Prágai Magyar Hirlap, 1931. március (10. évfolyam, 50-75 / 2567-2592. szám)

1931-03-01 / 50. (2567.) szám

10

1931 m&rcám 1, vasáraatfr

w»j—j imwina

Milyennek látja az ember a világot

Az ezeregy éjszaka a valóságban — Az igazi világkép A tudomány nagy útja az atomeimélettöl a dinamidokig

e környező étkemből erőt vehetnek föl, erőt adhafr írnak .1© é* ez a felvétet, és leadás mindig m&guatí* roaott erőegyeégekbeai történik, tehát a vdíágaafc vasa egy belső rendszer--. nincs ott eemmá eseé- lagesség.

Iime, a Legkisebb ős, legnagyobb dolgokról így alkot az ember rtMgképet, hogy ez a világkép csak tkíép és nem valóság, az bizonyos, de e kép a maga rendszerében annak az isteni géniusznak kifejezése, amely ölitibatoiilan szomjúsággal ha(jif$*

Üli áséregy ^fsssafca töÉdérmeséját: mindéi mü- •wefflt ember ismeri- E csodálatos anü a délszaki ég izzó agya emberének alkotása. Túlfűtött, párás, péfenáe, balrtamce illáitól terhes légkörű viliág áss, melyben a nőd szépségideál minden válfaja tátrk* pillangóként csapong, melyben a fóríierő és bátorság csodáikat mivel, amelyben a gonoszság és jóság eszményi harcában bűbájos tündérek, testrt-felkei öftő boszorkák, hitvány csalok, gonosz kurusslók, fürge törpék, hihetetlen erejű óriások, tótkcs varázslók, bátor és nemes királyfiak, szépségéé hercegnők, daliás hősök, tréfát űző dosimnek liBíka-ibaríka sokaságban. küzdenek, viaskodnak 'egymással, melyben az együk elbukik. a másik győz, amely-ben mrlnden sikerig, sár és nevet, mindén illatoz, stomorkodifc vagy örül, csábit és mosolyog...

A jrgSE VALÓSÁGGÁ LET*!

Tatokon kafeidcsidtópe sérti etenválitezatban folyik ott (minden: álom és valóság, a röpke pillanat élve, az örök szenvedés kánja; a gondolat és képzelet kifogyhatatlan játéka e aiü és mégis miily mélyért eladd! Neon mese az, hanem a valóság sűrített. képe, itöndéreáép: világkép. Az oldások, boszorkányok, tündérek csodás tetteiben a tenné- szétó érők fölifoghotatáau mintáztériumaii sejteti vélünk a mesemondó. A csodás fény. az őserő hő, a félelmetes vililám, a rejtelmes mágnesöég, a gravitáció ssemélyesáitett alakjai jelennek meg ott előttiünk cálra köntöseikben és mégis mily iigye- fogyótten, gyermekes dadogó ajakkal Mert kordém: hol van az az ótriáe, aiki egy röpke pillanat ala/bt hét és félszer tudiné a f öldet egyenlítője mentén körülfntni? Hol az az óriás, aki napjában kétezer emelni, kétszer apasztani tudná a végtelen tenger viatötmegédt?... Oh, miniden ezeregy éjszakai káprázaituál színben, hangban, áflllat- bán, Ízben csodálatosabb maga a valóságos világ!

Minden nyüzsög, forr bulié zik benne pillanatról-pilíánaft.ra; tekintsünk hárhov'g,

örökköü-örökké csak a változást látjuk benne állandónak.

Ezt az állandót feli&me-íni, a „természetű 'törvény"* keretiébe beszorítani, ez aiz ember örök vágya. Hogyan alkot az ember természeti törvényt? Érzókezerveisk utján megszámJláilOmtátian benyomást szféirsünk a külivi'tóg dolgairól; 'ezeket a ;bé- nyoRiásokat dolgozza fel az emberi létek- a maga kepeéségei szerint, ezért minden tudásunk sajáito- sán érnbéri tudás- Bár az elme eközben sokszor téved, de mindén tévedése utón uijrá, még újra Ikrrtizálvá javít, helyesbít, mert emberileg csak azt tártja igaznak, a valóság hűséges képének, ami az érnbéri lelök legsajátosabb tulajdonságának, az „okság elvének" megfelel. Minden ember csázKzor intés! nápenta magához a: mit? miért? ék hogyan? k-éndéöédk Ez az emberi tudás próbakővé, királyvize: a kritika. Miként a Mrályviz elválasátja a rezet az aránytól és a próbakövön ott hagyja az arany nyomát, ha ugyan volt abban arany, az elme is ezt teszi, kritikai ésszel heneo-i- ja az ok és Okozat viszonyán a dolgokat és addig meg nem nyugszik, míg a szánigiazság aranya föl nem csillán elölte.

Hosszú, fáradságos ez. az ut, de tapasztalás és rendezés nélkül nincs tudás, ezek nélkül csak homályos sejtelem, vákhit, babona lesznek úrrá az emberen, de „természeti törvényt" alkotni nem tud. De

a természeti törvény is csak emberi alkotás, nem véges, nem abszolút értékű, hanem időhöz, korhoz kötött, tartalmát az eljövendő idők helyesbítik

Az atomokat pl. állandóknak és osabhatatlanoknaik ■'tartották és .igazuk volt azoknak, akik ezt akkor állították, mert abban áz időben még nem ismerték a rádióaktiv elemeket, melyek maguktól bom- itenak más,- uj elemek atomjaivá.

A % ÚTTÖRŐÉ

; >

A természeti törvény alapján világképei alkot magának ez ember. Ez a világ., ép annál hivebb képe a világnak, miinél inkább éltóvózifc az érzéki viliágtól, mert ©ízékszerveánk folytonosan csalódásba ejtenék benn/ünkét, hiába tökéletesítjük mérő- eszköZeimket ./a legpontosabb mérések eredmiényeá sem mutatják a valói, hanem csak ahhoz hasonlót.

A tükörkép és valóság közötti Űrt hipotézissel hidalja át az emberi elme.

Mi a hipotézis? Képzefefalkottá világkép. Mekkora | az értéke? Amennyire .meg tudja közelíteni a valóságot. A hipotézisek hirtelen, ötletszerűién ■ vüHannak fél az elmében, éppfen azért egyéni jel- j tegüek, a szerencsés pillanat, e védetten gydi- ( móloséin ék látszaniak- A jó! mégailapozott tudo- njányos hipotézisék nem ilyenek, azok lassú, tu- . liatájlattó gondolafrfolyamatok e.rodjmiéD.yei, csak ihi/rtelén lépnek a tudat minpaidára.. A gondoláit- ■ cjsifira kitejliésénék fáradaágos munkája csőik ezután kezdődik, amélyen eokszor nemzedékek tónadoz- jcBik. Alepjábán minden tudás föltevéssel ikezdő- djk, iskolás példája ennek Newton gravitációs törvénye. Már Kepler tudta, hogy a bolygólí oliptfifcufi pályán csak akikor mozogha/tnak, ha. váJla/mely centrális erő a Nap irányálban vonzza azokat, sőt wáír azt is sejtette, hogy ez a vonzó erő a Naptól -zámiitobt távolsággal forditott arányban á(ld. Kep- 'bit teltwesét természeti törvény ailakjáiban Newton < teftéite ki. ite, 1

Newton Meje óta nagy utót tett meg az emfesrí- ; ség, behatolt a cöSliagvidág mérhetetílienségeiibe, , föltárta a legkisebb vailöságok rejtélyeit, össze- ; .hason/iiifcás kedvéért, beszéljünk élőbb röviden az ! égi távolMgokról

A CSILLAGVJXÜ.Í

. ..

A csádilagvdilág tóvokágáift már nem (kiteanéterrel méri a esiil’iilagász, hanem a fényévet veszi egy- ségül, vagyis azt a távolságot, melyet a fény egy év alatt 'befut. Mekkora ez az ut? KerefttEzámibam ÍO báüilió km. A világegyetem nagj-ságát tegszéb- ben példázza az ég liaivóny Mtyoília, a Tejút, ez a mindenségiét áthairodő osiililaggyüjrü, amely me-g- számláHiataitlajn csidagrendszeirek egybefolyó csodája .... Ennek a legnagyobb egységnek átoárő- jet 10.000 fényévre teszik a csillagászok! De már 100 millió fényévtávols'ágoik méllyeájben. kutat az emiber... Tétován ál ez elme, műkor eaántokíkeil alkarja kitejezni a végtelent, mert bármily messzire is merüljön hete a viiá.gminde.nség medyeiibe, magáss'ágaiiba, minden áütemáé után uj csttltegoík, új csillágrenidezerek, embememiátta spiiráíMs ködők, csáilogfelhők fognak eléje tárulni, mert áhol a messzelátó elé már a nincstelenség vakéje mered, még ott is, azon tud is van világ, csak szeműink nem látja „..

Forditsuk micst tekintetünket az égi magassá- gokród a földi dolgokra, vegyink kezühkibe bá.r- mely testet, minden határolt test anyagból áll'. Ha az anyag mélységeibe akarunk merülni, akkor újra optikai eszközöikhöz kell fordulnunk, ez összetett nagyítót (málkros'zlíópot) kéül használnunk.

Az összetett nagyitóvail feltárták az organikus világ csodáit, mea"L a mai tökéletesített mikro- azkópokka! mái' 100 mi llámálkr ón (egymilliómod része a miiKámiétemek!) á.tmjérőjü részecskéiig is mérhetők, nincs ma Eíár az emibeni testneic egyetlen mm* nagyságú területe, melyet át ne kutatták volna. Csodálatos győzelme volt ez ez emberi elmének. sokáig azt hioték, hogy eljutottak a látás végső határához. Ekkor egy szerenca'és ötlet hatá- ca alatt megszerkeszti Zsdgmondy magyar tudós Seádénitopffai a róluk elnevezett uitramiikroszkópot, mellyiel pl. az efektoomos utón 4—5 miFimikröu nagyságú rtezeoskékre elporlasztott arany, ezüst, piát in síb. részecskék is láthatókká lettek (100 milümiikrón =• 1/10.000 mm.; 4 miűlümikrón — 4/1,00f>.00u mm. körül van).

Ml vezette a íen'cmevdzett búvárokét fontos műszerük szerkesztésére? Vyuda.il kiséa-Jéte. Ha keskeny résen át vetítőlámpa, fényét vezetjük teljesen tiszta ■‘. izén át, akkor a megvilágított bérben semmi sem látható. Más a helyzet atdkor, ha szabad szemmel nem látható finom részecskék lébeg- nek a folyadékban. A íánynyaláb terében ilyenkor a lebegő részecskék láithatókfcá lesznek. Hasonmása e jelenségnek, miikor keskeny résen át nap süt szobánkba s miikor miíMöuyi fel-felváil'lano, majd kiialvó porszeimeoske libeg, kereng, forog a megvilágított térben. Az ultrairnikrostzkóp óaen elven atápszik. Tükör és lencserendszer eégiéűyéveT oldalról éles íénynyailábokat bocsátanak a váfzsgá- landó oldatba és felülről miikroaskóppail vizsgálják azt. Az oldalról felbocsátott íénymyaláb beleütközik a lebegő rászecskiékíbe, azokon a fény szétszóródik és így 'Mfhatókkká feszi mákat.

DALION AT0MELMÉLETB

A testek osztihaibóságánaik ismerete mar korán felébresztette az emberek kiváncsiságát, hogy fcu- lajdomképperi meddig is foGytátható a részekre való osztás, hol a határ? Leukáppoé és híres tanit- ványának Demokritosnak (500—460 Kr. e.) el- m.éfele ezérínt a testek ném oszliható'k habártala- nul, a legkisebb oszthatatlan részeket: „saétvághatatlanok“-nak, atomolmali nevezték! el Az ókori bölcsek atomekri.élete körül'belüi 2400 évig szuny- nyadlt az elmék mélyén, ott élt az sejtelemként és sok fényes elme rajta próbálta ki erejét, de csak nagyon későn, a múlt százaid első évtizedében jelent meg az a munka: A kémiai tudomány egy uj rendszeréről (iA.new system of ohemical pihiilo- sophy 1803), mely a régen elfeledett elméietet e® állandó és solrszoros törvények magyarázatára, tehát kísérletek és szárnütáeok alapján újra éfletre keltette.

John Dalton (1706—1844) volt as uj ateincimélet megalapítója,

ez az elmélet már nem játszi képzetet és spekutetóv elme alkotása, hanem az exact tudósé, aiki előbb százszor miér, kísérletezik és száméi, e ezek' eredményeit kapcsolja harmonikusan egésszé teremtő képzelete. John Dalton a legnagyobb gondolíkozók iXKrába tartozik, ha nincs is akkora híre, neve, mint sok miásnalk,. mert ő voCt az, aM az éraékeil- hető viiílágból a láthatatlan viliágba irányítottá a kutató elmék figyelmét. Méltán írja róla H. Kopp: „Ő azon valódi — most oly ritka — ffiiOBÖföai szellemek közé tartozott, aiki az igazság kutatásában oly nagyszerű jutalmát lelte, hogy az emberi elismerés múló jeleire nem keltett ügyet vetnie."

A ti atomok létezése könvetlenöl ma sem bi- tonyitható, mégis minden egyes kémiai kísérlet igazija létüket, mert minden kémiai folyamat úgy folyik le, mint ahogy azt számszerűleg feltételezik.

Sokáig azt hittek és télijéé meggyőződéssel hirdették, hogy az atomok oeztfhártatlanok, ötíanaguk- ban meghatármortit tuHafidonságu, örökéteta vógcjo

épiitokövei a nagj^ mműenségnék.. Azután ez a hit

ás meghalt.

A tudomány ikítíeritette, hogy az v, n. ródtőaktáv elemek: uránium, tórium, rádiium atomjai minden külső behatte nélkül uj elemek atomjaivá aüiaüsul- nak ét. Nagy horderejű féSfedeasés vüüit ez, mert Újabb lökést adott az atomeiknéfet helyesbítéséire, ment bebisohyult, hogy

az atomok is oszthatók

Miben áll a itádió-akbiv ©femek .eugábiása? Abban, hogy. ezen elemek Miozatos bomlás és sugárzás köveiikertébetn kisebb atomsulyu uj elemekké afekülniak át. A rádiióaktív efemék közül legrégebben femert. az uirániuim, melyet Klaprotih 1789-ben a scaurolaéayiből álilttott elő. Neveset.eseégre ez az elem csak akkor tett szert, mikor 1896-ban Bee- qüeafel tol ismerte sugárzókép ességét. Az uránáüim átváltozása aiikaílmáva11.: a, j? « y görög beíülkkeí jelzett öugai'aliat lövell ki. 'T üzetes vizsgálatok kiderítették, heg}' az cc és P 'be,iüMíie,l jelölt sugárzások tulajdoniképpen nem sugaraik, baheni nagy eébességgei' mozgó anyagi résseóskék, az o. sugarak poziiiiv etektoamostággal töltött héMuinatontok, a /? sugaraik negaíáv etfektroröosségigal töltött efektronolk, ellenben a y sugarak már valódi suga- .rtálí, mert a Röntgen-siugfi.i'ákhoz hascmiló rezgések. Az átalakulás idejére vona.tkozőtág csak annyit, hogy 100 g uráteunmák 79 miffiió é’sme van szüksége. -hogy í g uránó'lommá alákuljon át. természetesen közben IS uj elem képződik, miig 238.2 atomsulyu uránium (UT) 206 atomsulyu (RG) uránótemmá fesz.

A HOSSZÚ ÉS FÁRADSÁGOS UT

A rádáóaktáv elemek ismerete és az efekt romos sugárzások mibehiétéai'elít kideiritéée vezettek el az uj atomelmélethez, ara oly már magának az atomnak szerkezetéről szól.

Hosszú és fáradságos \feit az. az ut, mélyet Croőkes Ifflsérleteárőd (1879) N'fels Bohr dán fizikus atomelméfetéág (1913) a tudomány megtett. A .Crwkes-cső misztikusan halvánjüíéllíes fény- nyalábját, az u. n. kathodoagarat minden müveit ember ismeri, tudjuk, hogy e jelenség akkor mutatkozik, ha erősen ritkított levegőjű üvegcső sair- fcani között elektromos szikrát íilttetünk keresztül. A negatív sarokról, az u. n. kathodróíl indul ki imerőtegesen a sugárzás. Miben IcüTönbözi'k ez a féuynyaléb a közönséges fénytel? Abban, hogy elektromos vagy mágneses erők haibásiára égyenes útjáról el lehet téríteni. Miiért? Mert a kathodsugár nagy gyoreasággaíl ihaiatdó negált v töltésű részecsfiiiSisriFBiiM \

kéije az ütthoai csíz' iőcl- kma használati utasítását.

CsizSürdöe i

kékből, s n a. efektronokbó! áll, melyek az elektromosság hatáséía magukból az atomokból repülnek ki, tehát az elektronok as atomok részei. Mekkora egy elektron? Oly elenyésző semmiség, hogy tömege a hidrogénatom tömegénél még 1830-szórta 'kisebb és e nagyvilág mégis e határtalan semmiségekből épül fel.

A mai felfogás szerint minden anyag molekulákból áll, a molekulák atomokból, az atomok viégső alápetemei a negatív (—) töltésű elektronok és ! a pozitáv (+) töltésű protonok, tehát

a végső eredményben csak két ősanyag van: a posféiv és negatív elektromosság.

Mily' elfentmondásnak látszik ez, hogy' az anyag végső eleme eróegysóg volna! Az újabb kutatások kiderítettek, hogy az enő ugyanolyan két alap- tufejdonsájgigoil biír, mint az anyag. Hasonöhrl ki- ©épfetei igazolják, hogy az energia, miikor az elek- tromagmetikus erővonailak uient'én mint as éther állapota íénysebasséggel terjed, akkor tömeggel és súllyal bír. íme, as éther és anyag minit a világmindenség két különböző és egymáshoz mégis annyira hasünló állománya ...

Itt rövűiden még annyit kívánok mondani, hogy Niels Bohr atommodölije szerint minden egyes, atom bizonyos számú pozitív töltésű protonból — és ugyanannyi negatív töltésű elektronból áll. A protonok bizonyos számú efektronnal együtt alkotják az atom legbelsejét: az atommagot, e körül keringenek megsaaibott elíptókus pályálccxn az elektronok, molyok óriási eebeseéggei, mint burkoló felok'nrougyürűk héjazzák körül az atommagot.

RutheTiord hh-es angol vegyész, aki e tárgykörben a legnagyobb érdemeiket szerezte, mutatott rá előszón* amm, hogy,

minden atom a naprendsser kicsinyített mása, a* atommag a Nap, az elektronok a bolygók.

Náéls Bohr szerint ez atommag és az elektronok etlénkező töltései között fellépő erővonalak felelnek meg e Nap és a bolygók kölcsönös vonzásának, a gravitáicfióuak. Mégis nagy a különbség a két rendszer között. A bolygók nem. változtathatják pályájukat, addig ez öfeldironofc külső hatásokra (fény, hő, etb.) pályájukat meg\'áltoztathatják, sőt magából az atomiból is kiszökelhetatek, ha sebességük máeodperoenlüinit 4000—600 km./sec-no nö- vekfefaik. Annyi kétségtelen, hogy a.B atomok óriási erőközpontok. As atommagot alkotó proton (+) és elektron (—) párok, az cl n. dynamidok között fellépő vonzás az az Ő&erő, amely a folytonos változás között i» állandóságot jelent.

.Végső eredményében kitűnik, hogy az atomok

©lőre az embert a tökéletesedés felié. Az itt vázéit világkép csak halvány mása nagy gondolkozók eszméinek, de sejtetmeit mégis ad, ment a legnagyobbak is tétován állanak a végső ekek határán, csak a tolüitotesefc gyors clbéífetüek, Ők mindent megoldanak és „vagy-vagy“-gyail mindent elintéznék. A megismerés első feltétele a keresztényi alázatosság, a léleknek magára való e«zmé- Qitee, ez vezeti az embert"a tökéfetesedés utján az Úrhoz, a miiidenség alkotójához.

Kurzenreiter Károly (Budapest),

Skót viccek

antológiája

Nevezetes könyv jelent most meg Angliában. A címe ez: Camny Tálflies í’ae Aberdéen. Ez skótul van, magyarul pedig annyit fesz: „Ravasz történetek Aberdeenkőlk Aberdeenbeoi élnek tadnh.láik; a ,fegslcéíabb skótok és ez a könyv ez eredeti hamiisiitatllan skót viccek gyűjteménye. Az eredeti skót viccek tálán nem oly pikánsak,’ mint a Budapesten és Pártában készültek, de mindenesetre rendkívül tanulságosak. Egész különös, száraz, fanyar humoruk van. Íme néhány díszpéldány:

EGY SKÓT a város tegforgalmaeahb pontján egy pennyt ‘talált és fel akarta venni a földiről. Jött. egy autó és agyongázoilita. A vizsgáiók&rő nteg- áliapiltása ágy hangzott: „A skót természetes báláítlál halt meg.“

EGA' MÁSIK SKÓT felkereste angol barátját és egy hétig lakott nála. A barát tejben-vaj bán fii- rösstöite. Annikor a skót elutazott, nagyon megköszönte a szövés vendéglátást és megígérte, hogy amint hazaér, revámsképpsn egy tyúkot küld a barátjának. Elmúl)!; néhány hónap, de a iyük csak nem érkezett meg. Később találkoztak és a barát epésen megjegyezte:

— ügy emlékszem, hogy te egy tyúkot aLliertái nekem küldeni.

— Igen, vallóban ed 'akartam küMeni a tyúkot — válaszolja a skót, — de sajnos, még nem döglött meg.

A SKÓT KISFIÚ a vízbe esik és az apa öt sál- láng jutalmat ígér annak, aiki élve visszahozza a habokból. Egy matróz beugrik a vízbe és élete kockáztatásával kimenti a gyermeket. A fiút esz- nnéfetienü! hozzák partra és mesterséges légzéssel téritek magához. Az apa átnyújt a matróznak két- és fél sidinget. ^

— Uram, ön nekem öt éüámgiet 'ágárC' — ínóndjs * a matróz.

— Igen, de csak arra &z esetre, ha élve Kosza ki a vízből. A fin pedig már félig hatott volt, amikor kihozta.

A SKÓT MACSKA TULAJDONOS levele a mészároshoz.

— Kérem, ma ne küldje a szokásos máj adagol.

0 macska számára, mert a macska ma egeret fogott.

AZ ÉLETUNT SKÓT elhatározta, hogy öm gyilkos lesz: gázzal fogja megimérgená magáiMinthogy pedig a gáz sokba ke , betonozott a szomszédja lakásába, ott nyitotta ki a gázcsapot, — de gáz nem jött ki. A skót szemügyre vette a készüléket és rájött, hogy az egy újfajta automata, amelyből csak egy penny bedobása után jön ki a gáz. A skót szomorúan hazament tehát és nem léte öngyilkos.

HA A SKÓT GYEREKEK fagylaltra kémek pénzt, a papájuk rémtörténeteket mesél nekik, hogy fagylalt nélkül is végigfusson a hátukon e hideg.

A SKÓT TENGERPARTON a habok palackot vetnek a szárasra. Valaki felveszi az üveget és egy cédulát talál benne. A. cédulán a következő szöveg:

— Ez úton közlöm, hogy hajótörést szenvedtem. Amennyiben a viz nem vetné partra holttestemet, esek ezt az üveget, kérem a megtalálót, vigye a palackot More fűszereshez, adja át a kétpéunys betét ellenében és a két pennyt juttassa el elárvult, családomhoz.

KÉT SKÓT FIATALEMBER utazik a villamoson,

— Miért nem köszönsz annak a leánynak? — mondja asz egyik. — ügy' tudom, hogy ismered.

— ismerem, ds egyelőre még nem köszönök, megvárom, amiig megváltotta a jegyét.

ABERDEENBEN leszállították a villamosjegy árát. A skótok méltáttonkodtak:

— Ez a legnagyobb szemtelenség. Eddig az ember három pennyt takarátott meg, ha villamos helyett gyalog ment, most pedig csak keltőt. így húzzák ki az ember zsebéből a pénzt.

EGY SKÓT APA uj cipőt vett a fiának, és ve. sáraap délelőtt, elvitte benne sétálni.

— Vigyázni kell az uj cipőre, hogy el ne kopjon, — mondta fiáinak — lehetőleg lépj nagyokat

A kedves skót vicogyüjtean'éuy élén fénykép vám amely Aberdeen város főterét és főuccájáit ábrázolja. A tér és az uccu teljesen üresek, egyetlen jármű és ember sem látszik rajtuk. A fénykép fel- Íratni ez:

—. Aberdeen egy uccai gyűjtés napjánA fegérdekesebb a liologban az, hogy — mint » előszóból megtudjuk — Aberdeen b en van egy klub, amelynek tagijai azzal foglalkoznak, hogy skót vicceket, gyűjtenek és azokat egymásnak eb meséldllc Ez a klub adta ki a viccgyüjteményt abból a óéiból hogy n skótok sajátnixigukon nevethessenek. De amelyik skót. fog skót viccekért pénzt kiadni?

¥