Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-15 / 62. (2579.) szám

193! március 15, vasárnap. KttJU—jJÍ <^OT-MxG$s&-mla3í! ^Harminc perc a oilág „sex-appeal” királynője társaságában beszélgetés 9Harlene ©ieirichhe! férőéiről Qreta Qarbóról, a sex-appealröl és íHeidede neoli kis lányáról, akit most magáoal dísz ÍHollyrooodba Prága, március 14. Tch war von Kopt Ibis Fuss aiuf Marlene Biefcridh eingesrteHit... A „Kék angyal" óta egyetlen vágyam volt az életben látni a dé- moini’kiuis less Lolát, aki annak a derék Jan- .niugs professzornak olyan derekasan elcsa­varta a fejét. Beszélni szerettem volna Már­toné Dietriohhel, akit Amerika sex appeal- királynővé kiáltott ki s ezzel megdöntötte a nagy Greta Garbó egyeduralmát. Szerettem volna a leikébe látni ennek a különös te­remtménynek, akit a hírnév máról-hol napra felkapott s akit a világ minden táján jól is­mer a mozi publikuma. Vágyam beteljese­dett, láttáim, beszéltem vele, sőt harminc tel­jes percet egy vonaton, egy fülkében töltöt­tünk el. Megvallom őszintén, csalódtam ben­ne. Egy fáradt, lestrapált, fiusvonalu fiatal­asszonyt találtam, aki öltözködésben, modor­ban és minden egyébben, önmagát, a másik Marlene Dietricht igyekszik kopirozmi. Szürke utazókosztüm volt rajta és szürke selyem ing­blúz, harisnyája és cipője ugyancsak szürke. E sok szürkeséghez karmin vörös nyakkendőt, ajkat és körmöket visel. Különösen az utóbbi tűnt föl rajta. Körmeit nem lakkozza, hanem carrninvörösre festi. A szürke és a vörös ki­tünően harmonizál, de Marlene Dietrich túloz, különösen az ajkát és a körmét illetően. Há­rom koffer, egy férj s egy sajtófőnök utazott vele. A kíséret"tagjai közül (azt talán monda­nom sem kell) a három koffer volt a legfon­tosabb, mert ezekben volt az a csodálatosan szép hermelinbunda és a remek estélyi ruha elraktározva, amelyekben prágai tisztelőinek mutatkozott s amelyeket a Paramount jóvol­tából Prágán kívül még ott is magára kell öl­tenie, ahol azt a hatalmas amerikai vállalat üzleti érdekei megkívánják. Fontos volt még a sajtófőnök, a publicity-man, mert nélküle még a száját sem szabad az isteni Marlenek kinyitnia. A legkevésbé fontos a férj volt, Rudolf Siebert, a Paramount segédrendezője, j aki Aussigban leszállt a vonatról, hogy ott­lakó szüleit meglátogassa. Marlene Dietrich megelégedett azzal, hogy a vonatból üdvözöl­je megilletődött apósát, aki ünnepélyes feke­tébe öltözve jelent meg a pályaudvaron. A fess Marlene az ablaknál állt s kezét szoknyá­ja zsebébe süllyesztve a filmírói jól ismert re­kedtes hangján zümmögött egy divatos dalt, amikor a vonat Aussigot elhagyva a német határnak vette útját. A beszélgetés nehezen indult meg. Marlene Dietrich igen szűkszavú s mielőtt válaszolna, már megadja a választ a publicisty-man, aki­nek az a feladata, hogy helyette feleljen az ujságirók' kérdéseire. Tőle tudom meg, hogy Marlene április elsején ismét Hollywoodba utazik, ahol szerződése értelmében újabb hat hónapot fog tölteni. Ugyancsak tőle tudom meg, hogy most volt a legújabb Marlene Diet- rich-film amerikai ősbemutatója. A filmnek .,Megbeosteleni-tve“ a elme. Háborús történet az 1914—16-os évekből. Az. orosz front köze­lében játszódik le. Kémkedés, vér, szerelem, gyalázat és természetesen sexappeal van ben­ne, tehát a siker óriási. A férfi főszerepet Mc. Laglen játsza. Most már Marlene Dietritíhhez fordulok. Fölteszem a sablonos kérdést, hogyan tetszett neki Prága? Sablonos feleletet várok, hogy nagyon szép volt és hogy nagyon meg volt elégedve a szeretetteljes fogadtatással, de Marlene Dietrich őszintén megmondja, .hogy azalatt a néhány óra alatt, melyet Prágában töltött, alig látott valamit, azután hozzáteszi: — Az egyik prágai német lapban egy ró­lam szóló cikkben a cikkíró azt állítja, hogy ismerjük egymást még abból az időből, ami­kor én egy kis fürdőváros színpadán léptem föl s ett fedezett fel engem Friedrieh Hol- íander. Ezzel kapcsolatban kijelentem, hogy a cikkíró minden bizonnyal téved, mert nem ismerjük egymást, soha semmiféle fürdővá­rosban. nem játszottam s nem Friedrieh Hol- liinder, hanem Max Reinhardt fedezett fel a színház és .Tosef von Sternberg a film számá­ra. Színpadon csupán Rcinhardtnál Berlin­ben és Becsben játszottam s filmen eddig mindössze háromszor szerepeltem. Az első a „Kék angyal", a második a „Marokkó" s a harmadik a „Megbccstelenitve" cimü film volt. A legújabb filmem európai bemutatója a közeljövőben lesz. Áprilisban kezdek hoz­zá Hooiywoodban a negyedik filmemhez.- Miről fog szólni? Azt még én sem tudom. Csak annyit tudok, hogy szüzséjét Josef von Sternberg ir-j ta s ezt a filmemet is ő fogja rendezni.- Március végéig még Európában marad. Mi a programija erre az időre?- Nincsen programon, pihenek, alszom s szórakozom. Erőt kell gyüjtenem arra a hat- hónapi kemény munkára, ami Amerikában: rám vár. | A I 1 SALVATOR I 1 FORRÁS 1 — Ismeri a filmnél dolgozó magyar kóláé- í gáiit? — Néhányat. Például Korda Sándort, Putty Liát és Szőke Szakállt. — Ismeri Greta Garbói;? — Csak a filmről. Hollywoodban nem talál­koztunk. ö is, én is igen visszavonultan élünk s nem kerülünk össze. — Mit szól a „sex appeal királynő" oimé- hez? — Semmit, — Szerelem ? — Férjem van, akit szeretek (s aki Anssig- han maradt a papánál) s van egy Heidede neru ötéves kislányom, (aki most betegen várja haza a mamát). — Iszik, dohányzik, kártyázik? — Nem. Nem. Nem. — Hát amilyen szenvedélye vau? — Szabad óráimban olvasok. — Mit? — Mindenféléi. — Válogatás nélkül? — Azt nem. — Ki a kedvenc írója? — Nincsen. — Ked1 véne szerzője? — Az sincs. 1 — De valami kedvence csak vau? — Hogyne, a Heidede. Most magammal vi­szem Hollywoodba. — Mit szól a hollywoodi pletykákhoz? — Már megadtam a választ: magammal vi­szem Heidedét. De most én kérdelek maga tél valamit: velem jön Németországba? — Nem, kérem. Kiszállok a határon. — Akkor igyekezzen, mert már régen B» denbachban állunk s mindjárt megyünk to­vább. — Köszönöm a figyelmeztetést. Jó utat! ! — Viszont, Isten önnel. T. L» I ^iHiruíarx^ jobb szcJx/sdgba/x.* Euap&abcC 11 Zpyel/cn. a besKo/é" odajogyr* / im.inas—l—m a vese- és hólyagbeteg­ségek különleges ásvány­vize, Kérdezze meg orvosát! Lengyelországban ui nagy ellenzéki párt alakult Varsó, március 14. Három nagy lengyel ellenzéki párt, a Piast, a Wyzwolenie és » parasztpárt, amely a parlamentben régóta közös frakcióba tömörült, a napokban fo zionált és ezentúl & néppárt nevét fogja vi­selni. Az agrárkrízis következményei és Pilsudski rendszerének ellenzése eltüntette a nagy és a kis parasztok között levő kü­lönbségeket. Az uj párt főtörekvése a de­mokrácia melletti küzdelem és az uj ag­rártörvénykezés megteremtése lesz. n szlooenszkói magyar könyo reneszánsza Teliéry Gyula vezetésével országos szervező munkát indít a Kazinczy Könyvkiadó Szövetkezet — Felhívás Szlovén- szkó és Ruszinszkó magyarjaihoz ötesztendős múltra tekint vissza a cseh­szlovákiai magyar, rendszeres könyvkiadás. 1925 őszén szervezte meg a Kazinczy Társa­ság a könyvbarátok szervezetét, mely lehető­vé tette azt, hogy a szlovenszkói és ruszin szkói magyar irók nagyobb koncepciójú mun­kákat, regényeket is írjanak, mert eddig a napilapok és rövidéletü irodalmi folyóiratok hasábjai jobbára csak lírai versek és novel­lák közlését tették lehetővé. Minden kezdet nehéz s a semmiből teremtődő irodalmi éle­tünk sok botláson, sok gátláson keresztül ha­ladhatott csak a magyar kultúráiét tövises, töretlen utján. Akik gondolkodtak, akik bele­élték magukat az úttörő munkások nehéz helyzetébe, tisztelték még a hibákat is, de értékelték egyúttal a hibák árán elért hala­dást. Akik azonban oly igényekkel léptek föl a gyermekcipőben járó. nem is egy évtizedes múlttal bíró, uj magyar irodalommal szent­ben, mint amilyenhez az évtizedes, kiforrott egyetemes magyar irodalom szoktatta őket, természetes, hogy nem találták meg ebben az önállóságra kényszeritett szellemi mozgalom­ban a teljes lelki kielégülésüket. Ebből sok félreértés, sok nehézség támadt, de sok tanulsággal szolgált az irodalmi élet szer­vezői számára is. Jó könyv! — ez az óhaj hangzott fel a kö­zönség részéről Jó könyv! — visszhangoz­za a kiadóvállalkozás is, mert az ötéves út­törő munka eredménye az lett, hogy a szlo venszkói irodalom megérett erre. Megérett az idő arra, hogy minden kultur- tényező összefogjon a szlovenszkói magyar könyv jstápolására. Az úttörő Kazincz Társa­ság könyvkiadóvállalatát átvette a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet s a kritikát, irodalmi értéket követelő Prágai Magyar Hír­lap teljes erejével a reneszánszának induló Szü!l@ Géza dr.. az országos keresztény szocialista párt elnöke, Bacsfa. Grossdimid Géza dr., kor e szlén yszoci a lista párti szenátor, Kassa. Cséky Mihály nagybirtokos, Szepesniindiszent, Dzurányi László, a P. M. H. főszerkesztője, Prága Herz Ignác dr. ügyvéd, Kassa. uj irodahni éra szolgálatába szegődött. Az erők ilyen összefogása biztos ígérete az iro­dalmi élet uj föllendülésének, ígérete egy uj rohamosabb fejlődésnek, Ígérete a tiszta iro- dalmiságnak s a legkényesebb igényeket is kielégítő szellemi nívónak. Ezzel a kedvező auspidummal indulunk újra útnak, amikor a legközelebbi jövőben bekopogtatnak a Kazinczy-könyvek a régi, hűséges könyvbarátaink ajtaján. De ez nem elég. Minden magyar otthon ajtaján zörge­tünk, minden magyar asztalon, minden köny­vespolcon, minden magyar szívben helyet kérünk. A napokban kezdődik az uj szervezés or­szágos nagy munkája. Legyen minden ajtó, minden szív nyitva, mert a nagy eél csak úgy válhatik valóra, ha mindenki összefog a mi irodalmunk szereteteken. A valóban jó könyv csak úgy születhetik meg, ha sok ezer lélek­ben ver visszhangot a nemes szándék és jó­akarat, melyben az eszme megfogant. As országos szervezés nagy munkájának végrehajtásával Teliéry Gyulát, a P. M. H. szlovenszkói szerkesztőjét, a Szepesi Hírlap, Szepesi Híradó főszerkesztőjét bíztuk meg, aki az egységet és egycéluságot dokumentál va, a P. M. H,-val kapcsolatos országos útja alkalmával minden magyar otthonban egy­részt elvégzi a részjegyzéseket a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet részére, másrészt uj tagokat szervez be a Kazinczy könyvbarátok táborába. Kérünk mindenkit, aki szivén viseli a ma­gyar szó, a magyar könyv, a magyar szellemi élet ügyét fogadja szívesen ezt a látogatást s álljon abba a hatalmas táborba, mely a ki­sebbségi magyar szellemi életet eddig is emelte erejével, hogy végtelen távlatok nyíl­hassanak meg az irodalmi élet fejlődése előtt. Kassa, 1931 február hó. SzenMvány József, a magyar nemzeti párt vezére, Beje. Blanár Béla dr., tartomány gyűlési képviselő, Kassa. Tarlón Odón vezérigazgató, Losonc. Spielmann Ervin bankigazgató, Kassa. Szikla# Ferenc dr. kulturreferens, Kassa. Lezuhant m repülőgép Pilótái halálra égtek Prága, március 14. Tegnap délután fél egy óra tájban Strakonic mellett repülőgép- szerencsétlenség történt, amelynek két em­berélet esett áldozatul, A szerencsétlenség­ről a következő hivatalos jelentést adták ki; „Az AB 32—45-ös számú repülőgép teg nap Strakonic mellett lezuhant. Weiu- schner Henrik tábori pilóta és Úrban Fe­renc szakaszvezetőaspiráns meghalt. A re- pülőgép elégett". A szerencsétlenségről a következő részle­teket jelentik: A két szerencsétlenül járt repülő strakonici születésű. Pilsenbe kel­lett volna repülniük, de eltértek menetirá­nyuktól, hogy meglátogassák szülővárosu­kat. weinsehnor a föld felé szállott, de mi­kor észrevette, hogy a leszállás a magas hóréteg miatt igen nehéz lenne, újból fel akart szállni. Gazt adott, abban a pillanat­ban azonban a gép beleakadt egy hársfába, Rögtön rá lángot vetett a benzin, a tartály felrobbant s az aeroplán a földbe fúródott, A gép teljesen elporladt és pilótái is szén­né égtek. ezen A Kazinczy Könyv* és Lapkiadó Szövetkezet igazgatósága, — Zsidóellenes bojkott Palesztinában Lem doniból jelentik: A Jeruzsálem i arab vég­rehajtó bizottság tegnap kihirdette a régóta várt zsidóellenes bojkottot. A nyilatkozat szeriint „az arabok az ország határán kívül mindent eladhatnak a zsidóknak, de a hatá­rokon belül semmit sem vesznek zsidóktól," — A pozsonyi kerületi bíróság tíz évi fog­házra Ítélt egy fiatalkorút, aki meggyilkolt egy detrekőcsütörtöki koldust. Pozsonyi szer­kesztőségünk telefonálja: Ez év január 13-án Detrekőcsütörtököo. a patakban egy holttes­tet találtak, amely Kovái Mihály ötven éves falusi koldussal volt azonos. A fején hatal­mas fejszecsapásoktól eredő seb volt Mel­lette egy eltört fejsze nveiét találták. A meg­indult nyomozás során már másnap sikerült a tettest elfogni egy tizenhét éves fiatalem­ber személyében, aki Bartalsaky József det- reköcsütőrtöki gazdálkodónál volt alkalmazás­ban. A fiatalkora beismerte, hogy a koldus a kocsmában bottal rávágott a fejére, amiért megharagudott, utána ment a koldusnak s a szerencsétlen embert baltájával hátulról négy­szer fejbesujtotta, azután bedobta a holttestet a patakba. Az ügy ma került a pozsonyi ke rületi bíróság Pásek tanácsa elé. A fiatal­kora gyilkos elmondotta, hogy édesanyja cseléd volt Ausztriában, ő Csehszlovákiába jött, ahol elhagyatva csatangolt. A vöröske reszt azután kiadta őt egy detrekőcsütörtöki gazdálkodóhoz, ahol mint szolga dolgozott. A bíróság a gyilkos fiatalembert Hz évi fogház ra ítélte. Az ítélet jogerős. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom