Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-29 / 74. (2591.) szám
s 'PRS^MAG^^-HmMP eaért az összegért. A folyóirat ajfajta, konstruktív formája lehetővé tette, — ez a forma szenzációt jelent a magyar folyóiratok világában — hogy öt koronáért ugyanannyi szöveget adjon, mint kétszeres, háromszoros áron régi formájú nyolcvan oldalas folyóiratok. A szerkesztőit különös súlyt helyeznek arra, hogy a különleges szlovenszkói problémaíikán kívül nívósán tájékoztassák az olvasóközönséget a világ eszméiről és az eszmék harcának eredményeiről, ön tanul és műveltebb ember lesz, ha az UJ MUNKÁ-t olvassa. Példának felhozzuk az első szám tartalmának tanulmányi részét, ahol kitűnő szakértelemmel és kritikai lendülettel megírt összefoglaló tanulmányokat talál a legmodernebb orosz, amerikai, szlovák és magyar irodalom szellemi áramlatairól, a modern zenéről és képzőművészetről. A további füzetek a francia, a német, a spanyol Intellektuális világ kereszímet szelét hozzák, a film útját, a modern építészet eredményeit és problémáit, a filozófia uj vonalát, a történelem és a tudomány legmodernebb módszereinek bemutatását. Á terv az, hogy a folyóirat első félévében a háború utáni szellemi evolúció útját összefoglalva vagy részleteiben bemutassuk. A mód, hogy ezeket a cikkeket szerzőik megírták és meg fogiák Írni, nem a száraz felsorolás, vagy az akadémiai elemzés módja, hanem mindvégig lebüincse- löen szellemes és modernül élénk fejtegetés, amely megragadja a képzeletet és egy-egy műremeket nyújt az olvasónak. Az első szám ön előtt fekszik. Győződjék meg róla! Egyetlen magyar folyóirat sem teljesíti szabadon és előítéletektől mentesen ezt a fontos feladatot Adja a lapot felnőtt fia vagy leánya kezébe és müveit modern magyar embert nevel belőle. Ne feledkezzék meg arról, hegy a napi politikán kivül a szellemi élet ápolásával Is erősíti magyarságát, emeli nemzetének rangját. A mostoha helyzet következtében sehol oly keveset nem áldoztak magyar könyvre, folyóiratra, mint az elmúlt tizenkét évben Szlovenszkón. Most itt az alkalom, hogy néhány koronával pótolja a mulasztottakat és megvásárolja annak ext rá tárnát, amit fokozatosan megvásárolni elmulasztott Egyetlen pillanatig se habozzon és küldje be a félévi, vagy az egész évi előfizetés nevetségesen csekély összegét — a 30.—, illetve a 60.— koronát — ne vegyen néhány deíektivregényt és magazint, s nemcsak a feltörekvő magyar generációt erősiti meg, nemcsak a Jövő útját egyengeti, hanem saját szellemi életének fejlesztésére Is gondot fordít As UJ MUNKA első száma annak dokumentuma, hogy amit Ígérünk, Igaz, s hogy be tudjuk tartani szavunkat. A lap sokéves előkészítés után herólkus küzdelmet akar vívni a szellemért Ne habozzék, töltse ki a mellékelt csekket, vagy utalványon azonnal küldje be az előfizetést és a megrendelést az UJ MUNKA szerkesztőségébe (Praha 0-, Panská 1 fl FONÓK (Egy kényszerképzet látlelete) Irta: Marni Sándor ulice 12., ül), mert már most, azonnal, amíg nem késő, szükségünk van az ön támogatására Is. öntől Is lügg, hogy az UJ MUNKA függetlenül és zavarok nélkül teljesíthesse misszióját öntől is függ, hogy a szlovenszkói szellemi élet kiteljesedjék. öntől is függ, hogy el ne gáncsolják a fiatalok útját öntől Is függ, hogy megismerkedjék a jövő diadalmas eszméivel, öntől la függ, hogy a magyar szellemiség tisztultabb régiókba kerüljön, öntől függ, hogy műveltebb, felvilágosultabb, eredményesebb emberré váljon. Ne késsen, ne habozzon: az óráit ée a napok életét Jelentenek. Ne várja meg, mire a lap eljut Ismerőseihez, rokonaihoz. A fiatal vállalat takarékos, nem dobhatja ki mindenfelé a lapot: terjessze ön, végezzen ön propagandát érdekében és rendeltesse meg az UJ MUNKÁ-t egyenesen a szerkesztőségben (Praha II., Panská ulice 12., III. em)., ahonnét az előfizetés megérkezése után az első számot azonnal elküldjük a megadott címekre. Ha már most előfizetőink táborába lép, részese lehet a lap kedvezményeinek: olcsó és értékes modern magyar könyveket kap, — a legújabb kiadványokat — és kedvezményes jegyet az UJ MUNKA szlovenszkói előadásaira, hangversenyeire, kép- klállitásaira, vagy ingyen beiratkozhat megszervezendő szabadegyetemeinkre. (Az első nagyszabású estélyt az UJ MUNKA május elején tartja Kassán magyar zeneművészek és pesti színészek közreműködésével.) Küldje be előfizetését. Biztosan számítunk Önre! A tartalom Megadja az eted szám, amit igér? Megadja, sokszorosan megadja. A bevezető cikket Szvatkó Pál, a lap szerkesztője, irta.. „A szellemi halálraítéltjei köszöntik az olvasót”, mondja, s az egész impulziv tanulmány nem egyéb, mint riasztó, riadt manii- fesztációja a szlovenszkói fiatal magyar szellemi világnak, mely kétségbeesetten vergődik. Most megkísérli, hogy előtörjön, a fiatal .gladiátor belép az arénába, s remegve várja, hogy valaki odakiáltea ellenfeleinek: „recipe ferrum.” A tanulmány különben a lap ralison d’étre-jét boncolja, s szenzációs erejű benne egy idézett levél, amely az irodalmi tendencia problémájával foglalkozik. Az Uj Munka is tendencia kivan lenni: előkészítője a megtisztult szellemiségnek. A tanulmányok közül kiemelkedik Forbát Imre cikke az Uj orosz regényirodalomról. Az olvasó elé egy uj világ tárul. Ugyanilyen jelentősébe van Komlós Aladár cikkének a budapesti magyar irodalomról. Merész és először hallott megállapítása} kétségtelenül Budapesten is nagy föl tűnést fognak kelteni, s önfud,ntositják az olvasóban a. bajokat. Érdeken ew oortnsit/K-ni alkalmasak arra, hogy tiszta, képet nyújtsanak a valódi helyzetről. — A szlovák irodalom egyik legkiválóbb ismerője-1 >r Párás március 28. I- Barátom évekkel azelőtt Londoniba vándo- !- rol't, most találkoztam v©le, amint éppen '■ körmeit nézegette egy vendéglő tenrastzán. »' Miután részletesen informált az angol gaa- dasági helyzetről, váratlanul ezt mondta: & — Van két millió munkanélküli, a gabona ott rohad a Themséu a dokkokban, az [. áruk avasodnak a raktáraikban, s a pénze- a dórt nem kaipsz a bankiban többet, mint fél- í- százalékot... De azt meg kell hagyni nekik, 3 hogy főnök-pszybhézis még mindig nincsen 1 Angliában. * — Psy... ? — kérdeztem. * — Ajz a bizonyos kényszerképzet a főnökkel — mondta végül magyarul. — Nézd csak, j tudod jól, mikor azt a kereskedelmi érettsé- t git nagy kínnal letettem, szegény papa elment Pesten a vezérhez... tudod, hogy* ; megy otthon ilyesmi... s éppen nagyot vesztett a papa francia frankon ée éppen a 1 Vezér bankjában... Ez még nem lett volna ok, de a papa a a Vezér együtt kasaimóztak 1 tizenöt élven át... Szóval nem lehetett visz- ( Kzauiasitami a kérését és felvettek a Nagy Bankba. Ez huszonötben volt. A devizához . kerültem. Fizetésem nem volt éppen sok, : egyszer kiszámítottam, hogy három nyak- ■ kendőt vehetek havonta belőle, volontőr voltam. De ha ott maradok, ma lenne talán már 240 pengő fizetésem, lakbérem s nyáron két hét, ha ugyan le nem építenek köziben . Akkor még papír korona járta- Szóval fizetésnek nem lehetett nevezni, amit ott kaptam két éven át, de hiszen nem is arról volt sző, hogy egy-két millióval böCbib vagy kevesebb, hanem a Jövőről... Mégis, beszéltem angolul, németül és franciául, értettem a levelezéshez, s a papai, összeköttetések, ahogy odahaza már megy az ilyesmi*... a banknak nem lehetett oka panaszkodni, ők mindig „társadalmi állású** hivatalnokokat kerestek, valahogy igy akartak nexust a banknak, „jó házból** való fiuk utján, akik öseBebratyizzák idővel a bank üzemét a nagy Osalád üzleteitvel. Azt nem is mondhatom, hogy nem fogadtak szívesen. Mikor első nap Jelentkeztem a Vezérnél, rögtön tegezett. Aztán tetoüldtek a pincébe, ott dolgoztam egy évig. Az első éviben csak két nyakkendőre valót kaptam, a második évben emeltek három nyakkendőre, vagy, ha akarod, egy egész ingre... Szóval legszebb kilátásaim voltak: én voltam az a bizonyos jő házból való fiú, aki volontőr korában nem néz a fizetésre, « majd idővel, ha beválik, fcarriért csinál... Azt hiszem, egész Jól beváltam: tudod, linfcább modor és szorgalom kellett az egész munkához, miut különös képességek. Ez igy ment néhány évig. Aztán jött a szanálás, végé volt az inflációnak, a bank -vezetősége kezdett idegeskedni, válogatni. Ha egyszerűen kidobnak, nem szólhatok semmit. Ellenkezőleg, barátom, avanzsáltam. S jött a pengő, a defláció, a rossz konjunktúra. Akkor kezdődött valami, amit nem bírtam. Kibírtam a rossz fizetésit, az .ingyen-túlórázást, otthon is baj volt, beosztottaim a kevés pénzt, amit kerestem, valahogy megéltem, mindez rendjén volt. De egyszerre, egyik napról a másikra, megnőtt a Főniük... Hosszabb lett, mint az árnyéka harmitncfo.kos napsütésben... S nemcsak ö nőtt meg, a Nagy Főnők, akit persze esztendőkön át alig láttam, hanem mind, akik a hierarchiában alatta voltak, a kis főnökök, a másodbasák, egyik hónapról a másikra.... Az mindig volt, hogy a hivatalnok, az alkalmazott igyekezett kedvéiben járni főnőkének, hiszen ez természetes is... De az nem volt soha, hogy képességek, szorgalom, becsület egyszerre ne számítsanak, évtizedes munkahetek totós egy-egy mesterségben egyik napról a másikra ne érjen semmit, s az atmoszféra elteljen azzal a rettenetes, kínos, balálféLelem-vigyorral, azzal a hídeg- verejtékes dadogással, ahogy az emberek a Főnök elé járultak... Ha kirúgtak volina, belenyugszom. De ebbe valahogy nem lehetett belenyugodni, hogy minden osztályfőnök olyan, pillantással nézett végig, ha belépett a hivatalszobába, ahogy a Comciergerie- ben nézhette Sámson, a hóhér, a nagy forradalom napijaiban reggelenként a rabokat... Ma ez jött sorra, holnap az... S egészen különös alázattal és gzubaltern emberek vesztegetésével és udvarlásával talán el lehetett odázni egy-két hónapra, vagy esztendőre, hogy nevedet beírják a kivégzési listáira... Ez az, amit nem lehetett elbírná, ami rosszabb, mint a nyomor, mint a kivégzés processzusa maga, ami kiöl miniden emberi méltóságot éa öntudatot ma az emberekből. Ezért mentem el Angliáiba— Ott nincs ez a... kényszerképzet? — kérdeztem csendesen. — Annál az ügyvédnél —- folytatta —, akihez Londonban bekerültem, negyven hivatalnok dolgozik. Mikor az első hét végén az irodaifőnők behiVatott a orrom aiá tartotta a hibákat egy francia iervélforditásbau, melyet én csináltam, úgy éreztem, hogy repülök ... Vaskos hibáik voltaik .. 5 Tudod, egy magyarnak angolról franciára.. De megkínált cigarettával, s leültetett, s minden bábát elmagyarázott éB ajánlott egy jó szótárt, jobbat, mint amilyet használtam ... Éreztem, hogy vörös leszek, « valami olyat dadogtam, hogy belátom, nem vagyok alkalmas, s ha úgy gondolja, abba ia hagyhatom. Akikor rámnézett éa azt mondta: „De miért? Megbántottam? Bocsásson meg... Hiszen ez természetes, hogy a munkája még tökéletlen, ön idegen s nem beszéli jól a nyelvet ... Majd egy félév múlva, ha akkor is hibákat csinál, felelősségre fogom vonni.** Nagyon furcsán éreztem magam. Elképzeltem, hogy hasonló esetben odahaza ... Szóval elhatároztam, hogy egyelőre Angliában maradok. ... Amíg ezt mondta, arra kellett gondolnom, hogy az uj háború igy készül, ilyen apró megaláztatásokból, melyeket Irodákban, műhelyekben, gyárakban, szenvednek el mostanában az embereik. Egy napon, szinte fellélegezve azt mondják: „De most már elég... Egy bakaikáplár, az bakakáplár, s nem számit, amit mond... De ha a textil- osztály személyi főnőkének egyszer, bevonulás előtt, imiég egyszer megmondhatom, amit nek: Szalatnai Rezsőnek cikke a legmodernebb szlovák irodalomról nagyjelentőségű, mert igy összefoglalva és csoportosítva még sohasem láttuk a mellettünk élő szlovák irodalmi törekvéseket. A modem szellemi áramlatok bemutatását pompásan egészíti ki Sinclair Lewisnek az egész világon nagy föl tűnést és Amerikában óriási fölháborodást keltett tanulmánya a modem amerikai irodalomról. A tanulmányt a stockholmi Nobel-akadémia dijátvevő ülésén olvasta föl. Magyarul előszűr jelenik meg ez a fontos írás. A .szigora programszerüeéggel összeválogatott tanulmányok, amelyeket egyöntetűen és energikusan áthat az Irodalmi tendencia szükségességéről szóló alapélv (Az Uj Munka az első magyar folyóirat, amely politikamentesen a tendencia mellett foglal állást), a lap gerincét jelentik. De a szépirodalom is kitűnő helyet kap. Sándor Imre novellája (a elme „Regényrészlet/*, de nem regényrészlet, hanem zárt éfi teljes elbeszélés) hosszánál és jelentőségénél fogva kis regénynek is beillik. Nem lehet a szlovenszkói irodalom inferi őri fásáról beszélni, ahol ilyen tökéletes alkotások születnek meg. Érdekifesziitő, mély és kitűnően megírt pszihológla.i fejtegetést kapunk, mely szinte hordozza a lapot és felejthetetlen élmény lesz. — A ilira, szlovenszkói irodalmunk büszkesége. természetesen előkelő helyet kap. Győry Dezső egy újfajta, s kétségtelenül uj elindulást jelentő verssel szerepel, köztük készülő kötetének cím ver sével, a költő rábeszélő erejére appelláló „Hol a költő'/“-voL Hosszu hallgatás után iámét program vers, mely magával ragad, 8. iniciativa. Ugyanilyen szenzáció, hogy Vozári Dezső két hatalmas mondain költeménye mellett („Nick Carter halálára** és „Baocarat**) először irt forradalmi verset „1931“ óimén, ami kétségtelenül uj indulást jelent eddigi pályáján. Szenes Erzsi három megragadó és a legtovább bennünk rezgő verse — a költőnő legszebb alkotásai — méltón egészítik ki a sort. Az Uj Munka első számának legnagyobb szenzációja az az ankét, amelyet a szerkesztők a Masaryk-féle egymillió ügyében hirdettek. Nem is a millióval foglalkozó szavak a fontosak itt, hanem az, hogy a leközölt 25—30 nyilatkozatból Szlovenszkó kultúrájának és szellemi törekvéseinek keresztmetszetét kapjuk. Nagy fáradság volt ennyi feleletet összehozni! Mindent megtudunk, mindenki megszólal, minden tifizta lesz. Természetesen csak írók és in- tellektuellek nyilatkoznak. A szlovenszkói írókon, intellektuelleken, szellemi vezéreken, az alap előkéézitőbizottságán&k tagjain kivül megtaláljuk Babits, Móricz, Kosztolányi, Komtós, Mohácsi stb. pesti érdekes (mert kívülről jövő) hozzászólásait, s cseh részről Rádl professzor különösen szenzációs fejtegetését a szlovenszkói magyar kultúra jövő föladatairól és Bújnák professzor illetékes szavait. IA az ankét pótolja azt, amit az alap intézői elmulasztottak: mindenkit megszólaltat, az elutasító kommunistáktól (Fábry) a másik végle-1 1981 mÁrt&m 8|, vaaároap. Mni—iiiiMiii umaamr£imBeaiHUBimmmmm ak ekmult három évbem elhallgattam!. • .** Nem^ soha nem a Szultán gőgje fáj, mégha ö küldi i« végső fokon a aelyemzsinőrt, — mert ki meri szemét a Padisaih fényességéig omolná? — hanem miud a kis basák, bégek és janicsár agák smltánkodása, akik a nyomorúságban hangot kaptak, — nem Citroen, hanem a művezetője, nem Rothsdhild, bori em a RothaddId-foank személy, főnöke, nem a Miniszter, hanem a miniszteri osztály tanácsos, aki a minősítési lapot kitölti. Hogy ez mindig voR? így soha... A főnök megnőtt, túlnőtt az emberi mérteken, ö a sors, a végzet, a selyemzsinór ott fityeg ujjúi között állandóan, a halálraítélt előtt játszik vele... Mit számit, hogy kitűnő munkás vagy, hogy évtizedek gyakorlata finomította kezedimiunkáját, hogy becsületes voRAl és erayedeitlen, alázatos és tehetséges: millió és millió kiöízépeuirópai és amerikai műhelyben, hivatalszobában, üzletbei y iségben Ikushad millió és millió ember a megnövekedőt, elhatalmasodott, elszáiasodott, Élet és Halál jogét gyakorló Főnök és Főnök- Helyettes előtt. (Az utóbbi mindig a roaz- srzafbb.) Nincs többé a tehetség koukurren- ciáia, nincs, hogy tudsz valamit mesterségedben, amit más nem tud, nincs a „nélkülözhetetlen “ alkalmazott. Mi. pusztul ©1 itt millió és millió emberi önérzetben, © nyomorúságos életiben, a béke őrmestereinek éa szadista fellebbvalóinak tekintélyűiorM- csa alatt!... Azt irtam: középeurópai és amerikai műhelyben s hivatalban... Angliában talán nincs még igy és ennyire igy. Páriában biztosan nincsen. Ahogy itt egy villamoskalauz köszönés nélkül odaliöfci az ellenőrnek azt 8 táblázatot, melyből ez a kis ,/Főnök”, akinek másutt az a szerencsétlen alkalmazott parádé-állásiban szalutál, ha megjelenik a villamoskocsi perionján, s leolvassa a maga ellenőri algebráját: abban a nemtörődömségben, egyenrangúságiban, mely nem óhajtja alázattal vesztegetni meg a fellebbvalót, van még valami vigasztaló, valami emberi. Hogy o-tthon mi van, Középeurópában, Berlintől Bukarestig, azt tudjuk. S hogy Amerikában, ahol semmiféle szociális védelme nincsen a dolgozó embernek, ez mindig ia hasonló volt, azt is tudjuk. De nálunk u/j tűmet ez a főnök-rettegés, ez a halálfélelemmel kevert főnök-imádat, ©z a didergő és vérté len szájjal hebegő főnők-körtánc, ez a kényszerképzet! Minden harisnyakereskedő a Jótékonyság Nem tőiéinek érzi magát, mióta rosszul megy a dolguk általában a harianya-keres- kedőkmek, a elsején mégis kifizet alkalmazottainak annyit, hogy következő elsejéig nem fordulnak fel éhen. A társadalom Nagy Tekintélyei, a hivatalos Tabuk mellett hirtelen soha nem sejtéit magasztosságba emelkedett a kis és nyájas házi Tabu, a Főnök. Ma ő a fontosabb, a kegyetlenebb — inkább az, mint a Betegségi, a Halál, kegyetlenebb, mint az Írott Törvény, s félelmete- .sebb, mint a Végzet, melynek maszkját felöltötte most. A Végzettel talán lehet alkudni. A Főnök előtt csak elterülni lehet. Nincs hová menekülni előle, sorsod fonalát kezében tartja, s másik kezében ott az olló. Ó, neki is vannak „gondjai”, bizonyára, s ő az, „aki helyetted nem alszik”, hogy íe „gond nélkül” élhess elsejétől elsejéig... De ez a munkamegosztás és gondmegosztás régebben nem jogosította fel őt arra, li'ogy részben zupás őrmestered nek, részben az Isteni Gondviselésnek érezze magát. Ma tig. A problémát csak ezzel a pártatlan ankét- tat lehetett tisztázni, s bízvást mondhatjuk: ezek után tisztázva is van. A folyóirat legélénkebb része a három aktuális rovat: a „Szlovenszkói Kritika”, melyben most Szenes Erzsi ir hosszú és tanulságos kritikát névrokonának, Szenes Piroskának szlovenszkói regényéről. A „GIosszák“ között megkap az európai folyóiratok e a prágai magyar előadások szemléje, e az a cikk, amely az ifjúsági szemináriumok reformjának szükségességéről ir. De a leggazdagabb a „Figyelő” rovat. Sok leszámolás és tisztázás történik itt. Brogyáni Kálmán a szlovenszkói képzőművészet válságáról értekezik, Neubauer Pál a modern zene proble- matilkjáról, Krammer Jenő a feltörekvő, tendenciáé „barbár” francia irodalom vezéregyéniségéről. Horváth Ferenc a divatos „generációs” elméletek hibáira mutat rá, Győry Dezső a Szetttiváni Kúria föladatait elemzi * egy másik cikkben a szlovenszkói kritika negatív történelmét vázolja. Darvas János cikke a ..Kisebbségi zsargonéról, melyben a. szlovenszkói magyar nyelv különös gazdagodását és változását elemzi, bizonyára budapesti nyelvészeti körökben is nagy fÖMnést fog kelteni. Egyúttal bejelenti, hogy az Uj Munka rendszeresen foglalkozni fog a. szlovenszkói magyar nyelv nyelvi problémáival. Egyelőre ennyi elég. A cikkek érdemleges kri- tikajára, még visszatérünk. De már az egyszerű fölsorolásból is látni, hogy nagy. komoly és életképes akció az, aminek kitűnő dokumentuma az Uj Munka első száma* ' 1 ' Ll'.f HW
