Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-06 / 30. (2547.) szám

'Pr^gai-Mag^r-hirlap* A gazdasági válság orvoslására nagyvonalú beruházási munkaprogramot és a közterhek csökkentését követeli parlamenti beszédében Hokky képviselő Jktermelés és fogyasztás egyensúlyának fölbillenését nem sikerült helyreállítani** Prága, február 5. Mi.nt lapunk más helyén Jemenijük, a képviselőház gazdasági vitájá­ban ma fölszólalt Hokky Károly, az orszá­gos keresztén yszooralisba párt rusziasakói képviselője és éles, de objektív ellenzéki kritikában részes:tette a kormány poliitIlká­ját. A kép viselő beszédéből kiemeljük a kö­vetkezőket : A miniszterelnöki expozé elhangzott, — mondotta többek között Hokky képviselő — de aggodalmunk, ha a jövőt nézzük, nem eny­hült általa. É'ppen oly komoran áll a kép előt­tünk, amelyet a gazdasági életünk válságáról alkottunk, mint eddig, igaza van a miniszter- elnök urnák abban, hogy már 1929-ben kez­dődött a gazdasági válság s már akkor tettek kormány ígéreteket a. válság elhárítására vagy lega'ább enyhítésére. De mindeddig még enyhülést sem látunk, sem­hogy lényeges javulás jelei mutatkoznának. A termelés és fogyasztás egyensúlyi helyze­té* ek megbillenését távolról sem ■sikerült helyreállítani, sőt ellenkezőleg, maga a mi­niszterelnök ur is elismeri, hogy a válság kuTminációját még nem érte el. A válság legsúlyosabb következményeként ő maga is a munkanélküliséget jelöli meg. De vájjon voltak-e komoly lépések ennek enyhí­tésére? Nagyvonalú beruházási program vég­rehajtását nem érezzük a gyakorlatban. Munkanélküli segélyek kiosztásával nem lehet e kérdést gyökerében megoldani. Ezt a munkásságnak éopen a komolyabb, szor­galmasabb, munkát, munkaalkalmat kívá­nd része nem tartja elfogadhatónak. Számta’an munkaalkalom kínálkozik Csak a munkaalkalmak teremtésével lehet a kérdést gyökeresen megoldani. Munkaalka­lom pedig volua számtalan. Itt nem ismerem annyira a viszonyokat, de Szlovonszkón és Rnsannszkán, különösen az utóbbi helyen hihetetlen bőségben kínálko­zik alkalom mankóra és \ beruházásokra. 31eMof^eids munkák tömegére!. Vizszabá- lyozások m Tisza, Tarae. Tál a bor, Nagyág, Borzsova. Latorfea. U®S folyókon. Vizierö kihasználására mind ai itt felsorolt folyók valamennyijén. A vizgsawMlkodási munká­latok tömérdek embernek hosszú időre ad­hatnának kenyeret és megélhetést. Elhanyagolt útjaink alig várják, hogy rend­behozzák őket. Az autó századában a kor kö­vete1 mén ve is, hogy minél jobb karban tartott útjaink legyenek. Vasútépítésre Is bőségesen volna alkalom, hacsak a már sokszor kért két vasútvonalat említem, az Ungvár—Munkács, Nagyszöilős— Huszt-i vasútvonal s az úgynevezett peage vonal kiépítése Taracköz és Visó között. Két nagy városunk. Ungvár és Munkács víz­vezetéki munkálatai is sok embernek ad­hatnának kenyeret jó hosszú időre. De a kormány a már beígért szubvenciót sem adia meg Ungvárnak akkor, amikor a mun­kák már jó előrehaladott stádiumban van­nak. Egészségügyi intézmények létesítése, a meg­levők fejlesztése, hacsak a kórházakra és a néhány feltétlenül létesítendő szanatóriumra gondolnék is, amely utóbbiakból egy sincs, s az előbbiekből az egész területen csak négy van, — már évekre adna beruházási munkálatokat. A ruszinszkói szöllőlermetés A szőlők már csaknem mindenütt az egész Ruszinszkóban elvénhedtek s azoknak új­bóli feltörése, rigolózása. uj, nemesebb fajok­kal táblák szerint való beültetése nagyon kívánatos volna. Csak szét kell nézni és száz ég ezer mun ka - alkalom van. De ne rn él biztassanak fázni a beruházások­tól ne méltóztassanak fázni a kölcsönök fel­vételétől. Egy hosszúlejáratú, nagyobb amor­tizációs kölcsön felvétele volna szükséges, amely több évre szóló beruházási program keresztülvitelét engedné meg. Fedezetet is lehetne találni bőven Maga a miniszterelnök ur mondotta, hogy a betétek összege meghaladja a 45 milliárdot. Ha ennek csak egy százalékát vesszük, már 450 millió korona áll készen s ezzel egyma­gával is óriási összeget lehetne amortizálni. De a kormány tudott adni fizetést a tisztvise­lőknek egy nemlétező tizenharmadik hó­napra és ugyanakkor nem tud segíteni n magával tehetetlen mezőgazdaságon, kis­iparos és munkásságon. >-.< zz ütő-, csak ///Ve a völlségv elésben, c-'<ak- uern 4.3 milliárd szerepei személyi kiadások óimén. Óriási összeg ez, mégis maga a főelőadó ur ismerte el, hogy köz- igazgatásunk nehézkes, bonyolult s nagyon drága. Ugyancsak a főelőadó ur mondja, hogy ha a személyi kiadásokat egy? okos reformmal csak tiz százalékkal lehetne csökkenteni, .már 420 millió koronát kapnánk már ezen a címen is. Ha a rendkívüli' kiadások tételét szintén csak 10 százalékkal szállítanák le, már 122 milliót lehetne megtakarítani. Méltó®tassék csak e három tételt figyelembe venni, 450+ 420+122, már itt-ott egy milliárd volna e célra. Ha csak ezt az összeget fordítanák évente a felvetetteken kívül szanálásra, már lé­nyegesen enyhíthető volna a munkanélkü­liség, a mezőgazdasági ég ipari válság. hátha még ezt egy nagy amortizációs kölcsön törlesztésére fordítanák, egyszerre oly pezs­gő élet indulna meg a mezőkön, a műhelyek­ben, a gyárakban, hogy nem volna senki, aki nem tudna munkát kapni, feltéve, hogy akar is dolgozni. Egyszerre helyre volna billentve a termelés és fogyasztás egyensúlya s a mun­kásnak is volna kenyere, munkája. Mert a munkanélküli segély jobban kedvez a dolgozni akaró, mint a dolgozni akaró munkásnak. A fondokat is a válság envhitésének szolgálatába kell állítani Ennek a célnak a megvalósításánál nagy segítségre volnának a különböző faradok is, amelyeket egy rövid törvénnyel a gazdasági válság enyhítésére lehetne beállítani. A kölcsön céljaira igénybevehetők volná­nak a szociális biztosító, a nyugdíjbiztosító, a nagybankok és a külföldön felveendő köl­csön. A szövetséges Franciaország bizonyára szíve­sen adna kölcsönt, hiszen éppen most olvas­tuk, hogy aranykészlete ezidén is 12 milliárd frankkal szaporodott. Németországban már a Müller-kormány íervbevette egy ilyen több évre szóló beru­házási összeg előteremtését. Ott abból indul­nak ki, hogy a mezőgazdaság talpraáUitásá- ból az iparnak is haszna van. Németország­ban is vámvédelmei kér a mezőgazdaság, mint nálunk vagy más államokban. Azonban a mezőgazdaság vámvédelme sérti az ipari érdekeket, mert megnehezíti az ipar export­ját. Németország azt akarja, hogy az európai agrártermékek olcsón jöjjenek be az or­szágba 8 azért viszontszolgálatot kér, hogy az ö ipari termékeit könnyen juttassa el azokba az agrárországokba, ahonnan 5 me­zőgazdasági termékeket hoz be. így kettős célt ér el. Olcsóbbá teszi az élel­miszerek árait a saját területén, a belföldön s nagyobb mennyiségű ipari terméket tud exportálni. Az ipari szolgáltatásokból viszont lead egy bizonyos összeget a mezőgazdaság szanálására, elsősorban jelzálogkölcsönökre, így az ipari szolgáltatásokból a mezőgazda­ság céljaira az 1931—36. években mintegy 500 millió márkái nyernének. Azonkívül a jelzá­logkövetelések- elzálogosításából nyernének 225 millió márkát. A nagybankok egyike-má- sika, így a Rentenbank. Kreditanstalt hajlan­dó adni 50 millió márkát s a bankok egy konzorciuma átvesz 225 millió mezőgazdasági váltótárcát. Igv rendelkeznének mintegy egv- mbliárd márkává! a mezőgazdaság szanálá­sára. Az itt ismertetett terv Paul Silverberg terve, amelyet rövidesen meg akarnak való­sítani. A gyenge kisipart elnyelik a gyárak Szemünk előtt zajlott le s részben lezajlik a kisiparosságnak csaknem en bloc elnye­lése a nagyipar, a nagybankok és kartelek által. Amint a gép esz! a munkást, ngyanugv eszik meg a nagyvállalatok a kisiparosok derék, szorgalmas társadalmát. Ez nem az a modern gazdasági elv, amely a kicsinyeket hathatós védelemben részesíti s amelyet a miniszterelnök ur olyan nyoma­tékosan kiemel. Az állami terhek enyhítésén csakugyan komolyan kellene gondolkozni, mert nap rtap után tartanak gyűléseket a különféle érde­keltségek. Elég hivatkoznom a fakereskedelmi érde­keltségeknek január elején, Kassán tartott gyűlésére, amcíty éppen oly elkeseredett s izzó hangulatban folyt le, mint a munkácsi kisiparosok és kiskereskedők január 31-én Munkácson tartott gyűlése. Mindkét helyen sírva hangoztatták az adóhivatalok liberális eljárásának szüksé­gességét, a végrehajtások, foglalások, ár­verések szüneteltetését, adókedvezmények bevezetését és a forgalmi adó átalányositá- sát. A íakereskedele-m helyzete Szlovén szkon és Ruszinszkón egyenesen katasztrofális, külö­nösen a magyar kereskedelmi szerződés fel­mondása miatt. A tűzifa teljesen itt marad s exportálásra csak az kerül, amelynek le­száll ilása súlyos pönálék miatt elkerülhetet­len volt. A gyűlésen különösen panaszolták, hogy az állami szállításokban nem a hivatásos fa- kereskedőket, hanem a dilettánsokat része­sítik. A németországi adóalanyt védelmezik De Németország más intézkedéseket is tesz. Rendeleti utón védelmet nyújt az adózók­nak a végrehajtás és árverés ellen. A me­zőgazda, akit végre akarnak hajtani, sőt már az árverés is ki van tűzve ellene, vé­delmet kérhet az államtól. Ez alapon meg­vizsgálás után — indokolt esetben — min­dig engedélyez halasztást. A végrehajtás elleni védelem legrövidebb ideje három hónap, de az év végéig is meghosszabbít­ható. Azon kívül már eddig is nyújtottak ked­vezőbb kamatozásai kölcsönöket az önhibá­jukon kívül bajba jutott mezőgazdáknak. De történik még a segités a közterhek egy ré­szének elengedésével, közmunkák beállításá­val is. Tőke és olcsó hitel nyújtásával itt is segítségére kell sietni a gazdáknak, kisipa­rosoknak és kiskereskedőknek. A közterhek leszállítását csak ígérgetik Következetes beruházási programot ígér a kormány s exisztenciális lehetőségek terem­tését. De ezt haladék nélkül kell tennie, mert itt érvényesülhet igazán a közmondás: bis dat, qui cito dat. — A közterhek csökken­tését is Ígéri a kormány, különösen ama terheket, amedyek a termelést megnehezí­tik. A bortermelők katasztrófája Sietek felhívni a kormány nagybecsű fi­gyelmét a bortermelésnél a fogyasztási adók lehetetlen és tarthatatlan voltára, ahol például ezidén Beregszász vidékén sokan adták el mustjukat azért az árért, ameny- nyit fogyasztási adóba kell fizetniük, vagy­is 1.60 koronáért literenkint. Ha egy ter­ményre oly összegű közvetlen adót kell fi­zetni, mint amennyibe a termelvény kerül [ s ha azt a közvetett adók egész serege kö­veti, akkor természetesen csődbe keld jut­nia a termelésnek, mint ahogy a szöllöter- melés máris a csőd szélén áll. Szerettük volna, ha a miniszterelnök ur a közterhek csökkentésére vonatkozó nyilatko­zatát egy kissé részletesebben fejtette volna ki. Csak egy pár adattal kívánom megvilágí­tani, hogy mennyire időszerű és szükséges volna ez. Méltóztassék gondos nyomozással ellenőriztetni, hogy az utóbbi időben napirenden vannak ingaii'Janárverésefc gaz­dák eliten, ami azelőtt a legritkább esetben fordult elő. £dóba elviszik az ingatlant í)e a telekkönyvi bekebelezésekből is az elszegényedés ijesztő képe tárul e+nk. Ruszinszkóban az egyes járásbíróságokon a telekkönyvi bekebelezések száma az előző évekhez képest Igen nagy mértékben emel­kedett és mindenki egész természetesnek fogja venni, hogy ez még csak növekedni fog. A biztosítéki zálogjog, a forgalmi zálogjog és végrehajtási zálogjog egyaránt növeke­dett. Az ingatlan bekebelezések egyaránt emel­kedtek, ellenben az ingatlan fogalom csök­kent. A tulajdonjog bekebelezések csökke­nésével csők kon térin és//dósén a bekebele­zte . ingatlanok vételára is. Egy harmadik rendkívül szomorú jelenség, hogy Az adóklvetó bizottságok kinevezése előtt Az adók enyhítése a mezőgazdáknál is ?5= lőtte kívánatos volna. Ennek a termelési ág­nak művelői különös elnézést igényelnének. Amit sok esetben éppen nem lehet mondani. Az ungvári főpénzügy igazgatóságnak, ama helyes rendelkezését, hogy 15 holdon alul nem vetendő ki jövedelmi adó, alig veszik figyelembe az illetékes pénzügyigazgatósá- gok. 1U felhívom a pénzügyminiszter ur nagybecsű figyelmét arra a körülményre, hogy most, — amikor —- úgy tudom, február végén —. lejár az adókivető bizottságok mandátuma, adjon ki sürgős és szigorú rendeletét, hogy politikai pártállásra való tekintet nélkül csak köztiszteletben álló oly egyéneket de­legáljanak, akik környékük adózóinak va­gyoni viszonyait alaposan ismerik s meg­van bennük az a képesség, hogy az adózó­kat siue ira et ©dió — teljeaou objektíve —í bírálják el Igen nagy bajok forrása volt az, hogy sok esetben oly emberek kerültek be az adóki­vető bizottságokba, akik csak maguknak s egy pár hozzájuk hasonlónak akartak ked­vezményeket kicsikarni s másokról túlzott, a valóságnak meg nem felelő infomációt ad­tak. Továbbá egyes penzügyigazgatóságok úgynevezett adós piciiket alkalmaztak, akik a fenti kel­lemetlen tulajdonságokkal még nagyobb mértékben még inkább rendelkeztek. Ez által úgy az államnak, mint az adózók­nak súlyos károkat okoztak s az adómorált csökkentették. Ki romja az adőerkőlcsfitl Az államnak ártottak azért, mert a felek nemcsak hogy fellebbeztek tömegesen, ha- ! nem folyton tömegesen zavarták az adórefe- j rewseket s az adóhivatalok és pénzügy igaz- | gatóságok tisztviselőit s igy elvonták őket a j munkától s ezek nem intézték el a fellebbe- j zéseket, mert nem tudták oly mélyen leszál- ! litani az adókat, mint a fellebbezések sok- j szór reális adatai alapján az adózók azt ! joggal elvárták volna. Másrészt tartózkodóvá tették az adózókat a bevallásban, vagy egé­szen elvették a kedvüket a reális bevallástól. Végül semmi eredményre nem vezetett ez a manővrirozás, mert az alapos nyomozás behi- j zonyitotta, hogy az adózónak van igaza s lé- ; nyegesen le kellett szállítani a tényleges állapot­tól teljesen eltérő' adókivetés alapján kiszabott adót. Ez volt egyik legfőbb oka az adómorát csökkenésének. Az adókivetés irrealitásának egy jellemző esete van birtokomban, ahol forgalmi és fény- (izósi adóban nyolcezer koronát, viszont jöve­delem adó és általános kereseti adó címén 14 ezer koronát vesznek alapul egy és ugyanazon személynél egy és ugyanazon évben. De az adóbehajtások kíméletlen voltára egész sereg konkrét példát hozhatnék fel — a kezeim­ben levő adatok alapján is — ahol a szó teljes értelmében az utolsó párnát vitték el az adózó feje alól. Amíg a gazdasági válsággal kapcsolatos in­tézkedések olyan mérvűek lesznek, mint azt fen tebb vázoltam s amelyek nem alku.masak a vál­ság gyökeres megoldására s amig az mezzel ma szorosan összefüggő adózási rendszer és adó- közigazgatás nem azon a modern közgazdasági elven nyugszik, amelyet a miniszterelnök űr expozéjában kihangsúlyozott ... a gyengék vé­de lmén és hathatós támogatásán addig az r\ pózéval nem érthetek egyet s partom részeiül amellett nem szavazhatok. a kolcsonvevok kozott mind többen vannaK olyanok, akik tisztán arra veszik fel köl- csöneiket, hogy adóikat kifizessék. Egyes bankok az iiy kölcsönök céljaira felvett ősz- szegeik kifizetését már meg is tagadták. Most mi történik? Az illető nem tudván köl­csönt felvenni, nem tudja az adóját kifizetni. Az adóért elárverezik az ingatlanát s po­tom pénzért lesz kénytelen házát, földjét, vagy egyéb ingatlanát eladni. A pusztulása igy kikerülhetetlen. Itt volna szükség tőkére, olcsó kölcsönök folyósítására s az adóterhek csökkentésére. A negyedik nem kevésbé szomorú jelen­ség a jnegóvatolt váltók számának lényeges megnövekedése. A gazdaságilag gyengék különös „védelme** ­A konnányexpozé a modern gazdasági po­litika alapelveként jelöli meg nagyon helye­sen a gyengék védelmét, támogatását és sú­lyos anyagi helyzetük figyelembe vételét. De ennek éppen az ellenkezője történik. Hallot­tunk arról s olvastunk, hogy Fürstenkergék­nek 76 millió vagyondézsmából csak 29 mil­liót kellett megfizetniük. Ugyanezt mondják Schönbornról is, aki sok milliót kitevő adóelengedést kapott, hogy annál kedvezőbb feltételek mellett legyen hajlandó átengedni mamutbirtokát a Lato- rica társaságnak. Annak a Latorica társa­ságnak, amely nemrégiben bocsátotta el egész tömegét a tisztviselőknek, altisztek­nek és munkásoknak, hogy éhező gondok­kal küzdő proletárokká tegye őket. De hallottunk Kofa ürgék nagy adóelengedé­séről, sőt arról is, hogy Babának nemrégiben 40 millió adót engedtek pb Arról pedig min­denki tud, hogy a nagybankok 300 milliót kaptak szanálás céljaira, azok a nagybankok, amelyek egymás után nyelik el Szlovenszkó és Kuszinszkó kisebb bankjait. Csak nemrég történt, hogy elnyelték Szlovenszkó egyik legnagyobb bankját, a Szlovák Általános Hi­telbankot. Ugyanakkor a Be reg-Mu akácai Ta­karékpénztárt is. Most a Böhmisehe EsJkomp- te Bank Kassa egyik legrégibb, jónevti inté­zetét, a Kassai Bankot ellő meg szőröstül börösHiI. Ugyancsak most. készült el a Légió- bank a rózsahegyi Általános Bank elfogyasz­tásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom