Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-31 / 75. (2592.) szám

© <PR&GAW vYAO^ARHIRIaAI» l&Ul inárciua 81, Ircéd. — Megfizetünk KrynicAért! Krynicán tudvalevőleg a lengyel közönség feltűnő antipáti&val viselkedett Csehszlovákia válogatott jéghokkeysIáival szemben. Markovit© (Jugoszlávia) Galegatti (Olasz). Az olasz finis© megszerzi a poartgyőzelmet. Erdélyi megsérül A következő pár a csehszlovák Samee és a magyar Erdélyi. A küzdelem első hét perce állóharc, egyáltalán nincs akció és erélye­sebb birő közbe is avatkoznék. Végre Erdélyi valamihez kezdeni akar, de hirtelen lelan­kad a jobbkarjá és elereszti ellenfelét. Samee átkapja és tussba viszi. Erdélyi válla kimar- jult és kórházba szállítják. Tovább nem mér­kőzhet ik Kusnetz (Észtország) Möchol (Németország). A német jobb. Tussra megy és pár terreben négyszer emeli ki ellenfelét és sza'ltózik. A negyediknél ön tussba kerül. — Glans (Svéd­ország) Seszta (Ausztria). A 6. percben Sesz- ta megsérül, de átkötött derékkal dolgozik tovább. A svéd pontozással győz. — Jörgen- ssen (Dánia) Massop (Hollandia). Egyenlő el­lenfelek. A dán pontozása jobb. Középéül y. Johansson (Svédország) KuHissar (Észtor­szág). A svéd világbajnok gyakran szabályta­lan karcsavarással dolgozik és Radvány birő többször figyelmezteti is. A pontozás a svéd győzelmét adja, aki állandóan támadott. — Cruppioni (olasz) Galuszka (Lengyel). Az olasz óriás pár terreben kifordifja és tussolja ellenfelét. Cséphadaró kezei polip módjára dol^znak. Kofekinen (finn) Krámcr (német). A finn nagy fölényben van, de szabálytalan karforgatással fekteti két vállra ellenfelét a 13.11. percben. — A csehszlovák Prybil a kö­zönség dörgő tapsviharában a 7. percben átrán- tással tussolja az osztrák Stíedlt. — Kavals (Lettország) — Glusac (Jugoszlávia). A lett pa­rádés szupléval hiába hozza ellenfelét és a hi­dat betöri. A nagyközép-csoport: PelHnen (Finn­ország) — Petersson (Lettország). A finn erő­vesztő volt és csak a második fordulóban kezdi meg a versenyt. Bemutatkozása nagyszerű. A 6.17. percben váratlan csípődobássál tussolja ellenfelét. — Metzner (Jugoszlávia) — Pointner (Ausztria). A favorit osztrák váratlanul két- váilra kerül az 55. másodpercben. — Vogedes (Németország) — Vávra (Csehszlovákia). A né­met a parterre-ben ruládjával és szupléjével előnyt szerez, amit Vávra a közönség viharos donyeje dacára nem tud kiegyenlíteni. Ponto­zással győz a német. Svenson (Svédország) — Neo (Észtország). A világbajnok a 14.54. percben betöri ellenfele hidját. ,, Nehézsúly: Gehring (német) — Donáti (olasz). A német a 12.10. percben rutáddal tus­solja ellenfelét. — Wesíengreen (svéd) — Viik- berg (észt). A két nehéz ember ugyancsak élénk harcot viv, amelyben mindvégig a svéd jobb. Pontgyőzelem. — Úrban (Csehszlovákia) meg­érdemelt pontgyőzelmet arat a lett Lvejnieksen. Könnyüsuly: A norvég Dahl pontgyő­zelmet arat az olasz Molfinon. — Kratoohvil ugyan pontgyőzelmet szerez a svéd Karlsson fölött, de ez a pyrrhusi győzelem, őt hibapontja lévén, nem menti meg a kieséstől. — Vali (észt) — Maki (finn). Az észt mesteri munkával a 4.55. percben tussolja ellenfelét. Finnt ilyen mó­don még nem fektettek le nemzetközi arénán. — Speriing (Németország) — Bajorok (Lengyel- ország). S,periing a 14.05. percben betöri ellen­fele hidját. A légsuty második fordulója Az első pár kedélyes küzdelem. A húszéves lengyel Ganzéra küzd az öregebb, rafináltabb és fürgébb olasz Nizzolával. Egymást dobálják az újságírók padjaira, csupa forgás, lendület. igyekezet, de minden tulgroteszk, úgyhogy a közönség állandóan derül. Viharosan biztatják az olasz, akit végül is megérdemelten hirdet­nek ki pontgyöztesnek. Kitör az újabb botrány Szekta körül A magyar Szekfü és a francia Francois kerül sorra sorsdöntő küzdelemre. Szekifünek egy hi­bapontja van, a francia pontvesztés nélkül in­dul. A francia ál Iáhelyzet ben rosszabb és húzza az időt. A pár terret várja, ahol nagyobb erejé­vel remél pontokat szerezni. Egy szabálytalan dobással azt hiszi, hogy pontelőnybe is kerül és az utolsó négy percet állandóan a szőnyegről való kifutásban tölti. A finn Penttala három­szor figyelmezteti, de amikor megismétli ezt a menekülést, a bíró leküldi a szőnyegről és Szekfüt enun­ciálja győztesnek. Persze óriási tüntetés, hogy a nagy szövetséges • egy birkózójával Prágában ilyen sérelem esett. Hanba! hanttá! — zug, mint a förgeteg, megint füttyszó és megismétlődik a szombat esti za­vargás. Az ügy a versenybizottság elé kerül, amely a Figyelem I Figyelem I Cigányzenekar Berki Lajos prímás vezetésével naponta játszik a Batex étteremben Praha 1., Revoluíní tffda la, a Kotva palota mellett Sottferrain. Soutearrln. Milyen Amerika kultúrpolitikája ? Kornis Gyula előadása a budapesti Magyar—amerikai Kereskedelmi Kamara ülésén bíró határozatát érvényesnek fogadta el. Utolsó párnak a csehszlovák Nios birkó­zott a evén Tuvenssonnal. Nics nem tudott me­nekülni a kieséstől. A svéd hidiba hozta é© a 8. percben a hidat betörte. Zombori tussal győz A hétfő délelőtt a pehelysúly küzdelmeivel kezdődött. Első párnak a lengyel Dorvag és a Zombori állott ki. Zomborinak föltétlenül tussos győzelemre volt szüksége és ezt meg is szerezte. Ellenállhatatlan lendületű támadásával a hato­dik percben tussolta ellenfelét. — A favorit finn PiUajamakl a 3.15. percben 'betöri az olasz hidját. — A német Haering a francia Moílet-t hidba hozza és a hidat a 8.50. percben betöri — A Maudr—Schack-mérkőzésben a csehszlovák olimpikon csak pontozással győzött a dán fö­lött. A megismételt mérkőzés Most uagy meglepetés. Szekfü nyúlánk alak­ja tűnik fői a dobogón és a másik sarokban teg­napi ellenfele, Francois. Kihirdetik a tényállást. A franciák kierőszakolták, hogy a verseny- bizottság döntése külön jury d’appetle elé kerüljön. A jury hétfőn reggel versenye előtt ülésezett és elrendelte a mérkőzés újból való megvívását. Most a svéd Rabén a biró és lengyel meg osz­trák a pontozó biró. Szekfü a parterreben kéfo szer hidba viszi áléiról ellenfelét, pontelőnyő- ket szerez és megérdemelten győz, de egy hiba­pontjával többje van, mint a tegnap esti jogos győzelme után. A kisközép-sulycsoport: A welter­sulycsoport harmadik fordulója kerül ezután sorra. Nordling (finn) a 16.15. percben tussolja az olasz Galegattit, aki az egész mérkőzést a szőnyegen szenvedte végig. — A Samee—Glans mérkőzés a svéd fölényének jegyében játszó­dott le. De incidens itt is akadt. Glans ezemmel- látható fölényének ellenére a jugoszláv ponto- zóbiró Samee piros bokajelzőjének megfelelő­leg a piros zászlót emelte föl annak jeléül, hogy Samecet gondolja győztesnek. A jugo­szláv delegátusnak ez a faji szeretetből fakadt ítélete élénk derültséget és gúnyos felkiáltáso­kat váltott ki az északi hírlapírók és delegátu­sok táborában. — Kusnetz (Észtország) — Jör- genssen (Dánia). Az észt a 3. percben fölszedi ellenfele karját és tussolja. — Seszta küzdelem nélkül jut ponthoz a sérült Erdélyivel szemben. Középsuly: Johansson (svéd) — Grup- pioni (olasz). A svéd végig fölényben, a 12.37. percben tussolja ellenfelét. — Most következik a délelőtt legnagyobb meglepetése. A csehszlo­vák Prybil mérnök áll szemben a favorizált Kramerrel. Rövid állóharc után Prybil váratla­nul csiipődobást alkalmaz, amely sikerül és KrHaver az 55. másodpercben tussba kerül. — Kokkínén nagyszerű munkával a 3.37. percben tussolta Kavaíst (Lettország). Nagyközép súly: Még két mérkőzés volt a nagyközép-kategóriából a délelőtt folya­mán. Pellinen (finn) a 7. percben csavart csipő- dobással tussolja Gestwinsklt (lengyel). — Svenson nem sokat teketóriázik a jugoszláv Metznerrel, csipődobása már az 1.30. percben sikerül és az utolsó jugoszláv is elvérzik a sző­nyegen. A hétfő délután eredményei Hétfőn délután három óraikor folytatódtak a ver­senyek. A nagyközép csoportjából még egy el ő m ér - kőzés maradt délutánra, a Petcrsons (Lettország) —Vogedes (Németország), amely mindvégig a né­met nagy fölényének jegyében zajlott le, aki igy megérdemelten lett pomtgyőztes. Nehézsúly: Nyström (fen)—Donáti (olasz). Egyenlő erők érdektelen tologatásé. A bíráknak volt nehéz helyzetük, mert pontozni 6eun lehetett, ám éppen a gongütésre a fen térdre rántja ellenfelét és igy győz. — Gehring (Németország)—Viikbcrg (Észtország). Parterreből Gehring a 10.26 percben a nehézsúlyban riit'ke gyönyörű Hitzler-dobáfisal tussolta ellenfelét. — Wesfergreen (Svédország) — Urban (CSR). A svéd csak pontozással tudott győz­ni a 6®ivóson védekező csehszlovák elten, aki ki­esett. Légsuly: Lencht (Németország)—Szekfü (ma­gyar). Szekfü álló helyzetben jobb. többet íb tá­mad. le pontozása teljesen igazságtalan volt. (Az észt biró Szekfü javára ítélt, a csehszlovák ellene.) — Francois—Nizzofa, Az olasz és francia harca hal­latlan izgalmak között zajlott le. A mérkőzés egy nézőtéri botrány miiatt, amelyről lapuink más helyén számolunk be, hosszabb időre megszakadt. A jobb olasz hidba vitte ellenfelét e azt a 14. percben be­törte. Pehelysúly: Chiarl (olasz)—Zombory (ma­gyar). Zombory végig fölényben, de nem t/ud tus­solná. Az utolsó percben kétszer húzza az olaszt, de az akciót már nem lehet befejezni Pontozással győz Zombory, de ez már nem segít. Vele a magyar színek végleg eltűntek a küzdőtérről. Hosszú idők óta először történik, hogy egyetlen súlycsoportban sem jutott magyar versenyző a döntőbe. — Pihlaja- inaki (finn)—Maudr (csehszlovák). A finn klasszis- fölénye a parterreben döntően érvényesük Tuss- győzetem. Este hétikor a döntőkre került a sor. — Kvalifikált többség hiánya miatt elhalasztották Kassa város közgyűlését. Kassai szerkesztős égünk jelenti: Muttnyánszky dr. polgármester pénlek dél­után 5 érára hivta összo Kásás város közgyűlését, Budapest, március 28. A Magyar-Amerikai Ke­reskedelmi Kamara a Kereskedelmi Akadémia dísz­termében igen előkelő közönség jelenlétében üiléet tartott Aippocyi Antal gróf elnöklétével, amelyen Kornis Gyula országgyűlési képviselő tartott elő­adást Amerika kultúrpolitikájáról. A mindvégig érdekes és nagy hatást keltő elő­adásnak gondolatmenetét a következőkiben adjuk: — Mindem nemzet lelkének lényege és életfor­mája kultúrájában tükröződik, illetőleg abban a módban, ahogyan ezt a kultúrát tudatosan irányít­ja és formálja, azaz tágaibb érteleimben kultúrpoli­tikájában. Az ó- és újvilág szellemének különbségét plasztikusan úgy szemlélhetjük, ha összehasonlít­juk kuiiburpolitükájukat: vájjon mélyen művelődési eszmények, a szellem milyen életformád lebegnek szemük előtt? s milyen eszközökkel iparkodnak ezeket megvalósítaná ? Vizsgálatunk közben föld­részeken kell gondolkodnunk: bármilyen külön­nemű is az Unió 48 állama Newyorldói San Fran- ciscóig a gazdasági szerkezet, a politikai viselkedés s a műveltség színvonala szempontjából, mégis az American Spirit közössége magasabb leld egység­be zárja őket, másrészt akármilyen különböző, sőt ellentétes az angol, francia, olasz és német kuhura Európában, számos olyan lelki vonás fogja őket össze a kisebb nemzetekkel együtt felsőbb szinté­zisbe, melyek közössége alapján joggal beszélhetünk sajátos európai kultúráról és szellemről. A SAJÁTOS AMERIKI DEMOKRÁCIA — Mindannak a különbségnek, mely az európai és az amerikai iskolarendszert és kultúrpolitikát egymástól elválasztja, egy főforrása van: a sajátos amerikai demokrácia. Ennek pedig alapelve: min­den egyénnek egyformán meg kell adni a lehető­séget a benne rejlő szellemi erők teljes kibonta­koztatására, hogy a társadalomban azt a helyet foglalhassa el, amelyre tehetségei képesítik. A chamook egyforma megadása az amerikai demokra­tikus társadalmi szervezet erkölcsi alapja. Ezért az amerikai fin és leány 19 éves koráig fényesen felszerelt iskolákban teljesen ingyen szerezheti meg nemcsak az elemi ismereteket és készségeket, hanem a magasabb műveltséget is. Európai szem­pontból hihetetlen nagy az az összeg, améiyet a községek, városok az iskolákra, de egyéb köz­művelődési intézményekre is fordítanak. Tipikus az, hogy a községek összes jövedelmük 40—50 szá­zalékát áskolaügyre fordítják. Miért? Mért ezt tekintik a jövő nemzedék szempontjából a leg­hasznosabb befektetésnek, melyre őket a demokrá­cia alapelve is kötelezi: mindenkinek egyforma lehetőséget adná erői kifejtésére. A kollektív büszkeség fölemelő érzése fogja el a városokat, amikor abban versenyeznek, melyik emel minél több és fényesebb iskolákat. AZ AMERIKAI KULTÚRA SZAMOKBAN — Néhány statisztikai adat jól megvilágítja azt ez óriási munkát, melyet az amerikai közoktatás végez, egyszersmind fényt dérit ennek a száz húszon ötmilliós birodalomnak tervszerű és cél­tudatos kultúrpolitikájára. Az 1925 —26. évben a kisdedóvóba, népiskolába 23.127.102 tanuló járt nyilvános és magánközépfoku iskoláikat (Iligh School, tanítóképző) 4,132.125 tanuló látogatta. Az egyetemeknek és koilegeknek 767.263, a tanárkép­zőknek 270.206 hallgatójuk volt. Egyéb szakiskolák tanulóival együtt az Egyesült Államok tanulóinak összes 6záma: 28,678.861. Ez óriási tanulószámnak megfelelően az iskolák fenntartására fordított költség is hatalmas összeg: 2.744,979.698 dollár. Ebből a kisdedóvókna és népiskolákra másfélezer- milMó, az egyetemekre ötszázmillió jut. Jellemző, hogy a nagyrészt rezervációs területeken éló indiá­nok iskolázására is öt és félmillió dollárt költenek. Az amerikai lélekben sokkal mélyebb a társadalmi kötelezettség tudata, az áldozatkész szociális lelki­ismeret, a mecenáshangulat, mint Európában. A legtöbb egyetemük, kutatóintézetük, könyvtáruk, múzeumok etb. valamely adományozónak köszöni létét. Nevelésügyi intézményekre 1871 és 1926 közt 1.033,592.633 dollárt adtak az amerikai mecénások, akiket áthat annak tudata, hogy az igazi demokrá­cia sarokköve a nevelés. Csak az 1926-iik évben 126,873.032 dollár a magánosoknak iskolákra for­dított adománya. — Az európai éö az amerikai kultúrpolitika szembeötlő különbsége nem a népoktatásra vonat­kozik, mert hisz a népoktatás Európában is, a leg­több államiban 14—15 éves korig, egyetemesen kötelező. Az igazi különbség a középiskolában rejlik, mert ez Amerikában szintén ingyenes. Ebben rejlik az amerikai kultúrpolitikának az a demokratikus vonása, amely bármely ifjúnak in­gyen a mognsolbb műveltség forrásait is megnyitja s amelyre az amerikai demokrácia a legbüszkébb. Az amerikai ifjúság valóban él is a magasabb mű­velődés jogával: a középiskolákba járók száma 1890-től 1926-ig megtízszereződött. A háborút be­fejező 1918-ik évtől 1926-ig, tehát nyolc esztendő alatt majdnem kétszeres lett a középiskolai tanulók A középiskolákra 1918-ban még csak 162 müfötó dollárt költöttek. 1926-ban már majdnem 700 mil­liót. Az amerikai művelődésnek ez a hirtelen fejr lődési üteme az emberi kultúra történetének való­ban páratlan jelensége. — Az amerikai kulturpolitálkusok azzal vádolják Európát, hogy ennek kasztrendszere az alsóbb néposztályok elől elzárják a középiskolát. De ket­tőről megfeledkeznek. Először is, hogy az értelmi­ségi hivatások Európában jogosításhoz, oklevélhez varrnak kötve. Másodszor; Európában sincs senki megakadályozva abban, hogy a magasabb művelt­séget a közép- és főiskolákon megszerezze. Sőt egész Európa visszhangzik a szellemi proletariátus­ról való panasztól, az állástalan diplomások hatal­mas seregének veszedelme mint árnyék üli meg Európát. MI A HIGH SCHOOL? — De különben is az európai középiskoláknak részben más a célkitűzése és a szelleme: ezek ugyanis tudós középiskolák (Gelehrteusohulen), céljuk az általános műveltség megadása, mely alapul szolgál az egyetemi tanulmányokra. Az amerikai High School ellenben inkább praktikus életiskola, mely tanítási anyagában és szellemé­ben nem ez egyetemekre készít elő, hanem első­sorban az életre. Ezért tanítási anyagát túlnyo­móan az élet praktikus igényei szabják meg, nem pedig az önzetlen művelődés eszménye. Az ameri­kai középisko'áknak ebből az életre közvetlenül felszerelő jellegéből következik ingyenességük is. Azért felelhet meg a demokrácia követelményének jobban az amerikai középiskola, mert a nagy tömegeknek veié hasznos ismereteket és készsége­ket nyújt, tehát a szorosabb értelemben veit nép­nevelésnek egyik része. S jellemző, hogy miinél jobban demokratizálódik Európa, annál inkább kénytelen engedni középiskoláinak beoré tikija, doktrinér jellegéből. Mióta a középiskoláik nem csupán a társadalom ©lótejének iskolái, hanem az a’sóbb társadalmi rétegek fiai is mind nagyobb tömegben szádják meg, az európai középiskola is mindjobban közeledik az élet gyakorlati igényei­hez, a nagy tömegek közvetlen szellemi szükség­leteihez, vagyis az amerikai óletiskola típushoz. Legjellemzőbb bizonyíték erre a butin-görög tanul­mányoknak Európaszerle az iskoláik tanítási anya­gában való hátbórbeszorulása. Amilyen mértékben telítőditek meg az alsóbb társadalmi osztályok fiai­val az európai középiskolák, a demokratizálódással párhuzamosan ugyanebben a mértékben kénytele­nek az antik klasszikus világ múzsái menekülni. A teória Apollója helyét Európaezerte az életérté- kek Dionysosa foglalja el A KULTÚRA HARCA A NEMZETÉRT — Nagyszámú magániskola is van az Unióban, jónogy részük felekezeti jellegű. A bevándorolt lakosság úgy iparkodik megőrizni fiaiban régi nemzetiségét, önnek nyelvét és hagyományait, hogy felekezeti iskoláikat áUiiit fel Azonban a faji, nem­zeti kérdés Amerikában is mindjobban akuttá válik, főkép a világháború óta. Az angolszász törzslaikosség görbe szemmel nézi, hogy a bevándo­roltak, ha formailag alkalmazkodnak is a törvé­nyekhez, továbbra is ragaszkodnak nemzetiségük­höz s iskolák utján iparkodnak meglassítaná a nagy ,.olvasztó tégelyben1* való felolvadásukat. Elzárt az egyes államok törvényhozása elrendelte, hogy & felekezeti iskolák is, melyek e bevándoroltak régi nemzetiségének legfőbb őrei, angolul kötelesek tanit-amd (a nemzeti nyelv tanítását csekély időre korlátozva), bizonyos tantervi követelményeknek eleget kötelesek tenni, főkép a földrajz, történő­iéin. az amerikai társadalmai és politikai intéa- mények ismertetése terén. Oregon állam odáig ment 1923-ban, hogy törvényt hozott, melynek érteimében minden gyermeknek, aki az iskola- köle’ezetlség korában van, nyilvános iskolába kell járnia. Ezt a törvényt a szövetségi legfőbb bíróság (Federal Courts) alkotmányellenesnek minősítette s igy ma nincsen érvénye. Mindenesetre azonban jellemző arra a fokozott nemzeti érzésre, mond­hatnák sovinizmusra, mely ez amerikai angois-zász eredetű népet ma áthatja s amely a szabadság híres hazájában minden akadályt el akar hárítani a nemzeti ideál: a nyelvben és szellemben egy­séges amerikai nemzet kialakulása elöl. Mintha a még meg nem emésztett bevándorlók nagy tömegé folyton éreztetné vele: az Unió csak ország, de még nem nemzet! Az egységes nemzet ideálja érdekében az amerikai nép hajlandó {''áldozni legmagasabb hogyománvos eszményét is: m: egyéni szabadságot. Ennek elvével semmie>-< '.re- sincs összhangban az a tény, hogy a bevándoroltak a saját pénzükön fenntartóit iskolákban uo olyan nyelven neveltethessék fiaikat, amelyhez teg-zem,- tebb tradíciók fűzik. íme. az állami kényszer és uniformizálás európai gondolata az amerikai nem­zeti kultúrpolitika hátsó ajtaján a világháború óla besurrant. Lényegében ugyanazt teszi as Unió is, mint az európai államok: ha az uralkodó fajtól cl ütő nemzeti kisebbségei vannak, az iskola kény­szerítő eívjével iparkodik e kisebbség felnövekvő nemzedékének lelkét az uralkodó faj nyelvéhez és szelleméhez idomítani, ebben minél gyorsabban mesterséges módon is felolvasztani. Amerikában a nemzeti kisebbségek védelme csak éppoly ideá­lis politikai szólam, minit Európában. amely azonban csak a tárgysorozat személyzeti ügyeit s néhány más lényegtelenebb pontot tudóit letárgyalni a kvalifikált többség hiánya miatt. A polgármester ezután kénytelen volt az ülést elna­polni s annak folytatását a jövő hétre tűzte kL száma. Ennek megfelelően e rövid idő alatt 5490 uj nyilvános középiskola (High School) alakult. Ma a 15—18 év közti amerikai fiuk és leányok 55 százaléka, tehát jóval több mint a fele. középisko­lát végez: 1918 bán még csak 28 százaléka, 1.922- ben már 41 százaléka 1926 bán pedig 53 százaléka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom