Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)
1931-03-12 / 59. (2576.) szám
'K^GAT-MA.gSSR-HIKLX? 1931 március 12, miítörtSk. mtM^xjmsmmMmamxsssscmmmmumKi PárH, március 11. A* Excelsior ma rámutat orra, hogy Aristide Briand március 14-cii Ünnepli „.©2iisfclaiUoclalittát“ a francia kormánnyal. Március 14-őu lesz ugyanis huszonöt éve, hogy Briand először kapott miniszteri tárcát és azóta rövid megszakításokkal csaknem mindig a kormányban volt. Legelső minisztersége a kultusztárca rolt. 1906 március 14 ike óta Briand huszonöt kormányban tett részt. Tizenegyszer miniszterelnök tolt, kétezer közoktatásügyi miniszter, háromszor igazságiig vmiiíísstér, négyszer belügyminiszter és ti zen hatszor külügyminiszter. Huszonöt kabinetben ösz- szesen harminchat miniszteri tárcát töltött be, ami nemcsak a francia parlamentarizmus történetében, hanem az egész világon párját ritkítja és kétségtelenül rekordot Jelent. Briand a lap tudósítójának tréfásan kijelentette, hogy tényleg „miniszter-rekord- man“-nok lehet nevezni őt. Huszonöt kabinetiét Briand gyöngysorhoz hasonlította. Nem mind volt igazgyöngy — mondotta — s néhány keserű pilulának bizonyult, de valamennyi kormányát egy közös szál fűzte össze: a bel- és kiiipolitikai béke-akarás vágya. Briand soha nem adta föl a reményt, hogy meggyőzze saját hazáját és a külföldet, hogy sokkal gazdaságosabb békében élni egymás mellett, mint kölcsönös ellentétekben felőrlődni. Természetesen a népek és az individumok nem mindig hajtan ÁL: meghozni azokat az áldozatokat, amelyek a niegbéh ülést eredményezik, mondotta a miniszter. Prága, március 11. A szenátus ma egé^z napi vitában letárgyalta ée elfogadta a nagy beruházási kölcsönről szóló javaslatot. A javaslat feletti vita szűk keretek közt mozgott. Az első szónok Luksch német agrárius volt, aki kijelentette, hogy pártja a javaslat mellett fog szavazni, mert a kormány ezen beruházási kölcsönnel enyhíteni akarja a gazdasági válságot. Böhr német keresztényszocialista véleménye szerint ezt a kölcsönt nem is beruházási kölcsönnek kellett volna elnevezni, hanem inkább az 1930. évi költségvetési póthitelnek és az 1931. évi költségvetés előhitelének, mert az Í3Q0 millió koronás kölcsön legnagyobb részét már elköltötték. Vanecsek cseh nemzeti szocialista az államvasutak katasztrofális helyzetét ecsetelte. 1930-ban az állam vasutak nak a forgalom megcsappanásából eredő jövedelemvesztesége 500 millió koronát tett ki és valószínű, hogy ez a veszteség az 1931. évben sem lesz kevesebb. Az állam kötelessége, hogy a forgalom növekedéséről gondoskodjék, mert ellenkező esetben beláthatatlan következményekkel járhat az államvasutak válsága. Janc9ek szlovák néppárti azt követeli, hogy a kormány pártatlanul járjon el a beruházások tekintetében ós különösen ne szorítsa háttérbe Szlovenszkót különösen a közszállnásoknáL Arra kéri a külügyminisztert, hogy minden lehetőt kövessen el a nemzetközi fórumoknál a magas vámfalak ledöntése érdekében. Az iskolaügy tekintetében kevés jóindulat mutatkozik a kormány részéről és a szónok szerint jó volna, ha az iskolák támogatására bevezetnék az agglegényedét. Folt cseh agrárius. Novak cseh szociáldemokrata és Bergman cseh nemzeti demokrata a kölcsön mellett beszélt. Kostka német gazdasági párti rámutat a. kormány helytelen kereskedelmi politikájára és kifogásolja azt, hogy tényleges beruházásokra az 1300 millió koronából összesen csak 485 millió koronát fognak fordítani, Haveíka cseh agráriue a kötött lakásgazdálkodás ellen foglal állást, mert a lakásínségen csakis akkor lehet segítem, hogyha beszüntetik a lakók egyik rétégének védelmét. Tescluifer német nemzeti szocialista a javaslat ellen szólalt feL A vita utolsó szónoka Kimll kommunista szenátor volt. Tescíbner német imimieSi szocialista és Kindl kommunista szenátor felszólalása után a szenátus gyorsított eljárással első és mór midik olvasásban elfogadta a beruházási kölcsönről szóló törvényjavaslatot, majd második olvasókban a tegnapi ülésen elfogadott javaslat ókat, s töíbb mentelmi ügy elintézése után az ülés végeit ért. A legkflc&e- tebbi ülés március 23-án, hétfőn délután négy órakor lee*, * Bizottsági munka a ktuvlsMhln Prága, március 11. A képviselőháziban, ma csak a bizottságok üléseztek. A mai munka eredményéből csak arra tehet követkeEtetai, hogy a kormány többség még egyetlen fontosabb hitel-kérdés hón sem tudott megegyezni s igy a tárgyalásokat egyes javaslatok fölött iámét ethaHasztották, avagy albizottságukra bízták, ami ©gyet jelent azzal, hogy a javaslatok egyhamar nem kerülnek a plénum elé. Az alkotmányjogi bizottság Meűssner igaz- ságügymitiiszler és Vozentilek földhivatali elnök jelenlétében folytaiba a vitát az úgy nevezet t ki-s földosztási törvényjavaslat .fölött, végül is a véget nem érő vitának úgy vettek, elejét, hogy egy albizottságot alakítottak a ja vaslat részletesebb letárgyalása céljából. A technika-forgalmi bizottságnak eredetileg az útépítési alapról szóló kormányjavaslatot keltett volna tárgyalnia. Novak nemzeti demokrata képviselő indítványára azonban ennek tárgyalását elhalasztották mLndaddig- ra, amiig a koalíció az ásványolaj fogyasztási adó emelésére vonatkozó törvényjavaslatban meg nem egyezik. A bizottság lényegesebb módosításokkal elfogadta a vízgazdálkodási alapról és a meliorációs alapról .szóló törvén y javaslatokat. A föld m Ívelés-ügyi bizottság letárgyalta s Franciaországgal kötött állategészségügyi egyezményt, a kis földosztási törvényjavaslatot ez a bizottság is egy albizottságnak utalta ki. Maréba képviselő referált azután a szlovenszkói mezőgazdasági tanácsnak mező- gazdasági hdleire vonatkozó kérdéséről. — Hosszabb vita után elhatározta a bizottság, ho<rv az elnöke fölkéri a földm.ivetésűéi minisztert arra, hogy valamely bizottsági ülésen referáljon a mezőgazdasági hotelról. Holnap délelőtt a külügvi és költségvetési bizottság ülésezik. Nincs kázárva, hogy a külügyi bizottságban Beaet külügyminiszter is fel fog szála lnL —. J őssel Ferenc főherceg raindsmbot irt, Buda- poetó «e»rke«6tó»ógüii!k lei©J«oá!tja: A müváezá és előkelő körök bon n. igy miesnáAáéA kötteti. bogy Jé- róerf Ferenc királyá herceg Koíunnbuas cicién égési miét betöltő ísoiudevubot irt. A királyi herceg, nriéótl darabja Buüímihwí vatonelytk. acibházábaa etkvr* kerütue, • IVtóCi Tárnára! mánáus 15-én tertmndó ««ikfvgÍAló|)áu heuMjteápk derabjáuHk egyes réfc®'etoit. ^smwme^R^.ssasaaaaBma wdimauawjwi VISSZA A HÁBORÚBÓL Fordífoffa: Szabó Lőrinc Erich Mária Remarque regénye (Copyright by U. Feature Syndicate and by Prágai Magyar Hírlap — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (68) Ebben a pillanatban a mi asztalunknál Willy véletlenül fölpillant, azonnal fölugrik, feldönt néhány embert és keresztülrohan a termen. De már késő. Mielőtt odaér, Albertnak már a kezében van a harctéri revolveré és lő. Hozzárohanunk. Bartscher egy székkel fedezni próbálta magát, de a széket már csak a szeme magasságáig emelheti©. A golyó két centiméterrel feljebb ül a homlokban. Albert alig célzott, hiszen mindig a legjobb lövész volt a században és a revolverét évek óta ismeri, Bart- scher a földre zuhan. Lábai rángatóznak. A lövés halálos volt. A lány sikit. —• Vissza! — ordít Willy és sakkban tartja az elő rohanó vendégeket. Albertét, áld. mozdulatlanul állt a helyén és nézte a lányt, kirángatjuk az udvarra és telünk vele az uccán, be a legközelebbi sarkon, egy sötét kis térre, ahol két butorszál- Utó kocsi alt. Willy utánunk. — El kell tűnnöd, rögtön, még ma éjszaka! — mondja zihálva. Albert úgy néz rá, mintha csak most éb- rendne fel Aztán kitépi magát. — Hagyd, Willy, — mondja nehezen, —- tudom, mit kell tennem. —• Megőrültél? — fuj Kosole. Albert rnegtántorodik. Karoníogjuk. Megint eltol magától — Nem, Ferdinand, — mondja csöndesen, mint aki nagyon fáradt, —- aki kezdte, folytassa is. Lassan megindul az ucca felé. Willy utánaszalad és próbál a lelkére beszélni. Albert csak rázza a fejét és bekanyarodik a M ük len stro sséba. Willy kő veti i — Erőszakkal kel], elvinnünk, — kiált fel Kosole, — képes jelentkezni a rendőrségen! — Azt hiszem, hiába, Ferdinand, — mondja Kosole zavartan — ismerem Albertét. — De hiszen attól Bartscher már úgysem fog feltámadni! — ordít Ferdinand. — Mit használ neki? — Albertét el kell vinnünk! Némán ülünk és várjuk Willyt. — Hogy tehetett ilyet?1 — kérdezi Kosole egy idő múlva. — Nagyon szerette azt a lányt — mondom. & . Willy egymaga jön vissza. Kosole felugrik. — Szökik? Willy elfordítja a fejét: — A rendőrségre ment. Nem volt mit tenni. Engem is majd hogy le nem lőtt, amikor el akartam hurcolni.-- Azt a büdös mindenségit! — Kosole a koesirudra hajtja a fejét. Willy a fűbe dől. Kari meg én a kocsi oldalának támaszkodunk. Kosole. Ferdinand Kosole, zokog, mint egy gyerek. IV. 1. Egy lövés eldördült, egy tégla meglazult, egy sötét kéz közibénk markolt. Elfutottunk egy árnyék elől, de körben futottunk és az árnyék utolért bennünket. Sok mindent megpróbáltunk, őszintén igyekeztünk, de saját magunkat elkerültük. Azt hittük, hogy legyőzzük, de a dolgok sohasem fogadtak be teljesen. Mindig volt valami végső maradék, amin elbuktunk, ami nem vált vérré és rezgéssé és életté. Zajongtunk és kerestünk, megkeményedtünk és átengedtük magunkat, meglapultunk és támadásra ugrottunk, eltévedtünk és tovább szaladtunk; — de mindig nyakunkbnuu éreztük az árnyékot és meg akartunk szökfl oiőle. Azt hittük, hogy mögöttünk, van és ug™ kerget; — és nem tudtuk, hogy magunkkal hurcoltuk, hogy ahol mi voltunk, olt némán ő is jelen volt; —- hogy nem mögöttünk, hanem bennünk volt, — saját magúinkban. Házakat akartunk építeni, kertekre és teraszokra vágytunk, mert a tengert akartuk látni és a szelet érezni.., arra azonban nem gondoltunk, hogy házaknak fundamentumra van szükségük. Olyanok voltunk, mint Franciaország elhagyott tölcsérmeződ; — azok is olyan csendesek, mint köröttük a szántóföldek, de az eltemetett muníció még bennük ül — és amíg ki nem ássák és el nem takarítják belőle, mindig veszélyes lesz és veszélyben lesz az eke. önállóak voltunk, de ez csak nyugtalanságunk álarca volt — hangosak voltunk, de csak a csendtől féljünk — összetartottunk, de csak magunkra nein bírtunk maradni — kerestünk valamit, ami kitőlthetaie bennünket, de nem is sejtettük, hogy előbb a másiktól kell megszabadulnunk. Útvesztőbe jutottunk. Mindig életről beszéltünk, de a puszta lét zátonyán megrekedtünk. Az örvényben kerestük, azt hittük, hogy akkor tartjuk a kezünkben, amikor vadnak és elsőd rónak mutatkozott és azt hittük, hogy eldurvult ösztöneink csörömpölésében, inogva ide-oda tá- molygó erőink lármájában a vereségek és csalódások bánatában tudunk hozzáíórkőzni; — de sohasem ügyeltünk a halk folyásra, sohasem voltunk eléggé csendesek, még legszürkébb óráinkban sem. Éa nem tudtunk várni. Még mindig katonák vagyunk — nem is tudtuk. Ha Albert ifjúsága békés és töretlen lett volna, sok minden élő melegséggel és meghittséggel összenőtt volna, ami tartotta és őrizte volna őt. így azonban minden ösz- szeomlott és neki semmije sem volt, amikor visszajött, — egész ifjúsága, tovaveri ifjúsága, minden megkötözött vágyódása és a szükségérzet, amely otthon és gyöngédség. Jelé hajtotta, vakon vetette magát arra az j Ipgyetlen emberre, akit szeretni vélt. És mi- Tíor minden összeomlott, inam tudott egyebet tenni, mint lőni — mert nem ki tanult egyebet. Ha nem lett volna katona, aok más ut is nyitva lett volna számára. De így mégcsak nem is reszketett a keze, — évek óta megszokta, hogy találjon. Albertben, az álmodozó ifjúban. Albertban, a félénk szerelmesben, még mindig beo- ne volt Albert, a katona. Mi lőttünk, pusztítottunk és öltünk — és a pusztítás éa öiéa még mindig bennünk kuporog, összezsugorodva, megbújva — de készen, hogy váratlan elő ugorjon, rnegnójjön, magával ragadjon é« megint romboljon és öljön. Amíg ez bennünk lesz, nem tudjuk megnyerni az életet. Tovább fogunk menekülni és tévelyegni és pusztulni. Süket kalászok, elvadult vetée. Csak a robusztusok fognak megmenekülő i és fölemelkedni. A többiek veszélyeztetve vannak. Ha Ledderhose volna Bethke helyzetében, legyőzné a bajt. Ha Jupp volna Ludwig, nem szenvedne annyira. Kari nem tudja Rahét megérteni. És Tjaden nem lőtt volna. De nem szeretem én Belükét és Albertét, Ludwigot és Rabét jobban, mint a többieket? Miért éppen ők vannak veszélyeztetve? És miért boldogulnak a Leclderhoeék mindenütt? Nem szabad tőnkremonnünk — nem szabad tönkrementi ün kJ 2. Rabé az ásványgyüjtemény előtt ül. Ludwig fel s alá jár a szobában. Hirtelen megáll, felkap néhány újságot az asztalról és felüti őket: — Nézd ... nézd ... mindig ugyanaz... nap-nap után . . . nem tudnak kijutni belőle... háború, ahová csak néz az ember... A lapok fölé hajlok. Egész csomó helyen piros ceruza jelzések vannak benne: „Z. volt hadifogoly, aki tegnap tért vissza Algírból és megtudta, hogy távolléte alatt a felesége viszonyt kezdett egy barátjával, a* asszonyt agyonlőtte ©s a barátját megsebesítette. olyan súlyosan, hogy kórházba kellett srállitani. Állapota reménytelen* A kettői merénylet után Z. agyonlőtte magát.4* V 2 _____ my m javaslatot adott be, hegy a hadaert* * létszámát 130.000 emberről csökkentsék mert a modern technikai fölszereléssel i hadsereg átűtöképe»ség© amugyis emel kodéit. Shaw hadügyminiszter kijelentet ée, hogy a javaslat csak a béke ügyénél Art A vita egyre forróbbá vált és két mun kés pár ti képviselő csaknem egymásnak esett A javaslatot a ház többség© végül ii 216 szavazattal 19-vel szemben elutasította ■ —........ mim A magyar nemzeti párt országot pártvezetőségi ülése A magyar nemzeti párt országos párivezé- tösóge 1931 március 22-én, vasárnap détfclőti fél 11 órakor Rimaszombatban a Tátra-szálló emeleti termében országos pártvezetőségi ülést tart, amelyre van szerencsénk az országos pártveze tőségnek igen tisztelt tagjai! meghívni. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó: Törköly József dr. országos elnök. 2. Politikai és parlamenti helyzet imertetése: Szent-Irány József pártvezér. 3. Mezőgazdasági válság: Szila&sy Béla dr. ügyvezető elnök. 4 Ipari válság: Ifj. Koezor Gyula, a komáromi kerület ügyvezető elnöke. $. Gazdasági szervezkedés és a pártszervezetek összeegyeztetése: Fodor Jenő, a mezőgazdasági szakosztály ügyvezető elnöke. 6. Esetleges indítványok. 7. Elnöki bezáró. Az esetleges indítványok írásban március H-ig küldendők be Nagy Sándor országos pártigazgató, Rimaszombat, Tompa-tér 1. címre. Akik elszállásolásra igényt tartanak, azokat kérjük, hogy ebbeli igényüket előre közölni szíveskedjenek ugyancsak Nagy Sándor országos pártigazgató címére, Magyaros köszöntéssel: Nagy Sándor s. k. Törköly József dr. s. k. pártigazgató. országos elnök. — Seipelt a bécsi tudományegyetem drszdoktorá* ró választják. Béesbői jelentik: A bécsi egyetem tanácsa a jog- ée állaim tudományi kar tanárteetü létének indítványára elhaitározfea, hogy Seipel dr. volt szövetségi kancellárt, egyetemi tanárt, a szociológia áe ae alkotmányjog terén végzett kiváló tudományos ■munkássága és az állam körül szerzett nagy érdemet elismeréséül diszdoktorrá választja. A szenátus is iiesszawazti s rassaikifesiüt Munka hiányában ismét elnapolták a szenátust Briand március 14-én mepü 25 éves miniszteri jubileumát A kBtenSs „ezüst lakodalom** — irtsad űrök törekvéseiről
