Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-13 / 60. (2577.) szám
rPR»;GAT-MAfAATJ.-H! Rlt 1931 március 13, pántot. A modern gyermeknevelés irányelvei Irta: Hübschmann Zsigmond dr. gyermekorvos Eperjes noheaibi meg, hogy a válásra vonatkozó törIV. Az isholásgyermekeh előmenetelét befolyásoló okok Az is kolásgye remekek egyéni hajlamai és kedvtelései annál jobban érvényesülnek, minél idősebbek lesznek. Az egyik gyermek a tudás vágyától ösztönözve csak könyveket kíván, hogy azokból ismereteit gyarapitkassa, míg a másikat a legszükségesebb olvasmányokra is nehezen lehet rávenni, mert foglalkozást és szórakozási a legkülönbözőbb technikai dolgokban keres. Némely gyermek nagyon pedáns, míg másoknál a rendszeretet nem eléggé van kifejlődve. Nem tartom azonban szükségesnek különböző tulajdonságaikat mind felsorolni, mert az azokból eredő következmények a nevelés szempontjából, csak akkor bírnak jelentőséggel, ha súlyos fokot érnek el. Az orvosa tapasztalat bizonyítja, hogy a su- íyceabb formák oka nem egyedül a hibás nevelés, hnem többnyire az illető gyermek lelki rendellenességére vezethető vissza. Nem a véletlenen múlik tehát, ha ilyen esetekben a gyermek iskolai előmenetének csökkenését tapasztaljuk. Az orvosi vizsgálatnak kll olyankor eldöntenie, hogy nem-e valamely lelki, vagy testi megbetegedés az iskolai előmenetelcsökkenés- oek az oka. Minden esetben tékát, amikor azt tapasztaljuk, hogy az iskolásgyermek előmenetele feltűnően csökkent, a pontos orvosi vízságlatot keli megejtenünk. Ha a vizsgálat eredményes, akkor a baj meggyógyitásával a gyermek iskolai előmenetele is többnyire megjavul. A magánoktatás fettételei Hogy gyermekeinket az iskola — esetleges ♦— káros hatásaitól megvédhessük, a magánoktatás bevezetésére csábi tólag hat az egyéni sajátosságok tekintetbevételének a lehetősége Ha az illető gyermek sohasem lesz kénytelen nyilvános Iskola látogatását igénybe venni, akkor a magántanulás utján nyújtott egyéni oktatás ellen semmi.ellenvetésünk nem lehet. Ha azonban a gyermek leőrelátbatólag előbb, vagy utóbb nyilvános iskolát látogatni lesz kénytelen, akkor abból az oktatási mód változása miatt nehézségek szoktak előállani. Orvosi szempontból magánoktatást csak kivételes esetekben szoktunk ajánlani. Ennek a feltétele szintén az, hogy több gyermek együttesen vehessen részt benne. így keléthez^ egy kisebb iskola: korlátozott tani!ási idővel és az egyéni oktatás nagyobb lehetőségével. Az egyes gyermek magánoktatása csak akkor indokolt, ha egy szellemileg gyengébb, vaqy beteg gyermekről vau szó. Azonban nem szabad magánoktatásban részesülnie az ideges szii’ök gyermekének és különösen óvnunk kell magánoktatástól az „egyetlen" gyermeket Az „egyetlen" gyermek nevetése Arra való tekintettel, hogy az egygyermekes családok száma ijesztő módon szaporodik, az „egyetlen“-gyermek neveléséről külön kell beszélnünk. Az egyetlen gyermek testi ápolásáról általában a szükségesnél többet gondoskodnak. Itt a gyermeket rendesen tultáplá:ják és feleslegesen higiénikus intézkedéseknek vetik alá. Még több ártalom fenyegeti az egyetlen gyermeket a lelki nevelése terén. A szülők természetesen egyetlen gyermekükkel állandóan fog'atkoznak. A felnőttekkel való kizárólagos érintkezésüknél fogva az egyetlen gyermekek lelki fejlődésükben bizonyos fokozalot elmellőznek. Ez a fokozat pedig az első gyermekkor. amely soha többé vitssza nem térhet. Az ilyen gyermekek az egykorú pajtásaikkal való játékban nem lelnek örömet. Hiányzik bennük a normális gyermek természetes életöröme és vidámsága. Unatkoznak, mert a gyermekjátékokban nem találnak élvezetet és a szüleik szórakozásaiban még sem vehetnek véezl Hogy ezeket mind elkerüljük, szükséges az egyetlen gyermeknek mindazt nyújtanunk, ami a többgyermekes családban magától adódik. Arról kell godoskodnunk, hogy az egyetlen gyermek közel egykorú pajtásokkal lehessen együtt. Sohasem játszik egy gyermek ^egyedül oly ártatlanul és na/ivul, mint azt gyermekek egymás között towaik. További leggyakoribb és legsúlyosabb következményekkel járó hibája az egyetlen gyermek nevelésének az, hogy egyrészt az alárendeltség fogalmára, másrész az ön uralomra nem tanítják meg. Ezen hibás nevelés továbbá arra vezet, hogy az egyetlen gyermek többnyire ideges emberré nevelődik. Ugyanez a somsa a késői és az u. n. kedvenc gyermeknek is. Az ilyen gyermekek nemcsak szüleik idegességét, hanem a jellembeli bábáikat és rossz szokásaikat is megfigyelik és átveszik. Ideális neveléshez telit a szülőknek minden irányban jó példával kell szolgálóitok. Az alárendeltség és az önuralom fogalma: ezen két legfontosabb \kö ve bed mén ye a helyes nevelésnek, nehezen fog az olyan gyermeknél kifejlődni, akinek szülei egymást kölcsönösen sem respektálják és már a legkisebb ókból az önuralmukat egymással szemben is elvesztik. Hasonló okokból igen sajnálatra méltó helyzetben varrnak a külön, vagy elváltán é’ő szüBerlin, március 12. A március és az április Németország kriminalisztikai éle lében két nagy szenzációt hoz. Március folyamán megy végbe a regens- burgi esküdtszék elölt a Tetzner-hazaspár gyilkosság! bünpörének tárgyalása, áprilisban pedig a „hantéin'* kérdi a dihsoideudi esküdtbiróság elé és a düsseldorfi közönségnek olyan tárgyalási izgalmakban lesz része, arninök a híres hamburgi Hármán n-pör óta nem remeg tették meg az idegeket. A Teízner-házaspár gyilkosság! bűn pőre elé is igen nagy érdeklődéssel tekinternek, mert a kriminalisztikában szinte páratlanul álló bűnügyről van szó. A gyilkos házaspár, Kiirt Erich Tetzner és felesége Lina Tetzner, a borzalams bűntény elkövetése előtt Münchenben élt. Tetzner 10 000 márkával résztvett a Pesta- Iozzi-kiadóvállalat üzleti tevékenységében, amely pedagógiai munkák publikálásában állott és üzleti összeköttetései révén sikerült hozzájutni a Szászország szabad állam területére az iskolai könyvek terjesztésének vezérképviseletéhez. Hogy munkáját könnyebben végezhesse, autót vásárolt. Nem sokáig élt a házaspár Münchenben, hanem hamarosan Lipcséibe költözőit át. Pénzt,., minden áron:.. A könyvekkel való kereskedés nem hozta meg azokat a reményeket, amelyeket Tetz- ner hozzá fűzött, a jövedelem nagyon szerény volt és nem biztosított olyan gondtalan élétot a Tetzner-liázaspár számára, amely magasra fokozott igényeinek megfelelt volna. A nyugtalan vérű ember állandóan olyan terveket forgatott agyában, hogy miképpen juthat gyorsan és nagyobb megerőltetés nélkül megfelelő vagyon birtokába. Hiába törte a fejét, nem talált megoldást és ezért feleségét is belevonta a tervszövésbe. Az asszony megijedt férje mohóságától, amely odáig fejlődött, hogy az erőszakos ember azt hangoztatta, begy bűntény elkövetésétől sem riad vissza, csak hogy vagyonhoz jusson. Az asszony egyelőre megelégedett volna az apró mindennapi gondoktól való megszabadulással. Azt ajánlotta az urának, hogy adják el az autót, szerezzenek egy kisebb kölcsönt is és az így megszerzett pénzből szanálják pillanatnyilag magukat, a többit majd meghozza a jövendő. Tetzner azonban nem a szanálásra és a tovább vegetálásra gondolt, hanem tovább is a hirtelen vagyonosoddá tervén spekulált. Már 1929 októberében négy különböző biztosító társaságnál összegen 145.000 márka értékben biztasivényee intézkedések az ártatlan gyermekre nincsenek kellő tekintettel. A gyermeknek az elvált házas társak között való ide odaküldöz- gebéee, annak érzékeny lolkületét támadja meg és pedig különösen akkor, ha az elváltán élő szülők tekintélyüket kölcsönösen tönkreteszik. Az elmondottak minden szülő számára a legszükségesebb tudnivalókat tartalmazzák azon nemes cél érdekében, hogy gyermekeiket a mai kor követelményeinek megfelelően nevelhessék. Remélem, hogy minden szülő készséggel fogja vállalni, hogy gyermeke érdekét az újabb felfogásnak megfelelően megvédje és akkor a saját nevelési munkájának kiegészítésére követelni fogja, hogy az említett modern követelményeknek megfelelően gyermeke iskolájában mielőbb a torna- és játékórákat bevezessék és hogy az iskolának külön iskolaorvosa is legyen, aki az összes gyermekek rendszeres orvosi ellenőrzését kell. hogy végezze. A szülők, a tanítói kar és az iskolaorvos együttműködésének lehet csak olyan eredménye, amely a mai kor gyermekének igényeit kielégítheti. Csak ilyen módon készíthetjük elő gyermekeinket a mai élet küzdelmeire, amelyben az „uj idők uj embereket" kivannak. (Vége.) tást kötött baleset következtőbeni elhalálozás esetére. Azonnal ki is fizette az első esedékes prémiákat, hogy a biztosítások érvénybe lépjenek. Már ekkor világosan kibontakoztak benne a terv részletei. Elhatározta, hegy autóbalesetet fog utánozni, az autót porrá égetj^ az autóban valakit, akár egy hullát is, üszőkké éget és igy azt a látszatot kelti, hogy ő maga lett a halálos katasztrófa áldozata. Mind jobban elhatalmasodott benne a bűnözési szándék és 1929 novemberében már hozzá is lálott szörnyű eszméjének realizálásához. Az egyik eh emuit zi újságban apróhirdetést adott fel, amelyben fiatal, mintegy huszonnégyéves, független utazót keresett, aki őt üzleti utjain elkísérje. Számos jelentkező akadt és közülük egy Stro-bl nevii fiatalembert választott ki, mert termetre, alakra ez hasonlított hozzá a legjobban. Stróbl azonban bizalmatlanná vált munkaadójával szo-mibein és igy alkalmaztatása el is maradt. Az első hisérlet meghiúsul Köziben közeledett a terminus a biztosítási részletek kifizetésére. Tetzner nők már semmi pénze nem volt, hogy kötelezettségének eleget tegyen. Ezért elhatározta, hogy tervét most haladéktalanul végrehajtja. 1929 november 21-éu indult el Lipcséből végzetes útjára, miután előzetesem feleségével a legalaposabban megbeszélte a terv részlete’! és a későbbi teendőket. Kocsijával München felé vette útját. Az első éjszakát Plauenben töltötte. Másnap délelőtt kilenc óra tájban elhagyta Plauent és az országúton haladt München irányában. Az ut egy nagyobb pagonyban vezetett, mindkét oldalon süriln emelkedtek a fák. Az autó csakhamar egy magányos vándort ért be. Egy Orlnc-r Alajos nevii szegény vándorló volt a gyalogos, aki Münchenben élő szüleit akarta gyalogszcrre-l felikeresni. Tetzner tülkölt, hogy figyelmeztesse a fiút. hogy hajlandó autójára fölvenni. Elérkezettnek látta az időt borzalmas tervének végrehajtására. Megállította az autót és fölvette a vándort. nofon haladtak keresztül, itt meg is állottak és Tetzner vendégének még italt is fizetett. Azután tovább robogott a kocsi Ingolstadt felé. Amint. Nürnibergen túl voltak, Tetzner egy tank állom ásón megállóit és benzint vett fői, amire tervének végrehajtásához szüksége volt. Az esti órákban, a szürkület beálltakor Tetz- ner a Geimersheim melletti erdei gazdaság közelében megállóit és azt mondta nőtársának, hogy valami nem működik jól a kocsin, utána akar nézni a dolognak. Leszállt a kocsiról Ó3 a motorhoz ment, azon igazgatott valamit, mintha tényleg baja volna a kocsinak. Majd megkérte Ortnert, hogy segítsen neki egy csavarkulcsot nyomott a kezébe és azt mondta neki, hegy bújjon a kocsi alá és csavarja ki az olajcsapot. ^Amikor a szerencsétlen ember a megbízást elvégezte és a kocsi alól előmászott, Tetzner egy háromnegyedméter hosszú vasruddal fejbesujtotta, a második ütés a vállra zuhant. A súlyosan sebesült ember erejének végső összeszedésé- vel védekezni próbált, Tetznernek arcába vágott, de ellentállása mindinkább gyengült. Tetzner egy étlierrel átitatott zsebkendőt szorította a vándor arcához, hogy elkábitsa. A vándor azonban mégis kiszabadította magát és az erdő sűrűje felé igyekezett. A gyilkos nyomon követte. A szerencsétlen ember egy magányos erdei házba szaladt be, ahol bizalmatlan arccal fogadta a gazda, annak ellenére, hogy a nyomorultból patakokban ömlött a vér. A végén mégis befogadta, majd egy arra elhaladó szekérre rakta fel a súlyosan sebesültet és igy szállították be súlyos fejsérülésével az ingolstadti kórházba a borzalmas kalandon átment embert. Tetzner kerülő utón visszatért Lipcséibe. Elmondotta, feleségének a kudarcot vallott merényletet, ennek ellenére azonban azt is kijelentette, hogy egyáltalában nem mond le veszedelmes tervéről, haneüt újra útnak indul, hogy egy másik kísérletet tegyen. Feleségétől borsot kért, mert ez alkalommal már jobban készíti elő a tettet. Most a dolognak sikerülnie kell. Sikerül az ördögi terv 1929 november 26-án esti 5 óra tájban Bay- reuth közelében az országúton ismét egy vándorlegény szaladt az útjába, Tetzner íoí.eíte kocsijára és Nürnberg irányában tovább hajtott vele. Hajnali ’ három óra tájban már Hohenscham- baclion haladt át a koc»si. Tetzner a község határából visszafordította az autót, hogy benzint vegyen föl. Az utat vissza azonban égyed.