Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-26 / 71. (2588.) szám

1931 márdlus 26. csütörtök. 'prxgm-Mag^arhtrmp A kassai eskiidlbiróság tizenötévi fegyházra ítélte Szlovenszkó legetvetemedettebbés legkedélyesebb betörőiét A többnapos tárgyalás bővelkedett az akasztótahumoros jelenetekben — A gróii kastélytól a putriig mindenütt „szerencsét" próbátt az „úri betörő“ Kassa, március 25. (Kassai szerkesztősé­günktől.) A kassai esküdt szék több napig tartó tárgyaláson most foglalkozott az idei tavaszi esküdt-széki ciklus legérdekesebb ügyével, melynek még a mai raffinált bűn­esetek között is ritkán akad párja. A vádlottak padján Jasza János hírhedt be­törő, vagy ahogy ő nevezete magát: „a szlo- venszkói betörök királya44 ült, akit a betörések, betöréses rablások, súlyos testi sértések és emberölési kísérletek hosz- szu sorozatával vádolt az ügyészség. A több napos tárgyalást Móricz dr. bírósági főtaná­csos vezette, a, vádat Túrok dr. államügyész képviselte, a védelmet pedig Zlattner dr. ügyvéd látta el. Már az első benyomásra különös embernek látszik ez a Jasza János. Ha kifogástalanul vasalt ruhájában, gondosan megborotvált arcával, gondosan fésült hajával az uocán, vagy a kávéiházban találkozik 'vele az ember, semmiesetre sem gondolná betörőnek. Egyéb­ként 35 éves nagymihályi születésű ember, eredetileg kitanult borbélysegéd, aki azon­ban, ugylátszik, megunhatta ezt az egyhangú polgári mesterséget és kalandosabb, jövedel­mezőbb „foglalkozás44 után nézett. így lett belőle betörő, aki esztendőkön keresztül állandó rettegésben tartotta a keletszlovenszkói, főleg a zemp­léni falvakat, Egyizben már állott a bíróság előtt és négy- esztendei fegyházat kapott viselt dolgaiért, amit a lipótvári fegyházban töltött ki. 1927 nyarán szabadult a fegyházból, azonban a büntetés után nemhogy megjavult volna, ha­nem még elvetemültebb lett. Ott kezdte el ismét, ahol elhagyta. Két éven keresztül el­lopott mindent, ami a kezeiigyóbe akadt, míg végre 1929 augusztus végén Alsókörtvélyesen egy tűz alkalmával sike­rült elfogni a félország csendőrsége által ül­dözött betörőt. Pedig akkor rossz fát sem tett a tűzre, ellen­kezői eg: az oltásnál segédkezett, hogy megmentse a falu többi házát. A tűzvészhez szintén kivonult csendőrség azonban felismerte, letartóztatta és beszállí­totta a kassai ügyészség fogházába. így ke­rült megint börtönbe a hírhedt „beíörőki- rály“, vagy szintén előszeretettel használt másik nevén, az „úri betörő44, aki azonban csak nevezte magát, így, mert betöréses rab­lásainak elkövetési módjaiból ítélve cseppet sem volt mondható annak. Százoldalas vádirat Az ügyészség vádirata közel száz gépelt oldalt tett ki, úgy hogy csak a legvakmerőbb és legnagyobb bűncselekményeit ragadjuk ki belőle. Rövid­del a fegyházból való kiszabadulása után az­zal kezdte, hogy 192? augusztus 14-én a varannói járásban levő Ben kőfalra mellett egy erdőben, vilá­gos nappal, megtámadta és kirabolta Kauf- man Hermin és Friedmann Júlia kereske­dőnőket, akik szekerükön a varannói vásárra igyekez­tek. A rablást furfangos módon követte el. Először felkérezkedett a gyanútlanul haladó szakérre, beszédbe elegyedett annak utasai­val s amikor megtudta, hogy nagyobb ösz- szegü pénz van náluk, egy erdőbe érve, hirtelen rájuk vetette magát s ki akarta kapni kezükből a táskát, amelyben a pénzt vitték. A két halálra rémült nő védekezni próbált, 1 a dulakodásban a táska kinyílt és tartalma részben az útra, részben a szekérbe szóródott. Ekkor a kocsis egy hatalmas ütéssel ledobta a szekérről a vakmerő rablót s a lovak közé csapva elvágtatott. Jasza kábultan tápászko- dott fel az útról, de így is 1700 koronát sike­rült zsákmányolnia. Ennyi pénz szóródott ki ugyanis a táskából az országúira. Mint a madár .. . Második „rekordteljesitményét44 1928 jú­lius 1-én követte el, amikor Tőketerebcsen egy éjszaka három helyre tört be és részben pénzt, részben ruhane- miicket lopott. Specialitása volt Jászának, hogy mindenhová az ablakon keresztül mászott be, amiben idővel oly nagy „jártasságra44 tett szert, hegy pillanatok alatt nyitott ki minden ablakot, Breza József tőketerebesi szabó, akit szintén kirabolt az előbb jelzett éjszakán, azt vallot­ta, hogy mikor észrevették, hogy idegen jár a lakásukban, Jasza pillanatok alatt úgy „kirepült az ablakon, mint egy madár44. Nem mindig viselkedett azonban ilyen „ma- dárszerüségger, mert legtöbbször késsel és revolverrel ijesztette halálra áldozatait, aki/k azután rendszerint önként adták oda neki pénzüket, ékszereiket, ruháikat. aUria betörő a grófi kastélyban 1928 nyarán egy zempléni grófi kastélyba állított be delben és szabályszerűen bemutatkozott a szobájából elősiető idősebb grófnőnek: — Jasza János vagyok, az „uri betörő44. Azután ugyanolyan udvariassággal kérte a grófnő pénzét és ékszereit. Mikor a grófnő ki akarta utasítani azzal, hogy a kastélyban nem tart pénzt, az „uri betörő44 udvariasan kezet fogott a grófnővel, de kézfogás közben lehúzta uj- jairól az értékes gyűrűket és eltávozott. Nem volt ilyen udvarias Weisz József ve- héci kereskedővel szemben, ahová előzetes terepszemle után 1928 november 1-én tört be egy eddig még ismeretlen társával. Ide is az ablakon keresztül másztak be - és egy nagy konyhakéssel halálra ijesztették az álmából felriadt kereskedőt és feleségét: — Ha nem lesztek csendben, darabokra váglak mindkettőtöket. Természetes, hogy az életéért reszkető ke­reskedő maga adott oda mindent a betörő­nek: kész,pénzt, ruhanemű eket, amiket Ja- száék összecsomagoltak és halálos fenyegeté­sek közepette eltávoztak. A kereskedő fele­ségét még a bíróság előtt is halálos rémület fogta el, amikor Jászában ráismert a betörőre és elmesélte a rémes éjszaka történetét. Hasonló volt az a rablása is, melyet 1929 szeptember 2-án követett el Al9Ókemenoén, ahol Szmlovics Mór kereskedő házába tört he. Az ablakon keresztül hatolt be a lakásba, éjféltájt, egyik kezében revolvert, a másik­ban pedig villanylámpát tartva. Itt már a kö­szöntése sem- volt uri, mert a következő sza­vakkal rémítette el a felriadt családot; nEbredietek zsidók, megjött a Messiáslm A halálos félelemtől reszkető emberek erre öuként adták oda minden pénzüket és éksze­rüket, sőt az egyik látogatóban levő rokon­lányka, Neuman Juci, sajátikezüleg nyitotta ki Jasza előtt az egyik szekrényt is, mellyel a betörő nem birt boldogulni. Ezt megelőzőleg pár hónappal, 1929 június 19-én Paradics József topolyai gazdálkodó házába tört be Jasza, megint az ablakon ke­resztül és a szobába érve két pisztolyt is rántott ki a zsebéből s az egyiket a halálra rémült emberek szeme­iét iára töltötte meg. Majd, amikor látta, hogy az öreg gazdálkodó segítségért akar szaladni, ezzel a kiáltással: — Ha nekem halál, akkor neked is — két­szer utána lőtt és a lábán megsebesítette. Ugyancsak le akarta lőni a gazdálkodó két nagy lányát is, akik rémületükben hízelkedő szavakkal próbálták leszerelni az elvetemült betörőt. Próbálkozásuk azonban sikertelen­nek bizonyult, mert Jasza, érezve a veszedel­met, kirohant az udvarra, ahonnan megint két lövést tett az ablakon keresztül a szobá­ba. Golyói azonban senkit sem találtak. A lövöldözésre előszaladtak a szomszédok, de a menekülő Jászát már nem sikerült elfog­ulok. Még csókot is*lopott? A tárgyaláson természetesen ezt is tagadta a „betörőkirály44. Sőt: Paradics tanúskodó asszonyleányának nagy meglepetésére azt fogta rá a fiatalasszonyra, hogy a szeretője volt s a szóbanlorgó éjszakán is „csak44 ilyen célból akarta meglátogatni. A fiatalasszony persze felháborodva tiltako­zott a gyanúsítás ellen, mire Jasza kissé „in- diszkrét44 kérdéssel felelt: — De azt csak nem tagadja, hogy azon az éjszakán az ablakon keresztül megcsókolt? ... A bíróság a fiatalasszonyt megeskette a vallomására, mely szerint Jászának ugyan semmit sem sikerült elrabolnia, de mindnyá­juk élete veszedelemben forgott emlékezetes „látogatása44 alkalmával. Ezek voltak a legvakmerőbb rablásai a min­denre elszánt „betörőkirály“-nak, de csak el­enyésző részét képezik annak a bűnhalmazat­nak, melyet a vádirat tartalmaz. Ezeken kívül még egy sereg más betörést követett el a kü­lönböző zempléni falvakban, amikor megelégedett kisebb zsákmánnyal is, pél­dául kabátokkal, fehérneművel és „csak44 alaposan elverte áldozatait, ha ellenkezni mertek. I Gajdos Mihály mogyorósi gazdálkodót például, akit Jasza „látogatása44 szintéin álmából riasz­tott fel, előbb jól megpofozta, azután egy 4000 koronát tartalmazó erős tölgyfaláda sikerte­len feltörési kísérlete után, dühös szitkozó- dással, csak a gazda bőrkabátját vitte magá­val. A több napig tartó tárgyalás bővelkedett a humoros jelenetekben is. A „be törő király44, miután elmondotta, hogy szülei korán elhal­tak és a kassai javítóintézetben nevelkedett, megkérdezte az elnököt: — Mondja, elnök ur, hát lehet valamire­való ember olyan gyermekből, akinek sem apja, sem anyja nem volt? A fő a kedély Azután mindent tagadott. A legfogasabb keresztkórdésekkel sem tudott belőle kivenni a bíróság semmit. Egyes kérdésekre olyan tréfás válaszokkal felelt, hogy nemcsak a te­rem hallgatósága, meg az esküdtek, hanem a bíróság tagjai, az ügyész és a védő is han­gosan nevettek. Régen látott már a kassai esküdtszóki terem olyan vidám tárgyalást, amilyen Jasza János, az „uri betörő44 mostani tárgyalása volt. A többnapos tárgyalást hétfőn fejezték be s kedden került a sor a perbeszédekre, me­lyek több mint egy félnapot vettek igénybe. A bíróság 110 kérdést tett fel az esküdtek­nek, melyekre csaknem egyhangú vála­szok estek Jasza bűnössége mellett. A „betörőkirály44 az utolsó szó jogán terje­delmes beszédet intézett az esküdtekhez, melyben hivatkozott mostoha életére és tel­jes javulást ígért abban az esetben, ha enyhe büntetést kap. Védekezésében előhozta, hogy járt a Szentföldön is, ahonnan 50.000 koro­nát hozott haza magával g ezt a pénzt a gitségre szoruló szegény emberek között osztotta szét. Egyszóval: „romantikus44 rablólovagot szere^ tett volna osinálni magából Jasza, ami se- hogysem sikerült neki, mert a tárgyalás kö­zönsége az esküdtekkel és a bíróság tagjaival együtt hangosan nevetett a „betörőkirály- védekezésén. Í5 évi fegyházi Az ügyész előterjesztése után, melyben ® legmagasabb büntetés kiszabását kérte, a bí­róság kedden délután hirdette ki az ítéletet és bűnösnek mondotta ki Jasza Jánost a vád­iratban felsorolt betörések, betöréses rab­lások, súlyos testi sértések, életveszélye* fenyegetések és emberölési kísérletek bűn­cselekményeinek sorozatában, amiért a büntetőtörvénykönyv legmagasabb bünteté­sét alkalmazva, 15 esztendei fegyházra é« politikai jogainak ötévi felfüggesztésére Ítélte. Az Ítélet indokolása szerint a bíróság csupa terhelő körülményt látott fennforogni, mivel Jasza foglalkozássze­rűen követte el az inkriminált cselekmé­nyeket, melyekkel rengeteg kárt okozott. Ezenkívül terhelő körülményként vették ko­nok tagadását is, amivel szemben egyetlen enyhítő körülmény sem merült fel Jasza mentségére. A „betörőkirály44 még a súlyos ítéletet i« tréfálkozva fogadta. Számítása szerint a büntetés egyharmadát elengedik neki, egyharmadát ótalussza, úgy hogy csak öt esztendőt fog kelleni ülnie tu­lajdonképpen. De azért fellebbezést jelentett be az Ítélet súlyos volta miatt. Ezzel a humoros jelenettel zárult az utóbbi esztendők egyik legnagyobbszabásu tárgyalá­sa a kassai esküdtszéken, amely másfél év­tizedre megérdemelt helyére tette a veszedel­mes „szlovemszkói betörökirályt44. MM SZŐ’üabt. jobb szabósághoz^ &apJLabo. a beszólt" véajegyra ! r.T, jF’kmssíE's 1 Lidiivé Nsvísir félreveri a harangokat a kassai kaaaaeki sttilaaek betöltése önében A lap szerint a kongruával kell a papságra nyomást gyako­rolni — A kanonok! staliumok betöltése még nem aktuális Ka$sa, március 25. (Kassai szerkesztősé­günktől.) A Lidové Noviny vasárnapi száma, kassai tudósítójának tollából, cikket közöl amely a kassai szé^eskáptalan három megürese­dett kanonoki staUumának betöltésével fog­lalkozik. Mondnunk sem kell, hogy a cikk, mely sze­rint az uj kanonokok kinevezése már a közel­jövőben (?) megtörténik, a soviniszta elfogult­ság hangján van megírva és még olyan dolgok­ban is politikát lát, amiknek a politikával a legcsekélyebb kapcsolatuk sincsen. A L. N. cikke azzal kezdődik, hogy több- esztendős halogatás után végre (?) betöltik a kassai szókeskáptalan megüresedett kanonoki stádiumait. A jelenlegi kanonokok kivétel nél­kül magyarok, tehát természetes követel­ményként hangzik a szlovákok részéről, hogy legalább a három megüresedett stádiumot töltsék be szlovák emberekkel. A kassai egyházmegye Szlovenszkó területén 159 parochiávai rendelkezik, ezekből csupán 17 a magyar parochiák száma (?). A jelenté­keny számú és túlnyomóan magyar többséggel biró vegyes páródhiákról megfeledkezik brün- ni laptársunk ! Szerk.) Ezeken kívül 49 pa- rochia fekszik magyar területen, melyek ön­álló vikariátust alkotnak s valószínűleg le is válnak a kassai egyházmegye testéről a vég­leges rendezés alkalmával. De a magyaror- országi paróchiák beles zárni fásává] sincs meg az a nemzetiségi kulcs, amely megengedhető­vé tenné, hogy az összes kanonoki stádiumokat magyarokkal töltsék be. Az a körülmény, hogy az egyházmegye birtokai túlnyomórészt Magyarországon fekszenek és tisztán a magyar kormánytól függ, kinek mennyit ad ki a bir­tokok jövedelméből, okozza azt, hogy tekintet­tel kell lenni a határontuli érdekekre is. Ezért múlhatatlanul szükséges, hogy a püspökség birtokviszonyai valahára végleges rendezést nyerjenek. Mert Itt nemcsak a kassai székeskáptalanról na.n szó, — írja a L. N. — hanem egy sereg szlo­vák fokiról i*t melyek papjaik nyomására a magyar keresztényszocialista pártra szavaz- nak, A papság Szlovénézkón oly jelentős tényezőt alkot, amellyel a kormánynak okvetlen szá» múlnia kell, ezért nem lehet mindegy, hogy egyházi főhatóság milyen emberekből tevődik össze. Az pedig egyenesen elképzelhetetlen (?), hogy ffl kassai székeskáptalan csupa magyar kano~ kokból áldjon. A kormánynak elsősorban a kongruakérdésséi kell nyomást gyakorolnia annak érdekében, hogy a kassai kanonoki stallumokba szlovák emberek kerüljenek. Eddig tart a L. N. cikke, melynek tenden­ciózus elfogultságához nem férhet kétség. Il­letékes helyen informálódtunk a megüresedett kanonoki staliumok betöltéséről, ahöl azt a választ kaptuk, hogy ezideig még csak javaslatot sem tettek a három uj kanonok szmélyére vonatkozóan és hogy a dolog ezidöszerint még aktualitással Sem bír. Hallatszottak ugyan különböző kombinációk, ezek azonban minden komoly alapot nélkü­löztek. A L. N. cikke tehát nagyon időelőtti és mindenképpen indokolatlan volt akkor, amikor úgyis köztudomású, hogy a kassai egy­házmegye mai vezetéséiben elsősorban a szlo­vák szempontok érvényesülnek, sok esetben a magyarság kimondott rovására. Kár volt t®" hát a harangot félreverni. 337.700 a nyilvántartóit munkanélhiiii Prága, március 25. A cseh lapok értesülé­sei szerint a munkanélküliek száma a köz­társaságban, azaz azok száma, akii; a mun­kaközvetítő hivatalok utján sem tudtak al­kalmazáshoz jutni, február végén 337.700 volt a január végén közölt 313.51 legyei szemben. így tehát a munkanélküliség m elmúlt hónapban is nőtt i

Next

/
Oldalképek
Tartalom