Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-01 / 50. (2567.) szám

15

Mii m&reáge 1, nasAarnap.

JSzinHÁzKönWKabTagA

Az álarc

Hubay Jenő 3 lelvonásos operája — Szövegét Martos Ferenc ötlete nyomán írták: Lothár Rudolf és Góth Sándor

— Bemutatta a magyar királyi Operaház február 26-án Budapest, február 28.

A budaipesti Operaházi csütörtök este a amagyar lae-nekialDósáét egyik nagymesterének: Hiuibay Jenőnek uj operáját mutatta be. EEt. a bemutatót nemcsak a szerzőnek világszerte ismert és elismert neve avatta eseménnyé, hanem a m. kiír. Operaház előadása is, amely a nagy mestert megillető saerep- osztásfbau, a színpad pompázatos és kápráztató ragyogásiálbain, a művészek és a zenekar odaadó, áldozatos^eikes és megértő támogatáséival hozta színre Huibay Jenő nemes veretű költészetének ezt az uj hajtását. Hubay Jenő mögött negyvenesztendős művészi múlt van. & ez a múlt tele van sikerrel elismeréssel-, dicsőséggel, amelyet csak növel és öregbit legújabb alkotása: Az álarc, amely a mesternek sorrendben hetedik operája. Mindjárt azt is hozzátehetjük, hogy egyik legszebb, leghatásosabb zenemüve, amely — a bemutató sikeréiből következtetve — a iktOHMId nagy operai színpadjaira is meg fogja találni az utat.

Hubayt nyilván megiihlette a nagyszerű szövegkönyv, amely a kitűnő színpad ismerő Martos Ferenc ötlete nyomán Lothár Rudolf ée Góth Sándor földolgozásában rendkívül aEkaítmasaralk bizonyult a meleg, mély lírai érzések és az erős drámai feszültség és ki- robbáháe zenei megfestésére. Az opera első felvonása a napsütéses Nizzába viszi a nézőt, illetve a hallgatót. Segur gróf házában vagyunk. A grófi pár két szép — egymásra tö- kóJeteeen hasonlitó — leánya, Annié ée Éva gondtalanul tenniiSKOaik Ghassie Raoul hadnaggyal, nem i© sejtve, hogy szülei az anyagi tönk saóién állanak. Somhreuil, a ház régi, meghitt barátja azt tanácsolja, hogy Anniiét adják feleségül Planta earedeehez, aki ktfogástalan gaivaUór, gazdag ember és aki halálosan szerelmes a leányba. Eíz az egyetlen lehetőség, hogy a grófi ház összeomlását átkerüljék, Annié nagy lelki tusa után ré- arénija magát, hogy felesége legyem Plántának, akit nem aaeret, mert a szive Raonl-é- D© szüSett meg ke® mentenie. Raoul mind a köt testvérbe szereiimee és saereJméit mind * két leány viszonozza.

„Mily csodálatos játéka az égnék,

Köt szép lány, egymásnak szakasztott mása. (Évához)

Jla önt nézem, megesküszöm, hogy ezerszer szebb, mint Annié, de ha szemem Annién pihen,

Ön ... úgy érzem, csak őt imádom."

Ezt mondja Raoul. a köt leánynak■ A hadnagy, akinek másnap Afrikába kell mennie, ráveszi a köt leányt, hogy az éjszakai karneválon vele vegyenek részt. A leányok beleegyeznek és mikor leszáll az est, az egyik nővér kék dominóban, álarcosán megjelenik a Pienrof-mak öltözött hadnagy előtt. A hadnagy nem tudja, Annié vagy Éva áll-e előtte, szerelmet vall a leánynak, aki az ostromnak engedve, karjaiba omlik.

öt esztendő telt el. Az algíri francia helyőrség tisztjei nagy ünneplésben néiszesitik a harciból hősiesem visszatért Ohassis Raoul kapitányt. Az ünneplők között van plamta tengernagy is. Évűdnek a kapitánnyal, érdeklődnek kalandjai és hódításai iránt. „Bocsánat, nem vagyok nőismerő" — mondja Raoul- Bizonyára van valami regény az életében és Raoul, a hosszas faggatásnak engedve, elmondja reménytelen szerelmét, a nizzai éjszaka történetét. Plamta, akit Raoul nem ismert, kérdőre vonja. Melyik volt?! /Annié, az ő felesége, vagy Éva? „Nem tudóim" — mondja a tiszt. D© PLanta nem enged. Hazugnak, gyávának mondja a kapitányt, aki íettlegességre vetemedik fellebb- vailójával szemben, sőt le alkarja szúrni. Plamta azonban kicsavarja a handzsárt Raoul kezéből és szí ven szúr ja. Plamta még haldokláséban is faggatja, mondja meg a leány nevét. „Nem tudom" — feleli Raoul és holtan terűi el Plántát elfogják. Mielőtt azonban

FJw5 b*nská-bystrie*i ruhafertő vegytisztító én gőxmoeógyar

Kemény Dávid, Banská Bystrlea

Ruhafestés, — vegylisztitás, — gőzmosás. Megbízható kiszolgálás. Oleaá árak

Alapítási év 1902.

börtönébe- vezetnék, engedőimet kór és kap arna, hogy feleségével beszéljen. A forró, holdas éjszakáiban reá várakozó két testvérnek elmondja, hogy Raoul megérkezett. A két nő, akik nem szűntek meg róla ábrándozni, meglepetten hallgatja Plántát, aki tudni akarja a valót. Melyik pihent Raoul karjában? Éva magára vállalja a dolgot, Planta már-már hinni kezd felesége ártat- lanságában, de amikor a ház előtt elvonul a halott Raoult vivő menet, Annié felhördül: „Gyilkos!" — kiáltja — „én voltam, övé lettem, őt szeretem!" És már rohan is a halotthoz, Planta pedig elindul a börtönbe.

Ez — röviden fogva — a váza annak a mesének, amely a maga izgalmas változatos- ságáiban Hubay Jenőt egyik legszebb müvének megírására ihlette. Hubay partitúrája elejétől végig Ízléses, finom, hangulatos, nemes és költői. Bizonyos tekintetben látóm tulhangszerelt is, de ez nem hibája, hanem inkább erénye. A cselekmény és a színhely izzó hangulata, fór lósága, tüze, a szenvedelem hullámzása, a lírai részek mély, emb&ri átérzése, a dráma mindent elárasztó, égő lávafolyama magával ragadta a költőt és zenéje azért hangzik olyan tömören, olyan buján, olyan szenvedőm és szeuvedelmesen, mert ön tudatiamul, a hívatott, igazi költő átélésével öntötte magából a melódiáit. Hubay Jenő érezte és tudta, hogy közel kell férkőznie az élethez, az emberi érzés óriási skáláját kell felölelnie, a szenvedés pokláin kell átvergődnie, hogy zenéjével aláfesse ezt a drámát, amely a színpadon lejátszódik. A derű, a moeoly, a jókedv napsütéses akkordjai megtett, az ekzotikma képek zenei festésén kérésztől a legdenmesztőlbb drámai hatásig mindent kifejez, mindent érzékel ez a nagyszerűen megirt partitúra, amely különösen akkor hat lenyűgöző erővel, amikor a dráma fokozódik. A vonósok tömöri, meleg hangija, a kürtök és dobok rianó, erőteljee felhördülései, a faifuvók jefiemző ób a témákat festő feJhaeenáláisa nagy és maradandó értékei Hubay könyvének. A második felvonásbeli báliét külön és nagy élmény ebben a muzsikáiban. Igaz, kissé rövidébb lehetne ée ha azt a részét, amely a zene megismétlése révén keletkezik, elhagynák, nagy előnyére válnék úgy a színpadi hatásnak, mint a zenei értéknek.

Hubay Jenő eszel a* * operájával annak adta bizonyságát, hogy az isten áldotta költő fölött hiába múlnak az évek, ha alkotóereje fiatal, életerős, duzzadó, ha él benne az élet, az emberiség szeretette, a művészet iránti lelkesedés, — a beléje oltott isteni szikra tüzet fog és ez a tűz messzire világit a nemzőt, az emberiség, az örök, soha el nem múló művészet dicsőségére.

A m. kir. Operraház előadása — mint már említettük — minden tekintetben művészi cselekedet. Nemcsak a szereplők kitűnő megválasztása — Bodó Erzsi, Szabó Lujza, Budán oviié Mária, Halmos János, Szende Ferenc, Székely Mihály, Malecziky Osrikár, Komáromi Pál, Kálmán Oszkár a főszereplői az operának —, hanem Márkus László zseniális rendezése, álfj. Oláh Gusztáv színpadi képei és Fleischer Antal lendületes karmesteri produkciója olyan erősségei ennek az előadásnak, amelyekről csak a legnagyobb elismerés és csodálat hangján lehet szólalni, Hubay Jenő és Góth Sándor az opera házi főpróbája után levelet intéztek Radmai Miklóshoz, az Opera kiváló igazgatójához. Ebben a levélben a sikerben való birodalom érzésével, a hála és köszönet hangján emlékeznek meg arról a munkáról, amelyet az Operaház a mű szinrehozatala terén kifejtett. Most, az előadás, a siker után megáilla- pithatijuk, hogy soha még köszönő levelet úgy ki nem érdemeltek, mint ebiben az esetben az Operaház vezetősége, művészszemély- zete és zenekara.

A bemutató előadás rendkívül fényes külsőségek közepette és a legnagyobb siker jegyében folyt le. Az Operaház nézőterét fényes és előkelő közönség töltötte meg, mely — élén Magyarország kormányzójával — meleg, nagy és lelkes ünneplésben réazesi- tette Hubay Jenőt, Góth Sándort, a művészeket, Fleischer Antalt és a diadalmas est láthatatlan vezérét — Márkus Lászlót.

Zólyomi Dezső.

(*) Tőkés Anna betegsége miatt elhalasztották a Magyar Elektra bemutatóját Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A Boroemwesa— Móric* Magyar Elektrájának bemutató ja tegnap estére voit meteorra tűzve a Nemzeti Színházban, azonban a bemutató elmaradt, mert Tőkés Anna, akiinek a darab főszerepéi kellett volna játszania, az előadás előtt roeozui lett. Ezért a Nemzeti Színház & „Kölcsönkért vendég" chnü darabot tűzte ki műsorra, azonban a darabban szereplő Környed Paula ée Náday Béla nem voltak jelen a színházban. Erre a színház igazgatósága rádión körözte őket. Ná- dayt az uocan figyelmeztette egy idegen, hogy a Nemzeti Színháziban keresik, Könnyei Paula pedig egy zsuron értesült, hogy föl kell lépnie a színházban. Mindketten szerencsésen idejében befutottak a színházba, még az előadás megkezdése előtt.

n Jeritza Mária páratlan sikere Amerikában.

Jeritza Mária eddig minden esztendőben január vé gén befejezte Newyerkiban á Metropolitan Opera- házban való fellépését, azután hajóra szállt és visz- szálért Bécsbe. Ezúttal nagyon jelentős változás állott be Jeritza Mária newyorki vendégjátékában. A kiváló művésznő ebben a szezónban olyan rendkívüli sikereket aratott a Metropolitan Operabálban, hogy az Operaház igazgatója, Gatti Casazza felkérte, hogy vendégjátékát március végéig hosszabbítsa meg. Az ajánlatot Jeritza elfogadta. Ugyanekkor Gáttá Casazza még egy ajánlatot tett, mégpedig azt, hogy a két év múlva lejáró szerződését, jelentékenyen felemelt gázsival hosszabbítsa meg 1938 végéig. Jeritza Mária aláírta a szerződést, amely őt 1938 végéig arra kötelezi, hogy miniden szezónban március végéig vendégszerepel a Metropolitan Operaháziban. Newyorki jelentés szerint Jeritza olyan magas fizetést kap, amilyenre eddig nagyon kevés példa akadt még Amerikában is. A szerződés aláírását nagy vacsorával íinepeliék meg Newyocrkban. A vacsorán megjelent a Metropolitan Operaház egész vezetősége és Newyork művészi és irodalmi életének úgyszólván minden kiválósága.

(•) Vadászős vényeken. E cdm alatt adita ki Höt- nyénsdky Viktor budapesti kiadóváiilailafha Gyön- gyöehailiászfi Takáűh Gyulának, a Magyar Vadáez- ujeág szerkesztőjének néhány vadáBizmoveliláját. A szerző bő vénával mondja el megkapó történeteit, íme Ivek a kiveszőben levő mdászroananitálkia bájos légköréből merítiiik tárgyukat. Vadászkalendok, va- dásaturáfc leírásai sorakoznak itt egymás mellé, hogy érdekes meseeBÖvésükked lekössék a* olvasó figyelmét. Gyöngyöehailászá Takádh Gyula kiváló iréössjb&nmel halod azon a Btcagyén, sneftyet Bársony István járt meg a magyar vedáeztársadaikunbaín. A könyveit nemcsak a vadász, de minden természetbarát számára élvezete- ée tanulságos odrvasmányt nyújt — A könyv ára 8 pengő és a szerzőnél rendelhető meg: Budapest, V. Ferenc -Józsefdér 5.

Legjobb társaság találkozóhelye

SECT PAVILLON

_________PRAHA, Hybná ni._______________|

(* )Ma»aoIint darabja Berlinben. MuseoBná ólam műrastorehtök színdarabja, a Oampo di Maggio, rövidesen színre kerül Berlinben. Róbert Kein dr. szinigazgató szereit* meg a darab oémetorezági

előadási jogát * Suvkii-Zerboni olaez kiadótól. A háromfelvonásos szin/mü — mint ismeretes — Napóleon viaszaié réséről és bukásáról szól.

(*) Chaplin filmjének londoni bemutatója. Londonból jelentik: Chaplin uj filmjének ma este van első európai bemutatója a londoni Dominion Színházban. A Dominion Színház London legnagyobb mozgóképszínháza. Az előadásnak ünnepi jellege lesz. Chaplin végig jelen lesz filmje londoni premierjén. Az érdeklődés a film iránt olyan óriási, hogy a premieren 15.000 jegykérő kérését kellett visszautasitani. A Dominion igazgatósága azzal a lehetőséggel számol, hogy Chaplin uj filmjének sikere minden eddigi londoni Ghaplin-sikert felülmúl. Chaplin megállapodott már filmjének berlini bemutatójára vonatkozólag ie, csupán az bizonytalan, hogy még ebben a ezezónban vagy pedig a jövő szezón elején, szeptemberben kerül a film Berliniben bemutatóra. A német bemutató időpontjának elha- laeztása nem változtat Chaplin útprogramján, aki Londoniból Páriába és onnan április elején Berlinbe utazik.

(*) Offenbach-bematató Berlinben. Berlinből je- jelentirk: A Theater im AdmiraJspalaetban most mutatták be Offenbach uj operettjét, ami annyit jelent, hogy egy kiváló muzsikus, Erőst Römer, ezer- ötszáz különiböző ,nagyrészt ismeretlen vagy elfelejtett, de annál szellemesebb motívumból uj partitúrát állított össze, amely Offenbach bármelyik eredeti remekművével vetekszik. A szöveg Kari Röeoler munkája és Lion Feuchtwangel novellája nyomán készült. Kár, hogy A* ithakai kék ing librettója nem mérik őzhetik a zenével; kissé hoeszadai- mas ée nem túlságosan szellemes. A történet tréfásan antik miliőben játszódik. Egy kalózkapitány el rabolt egy fiatal hercegnőt; a hercegnő beleszeret, de a kapitány tudni eem akar róla. Végül tennéeze- teeen egymásé lesznek. Az operett főszerepeit Margit Suohy ée Guetav Rődm svéd énekes alakították.

|| SZANATÓRIUM

| >CAR!TAS<

| POZSONY, TORNA-U. 18.

f«L »M5. TeL M-M.

litIé*xe(.^ebéiiet,-«{,]íAB|á«i>t|* ■ralegla éw larjragolagta.

5 l. Mctily napi 80.— Ki., 1L ofztíly napi •#.— KA

I Szabad orvosválasztás f

tefllési pauaálé 8 napra 1. oaztÜT Ki. 1600.—

. • . . a. . . ioo».Bristol Síiiloda

Badagtest

legszebb pontján a

Sanaparton

UJ vaielés mellett aiánlia:

Előkelő, patinás szállodájának jyönyörü szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon.

Egy ágyas necai P. 10—16—io

„ „ udvari „ 6—10 9

Két ágyas ueeai dumaparti w 24—40

Két ágyas nceai „ 20—24 I

* „ udvari* „ 15—18 „ 9

A jobb szobák árai fürdőszobával értendők. Minden szobában hideg és melegvíz, telefon 8 és rádió.

Éttermi árak:

Complett reggelit kávé v. tea v. kakaó egy tojással, vajjal és jam-el P. 1.20 S

Kitűnő ebéd v. vacsora menü P. 2.40 |

.-uitfinö ebéd v» vacsora „

előétellel P. 4.— a

Ezen lapra

hivatkozással a szobaárakból külön engedmény. 9 Szobarendelés lehetőleg 1—3 nappal elébb eszközlendö.

I

Bristo! szálloda szobáiból és terrasszáról a % leggyönyörűbb kilátás nyílik a Dunára és a 0 budai hegyekre.

u——bbw—a——BaaifflMnaaa—ia—bbwmi +

(*) Dante, „a bűvészek császára" péntek este egy

prágai hotel télikertjében mutatta be ördöngös művészetét a sajtó képviselőinek. Dante pompás

produkciói még a minden hájjal megkent újságírókat is bámulatba ejtették. A kitűnő ezermester március 1-től a prágai karlini Varieté műsora keretében naponta fellép.

(*) Buster Keaton fogadása- Nem csodálható, ha Bueter Keaton, akiről köztudomású, hogy sohasem nevet, mostanában még csak nem ig mosolyog. A szegény komikus ugyanis súlyosan megsebesült az arcán és kezén s ezeket a sebesüléseket partner-- nője, Katíhleen Key okozta. A dolognak az előzménye az volt, hogy Buster Keaton, — fogadott partnernőjóvel. Hatszáz dollárban fogadott, hogy. partnernője tiz nap alatt nem tud tíz fontot sová- nyodni A színésznő mindent elkövetett, hogy test-, súlyát tiz fonttal redukálja, de nem sikerült. A dramt&nfl Bovinyitókura mindössze hat fonttal könnyefobitette meg. A színésznő kétségbeesve tudatta ezt a hirt a komikussal, aki lovagiaseágbóft „fáradtság" fejében mégis hajlandó volt kifizetni a hatszáz dollárt, ám a bőkezűség elkapatta a színésznőt, óe most már art is követelte, hogy az egyik nagy Buster Keaton-filmben adjon neki szerepet. A fogadás megnyerésének esetére a komikus ugyanis ezt is kilátásba helyezte. Ért a kérést azonban Buster Keaton elhárította magitól, mire a temperán mentumos színésznő inzuitálta a müvéért. Eddig szól a hír, amelyet reklámize miatt fenntartással olvastunk, ée ha reklámról is van szó, es a hír sem- rrnesetre sem okozhat olyan bajt, mint amilyet Buster Keaton magának szerzett, ha a hir — mégis igaz.

(*) Két agglegény. Páliéból jelentik: A Gaifcé Lyrique uj vigoperát mutatott be Két agglegény címmel. A vigopera egyszerű cselekményével és jókedvével közelebb ál e klasszikus műfaj hagyományaihoz, mini bármely más kísérlet a* újabb időkben. Midhel Carré, a szövegíró Hollandiába viszi a nézőt, ahol két agglegény közösen nevel egy fiatal leányt, aki észrevétlenül felnő, mialatt az öregek még mindig gyereknek tartják. A két idősebb ur észbe kap és mindkettő hajlandó feleségül venni, majd lemondani róla a másik javára, de a leány a szemükbe nevet: egyiknek se lesz a felesé-* ge, mert már van fiatal vőlegénye. A kedves történethez Louis Urgel irt friss, üde muzsikát.

AZ IVÁN-SZINTARSULAT MŰSORA LOSONCON: Vasárnap d. u.: Alvinczy huszárok. Operett. Vasárnap este: Viktória. Operett-sláger.

Hétfő: Viktória. Operett-sláger.

Kedd: A pók. Bűnügyi riport. (Kabos Gyula vendége felléptével).

Szerda: Feleségein parfőmje. Vígjáték-újdonság.

(Kabos Gyula vendégfelléptével).

Csütörtök: A csúnya leány. Operett. (Kabos Gyula vendégfelléptével).

Péntek: (Nincs előadás.)

Szombat: Masaryk G. T. elnök születésnapja alkalmával: A lengyelvér. Díszelőadás.

Vasárnap d. u.: Meluzina.

Vasárnap est©: A Lengyel vér.

A FÖLDES-TÁRSULAT HETI MŰSORA DUNASZERDAHELYEN;

Vasárnap délután: Csókos huszárok.

POZSONYI MOZIK MŰSORA:

ÁTLÓN: Régi dal. (Némáéit hangosfilm.)

AZ UNGVÁRI URÁNIA HANGOSMOZI MŰSORA: Máuxáus 2-%: Vége a dalnak. (Wlfflly Farét)

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA

ADRIA: Hét boldog nap. (Francia hangosfilm.) ALFA: A Rédl-e*redes affér. (2. hót.)

AVION: A Dreyfu9-pör. (Német beszelőftilan.) FÉNIX: A moaoíy országa. (Lehár—Tauber.) FLÓRA: A gavallér kalandor. (Lux detekítov.)

A haldokló sas. (Napóleon -tiilm.)

KOTVA: Csak tel — Chariotte Andor. (2. bét) LUCERNA: A kis kávéhla. (M. Ghevaffliier.) 4. hét. MACESKA: A kamaraénekes. (Rlchard Tawbeir.) METRÓ: Ur megrendelésre. (W. Foret.) 2. hét. PASSAGE: Mese a benzinkutról. (2. hót.)

ROXY: Anny mindent e*inál. (A. Ondna, S. Anno.) SVÉTOZOR: Fekete árnyak. (Vivien Segal.)

Két

i

>gmv^-7V\A^^TTrmiőP!>