ü tette meg, utitársának azt mondta, hogy a határban várakozzék rá. Amikor a benzint fölvette, visszatért és utitársával együtt tovább hajtott. Ettersausen közelében, a kilences jelzésű kilométerkőnél megállította a kocsit. Szorosan az árok szélén állott meg az autó. Tetzner kiszállott az autóból, elővette a tartalék- benzinkannát, a kocsi elülső részéhez lépett és lecsavarta a benzintank fedőjét. A tank nyilasát, a kocsi jobboldalának lépcsőjét, az autó fedőjét és a kocsi egész hátulsó részét benzinnel öntötte le. Amikor mindent előké- sziteít, útitáskáját kivette és az útra állította. Ezután a kocsi hátsó részéhez lépett, gyufát gyújtott és meggyujtotta a kocsit. Az autó egy szempillantás alatt lángralobbant. A vándorlegény, aki a belső ülésen aludt, a Tangóktól, füsttől és hőségtől annyira elkábult, hogy nem tudott lemászni és teste a fölismer- heíetlenségig összeégett. Temetési tragikomédia Tetzner a gyilkosság elkövetése után visszatért Regcnsburgba és a legközelebbi vonattal Münchenen át Parisba utazott. Már napokkal azelőtt beszerezte a szükséget; okmányokat. Felesége értesitetíe a halálesetről a négy biztositótársaságot, „férjének4* megszenese- dett hulláját Lipcsébe vitette s a temetés alkalmával gyásza annyira őszinte és megrázó veit, hogy rokonai egy pillanatig sem kételkedtek a temetés valódiságában. Megírni ült. a nyomozás, amely hamarosan eredményre vezetett. A szövevényes bűnügyet minden részletében földerítették és most a Te tzn er-házaspár gyilkossággal és biztosítási csalással vádoltan került a regensiburgi esküdtszék elé. A bünpör tárgyalását szokatlanul nagy érdeklődés előzi meg. Ssityes fegiLiíbüntetésre! sújtották Atkcrmann Izidor ungaiegyel kereskedő gyi.osait Kassa, március 12. (Kassai szerk esz', őség tinik tele főnjeienktee.) A kassai esküdtszék két napom keresztül tárgyalta Móricz dr. tanácselnök e nök'eié- vei a három év előtti Rező (Ungvár meiltelt) községben történt gyilkosságot, amikor meggyi(kohók Ackenmann Izidor bezői kereskedőt. A nagyszabású bűn per egy időben már fogíaikozutita a koreai esteiidtszékol, amikor a tárgyalás fölmentő Ítélettel végződött. Időközben ujaibb bizonyítékok merültek fel a vidítottak ettem, amiiit periéivé!e>l követett és igy kerüíit az ügy ujbó! a kassai esküdtszék elé. A vádlottak padján Kakija János bacsód és Váradd József zaohari cigányok üdék, akiket az ügyészség a gyilkosság elkövetésével vádolt, vak:uniót bűnpártolás miatt <i vádlottak padjára körülit Váradi József anyj;p Váradi Júlia is. Az államügyészség vádirata szerint 1928 március 27-én ők gyilkolták meg Zahar község közeiében Ackerbaum Izidor kereskedőt, aki éppen hazatérőben volt az ungvári vásárról és akinél nagyobb összegű pénzt sejtettek. A nyomozás alatt a három cigány a csendőröknek bevallotta a gyilkosság elkövetését, azonban, amikor beszállították őket a kassasi ügyészség fogházába, már mindent tagadtak. A mai tárgyaláson szinten tagadták a gyilkosság elkövetését és Kakija azzal védekezett, hogy a jelzett napon ö egy másik községben követett el betörést. Ez a védekezése azonban a tanuk vallomása alapján megdőlt. Az esküdlek kétnapos tárgyalás után bűnösnek mondták ki a három vádlottat a kereskedő meggyilkolásában. \ verdikt alapján a bíróság Kaluja Józsefet 12 évi íogyhá-zra, Váradi Józsefet 8 évi fegykázra 6e Viradi Juliit 10 kóuapi börtönre Ítélte, lök gyermekei. Ezt különösen azon körülmény Két nagy bűnügyi szenzáció kerül tavasszal tárgyalásra a német bíróságok előtt is# Színlelt szerencsétlenség mosott gyilkosság és biztosítási csalás A Tetzner házaspár szörnyű bűne 6
