Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-10 / 57. (2574.) szám
%RSCAI-Ma<A&^:H!Wí5!> bií" ....tt1—* bá n élüuk. Csak az iíteai magyar kultúra mostoha sorsát bizonyltja az, ha ilyen talentumok a véka alatt maradták ée a középiskolás tankönyveken kívül (melyek tudományos súlya rendszerint kevés) Orbán további müvei az íróasztalban szorultak. Ez épp oly szomorú jelenség, mint az, hogy egy Szerényi Ferdinánd ruszinoyelvü kéz;'piskótában végzi magyar (!) kulturmunkát. Orbán publikációiból a tudományos élet mostoliasága mellett csak egy — különben kitűnő — nyelvészeti cikksorozatára emlékszünk, melyben többek között a magyar betiirendszerben a kettős jegyű mássalhangzók helyet a „haőekes“ betűjelzés célszerűségét ahmgoztatta. Nem akarunk vitába szállni Orbánnal tudományos értéke és rangja felöl, csak azt az egyet kérdezzük meg tőle: ő maga is saját magát tartja a legrn élt óbbnak arra, hogy a Csehszlovákiában élő és működő magyar tudósok gárdájából az első helyet éppen ő kapja? Kéí emberéletet oltott ki egy Imiid mészároslegény, hogy nyolcszáz kommá birtokába jusson Kettős rabíógyilhosság egy magányos csehországi erdésztahban — A nyomozás során hoszonnégy éra alatt kinyomozták a gonosztevői Prága, március 9. Slíbovie község közelében, a falutól mintegy egyki kuné ternyire fekvő erdészházban pénteken kettős rablógyllkosság történt, amelynek Preisler Henrik 67 éves nyugalmazott erdész és 57 éves felesége esett áldozatul. Fölíedih a bűntényt Szombaton délután féltiárom óra tájban fölkereste az erdészházat egy Syne-k Aloj-zia nevű sliboviei asszony, aki bejárónő volt az erdészeknél, hogy Pfeisloméinak segítségére legyen a takarításban. Mikor kopogtatására nem kapott választ b miután meggyőződött róla-, hogy a ház ajtaja be van zárva, abban a hiszermhén. hogy Preislerné elment és az erdész — aki aggkori elgyengülésben szenvedett, úgyhogy alig tudta elhagyni a betegágyat — nőin képes ajtót nyitni, nyugodtan eltávozott. Egy óra múlva újból eljött, de most már nem elégedett meg azzal, hogy kopogott, persze hasztalanul, hanem körüljárta a-z erdészlakot s betekintett a hálószoba ablakán. Egyetlen pillantás elegendő volt ahhoz, hogy tisztába jöjjön a helyzettel: az ágyban megpiílantota az öreg erdészt véres arccal. Synekné erre elszaladt a faluba a bíróhoz, aki elbeszélése nyomán azonnal értesítette a csendőrséget. Két csend őr őrmester ment ki az erdészházba. Mivel az ajtót zárva találták, létrán fölmentek a padlásra s onnan lemásztak a lakásba. A padlás lépcsője alatt ott találták Preisler- nét arcával a föld felé fordulva a első pillantásra nyilvánvaló volt, hogy bűncselekménynek esett áldozatul. Tarkóján véres ieb tátongott, ugyancsak hasonló sebeket állapítottak meg az öreg erdészen. A nyomok beszélnek A nyomozás azonnal megindult a kettős gyilkosság ügyében. Megállapították, hogy az öreg házaspárt "baltával gyilkolták meg s azután a lakást kifosztották. Az asztalok fiókjai, szekrények adtai tárva- nyitva voltak, a lakáéiban óriási rendetlenség uralkodott. Pénteken este a bejárónő öt óra tájban hagyta el a lakást, Preislerné este nyolc óra tájban szokott lefeküdni. Mivel az ágya bontatlan volt, a gyilkosság csak este öt és nyolc óra között történhetett. Az ajtó mellett egy kést találtak, amelyhez szalámiszelet tapadt. Ez arra engedett következtetni, hogy vagy a gyilkos kopogtatott be a lakásba s Preislerné. aki éppen vacsorázott, még késsel a kezében ment ajtót nyitni, vagy pedig az asszony valami neszre fölfigyelve, utánanézett a zaj okának. A gyilkos ezért előbb Preislernévd végzett, majd bement a hálószobába s a magával tehetetlen erdészt gyilkolta meg. Preislerné, mint a boncolás megállapította, védekezett. mert jobbkeze el volt törve. Megállapítást nyert, hogy a rablógyilkos zsákmánya mindössze nyolcszáz korona készpénz volt, Preisler nyugdija, amelyet a legutóbbi napokban kapott kézhez. Ezerötszáz korona volt elrejtve a konyhában, de a gonosztevő ezt az összeget nem találta meg. A zen kívül eltűnt az erdész eziistórája eey aranylánccal s egy éleden töltött forgópisztoly, amely zsinóron az erdész ágya fölött függött. Abból a körülményből, hogy mindkét áldozaton több súlyos sebet ejtett a gyilkos, a csendőrség arra következtetett, hocry a gonosztévő csak olyan ember lehetett, aki személyes ismerőse volt az erdészpárnak, mert csak az a gonosztévő crvilkol ilyen brutalitással, aki attól fél, hogy áldozata életben ma rád s elárulja nevét. Azoukivül erre mutatott az is, hogy megtalálta a szobában elrejtett pénzt. Elíünt a mészáros fia és hiányzik egy fejszéje A gyilkos szerszámot nem találták sehol, a gonosztevő nyilván elhajította az erdő sűrűjében. A csendőrök erre abból a föl tevédből indultak ki, hogy a falubeliek közül valaki keresni fogja a fejszéjét. Betértek Matejka slíbovici mészároshoz is. aki ugyan nem tudta megállapítani, hogy sok fejszéje közül egy elveszett-e, de megemlítette beszéd közben, hogy húszéves József fia, aki egyúttal segédje is, péntek óta eltűnt' Énre & ceeadőrök rafegparanoeoHAkj bőgj; * mészáros számlálja össze fejszéit s valóban megállapította, hogy egy hiányzik. Ezek a körülmények súlyos gyanuokoknak bizonyultak. Átkutatták az eltűnt fiatalember dolgait. Levelezéséből kiderült, hogy ismeretséget tartott fenn Synek asszony 17 éves leányával, alti. jelenleg a Prága mellen Zbraslavban van alkalmazva. A faluban megállapították, hogy a fiatal Matejka, aki kisebb lopási ügyek miatt már több Ízben büntetve volt, , feltűnően sárga szhiü felső kabátot vett ki a falubeli szabótól. Ezt a kabátot péntek este a közeli Chlumec- ben látták egy fiatalemberen, aki bérautón az állomásra vitette magát, hogy elérje a prágai gyorsvonatot. Ebből arra lehetett következtetni, hogy Matejka Z bras lavba m ént. .4 sárga babái A zbraslavi csendőrség megállapította. hogy Matejka a péntekről szombatra és a szombaíAz átalakulás, amelyet a borzalmas világháború maga után vont, a gyermek nevelése terén minden országban különböző reformokra vezetett. Arra hivatottak és illetéktelenek részéről is javaslatok tétel lek uj nevelési módokról, mintha az eddigiek elvetendők volnának. Még soha nem foglalkoztak annyit a. gyermeknevelés kérdésével, mint ma, amikor oly súlyosak a felnőttek problémái is.A gyermek nevelése az ő kuhuT mi Melyéhez való alkalmazkodásban álljon. A háború pedig éppen ezen míláeut változtatta meg, amelyhez gyermekeink nevelése szempontjából céJ- tudatos módszerekkel alkalmazkodnunk kell. Az alábbi közleményemben ezen nevelési módszerek alapjait képező oly kérdésekkel fogok foglalkozni, amelyek az iskolakötelezettség korában lévő gyermekre vonatkoznak. Ez a kor a hatodik évvel kezdődik, amikor már óvodába küldhető a gyermek és betöltött tizenkettedik évvel végződik, amikor a gyermek a rendeletek értelmében a felsőbb elemi iskolai osztályokat is elvégezvén: iskolakötelezettségének eleget lett. Minél súlyosabbak a felnőttek problémái, annál nagyobb a jelentősége a gyermek nevelésének, vagyis életünk azon idejének helyes mederben való vezetése, amelyet gyermekeinkben újból átéltünk és, amely őket előkészíti és felvértezi az élettel való nehéz harcra. Amit a szervezetnek a helyes táplálkozás jelent, azt teszi az idegrendszernek a helyes nevelés. A haladó kultúra az idegrendszerre káros hatást gyakorol, amely már gyermekeinknél aggasztóan mutatkozik és éppen azért kell a gyermek nevelésére különös gondot fordítanunk. Már csecsemőkorban he!I megkezdődnie a rendszeres nevelésnek! A szülők rendes körülmények 'között beérik azzal, hogy saját tapasztalataik és a gyermekkorukra való visszaemlékezéseik alapján nevelik fel gyermekeiket. Normális szülők normális gyermekeinél ez tényleg lehetséges is, hiszen az emberiség története is azt bizonyítja, hogy az emberek arégi világban minden segédeszköz nélkül is-kitünően nevelődtek. A helyzet tényleg egyszerű, ha a gyermekek ugyanolyan külső körülmények között nőnek fel, mint a szülők. Olyankor a szülők gyermekeinek nagyszüleinek nevelési módszereit veszik át. Az első szövődmény akkor keletkezik, ha a szülők gyermekeiket sokkal kedvezőbb feltételük között nevelhetik íol, mint amurok köról vasárnapra virradó éjszakát egy ottani szállóban töltötte el. Matejkáuak azonban már csak hült helye volt. Fölkeresték kedvesét, aki bevallotta, hogy a fiatalember nála járt és ezüst karkötőórát ajándékozott neki, majd elutazott Prágába azzal, hogy meglátogatja barátját, aki a prágai drágonyosoknál szolgál. A csendőrök erre beutaztak Prágába. Vasárnap este hét órakor jutottak be az 1- Szá.mu lovasezred laktanyájába. Az inspekciős altiszt v issza cm' ékezett arra, hogy valami sárga kabátos civil KrejcsiJc közlegény után tudakozódott. Krejcsík véletlenül az ő osztagából való s ezért meg tudta róla mondani, hogy rendszerint a kurlini IIdsmann-vendéglőbe szokott járni. A vendéglőbe egy detektív ment. Az udvaron összetalálkozott egy csendőrőrjárattal. A detektív bement a vendéglőbe, valami ürügy gyei kihívta Krejcsiket és megmutattatta vele Ma tejkát. Hozzál ép ett és a törvény nevében letartóztatta. zött ők nevelődtek. Az ilyen szülők nem ismerik a mértéket, amelyet jólétükben gyermekeikkel szemben felhasználhatnak. Olyankor szoktak orvoshoz fordulni, akinek alkalma nyílik a mai, modern gyermeknevelés elveibe az illető szülőket bevezetni. Senki sem kételkedbe tilt abban, hogy haladást jelent, ha a gyermek tágasabb és világosabb lakásban nőnek fel és ha nagyobb jólétet biztosítanak nekik: fehérneműt, ruhát és fürdetést stb illetőleg. Ma tudjuk, hogy a csecsemő és gyermekhalandóság a jobbmóduak- nál sokkal lcisebb, mint a szegéuyebb neposz- tál ynál. Ezen különbség oka főleg a jobb segélyforrásokban leli magyarázatát, amelyeket a jobbmód uak a csecsemő és gyermekeiknél igénybe vehetnek. Hogy az iskolás gyermek nevelésének irányelveit közelebfbről megismerhessük, szükséges a helyes kiinduló pontra Ls tekintettel lennünk és ezt akkor tesszük, ha az első élel- években való gyermeknevelési feladatokat felelevenítjük. A gyermek nevelését illetőleg az első életévben a vezető szempont a kis baba nyugalmának a biztosítása lgyen. A gyermeket tehát a felesleges izgalmaktól leéli megóvnunk. Érvényes ez már a normális gyermekre, de még fontosabb követelmény az ideges szülők gyermekeire nézve. Az első fontos nevelési szabály a rendszeres időre való szoktatás. Ezt a gyermek táplálkozására vonatkoztathatjuk elsősorban. A rendszeres táplálkozási időt és a szükséges szüneteket minden gyermeknél be kell tartanunk. Nyugtalan gyermekűéi ennek keresztülviteléhez bizonyos akaraterőre e.;z s ség. A táplálkozási szünetek bevezetése azonban nemcsalt egy fontos étrendí szabályt, hanem egyúttal a gyermeki ösztön legyőzésének első nevelési módját jelenti. A gyermek táplálkozása még más irányban is alkalmat nyújt a nevelési rendszer bevezetésére. A gyermekek közül sokan — látszólag — több táplálékot bárnak el, mint amennyire tényleg szükségük van. Ha tehát a gyermekre bizzuk azt, hogy mennyit egyék, akkor az többnyire arra vezet, hogy a maximumra szokik. Az u. n. nagyevőknek a tultáplálása a niértéktelenségre való nevelés eredménye, amelynek kezdetét sokszor már az első hetekre, vagy hónapokra vezethetjük vissza. Különösen olyan szülők követik el ezen nevelési hibát, akik egyedül is sokat esznek és gyermekűk tápl^ékezUkségJetét illetőleg öröklött tulajdonságot látnak, 2t hamisan ápolt nagy Á modern gyermeknevelés irányelvei Irta: Hubschmann Zsigmond dr. gyermekorvos Eperies Matejka valósággal megdermedt, majd szótlanul követte a detektívet a rémdőrigazgatóságra. Rövid vaVatás A kihallgatás egész kurta volt: Matejkánál töltött forgópisztolyt, ezüst zsebórát, aranyláncot és 100 korona készpénzt találtak. A nadrágon a térd &hiU sötéf foltokat veitek észre. Matejka sokat nem beszélt. A revolverről és az óráról, valamint a láncról azt mondja, hogy az övé. A gyilkosságot tagadja. Ma átszállítják Slíbovicba, helyszíni szemlére. _____ 1931 március 10, kedd. A gyilkos vallomása Ma délelőtt depresszió jelei mutatkoztak a letartóztatott Matejka Józsefnél kevéssel rá vallomást tett, amelyet egyelőre fönntartással keli fogadni. Matejka azt állítja, hogy Preisleréket gyerekkora óta ismeri. Az öreg erdésztől fegyvert akart vásárolni, de az erdész vonakodott a puskát eladni. Négyszáz korona megtakarított pénze volt és péntek este elhatározta, hogy újból megkérdi Preislert, nem adná-e el neki a fegyvert. Egyúttal be akart menni az erdőibe is fáért s ezért vitte magával a baltát. Az erdészlakot zárva találta, kopogott. Preislerné nyitott neki ajtót, kezében revolverrel. Az asszony szó nélkül rálett. Ez annyira fölizgatta, hogy a baltával fejbevágta az asszonyt. Az asszony a földre zuhant. A jelenetet a szomszéd szoba nyitott ajtaján keresztül látta a beteg Preisler és rákiáltott: „Mit csinálsz?*4 Matejka erre föl indulásában még többször rA- eujíott az asszonyra fi azután négy baltacsapással agyonütötte az erdészt is. Majd sebtében magához vette az asztalon heverő pénztárcát, amelyben hatvan korona volt, az órát és a láncot s a haldokló Preislerné kezéből kivette a revolvert. A lakást kívülről bezárta. Bement a közeli Lovciceba, onnan Ohlu- mecbe és úgy utazott Zbraslavba. igényekben. Azon tapasztalati tény, hogy a gyermekek megbetegedésük esetén annál ellen állóbbak, minél mértékletesebben táplálta!?, arra késztet bennünket, hogy már az első életévben mértékletességre kell a gyermeket nevelnünk. Az első életévben a lelki nevelést illetőleg a legfőbb feladatunk az legyen, hogy minél kisebb igényt támasszunk a gyermekben. Ezt könnyen érthetjük el olyan gyermekeknél, akik az első év vége felé még nem járnak, de nehezebben befolyásolhatók azok, akiknek helyzetvállozíatásaik alkalmával módjukban van számos uj benyomást szerezniük. A járó gyermek kívánságait is, korlátozhatjuk, ha nem engedjük mindenüvé szabadon mászkálni és mindent megfogni, eltépni stb. A gyermeket már ilyenkor kell az önuralom fogalmára rávezetni, amely elsősorban abban áll, hogy nem adunk neki mindent, amit kiiván és nem engedjük meg mindig azt cselekedni, amit akar. Ha a gyermekek teljesületlen kívánságuk miatt a földre vágódnak, kiabálnak, kézzel és lábbal hadonásznak, akkor az nem különösen élénk terperamentumo'kat, hanem rossz nevelésüket bizonyltja. Az önuralomra való neveléssel együtt jár a gyermeknek az alárendeltség fogalmával való megismertetése. A gyermek feljebbvalóját ismeri meg abban a személyben, aki indokolatlan kérését visszautasítja, vagy akinek parancsára cselekedni kell. A gyermek korai önuralomra való nevelésének igen nagy szerepe van nemcsak a kis baba lelki, hanem a testi működései érdekében. Ettől függ a gyermek tisztaságra való neveié* sének eredménye. Rendes körülmények között a gyermek az első év végéin, vagy a második esztendő kezdetén szükségleteinek elvégezésére való ingerét eleinte egy arra oktatott hanggal, később szóval jelzi. Olyan gyér emeli, éknél azonban, akiknek az önuralomra való nevelésük nem kielégítő, a későbbi korban a már megtanult eme képességük sokszor elvész. Így tapasztaljuk, hogy a már előzőleg megbízhatóan tiszta gyermek, újból nappal és éjjel is kis csecsemő módjára benedvesíti magát. Az ilyen gyermeknél mindennemű figyel mezetetés és büntetés hatástalannak bizonyul, mert az önuralomra való helyes nevelés elmulasztását már pedagógiai utón pótolni többé nem lehet. Olyonkor megfelelő orvosi segítséggel a gyermek beteges akaratgyengeségét kell legyőzni. A nevelés és nz egészségi állapot azon két tényező, amely a gyermek jellemének a kifejlődését befolyásolja. A gyermek jellemének a fejlődése tehát már a kis csecsemőkorban kezdődik. Egészséges csecsemők mindig vidámak és tréfálkozásra hajlamosak. Igen sok csecsemő helyes megfigyelése irtán arra az álláspontra kell helyezkednünk, bogy ,A komolyság az embernek nem veleszületett tu- lajdiixusájja,"^ (Folytatás következük.) fi
