Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-25 / 70. (2587.) szám

1961 március 28, menta. «PRSSSlMAfifcSRHIRLSÍ^ Schreiber pokoli nyugatommal, nevelve vallja be a gyilkosság minden részletéi Budapest, műreius 24. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Schreiber kihallgatása, a rendőrségen tegnap a késő esti érákig tartott. Kihallgatásával a gyil­kosság minden részlete tisztázódott. A rend­őrség feleslegesnek tartotta a tervbevett Heruád-uccai helyszíni szemle megtartását. A rendőrség megtalálta Sehochmann Már­ton ékszerész személyében azt a fiatalem­bert, akinek fényképét Nagy Mária az ágy­ban csókolgatta és aki miatt Schreiber a nőt megfojtotta. ValOo másától függ annak bizonyítása, hogy Schreiber szer ele mfél tés- böl ölt-e, vagy sem. Schreiber vallomása során elmondotta, hogy Nagy Máriától két évvel ezelőtt kisfia született, aki azonban vörhenyben meghajt. A vallomás e részié. téné>l a* eddig cinikusan nevetgélő Schrei­ber meghatottságában elsírta magát. A rendőrség ma hirdette ki Schreiber előtt a letartóztatásj végzést, amely szerint dacára Schreiber vallomásának előre megfontolt szándékos emberölés címén helyezik letar­tóztatásba. Schreiber különben sokban ha­sonlít Erdélyi Bélához, pokoli nyugalom­mal vall és vaH'Jomá6a közben állandóan mosolyog. A reáüs kulturmunka jegyében zajlott le a SzMKE országos bizottságának komáromi ülése Komárom, március 24. (Saját tudósítónktól.) A Szlovenszkői Ma­gyar Kultur Egylet egyre jelentősebb ténye­ző SzlO'vensakó magyar kultúrájának meg­tartásában s előbbrevitelében. Hogy ez így van, mutatja a Komáromiban, a központ he­lyén megtartott országos bizottsági ülés is, melyen a SzMKE országos vezetőségének tag­jai megjelentek, hogy bizonyságot tegyenek arról a kulturmunkáról, melyet a SzMKE fő­leg a falusi nép körében, de "a városi kultúra emelésében is kifejt. Vasárnap, március 22-én délelőtt 'tartotta a SzMKE országos bizottsága ülését a komáro­mi kultúrpalota káptártermében. Az orszá­gos bizottság tagjaiból nagyszámban jelen­tek meg: Jankovios Marcell dr. elnök, Aiapy Gyula dr. főtitkár, Ssijj Ferenc dr. főpénztá­ron dr. Peílerné-Feszty Edit, az ógyallai szervezet elnöke, Gidró Bonifác, Gaál Gyula dr., Fülöp Zsigmond, Dosztál Jakab, Harmos Károly, Vaskó Imre, Herczegh István, Kovács Alajos, Witausek Károly dr., Vásárhelyi Ká­roly, Baranyai József drM Sárossy Etele, özv. Kiss Endréé, Spitzer Béla, Lakatos Károly, Gödör Kap. János, Szomibathy Viktor és mini messziv endégek Iglóról Förster Lajos. Sze- pesmánd széniről Csáky Mihály s még szám o­sán. Jankovics Marcell dr. lendületes elnöki megnyitójában üdvözölte a megjelenteket, külön a Szepesség küldötteit s arról szól, hogy a magyarságnak sajátmagának kell kul­túráját megerősíteni, faji összetartozását megtartani, még e neíhóz gazdasági válságban is. A SzMKE lelki rádiója egész Szlovefnszkő- ra elküldi hullámait s a magyar kultúra je­gyében tartja össze a magyarságot. Förster Lajos nyug. bányaigazgató, iglói kiküldött üd­vözli a gyűlést, majd Alapv Gyula dr. főtit­kár olvassa föl tartalmas, mindenre kiter- jeszkedő titkári jelentését az elmúlt év mun­kájáról. Jelentette, hogy ezévben nagy lendü­lettel indult meg a SzMKE kulturmunkája s Komárom, Pozsony, Esztergom, Nyílra, Nóg- rád, Gőmör megyékben egyre több keíyicso- port alakult, de van szépen működő szerve­zete Iglón is s most al almit meg a bodrog­közi' kerület. összesen hetven helyiesoportja van az egyesületnek, körülbelül háromezer taggal, ezek száma egyre szaporodik. Előadásokat, összejöveteleket, színdarabokat rendezett majdnem minden fiók, -a tagok tagdíj-illetmé­nyéül szánt „Magyar Vasárnap" harmadik száma most hagyta el a sajtót. Agilis mun­káról érkezik jelentés mindenünnen, melyet a komáromi központi iroda irányit. Majd a múlt-évi zárószámadás s az idei költségvetés került tárgyalás alá. Aiapy Gyula dr. indítványára megalakítja a bizottsági ülés a >%MKE tu­dományos szakosztályát s elhatározza ne­gyedévenként megjelenő folyóiratának, a „Nemzeti KuHurá“-nak megindítását. Turchányi István indítványára akciót indít a SzMKE a magyarországi könyvek behozata­lának engedélyezése iránt. Elhatározza az ülés, hogy a SzMKE városközi művészeti és népművészeti kiálitásokat, előadóestéket rendez. Mécs László az ősz folyamán a SzMKE rendezésében tartja sziovenwzkói sza-valókör- utját. Még apróbb folyóügyeket tárgyalt az ülés, melyet Jánkovícs Marcell dr. zárószavai re­kesztettek be. Nem ábrándozásra van a ma­gyarnak szüksége, hanem optimista, reális munkára. E reális munkának záloga, elsősor­ban a SzMKE s a tradíciókat összekapcsolva « modern haladás gondolatával sikerre visz- szüik a magyar kultúra ügyét. As ülés végest**! a ftendégek negtoJki* tették a Jókai Egyesület gazdag muizeumi gyűjteményeit, könyvtárát, képtárát, Jókai- szobáját s termeit. o Janfeovics Marcell székfoglalója a komáromi Jókai Egyesületben. Komáromi tudósítóink. jelenti: Janfeoviics Marcell dr., a pozsonyi ToMy Kör elnöke s a budapesti Petőfi Társaság t-agja, vasárnap dél­után tartotta székfoglalóját a komáromi Jókai Egye­sületben. Sziijj Ferenc dr. ügyvezető elnök meieg szavakkal üdvözölte a Jókai Eg’yeeuije't itl-uezlns tisateletó tagját, Aiapy Gyula dr. főtitkár kiváló tudással ismertette Jankovics Marcell Érói működé­sét, majd maga Jankovrós Maanelll ült a* eiőadó- eaaftailhoe a a közvetlen elmondott beszéd eleven erejével adta elő egy mai magyar életbő! vett, na­gyon szép novelláját A kiváló Írót lelkesen ünne­pelte a megjelent előkelő közönség. (*) Palotai Vilmos é* Kálix Jenő budapesti hangversenye. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A forrpontját elérő, zsúfolt bu­dapesti hangversenyszezon csillogó nevei­nek sorából kikapom ezt a két, nekünk nagyon kedves és ismerős párgai magyar ne­vet: Palotai Vilmos és Kálix Jenő. E sorok írója, bármennyire szivörömest számol be budapesti őszinte sikerükről, el kell hinni neki, hogy teljesen elfogulatlan. Azok előtt, akik Palotai Vilmos és Kálix Jenő művésze­tét ismerik, akiknek alkalmuk volt őket hal­lani, nem is kell ezt bizonyítgatni. A zene- akadémiát csaknem zsúfolásig megtöltötte a közönség és olyan lelkes volt, hogy sehogyan sem akart belenyugodni a műsor végén és több ráadás után abba, hogy a hangverseny véget ért. A nagyszabású, komoly feladatot követelő műsoron Chopin, Bach, Beethoven, Bartók, Debussy, Ravel, Dvorzsák, Popper müvek szerepeltek. A pesti kritika Palotai rendkívül finom, kulturált hangszerkezelését, gordonkajátékának, tónusának édességét 'és lágyságát dicséri, a csiszolt csel lehangol, me­lyen átüt egy esztétikusán kifinomult érzel- messég. Kálix Jenőről, mint egy minden mo­dorosságtól mentes kitűnő pianistáról emlék­szik ineg, akinek kiegyenlített játékstílusa, magas intelligenciája és hibátlan muzikalitá­sa ezúttal is a valódi elhivatottság üdítő va­rázsát árasztotta. Kálix Jenő legközelebbi ön­álló hangversenyén ezek a kvalitások min­den bizonnyal még pompásabban fognak ki­bontakozni. Komoly művészi körökben ér­deklődéssel és örömmel várják Kálix önálló szereplését. (Sz. E.) (*) Maanheimer „PaI8stina“ című darabjának nagyszombati előadása. Nagyszombati tudósítónk jelenti: A „Brit Trumpeldor“ egyesület nagyszom­bati csoportjának rendezésében a városi színházban előadásra került Mannheimer Gr. darabja, a „Pa- lástina", A háromfelvonásos színmű a Palesztiná­ban