Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-29 / 74. (2591.) szám

t$n márcfaf 29, •T>MGM-A\\GtAR-HrRMP Aütotmá iwkérdésekrfii tárgyalt az ír külügyminiszter Londonban London, mérőin* 38. Az r> któilgyímcásBbernek londoni üátogiaitásáról bAvaífcaiboe jelemtóet adtaik ki, wmiib<S 'káderüit, hogy e látogatás ailkia Imával alScot- inámykérdéee'ket tárgyaltaik meg. Az iir ikormány a Jövőben valamennyi, az ir azabadáMsaimöt érintő toérdáebem közvetleniül fog tárgyaltai a kőráiHyal és nem mtat eddig, a domitaiom^miinászter közvetítésé­vel. Ilt pecsétet fognalk kiéeailtltetai, aanelyet nemzet- közi ofeméoyokoo az egyesült Jcisnállywág eddigi pe­csétbe hellyett fognak haeznátai. illami alkalmazottá kineveztetett, hanem az, aki tényleges alkalmazottá lett. Tehát maga a tény teszi állami alkalmazottá ée egyúttal minden további nélkül csehszlovák állampolgárrá. A törvény múlt idejű „lettek” kifejezése meg nem értelmezhető úgy, hogy ez csak azokra vo­natkozik, akik a törvény általános -— és még kevésbé 1920. jnlius 16-án részletes — életbe­lépte előtt leitek állami alkalmazottak, mert hisz a törvény nem a múltat, de a jövőt szabá­lyozza, a jövő életre szól és Így kétségtelen, hogy aki a törvény életben léte alatt bármikor lett állami alkalmazott, az csehszlovák állampol­gár és őzt a törvény nagyon helyesen múlt időben fejezte ki, mert csak az állampolgár eo ipse, aki állami tényleges,alkalmazottá lett, már pedig, aki a törvény életben léte alatt bármikor lesz állami tényleges alkalmazottá, e ténnyel egyidejűleg már azzá lett. Fel sem tételezhető egy életre szóló és életbe vágó alkotmánytörvényről, hogy csak az alko­tása előtti időről szenteljen szabályt valakire és pláne oly rövid múltra visszafelé és jövő életé­nek a folyamából kizárja azokat a tényleg állami alkalmazottá válókat az álalmpolgárságból, ami­kor a rövid múltban bekövetkezett tényükkel azzá váltakat abba beiktatja. Kizárja ezt maga a tény, mely bármikor a törvény életben léte alatt bekövetkezett. Ugyanis, ha egy idegen állampolgár más ál­lam szolgálatába áll, ezzel eltépi előbbi állaim! kötelékét és az uj államhoz köti magát, mit ez az állam az állami szolgálatba állítás tényével elfogad. Természetes, hogy az Így lekötött ember ez állam kötelékében van, tehát e tényével ennek az államnak jogos és kötelezett állampolgárává válik automaíice és ugyanúgy elveszti előbbi állampolgárságát. És ez annál is inkább áll, mert hiss — míg nincs európai állampolgár — Európában minden államnak alkotmányos sarktétele, hogy állami alkalmazott csak az illető állam polgára lehet. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy ha ide­gen állampolgár lett az állam alkalmazottévá- hogy e ténnyel azonnal ez állam polgárává vál­jék. Ezt tette a 236/1920. sz. alkotmánytörvény. Bár tehát az 1920. julius 16-iki dátum a 236/920. sz. törvény 1. §-ának 4. pontjában emlí­tettekre egyáltalában nem vonatkozik és ezek állampolgársága csak a tényleges állami alkal­mazottá léteihez köttetett: a későbben kézbesí­tett kinevezési, vagy véglegesitési okiratba való kapaszkodásról kell lerántanom a leplet. 1920. juliug 16-tól—1918. október 28-áig az itt: illetőséggel bírtak a törvény és állam életéhez ; viszonyítva törpe 18 és y2 hónapi, Ruszinszkóra nézve az 1919 május havi katonai megszállásig, illetve az 1919. szeptemberi birtokbavételig 13. hónapi, illetve 10. hónapi múltra tekintettek vissza. Az ezen időn bellii állami szolgálatban tényleg maradtak közül talán egy sem kapta meg e tény­ről 1920. jnlius 16-áig az Írásbeli elismerést, (kinevezést, véglegesítést), ez az adminisztratív munka nem volt akkor oly sürgős, mint más, az állam rendjét megalapozó munka, hiszen ezek az átvett alkalmazottak e nélkül ie hűségesen ténylegesen gyakorolták állami tisztségüket, ám — akár az okozandó komplikációkról való előre gondolkodás miatt, akár egyéb nagy munkahal­maz miatt — késlekedett a ténynek Írásbeli el­ismerése, e tényt nem tolhatta sem hátra, sem előre, a tény leszögezve maradt és csak ehhez van kötve az állampolgárság. Miután feltételezem, hogy ez csak a referen­sek jogi tévedése és hogy a belügyminiszter ur­nák magának nincs tudomása e többnyire sze­gény csehszlovák állami alkalmazásba átvett szolgák és özvegyek keservessé tett helyzetéről, tisztelettel fordulok a belügyminiszter úrhoz, ki mint volt magyar jogász igazi jogérzéssel bir. Olvassa el e sorokat, méltassa az azokban fog­lalt okfejtést és egy tollvonással tüntesse el az átvett szerencsétlen állami alkalmazottak és öz­vegyek könnyeit, adja ki az elsőfokú közigazga­tási hatóságoknak — (a városi, jegyzői és járá­si hivataloknak) — az utasítást, hogy a cseh­szlovák állam által átvett osztrák-magyar ál­lami alkalmazottaknak, akik — a csehszlovák praxis szerint — 1918. október 28-ika előtt a Csehszlovákiához csatolt területen nem szerez­tek illetőséget, az állampolgársági bizonyítványt ' minden felterjesztés nélkül adják ki, ha ezek \ igazolják, vagy ha erről a hivatalnok illetősé­génél fogva tudomása van, hogy a csehszlovák ■ államnak, vagy valamely csehszlovák állami ' intézetnek, vagy vállalatnak bármikor^ lettok tényleges tisztviselői, vagy alkalmazottai. Gergely Adalbert dr. Prága, március 28. A csehszlovák szociál demokrata párt képviselői tegnap klubülési tartottak, amelyen főleg gazdasági kérdések kel foglalkoztak s ezzel kapcsolatban az ősz trák—német vámunió tervével is. A szociál­demokrata klub határozatilag kimondotta hogy a vámunió kísérletének megítélésénél azonosítja magát a csehszlovák kormány hiva­talos külpolitikájával. A klub konstatálja, hogy a Németország és Ausztria közötti vám­unió kísérlete a csehszlovák kereskedelmi poli­tika ellen irányul. Az ipari és mezőgazdasági termelő körök programtalansága és kíméletlen egoizmusa következtében Csehszlovákia nem­zetgazdasága a többi államokkal szemben izo­lált helyzetbe jut. A köztársaság gazdasági helyzete megkívánja, hogy az ingadozó keres­kedelempolitika helyett a nemzetközi kereske­delmi kapcsolatok szilárd programjának poli­tikáját kell követni. Az állam és a munkásnép jövője függ a helyes gazdasági politikától, amelyet a kormány a vállalkozó rétegek el» lenállása következtében megvalósítani nem tu­dott. A vámunió terve alkalmat ad arra, hogy még jobban megnehezítse (??) a köztársaság kereskedelmi és gazdaságpolitikáját szomszé daival szemben. A csehszlovák szociáldemokrata párt állásfogla­lása nemzetközi vonatkozásban a szenzáció ere­jével bir. Mint ismeretes, a német—osztrák vám­unió gondolatának az adja éppen egyik legszilár­dabb bázisát, hogy ugv az osztrák, mint a biro­dalmi német szociáldemokrata párt a leghatáro­zottabb hive és propagálója a vámok eltörlésé­nek és a két állam közti vámuniónak. A két or­szág szociáldemokrata pártjai annak dacára, hogy mindkét helyen jobboldali színezetű kor­mány vetette föl a vámunió tervét, rögtön elha­tározták, hogy valamennyi európai ország szocialista párt­jait fölhívják a terv támogatására, s javaslatot tesznek arra nézve, hogy az egész második in- ternacionálé testületileg állást foglaljon a vámhatárokat leépítő politika mellett Az osz­trák szociáldemokrata párt elsősorban a cseh­szlovák testvérpárt megértésére appellált A csehszlovák szociáldemokrata sajtó az el­Az ünnepi asztalra feltétlenül jó bor való. A jó bor jó kedélyt, ünnepi hangulatot te­remt. — A mi fióküzleteinkben nagy választék van jól kezelt bo­rokban, igen kedvező árak mellett. Kérem látogasson meg bennünket! A szocialista internacionáie többsége a várnámé mellett — a csehszlovák szociáldemokrata párt ellene A párt a vámunió kérdésében kimondotta, hogy „azonosítja magár a csehszlovák kormány hivatalos politikájává! — ismét lehullt a lepel a csehszlovák szociáldemok­raták áüntemacionaiizrausáról Meinl %a!a irt ső napokban nem is tért el ettől az általános szociálisba iránytól s a. német-osztrák vám­unió kérdéséiben nem helyezkedett elutasító álláspontra, hanem a Csehszlovákia csalako­zó sónak lehetőségeit mérlegeibe. Ilyen előz­mények utón annál meglepőbb, hogy a csehszlovákiai szociáldemokrata párt hirtelen eltért a szocááldemiokitácia nem­zetközi irányvonalától é« az intranzigiéns nacionalista csehszlovák álláspont mellé j állott. Nincs kétség afféléi, hogy a prágai szociálde­mokraták ezzel a lépésűikkel szembehelyez­kedtek a többi ország szocialistáival. Ezt az álláspontjukat legföljebb a francia és belga szocialisták fogják osztani, az angolok., ma-{ gyarok és a többiek semmi esetre, Az imter- nacionálén béliül a cséhszlovák-francía-lbelga j naciomaiista irányzat nem sok kilátással vehe­ti föl a küzdelmet a vámunió ellen, mert hi­szen első tekintetre nyilvánvaló, hogy a csehszlovák szociáldemokrácia itt egy nacionalista kapitalizmusnak kel a védel­mére, amikor a vámhatárok lebontását célzó nemzetközi politikát opponálja. Ez nem az első eset, amikor a csehszlovák szociáldemokrata pártról lehull a leped e a , párt nacionalista iránya rikítóan szembehe-j lyezkedik a többi országok szocialistáinak in­ternacionalizmusával. A csehszlovák szociálde-j nemcsak az autótulajdonosokra, hanem a mezigazdaságra is súlyos terhet jelent az elfogadott benzinadó-törvény Prága, március 28. A képviselőüláz tegnap ké­ső este sok huza-vona után megszavazta az út­építési alapról és a benzinadó fölemeléséről szó­ló javaslatokat. Ezzel be is fejezte husvételőtti munkáját, és megkezdte húsvéti szünetét, amely minden, valószínűség szerint április utolsó he­téig fog tartani. A szenátus a jövő héten is ülé­sezik s egyes jelentések szerint még elintézi a képviselőház által elfogadott előbbi két javas­latot. Más jelentések szerint husvét utánra ha­lasztják a két javaslat tárgyalását. Különben is teljesen lényegtelen, hogy a szenátus letárgyal­ja-e az útépítési alap novelláját, mert a kor­mány fölhatalmazást adott a közmunkaügyi mi­niszternek, hogy máris adja ki az útépítési munkálatokat. A benzinadótörvényben még az utolsó pilla­natban lényeges módosításokat eszközöltek, ami általános rosszabbodást jelent és nemcsak az autóipart fogja súlyosan érinteni, hanem ma­gát a mezőgazdaságot Is, A törvényt ugyanis kiterjesztik minden ásvány­ok jnemre, tehát olyan olajra is, amely eddig nem esett adó alá. Ez különösen a 'benzolra vo­natkozik. Az adó kiterjed a mezőgazdasági traktorokra is. Egy másik törvényes rendelke­zésben megtiltják a nehézolaj keverését, hogy a. könnyebb .olajjal való keverés révén az adó ne csökkenjen. A törvény büntető szankciókat is tartalmaz olyanokkal szemben, akik az adó- kedvezményekkel visszaélnek. A motorkocsik vezetőitől ilyen esetben elvehetik a kocsivezetői igazolványt. A tegnapi vita folyamán nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti törvényhozók is rámutattak a benzinadó föl­emelésének súlyos gazdasági következmé­nyeire, a kormány azonban nem tért el eredeti tervétől, mert szüksége van az útépítési alaphoz a föl­emelt adókból eredő jövedelemre. at/K 'iSXfEüistwi'ssssK /nyara 200 miliő csehszlovák koronával csökkent az uj magyar költségvetés Összes kiadások; 1364 millió pengd Összes bevételek: 1366 millió peng6 Budapest, március 28. A magyar állam 1931—1932. évi költségvetése, amelyet We- kerle pénzügyminiszter csütörtökön terjesz­tett be a képviselőházban, az állami köz- igazgatás kiadásait 878,251.000 pengőben, be­vételéit 878,751.000 pengőben állapította meg, a közigazgatás többlete tehát 500.000 pengő, a tavalyi 970.000 pengővel szemben.. A kiadások 17,438.060 pengővel, a bevéte­lek 17,908.000 pengővel csökkentek az el­múlt évhez képest. Ab állami üzemek alőirányzata ez: kiadás 486,642.000, bevétel 487,142.000 pengő. A többlet itt is 500.000 pengőben vau előirá­nyozva, ami másfélmillióval kevesebb az el­múlt év többleténél. Az állami üzemeknél a kiadások 15,799.000 pengővel, a bevételek 17,299.000 pengővel csökkentek. A költségve­tés összes kiadásai tehát 1.364,893.000 pengőt, összes bevételei 1.365,893.000 pengőt tesz­nek ki és az előirányzott felesleg összesen egymillió pengő, 1,970.000 pengővel keve­sebb, mint tavaly. Az állam összes kiadásai 33,237.000 pengő­vel, összes bevételei 35,207.000 pengőre! csökkentek tavaly óta. A kiadások A kiadásokban a kormányzó tiszteletdija 120.000 pengővel, a kormányzóság 732.500 j az országgyűlés 4,821.720, a nyugdíj terhek \ 129,352.800, a miniszterelnökség 5,210.100, a j külügyminisztérium 10,729.700, a közgazdaság tgi miniszter 37.080, a belügyminisztérium 101,851.600, a pénzügyminisztérium 28,789.802 a földművelési minisztérium 28,232.000, a népjóléti minisztérium 69,923.000, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 125,241.000, az igazságügyminisztérium 40,986.300 s a honvédelmi minisztérium 95.903.000 pengővel szerepel. Az állami üzemek kiadásai között a követ­kező nagy tételek szerepelnek: posta, távírda és távbeszélő 98,546.000, államvasutak 236.655.000, állami vas-, acél- és gépgyárak 41.770.000, postatakarékpénztár 12,602.000 és az állami üzemek nyrugdijtenhei 83,407.000 pengővel. A bevételek j A bevételek oldalán a miniszterelnökség 1875.000 pengővel, a külügyminisztérium 3 millió, a belügyminisztérium 8,982.900, a pénzügyminisztérium 775,972.900, a földmű­velési minisztérium 10,089.000, a népjóléti minisztérium 36,268.000, a kultuszminiszté­rium 9,542.000, az igazságügymínisztérium 2.268.000, « a honvédelmi minisztérium 291.000 pengővel szerepel. A posta bevétele 118.240.000 pengőre, a MÁV bevétele 293.690.000 pengőre, az állami vasgyárak be­vétele 46,174.000 pengőre, a postatakarék­pénztár bevétele 13,791.000 pengőre van elő­irányozva. A költségvetés összesen az előző évi költ­ségvetéssel szemben 33.2 millió csökkenést mutat, amiből a közigazgatásra 17.4 millió, az üze­mekre 15.8 millió pengő esik. — Bugafti autógyárost súlyos autóbaleset érte. Póriéból jelentik: Bugatötöt, az 'ismert elzászi autó- gyárost tegnap Nancy közeiében súlyos szerencséi- ien&ég értse. Teljes sebességgel haladó autója össze • ütközött egy katonai orvos kocsijával. Mindkét ko­csi darabokra tört. Buigia/btá az arcán sérült meg, leánya tó karját eltörte. mokrata pártról most már a Miliőid te Mini fogja, hogy tisztára naciomaiista párt. WW nárcfa« 2$, vasárnap. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom