Prágai Magyar Hirlap, 1931. április (10. évfolyam, 76-99 / 2593-2616. szám)
1931-04-11 / 83. (2600.) szám
1931 április 11, szombat 5 Steinherz özvegye „halványan emlékezni hogy férjével a hizlosilásokrót mégis tárgyalt Pedáns rendben találták az áldozat üzleti könyveit Budapest, április 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentés*©.) özvegy Steinherz Rudolf né szerdai kihallgatása alkalmával semmit sem akart tudni arról, hogy férje biztosítási csalás céljából maga eszelte volna ki a rabló- gyilkosé ági merénylet tervét. A tegnapi kihallgatása során azonban elébe tették négy más tanú jegyzőkönyvi vallomását. Ezek a tanuk azt vallották, hogy Steinherz és felesége többször is beszélgetett a magasössze- gii biztosításokról s egy ilyen ellesett beszélgetés során — a tanuk szerint — Steimherzné ezt mondta a férjének: — Nem, ebbe sohasem fogok beleegyezni! Mire Steinherz, a férje, ezt válaszolta: — Ez már megváltoztathatatlan, ennek Így kell történnie. A tanuk a beszélgetés egyéb részeit homályosan hallották, az egész dolognak a merénylet előtt különben sem szenteltek nagyobb figyelmet. Ezekre a tanúvallomásokra Steimherzné azzal válaszolt, hogy halványan kezd visszaemlékezni arra, hogy a biztosításokról valóban beszélt a férjével, ennek ellenére mégse hiszi, hogy a férje biztosítási csalást akart volna véghezvinni és hogy ebből a célból agyonverette volna magát. A Steinherzék lakásán megtartott házkutatás eredménye az, hogy a rendőrség Steinherz üzleti könyvelt, levelezését a legnagyobb rendben találta, úgy, mintha tulajdonosuk a halálra fölkészült volna. özvegy Steimherzné erre azt a fölvilágositást adta, hogy elhunyt, férje mindig a legpedánsab- iban kezelte irodáját s az mindig a legnagyobb rendben volt. Az özvegy különben azt állítja, hogy Fischl Frigyest, a gyilkost sem ő, sem a férje soha nem ismerte és sem vele, sem a családjával soha nem érintkezett. A Gyöngyösön kihallgatott és társtettességgel gyanúsított Olajos Mihály vallomását bekül dték a kecskeméti rendőrségnek. Minden jel arra vall, hogy a gyilkosságban Olajos nem Tészes, ellenben ezzel kapcsolatban valami titkot takargat. Verebély Tibor dr, sebésztanár az agyonver élésről Verebély Tibor dr.-hoa, a kiváló sebés zt a - márhoz azt a kérdést intézték a Fisohl-ügy- gyei kapcsolatban: elképzelhető-e, hogy valaki agyon veresse magát és elbirja-e viselni — Emésztési gyengeség, vérszegénység, leeová nyodás. sápadtság, nárlgybetegségek. bőrkiütések, kelések, furankulusok esetedben a természetes „Ferenc József" keserüv’ ^szabályozza a belek anyujára fontos működését. Ár. orvosi tudomány számos vezérférfia meggyőződött arról, hogy a valódi Ferenc József viz hatása mindig kitünően beválik. A Ferenc József keserüvii gyógyszertáraikban, drogériákban és tűszerű letekben kapható. , egy ember, hogy saját öntudata mellett mérjék rá egymásután a halálos ütéseket? — Nagyon nehezen lehet ezt elképzelni — mondotta Verebély tanár. — Amikor tegnap olvastam az esetnek ezt a fordulatát, rögtön nagyon kevéssé találtam valüszinünek. Bármilyen erős legyen is valakiben az elhatározás, hogy meg akar halni, hogy agyonvereti magát, pszichológiailag elképzelhetetlen, hogy az agyonveróst végigállja. Egyetlenegy eset lehetséges, hogy tudniillik előzőleg altatót vett be, vagy berúgott, ezt azonban az orvosi viszgálatnak meg kellett volna állapítania. Lehetséges még az is, hogy az első ütés következtében agyvérzés támadt, belhorpadt a koponya, szóval az első ütés olyan súlyos volt, hogy Steinherz nyomban eszméletét vesztette és a többi ütésnél már érzéketlen volt. Ilyesmivel lehet talán magyarázni az esetet, de pszichológiailag nagyon elképzelhetetlen, hogy egy ember maga elé állítson valakit azzal: „Most üss agyon“. Váry Nbert dr. jogászi véleménye Jogászkörökben különösen nagy érdeklődéssel tárgyalják a Steinherz-ügy fejleményeit, mert hiszen Fisohl cselekménye egészen szokatlan természetű s vitakozni lehet arról, hogy a büntet örvénykönyv melyik paragrafusa alá esik? Felkereste Az Est munkatársa ezért a legkitűnőbb magyar büntetőjogászok egyikét, Váry Albert dr. v. korona- ügyészhelyettest, országgyűlési képviselőt, aki a következőkben fejtette ki véleményét: — Azzal kezdem: nem hiszem el azt a tényállást, hogy az elhunyt sértett agyonverette volna magát Fisohllel. Harminc évig voltam királyi ügyész és ez alatt a hosszú idő alatt még csak hasonló természetű büniigy- gyel 9em találkoztam. Nem bírom elképzelni, hogy valaki ilyen halálnemet válasszon. — Minthogy azonban a háború és a forradalmak óta nincsenek csodák, ennek következtében a bűncselekmények területén is kénytelen vagyok elfogadni azt, hogy ilyen dolog lehetséges. — A magyar büntetőtörvénykönyv 282. szakasza kimondja, hogy az, aki valakinek határozott ós komoly kívánsága által biratott arra, hogy öt megölje, három évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ez a paragrafus azonban egészen más bűncselekményekre vonatkozik, olyanokra, amelyek indoka rendszerint bátorság, könyörülő t, szerelem és általában nemes Indulat. — Közismert az az eset, amikor a szerelmesek együtt akarnak meghalni, az egyik meg is öli a másikat, de azután önmagával nem mer, vagy nem tud végezni. Vagy amikor az orvos menthetetlen betegének mérget ad, hogy megszabadítsa reménytelen kínjaitól. A gyakorlat szerint ezek az esetei a 282. szakasznak, amely a szándékos emberölés bűntettének egy delietum mii generálét, egészen MlJlti aoaliM £11 n-Tki+io mo.fr Balra: Kürtőn Főtér. —- Középen fönt: Seher rokkant katona és Reuter Ida őse léd leány. Kiírtén két áldozata. — Jobbra fönt: Kürtén arcké pe. —■ Középen lent: Kiírtén manzardlakáea Düsseldorfban. —* Jobbra lent: Két gyermek, akiket Kürtén meggyilkolt: a 8 éves Alibermann Gertrud és m ötéves Ohliger Róza. — Miután ilyenkor a cselekmény a sértett akaratálból történik, tulajdonképpen nincs sértett személy, hanem az államrend szenvedett sérelmet, mert az állam polgárait meg akarja tartani, hogy közös céljaira felhasználhassa őket. Ezzel szemben az áldozat nem sértett, mert meg akart halni és voleati non fit iniuria. — Volt prakszisomhan még más eset is. Az áldott állapotban levő nő, akit a leendő gyermek apja feleségül nem vehetett, könyör- gött a férfinak, hogy ölje meg öt, mert nem bírja el a szégyent és a férfi megtette. Ez is 282. szakasz esete. De ilyenkor, ismétlem, a motívum mindig nemes indulat. FiaehJ tettében azonban nemes indulatot felfedezni nem lehet. Nézetem szerint itt legjobb egeiben halált okozó súlyos testi sértésről lehet szó, amelyért a Btk 306. szakasza tízévi börtönt állapit meg legnagyobb büntetésül. Az a körülmény azután, hogy a eértett felkérte a tettest az élésre, illetően a megsebesi- tésre, lehet enyhítő körülmény s az egy hitó szakasz legteljesebb alkalmazásával hat havi börtön is lehet a büntetés. — Volt olyan eset is prakszisomban, amikor a tettes pénzért megfojtott egy nőt, aki előbb átadta neki a pénzét: „Itt a pénzem, öljön meg, meguntam az életemet". Ez is a 282. szakasz alá esik. A Fischl-ilgyben azonban, a mostani helyzet mellett az az érzésem, hogy a királyi ügyész a 279. szakasz alá eső lopással párosult szándékos emberölés miatt fog vádat emelni. Lehetségesnek tartom, hogy a tettes olvasta a lapokat és azokból vette a felkérésre való öl és védekezésé t, bár kétségtelen, hogy a sok biztosítási kötvény mellette szól. — Számolni kell itt azután eigy modem bűncselekménnyel, a biztosítási csalással is, amelynek az utóbbi időben több érdekes esetét láttuk. Ui Steinherz-eseta Dolomitokban Milánó, április 10. Brixen és Bozen, a mai Bolzano között a múlt héten egy hegyszftka- dákban eszméletlen férfit találtak. Bevitték a brixeni kórháziba. Miikor magához tért, elmondta, hogy Günther Ernőnek hívják, 'berlini mérnök, két héttel előbb jött üdülni Brixembe. Kiránduláson volt, mikor két csavargó megtámadta, vasdoronggal fejbevágta, azután kirabolta és a szakadékba taszította. A kórházi orvosoknak föltűnt, hogy Günther sebesülései aránylag jelentéktelenek és a mérnök mégis eszméletlenséget szimulált. Közölték ezt a gyanújukat a brixeni csendőrséggel, mely jelentette az esetet Berlinbe és ott megindult a vizsgálat. Az a gyanú merült föl, hogy biztosítási csalás történt A vizsgálat megállapította, hogy Günther mérnök, akinek nagy adósságai varrnak, nemrégiben baleset ellen nagy összegű biztosítást kötött Berlinben. Azután Olaszországba utazott. Mikor ez az értesítés Brixenb e érkez ett, a csend őrs ég valla- tóra fogta Günthert és rövid tagadás után beismerte, hogy színlelte a rablótámadást s igy akarta megszerezni a biztosítási összeget, hogy adósságait kifizethesse. A berlini mérnököt letartóztatták és az eljárás befejezése után ki fogják szolgáltatni a német büntető hatóságoknak. A kuntapolcai vasgyárban minden csendes... 150 munkás elvesztette kenyerét s a gyár gépeit végleg leszerelik Rozsnyó, április 10. Néhány nap óta szomorú munka folyik a kuntapoleai vasgyár telepén: romboló munka, az egykor virágzó vasgyár végleges leszerelése. Ezzel a szomorú munkával ismét lezárul a sajó völgyi imar lassú, de biztos elsorvadásának egyik kiáltó fejezete. A kuntapolcai vasgyár, mely a Tatrabanka tulajdonát képezte, a szállítási anomáliák, & perifériális helyzetbe való jutás és a dezindueztriáló politika következtében hosszabb idő óta nehézségekkel küzdött és szubvencióra szorult. A legutóbbi tárgyalások, melyeket a bank a kormánnyal a szubvenció kérdésében folytatott, nem vezettek eredményre, ezért a Tatrabanka vezetősége elhatározta az üzem beszüntetését és a gyár teljes likvidálását. A Robotni-cké Noviny jelentése szerint a gyári berendezést a Witkowitz-vasmüvek vették meg és a demontáló munka már április eíső napjától folyamatban van. A lebontási munkálatok érthető leharagoltságot keltettek a gyár kenyér nélkül maradt munkásai körében, annál is inkább, mert ezt a munkát a witkowitzi vasmüvek messze vidékről hozott munkásaival végeztetik. Mint a szociáldemokrata Robotnické Noviny jelenti, az erőszakoskodások megelőzése végett Kuntapoloá- ra negyven csendőrt vezényeltek ki, de semmi rendzavarás nem történt, úgyhogy a csendőr- eéget hamarosan vissza ie vonták. A kenyér nélkül maradt munkásság küldöttséget menesztett Pozsonyba a Tatrabanka igazgatóságához, hogy a munkásoknak végkielégítést kérjen. A .küldöttség egyúttal Országh tartományi elnököt is fölkereste és a tartománytól is segítséget kért a munkanélküliség által tragikusan sújtott Kuntapolca számára. A gyáriizem beszüntetése százötven vasmunkás szájából ütötte ki a mindennapi falatot. Normális körülmények között a gyár háromszáz munkaerővel dolgozott. A munka nélkül maradt vasmunkások sorsát az is súlyosbítja, hogy az egész Sajóvölgyön nem találhatnak sehol munkaalkalmat. * el. Héttőn kezdődik meg a düsseldorfi Fantom szenzációs bűnügyének tárgyalása Düsseldorf, április 10. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársának távirati jelentése.) Hétfőn reggel kezdődik meg az utóbbi évek legszenzációsabb bünpöre a düsseldorfi esküdtszéken. A vádlottak padján Kürtén Péter ÜL, a düsseldorfi tömeggyllikos. Ennél szenzációsabb bűnügyet a háború utáni tizenhárom esztendő annyira gazdag kriminalisztikai krónikája a Haarmann-eset óta még nem jegyzett föl. Mint emlékezetes, azoknak a. gyilkosságoknak és gyilkossági .kísérleteknek a sorozata, amely 1929-ben és 1930-ban Düsseldorf lakosságát rémületben és az egész világot izgalomban tartotta, csupán 1930 májusában derült föl és a hatóságokat többé-kevésbé a véletlen vezette a düsseldorfi Fantom nyomára. Ekkor ugyanis a düsseldorfi rendőrség egy levelet kapott kézibe, amelyben egy cselédleány barátnőjének elmesélte borzalmas élményét, elmondta, hogyan jutott egy gyilkos támadó kezébe. A rendőrség a levél adatai alapján uj erővel vetetté magát a nyomozás munkájába és hamarosan letartóztatta az akkor 47 éves Kürtén Péter bányászt. Felesége, aki elválva élt urától, megőrült, amikor megtudta a szörnyű valóságot, hogy az ő férje a hirhedt düsseldorfi Fantom, Kürtén Péter 1883-ban született a Rajna melletti Mülil'heimben. Már 16 éves korában elitélte a bíróság, 1905-ben pedig, amikor 22-ik évét töltötte be, hétévi fegyházbüntetést kapott, majd 1916-ban ismét néhány évet mértek reá. 1930 májusában bekövetkezett letartóztatásáig tizenhétszer volt már büntetve, tehát a tipikus bűnözők sorából való. Letartóztatása után egyik bűntény a másik után hallatott magáról és olyanokat is magára vallott, amelyeket egyáltalán nem ő követett el. Ez a taktikája azt a célt szolgálta, hogy a vizsgálatot megnehezítse. Tényleg rendkívül lassan haladt előre a munka és igen nehéz volt összegyűjteni a bizonyítékokat Kürtén ellen. Ezen bizonyítékok egyike úgy hangzik, mintha egy detektivregény szerzője irta volna a borzalmas történetet. Egyik áldozatának föl- boncolása köziben a boncoló orvos a koponyában egy ollónak letört hegyét találta meg. Kürtén lakásán tényleg találtaik egy letört ollót s a letört ollóhegy pontosan odaillet az olló végéhez. Ez az egyetlen bizonyíték, ami tökéletes és erre a bizonyítékra tört meg Kürtén és kezdte meg vallomásait. Kürtén hosszabb idő alatt állott pszibiateri megfigyelés alatt. A pszihiáterek teljesen beszámíthatnak nyilvánították, aki minden tettéért felelős és igy Kürtennek kilenc gyilkosság, hét gyilkossági kísérlet és húsz gyújtogatás miatt kell felelnie az esküdtszék előtt. A tárgyalásra rendkívül sok tanút idéztek meg, a szakértők vallomása is sok időt fog igénybe venni, úgyhogy " az izgalmas pör több, mint két héten át fog tartani. A Prágai Magyar Hírlap eredeti tini oltásokban számol be a nagy pör eseményeiről.