élő zsidó kolonieták életéről szól. A műkedve­lők a szerepeket nagyszerűen adták elő és a közön­ségre a kiváló szinészgárda benyomását tették. A legjobb alakítás a zsidó koloniata leány, Recha volt, akinek szerepét Spitzer Jolán nagy művészet­tel játszotta végig. Lily asszony szerepét Schick Aliz játszotta, akinek bájos megjelenése , talpra­esett játéka a közönséget minduntalan tapsra ragad tatta. Mirjam, egy telepes felesége szerepét Gut- steln Józsa játszotta, akinek csengő hangja és biz­tos fellépése növelte a darab sikerét. A férfi fősze­repe, Lésért, Guttmann Márton adta elő, aki kétség­telenül a legnagyobb sikert aratta. Fellépése, be­szédmodora valóságos művészt állított a közönség elé. A többi szerepet Reichenthál Jenő, Spitz Vil­mos, Antmann Ernő, Gutsein Gyula, Kopeinlg Jenő ée Frledmann Béla játszották, akik szintén bebi­zonyították, hogy művészei a mükedvelésnek. Az előadás iránt rendkivüli érdeklődés nyilvánult meg. Telt ház hallgatta végig és az előadás után szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a műkedvelőket. Ajs előadás megrendezése körül nagy érdemei vannak Hcflpern Hanna úrnőnek* (*) Szitnyai Zoltán: Aranykarika. Egy káé fiú eposz*. A kié Hegedős Lulué, akiben kiváncsi ceo- dilkozás indul meg a felnőttek élete felé, mert úgy * érzi, hogy azoké az élet legteljesebb játéka. Mohó I sietésesel részese akar lenni ennek a játéknak. Be- 1 lefigyel a nagyok titokzatos világába, beszélgeté­seket les el, függönyök mögé kutat, melyek eddig ismeretlen tények világát zárták el előle. Mennél többet lát, annál ijedtebb félelemmel szorul el a- szive. Lassan elmaradoznak tőle a gondtalan gyer- l mekség örömei. A szülői ház alapzata már megreo­■ dűlt s diiledezőben vannak falai. Végrehajtók jön- . nek-mennek a Hegedős-házban. Az apa, valamikor gazdag nagyur, nyugalmazott főispán, a fuldoklók k végső erőfeszítésével viaskodik. Az anya ugyan látja már a feléjük száguldó végzetet, de néha még- . is magával ragadja urának optimizmusa., aki szaka­datlanul terveket kovácsol, vállalkozásokba kezd, újabb kölcsönökkel tapasztgatja a régit s muió ' gondtalanságot varázsol életükre. Ilyenkor újból ■ hisznek és remélnek. Mig egy nap Hegedős Kálmán i maga is bevallja, hogy nincs tovább, ő elveszett ember. A kié Luíu véletlenül tanúja lesz annak is. amikor az apából feljajdul egy régi és be nem telje­sült szerelem panaszszava. Már reményet-vesztett ember, aki életének összeomlásáért ezt a boldog­talan szerelmet teszi felelőssé. Nemsokára bekövet­kezik a Hegédős-'há.z teljes összeomlása, amit az apa már meg nem ér. És itt kezdődik az anya hősi élete, aki panasztalanul vállalja elhibázott életük I mindén következményét. Harcol a hitelezőkkel, ad­digi háztartásuknak igényes kereteit lebontja % las­san sor kerül az ősi ház eladására is. Luíu akkor i még csali tizenöt éves, de többé mégse gyerek már. 1 Megtanulta, hogy amit izgalmas játéknak nézett, az szenvedésekkel teli ée véres valóság. Óraadást ' vállal, hogy ezzel is könnyítsen édesanyja gond­jain. A kötelesség és felelősség tudata férfivá avat- i ja a kisfiút. Ott áll a kiüresitett lakás ablakában, amikor az utolsó butorszállitó szekér gördül ki a kapun. Egy régi elfeledett jáfcékkarika pattan le a kocsiról. Kié uccafiu kapja el és hajtani kezdi a le- , bukó nap felé. Valamikor ő játszott ezzel a kariká- 1 val. Nézi s úgy tetszik neki, hogy a lebukó nap [ fényében ezinarannyá válik s mind nagyobbá tágul ' a rozoga fakarika. Mennél inkább távolodik, annál nagyobb és ragyogóbb a. visszaemlékezésben. El- , múlt gyermekkorának soha visszanemtérő játékkari- 1 kaja. Aranykarika. Ez a regény a békeévekben ját- j szódifc le. Eseményekben gazdag történéseit a . múltjára visszatekintő férfi meghatódott lírája fűzi . össze. Kibontakoznak benne a gyermekiélek titkos [ sejditései és szorongó érzései. A gyermek sajátos . és külön világa, melyet láthatatlan és át nem hafcol- . ható fal választ el a nagyok életétől. És e világ fölött, mint komor boltozat, egy felvidéki úri csa- i iád összeomló élete. Szenvedések és gyötrődések, : melyeket aggódva vesz át a gyermekszív, de a ■ gyönge kéz nem tud elsimítani. Élesen felrajzolt • alakok sokadalma, hol az öröm. hol a meghatódás : könnyei között. S ezeken felül az anyai önfeláldo­zás rajza ez a regény, mintha írója hódolatit akarta volna leróni az anyai szív örök jósága előtt (*) Meghalt egy fiatal magyar saobrássmüvéef. Budapestiről jelentik: Kaszáé MM'ós fiatal saoforász- , művész tegnap reggel rövid szenvedés után 24 éves koráiban eílSniuyt Nemrégiben végezte el a képzőművészeti főiskolát Idén a Kovács szalőn- ban álMitott ki, tavaly az Urast múzeumban volt kollektív kiállítása. A tehetséges szobrászművész­ben a jövő egyik reménységét látták. Külföldi ösz­töndiaira első helyem jelölték. A szépen indult kar­riernek most tüdőgyulladás vetett véget. (*) Schmidt Viktor szerzői estje Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: Schmidt Viktor, a fiatal tehetséges zeneszerző tartotta szerzői estjét Komáromban vasárnap este, a Kultúrpalota díszter­mét zsúfolásig megtöltő közönség előtt. Mint a hires komáromi Dalegyesület karnagya, máris sok szép sikerre tekinthet vissza, dacára annak, hogy egyúttal ő a Dalegyesület legfiatalabb tagja is. Ezúttal önálló szerzeményei egész sorával lépett a közönség elé s bemutatkozása, müveinek művészi interpretálása a legteljesebb siker jegyében történt. Fiatal zeneszerző még, a klasszikus szerzők hatása itt-ott föllelhető rajta, melodikájában klasszikus szerzők utjain halad, harmonizálásában modern. Szeret szövegeket megzenésíteni, hajlandósága az illusztratív zene felé vonzza, de tiszta muzsikáin is meglelhetők már egy kibontakozó zenei tehetség jegyei. Bevezetőül Szombathy Viktoru tartott ismer­tetőt a fiatal szerzőről, keresve az utat, amelyen egy mai zeneszerzőnek haladnia kell, megmutatva azt a nagy differenciát, amely napjainkban a mu­zsika világában ie elénk tárul, dilemmába kerget. A müeorszámok során először orosz szerenádot adott elő Thököli Gusztáv hegedűn, Keszthelyi Nelli zongorán. Molecz Margit énekmüvésznő beteg­sége miatt az énekszámok elmaradtak ugyan, ds a Kosztolányi s Kiss József verseket mély érzéssel, bravúros ezavaló-teohnikával adta elő Basilides Iván e a szöveg kisérő zenéjét a Thököli-Keszthelyi; duó muzsikálta el művésziesen, finoman. A Dal­egyesület énekkara adta elő „A szegény vándorló legényből 6&óló románcot « Schmidt Viktor tanú­ságot tett nemcsak arról, hogy nagyon jó karnagy, hanem arról is, hogy maga is hangulatos, hatásos, jó összhangban irt karénekek szerzője. Majd ismét a ThököH-Keszthelyl duó recitálta mély érzéssel a szerző egy hangulatos szerzeményét, a Melodie Melaucholique oimüt s utolsónak a zenekari együt­tes lépett dobogóra, hogy Thököli Gusztáv vezeté­sével elmuzsikálja a szerzőnek a bécsi keringő­pályázatra irt többtételü darabját, a „Nosztalgia. C-moll keringő“-t. A fiatal szerző oevrejének egész alapbangulata a melankólikus, elégikus lélek világa. Ennek jegyében születtek szerzeményei. Karének- szerzeményei szélesek, bátrak, itt-ott még zenekari hatásokat nem tudott leküzdeni. Dalai finom hangu­latúak, fülbemászók. A közönség sokáig s lelkesen ünnepelte a legfiatalabb komáromi szerzőt. |i az itt léoÖ Legszebb a taoasz a pesti korzón ... oz itt léoÖ Bristol Szálló uj rendszere a közönség tetszé­sét megnyerte. SRapi 12’— OVért kaphat —• a szoba fekoésétöl függöleg — la­kást és elsőrendű teljes ellátást. Oöjjön, próbálja meg és mindég csak hozzánk fog szállni. Bristol Szálló ^udapesí-^unakorzó. (*) Hangolás éa áthangolás a* élő torokban. Londoniból jelentik: A hangosfilm művészednek egyik legfontosabb problémája a hang megfelelő elmélyítése, miután a tapasztalat szerint a mély. sötétszinezésü hang sokkal jobban érvényesül a filmeken a magas orgánumnál. Az amerikai ének- mesterek uj rendszert dolgoztak ki, amely bízó nyoe határok közt lehetővé teszi a ezopmmak mezzoszopránná, a tenornak baritonná, ©öt basszus­sá való átalakítását Érdekes példaként hivatkoz­nak John Gi'Ibert esetére, kinek magas falséit hangját férfiasán zengő baritonná hangolták, mig Charles Rogers az uj kiképzés után oly mély hasz - szusiiaingot kapott, hogy térfogata Saíljapiu skálá­jánál egy egész hanggal mélyebb. A nőknél uz uj rendszer a hang színezésén kívül a rekedtség nyo ­mainak eltávolítását is eredményezi, amit állítólag főként a torokázmok megl aratásával érnek eL (•) Francia újság a magyar Iparművésztró! Párásból írják: A „La Revue Moderné Ifllueliróe dee Árts el de la Vie“ című nagy francia művészeti folyóirat legújabb számaiban külön cikket szentel Heibáng Ferencnek, a magyar iparművészeti fő­iskola igazgatójának. A cikket a lap műkráitókuss C. de Cordis irta, Igen szép tanulmány ez nem­csak Heibáng Ferenc munkásságáról, hanem általá­ban a rntgyar iparművésze bróL Megírja a francia kritikus, hogy 1880-ban kezdődött meg a magyar iparművészet nagy fejlődése, akkor, amákosr a ma­gyar Éparmüvészeti főiskola megalakult. Egy dánra-- big a német, osztrák és francia: ijpaimüvésBöt irányait követte a magyar iparművész^ hamaro­san azonban szakított ezzel a kozmopoliüzmufisal és * magyar népművészet elemeiből táplálkozott. A magyar iparművészet ma teljesen egyéni speciá­lis értéket jelent világviszonylatban 6s. A bútor­tervezéstől a kis plasztikáig, a plakátgnafikától a. kerámiáig mindenben elsőrangút és egyénit produ­kálnak a magyar iparművészek. Az utóbbi évek nagy nemzetközi iparművészeti kiállításain meg­érdemelten nagy sikert aratott mindig a teljese® eredeti és stílű magyar iparművészek AZ IVÁN-SZINTARSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN: Szerda: Muzsikus Ferkó, (Kiss Ferenc vendégfeL s léptével). Csütörtök: Az elcserélt ember. (Kiss Ferenc vendég­felléptével). Péntek: János vitéz. Operett. Szombat: A vén gazember. (Rózsahegyi Kálmán vendégfelléptével). Vasárnap d. u.: A nőtlen férj. Vasárnap este: A cigány. (Rózsahegyi Kálmán ven- dégfelléptével). A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA GALÁNTÁN: Szerda: Sisters, Csütörtök: Katica. Péntek: Lila test, sárga sapka- Szombat: Viktória. Vasárnap: Pesti család. Hétfő: Csodabáf. Kedd: Viktória. Szerda: Huszárfogás. Április 4-én Léván megayitó-előadá©: Alvínd huszárok. POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Ha sir a hegedűm. AZ UNGVÁRI URÁNIA HANGOSMOZI MŰSORA: Március 25-ig: Magyar népdalverseny és Mécs-est, Március 26—30: Cs. és k. tábornagy. (Buríau). A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ALFA: őfelsége a szerelem. (Nagy Kató, Ledérei-.) AVION: A Dreyfus-pör. (Német beszélőfilm.) 4. hét. FÉNIX: A forróvérű város. (Br. Helm.) 3. hét FLÓRA: Az élet kereke. — A halálból kimentve, KOTVA: A szenvedések ntja Rio felé. (Néniét b.-f.) LUCERNA: Marokkó. (Marlene Dietrich.) 3. hét, MACESKA: Vége a dalnak. (Liáné Haid, W. Forst.) METRÓ: Olympia. (Molnár F., német bes&élőíüim.) TASSAGE: Mese * benzinliutr^I. (L. Harvey.) SVETQZQ.B; A kacagó asszony. (Beli. besaélőElm J 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom