Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-07 / 55. (2572.) szám
1931 március 7, nonthat II megvalósult álom Irta: Bárdosa* Eugénia Kicernykoíáibaa. furcsa leánykáinak mondták. Magába vonult kié teremtés volt. Szive miaden szeretetét a bábuira pazarolta. I>e nem a se- lyemruhás, bo&ro&hajuak. után repesett. A nénikéitől eldobott, félszem ü, töröttlábu kis ruta- tat ölelte nagy ragaszkodásai magához. Alig győzte őket bepólyázni, soriba lefektetni, fölöttük virrasztani. — Még nem aludt el mind: — próbált ellen-kezűi, amikor elhívták. — Mi szeretnél lenini? — kérdezték tőle néha. — Mama —• felelte szemrebbenés nélkül —, és sok-sok gyerekein lesz! — Tehát férjhez fogsz menni! — .Nem, béri nem kell egy sem! A bácsiknak vastag hangjuk és szak álluk van! Persze, kinevették. Ifjúsági évei a céltudatos törekvés, lankadatlan szorgalom jegyében telt ed. Végre katedrára került, szembe sok fitosorru, ssalagcsok- ros kisleánnyal. 8 amíg a grammatika rejtelmeibe vezetgette őket, ajka egyre mosolygott. Egy álomképet látott fejük fölött. Egy népes gyervuekszoibát. Apró, kisehb-nagyobb csemetévé', köztük már egy latint is hadaráiszé diáké, irhával. Igen, igy lesz egy napon" De az álom megvalósulása sokáig késett. Végre találkozott az élettől. Daliás levente volt. Valóiban tetszetős maszk! Tollboforétás csákóját mindenesetre a hódító Tartkredek öntudatával . viselte. Halottak napján együtt mentek ki a temetőbe. A bejárónál a férfi gyertyát és virágot vásárolt. Egy elhagyott sir ötlött szemükbe, öregasszony pihent alatta. — Az én szegény anyám is már nagyon öreg. Talán nemsokára tőlem távol ilyen elhagyottan fog valahol pihenni. Ennek a gondolatára világítsuk ki ezt a sirt! Milyen gyöngéd, melegszívű emíber! —- gondolta a leány. A virágok fázósan dideregtek a sírokon á bágyadt égbolt alatt. De hiába, jártak a halál birodalmában, a leány lelkében az élet himnusza csodáé melódiáiban zengett. Hiszen oldalán haladt az. aki az élet kápráztató értékelt látszott igémi neki. A férfi elő resietett, A leány gépiese© követte. — Mit keresünk itt? Itt csupa gyermekeiről: vannak! A férfi megáldott két kis körött. „Itt nyugszik árpád ka, élt 4 évet“ Jfct nyugszik Erzsiké, élt 2 évet.“ Kik ezek? Ismerte őket? A férfi szótlanul rátüzdelíe maradék virágait ée kivilágította a két kis sári is. Azután a leány keze után nyűit. — Majd ha maga az én drága kis feleségem lesz, úgy, mini most, minden halottak napján kijövünk ée kivilágítunk két ilyen kis wrí. S azután azt fogjuk képzelni, hogy * mi saját kis gyermekeink pihennek ott. A leány egy pillanatig rábámult. Azután föí- sikoltott leikéből a megdöbbenés. — Minő gondolat! De nekem nem kellenek gyermeksirok! Én, én ólő, egészséges, kacagó babákról álmodom! — Hová gondol, kis szentem? Legyen esze! — csitította, a férfi. — Mennyi gonddal jár a gyermeknevelés! És mennyi küzedelemfoe kérői már csak egy pár gyermekcipőiké meg- 6zérzése is! Mint valami hüllőtől, borzalommal fordult élj tőle. Azután temetett. Hosszú, kínos hónapokon j keresztül temette ezen egyetlen vonzalmát, j Végre elhantoita. E! is feledte. Azután tovább tanított. Mimiig lelkesen, mindig mosolyogva. De egyszerre csak jött a nagy világégés. A kertészt elűzték esem etef ócskái mellől. Pedig annyi odaadással öüitözgette. nyesegette azokat. Ott állt a bejárónál, tétovázva, vájjon vám- j dorbotot ragadjon-e? Krétafehér arccal bámult a horizontra, ahová odarajzolták az emberiség legborzalmasabb mondását: Halandó, mondj le minden reményről! LehM-e, merjen-e uj célkitűzésre gondolni? Jóságos, ősz főpanroal ül özemben. Az élet- szentség glóriája lengi körül. Hangja fáradt. De tekintetéből a mélységesen szánakozó, krisztusi szeretet sugárzik. — Nézze, a szegény kis árvák otthon nélkül maradtak. Tenni kellene értük valamit. Akarja? Vállalja? — Akarom! Vállalom! S ezzel kezdetét veszi az emberfölötti viaSkodáé —. a niooosel. De az Ég könyörületes. Áldó jobbját nyújtja az emberi iparkod ásnak. Segít T3teremteni a semmiből a mindent. A puha kenyeret-, a fütött szobát, a meleg ruhát. Oh, a szeretet még a sziklából is vajat tud köpűilni! Mert az Ég könyörületes. Megtnlpalt cipőket hoz haza a cipész. — Hány pár eiipő is áll rendelkezésünkre a tél küszöbén? — 112 pár, — hangzik a jelentés. S amint egy percre eltűnődik, hirtelen hangosan fölkacag. Eszébejut az az egy pár gyor- mekcipőcsike, amelynek beszerzési gondja a/ny- nyira megriasztott egy férfit! Este ott lépked a szőke, ha,ma fejecskékkel telek in tett ágvaeská-k között. Az egyik kis árva ■ölnevet álmában. A másik nyöszörög. Ezt betakarja. Amazt megnyugtatja. Ma.j<l egy á^y- V)z lép. Ott alszik a bgkbgbb. a legkedvesebb, '.mint* egy percre fölemeli, hogy fekvőhelyét megigazítsa, gyermek testének drága terhével ránehezedik. A fiúcska szeme csak egy percre nyílott meg, de mei ismerte. Bágyadt mozdulatKurtyák törvényjavaslata az autonóm Ruszinszké alkotmányáról A javaslat szerint a kormányzó egyúttal a minisztertanácsnak is tagja — Az öt évre választott 45 taga szojm által kozott törvényeket a köztársasági elnök és a kormányzó írná alá Prága, március 6. A képvi&előház, tegnapi ülése kapcsán Kurtyák János ruazloázkói képviselő a ruszin autonóm földműn hússzövetség nevében törvényjavaslatot nyújtott be Ruszi/hszktó autonőmiájánaik életbeléptetéséről. A javaslat szer int Podkarpatszka Rusz a csehszlovák köztársaság keretién belül önálló egységet képez s a csehszlovák állam egységével összeegyeztethető legszélesebb autenómiát élvezi.. Az állaim egységét biztosiírja a csehszlovák köztársaság területének oszthatatlansága, a közös államfő, a közös parlament, az egységes állampolgárság, továbbá a közös külügyminisztérium, hadsereg, pénzügy, érme rendszer, vám, posta, vasút, bányászati jog s a közös alkotmány- törvények, melyek különben Podkarpatsaka Rusz önálló állam jogi helyzetét garantálják és pedig abban az értelemben, hogy PodkarpaJszka Rusz kormányzója egy úttal a es oh szlovák köztársaság kormányának is tagja. A törvényjavaslat a ruszin népet áHamnemzetté deklarálja, mely egyenlő jogú a csehszlovák nemzettel. Eu- szlnszkó fővárosa üngvúr lesz. A közös nemzetgyűlésbe Ruszinszké tizennégy képviselőt és hét szenátort küld ki. A ruszinsakói határoknak Szlovén szkó oroszlakta részeire való kiterjesztése után a törvényhozók száma arányosan emelendő. R-u- szinszkó eme nemzetgyűlési reprezentánsai a nemzetgyűlés tagja Inaik jogaival és kötelességeivel bírnak, azonban nincs joguk szavazni oly ügyekben, melyek a podkarpatszka-rusai szojm jogkörébe tartoznak. Az autonóm ruszinszkói alkotmányos élet főszerre a szojm lesz, melyeik a pedkarpatszka-ruszi szojm jogköré- lasztójog alapján öt esztendőre választanak és negyvenöt tagból áll. A s®ojm határoz minden nyelvi, közoktatás- ügyi és vallási kérdésben és a helyi közigazgatás kérdéseiben. Jogában áll törvényeket hozni, melyek a kisebbségi jognak a saintger.rnai.ni béke szerződés szerinti megfelelő végrehajtását és ellenőrzését célozzák. Ha a szojm által hozott valamelyik törvény ellen tétben van az alkotmánnyal, vagy kétség támad egy ilyen törvény érvényessége felől, akkor * 20 Már 1914 sktibtrilsi sí® volt Pisán! Is a mi prágai jugoszláv kávét beszélgetése sorai a csehssievák- jugoszlév korridorral Prága, március 6, Kramer jugoszláv követ Benes pártjának, a cseh nemzeti szocialista pártnak hivatalos lapjában, a Ceské S!óvóban vezércikket irt Masaryk elnökről. A cikkben érdekes visszaemlékezést közöl a csehszlovák-jugoszláv korridor gondolatának 1914-ben való föl merülés érők „Soha sem felejtem el Masaryk professzorral való találkozásomat 1914 októberének egyik zimankód napján Masaryk prága-lelnai szerény Lakásán — ttja többek közt Kramer követ. — L&i- ba-chból hívtak akkor Prágába. Masaryk tanár föl volt készülve külföldi útjára és Svájc bői üzeneteket várt legintimebb munkatársától, Benes tol. Azonkívül objektív képet akart nyerni a délszláv helyzetről. Főleg a szlovének érdekelték, hogy vajon a szlovének odajllanak-e a szerbekkel és horvátokkal való egyesülés gondol tata mellé g Jugoszlávia mellett vannak-e. Legjobb meggyőződésem alapján azt mondottam, hogy a döntő pillanatban a nemzet szlovén része is a nemzeti gondolat mellé fog állami, sőt Jugoszlávia és Csehszlovákia leendő határiról i a kél országot összekötő korridorról t önálló államéi*tünknek szétoáiha. taUan egységéről beszélgettünk. Masaryk hangsúlyozta előttem, hogy a harc hosszú le&z és ige© sok és súlyos áldozattal fog járná s azt tanácsolta, hogy a be’ső fronton mi is alaposan átgndolt munkába kezdjünk". Intergeliád® az isszkormányhoz s Sziovenszftőü levő római katolikus egyhizvagyon szabad használata fö:öu gyakorolt sérelmes fcgrmáRyfeiGgyCet tárgyában Beadták; SzQUft €éza dr. nemzetgyűlési képviseld és társai Az 1930 január 30-án kelt 45168 29. sz. [ kormány rendel et szerint a római katoli-! kus egyházv&gyont — tartozzék az akár | nagy, akár kiájavada 1 otmiioz — a miuisz- j iertanáes eagcúeiye és jóváhagyása nélkül. sem eladni, sem pedig megterhelni nem j szabad. Nem érinti ez a rendelkezés a protestáns és egyéb vallásfelekezetek vagyonát. Az említett rendelet alapján az igazságügyininisztér ily értelmű utasítást is küldött már valamennyi telekkönyvi hatósághoz. E-z a rendelet, amely az annyira hangoztatott demokratizmus ellenére a kato- lisokkal szemben külön elbánást statuál — különösen Szlovenszkóra nézve — teljesen jogtalan és csak arra alkalmas, hogy a katolikus vagyon jogi természetének prejudikáljon. Jogtalan ez, akár ha a kormány a magyar király kegyúri jogai utódjának tekinti magát, akár — ha ez csakugyan igy is volna — már azért is, mert: amíg Magyarország apostoli királyának és az ezáltal felhatalmazott vallás- és közoktatás- ügyi miniszternek a hatásköre csupán a tál kulcsolja át nyakát s egy édes gyermekesé kik al ajándékozza meg. —• Jól aszol, fiacskám? — Jól, édes anyukám! Gondosan vl.ssz.afektéri. Tekintete mégftgy- szer véglgfiiiktók az alvó táboron. Aztán egy hálatelt mosolyt küld a .magasság felé. Megvalósult a .régi, szép álom! nagy javadalmakra (püspökségek, káptalanok) szorítkozott, — amint azt a magyar kir. Kúria 1908 március 20-án hozott 81. sz. döntvénye taxatíve is felsorolja, — addig a csehszlovák kormány azt valameny- nyire kiterjeszti, jóllehet az idézett magy. kir. kúriai döntvény a magánkegyuraság alá tartozó plébániákra vonatkozólag nyíltan kimondja, hogy ezek jogügyleteihez a magánk egy ur és a megyéspüspök jóváhagyása elegendő, az 1895. évi XLIII. t.-e. 20. paragrafusa pedig csak az újonnan keletkezendő vallásfelekezetekre vonatkozik, amit az a törvénycikk 7. paragrafusából kitűnik, amely kimondja, hogy a min- deunwmü törvények s eddigi rendelkezések a róm. katolikusokat, gör. keletieket, protestánsokat, unitáriusokat és zsidókat illetően továbbra is érvényben maradnak. A róni. katolikus vagyonnal szemben való intézkedés, amelyben Magyarországon bizonyos esetekben a vallás- és közoktatásügyi miniszter mint helyettem szerepelt, az apostoli királynak a római apostoli Szentszéktől mint főkegyurnak engedélyezett volt személyes joga. Igaz, hogy az egyházi nagy javadalmak ott még most ifi az elidegenítés és megterhelés eseteiben a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyását, igénylik, o* azonban csak azért maradt meg, mivel Magyarország — ha jelenleg királya nincs is — még ma is királyság és erre való tekintettel a magyar püspöki kar előterjesztésére a* ilyen kérdésekben alkotmánybíróság dönt. A szojmhozta törvényeket a köztársaság elnöke és a kormányzó Írja alá. Ezeket a törvényeket a ruszinszkói törvények és rendelitek tárában hirdetik ki. Podkarpatszka Rusz hivatalos nyelvét a szojm állapítja meg a saini-gennaioi béke- szerződés, az alkotmánytörvény és a nyelv- törvény alapján. A nemzeti kisebbségek nyelvének használatára vonatkozólag az alkotmány törvény 128- és a nyelvtörvény 2. és 5. .szakaszai irányadók. A Podkarpatszba Rusz területén besorozott haton anion r-ekat lehe tőleg úgy osszák be, hogy szolgálatukat Podkarpatszka Rusz határain belül szolgálhassák 1b. A ru-szin- szkóí katonák külön jelvényt kapnak s az állam színei mellett zászlóikon Podksr- patszka Rusz színeit is használják. A törvényjavaslatot Kurfyákon kívül az országos keresztényszocialista, a magyar nemzeti, a szepesi németek, a német iparos, a német nemzeti és német nemzeti szocialista pártok törvényhozói is aláírták. a római apostoli Szentszék ehhez beleegyezését adta. A csehszlovák köztársaságban azonban az egyházi javadalmakra vonatkozólag egyedül csupán az egyházi törvénykönyvnek az intézkedései érvényesek, melyek pedig igen szigorúak lévén, a katolikusoknak a kormány gyámkodására semmiképp szükségük nincsen, sőt erre vonatkozólag a modus vivendi sem tesz neki engedményt Hogy a kormány hatáskörét a róm. katolikus kis egyházjavadalmakra is kiterjesztette, talán azért történt, mert a régi Ausztriában megvolt a politikai hatóságoknak — ami azonban csak a jozefinizmus maradványának ekinithető — a felügyeleti joga ezek fölött is és ezt a jogot a történelmi országokban, mint az államion- dalát előtt Ausztriához tartozott területekben — akár jogosan, akár jogtala n ni — még ma is gyakorolják. Azonban ennek az intézkedésnek Szlovenszkó és Rinzin- szkó területére való kiterjesztése legföb jebb elnézésből történhetett meg. Elismert jogszabály az, hogy a kormány csak olyan rend eletet adhat ki, amelynek alapjául törvény szolgál. Már pedig —- amig a törvényhozás a történelmi országok és Szlovenszkó törvényeit nem unifi- kálta — aminthogy ez a konkrét esetben még meg nem történt — addig a szóban- forgó rendeletnek Szlovenszkó és Ruszin- szkó területére történt kiterjesztése teljesen önkényes, törvénytelen és jogtalan és pedig tekintet nélkül arra, vájjon nagy vagy pedig kis javadalomról van-e szó, ha* nem egyedül az egyházi törvénykönyv intézkedéseinek kell ezekben irányadóknak lenniük. így is azonban jogot ehhez a kormány csak ngv nyerne, ha a római Szentszék ehhez beleegyezését adná. Fentiek alapján kérdjük az összkormányt: hajlandó-e haladéktalanul intézkedni, hogy a csupán katoÜkns érdekeket sértő fenti törvénytelen kormányrendelet érvényessége Szlovenszkó és Podkarpatská Rus területén hatálytalanittassék és ezekben az országrészekben a törvénves jogrend e tekintetben helyreállittassók? Kiáradt a Sajó és elöntötte Miskolc határét Miskolc, március 6. A megáradt Sajó több helyen elöntötte az országutakat ée a réteket * különösen Putnoknál és Sajókaza község mellett lepte el a környező területet. Az ár több gazdasági épületet elpusztított. Az árvíz elérte Miskolc határát és elbontotta a repülőteret, a Fleiischl-féie eodronygyúrat, a Fried féle gépgyárat és elragadott két kotrógépet, amelyek közül az egyik eleülyedt, a másikat pedig zátonyra vágta. A Sajó patak szintén megír ad t ée elöntötte a Flor-tanyát. A lakók csónakokon és tutajokon közlekednek. A Hernád. tv a Boldva patak szántén megáradtak. A hirtelen bekövetkezett hideg ée fagy ma délben csökkentette az árvizveezedelniet. 4
