Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-07 / 31. (2548.) szám

1931 február 7, szombat. T>Ra:<IAlA\\G^ARHmLAI> 3 ■Sd EST Prága előkelő Tabarinia a Hotel Espianade­bán. Elsőrendű attrakciók — Táncestély naponta 20 órától — Törők kávésza'ón 17 órától. Telefon 288—41. Telefon 288 -41 BUadM ruáratp éa ünnepnap tánctér. sági előnyeit megtalálja, abban mi is réest fogunk venni, de azt is ki kell jelentenem, ha ez a regionális terv nem volna egyéb, mint feléledési kísérlete Hodzsának, vagy pétiig, hogy ezzel kvázi a gazdasági utilita- rizmus hangoztatása mellett megöljék az autonómia gondolatát, akkor ez ellen küz­deni fogunk. Újból világosan kijelentem azt, hogy mi minden tekintetben az állam­nak tel jes szuverenitását, az államnak min­den velünk szemben igényelt jogait re­spektáljuk, mi állampolgári kötelessé­geinknek mindenben eleget teszünk, de tudjuk azt is, hogy nekünk állampolgári jo­gaink is vannak és ezeknek kivívásáért tel­jes erőnkkel tovább is küzdünk. Nem akarom a tisztelt pártvezetőség figyel­mét és türelmét tovább igénybe venni, nem akarok a különböző sérelmekkel foglalkozni, csak rá akarok még mutatni a most lefolyt népszámlálásra, amely a legvilágosabb bizo­nyítéka annak, hogy bennünket a túlzó kö­rök el árkáraak tüntetni. Ennek a re poráéi ójára megszerkesztettük petíciónkat a népszövetséghez, amit már (jeniben be is nyújtottam. S?ül!fi Géza üdvözlése Szüllő Gézát beszéde végeztével melegen ün­nepelte a pártvezetőség. Majd Dobránszky Já­nos nemzetgyűlési képviselő, a párt alelnöke, a árt és a pártvezetőség nevében megköszönte züllő elnök önzetlen fáradozásait, a nagyérté- ■k!i beszédet és egyben, meleg szeretettel üdvö- zö'to Őt születésnapja alkalmából. Erre még lelkesebb formában megismétlődött az ünneplő ováció. A politikai beszámolóval kapcsolatban imég Fleisclimann Gyula dr. tartománygyülési képviselő. Várady Béla és Szmizsár Bertalan pártvezelőségi tagok fejtették ki nézetüket az elnök által körvonalazott politikai irányelvek gyakorlati megvalósítása tekintetében. Beszámolok és e'dad^sok Aixinger László dr. országos főtitkár részle­tes beszámolójában ismertette a párt életének eseményeit a legutóbbi pártvezetőségi ülés óta. Az általános helyesléssel fogadott jelentés után Szüllő Géza elnök elismerő szavakkal méltatta Joggal s méltán elvárhatjuk, hogy a sok nehézkes s költséges deputációzá* helyett ezentúl elégsége* lesz az ö markán* egyénisége. — A tartományi hivatalban az iskolakérdés is megértésre talál. Persze a jogkör e a pénz kevés. Ha már az államtól nem remélhet segélyt a hitval- lásos iskola, benyújthatja kérvényét a tartomány­hoz. A kérvényt a járási hivatal utján kell beadni s fel kell szerelni a következőkkel: 1. Az tskolaépi- tés terveit s költségvetését (persze jóváhagyva a bizottság, járási hivatal technikai ügyosztálya • tanfelügyelő által). 2. Okmány arról, hogy az egy­ház az iskolafenntartó s köteles felszentelni, vala­mint bizonylat arról, hogy az egyház saját erejéből nem képes az iskolát fejleszteni Ha a kérvény — úgymond az információ — a tartományi hivatal VI. ügyosztályába kerül, ez azután kivizsgálja a többi adatot Meg kell itt jegyeznem, hogy a tartományi hivatal jogi felfogása szerint politikai község nem lehet fenntartója a hitfeleke­zeti iskolának, még akkor sem, ha 100 százalékig támogatja. Hivatalosan tehát a fenntartó az egyház s a község segélyezi az Iskolát Ily esetekben tehát mellékelni kell a kérvényhez a község vagyoni helyzetéről hi­vatalos kimutatást, — Ismétlem, a tartományi hivatal minden jó­akarata mellett ezidőszerint csak kisebb segélyeket osztogathat az iskolák részére. Lehetséges azonban, hogy a kormány látva a községek zilált financiális helyzetét, valamely formában segítséget nyújt. Az egyházi iskolák, illetve községek mindenesetre for­duljanak segélyért a tartományhoz, midőn iskolát építenek, vagy fejlesztenek. Petirásefo Ágoston előadása után Halczl Kálimén dr. a lelkészeik és tanítók községi pótadóm*emt-e<3áégének kérdését ismertette. A közérdekű kérdésre lapuinkban még visz- szabérümk. Majd Neumann Tibor dr. a po­zsonyi katolikus egyházközség visszás hely­zetére mutatott rá és az adókérdés beható figyelembevételét ajánlotta. Ezután a legújabb politikai mozgalmak­ról adott az országos főtitkár rövid helyzet­képet. Ismertetését beható vita követte, amelynek folyamán Petrátok Ágoston é« MiluUik János vetettek fed rendkívül életre­való eszméket, amelyek megvalósításúra vonatkozólag Szüllő Géza elnök adott fel­világosítást. Indítványok Az indítványok során Gátffy István a ke­resztény munkásmozgalmak tovább; erősö­désének és fejlesztésének fontosságát hang­Végül Szüllő Géza ér. javaslatára az országos pártvezetöség Masaryk köz- társasági elnök egymilliós adományával kapcsolatban elhatározza, hogy az orszá­gos kcrctsztényszocialista párt megbízza egyik törvényhozóját, aki a magyar nem­zeti párt által kiküidondö törvényhozóval egyetértésben a hivatott magyar kultur- tényezők előterjesztéseinek támogatása céljából az illetékes hatóságokkal tárgya­lást kezd azon óéiból, hogy a köztársasági elnöknek magyar tudományos és irodalmi célra szánt adománya valóban ilyen célra súlyozva terjesztette elő a szakszervezeti ta­nácsnak erre vonatkozó javaslatát, amelyet a pártvezetőség egyhangúlag tudomásul vett. Majd Iirogyányi üyuila pártvezetősógi tag két indítványát tárgyalták, amelyek kö­zül a párLvezelőeógi napirend módosítására vonalközé javaslatot egyhangúlag elfogad­ták, a másik indítványt pedig a szervezeti szabályok módosítására kiküldött bizottság elé utalták. fordittassék és ne jusson politikamentes­ség örvébe burkolt politikából álmagya- rok, politikai kísérletezők rendelkezésére, akik a nagylelkű adománnyal — nyilván az adományozó intenciója ellenére —* visszaólnéáok. Az országos pártvezetőség ezzel a misszió­val Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselőt bízza meg. Miután Szüllő országos pártelnök a párt köszönetét tolmácsolta Esterházy Jánosnak; önzetlen áldozatkészségéért, az ülés véget ért. Állásfoglalás Masaryk milliós adománya kérdésében Szlovenszkói és ruszínszkói problémák a parlamenti vitában A képviselőház mai ülésén Törköly szőnyegrehozta a népszámlálási sérelmeket — Meissner miniszter védi a cenzúrát az uj főtitkár ügybuzgaknát és javaslatára a pártvezetőség az országos főtitkárnak, Várady Bélának gazdasági működéséért és Kadlec An­talnak önzetlen és eredményes tevékenységéért köszönetét fejezte ki. Az ülésen tartott előadások során Dobrán­szky János nemzetgyűlési képviselő alapos elő­tanulmányra valló szakértőiemmel tárgyilago­san ismertette az aktuális egyházjogi kérdése­ket és sérelmeket. A közérdekű előadást rövi­desen módunk lesz lapunkban részletesen . is­mertetni. Haiczl Kálmán dr. ezőgyéni plébános érté­kes konkrét adatokkal egészítette ki Dobrán- szkynak nagy figyelemmel hallgatott előadá­sát, Turcbányi Imre dr. hozzászólásában az egyházi sérelmek rendszeres gyűjtésének fon­tosságára hivta föl a figyelmet. Az (skoiakérdés az országos közigazgatásban Petrásek Ágoston tartomány-gyűlési képvise­lő tartott ezután érdekes előadást ,,Az iskola- kérdés és a szlovenszkói országos közigazga­tás” címmel. Előadása során többek között a következőket mondotta: — Hogy milyen fontos létkérdése az őslakosság­nak a hitvallásos iskola s viszont mennyire idegen­kedik tőlo a prágai centralizmus, azt bizonyítanom felesleges. Az elmúlt nyáron a P. M. II. hasábjain ismertettem a csohii magyar tannyelvű katolikus iskola ügyével kapcsolatosan az iskolaügyi minisz­térium rendelkezését, melyben az állami betétekkel rendelkező Zemská Bankát egyenesen eltiltotta at- tül, hogy politikai községeknek segélyt adjon hit­vallásos iskolák felállításához, illetve fejlesztéséhez. Illetékes körök sem tudtak ezideig a helyzeten vál­toztatni. Hallom ugyan, hogy néhol kapott egy-két felekezeti iskola némi államsegélyt. Az általános praxis az, hogy hitvailásos iskolára — államsegélyt nem adnak. — A cseh centralistapártok kortesei ki is használ­ják ezt agitációjukban Szlovenszkón. ,.Építsetek — úgymond — állami vagy községi iskolát, akkor kaptok államsegélyt, mig hitvallásos iskolára egy fillért sem“. — A tartományi rendszert már ismerjük, nem fel­villanása. hanem paródiája az autonómiának. A tar­tományi hivatal élén az elnökkel állami tisztviselők­ből áll. A tartományi képviselőtestület tagjai pusz­tába beszélő hangok. A tartományi választmány segélyező társaság. Utóbbiak gyakran, előbbiek. rit­kán jönnek össze. Ezen nagy apparátusnak hatalma összesen kevesebb, mint például egy belügyminiszte­ri referensé Prágában. Ennek oka persze nem a tar­tomány, hanem a rendszer, vagyis a törvény. Lojá­lisán be kell ismernünk, hogy a törvény hiányait egyképpen hangoztatják az összes tartományi ténye­zők s a prágai centralizmussal szemben idáig példás volt az egyetértés. A szlovenszkói törvényhozók erre — ugylátszik — képtelenek. — Amennyiben Hodzsa regionális intézménye ezt a célt szolgálná, őszintén, maradék- és mellékcélok nélkül, örömmel üdvözölhetné az egész Szlovenszkó. Le lehet szögezni azt a tény Í6. hogy a szlovenszkói tartomány tisztviselői kara hivatása magaslatán állva legjobb erejével iparkodik a törvény szükkeb- lüsége mellett az önkormányzat érdekeit szolgálni. A tiiányokat ők érzik legjobban. Általános a remény és óhaj, hogy az uj országos elnök általunk ismert leplezetlenül nyílt energiája teljesen azonos őszinteségben s erélyben fog megnyilatkozni fölfelé a prágai centralizmussal szemben is. Prága, február 6. A kép viselőiház tegnap késő estig és ma egész nap folytatta a kor- mánnyilatkozal feletti vitát. Tekintettel a szónokok nagy számára, a vitát előrelátható­lag csak kedden fogják tudni befejezni. Mi­után a két napos kommunista obstrukció so­rán a kommunisták imparlameutáris durva kifejezésekkel sértegetlek egyes minisztere­ket, a Ház elnöksége elhatározta, hogy a ház­szabályokat megszigorítja olyan értelemben, hogy azokat a képviselőket, akik a kormány valamely tagját megsértik, nemcsak rendre­utasításban fogják részesíteni, hanem egyút­tal a diéták egyrószének megvonásával is sújtják. A mai vitában pártjaink ró szórod! resztvett Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő, aki a népszámlálásnál tapasztalt rendellenességekről rántotta le a léptet. Tiso kritikája A tegnapi késő esti vitában felszólalt Tiso József dr. szlovák néppárti képviselő, aki ki­jelentette, hogy a kormány tanácstalanságát olvassa ki a kormánynyilatkozatból. A kor­mány semmiféle konkrétummal nem jön, de ezen nem is lehet csodálkozni, mert hiszen nincs rendes programja. A program szükség- munkákkal akarja a munkanélküliséget le­törni és erre beruházási kölcsönt akar fel­használni. Ez ellen nem is volna kifogás, lia a köl­csönt valóban beruházásra fordítanák. Az újságokban azonban már olyan hirek lát­tak napvilágot, hogy erre a kölcsönre a kü­lönböző reszortminisztériumok várnak, igy az államvasutak deficitjüket akarják ebből fedezni, továbbá a légionáriusok számára akarnak pénzt adni, és a válság enyhitésé­Gyomor- és bélzavaroknál, étványtalanság- sáraál, szorulásnál, felfúvódásnál, gyomor­égésnél, felböfögésnél, szédülésnél, homlok fájásnál, hányingernél 1—2 pohár természe tes „Ferenc József4 keserüviz alaposan ki­tisztítja az emésztöutakat Közkórházi jelen lésekben olvassuk, hogy a Ferenc József vi zet még a fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban. drogériákban és füszerüzletekben kapható. re szolgáló aüapot Is nagyobb összeggel akarják támogatni, úgyhogy a tulajdonkép­f >cni beruházásokra ebből az összegből aiig ordíthatnak valamit. A beruházási ténykedést növelni lehetne az állami közigazgatásban való takarékoskodás­sal is. A mai költségvetés keretén belül kü­lönböző téleleket lehetne beruházási célokra fordítani. így a diszpoziciós alapokat, egyes személyi kiadásokat stb. Tiso ezután részle­tesen foglalkozik a szlovenszkói ipar szomo­rú helyzetével s követeli annak hathatós tá­mogatását. Szemrehányást tesz a kormányban iilő szlo­vák minisztereknek, hogy az úgynevezett beruházási bizottságban nem biztosítottak képviseletet Szlovenszkónak. Attól tart, hogy Szlovenszkó megint rosszul fog járni a beruházási program összeállításánál. Hogy milyen súlyos a helyzet Szlovenszkón, mutatja az is, hogy a köztársaságban bank- és takarékbetétekre elhelyezett összegeknek csak 9.3 százaléka esik Szlovenszkóra, vagyis Szlovenszkó egy lakosára csupán 1200 ko­rona, mig a történelmi országok minden egyes bakosára 4245 korona betét jut. Ez fejezi ki legjobban Szlovenszkó igazi gaz­dasági helyzetéi és ez ad alapot az autouó- mista álláspontnak. A szlovák autonómiának nemcsak érzelmi alapja van, nem jelenti csak a nemzet faji hűségének megőrzését, hanem jellenti a gazdasági élet védőimét, a itenyér biztosítását is minden szlovák számára. A szónok biztosítja a kormányt, hogy ha a szlovákok látni fogják, hogy a kormány tény­leg igazságosan, á paritásos elv alapján fog­ja a beruházásokat elosztani, és testvéri se­gítséget nyújt Szlovenszkónak, úgy senki sem lesz halasabb, mint maguk a szlovákok. Kurtyák követeli a sielmet A tegnapi vita utolsó szónoka Kurtyák Iván, a ruszin autonóm szövetség képviselője volt, aki a mai válságot összehasonlítja a 19-ik század nyolcvanas éveinek válságával és rá­mutat arra, hogy milyen segítséget kell nyúj­tani a lakosságnak, hogy a válság enyhüljön. A legsúlyosabban érzi a válságot Ruszin- szkó. Nagy hiba, hogy Ruszinszüónak nincs autonóm törvényhozó testületé, autonóm közigazgatása, amely pontosan inogáUa­! áthatná az ország követeléseit és gondos- íodna a gazdasági helyzet javításáról. Az autonóm törvényhozó testület Ftuszinszkó számára nélkülözhetetlen, mert csak en­nek közvetítésével állapi thatja meg a kor­mány saját gazdasági politikáját Russía­sz!<óvaU kapcsolatban. Meissner miniszter vitája Stribrnyvel A Ház mai ülését délelőtt féltizenegy órakor nyitotta meg Malypetr elnök. A mai vita első szónoka Greif német keresziéuyszo- cialista volt, aki a kormánynyilatkozat ellen foglalt állásL Élesen kritizálta a kormány gazdasági politikáját. Ezulán szólásra jelentkezett Meissner igaz- 9ágügyminiszter, aki válaszolt Slribrnynek az ellene intézett támadásra. Elsősorban is a cenzuragyakorlattal foglalkozott és meg­magyarázta, hogy Stribrny lapjainak elkob­zása épp úgy történik, mint más lapok el­kobzása. Egy esetben a Nedelny Listet el­koboztak egy olyan cikkért, amely megjelent a Právo Liánban is. Ebben az ügyben a mi­niszter az államügyészségtől felvilágosítást kért és azt az értesítést kapta, hogy nem véietleuségből nem kobozták el a Právo Li- dut, hanem a tényállás megítélése alapján, mert a köztársaság védelméről szóló törvény 18. paragrafusának szemmel tartása melleit, nemcsak a cikknek a szövege mérvadó, köp­ném az a mód is, ahogyan ezt mejelentetik. A Nedelni List említett hírét nagy címekkel, feltűnő helyen hozta, mig a Pravo Lidu csak­is a napihirek közölt és minden feltűnés nél­kül. Stribray azonkívül kifogást emelt az el­len, hogy a Sejdrem cimü éle lapját, holott szombaton beterjesztették cenzúra végett, csak kedden kobozták el, amikor a lap már ki volt nyomatva. A miniszter erre vonatkozó­lag kijelenti, hogy az érvényben lévő törvé­nyek alapján előzetes cenzúra nincs. Stribrny tehát nem kérheti, hogy az ő lapjaival kivé­telt tegyenek. Stribray végül még említési tett egy hazafias cseh birójelölt áthelyezéséről is, akit büntetésből helyeztek volna át, mert egy szélső naciona’ista irodalmi lapnak voit a munkatársa. A miniszter részletesen fogJal- kozlk ezzel az üggyel és rámutat arra. hogy az említett lap majdnem minden egyes szá­mát elkobozták a rendtörvény atepján, mert á;landóan súlyosan sérti a köztársasági elnök személyét. Mindezekről a cikkekről a biró- jelöltnek tudomása volt, sőt egyes cikkeket ő maga is irt, de m-ág eklatánsabb cikke je­lent nveg e lapban „A kor okmányai44 cím­mel, amelyben részletesen foglalkozik egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom