Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-27 / 72. (2589.) szám
10 1931 március 27, pántolt. te A pénzügyi igazgatás racionalizálása Prága, március 26. A munka tudományos megszervezésére létesült nemzetközi szövetség csehszlovákiai csoportja a múlt napokban Prágában tartott ülésén a pénzügyi igazgatás racionalizálásának kérdésével foglalkozott. A gyűlésen Spitaler Ármin dr., a rei- chenbergi kereskedelmi és iparkamara titkára tartott érdekes előadást „a pénzügyi igazgatás racionalizálásának lélektani és műszaki feltételeiről." A magas színvonalú előadásból vesszük a következő részleteket — A racionalizálás lényege — mondotta Spitaler dr. — nem csupán az emberi munkaerőnek géperővel való helyettesítéséből, hanem sokkal inkább a munkateljesítmény fokának emelésében áll, ami gépek nélkül is elérhető. A pénzügyi igazgatás munkateljesítményének emelése azonban csak úgy érhető el, ha minden adófizető, az ország egész lakossága a pénzügyi igazgatást munkájában támogatni s tevékenységében előmozdítani akarja. Az egész lakosságnak megfelelő, kedvező szellemben való befolyásolása az állam- polgári nevelés egyik igen jelentős feladata. sajnos azonban az állampolgársági nevelés nálunk még nagyon el van hanyagolva, A pénzügyi tisztviselőik kívánatos lelki beállítottságának elérése céljából haladéktalanul és alaposan kellene megreformálni ezek kiképzését és továbbképzését is. A hivatalnokjelöltek számára egy éves kereskedelmi, különösen pedig ál lám szám vitel tani tanfolyamokat kellene berendezni, melyeknek résztvevőit az állam látná el teljesen, ama kötelezettség ellenében, hogy az illető hivatalnok legalább öt évet tölt az állami pénzügy’i szolgálatban. A ma kötelező jövedéki kihágás] bírósági vizsga mint teljesen szükségtelen és fölösleges, elhagyandó, ellenben a gyakorlati szükségleteknek megfelelő pénzügyi tisztviselői szakvizsgát kellene elrendelem a hivatalnokjelöltek számára. A hivatalnokok továbbképzéséről is gondos- l kodni kell megfelelő továbbképző szaktanfo- * 1 * * * 5 iyamok rendezésével, nagyipari és nagyke- i reskedelmi üzemek megtekintésével, a köny- s velősben való tökéletesbedéssel, különösen « pedig 1 az egymás mellé rendelt és az egymás fölé ] rendelt pénzügyi hivatalnokok saját tapasz- i illatainak a rendszeres kicserélésével, ! - ez a tapasztalatkicserélés a pénzügyi hiva- < talok és a közgazdasági élet mindennemű té- s nyezői között is rendszeresítendő volna. i Ily módon lehetne és kellene nevelni va- i 'óságos szakértőket a pénzügyi tisztviselők t köréből az egyes közgazdasági ágazatok '<■ számára. « Még nagyobb súlyt kell helyezni arra, hogy 1 a pénzügyi tisztviselők igazán odaadással, * nagy munka szerettei végezzék föladataikat I és hogy a felelősségérzetük megnövekedjék. Még ha tudjuk is azt, hogy az állami tisztvi- t selök anyagi helyzete megjavításának jelen- e lég igen nagy nehézségei vannak, nem sza- e bad felejteni viszont azt, hogy a pénzügyi e szolgálat valóban idegőrlő munka s azért lég- r alább is a birákkal egy fokra kellene állítani h a pénzügyi tisztviselőket a fizetést illetőleg, a A közelmúlt években megvalósított »zisz- é tematizálás több bajt okozott, mint amennyi n előnyt hozott. A hivatalnokokat egymás után li áthelyezik, pedig g a pénzügyi szolgálatban a gyakori áthelye- g zés végzetes hiba, inért amikor a hivatal- s nők jobban megismerkedett munkakörével, á az adózók személyi viszonyaival, akkor b már át is helyezik egy más, számára teljesen ismeretlen vidékre, r ahol újra kezdheti a tanulmányt és a ta- a pasz'fcalatgyüjtést. ö Ami a pénzügy igazgatási szolgálat belső d megszervezését illeti, Spitaler dr. követeli n azt, hogy ^ © a magasabb végzettséggel bíró hivatalno- © kok az alárendelt munka végzése alól mén- h tesittessenek. &l Az egyes hivatalnokok felelősségérzetét vi- k sZont azzal kell növelni, hogy a hivatali, vagy b osztályfőnök ne avatkozzék be unos-untalan es az előadó munkájába a saját tanácsaival, ész- g levételeivel, rendelkezéseivel, vagyis ne le- a gyen gyámja az alárendelt hivatalnokoknak, é A kiváló munkateljesítményt aoronkivüli g előléptetéssel, nagyobb jogkörrel felrubá- ta zott munkahelyre való beosztással s végül e< megfelelő remuncrációval kell jutalmazni. A pénzügyi szolgálat racionalizálása techni- á kai föltételeinek vizsgálata során az előadó éi mindenek előtt azt állapította meg, hogy nem m helyeselhető az olyan jogszabályalkotási mun- a ika, amely mindenegyes esetre külön intéz- le kedést akar megállapítani, mert az teljesen tí lehetetlen. Még a legtökéletesebbnek látszó 7 törvény, kormányrendelet vagy miniszteri b rendelet sem terjeszkedhet]k ki olyan sok n és változatos esetre, amilyeneket az élet teremt- A törvények és rendeletek nagy törne- a ge csak zavarja a munkában a pénzügyi tiszt- p viselőket, mert ezek hozzászoknak ahhoz, e: hogy mindenegyes esetre külön paragrafust m keressenek, * Az adókivetési eljárást illetőleg az átalá- nyositások jól átgondolt rendszerét kellene kiépíteni, mert ez által a tömeges kis esetek elintézés© nem venne igénybe olyan nagy időt, mint jelenleg. Világosságot, egyszerűséget s a törvényes és rendeleti intézkedések mennyiségének korlátozását ke!S követelni. Eme gondolat folytatásaképpen a sok irká- lás mellőzendő s lehetőleg minden munka nyomtatványokkal intézendő. Az adóhivatalok szervezete sürgősen és véglegesen' megállapítandó, különösen pedig a kisebb illetőségi körrel bíró adóhivatalok egyesiten- dők volnának. Gondoskodni kellene arról is, hogy a rokon adónemeket egyszerre és egységesen vessék ki, ami azért is sürgős, mert a nemegyenes adók csoportjában valóságos zűrzavar kezd lábrakapni. Végül pedig az állami közhivatalok munkájának racionalizálási folyamata csak akkor lehet sikeres, ha a racionalizálás elvégzésére alakult bizottság állandóan a legszorosabb kontaktusban lesz s tényleges hivatalnokokkal, mert csak ilyen együttműködéstől várhatók eredmények. Ellnkező esetben a racionalizálási bizottság oly elméleteket fog kidolgozni .amelyek a gyakorlatban egyáltalán nem válnak be, esetleg megvalósíthatatlanok lesznek. Niért nem fizetik ki a borzsavölgyi vasút alkalmazottait megillető haszonrészesedést! Prága, március 26. A „Borzsavölgyi VasuV* végleges alkalmazottai mig a vasút saját kezelésben volt és államosítása után is a még ál nem vett alkalmazottak — az úgynevezett bevételi részesedést élvezték. Ez szolgálati minőség szerint volt az egyes kategóriájú alkalmazottak részére, mint állandó illetmény megállapítva; az alkalmazottakat jogszerűen megillette. Ezt a bevételi részesedést a „bruttó" jövedelem után kapták, még pedig fix összegű előlegben s az üzletév lezárása után végelegesen leszámolva. — Ilyen leszámolás legutóbb még az 1921 évre volt elkészítve. Ezt még a B. G. V. R. T. készítette el 1922-ben. Az állami kezelésbe vétel óta igy nagyon sokan lényegesen károsultak s volt olyan alkalmazott, akinek károsodása 3000 korona körül van az évek óta elmaradt haszonrészesedés miatt. E haszonrészesedést nemcsak az elbocsátottak nem kapták meg, hanem az átvett alkalmazottak sem. Nevezett alkalmazottak több ízben kérvényt adtak be a minisztériumhoz s az ille- . telkes kassai vasutigazgatóságihoz. Beszerzett információk szerint mindkét illetékes fórum elismerte követeléseik jogosságát. De az elszámolás nehéz, miután a B. G. V. elszámolása, illetve jövedelme az egész Gs. S. D. elszámolásaiból rendkívül nagy fáradtsággal volna kimutatható. Az illetékes tényezők tehát úgy döntöttek, hogy a legutolsó ilyen elszámolást veszik alapul, vagyis az 1921 évit. A megállapítás és kiutalás azonban még ma is késik. Ezért Iíokky Károly, a ruszinszkói magyarság képviselője azzal a sürgős kérdéssel fordult a vasutügyú miniszterhez, hogy hajlandó-e sürgősen intézkedni, hogy a volt B.G. V. res- tringált és jelenleg is szolgálatban levő alkalmazottainak az őket — úgy a minisztérium, mint a vasutigazgatóság szerint — jogosan megillető haszonrészesedés siiirgőssen kiutaltassák. Miniszter ur emez intézkedése — mondja a sürgős kérdés — úgy a jelenleg is alkalmazásban levők, de főleg a kis nyugdíjból tengődő restringáltak között nagy megnyugvást keltene s ez annál könnyebb, mert "alig van többről, mint 27 ezer koronáról szó. A csehszlovák Nemzeti Banknak március harmadik hetére szóló kimutatása szerint elsősorban a devizakészletek emelkedtek 167 ' millió koronával. Ezt a jelentős emelkedést a beruházási államkölcsön jegyzésével ma- i gyarázzák. Ugyancsak emelkedett a váltó- eszkont is 14.4 millió koronával s összesen 110 millió 319 ezer koronát tett ki. Az értékpapírokra nyújtott kölcsönök összege 10.008.000 K, a csökkenés tehát 9000 K. A zsirobetétek 354.1 millió K-val 1.713.2 millió K-ra emelkedtek. A bankjegyforgalom 226.9 millió koronával csökkent s 5.787.8 millió K-t tett ki. Az aranykészlet változatlan s az aranyfedezet 48.7 százalékos. Felemelték a gyufavámot. A törvények és rendeletek gyűjteményének ma megjelent füzete közli a pénzügyminisztérium ama hirdetményét, amely a "gyujtóanyagok vámját módosítja, illetve emeli. Eddig a gyújtó métermázsájáért 170 K vámot kellett fizetni. Az uj hirdetmény szerint a gyufa vámja méter- mázsánldnt 510 K-t fog kitenni, mig egyéb gyujtóanyagok (például taplógombáik s hasonlók) vámja változatlanul 210 K marad. ^ Jelentősen emelkedik a sertéstenyésztés Németországban. A március 2.-án megtartott állatszámlálás szerint Németországban a jelzett na’xra összesen 21 millió 800 ezer darab sertés , volt, vagyis 3 millió 100 ezer darabbal több, mint múlt év március elején. A szaporulat tehát 16.8 százalékos. A Nemzeti Bank gazdasági helyzetéről. A csehszlovák Nemzeti Bank a köztársaság gazdasági helyzetéről a következő havi jelentést adta ki. A pénzpiac likvidsége változatlanul tartott s csak március második felében jelentkeztek nagyobb igények a tavaszi munkák megkezdése és az uj államköl- csönjegyzés miatt. A hitel iránt a vidéken állandóan erős a kereslet, a betétek, ha gyengébben is, egyre növekszenek. A rövid lejáratú kölcsönök kötésénél bizonyos nehézségek mutatkoznak, amelyeket a néphitelügy érdekében el kell távolítani. A részvénypiac nyugodt; a betéti papírok némileg javultak, a tőzsdeügyietek terjedelme egyre nö. A nagykereskedelmi árindex hosszú ideig tartó esése után némi szilárdulás észlelhető. — A tavaszi mezei munkálatokat lehetetlenné tette a hosszú ideig tartó tél Az ipari szakmában ugyanezért némi késedelem észlelhető. A munkanélküliségben valami csekély javulás észlelhető, azonban csak néhány szakmában, mert különben a közgazdasági helyzet nyo- mottsága változatlanul tart, A közmunkákat is el kellett halasztani. Az inkasszó még mindig lanyha s csak helyenkint tapasztalható javulás A közgazdaságban bizonyos javulás jelei láthatók, az általános helyzet azonban egyre nagyon nyomasztó s a kereskedelmi politikában hiányzik az irányítás. A korona árfolyama változatlanul kedvező. A deviza- készlet emelkedése az utóbbi napokban nyilvánvalóig m áfUmköJciftnnel ru kapcsolatban: A mezőgazdasági válság Jaross Andor tarfománygyOlésí képviselő előadása a magyar nemzeti párt pártvezetőségi ülésén (Két közlemény.) — Az 1914-ben egy pisztolylövéssel megbontott vili ágrend olyan rázkód1 tatások során ment keresztül, hogy ma tizenhét év eltöltővel a világháború vérözöme és a nyomában felszabadult eszmeáramlatok tülekedése után a világ gazdasági organizmusálban olya® kórokozóik léptek fel, melyek állandó láz jelenlétét váltják ki A láz tünetei először a mezőgazdasági termelésnél léptek fel s itt már több mint két éve folyik részben a védekezés, részben a kórokozó pontos megállapítása és ennek alapján a védőszer kitenyésztése. Természetesen merészség egyoldalúan azt álT-díoni, hogy a mezőgazdaságú válságot csupán a világháború következményei idézték elő: felléptek itt más komponensek is, melyek hatalmas erővel segittették az eredőt: a válságot létrehozni: de hogy a védekezés, az ellenszer megtalálását a világháború nyomán uralomra jutott pszichózis rendkívüli mértékben akadályozta és akadályozza még ma is, annak megállapítására bátran vállalkozom. A világ gazdaságú válsága és ennek tenyéezágya: a mezőgazdaságú válság már kilépett abból a síkból, hogy egyszerűen valamely állam belső struktúrájából folyón lehessen megítélni és a védekezés eszközeit minden áron belpolitikád eszközök igény- bevételével megkeresni. A mezőgazdaságú válsággal két év óta rengeteget foglalkoztak, szakelőadások, parlamenti beszédek, páxtgyűlésefc és miniszteri nyilatkozatok szóőzöne, ha gát lehetne már minden bizonnyal más irányba térítette volna ennék a válságnak a sodrát A válságot előidéző okokat is felsorakoztatta igen gyakran a szakvita. as orvoslás módijára, nézve is kialakult bizonyos sablőnfelfogás. Á válság nemzetközi jellegének felismerése is megtörtént és amit nem tudott elérni semmiféle diplomáciai furfang, azt elérte a fenyegető elszegényedés és nyomor előrevetett árnyéke: a divergens politikai érdekeltségű kelet- európai államok agrárkonferenoiát tartottak előbb Bukarestben, majd Varsóban: ma pedig a kenyér- front Pániéba hozta össze az összes érdekelt európai államok megbúzottait. Nekünk természetesen nem lehet itt a féleda- unk, hogy a világgazdaság horizontjára eme kedve szaktanácsokat adjunk a világ mezőgazdasági válságának szanálására vonatkozóan: s bár — mint Hőbb megállapítottam — mi seim vonhatjuk ki nagunikat szlovenszkói magyarok a viliággazdasági íe'yzet mindenkire ránehezedő súlya alól, nekünk í feladatunk egyetlen egy s ez vizsgálni azokat az életfeltételeket, melyek mellett mi szlovenszkói magyarok biztosíthatjuk az ősi rögön valló ki'tart- íatásuink és életlehetőségünk alap pilléreit. A ma- ryair nemzeti pártot egyetlen egy érdekli a mező- gazdasági válságból s ez az. hogy miként tud a zlovenszkói magyar gazda és földműves a válság Lramiatával szemben védekezni és sodrával szem- >en lehető’eg a saját lábán megállanú. A mi felfogásunkat ebben a kérdésben két kö- ülmény kell. hogy determinálja: az egyik az, hogy csehszlovákiai magyar nemzetiségű lakósság , esze s égéből több m int 60% foglalkozik mezőgaz- ; lasággal s azok száma, akik közvetve szintén a : nezőgazdaságből élnek ezt az arányt a 70% fölé ; ni elük. A mezőgazdasági válság tehát a nemzet < letgyökerét képezi. A másik szempont pedig az, : ogy a csehszlovákiai magyar lakósság a Cseh- ; zlovák köztársaságban mint kisebbség él és tizen- ; :ét év belpolitikája nyilvánvalóvá tette, hogy a i ivatalos csehszlovák politika az állam jövője i zemponitjáből kívánatosnak tartja, hogy ez a ma- ; yar kisebbség nemzeti önérzetét elveszítse s ezt ] céh a gazdasági elszegényitése révén gondolja l lérhetni. Ez a körülmény ránk szlovenszkói nva- 1 yerokra és még inkább pártunkra a magyar németi pártra a válsággal kapcsolatban súlyos felelős- ( éget jelent. t A magyar földművelők lakta terület pedig az < Ham szempontjából is tekintélyes közgazdasági i rtéket képvisel. Machnyik Andor komáromi föld- 1 íüveeiskolal tanár számítása alapján — pedig ő l sak a kompafctan lakó magyar nemzetiségű terű- c deket veszi számítása alapjául — az egész köz- r Irsoság cukorrépotermelő körzetéből több mint e %, a gabonatermelő körzetből több miimi 14%, a t urgonyaitermelŐ körzetből pedig majdnem 2% a 5 1 agyar földművelő megművelte terület. Ismeretes, hogy a mezogodzdiasági válság először \ gabonaáresésen tükröződött, azután jöft a cukor- r iacon beállott jxiingás miatt a cukorrépa válsága, ^ zt nyomon követte a burgonya eléi'téMelemed'ése, .0 iajd a len és kender órbékesHihetéeének lényeges j itAkmém, A Mpwfc ffiuntatytatei fakftMoat a statisztika megfelelő adatait, melyek viszont . dokumentálják, hogy mily mértékben vette ki részét ebből a magyar lakósság. j Búzából a magyar földművelők a köztársaság . termelésének 14%-át, tengeriből 38%-át, szövőből . 37%-át, cukorrépából 7%-át és dohányból 77%-át 5 teszik ki. 1 Amíg a szántóföldi termelésben a magyarlakta r terület aránylag — bér intenzávitás szempontjaiból 1, a történelmi országok mögött elmarad — eleget t produkál, addig ez állattenyésztés és állati termé- 1 kék terén ezen arány lényegesen romlik. Az állat- és állati termékek ára bár szintén áresésen ment- át, mégsem követte a szántóföldi termeivények ár- : zuhanását: ezen a ponton tehát a körülmények : mostohasága újból erősebben sújtotta a magyar 5 földművelőt., miint akinek ebből kevesebb haszna- van évente. Két év alatt a gabonában az áresés 60%, cukor- " répá!ban az áresés 32%, burgonyában az áresés 10%, szöUő- és borban az áresés 10%, dohányban : az áresés 10%. Az áilatárafeban szarvasmarháknál az áresés 15%, lónál az áresés 85%, sertésnél az áresés 20%, juh- ! nái 40%. Ariig tehát az áresés a szántóföldi terményeknél a dohányt nem számítva átlagosan 60%, addig az állatáraiknál ez átlagosan 25%-ra tehető. • Számításom szerint a magyarlakta területből . 60% a g&bonanemüekfoel bevetett, 25 % a kapások- . kai, 15% a szántóföldi takarmányokkal és 5% az ; ugaron fekvő terület A gabonafélék, tengeri beszámításával 1900 millió Kö értékről 520 millió Ki értékre csökkentek. A kapás növényeiknél ez a csökkenés a dohány beszámításával, amely aránylag árvesztességet alig szenvedett 340 millió Kö-ról 200 millióra száll elé. A szövőnél 120 millió Ké-ról az áresés 72 millió értékig csökken. A szarvasmarha állomány érléke 230.000 darab számításával 460 millió Kö-ról 390 millióra esik. A löálíományé (75.000 darabot véve fel) 187 millióról 140 millióre. A sertésállományiiál (230.00 drb.) 132 millióról 110 millióra. A juhállománynál (150.000 dirb.) 22 millióról 14 millióra. Ha a magyarlakta terület egy évi mezőgazdasági növénytermelésének értékét a takia/rményterüiete'k. rétek, különleges kereskedelmi növények és kertek termésével kiegszitem becslés alapján 1300 millióra értékelem, akkor ezen termények két év alatt bekövetkezett értékvessztessége 1300 millió, 560 millió, azaz a jelenlegi érték mindössze: 740 millió Ke. Az állatállomány értékvesztessége összesen pedig 145 millió Kü. A kép megfelelő kiegészítése miatt nem maradhat említés nélkül a föld értékében bekövetkezett szinte kaitasztimfáliis zuhanás, mely a legazilárdabb- nak hitt mezőgazdasági egzisztenciákat máról holnapra koldussá tette. A. föld értékében bekövetkezett ez az eltolódás sokszor a legvalószinütlenebb mértéket öltötte. A • földárak általában 200— 300%-os áresést szenvedtek. Nem kell bővebb magyarázat annak dokumentálására, hogy a hitelélet mily mértékben reagált erre a váratlan va- gyoneltolódáéra. Ha a magyarok kezében levő területet 2 millió magyar holdra becsülöm — amely szám körülbelül megfele’het a ma magyar kézben levő földbirtotoállománynak — úgy a föld- birtokiban fekvő magyar tőkeveszteseég kb. 6 milliárd Kc-t tesz ki. Ismeretes, hogy két év küzdelme nem tudta elérni a diszparités kiküszöbölését a mezógazd- sági termeivények ára és az iparcikkek ára között: az a nehány százalékos áresés, ami a textil- és bőriparban ugyan bekövetkezett, nem volt elég enyhítő tényező a gépipar. vas: .ír, szén ára inak változatlan magassága mellett. A mezőgazdává ’,oz okvetlen szükséges ipari produktumok, mint a < műtrágya, olaj. benzin, petróleum, mész és mesterséges takarmányok átlagosan 10—15%-a! leszállított ára még nem biztosított vásárló képességet a ga zdaközönségnek. A közterhek, az adók, a szociális járulékok, a í vasúti és postatarifa változatlan fenntartása, vala- 1 minit a kamatláb aránytalanul magas volta a mező- 1 .gazdaság olyan jövedelmiére számított, amit a folyó 1 ■gazdálkodásból nem, hanem csakis a vagyon télié- 1 , éből, annak csökkentése révén tudott a mező- 1 gazdaság eOObttragvNná QMft1
