Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-26 / 47. (2564.) szám

1331 február 26, csütörtök. 0>R3:CAI-7V\AO^AR-mRLAI> 5 „MEGY, FUT, ROHAN A SZÁMŰZÖTT..." Ahányszor ezt a szót hallom, — újabban elóg gyakran hallhatni —, hogy: honalapító, kisgyerekkorom hősei jutnak eszembe, akik­nek ólén, valahol a varrógép lábánál ülő n>esehallgatasbán, vagy az eleniista pad lel­k o« ül te égében, legelői, fehér lovon Árpád lovagol, esótárosan, drágakövekkel, büszkén. Aztán a híres, sokszor szavalt Petöfi-verssor, hogy: „szép csillag a honszeretet, — gyönyö­rűségesen ragyog, — szegény hazam, szegény hazám, te, — néked kevés van ilyen csilla­godKülönös szó. Varázsa van. Szédüle­tes porspekrivak, nagy szerelem, végnélküli odaadás, az önzetlen szeretet tökéletessége, áldozattál, könnyel... Ragyogó festmények, robogó versek, fenséges regényes és extati- kus szónoklatok ünnepi hangulata ez a szó a tömeg gyermekleikének. \ ícriilcjeknek pe­dig komoly, áhitatos oltártüz, amin Mutíus Seaevolák karja ég el pokoli kinok közt, ösz- szcszoritott foggal, ellenségeket és fcérdre- kényszeritő önfegycímezéssel. Honalapító... Mennyiszer repül a mai megbolygatott világunkban ide-oda e* az epiíeton ornans, ami a sok röpködésben, gok súrlódásban szinte megpörkölödött, mint a kigyult meteor és kénes, nehéz, sokszor mcll- reülő füstöt hagy maga után. De a fogalom varázsa ntóg így is, még ekkor is, még má- ’ sokban is varázs. Valljuk be, önkéntelen és akaratlanul is különbnek érezzük azt az em­bert, akit nemzettársai ezzel a jelzővel diszi- tettek föl, különösen, ha a történelmi igazság lémjelzóso nemesíti a díszt. Pergler Károly- nak nem mi adományoztuk a honalapító káp­rázatos epitotón ornansát, de nemzettársai. S ennek a díszítő jelzőnek valóságban is érc- fedezete volt: az ő háború alatti szerepe Amerikában, az akkor még csak lelkes lel­kek akaratában és vágyában élő kis köztár­saságért, amely lerázza a Habsburg-igát s Önálló nemzeti életet akar élni. A jelzőt Pergler azoktól kapta, akiknek honját alapí­tani segített. Annyira, hogy mikor 1918-ban. mint ismeretes, Masaryk Tamás titkárává delegálták (mellesleg ő hozta össze Masa­ryk ot Wilsonnal s őzzel magában is elévül­hetetlen érdemeket szerzett a csehszlovák történelem előtt), egy’ esztendőn belül elis­mertette érdemeit. Érdemei és szolgálatai el­ismeréséül nevezték ki 1919-ben washingto­ni, majd később tokiói követnek a fiatal köz­társaság képviseletében. Bizonyosnak kell vennünk, hogy ha nem lettek volna honala­pító érdemei, nem nevezik ki pont washing­toni követnek, — ebiben az időben a legfon­tosabb külpolitikai posztra. A honalapítók­nak mindenkitől kijáró érdeklődés igy bi­zonnyal megillette és megilleti Pergíert is. Meg is kapta ezt akkor is, mikor Benessel való összekoccanása egyúttal szcrenesocsilla- gának lehullásával járt együtt s a vagyonta­lan. szegény, Amerikában élő családját havi fizetéséből tartó, érdekes fejű ember, a volt fehérházi követ, a prágai Vencel-tér egyik kis kávéházi szobájában sakkozott, sakkozott, órákhosszat. Nem a hirtelen európai szenzációvá nőtt Pergler-ügy politikumával akarok itt foglal­kozni. Ez másokra tartozik. De a Pergler- ügy ben meghúzódó, szelidebb, eldugottabb emberéről. Pergler, az ember, a* élet-érte­lemben vett honalapító, a honszeretet csilla­gát szivében viselő ember, aki megkapta a nem bírálható végzést, hogy megfosztják a csehszlovák parlamentbe kapott mandátumá­tól, mert nincs — csehszlovák állampolgár­sága. Pergler, a szegényesen élő, Vencel-téri kávéházban sakkozgató cseh ember érde­kel most, szörnyűségesen, izgatóan, ki nem fejezhető vehemenciával. Szeretnék belenéz­ni. Felszakitani a lelke kapuját, a szive ajta­ját. Mi van benne? Mit érez? Mit gondol? Mit akar? Mit szeret még és mit bánt meg? Kire haragszik és miért tud még lelkesedni? Mi van, mi van, mi van ennek a cseh férfiú­nak a lelkében, aki jó volt washingtoni kö­retnek, jó volt közvetítőnek Masaryk és Wil- son között, jó volt a csehszlovák hon külügyi képviselőjének a Fuzijáma orma alatt, a föl­kelő Nap hazájában, a „győztes*4 Japánban, jó volt honalapítónak és most egyszerre — nem csehszlovák állampolgár. Azt beszélik, hogy tegnap olyanokat mondott, hogy ezen az alapon még világosabban kimutatható, hogy nálánál előkelőbb csehszlovák szemé­lyisegek és honalapítók szintén nem cseh­szlovák állampolgárok és hogy igy, meg hogy úgy és hogy Stribrny lapja még élesebb Bo- nes-cllenes kampányt kezd... Engem nem ez érdekel. A nagy affér (bizo­nyos. hogy méretei még nőni fognak s hul­lámverése még soká érezhető lesz) emberi része érdekel csak: mi van most, tegnap, ma. holnap annak a csehszlovák embe r-nek a lelkében, aki évekig csehszlovák honalapító volt s akire most ráhúzzák a vizes lepedőt, hogy nem is csehszlovák állampolgár... le Í9 ut. fel is ut. a csehszlovák parlamentben nincs semmi keresni valód. Azt mondják. Pergler, aki ezzel egyetlen jövedelmi forrásától is elesik, újságíró lesz í - úgy fog kenyeret keresni. Más verziók sze­rint meg fog ismétlődni a költő szava a szám­űzött Ooriolánról, aki „megy, bit, rohan ...“ Akármibe* is kezd a volt washingtoni köret, Ctikágóban az alvilág polgármestert választ Thomson legyőzte ellenfelét, Lyle bírót — AS Capone a bíróság épületében — Ostromállapot a város szivében C 81 k á g ó, február 25. A szövetségi bíró­ság palotája körül valóságos ostromállapot uralkodik, mert a bíróságon ma állítólag megjelenik A1 Capone, a csikágói alvilág ki­rálya. Jelentettük, hogy a rablóvezért be­idézték a rendőrségre. Mig eddig A1 Capone sohasem tett eleget a hatóságok fölszóiitásá- nak, a választási küzdelemre való tekintettel most kijelentette, hogy megjelenik. Köztudo­mású, hogy a csikágói alvilág véres és elke­seredett küzdelmei után Capone a banditák királyává vált és fölbérelt emberei sorra meg­gyilkolták a rivális bandák vezetőit. Mind­azonáltal Capone ellenségeinek egy része még életben van s az általános vélemény sze­rint az ellenbandák a mai napot föl akarják használni, hogy halálos ellenségükkel végez­zenek. A bíróság épületének környékén Ca­pone magándetektivjei megszállották a sztra- tégiai pontokat. Ugyanakkor nagyszámú rendőrség vonult ki a térre, hogy meggátolja az esetleges merényleteket. Capone megjele­nése különösen a választási kampánnyal ösz­szefüggésben érdekes. Mint Ismeretes, Csiká­góban most választja a köztársasági párt polgármesterjelöltjét. A párt egyik jelöltje Thompson eddigi polgármester, a másik Lyle biró. Capone befolyását Thompson pártján érvényesíti, mig Lyle elkeseredetten küzd az alvilág vezére ellen. A biró most elfogatási parancsot adott ki Capone ellen, de a rend­őrség mindeddig nem tudta letartóztatni a bandavezért. Lyle reméli, hogy abban a pil­lanatban, amint Capone elha™«a a bíróság épületét, letartóztatják. Rendőreinek kiadta a parancsot, hogy „a gazembert ott fogjátok el, ahol éritek4*. Ha Capone ma megjelenik a bíróságon, akkor ez annak a jele volna, hogy az alvilág uralma Csikágóban újra elhatal­masodott. C s i k á g ó, február 25. A csikágói köztár­sasági párt hivatalos polgármesterjelöltjét, William Halé Thompson eddigi polgármestert a tegnapi választásokon újból megválasztot­ták. Thompson háromszor egymásután volt Csikágó polgármestere. Legerősebb ellenfele, John Lyle, 45.000 szavazattal kevesebbet ka­pott, mint Ő. A választási küzdelem rendkí­vül heves volt, de erőszakoskodásokra nem került sor. A százezer rendőr hibátlanul fönn tudta tartani a rendet. Thompson 245.515 szavazatot kapott, ellenfele, Lyle biró, akii Csikágóban általában „a revolver-embernek44 neveznek és azt állítják róla, hogy egy hatal­mas csempészbanda feje, 1%.2‘J1 szavazatot, a harmadik jelölt 81.872, a negyedik 9740 szavazatot kapott. A rendőrség egész nap hiába kutatott A1 Capone után. &sy°U> j I ^fíítvcUri*. jobb szabóságban* ILafiKjahá. | | xxjifjan* a k&s&oHr oóajagijn! Interpelláció az óstzkormányhoz, Szánthó László munkácsi uiságirónak Kutyépovszerii eltűnése tárgyában leadják: Korláth ifidre dr. szenátor és társai Szánthó László munkácsi újságíró 1931 február 16-án délután Lakóhelyéről, Mun­kácsról eltűnt. Alapos utánjárással sikerült megáLl aipi tanom, hogy Szánthó Lá^Jót a csehszlovák és román hatóságok kölcsönös megái Lapodás után tűn tették ed. Az eset előzményei a kő vetkezők: A hontalan kálváriája Szánthő László 32 éves, nős, édesapja Szepsiibetn volt utoljára főszolgabíró. Atyja 1905-'bem elhalálozott, ő 28 év óta édesanyjá­val a mai Csehszlovákia területén tartózko­dott; ebből 20 évet Kassán, 8 óvet Munká­cson. Gimnáziumi és jogakadémiai tanulmá­nyait ie Kassán végezte. 1920-tól 1923-ig az országos keresztényszocialista párt kassai központi irodájában működött, 1923 óta pe­dig a párt munkácsi körzeti titkára 9 a párt szünetelő hivatalos lapjának a szerkesztője. 1926 óta a magyar pártok részéről Munkács város tanácsának és képviseletének tagja s azóta állandóan zaklatásoknak van kitéve. Jóllehet Kassa városa még 1925-ben kassai illetőségét hivatalos okmány kiadásával el­ismerte, a csehszlovák állami hatóságok tőle a csehszlovák állampolgárságot megtagad­ták. 1929 februárjában az ungvári rendőr- igazgatóságtól felszólítást kapott, hogy ma­gyar útlevelet váltson, ellenkező esetben ki­utasítják. Szánthó ezt nem tehette meg, mert a prágai magyar kir. követség megta­gadta Szánthó magyar államipolgárságának elismerését s erről neki hivatalos értesítést adott ki. Szánthó ezt az értesítést az illeté­kes csehszlovák hatóságoknak bemutatta, ennek ellenére 1930 junius 29-én jogerős ki­utasítás! végzést kapott Szánthó a kiutasitá- si határozat ellen panaszt adott be a köz­igazgatási bírósághoz, mely eddig nincs el­intézve. Labdázás egy emberrel Júniusban 1930 július 13-án megjelent Szánthő laká­sán egy csehszlovák rendőrfelügyelő, majd a rendőrség Szánthót karhatalommal a ma­gyar határra gzállitóttá, öt napon át a határ különböző pontjain, ahol hivatalos forgalom nincs, többek között Szalóka, Me*zőkás®ony, Lónya, Eszeny határmenti községeknél fegy­veresem s halálos fenyegetéssel megkísérel­ték áttételét, Szánthó azonban ellenállott, a hontalanJtott honalapító, a nagy affér em­beri vonásának lényege megrázó, félelmetes erővel sikoltja túl a mindennapiságot a az ügy politikai pikantériájától eltekintve is, (ami persze maga is külön érdekes fejezet volna s még nincs is ma lezárva), figyelmet és érdeklődést ébreszt nemcsak az ügy ku­lisszatitkai, de az érdekes áldozat iránt is, aki szerkeszteni fog, ha fog és sakkozgatni a Vencel-téri kávéház asztalánál. Ma este felnézek oda egy feketére. Vájjon mi van az arcára Írva? Kétségbeesés? Vád? Vagy csak a végtelen csalódás? A kivégzett politikust izgatóan érdekes emberré léptette elő o* a felrobogó átfér. (ALFA). végül is kénytelenek voltak Munkácsra visz- szaszáIli tani. Itt a rendőrség három hétig a városban internálta,, majd Hok'ky Károly képviselő többszöri intervenciójára az inter­nálást feloldották. Szánthó pártfunkcióit ez­után is rendesen ellátta, úgy látszott, hogy a csehszlovák hatóságok többé nem háborgat­ják, annál is inkább, mert a kiutasításra nem is volt semmi törvényes ok. ha nem vették oknak azt a körülményt, hogy Szán- thó a ruszinszkói légionáriusokat egy újság­cikkben megtámadta és a sajtóperben a bí­róság elrendelte a bizony: tást s ennek a bi­zonyításnak a lefolytatása Szánthó nélkül sokkal kényelmesebb egyes ruszinsakói há­ta limasságokn alk. A PR 4 hivatalos autó utasa Minden további előzmény nélkül 1931 feb­ruár 16-án délután öt óraikor, amidőn Szán­thó egy barátijával a munkácsi főuccán sé­tált, Gergely munkácsi detek tivfelügyelő felkérte, hogy menjen be vele a rendőrség­re. Itt azonnal letartóztatták, anélkül, hogy ellene valamilyen bűncselekménynek még csak a gyanúját is felhozták volna, avagy hogy ellene a törvényszerű bűnvádi eljárást folyamatba tették volna. Szánt hó az egész éjszakát a rendőrségi őr szobán töltötte- Nem engedték meg, hogy az útra bármit is ma­gával vigyen, feleségét is osaik öt percre lát­hatta, akkor is csak felügyelet mellett be­szélhetett vele. Kedden hajnalban érkezett Ungváriéi Munkácsra az országos elnökség P. R. 4 jel­zésű csukott, lefüggönyzőtt autója. Szánbhót Gergely és Kozák de lek tivfel ügye lök beül­tették az autóba s minden felvilágosítást az útirányt Illetőleg megtagadva elindultak. Útközben nem engedték meg, hogy bárhol is kiszállhasson, vagy hogy az autó ablakának függönyét félrehúzhassa s megállás nélkül szállították Halmiba, román területre s ott egyenesen a vasú tájiomás rendőrparancs­nokságához. Ilyen titokzatossággal csak az elítélteket szokták szállítani a vesztőhelyre. Halmiban a román állomás rendőrid ren­deltségén egy állítólagos rendőrkapitány fel­szólította Szánthót, hogy további intézkedé­sig a vasnti étteremben tartózkodjék az egyik csehszlovák detektivfeíiigyelővel. Fél­tizenegy órakor a Királyháza csehszlovák ál­lomásról befutó vonattal megérkezett Halmi állomásira a munkácsi rendőrség vezetője, Bleoha dr. rendőrfőtanácsos, aki anélkül, hogy Szán Klóval egy szót is váltott volna, bement a román rendőrparancsnokságra. Körülbelül félóra ellelte után a cseluszlová'k rend őr fel ügyelők felszólították Szántból, hogy üljön vissza az autóba, a románok nem fogják átvenni, de el kell menni a község­beli sziguráncára, ahol egy jegyzőkönyvet fognak felvenni. Szánthóf kidobják a román orsiágutra Az autó tényleg be is vitte Szántból és két kísérőjét a faluba, ahol az egyik hivata­los külsejű, táblával ellátott ház előtt az egyik csehszlovák detektivfelügyelő megál­litta tta az autót és udvariasan megjegyezte, hogy „itt szádunk ki“. Készségesen kinyi­totta az autó ajtaját; Szánthó lépett ki első­nek; abban a pillanatban azonban, amikor a® autó felhágóján áldott, hátúiról, a kocsi belsejéből Kozák detektivtől oly hatalmas ütést kapott, hogy a kocsiból valósággal ki­repült s az országúton elterült. Az autó ab­ban a pillanatban tovább robogott. Alig ál­lott a lábára Szánthó, amidőn előtt© termett egy civil ruhás egyén, aki felszólította, hogy igazolja magát. Szánthó kijelentette, hogy láthatta, mi történt vele, igazolványai nin­csenek, erőszakkal hurcolták ide Kérte m időközben magát román detek tivfel ügyelő­nek bemutatkozott urat, hogy kísérje őt a rendőrségre. A detektívfelügyelő ehelyett egy vendéglőbe vezette, ahol körülbelül fél- óráig {ültek, majd miikor Szánthó gyanúsnak találta a dolgot, a magyar nyelven beszélő pincérrel előre kivitette a kabátját és meg­szökni próbálkozott. Alig tett azonban a vendéglőtől pár lépést, egy másik polgára- ruhás román detektív állott elébe s vissza­vitte a vendióglőba, ahol az előző detektív nevetve fogadba, Pezsgő* ebéd a telese számlájára Ezután még két román detektív jött a vendéglőibe, valamennyien megebédeltek, majd erősen inni kezdtek. Körülbelül Pélihá- roui óra tájiban a 2400 lejt kitevő számlát Szánthóval kifizettették, majd átmentek egy másik vendéglőibe, ahová pár perc múlva beá'tlitott egy elegáns külsejű, magyarul per* fektül beszélő ur, akit a többiek vezérfeL ügyelőnek szólítottak. Hosszas tanácskozás után a vezér felügyelő kijelentette Szánthó* naik, hogy hadbíróság elé fogják állítani, azonban ha aláír egy nyilatkozatot, hogy ön­ként akar Magyarországra menni, akikor ki­teszik a ha tárna. Szánthó erre nem volt haj­landó, mire a románok újabb tanácskozást tartottak, majd egy állami autóval átvitték Szatmárnémetibe. Itt íb minden hatóság — Aranyérnél és az evvel járó béldugu­lás, repedés, kelés, gyakori vizelési inger, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és sző’ dülési rohamoknál a természetes „Ferenc Jézseí4* keeerüvhz használata mindig kelle­mes megkönnyebbülést, sőt gyakran teljes gyógyulást eredményez. A belső bajok or­vosai az igen enyhe hatású Ferenc Józsel vizet sokszor mindennapi használatra, reg­gel és este egy-egy félpohárnyi mennyiség­ben rendelik. I. Forenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és fü'zer- iizletekben kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom