Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-28 / 49. (2566.) szám

1931 febrnár 28, szambát 'PPAGAlAY\C<tARH!RLAE» s A „GENERÁCIÓS ELMÉLET" és hogy ki találja ki az elméletei? Ha nem jelent volna meg napilapban, nagy háromhasábos aufmachunggal, Isten a tanúm, nem is érdemelne szót, hogy valaki, aki szereti az elméletgyártást, kiselejtezett áruinak és szel­lemi makulatúráinak eldobált ballasztjára más cégnek a márkáját üti oda s csak aztán dobja el. De ha már fontosnak tartotta, hogy az egész selejtes makuiaturacsomagra idegen bélyegzőt varázsoljon és sülyedt hajójából ezt háromha- sábosan napilapban hajitsa be a nyilvánosság tengerébe, kényszerít, • hogy e^v unott, szinte fölöslegesnek tetsző percre megállják az eset­nél s szelíden csak annyit mondjak: Hohó, ked­ves fiatal barátom, itt valami megint nincs rendjén. De különben — sajnos — ez az eset annyira szimptónrajellegü, hogy mint ilyen köz­érdekből is megérdemli, hogy rámutassak a ko­molyan és tisztán gondolkozó, főleg fiatal érde­keltek előtt: a szimptóma betegségre vall, amit legjobb mielőbb orvoshoz utalni. Az ifjú tiíánfi összehívott egy gyűlést. Az ifjú titánfi fölszólalt a gyűlésen. Ha jól tévedek, maga az ifjú titánfi irta meg a nagy beszámo­lót, s nincs kizárva, ho^v legközelebb valame­lyik külföldi lapban, vagy ifjúsági folyóiratban olvasni fogjuk, hogy Titánfinak a gyűlésen el­mondott beszédéről mit irt — a sajtó. Az admi­nisztrálásban és önadminisztrálásban igazán ügyetlen itteni irók javarésze — tisztelet a ke­vés kivételnek — igazán tanulhatnának admi­nisztrációt Titánfitól. Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. A szél nem fújja, nosza, rajta: zörgessük a harasztot önmagunk, hadd higy- jék, hogy erős szél fisj. Ez a módszer — minden komoly felnőtt és komoly fiatal előtt — hova­tovább elkeclvetlenedést, csalódást és kiábrán­dulást okoz, és joggal. Vannak határok, amiken belül a kudarc, a tévedés, sőt az eltévelyedés is megbocsátható, megérthető és inkább meg- liileiődést keltő. De vannak határok, amiken túl még a siker, a reklám és a kicsikart látszat- eredmény is papirosszagu, izzadtságszagu és émelyítő. Vannak szagok, amelyek büzlenek. Ilyen az önreklám és az öndicséret szaga is. Pláne, ha huszonötéves csinálja és csináltatja, szinte szisztémaszeriien. A gyűlés a beszéd, a beszéd a cikk kedvéért való volt. Az egész láncolat inditóoka pedig szintén nem ismeretlen a beavatottak előtt. Sajnos, nem. A cikk cime igy szólt: „A sarló­sok megtagadják a generációs elméletet*4. A cikk első negyede a wülésről, dandárja azon­ban az ifjú titánfiról szól. Ebből látni, hogy a mondanivalók fontosságra tartottak számot. Holott... holott, ha nem ténylegesen fontos szimptómáról volna szó, az elintézés leghelye­sebb módjának a „Vizeslepedő44 eljárását kéne tartanunk, amelyik vicclap egyszerűen és kom­mentár nélkül leközölte a cikk-beszéd egvik fontos deklarációját, amely — kombiié dictu — igy szól: „Ma a Sarló a harmincévesek bio­lógiai önelméletében jól látja már a deklasszált intellektuálisan, vagy életkörülményei alapján a világgazdasági fronton határozott állást el­foglalni nem tudó magyar középosztály háború- sokkos évjáratának egyéni és oszíálytragédiá- ját s a mozgalomnak, amely Magyarországon a harmincévesek brazíliai letelepítésének gondo­latával máris az irrealitásba fűlt, különös jelen­tőséget a tudománytalanság rontó hatásán ki- vül nem tulajdonit44. Sic. Az összetett szavakat is külön számolva, hatvankét szó összezsúfolva egy bombasztikus, rettentő mondatba. Mi ez? Vicc? Dehogy. Ifjú titánfi deklarációja egy mozgalommal szemben, amelynek már komoly cikkek és komoly emberek adtak hangot s ke­restek életlehetőséget. De nem a maga nevé­ben deklarál. Dehogyis. Ügyesség ne hagyj el, kiáltja, s mindjárt mások, egylet, mozgalom, "ha kell, az egész ifjúság nevében. Mit akar? Mire jó ez? Egyszerűen csak a romantikus fia­tal kornak a szellemi pubertás kitolódásával súlyosbított kitörése, epater le burgeois? Bosz- szantani a polgárt? Vagy egy agyafúrt és sok hájjal megkent népvezérfiók vakmerő demagó­giája a jóhiszemű fiatal lelkek tiszta hite előtt, hogy ide nézzetek, deklarálok, hatvankét kör­mönfont szóval, essetek le a csodálattól? Vagy egyik sem? csupán egy zavart, kapkodva ol­vasó, olvasmányait kellő természetes intelli­genciával megemészteni nem tudó, tudományta­lanságát áltudományos, önkényesen értelmezett idegen szavak mögé rejtegető agyvelő haland­zsája az egész? Félek, hogy ez az utóbbi a leg­kézenfekvőbb. Maguk a fiatalok is, akik újab­ban egyre inkább csak a tiszteletreméltó be­tyárbecsületből és a közös harcokban szerzett közös ellenfelek előtti nemes szeméremérzetből titkolják el, tán maguk előtt is, a szomorú szimptómákat, a grafomániás kiéléseket, a be­teges akarat romantikus egészségek utáni wunschtraum-jait, amik egyre sűrűbben zava­rodnak elébük, úgy hallom, maguk is nagy sze­meket csinálnak. Azt kezdik észrevenni, hogy az „eszme44 és megszemélyesítője egyre inkább — kettő. Szegény fiuk, akiknek legnagyobb él­ménye fogja okozni a legnagyobb csalódást. Nem az „eszme44, nem a „tábor44. Csak a „meg­személyesítő44. Er/y közülük. A soraikban első. Mert, ha nem történik javulás, ez elkerülhetet­len. Elkerülhetetlen azért, mert a komoly szán­dékú és tiszta akaratú fiatalok egyszer megun­ják a frázis-eledelt, az áltudományos fitogtaíás- sa! kendőzött müveletlenséget, a zavaros világ- nézet-foxtrottot és az önadmiviisztrativ dema­gógtehetség állandó ügyeskedéseit. Mert az ügyesség is benn van a cikkben, alapos adagolásban. Egy másik passzus, amelyik nagyon körmönfonían m idézett cikk­eimmel van szoros vonatkozásban, igy szól: Prága előkelő Tabarinja a Hotel Esplanade­bán. Elsőrendű attrakciók — Táncestély naponta 20 órától — Török kávészalón 17 órától Telefon 288—41. Telefon 288 -41 Minden vasárnap és ünnepnap tán cica. „A fiatalság mozgalmasságának biológiai el­méletét a leghívebben Győry Dezső fejezte ki, aki Ujarcu Magyarok cimü verskötetével egyszeriben a generációs elhivatottság leg­főbb propagálója, a maga természeti jelen­ségét túlbecsülő ifjúság szellemi vezére lett. A diákok nem látták még meg kisebbségi él­ményük s közvetlen gazdasági romlásuk mö­gött a világgazdasági kérdéseket s ebben a tájékozatlanságban a kisebbségi nyomorér­zet. a kisebbségi géniusz generációs messia­nizmusáig emelkedett.44 Eltekintve az ügye­sen leplezett szándékoeskától, hogy eszerint az ITjarcu Magyarok költője volna az oka Ti­tánfi zavarának és halandzsáinak s hogy csak tájékozatlanságból lettek a fiatalok a kisebb­ségi magyar élet „reálisabb és életképesebb44 ígéretei, — mi ez a sok zagyva szó megint? Előbb „biológiai Önelmélet44, most „a maga természeti jelenségét túlbecsülő ifjúság44, meg „generációs messianizmus?44 Rossz vicc? Epater le burgeoise? Vagy vakulj magyar if­júság? Szivszoritóan szomorú lelki alkat ké­pes csak ennyi fifikával három felé csapni egy cikk-beszéd légyütőjével. Ez is szimptó- ma. Emlékezhetünk, egyidőben többek közt a Szabó Dezső imádat lángolt az ifjú titánfi ol­tárán is, lelkes, hivő, aranyos időkben. Az­tán valaki, a tiszta fajról beszélve, fejéhez vágta titánfinak, hogy: szász vagy, öcsém. Ti­tánfi szomorú lett s egy költőhöz ment el ta­nácsért. mi legyen ezzel a tanítással. A költő, ha jól tudom, olyasfélét mondott, hogy nem fontos a Szabó Dezsö-féle tan, derék, igaz magyar lehet az is, aki kevertvérü; se a ma­gyarság, se az ujarcu magyarság nem vér- vizsgálat kérdése; de a teljes lélek, a teljes élet által bizonyított odaadó, áldozatkész sze­retet. — Titánfi azonban, később, régi mes­tereit sorra „elintézte44 8 letette őket a bal­bokája mellé. Egyszer, az ilyen módszerről diskurálva valaki aláhúzott egy híres Karin- thy-sort. így szólt: „és szembeköpte meste­rét a hitvány — piszkos ripök, a szemtelen tanítvány...“ Talán elég a szimptómákból. Mások is lát­ják már a betegség jeleit, olyanok, akiket közelebbről kell, hogy érdekeljen, mert az ő bőrükről, az ő renoméjukról, az ő szándékaik tisztaságáról vagy zavarosságáról van szó ezek­ben a mulatságos deklarációkban, amik még formájukban sem újak, csak a reszketve tit­kolt cezaromániás hajlam fasisztaizü, átlátszó kópiái. Az ifjú titánfinak ilyen gesztusai és kilengései nem fedik se az eszmét, amelyet állítólag megszemélyesít, sem azokat a tiszta szándékokat, amelyek még mögötte állni lát­szanak. Szomorú, de be szokott következni a végzet. Mert tudományos törvényszerűség, hogy ki miben vétkezik, abban bűnhődik. Kár volna azonban, ha a halandzsa-titán ál­tudományos elmélet-gyártásával agyonkom- promitíálná zt, ami tényleges érték ebben a fiatalságban: a fiatalságot, a tiszta szándékot, a mai magyarságot és azt a hitet, hogy tudo­mányosan képzett, intelligens csoportról van szó, amelyik komolyan veszi magát. Nyugod­tan mondhatom, hogy az ujarcu magyarok alatt nem ilyen fentidézett mozgalmasságot44, nem ilyen zagyva, műveletlen, kapkodó és halandzsázó titánfi-tipust értettem és értek. Nem. Valami egészen mást. És a harminc­évesek is csak mosolyognak az elébük hety- kélkedő bomba-deklaráción. Nem robban az. Büzbomba csak. önadminisztrációs öndicséret szaga van. Győry Dezső. Az amerikai farmhivatal piacra veti biizafölösiegét A tartanok likvidálása — Riadalom a csikágói tőzsdén - Orosz dumping és amerikai eiíendumping? Newyork, február 27. Az amerikai szö­vetségi farmhivatal az utóbbi hónapok alatt stabilizációs célokra óriási búzakész­leteket vásárolt és most elhatározta, hogy az eljövendő négy hónap alatt készletei­nek negyed részét, azaz körülbelül 35 mil­lió bushelt a külföldnek eladja. Az áru az Atlanti óceán, a Csendes óceán és a Mexi­kói öböl kikötőiben van fölhalmozva. Grain, a farmhivatal elnöke hivatalosan kijelentette, hogy az eladás azért történik, hogy a raktárépületeket kiürítsék a legkö­zelebbi termés számára. Dumpingról vagy az árak lenyomásáról szó sincsen. Amerika nem ajánlja búzáját a többi búzaexporttal foglalkozó állam árain alul, de reméli, hogy az árak mai bázisa mellett megfelelő részt kap a búzaimportra szoruló államok szállításaiban. Csikágói gabonakörökben Grain nyilat­kozatát az óriási amerikai búzakészletek likvidálásához vezető első lépésnek tekin­tik. A» tőzsde kezdetben azt vélte, hogy a kormány árháborúba bocsátkozik a többi állammal s ezért a búza bushelje két és fél centtel esett. Zárás előtt a nyilatkozat pon­tos szövege ismertté vált s igy a® árak másfél centtel ismét megjavultak. HKB Benes németnyelvű félhivatalos kormányiapja utján jelenti be Leltei a Szappanos-féle kormánypárthoz való csatlakozását Kormánytámogatőhoz stílusosan Hifi megnyilatkozás a leghivatalosahb kormánylapban — iljabb tiltakozások Szappanosék misztifikációi ellen Prága, február 27. A centralista cseh lapok nnég mindig nagy örömmel foglalkoznak Lelted és Szappanos pártalaki fásával, helye­sebben pártütésével. A két félhivatalos lapon kiiviüil a Benes-félie Národini Osvobozeni ci­mü légionárius lap másfél hasábon méltatja az uj kormánytámogatókat, Benes félhivatalosa, a Pra>ger Presse Leltei fényképét is közti és interjú alakjában adja közre Leilei véle­ményét a párt alakításról. Leilei kijelenti, hogy? „óriási“ jelentőséget túljdonit a pozsonyi alakuló gyűlésnek, mert „hisz ez az első eset — mondja az újdonsült „államalkotó44 —- hogy a csehszlovák köztársaság magyarsága nyíltan, őszintén és hátsó gondolat nélkül igenli az államot s hozzá való ragaszkodását és jóakaratát kertelés nélkül kimutatta.44 A következő mondatban Leltei bejelenti a németnyelvű félhivatalos közvetítésével, hogy sziwel-lélekkel a moz­galom mellé áll. Soha, sehol, semmiképpen nem találhatott volna Leilei megfelelőbb helyet eme beje­lentésére, mint éppen Benes németnyelvű félhivatalos kormánylapjának hasábjaim. Egy kormány támogató párt alapit ójához ez a kiállás a legstílusosabb. Már tegnap rámutattunk arra, hogy a Leilei— Szappanos-párt alapitói mily csalárd machi­nációval hivatkoznak bizonyos aláírások ez­reire, sőt tízezreire. A kortesek politikamentes gazdasági szervezkedés céljaira gyüjtőitek aláírásokat s utólag, amikor puccsszerűieg párttá deklarálták a politikamentes mozgal­mat, párttagok gyanánt szeretnék föl tüntetni a gazdasági szövetkezésre hajlamos aláírókat, akik az aláíráskor sejtelemmel sem bírtak arról, hogy politikán ügynökök misztifikációjá­nak estek áldozatul. Ez a rosszhiszemű politi­kai félrevezetés volt az a fogás, amellyel azt a látszatot tudták kelteni a szubvenciót Ígérő tájékozatlan prágai körök előtt, hogy gyöke­ret vernek az aláírók között, de misztifikáció­juk napfényrekerülésével egyúttal előre ma­gukra vonták azok felháborodását, akiknek aláírásával visszaéltek. Mert nemcsak lefelé, az aláírókat misztifikálták, amikor politika- mentes célra gyűjtötték az aláírásokat, hanem fölfelé is ugyanígy jártak el, amikor — mint Leilei a Prager Presse mai számában teszi — azt akarják elhitetni Prágával, hogy ezek az aláírások — politikai bizalomnyilvánitást tartalmaznak. Az egész „párt“ erre a kétoldalú misztifiká­cióra épül. Épp olyan hosszú életű is lesz, mint minden ilyen könnyelmű és kalandos szemfényvesz­tés. A politikai szemfényvesztésnek még en­nél is súlyosabb esete volt, amikor egyes köz­életi férfiakat, akik á magyarság két pártjá­nak rendületlen régi tagjai, azzal igyekeztek kompromittálni, h-ogy választmányi tagoknak választották be. Az igy beválasztottak egymás után tiltakoznak a rosszhiszemű insziunáciő ellen s ma újabb négy ilyen bejelentés érke­zett szerkesztőségünkbe. Szerencse, hogy a Leltei által emlegetett ötvenezer aláírást nem tették közzé valahol, mert akkor legalább is negyvenkilencszer tiltakozó levőiről kellene számot adnunk. A ma beérkezett levelek a kővetkezők: ü Szapganos-párt visszaéléseinek újabb dokumentumai Tisztelettel felkérjük a Szerkesztőséget, hogy az alábbi nyilatkozatunkat közzétenni szíves­kedjék: Leghatározottabban visszautasítjuk és tiltako-1 zunk az „Országos magyar gazdasági egység44 azon eljárása ellen, hogy neveinket a mi tudtunk és beleegyezésünk nélkül az „uj párt44 országos választmányába bele vette. Ezt tesszük annál is inkább, mert az országos keresztényszocialista pártnak tagjai vagyunk, 8 onnét nem vagyunk hajlandó még „patonyszéli maradékbirtokért44 sem kilépni. Béke, 1931. febr. 24-én. Kispaka Teljes tisztelettel: Czagány Béla, s. k. Jalkóczy Boldizsár, s. k. Csiba Lázár Dunaszerdahelyről a következő­ket irja: „Arra kérem Önöket, hogy b. lapjukban közzétenni szíveskedjenek, hogy tudtom és be­leegyezésem nélkül vettek be a Szappanos-féle „egységes párt44 intéző bizpiíságába, gyűléseiken soha nem voltam, meg ném jelentem és velük nem érintkeztem, igy párttag nem is vagyok. Nevemmel jogtalanul visszaéltek44. Csóka Nándor kisgazda Kisluceról rendkívül energikus hangon utasítja vissza levelében a Szappanosék által neki fölkínált végrehajtó bi­zottsági tagságot. „Mély megbotránkozással vet­tem tudomásul, hogy az én tudtom, beleegyezé­sem és megkérdezésem nélkül bizalmi tagul föl­vettek — irja többek között. — Ezen... mun­kát ez utón kívánom visszautasítani, mert... velük egy utón soha nem voltam és nem is akarok lenni44. Pozsony, február 27. (Pozsonyi s®er~ keeztőségümk telefon jelentései.) Ma dél­előtt megjelent a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi szerkesztőségében idősebb Lel­kes Gyula benkepatomyi gazdálkodó és kijelentette, hogy a Szappanos-féle párt­alakulással semmiféle közössége nincs és annak választmányába tudtán kívül került a neve. Kérte pozsonyi szerkesztőségün­ket, bog)' ezt a tényt hozzuk a nyilvános­ság tudomására, * Így beszélnek az önérzetes magyarok, akik a misztifikátorok naiv bűvészkedésén átláttak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom