Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-15 / 62. (2579.) szám
15 1981 márcme 15, rasárajap. '■■nHIBMHIHraiHHBBaai .SzmHÁzKdnWKobTURA Iván Sándor be sikerben gazdag losonci szezonját Losonc, március 14. (Saját tudósitőniktól.) A mai napon fejezte l>e Iváin Sándor magyar színtársulata két teljes hónapig tartó számi szezonját Losoncon. Amikor január hó első felében a színtársulat Losoncra érkezett, komoly aggodalommal nézett mindenki a színi évad sikere elé: hogyan !ud a gazdasági válság kellős közepén Szlo- veoszlkó súlyos sorsú városának magyar kö- íönsége a magyar színi kultuira iránt kötele- zettségének eltegel tenni. Az aggodalmak azonban hamarosan eloszlottak, mert a város • ás a vidék magyar közönsége tudatára ébredt Kötelességének és az első naptól az utolsóig, íz egész sziniidény alatt változatlanul szor- zaknas látogatója volt a szinielőadásóknak. N em volt szükség sem buzdító vezércikkekre, -eni szónoklatokra, semmiféle propagandára. A közönségnek a lelkében kigyult a magyar kötelességérzet lángja: mentsük meg legdrágább kincsünket: a magyar kultúránkat. És a'színház estéről-estére megtelt a lelkesedő közönség sűrű tömegeivel. De nemcsak az első sorok, hanem az olcsóbb, éppen a szegényebb néposztály sorai népesedtek be legsűrűbbem. A magyar számtársulat losonci szezonjának éppen ez a legjellemzőbb tünete, hogy a magyarság azon rétegei, amelyeket a különféle internaoionális politikai pártok a magyar gondolattól egy pár esztendőre eltántorítottak, most a kiábrándulás idejében szinte eleven erővel engeditek szabad folyást felébredt nemzeti öntudatuk és a magyar kultúra iránti féltő érzésük megnyilivánitásá- nak. Hosszú évek óta nem volt olyan sikereikben gazdag színházi szezon Losoncon, minit a mostani. A közönség lelkesedésén és szeretedén kívül ezen szép eredmény eléréséért az Iván Sándor kitűnő szín társulatát illeti az elismerés, A szimtárulat igazgatója: Iván Sándor, nemcsak mint a színház művészi vezetője, hanem mint kitűnő szervező erő s vállalatának puritán jellemű irányítója, a legnehezebb viszonyok között is becsülettel állotta meg a helyét. A losonci színházi idény alatt ujaibb bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy hivatása magaslatán áll. Ma a helyzet az, hogy a szlo- venszkói magyar színészet vezetésére alkalmasabb, rátermetiteibb és szakavatottabb embert el sem leket képzelni. A színtársulat a legjobb ereökből van ösz- szeválogatva. Az operettegyüttes jelesebb erői: Kovács Kató, Molnár Aranka, Vargámé Kovács Hanna, Fenyő Klári, Reiner Vera, Szigethy Irén, Szöllőssy Zsuzsa, Jesney János, Várady Pál, Farkas Pál, Mihályi Ernő, Néni etby Zoltán. A prózai együttes legkiválóibb- jai: Bojár Lili, Vécsey Ilonái, Szász Istvánka, Benes Magda, Bálint György, Sarlai Imre, Thuróczy Gyula és Varga Béla. Az előadások mintaszerű rendezésének nehéz munkáját Szánthó Jenő teljesítette a közönség teljes elismerésére, A színház zenei igazgatását Szlovenszkó egyik legkiválóbb zenetudósa: Fi sebe r Károly karmester látta el. Az előadások művészi kiállításáról, az ízléses és stílusos díszletekről Bercsényi Tibor festőművész gondoskodott. A A nyolc hétig tartó színi idény alatt nem kevesebb, mint 30 újdonság került bemutatásra. A nagy műgonddal összeállított Tepertőire felölelte mindazokat a sláger-darabokat, amelyek a fővárosok színpadjain a közelmúltban sikereket értek el s jobbára még ma is műsoron vannak. És hogy a kényesebb művészi igények is maradék nélkül kielégítést nyerjenek, a színház derék igazgatója nagy áldozatok árán bár, egész sereg budapesti művészt hívott meg vendégszereplésre, A rövid pár hét alatt a losonciaknak alkalmuk volt Rátkay Márton, Kiss Ferenc, Beregi Oszkár, Kálmán Manci, Justli Gyula, Lázár Mária, Góth- Sándor, G. Kertész Ella és Víg Miklós ragyogó művészetében gyönyörködni. Értesülésünk szerint a Magyar Sainpártoló Egyesület losonci csoportja nyomatékosan is kifejezést óhajt adni elismerésének és köszönetének a színtársulattal szemben s a inai buosuelőadás megkezdése előtt. Giller János dr., a Szintpártoló Egyesület elnöke a város magyar köznösége nevében babérkoszorút nyújt át Iván Sándor színigazgatónak. A balleri **Operett 3 felvonásban — Szövegét irta Martos Ferenc, zenéjét szerzetté Szirmai Albert — A budapesti színházak utolsó két hete ■*.Budapest, március 14. Azok, akik azt állítják, — és manapság sokan vannak ilyenek — hogy az operett mint műfaj túlélte magát, — azok nézzék meg a Király Színházban a minap bemutatott Martos—Szirmai-operettet: A ballerinét. Egészen bizonyos, hogy megvátoztatják álláspontjukat. Mert ez az operett nem a műfaj ■haldoklásának, hanem éppen ellenkezően, — a műfaj reneszánszának a bizonysága. Végre egy jó operett! — fogják mondaná. Végié egy finom, minden izében ízléses szöveg és végre egy eredeti, fülbemászó muzsika, amelyikben a zeneszerző nem másoktól vesz el, hanem a magáéból ad. Az operett meséjét rövid néhány szóiban el lehet mondani. Becsben, — a háború előtti, boldog, „gemütlich" Becsben, egy fess, Áriájáig magyar ulánus főhadnagy beleszeret az Opera egy egyszerű, bájos ballecinájába. A fiú el akarja venni a leányt, a tiszti bizottság már-már beleegyezését is adja a házassághoz amikor a véletlen — az operettekben sok múlik a véletlenen — a bizottság ülésére sodor egy főherceget, aki olyan megjegyzést fűz a főhadnagy kéréséhez, mely egy csapásra megváltoztatja a tiszti bizottság álláspontját. A szerelmi regény hát megszakad, de csak azért, hogy egy szerencsés Fordulat révén és éppen a főherceg segedelmével folytatódjék és boldog, szerencsés befejezéshez jussom. Ez a mese, amelyet Mártás Ferenc három felvonáson át szerényéé kézzel, sok finom ötlettel, a routinier és i költő megérzésével 6ző, — sehol sem zök- íen, egy pillanatra sem válik unalmassá, iraviállssá, hanem mindvégig leköti az ér- feklődést és mulattatja a hallgatót. És ehhez i meséhez nagyszerűen alkalmazkodik ízirmai Albert munkája. Mindvégig finom, Hangulatos, hangiszeretésében müvéswi, kii- ejezésmódjában ízléses és — ami fő — minden kottájában eredeti. Szirmainak a sanszon az erőssége és a darabban előadott sán- zonok valóban gyöngyei ennek a műfajiak, — de két valcere és a második felvo- lás átkomponált fináléja is Szirmai zene- öl t esze tériek maradandó értékei. A Király Sziniház ragyogó előadásban aatalta be a darabot. Romthy Hanna kiforrott művészete, szép éneke és tánckuütúrája teljes pompájában érvényesül a címszerepben, Kertész Dezső fess főhadnagy, Hajmássy daliás főherceg, Békássy, Raskó, Dobos Annié és a boszorkányos táncu Bársony Rózsii valamennyien jól a helyükön vannak. De az előadás lelke, élménye Rát^ai Márton, aki egy k. u. k- altábornagyot olyan élethüséggel, annyi humorral, éles megfigyeléssel, jóízű mókákkal, annyi groteszk mozdulattal, olyan magával ragadó ötletességgel viszi a színpadra, hogy a nézőtér csak úgy harsog a jókedvtől és a kacagástól. Felejthetetlen alakítás! Az operett nagyszerű betanulásáért jSayypál Béla karmesternek, a rendezésért Tihanyi Bélának jár ki az elismerés.. Az operett a bemutatón zajos és megérdemelt sikert aratott. # Amit a budapesti színházak a lefolyt két héten ezenfelül produkáltak, arra nem érdemes sok szót vesztegetni. A Viyszmház- bán Gál Franciskával a vezető szerepben mérsékelt sikert ért el A kis központ című vígjáték, amely e héten már le is keTült a já- tékremdről. A Fővárosi Operetté zi nházat Biller Irén kipróbált művészete sem tudta megmenteni. A Katóka cámü Stolz-operettet a közönség nem vette be. E napokban K&nt*o X cámü vígjátékot mutatott be a színház. De ezúttal is elmaradt a síiker; ami nem is csoda, ha az ember számbavesai, hogy Habos Gyulát kivéve senki a szereplők közül nem állotta meg a helyét. Ha egy operettsain- ház vígjátékot akar játszani, — akkor ne operetts ziu őszekkel játszasson. Kiváncsiak vagyunk, meddig bírja X, hogy a kontójára a Konto X-fhez hasonló darabokkal kísérletezzék a színház, ahelyett, hogy jő operettet adna jő előadásiján. Persze, ez nehezebb dolog . . . Az Uj Színházban Révész Béla és Vitéz Miklós Razzia-ja megy. Jó élőadás, szépen megírótt novellák hangulatos rendezésben; — csak az a bökkenő, hogy ez a darab — színdarab. Egy nagyszerű novellairó és egy kitűnő ezinpadáré közös munkája, — elismerjük: irodalmi munkája — a Razzia, de nem egy összefüggő egész; színes, hangulatos, izgalmas riportok színpadra vetítve. Szép Ernő poetikus mesejátéka: az Arrnyest Prága előkelő Tabarinja a Hotel Esplanadebán. Elsőrendű attrakciók — Táncestély naponta 20 órától — Török kávészalón 17 órától Telefon 288—41. Telefon 288-41 Minden ruárnap ée ünnepnap tánctea. óra elérkezett első jubileumához és a közönség szeretete és tetszése mellett halad a második jubileum felé. A Belvárosi -Színház- nak kétségtelenül ezidai 1 egnagyobfb sikere az Aranyóra, amely egyúttal Gázon Gyulának is nagy emelkedését jelenti eddigi sikerekben gazdag pályáján. Zólyooni Dezső. Elkészüli a komáromi Szent András templomnak szánt hősi emlékmű Berecz Gyula szobrászművész nagyméretű alkotása Komárom, március 14. A komáromi Szent András templom egyik hajójában felállítandó háborús emlékmű agyagmintáját a napokban fejezte a Szlovenszkószevte elismert neves szobrászművész, Berecz Gyula. Az em- lékmübizottság, elnökével, Majer Imre dr. apátplébánossal, a templom újabb művészi felszereléseinek Mecénásával együtt elvben már át is vette a nagyméretű munkát s nagy tetszését fejezte ki a művészi teljesítmény fölött. A szobor leöntése és a műkő bef ara- gás most történik. gr Eddig a tudósítás száraz része. Sivár művészi életünkben kétségkívül egy hadiemlék- mü tervezése s elkészítése is esemény s ha a laikusnak elmondjuk, hogy a szobor költségei harmincezer koronára rúgnak s nagysága, az alatta levő márványkonzollal együtt kilenc méter magas, a müértőnek tudtárat adjuk, hogy a mii Berecz Gyulának egyik legjelentősebb, legnagyobb stílusú alkotása, akkor körülbelül jelentettük azt is, hogy az emlékmű nagy nyeresége Komárom művészi értékeinek s jelentős állomás Berecz Gyula pályáján is. A szobor, — jobbanmondva háromnegyed relief, — szobrászi és figurális egységbe igyekszik hozni a problémát: a keresztényi heroizmusba belekapcsolódó hősi heroizmust. Két angyal ritmikus egysége zárja le a müvet két oldalról, akik a haldokló hőst emelik föl a sebét mutató Krisztushoz. Novell iszti- kus ugyan az elgondolás, megoldása azonban szép, nemes, zárt és igyekszik összhangot tartani a templom barokk stílusával, ami, leszámítva egy-két modernebb vonalban elgondolt relief-részt, sikerült és elstilizálás csak annyiban uralkodik rajta, amennyiben ezt a szobor modern volta kívánta is. & Szobrászainknak mostanában kevés megrendelés jut ki s ugylátszik, visszatértünk ama középkori módhoz, amikor nagyrészt templomok s harci testületek voltak a művészek Mecénásai. Mostanában is nagyrészt csupán ez a két ellentét: egyház és háború juttatja nagyobb megrendeléshez a művészt, mihelyt szoborról van szó. A szlovenszkói kispolgárnak, de a pénzesebb és művészi érzékkel megáldottabbnak is: alig van szüksége plasztikára, amire szüksége van, azt meg boltokból szerzi be nagyrészt s vitrinjeit tölti meg vele. Szlovenszkón szobrászunk van legkevesebb, noha itt-ott, zárt vidékeken igen erős tehetségek küzködnek a megnemértés- sel is házi kisplasztikával. Berecz Azok közé tartozik, akik elismertek s ismertek. Sajnos, kedvét nem élheti ki mindennap hatalmas alkotásokban s kedve különben is a portrék felé vonzza. Abban •kitűnőket alkotott, vannak nagyszerű Jókai- szobrai, ama néhány emlékművön kívül, amit Szlovenszkó több helyén alkotott már, vaunak reliefjei, vannak önarcképei, tanulmánysorozatai, kompozíciói, vannak szerető pártfogói, de kisvárosban mégsem futhatja ki úgy formáját, ahogy az kedve szerint volna. j©Karakteres fejű ember, haTkszavu, csendes, szinte szótal'an. Benne van a művészember önérzete s bizonyos nyugtalansága. A Kultúrpalota műtermeiben dolgozik, ott van szobrainak nagy kollekciója is, oevrejében egyre fokozatosabb haladás mutatkozik, elmélyülő ember, hite van, szereti a munkáját. Simay Imre volt a budapesti mestere, számos helyen kiállított már, szerepelt a monzai iparművészeti kiállitáson, pesti tárlatokon, Pozsonyban, Komáromban s Szlovenszkó sok helyén, most tervez egy nagyméretű Jó- kai-szebrot, szeret elvont fogalmakat szobor- bon megszemélyesíteni, van egy trámszban lévő nőt ábrázoló feje, ami mélyértékü, lelkes munka, vannak gyerekportréi, finom reliefjei. Igazi művész. Van önbizalma s tehetsége. Szereti a csöndet, tudja, mit csinál. A magának való, zárkózott művész típusa. Szere! dolgozni, szereti, ha megértik. Komáromiban otthon van s most legfőbb gondja, hogy a hatalmas emlékmű jó és kedvező helyre kerüljön, méltó legyen a hősökhöz s a templomhoz. Szlovén szikéi művész. Küzd és bízva bízik... (thrvi) I utóbbi napokban gyönyörködhetett. Bartók: 11. Sonátáját fogják előadni. Végül a rádió házi zenekara Németh István László vezénylete mellett: Bartók: Román táncait adja elő. — A következő előadás cserkészet, majd magyar mesedélután lesz. Ezekre az előadásokra már most felhívjuk a magyar közönség figyelmét (*) Az első Toldy-kőri rádióelőadá9 március 20-án lesz. Pozsonyból jelentik: A Toldy-Kör eddigi széles tevékenységét még jobban kifejleszti és március 20-tól kezdve rendszeresen fog bekapcsolódni a pozsonyi rádióelőadásokba. A pozsonyi rádió magyar óráinak rendezője Sebestyén József dr. felszólítására a Toldy-Kör vállalkozott arra, hogy havonként egy előadás rendezését magára vállalja. Igaz, hogy ezzel újabb munka hárul reá, azonban ennek a felszólításnak a legnagyobb készséggel és örömmel tesz eleget a kör, amely kulturális hivatását szemelőtt tartva minden eszközt megragad, hogy a magyar kultúrát, a legszélesebb tömegek részére is hozzáférhetővé tegye, erre pedig a rádió a legkiválóbb eszköz. A Toldy Kör az előadások rendezésével Bicsovszky Kázmér dr. főjegyzőt bízta meg. Az első Toldy-köri rádióest március 20-án 18-tól 19 óráig lesz és ezt az előadást Tóth Kálmán emlékének szenteli, áld 100 évvel ^ezelőtt született és 50 évvel ezelőtt halt meg. Az előadást Jankovics Marcell dr., a Toldy-Kör elnökének ünnepi beszéde nyitja meg, utána ifj. Rajter Lajos, a fiatal tehetséges csellómiivész Dohnányi Cselló-hangversenyét adja elő. Jurenka Ilona Tóth Kálmán verseinek szavalata után Kozics Erzsébet zongoraművésznő Liszt —Alabjew: Le rossignol, Dohnányi: Intermezzo F- moll és Bartók: Este a székelyeknél című szerzeményeket adja elő. A következő rádióelőadás március 27-én 18-tól fél 20 óráig Je6z. Ez az előadás Bartók Bélának, a magyar dal nagy mesterének van szentelve, aki most tölti be 50-ik születési évét. A Toldy-Kör férfikara, amely immár külföldön aratott sikereinek legnagyobb részét Bartók dalainak köszönheti, hálás kiván lenni mesterének és hálája jeléül rendezi ezt a rádióelőadást, amellyel, úgy hisszük, a külföld is a legnagyobb érdeklődéssel fog kisérni. Az ünnepi beszédet Mezei Gábor, a kiváló zenekritikus fogja tartani Bartók Béláról. A Toldy- Kör férfikara Bartók: Magyar népdalait, Bartók: Szlovák népdalait és Bartók-Németh: Népdalait fogja előadni Németh István László egyleti karnagy vezénylése mellett. Majd ismét gyönyörködhetünk Németh zorgora- és Actardjieff hegedüjátékában, akiknek művészetében a pozsonyi közönség a leg(*) Magyar művésznő a prágai rádióban. Arányi Baba, a Prágában élő kiváló magyar zongoraművésznő ,március 16-án, hétfőn este a prágai Stúdióban zenekari hangversenyt ad. Programján Mozarf D-nioll zongorahangversenye szerepel. Szlovenszkó és Rusziniszkó rádióhallgató magyarságának igen nagy élvezetet fog szerezni a rendkívül tehetsége- művésznő hangversenye. —M—iM.ijmMM.aa—B——B—'■ H I III BM—B—BB———