Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-07 / 31. (2548.) szám

6 <K«GaiJV^G^ARHIM(A£> ■jBÜ lil fél' ‘ * * látááift „!taar Főiskolás Bál" Práiáian 1931. reMr b6 12-én este a Ráüld-palotában A prajai FIUK IL fgprssiiiiöss bállá MMm prágai mmwt ott legyen! A háború és a statisztika A statisztika mindenki előtt igen komoly tudománynak tűnik fel. Aki tudományos sziliben akar jelentkezni a nyilvánosság élőit, előszeretettel idéz statisztikai adatokat, mert azzal a való viszonyoknak pontos isme­retét akarja elárulni. A statisztika száraz és komoly tudomány, amely számsoraival min­denkit könnyen megigéz, ennek ellenére azonban épp a statisztika az, amellyel a leg­több visszaélést lehet elkövetni. A statisztika a hozzáértő ember kezében igen alkalmas segédeszköz a tudományos kutatásoknál, de a hozzá nem értő a statisztikával egészen té­ves eredményeket mutathat ki, sőt, ha valaki tudatosan félre akar vezetni másokat, statisz­tikai adatokkal azt legkönnyebben megte­heti. Ezért mondja egy angol közmondás, hogy háromféle hazugság van. Úgymint egy­szerű és körmönfont hazugság, valamint a statisztika. Statisztikai adatokkal való visszaélésre igen jellemző eset az, amelyet a legutóbb meghalt Jebire francia marsall halála alkal­mából elevenítettek fel a francia Lapok. Joff- r.e, a merne! csata győzője, a kivívott diadal után az ellenséget, a németeket nem üldöz­hette, hanem kénytelen volt a csapatait meg­állítani municiókiány miatt. A franciák elke­seredetten szokták emlegetni, hogy ha akkor Jorfre a németekre vethette volna magát, a világháború gyorsabban és biztosabb győze­lemmel fejeződött volna be. De ez nem tör­tént, mert nem volt muníció és annak oka az, hogy a franciák nem készültek eléggé fel a háborúra. S hogy a franciák viszont nem készülhettek fel jól a háborúra s nem ren­dezkedhettek be kellőleg hadiszerek gyártá­sára, annak meg az volt az oka, hogy a fran­cia képviselőház a világháború kitörése előtti években csak nagynehezen járult hozzá a ha­di kiadások növeléséhez. így éppen a kriti­kus 1914. év előtt öt évvel a hadügyminisz­ter újabb hitelt kért, de azt a parlament megtagadta. Igen érdekes feleleveníteni, hogy a kért hitel megtagadása milyen körülmények kö­zött történt. Különösen érdekes abból a szem­pontból, mert a francia képviselőház éppen egy katonai szakértő statisztikai adatainak hatására vonakodott újabb összegeket a hadi­kiadások rendelkezésére állítani. 1900 julius 16-án Picquart generális tudományos színe­zetű beszédben mulaItta ki, hogy egészen felesleges újabb hitelt megszavazni. Felfogá­sát pedig a következő érvekkel támasztotta alá: A legmegbizhatóbban készített orvosi sta­tisztikák szerint — mondotta — a háborúban körülbelül húsz ágyulövés tesz egy embert harcképtelenné. Ha feltesszük, hogy a. né­met hadsereg minden ágyúja háromezer lö­vést ad le, akkor arra az eredményre jutunk, hogy a tüzérség minden golyójának ellövő se után négyszázezer embert tett harcképtelen­né. Azonban nemcsak ágyúgolyóik vannak, hanem puskagolyók is. Égy statisztikai tör­vény, amely minden alkalommal igaznak bi­zonyult, azt mondja, hogy két modern hadse­reg csatájában ötször annyi embert ér el a puskagolyó, mint amennyit az ágyúgolyók tesznek harcképtelenné. Ha tehát számításba vesszük a puskagolyók pusztításait, akkor arra az eredményre jövünk, hogy a puskák és az ágyuk összesen 2,-16)0.000 embert tesz­nek harcképtelenné. Ebből a tudós generá­lis arra következtetett, hogy mielőtt a muní­ciók kifogynának, a háború jóval előbb vé- getér emberhiány miatt. Vagyis felesleges hitelt megszavazni a m uniói ógyár tás fejlesz­tésére, mert hiszen a háborúban rendelkezés­re álló muníciókkal sokkal több embert lehet elpusztítani, mint ahány emberrel az egyes hadseregek rendelkeznek. A tudós generális érvelése hatott és a kért hitelt a munioiógyárlás fokozására törölték. Hiába kiáltottak a statisztikai adatok felhozá- sakor közbe, hogy minden a viszonyoktól függ. a generális lemen nydörögto a közbe­szólókat, hogy amit mond, az statisztikai eredmény. A szomorú emlékű Picquart gene­rális a franciák szemében igen kedvelt példa arra, hogy mennyire lehet bízni a statisztikái adatokban. A marim csata után már muai­I konununisták litrlifli fullasztották a munkácsi mmí közgyűlést A nagy botrány miatt Petrfgaifa polgármester elnapolta a közgyűlést Munkács, február 6. (Sa ját tudósi tónktól .) A munkácsi képviselőtestület ülése, melynek napirendjén az 1931. évi költségvetés szere­pelt, a kommunisták tüntetése következté­ben botrányba fűlt. Petrigalla polgármester megnyitotta a nagy látogatottságai ülést. A karzatot kommunista suihancok és nők lepték el, akiket tüntető szándékkal vezényelt oda a kommunista párt vezetőség. Napirend előtt It. Voaáry Aladár interpellációban követel Le, hogy a város vezetősége járjon közbe, hogy Munkács területén az adóvégrehajtásokat és adóárveréseket azonnal szüntessék be. A legközelebbi két napon 84 adóárverést tűzött ki a adóhivatal. Lukács Antal (kér. saoc.) azirányban inter­pellált, hogy a város engedje el a helyiségek utáni városi pót- adót a szegényeknek és a városi kegy díja­soknak. Tiltakozott az ellon, hogy a város minden kérvényező egyesületnek öerüre-borura szub­venciókat osztogasson akkor, midőn a legne­hezebb anyagi helyzetben van. Petrigalla polgármester azután a napi­rendre akar térni, mire felugrik Habermann (kommunista) és követeli, hogy a napirend első pontjaként a munkanélküli segély ügyét tárgyalják. Petrigalla hiába jelenti ki, hogy a szabályrendelet értelmében nem lehet na­pirendre tűzni az ügyet, Habermann tovább ágál, a kársát közbe­kiabál, mire a polgármester felfüggeszti az ülést. Óriási »aj támad, a kivonuló polgár- mester felé a gyalázkodó kifejezések légió­ját zúdítják. Tíz percnyi szünet után Petrigalla ismét megnyitja az ülést s elrendeli a napirend tárgyalását. Árvay mérnök belekezd referá- dájába, mire ismét feláll Habermann és ob- slrukciós beszédbe kezd. A referens neon za­vartatja magá t s igy egyszerre beszél Árvay és Habermann, természetesen egyikük beszédéből sem ér­teni semmit. így megy ez vagy őt percig, a karzat mulat, Peirigaila csenget és hatalmas zajban felosz­latta az ülést. A kommunista városatyák és a karzat utszéli kifejezésekkel tüntetett Petri­galla ellen. —-------rri-------TnTinnmffMTWWMUWBBfflMBMuanTMummT r iuiht fl pr® * © « rr Lmstem htbovut a relativitás iánál Budapest, február 6. A kaliforniai Paeadenából jelentik: Einstein tanárnak teljesen uj felfogása van a koemogóniáról. A Mount—Wilson—Carne- gie-intézet könyvtárában szerda délután nagy feltűnést keltett a professzor következő kijelen­tése: „Bármilyen hasonlatokat állítsanak is fel, a tér sohasem lehet olyasvalami, ami azonos a régi elmélet szimetrikus sphaerikus terével^. Einstein tanárnak ez a pár szava nem jelent egyebet .mint hogy a professzor a világűrről fel­állított saját eredeti felfogását elvetette. Einstein tanár hozzátette még, lioiry az általános relativitás! elmélet alapelmélete nem kielégítő és még további fejlődésre van szüksége. A szenzációsan hangzó pasadenai liir felől Bu­dapesten kikérték Beke Manó tanár véleményét, aki igy nyilatkozott: — Az amerikai tudósító úgy látszik, nőm ér­tette meg jól Einstein gondolatát, mert a relativitás tanának tudósa ezzel nem jött ellenkezésbe önmagával, hanem Einstein kozmogoniai szempontból min­dig egészen más alkatú teret tételezett fel, nem tisztán szférikus teret és másrészt nem igaz, hogy nézete a relativitás tanának felépítése óta megváltozott, mert utóbbi időben kifejtett egész működése oda irányúit, hogy az általános relativitási tant olyképpen bő­vítse ki, hegy benne az elektromos tér jelen­ségei is kifejezésre jussanak, Vagyis tanát sohasem tekintette teljesen kielégí­tőnek és befejezettnek. április tsteisé vasárnapját — iámul ünneppé deklarálják A balkáni űrré rövidesen egész ser konferenciát fos tartani as egység érdekében Athén, február 6. A múlt év tavaszán tudvale­vőleg többnapos tanácskozást folytattak Athén­ben a különböző balkáni államok nem hivatalos kiküldöttei a megalakítandó balkáni unióról. A konferencia alkalmából Venizelosz miniszter- elnök, akinél senki jobban nem ismeri a balkáni viszonyokat, igen szkeptikusan nyilatkozott az unió megalakításának lehetőségéről. A konferen­cia ennek ellenére tanulmányi bizottságot ala­kított, s ez a bizottság most Szalonikiben ült össze. E hét folyamán befejezték a tanácskozást és el­határozták, hogy április végén a különböző balkáni államokban a konferenciák egész so­rát tartják meg, amelyeken gazdasági, kulturális, közlekedési és •más problémákat vitatnak meg, őszkor pedig Konstantinápolyban újabb Balkán-konferenciát tartanak, amelyen Hassan bej, a török képviselő­ház elnöke fog elnökölni. A bolgár delegátus kí­vánságára a konferencia napirendjére kitűzték a kisebbségi kérdést is. Egyúttal elhatározták, hogy minden év áprilisának utolsó vasárnapját bal­káni ünnepnek deklarálják. Diplomáciai körökben meg vannak győződve, hogy a nagy ellentétek miatt, amelyek a balká­ni népek közt fennforognak, az egység kiépíté­se belátható időkig meg nem valósítható. A boldog Anglia szenzációja: szerdmesievét-pályázai „Van-e még romantika?" — kérdi a pályázat kiírója — Van — felelik a pályázók, akik köziki az ehö 18.000 K.-l lóg kapni London, február 3. A Daily Mail egészen furcsa pályázatot indított meg legutóbb. A pályázat cime ez: „Van még romantika". A pályázat valóban romantikus: tudniillik szerelme slevél pályázatról van szó. A lap be akarja bizonyítani, hogy vannak még sokan a modern üzleti szellemű Londonbn, akik tudnak szép és romantikus szerelmes le­veleket irui. Felszólította az olvasókat, hogy írjanak szerelmes leveleket és küldjék be, majd közük őket. A legszebb cióbiány volt, pedig még négy évig tartott a háború. A statisztikai adatokkal mégis azt bizonyítgatta, hogy kevés az ember a sok munícióhoz, mert azt a statisztika mondta. Picquart generális el is hitte, csak szegény arról feledkezett meg, hogy azok a statiszti­kai adatok más körülmények között nem bi- zonyiulnak igaznak. szerelmes levél írója száz font jutalomban ré­szesül. Minden nap közölnek 8—10 szerelmes leve­let — és aztán közük a levelek íróinak nevét és pontos címét, de hogy mégis diszkréten ke­zeljék a dolgot, nem abban a sorrendben, ahogy a leveleket közölték. így tehát a közön­ség nem tudhatja, hogy melyik levelet ki irta. Tömegesen ezrével érkeznek a szerelmes levelek a Daily Mail szerkesztőségébe. Nemcsak a pályadíj izgatja a szerelmi levelezőket, ha­nem megragadják az alkalmat, hogy a Daily Mail hasábjain kifejezzék érzelmeiket olyanok iránt, akiknek nem mernek közvetlenül levelet Írni*, ■ n do akik nyilván tudják, hogy a nyílt szerelmes levél nokiLk szól. A szerelmes levelek egyéb­ként a Légéinél yitŐbb ftiimíelirat stílusban kA' szülnek. Különösen a nők levelei ilyenek. —Szerelmem — írja az egyik hölgy «■» amikor legutóbb együtt voltunk, úgy éreztem^ jniin illa a menyországban jártunk vokttu Utó* lag hallottam, hogy köziben rettenet** rotfB idő volt. Én nem vettem észre, mert csak téged Iáik* lak. Egy másuk hölgy szenvedélyes en szótit^a M szive választottját: — Alázz meg, taposs rám —* én annál jdb­bán foglak imádni. ,■ Egy harmadik levőlirőnő közhírré teszi: — Ébren és álmomban mindig csak rád gon­dolok. Te jelented számomra az életet, amely] nélküled nem volna élet. Egy másik hölgy: — Drága, öreg pofám! Hát nem vfeces, hogy szerelmes vagyok? És még viccesebb, hogy férjhez is fogoík menni. Hozzád. De a legvie- í cesebb az, hogy ez az ügy' úgy izgat engem, mint valami múlt századbeli bakfist. Már azt hittem, hogy egész rendes modern lány va^ gyök, akinek az életéből hiányzik a romantika és aztán megjelentél az életemben és egysze­ri be álmodozó, szentimentális bakfissá vál­toztam. Mikor megkérdeztés, hogy szeretlek-e, elpirultam és hülyén dadogtam. A rekordlevél; *— Szerelmem, tegnap délután úgy láttam, hogy rendkívül lesújtott téged a füiorvos vé­leménye. Egész éjjel nem tudtam aludni és most megírom neked, hogy érzelmeimen egyál­talában nem változtat az, hogy süket vagy óa hogy hallásodat nem íb nyerheted vissza. Ér­zőiméi m legfeljebb annyiban változtak, hogy süketen meg jobban szeretlek, még jobban odaadóan. Bizzál bennem, támaszod leszek, az és fülem hallani fog a tied helyett, tekints en­gem fülednek. El fogunk menni együtt a szín­házba, te majd nézel, én pedig leirom ceruzá­val, hogy mit mondanak és mindig odaadom neked a cédulákat. Legfeljebb majd nem hall­gathatsz rádiót, — de hát ez nem fogja boldog­ságainkat zavarni. A férfiak szerelmes levelei rendszerint rövidebbek, mint amiket a nők írnak. Hasonlataik azonban éppolyan „frissek és eredetiek.4, mint a nődróké. Például: — Kedvesem, amikor nem vagy velem, nem süt a nap és a legszebb virágok elhervadnak. Azt hiszem nem túlzók, ha azt állítom: nem tudok élni nélkined. Más: — Szerelmem, amióta eltáoztál tőlem, úgy érzem magamat, mint egy rab a sötét cellában, ahová nem hatol be a napsugár s nem hallat­szik a madárdal. Térj vissza hozzám mielőbb, szabadítsd ki telkemet bilincseiből. Egy másik ur ezúton közli szerelmével, hogy ha választania kellene a világegyetem és a hölgy közölt feltétlenül Önagyságát válasz­tané. A szereim esi e v él pá 1 vázain ak óriási sikere van, mindenki a leveleket olvassa elsőnek a lapból. Már annyi levél érkezett, hogy hamarosan le is zárják a versenyt és kiosztják a száz­fontos nagydijat. * Sokan valószínűnek tartják, hogy a süket fia­talember menyasszonya fogja a pályadijat megnyerni. Farsangi naptár Február 7. Rimaszombati járási ipartársu­lat táncmulatsága. Február 7. Pozsonyban Művészbál a Viga­dóban. Február 7. Dunaszcrdahely. A Dunaszerda- helyi Atlétikai Club kabaréval egybekötött farsangi munlatsága. Február 7. Komáromban. Diákbál a Kultúr­palotában. Február 7. A brünni Corvinia táncmulatsága Február 8. Komárombann: A Katolikus Le­gényegylet Fehér-bálja. Február 12. Prága; A Magyar Akadémikusok Körének a bálja a Rádió palota nagytermében. Február 14-én Kassán: A Kassai A. C. ál­arcos bálja. Február 14. Magyar diákkisasswrayok bálja Pozsonyban az Allonhan. Február 14. A Lévai TFj nagy álarcosbálja. Február 15. Érsekujvárott. Érsekújvár! Magyar bál. Február 15. A nyitrdi Kér. Szoc. Egyesület farsangi estje. — Pozsony város tanácsa felmond a R«­doute-konzoreiumnak. Pozsonyi szerkesztő­ségünk tediefomáljia: Pozsony város tanácsá­nak kiküldött bizottsága letárgyalta a Ro­ll oul-o-lvon zo rei urn ellen érkezett kifogásokat, és megállapította, hogy a K-eü out-konzor­cium tizeinkét esetben nem tartotta j>e a vá­rossal kötött szerződés feltételeit. A város tamáosa épp ezért elhatározta, hogy a bér­leti szerződést íölmondja a konzorciuminak. 1930 február 7, iwhii

Next

/
Oldalképek
Tartalom