Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-24 / 69. (2586.) szám

A magyar nemzeti párt országos pártvezetöségének ülése Rimaszombatban Szent-lyány: Az egyetlen felvezető uS sitii a káoszból, amelyet a háború utáni politika teremtett: — Sziovenszfeó autonómiája Az ülésen SzenMvíny átfogó munkaprogramban vázolta a sziovenszkói magyar politika, a gazdasági is kulturális élet sirgás teendőit — A legtökéletesebb harmónia -az országos keresztényszocialista párttal Rimaszombat, március 23. (Kiükrüldölt munkatár­sától.) A magyar neanesetá párt országos pártvezető- eégé március 22-én, vasárnap tartotta ülését Ri- maEz&mibatbaii Törköly József <ir. képviselő, orszá­gos elnök, vezetése mellett. Az ülésen a pártvezető­ség tagjai, nagy számban vettek részt az ország min­den részéiből és a pánt törvényhozói teljes számban megjelenítek. Törköly József dir. elnöki megnyitó beszédében a nemzeti önsegély ©ivét hangsúlyozta és az e te­kintetben szükséges muníkákiban vaitó intenzív köz- remködésre hívta föl a párt vezetőséget. A pártvezetőségi ülés első szónoka Széni-Irány József képviselő pártvezér volt. Hatalmas koncep­ciójú és poMtikai életünk minden fázisára kiterjedő beszédében a következőket mondotta: Szent-lvány József beszéde Médtiőztaeséík megengedni, hogy ea alka- lomimajl elsősorban kőszöutöom a pártveze­téséig és a párt tagjait, akik minden meg­próbáltatáson keresztül minden oldalról jö­vő kisérleteaésnelk ellenállva kitartottak azok mellett az eszmék mellett, amelyek pártiunk politikáját elejétől kezdve vezetik. Ezek az eszmék nem csoportosulnak merev program köré és ennek következtében nem viselik a túlhajtott konzekvencia jellegét, mely pedig a legtöbb eeetíben nagyon alkal­mas a hódításra. Mi és s mi politikánk csak két kérdésben kon­zekvens: mindent: beállítani a nemzet ér­dekeinek a szolgálatába és biztosam, cél­tudatosan, okosam, s ha kell, elszánt küz­delemmel munkálni a nemzet joibb jövő­jének az előkészítését. Ezért kell rámutatnom erre a helyzetre, először, mert a magyar nép politikai érett- gégét és nyugodt Ítélő képességét mutatja az a körülmény, hogy pártunk tábora min­dig- erősbődik és aránylag keresem rantnak olyan magya­rok, akik a nekünk teljesen idegen ideák és eszmék szolgálatában tébolyodnak és hála Istennek ezeknek jé része számunk­ra úgyis kérés értékeit jelentenie, hiszen politikai magatartásuk indokaiban nem válogatósak. Fel kell sorakozni mindenkinek a nemzeti munkára Pártomban olyan szerencsés és kedvező helyzetet sikerült fennállása óta teremteni, amely lehetővé teszi a legkülönbözőbb osz­tályoknak, sőt különböző világnézeti fölfo­gásai aík együttműködésiét, mert egész mun­káin lkat és egész tevékenységünket kizáró­lag és mindem körülmény között a magyar gondolat szolgálatába sűrítettük. Nékem végtelen nagy örömet okoz az — és ha az egyik oldalon támadás, a másik oldalon ugyanezért a cselekményért elismerés ér is pártom keretén belül — meg nem zavar a munkában, mert tudóim, hogy minden meg­nyilatkozás meleg és igazi magyar szívből ered és áriért látom, hogy a magyar gondo­latnak a pártom keretén belül mlft ta sem egyiket, sem másikat nem akadá­lyozza a magyar mimikában. Ez az (őszinte­ség és nyílt szókimoudás az, ami pártiunk organizmusának erejét mindennél jobban megnöveli és ahogy azt mindig teltem, most is arra használom fel az alkalmat, hogy felhívjam pártom tagjait a vélemény­nyilvánításra. Szükséges ez ebben a pilla­natban azért ás, mert « mindig súlyosabb idők mindig újabb és nagyobb erőfeszítést követelnek tőlünk nemzeti fennmaradásunk és puszta éle­tünk biztosítására. El fog bennünket vezetni ezen a göröngyös utón nagy célunk felé Rákóczi fejedelem büszkesége, Kossuth Lajos lángoló nemzet- eizeretete, hitével egyesített demokratizmu­sa., Széchenyi István újító magyarsága és Deák Ferenc bölcsessége. Nem lehet a magyar nemzeti küzdelem teljes a multbatekintés nélkül. De nem lehet a kor szellemére való figyelem nél­kül sem. „Ki keli termelnünk magunkból az ujarcu magyarokat" Csak úgy tudunk biztosan előrelépni, mert ne felejtsük el: előrelépni kell, muszáj, ha nem akarunk elmaradni a rohanásban, mely sokszor azért végzetes, mert a nagy- magyar tradíciókat nem hordja a lelkében. Ki kell termelnünk magunkból az ujarcu magyarokat, akik telítve vannak eunbe- rlieis gondolatokkal, szociális érzékkel, de alkiket a nagy magyar rnnlt tart ébren, hogy a mesterségesen állított vagy ma­gáiktól adódó útvesztőkben el ne tévedje­nek és bírjanak a miagyiar élet minden vonatkozására való küzdelemhez szüksé­ges energiával és önbizalommal. Fel ke*l..l soraikoani mindenkinek a nemzeti munkára. Ezt az utat mindenki járhatja és ez az ut nevelje meg a jövendő magyar nemzedéket, amelynek elhi vató tisága túl­megy a a ni kisebbségi 'küzdelmeinken és harcainkon és az egész magyar sors jöven­dő bopdoaóM prederojtjináila AWtk / :I!ss?s!t egjr tűz I Szenes vára tövében Egy felkiáltás. Okos szó. A hárminc- j évesek egyikének szava. Ma olvastam a Prágai Magyar Hírlap hasábjain, és min­den szó, az egész elgondolás, amely Osálky Mihályinak az írásából olvasható, niegra- gadeiit. Úgy emelkedik ki egy ujarcu, mo­dern ’ magyar a magyar véfti ímS, ahogy ■azt magyarul elképzelem. Helyes. A régi idők, hibák tehertétele nélkül mély nem- zéti érzéssel és uj sziloveaifszkói patriatiz- müssal. Mert oki eddig ef nem ismerte, az kénytelen ma, a nyomasztó gazdasági helyzet hafáisia alatt az öntudatos szloven- szkói patriotizmus gcixidoiatát elfogadni. És ha anár ennél a kérdésnél vagyunk, be­széljünk .részletesein arról, hogy mi a mi feladatunk és mit cselekedtünk ebben a Kérdésben a múltban. Szlovenszkó autonómiája volt a neve és ■kifejezője- a ezlovenszkói patriotizmusnak. Pártom ebiben a kérdésben élőjétől fogva világos és határozott álláspontot foglalt el. Minden‘kivel szemben, tehát még a szlová­kokkal szemben is érvényre kell juttatnunk ■nemzeti életünk biztosítására alkotott és a csehszlovák köztársaság állal vállalt köte­lezettségekből folyó jogainkat. És nem mondhatunk le ezekről semmikor. De vi­szont egyetlen egy lépést sem óhajtunk tenni a szlovák öntudat, nemzeti és kultur- és gazdasági kifejlődés akadályozásár a. .És akármilyen élői léte lekkel terheltek legyünk is, ez az elhatározás előttünk — és minden bizonnyal még inkább az uj magyar generá­ció előtt — szentté és a magyar gondolattal összefüggő egésszé fog fejlődni. Ezért tud­juk testvér rokon szem v ve! .kisérni a szlo­vákság fejlődésiét és ezért vágyunk hajlan­dók a közös haza érdekében a szlo vén szikéi patriotizmus gondolatát elfogadni. 8zúz bizonyságunk van rá — a legutóbbi időkben az országos képviselőtestület, ahol a magyarság kiküldöttei versengenek Szlovenszkó szeretettében a szlovák pár­tok Isiik ii 1x1 öt telivel. Sajtónk is ennek az eszmének a szolgálatában áll. De bizonyí­tottuk ebbeli jó szándékunkat azzal is, hogy mindenütt, ahol erre mód és alka­lom kinálikozott, kerestük az alkalmat a szlovák autonounistákkal való együttmű­ködésre. Szlovenszkó és a történelmi országok gazdasági érde­keinek különbözősége Hogy ez nem rajtunk múlott, az nem szegte a kedvünket a további munkától és ahogy tovább halad az idő a maga. gyorsaságával, m mind jobban kell ereznünk a szükséges- ségét, hogy ezeknek a népeknek, amelyek Szlovenszkó területén élnek, akár szlová­kok, akár németek, akár magyarok azok, egyetlen kivezető útja ebből a káoszból, amelyet a háború utáni politika teremtett, Szlovenszkó autonómiája. Oly súllyal nehezedik egész gazdaságunkra a válság, amelyet a csehszlovák centralizmus kártékony eszméjétől vezetett kormánypártok politikája rettenetesen megnövelt. A Morván túl és Morván innen — kiilön-külön menta­litású népek laknak, egészen más hatóerők szabályozzák a gazdasági élet lengéseit. Az állam egésze — gazdaságilag — két merőben ellentétes részre oszlik, amelyeknek terme­lési és értékesítési viszonyai szinte áthidal­hatatlan különbségeket okoznak a Morván innen és a Morván túl élő emberek között. A Morván túli termelés a nyersanyag és piac közvetlen szomszédságában él. A szio- venszkói sokszor európai távolságokra van a nyersanyag forrástól és a piactól. De azért a csehszlovák kormány nem veszi elő az ilyen egészen kivételes viszonyok'.'a feltétlenül alkalmazandó modern vasúti ta­rifa szabályozását, mint ahogy például egy időbeli a szlovenszkói cukorgyárak egymás között egyenlítették M a répa tormási he­lyéiül való távolság kö vetkéz telke;i beállott tarifáidé különbségeket és mindegy volt, hogy valaki 300 kilométerre feküdt-e a gyártól, vagy ennek szomszédságában ter­melte-e a répát, — egy és ugyanazt az árai kapta érte. Fa csak egyszerű és elemi kérdés, de egyetlen egyszer se fordult elő, hogy a kormány, vagy az ebből a célból áh.kitett hivatalos testületek komolyan íoglrJk retek volna ennek az egyszerű kérdésnek a meg­oldásával. Vagy Szlovenszkón miért alkalmazzák ugyan­azokat az adótételeket, mint a Morván túl?! Miért kell Szlovenszkó minden konkirrren- ciára képtelen termelését ugyanolyan -zn- ciális terhekkel sújtani, mint a Morván túli termelést? Miért van, hogy a gazdasági sla- Liszlika minden vonatkozásában világosan megállapítható, hogy Szlovenszkó részesedé­sének aránya a gazdasági javakból és a köz­pénzekből messze mögötte marad minden­egyes esetben a szolgáltatásnak?! Világosan ki lehet számítani, hogy I án; százmillióval szegényebb évenkint Sziovcn- szkó és világosan áll előttünk az eladóso­dott Szlovenszkó jövője. És vájjon mi az, amit a centralista kormány és a centralista szellem most iesz? A folyó évi költségvetést közel ezer millióval emel­tek föl, most, amikor az egész világ minden állama leszállított költségvetési térje.■••zteil a törvényhozás elé. $ gazdasági válság s a kormány munkáin És vájjon hogyan gondolkozik a kormány a krízis megoldásán? Merem állítani, hogy valóságosan és konkréten nem íogjuíkozík azokkal a reformokkal, amelyek az ilyen spe­ciális transzverzális állam gazdasági életé­ben feltétlenül keresztülviendők volnának. Mert ne felejtsük el, hogy nem olyan időket élünk, amikor 150 milliós gyorssegélyek­kel és hasonló jeiSentékíefen intézkedések­kel a javulást elősegíteni tehetne. Nem olyan időket élünk, amikor egyoldalú vám­politikával eredményeket lehetne elérni. Gyökeres és alapos, az állam geopolitikai helyzetének megfelelő átorganizálásáre vau szükség az összes intézményeknek, ame­lyek a termelés szolgálatában állanak. És ebben a gazdasági krízisben a kormány kell, hogy vállalja a felelősséget a legújabb l >wgjfökfF Jk Mai **áH»M«!iE f.f- ©feial ^ ^ ^ SZ^m * Kadd j 1931 24 Előfizetést ár> évente 300, félévre 150, negyed* A i __1.1' • * 1 I' 11 »/ • * . / Szerkesztőség: Prága Il„ Panska ulice 12. év re 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ™ SZlOVenSZkoi eS rUSZlTlSZKOl ellenzéki partok n. emelet. - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kd nolMkm Tinnilfinin r , _ Frági ü. Panská ulice ti Hl ernelet. fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Foszetkesutö: r leletéi ::<etk€S£tö< Telefon: 34184 Egyes szám éré 1.20 Kő, vasárnap 2.-KA DZURANYJ LÁSZLÓ FORGACh GÉZA SÜRGÖNYÖM* HIRLfít PRHHíl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom