog ó» országos bank.................. 102 60 103 60 101 75 *02.75 1%-os Kassa-oderbergi 1889 , — __ —.— 80 25 80 75 3eeb Agrár Bánik « « • « 499___ 501.— 499.— 501.— Lí tnder Bank 657._ 658.— 657.— §58.— Jseh ílnio ..,«■(« 31S._ 314.- 314.- §15.— Cseh Bszkom* * ■ • * . 318 82J.— 319.— §25 — Dseb Iparbank . . . « . 473 — 475.— 472 - 474 — Szlovák Bank....................... 138. 139 — 176 — 177.— tivn ostenská 428 _ 429.— 406.— 408.— Isit rák Hite! . . • • • . 219 — 221 — 218.— 219 — Wiener Bankvereia , . , , 77.— 78.— 77,— 78.— iueoszláv Bank • , « ■ * 45 05 46.— , 41 40 .,.41 50 íordbahn ...#*• . 4455 A 446o.— 4530.— 45c0.— Jordbabn Bonnok . , « . 1745 _ 1755 - 1780 _ lm — )seb Cukoripar . * . » , öSö — 590.— 595.— 500.— ....................................... . , 885 _ 895.- 922 - ?28.— Io rvát Cukor 17ó.~ 180.- 182 — 164 — Lussiger Finomító . 4 « , 595 __ 605.— 595.— 605.— ir izik 725 - 727 - 726.- ^28 — ’rágal Malmok • , , ■ , 645,__ 655.“ 625.— °3o — lol ini Mütrásrra • ■ * * , 87á!— 382.“ 324 — 326 — lolini Kávé 68 — 70.“ , 66.— 69 — lolinl Szesz ....................... 1200 — 1220.“ 1230 — 1^40. — ej ipar . . .««•». 725 — —730 — /40.— .ussigi VokjtI tiii, 718 — 722 “ '‘z7 — /J9— ludweissl Sör . • . , . 2280.— 2320 “ 2350.— — lönUrshofei Cement . . . 1725.— 1740 - 1790.— 13C0.~ íeh-Morva Kőiben-Danék 44ö0.— 4460 — ‘IÖ4O.— 4560.— rünnt Gépek 258.— 26? “ 252 - 2fc4.— ImsrhoUer....................... . 803.— 807 ~ 814— §18.— vu gatcseb Szén , . • < 395.— 398.— 4J0. — 4^2 — Jpine 92.— 92.50 g6. - 97.“ ere és HUtten . • . • .2740.— £750.— 2325.— 2835,— oldi ..................................... 588 - 540.- 648- 550~ Va ............................... 1625 - 1635.- I65O - ltoO-— t°d» 1434 - 1438 - 1487 - Hgp — ozsonyi Kábel . « . . .1110.- 1120.- 1O9O - llQ0.~ IW<Ű1 248 - 252-- 246 “ ?48.— U9<óhMl gmk mii i6«.~ -e- *iö-- 5M.Deirizs&ápfoly s^nniok BUDAPEST BÉCS BÉRŰN ZÜRICH ma tennap ma tegnap ma icginai* ma tegnap Buenoi Alm 1.458 1.47C 131.- 17150 Konstantinápoly *•■■(» --------------------——.— 2.073 — Un don 27.82 27 61 34-51 84 46 20.898 20 405 52.25 2501 Mew.York 572.60 571-70 709.95 709-75 4.197 4 203 519.70 515— Bio de Janeiro — — —.— —.— 0.809 0.892 —.— —.— Amsterdam 229 75 229.95 284-76 285.95 168.89 169-06 208.82 207.40 Athén ..«•■••■» 7.40 7.88 —.— —.— 5.411 5.445 6.75 6.67 Brüssel....................... 79.62 79.62 98.74 88.91 58 345 58.555 72.35 71 90 Rel sineforí ....................... , , —10-561 10.575 13.07 12.97 Ró ma 1 i 29 96 29-91 37.19 37.15 21 965 22005 27-23 26.96 Balgrád....................... , , , 10 06 10.10 12 48 12.54 7.377 7-428 9 12 9.12 Ko penhága 153.15 152 80 189.80 189.55 11226 112 30 139 05 137 77 Oslo 153.20 152.80 189-85 189.55 112.29 112 31 139 05 137.77 Pirii 22 38 22.41 27.75 27.82 16.406 16.475 20.33 20.24 Práira 16 96 16 92 21 02 21.- 12.43 12 444 15.40 15.28 Zürich > ................................ 110.25 110.67 136 70 137.45 80.815 81 365 —------------------Sofl a . • • , ....................... 4 13 4.13 5.14 5.14 3.047 3.044 3.76 3.73 Ma drid..................................... 62.- 58.15 78 90 73 20 46.52 42.93 55.00 56.25 St ockholm , 153 30 153,- 190.15 189 00 112 35 112 50 139.20 138.30 Budapest 1. —.— 123.82 124.— 73-15 73.405 90.60 90-21 Pécs...................* • » * . 80.48 80.37 —.— 58 99 59,08 73-07 72 55 Va rsó........................... . » . 64 15 64.05 79.53 79.51 46.95 47.025 73 17 57 75 Be rlin ............................ . . 136 35 135.87 169.13 168-75 ------ —125.88 122,87
