Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-21 / 67. (2584.) szám

10 to«gm-Ma<Aar-htrlsp KőZCÍAZPAiSíáfir . A nemzetközi mezőgazdasági intézet huszonöt éve Rónia, március 20. 1 A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet, mely az ősszel nagy ünnepségekkel ülte meg ne­gyedszázados fennállását, a világ mezőgaz­dasági köreinek érdeklődését mind nagyobb mértékben magára vonja. Mindenkinek joga van allhoz, hogy egyéni módon is közvetlen kapcsolatot keressen ezzel a központi intéz­ménnyel; hogy attól felvilágosításokat kér­jen, vágj7 annak javaslatokat terjesszen elő s mivel ez valóban mind nagyobb mértékben meg is történt, érdemes az intézet keletke­zését és szervezetét ismertetni. Egy amerikai állampolgárnak, Lubin Dá­vidnak volt az eszméje, hogy a mezőgazda­ságot érdeklő kérdéseket nemzetközi vonat­kozásban kell tanulmányozni és III. Viktor Emánuel olasz király váltotta valóra az esz­mét. Az olasz kormány az ő kívánságára hí­vott össze 1905. évi május hónap 28-ára Ró­mába nemzetközi kongresszust, amelyen el­határozták, hogy nemzetközi mezőgazdasági intézetet kell létesíteni s hogy annak szék­helye Rónia legyen. Az egyezmény az inté­zet munkálkodásának terét — s egyben az intézet célját is — a következőkben állapítja meg: Az intézet a világ összes államaira vo­natkozóan tanulmányozza, egybegyűjti és sajtó utján a lehető legrövidebb időn belül valamennyi tagállammal közli a földművelés, az állattenyésztés körébe tartozóan minden adatókat, az azok kereskedelmére, áraik ala­kulására vonatkozó, valamint a gazdasági műszaki és egyéb fejlődésére, tökéletesedés­re vonatkozó tényeket; ezeket érdekképvise­letekkel közli; közli a gazdasági munkabérek alakulását (napszám, fuvar, szállítási bérek stb.); ismertet minden fellépő növényi, vagy állati betegséget és a védekezés módjait; ta­nulmányozza a mezőgazdasági érdekképvise­letek együttműködését, a biztosítás, a mező- gazdasági hitel ügyeit, valamint javaslatokat tesz az egyes államok kormányzataihoz a mezőgazdaság érdekében. Az intézet a gazdák érdekében és helyze­tük javítására, sok oly kérdésben _ tett már nemzetközi megállapodásokra javaslatot, amelyeknek nemzetközi egyezmény -alakjá­ban való megoldása az egyes államok kor­mányzatainak egymástól való sokszor szigo­rú el zár k ózott ság a mi att enélkiüJl sohasem jöhetne létre. Az 1905. évi junius 7-iki egyezményt, az első két-három év alatt mindjárt 40 állam képviselője irta alá, köztük Magyarország is. A tagállamok területe a föld területének 80 százalékát, lakossága a töld népének 92 százalékát teszi. Az intézet tevékenységét a nagygyűléseik és az állandó bizottság irányítják. Az intézet nagygyűlése rendesen kétévenikét ül össze. Megszabja nagy keretekben az intézet' teen­dőit, megvizsgálja a végzett munkálatokat. Végrehajtószerve az állandó bizottság, mely önállóan is határoz, negyedévenkét ülésezik. A tagállamok öt osztályba tartoznak, asze­rint, hogy mekkora pénzösszeggel járulnak hozzá az intézet fenntartásához. Magyarország az intézet tagállamai közé annakidején — az intézet alapításakor — el- sőosztályu állmkónt lépett be, a mai Magyar- ország most csak mint ötödosztályu tagállam vesz részt az intézet munkáinak irányításá­ban. Az intézet elnöke Giuseppe de Michelis olasz szenátor. Az igazgatási szolgálatának élén a vezértitkár áll, ezidőszerint Alessan- ■dro Brisi olasz egyetemi tanár, volt földmű­velési államtitkár. Az intézet tisztikarában a legtöbb tagállam képviselve van. Az intézet hivatalos nyelve a francia, lehet azonban az intézethez bár­mely nyelven beadványokat intézni, magya­rul is. Az olasz állam az intézetnek exterri- toriális jogokat, az intézethez tartozó álla­mok akkreditált képviselőinek, valamint az , intézet- főtisztviselőinek diplomáciai jogokat I biztosított Néhány laikus szó a kisközségek háztartásáról Horné Prihelce, március 20. Nap-nap után olvashatunk híreket, különösen a kisközségek háztartásának vezetésében történő gyakori szabálytalanságokról és visszaélésekről. Mint laikusnak az a véleményem, hogy ez az állapot az ellenőrzés hiányos megszerve­zésének a főkövetkezménye. Nagyobb községekben és városokban, hol több szakember ül a községi képviselőtestü­letben hamarább felszínre kerülnek az egyes szabálytalanságok és visszaélések, de kisköz­ségekben, hol az adózó polgárok és a képvi­selőtestületi tagok a tekintetben teljesen la­ikusok, ott kizárólag az ellenőrző és felül­vizsgáló hatóságokra van bizva minden. Vannak községek, melyeknek 10—15 év óta nincs jóváhagyott zárszámadásuk, a költ­ségvetéseket évenként sablonosán gyártják, anélkül, hogy megállapítható és a költség- vetésbe felvehető lenne a múlt évi zárszám­adási maradvány, vagy hiány. Érdekes dolog, hogy a felsőbb hatóságok erélyesen sürgetik a községi költségvetések határidőre való el­készítését és jóváhagyás végett való felter­jesztését az illetékes hatóságokhoz, de hogy a községi zárszámadások idejében elkészül­jenek, letárgyalhassanak és felülvizsgálat, illetve jóváhagyás végett az illetékes hely­re beterjesztessenek, annak nem tulajdoní­tanak nagy fontosságot, így egyáltalán nem ellenőrizhető, hogy nem történt-e a kiadások során a költségvetésben felvett hitel túllépése, nem történtek-e oly ki­adások, melyekre a költségvetésben fedezet egyáltalán nincs. Ha pedig mint elvétve történni szokott, hogy egyes községék leikiismenetesebb veze­tői nem bírván ki ezt a zavaros állapotot, me­lyet legtöbbnyire elődjeik hanyagsága és nem­törődömsége idézett elő, túlfeszített munká­val el is készitik 10—15 évre visszamenőleg a zárszámadásokat, valljuk meg őszintén, nem is kívánhatjuk, hogy precíz munkát végezzenek, illetve végezhessenek 10—15 évre visszamenőleg, különösen akkor, mi­dőn ezen ügyek néhány hivatali elődjük kezén mentek keresztül. A járási számvevőség felülvizsgáló munkája sem lehet eredményes, miután ily hosszú időre visszamenőleg pontosan felülvizsgálni képtelenség, különösen akkor, amidőn a fel­világosítás megadására illetékes hivatalno­kok ki tudja hol vannak. Ez az állapot nagyon érzékenyen sújtja az adózó polgárokat; ma már majdnem minden kisközségben 200 százalékos, sőt ezen felüli községi pótadó van. Sok községben annyi pénzmaradvány van az év végén, mely a kö­vetkező évi kiadások fedezésiére bőven ele­gendő lenne, úgyhogy a következő évre a köz­ségi pótadó kivetése teljesen felesleges vol­na, viszont sok község bármily magas pót­adót vet ki, általános pénzhiányban szenved, de zárszámadás hiányában sem a múlt évi zárszámadási pénzmaradványt sem a hiányt a következő évi költségvetésibe beállítani nem lehet. Elfér Miksa. Szlovák Általános Hitelbank A Szlovák Általános Hitelbank igazgató­sága f. hó 19-én megtartott mérlegmegáila- pitó .ülésében elfogadta az 1930 december 31-i'ki zárószámadásokat és elhatározta a közgyűlésnek 1931 április 24-ére 9 órára va­ló összehívását a Szlovák Általános Hitel­bank üléstermébe, Bratislavábau- A tiszta nyereség a nyereségáthozattal együtt Kos 4,797.117.28 az előző érvben kimu­tatott Kos 4,234.281.03-rmal szemben. Az igazgatóság javasolja a közgyűlésnek, hogy a rendes tartalékalap dotációja után Kos 1,636.736.20-at forditsou az ingatlanokból és a berendezésből való leírásra, Kos 2,766.708 66-o l juttasson az adósok veszteségi tartalékának és Kos 100-000 a nyugdij- pólló alapnak és Kcs 363.767 vezettessék elő uj számlára. Vámunió Németország és Ausztria között. Berlini lapok jelentése szerint a közelmúltban publikálni lógják a Németország és Ausztria között történt •gazdaságpolitikai tárgyalások eredményeit. F/zek a megegyezések olyan mess zöme nőek, mint egyes lapok Írják, hogy a vámunió kifejezése túlzás nélkül alkalmazható rájuk. A szerződést minden valóezi- rrüaég szerint még ezen a héten fogják aláírni. Újra kezdődik az engedélyezési eljárás módszere. Az ablaküveg behozatala és kivitele legutóbb újra belekerült az engedélyezési eljárás kategóriájába. Legújabban gyöngyházgombok és gyöngvházter- rnókek az engedélyezési eljárás szabályai alá esnek és a félhivatalos jelentés szerint ezt az eljárást azért kezdték meg újból, mert az utóbbi időben Japán ilyen árukkal az európai piacokat elárasztotta. A losonci tejszövetkezet közgyűlése. Losonci tu-1 dósitónk jelenti: A Losonc és Vidéke Tejgazdasági Szövetkezete március 25-én tartja közgyűlését Lo­soncon Szilassy Béla elnöklete alatt. A közgyűlés tárgysorozata a következő: elnöki megnyitó, jelen­tés az előkészítő munkálatokról, a felügyelő bizott­ság jelentése, a szükségessé váló kiegészítő válasz­tások megejtéee, az üzem megindításának bejelen­tése és indítványok. A közgyűlésen csupán azon indítványokat veszik figyelembe, amelyeket a köz­gyűlés előtt legalább három nappal az elnökséghez benyújtottak. Technikai érdekességek a Prágai Tavaszi Minta- vásáron. A kiáll itáson a Skoda-Müvek egy 25 méter magas futó emelő-darut állítanak fel, mely a kiállí­tás egész tartama alatt üzemben lesz. A Novák- csarnölcban a világhíres pileeni cég számos más ér­dekes gyártmánya mellett egy 5500 kg-os egy darab­ból kovácsolt hatrészü hajó-főtengelyt is kiállít. Az agrárállamok eladósodásának veszedelme. Londonból jelentőik: Rendkívül érdekes cikkben foglalkozik Anglia egyik legtekintélyesebb pémz- üigyá lapja, a Financial News, az európai agrár- államok eladósodásával és azokkal a súlyos problémákkal, amelyek ezeknek az álüamoknak a hitelezőihez való viszonyából keletkeznek- A cikk megállapítja, hogy ez a probléma legalább is ugyanolyan nagy jelentőségű, mint e háborús adós­ságok és a reparációk kérdése. Az agrárállaimok eladósodásának tulajdonítja e cikk a többi között az arany rossz nemzetközi elosztását, a termelés nehézségeit, a különböző valuták fenyegetett hely­zetét és a poltlikai feszültségeket. A Financial News szerint ezen a súlyos helyzeten egy módon lehet, segíteni: ha nemzetközi szervezet altiakul, amely nagyszabású kölcsönkiadásokat ellenőriz. Igen sajnálatos, hogy a népszövetségi tanács leg­utóbbi ülésén nem sikerült elfogadtatni a nem­zetközi hitelintézet megalakítását sürgető javaslato­kat, Az ilyen szervezetnek lenne meg a legjobban a lehetősége arra, hogy áttekinthesse a nemzet­közi kölcsönlehetőségeket. Tisztában kell lenni azzal — igy fejezi be feltűnést keltő cikkét a Financial News —, hogy az a veszedelem, amit az európai agráronszágok helyzete hord méhében, viilágveszedelem. A hitelező államok bőséges kárpótlást találnának, ha rá tudnák szánni magu­kat arra, hogy összefogjanak ennek a veszedelem­nek az elhárítására. Franciaország külkereskedelmi forgalma két hó­nap alatt négy milliárddal csökkent. Parisból jelen­tik: A francia külkereskedelem februárban 1.3 milliárd frankkal maradt alul a januári külkereske­delmi mérlegen. Az év kezdete óta 1.7 milliárddal kevesebb a behozatal, mint a múlt esztendő feb­ruárjában, a kivitel 5.3-mai 2.4-re csökkent. Az egész deficit az első két hónap számára 2.6 milliárd. A csehszlovák-osztrák kereskedelmi szerződés re­víziójára vonatkozólag bécsi jelentés ézérint a teg­napi tárgyalások főként informatív jelleggel birtak. Úgy látszik, hogy legelsőnek a gyapjuvámok terén fog megegyezés történni. A tárgyalások jelenlegi helyzetében azzal kell számolni, hogy a szerződést fel fogják mondani, mikor is a főérdeklődés a szer­ződésen kívüli állapot egész tartama alatt arra fog irányulni, hogy mindkét részről a legtöbb kedvez­ményt biztositó klauzulát betartsák és olyan at­moszférát teremtsenek, amely továbbá érdemleges tárgyalásokat lehetségessé tesz. Ijavul a vasipar termelése. Statisztikai jelentések szerint februárban a nehézipar is javulást mutat. A nyersacéltermelés, amely decemberben mélypon­tot ért el, januárban már javult és februárban újabb emelkedő tendenciát mutat. Ezer tonnában kifejez­ve a javulás 4.2-től 4.5-ig terjed, mig tavaly 5.8-ról 6.2-re terjedt a javulás. A tavalyi javulás erősebb volt az ideinél és szaklapok szerint a.z idei terme­lési többlet nem jelenti a konjunktúra javulását, hanem csak idényszerü emelkedést. A nyersacél­termelés és természetesen az idén is messze mögötte marad az előző éveknek. Ugyanez áll a nyersvaster- melésre. Mindazonáltal az utóbbi napokban szak­makörökben bizakodó a hangulat. Az orosz bordömping hatása a nemzetközi bor- piacon. A nemzetközi borpieoon nagy meg­döbbenést kelt a fokozódó orosz kőmáliak Fiúméban megjelent a szovjet borügynöke, aki különböző európai piacokon 30.000 hl. bort adott el. A meg­bízott a fiumei borkereskedőknek 10—14 fokos ó és uj borokat 50—55 Ke áron kínált hektoliteren­ként, Kijelentése szerint a közeli napokban 18.000 hl. orosz bor érkezik Fiúméba. A szakkörök sze­rint ez az ár még a ezáliüiitási költségeket sem fe­dezi. Az orosz bordömping természetesen nem le­het hosszú ideig tartó, hiszen Oroszország bor­termése mindössze 2.4 millió hektoliter s a forga­lom mindenütt megbénult és igen szűk keretek közó szorult. Ausztriában teljes a borkereskedők tartózkodása, mintán a fogyasztás is gyenge és a nemzetközi helyzet sem alkalmas nagyobb bevásár­lásokra. A készletek is jelentékenyek még. A ter- meliővidőkeken is miimimáliis a forgalom, a jó minő. eégek irányzata szilárd, miig a gyengébb fajták alig eladhatók. Jugoszláviában változatlanul csendes a borpdac, Dalmáciáiban mutatkozik némi forgatom, főként belföldi szükségletre, de francia számlára is történt néhány kötés. Olaszországban szintén nincs nagyobb üzlet. A vásárlások a sürgős fogyasz­tás szükségleteire szorítkoznak. Nagyon sok hibás bort. kim álnak a termelők, miig a jobb minősegeket visszatartják. Franciaországba és Svájcba szállíta­nak magas alkoholtartalmú borokat, főleg Fe'eő- Apulidból. A francia piacon is megbénult a for­gatom. A borvámemelés miég mindig nem történt 'inog, sem a spanyol-olasz tárgyalások sorsa nem dőlt el, igy a kereskedelem várakozó álláspontra helyezkedik. A magyar bor piac változatlanul üz­letterén.' Ami forgalom belföldi viszonylatban mu­tatkozik az inkább kisebb kistermelői tételekre szorítkozik a homoki vidékeken. Az export-tevé­kenység csekély, a Svájcba irányuló ki vitel is hanyatlik;. Megalakult a Szlovák Gyümölcstermelők Szövet­kezetének nagyszombati fiókja. Nagyszombati tu­dósítónk jelenti: A napokban tartotta a 8zlovák Gyümölcstermelők Szövetkezete Nagyszombatban alakuló közgyűlését, melyre úgy a városból, mint az egész járás területéről számos gyümölcstermelő jelent meg. A létesítendő fiókegyesület jelentő­ségéről, a gyümölcs és kertészet teljesíthető pro« dukciójáról Benyovszky János nagyszombati járási főnök tartott terjedelmes beszámolót. A közgyűlés a formalitások letárgyalása után kimondotta a nagyszombati fiókegyesület megalakulását óe az uj fiók elnökéül Benyovszky János járási főnököt, alelnökiül Obrtel E. gazdasági iskolai igazgatót és Schulcz János kertészt választották. Az uj egye­sület vezetősége elhatározta, hogy a nagyszombati járás területén levő szabad földeken gyümölcsfákat fog növeszteni és az ebből eredő hasznot az illető község vagy falu elöljárósága fogja élvezni A koaliciós pártok a textilnemüek pausalirorá- sáért A parlament koaliciós pártjai bizottságilag tegnap tanácskozásra gyűltek össze. A tanácskozás són a textiláruk forgalmi adójának átalányositá- sát tárgyalták meg. Megállapítást nyert, hogy & kombinált vállalatok ellenkezése dacára ez a kér­dés megoldás előtt áll és remélhető, hogy nemsoká­ra törvényesen szabályozni fogják már csak azért is, mert 60.000 érdekelt félről van szó. Nemzetközi védekezés a* orosz dumping ellen. Londonból jelentik: A Referee jelentése szerint rövidesen nemzetközi konferencia ül össze az orosz diumprag-offenziva romboló gazdasági kihatásai, ellen teendő intéaflced'ésdk megvitatására. Az angol Dumpimigelilenea Védőszervezet ebben ez ügyben mór érintkezésibe lépett külföldi, főleg francia és olasz haeouirányu szervezetekkel A terv ez, hogy közös intézkedéseket eszközöljenek ká a dömping­áru importjának tilalma dolgában. Gépvásárlási segély kisiparosok részére. A kor­mány a 150 milliós inségaiapból hárommillió koro­nát engedélyezett a kisiparosok számára gépvásár­lási segély címén. Ebből az összegből elsősorban a gépvásárlás céljából létesült iparosszövetkezetek és egyesületek kaphatnak segélyt. Az ipar- és keres­kedelemügyi minisztériumban már eddig is igen nagyszámú kérvény fekszik ilynemű segély iránt. Ugrásszerűen emelkedik az ezüst ára. A hosszú hónapok során át tartott és rendkívül nagyarányú ezüstbessz megállít, sőt az utóbbi időkben ugrás­szerű emelkedés tapasztalható az ezüst árban. Az Angol Bank kezdeményezésére különböző államok bank érdekeltségeiből alakult ez az intervenciós bi­zottság, amely célul tűzte lei az ezüst árának szabá­lyozásét, Ez a bizottság csak kiét héttel ezelőtt kezd­te meg tevékenységét és nemcsak Európa., hanem Amerika jelentős piacain is nagy tételekben vásá­rolta meg a Kínán keresztül érkező orosz ezüstöt Ennek ez volt a közvetlen folyománya, hogy Kína beszüntette egyelőre az ezüst eladását. Ebből fo- lydlag egy hét alatt 11 százalékkal emelkedett az ezüst ára. Az érdekeltségek szerint ezzel az ezüst- bessz végétért és a javulási folyamat véleményük szerint tartós marad. értéktőzsde; Javult a prágai értéktőzsde Prága, március 20. Az üzlet szűk határok között mozgott ugyan, de néhány papír szi­lárduló tendenciát mutatott. így Schöller 25, Nardbahn Bonoiok 20, Cseh Morva 15, Cseh Cukor 13, Skoda 6, Berg és Hütten és Nord- bahu 5 koronával! javult, Budweissi Sör 50, Ringhobffer 12, Cseh Kereskedelmi és Északcseh Szén 10 koronává*! gyengült. Nem­zeti Bánk 15 koronás nyereségre tett szert. A beruházási piac nagyjában változatlan. Prága, március 20. Valuták. Holland 1349.75, ju­goszláv 58.70, német 801.57H, belga 469, magyar 586.3714, román 19.85, svájci 648.50, dán 899, angol 163.40, spanyol 358.50, olasz 177.40, amerikai 33.55, norvég 900.75, francia 132.29, bolgár 23.90, svéd 900, lengyel 376.1234, osztrák 473. Enyhe a budapesti értéktőzsde. Nyitáskor a spekuláció eladásaira, lanyhulás állt be, a piac azon. bán ellenálló erőt tanúsított és igy a veszteségek csekélyek maradtak. A zárlat nyugodt volt + Tartózkodó a bécsi értéktőzsde. Nuygodt üz­let mellett tartózkodó volt az irányzat és néhány papír jelentéktelen mértékben letöredezett. + Nem egységes a berlini értéktőzsde. Barátsá­gos kezdet után ingadozás állott be. A spekuláció fedezeteket eszközölt ugyan, de az üzlet igen kicsi volt Később kisebb-nagyobb ingadozás után 1—2 százalékos gyengülést szenveett az árfolyamnivó, 6őt egyes értékek zárlat előtt 8 százalékkal is gyen­gültek. Árutőzsde + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint buda­pesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat tar­tott volt. A következő árfolyamokat jegyezték: Ti­szavidéki búza 15.20—15.30, felsőtiszai és jászsági 15.,05—15.15, egyéb 15—15.10, rozs 11—11.10, ten­geri, tiszántúli 15—15.20, egyéb 13.75—13.95 pengő.-f A mai budapesti terménytőzsde határidöpiacán, amint budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irányzat csendes, a forgalom csekély. Nyitási árfo­lyamok: magyar búza májusra 15.55 pengő. Fel­mondtak 900 métermázsa magyar rozsot március 24-iki átvételre.-f A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 277.50...279.50, rozs 177—179, árpa 222—232, zab 155—159, búzaliszt 33.50—40, rozs­liszt 25.4—28.9, buzakorpa 13.3—13.6, rozskorpa. 12.40—12.75, Viktoria-borsó 24—29, kié ehető bonsó 22—24, repcepogácsa 9.8—10.2, lenpogácsa 15.6— 16 márka. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom