Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-25 / 46. (2563.) szám
6 ^RX<ai-MAG^AR-H!RLAI> Mozart magyar-kultusza és a magyar Mozart-huHusz Budapest, február 20. fii as ecraíendő aesaeri vonatkozás ham Mozartié: seületiéeónek. szó zh etvenötödiik évfordulója. Ezt a mevéeetes dátumot ae egész zenei viliág megüanepli. Mi magyarok máéként is ünnepelhetjük a ha'iia- it&tlasi zene költö emlékét: szép bokrétát köthetünk ásókból a kapcsolatokéból, amelyek öt hozzánk sfözték és azokból, amelyek magyar művészeket vonzottak az fl bűvös körébe. Szentivánfürdőn (Posta, távírda, telefon: Liptovsky Sváty ján) állandó Skitanlotyamok SkiSanár: Buriovsz y Miklós kézirata. Az öeBzeálilntáeból megtudjuk, hogy néhány kézirat magyar késibe jutott. Liszt Pereme birtokéiban voflt Mozart egyik legszebb szimfóniájának kézirata. Hogy melyiké, azt nem mondta meg a jegyzék elkészítője. Esterházy gróf, aki 1856-ban magyar-osztrák nagykövet volt Berlinben, egy dalnak a kéziratát szerezte meg. A dal címe: Midőn Lujza hűtlen kedvesének levelét elégette. Patruibánv Ferenc József tulajdonában volt egy Andante zongoráira. Ennek szomorú érdekességet adott az a körülmény, hogy Mozartnak tai'án utolsó befejezett munkája volt, életének utolsó szakában irta. MOZART MINT MAGYAR KIRÁLYI APRÓD Még nem volt hatesztendős, aanákor egy magyar üsőrténelírni tárgyú zenés drámában föllépett. Ez volt első komolyabb nyilvános szereplése és ez volt első érintkezése a magyarsággal A bencések salzburgi remdházámalk aulájában Előadták 1761-ben, szeptember elsején és harmadikén Wixnmer Marianna páternek, a eeooi kolostor perjeljének Sigismundus Hungáriáé Rex (Zeig- eaond, Magyarország királya) című őtifelvonásos dalművét, latin nyelven. A dráma tárgya, a darab alcíme szerint — Scem Varaedimi in Croatia — Zsigmond kiirály uralkodásának kezdő korszakából való s főszereplői ezek: Sigismundus Hungáriáé Rex Maria Regina Hungáriáé Joannes Orvatue. Croatáae Baumss Carohis Joannes, Orvatí fülh$s. Magyarul: Zsigmond király, Mária királyné, Horváthy János, Horvátország bánja és Károly János, a fia. A vértől csepegő történetet dolgozta fel librettóvá a nagy irodalmi ambíciójú szerzetes, akinek számos színpadi munkája között még egy magyar tárgyú van: Béla Hungáriáé Princeps, ez is öt- felvonásos és zenés dráma. A Zsigmond-dráma aenéjét Eberling János készítette, a Béla heroegét Adelgaseer Antal A monumentális színpadi műiben, amelynek előadásában ©záznegyvenihüt ember vett részt, ebben a csatazajtól har&ogő komédiában, zord harcosok iegyvercsöríet-ése közben lépett a színpadra a kis Mozart mint Zsigmond király apródja. És észrevették. Sőt gyermeki bája sókkal mélyebb hatást tett a közönségre, mint a főszerepeket játszó főúri műkedvelők bősz pánoélruhája fegyverzete és dörgő hangja. így találkozott először a magyarsággal Mozart ..... UT AZÁS POZSONYBA A ceodagyennek mesteri zongorajátékának híre ekkor már eljutott a császárvárosba is. A következő esztendő őszén meghiváet kapott Mozart apja a bécsi udvariöl. jelenjékmeg fiával Becsben. Én ért Mária Terézia császárné és királyné hallani alkarja a játékát. Az udvarnál a legnagyobb közvetlenséggel fogadták a müvészgyenneket és apját. A kisfiú egészen otthonosan érezte magát az uraükodócsalád körében és a kis hercegnőket éppen úgy tegezte, mint a saját testvéreik Sőt egyiknek a kezét megkérte ... Becsben meghívta őket néhány magyar főur a saját udvarába, Pozsonyba és Mozarték boldogan fogadták el ezt a hívást is. 1762 decemberének 11-én indultak útnak Béosből, érzékeny és disze6 (külsőségekkel megrendezett búcsúzáé után az akkori magyar koronázó város felé. Bécsiből Pozsonyiig nem nagy a távolság, de a rettentően göröngyös utón csak lépésben tudott haladni a szekér. Mozarték nem éppen vidám kedvben érkeztek Pozsonyba, ott aizonban már jóra fordult minden. A főúri palotákban kézről-kézre adták a tüneményes kis művészt, alki csaknem egy hetet töltött Pozsonyban. MAGYAR OPERA Tizenkét esztendős volt Mozart, almikor Ferenc császár azt a kívánságát nyilvánította, komponáljon operát, ha mer és tud, mert szeretné látni, amint a clavecine mellől a zenekart dirigálja. A gyermek bátran vállalkozott a nagy munkára. Szöveget Colitell'ini Maroo. udvari színházi költőtől kapott, dime: La finta semplice (A színlelt egy- tígyüség). Főszereplői között három magyar van: Fracasso, magyar tiszt, Rozina, a húga és Simoné tisztiszolga. Noha az operát Ferenc császár iraifeta, a lángeszű cr- ^-mek ellen szőtt intrika mégis megakadályozta. hogy előadják. A gyógyfürdők egész éven át nyitva. Csodás eredmények ideg- és szívbajoknál. Ivókúránál az emésztőszervek betegségeiben. Csáiüag-Biaok Béla magyar földbirtokosnak is volt Mozart pantográfja, töredék egy zomgorateohni- kaá tanulmányt űzet bői e®t « salzburgi Mozar teáimnak adományozta. Nemes Batzkó Lászlónak is volt Moza-rt-kézírata, valamely kisebb kompozíció vázlatának a részlete. Munkácsy Mihály nagyon szerette a zenét és különösen Mozart zenéje volt rá nagy hálással. Ennek a vozzalomnak a hatása alatt festette életének legszebb korszakában Mozart haláila című kompozioiójált A DON JUAN MAGYARORSZÁGON A DON JUAN ÉS A TOKAJI BOR Prágai tisztelőinek többször megismételt meghívására 1787 januárjában útnak indult Mozart az igen élénk zenei életet élő cseh főváros felié. Becsben nagyon elégedetlen volt a helyzetével és úgy tervezte, hogy hosszabb ideig Prágában marad és ott írja meg tervezett operáját Szöveget Lorenzo da Ponté abbétól a Figaro lakodalma szövegírójától, kért, aki ugyanakkor két másik zeneszerző: a híres Sáliért és Martin részére is készített librettót. Amikor a három megbízást elvállalta, II. József császár, akinek tudomására jutott a merész vállalkozás, kételkedett benne, hogy da Pontié idejében elvégzi mind a három munkát! — Meglehet, hogy nem, — felelt az abbé — de megpróbálom. Éjszaka Mozartnak dolgozom, délelőtt Martinnak, délután Salierinek. Meg is próbálta. Bezárkózott a szobájába, maga elé tett egy .üveg tokaji bort, meg egy csomag spanyol dohányt, a gazdasszonya szép leánykáját pedig maga mellé ültette. így dolgozott... Az eteő napon elkészült a Don Juan első és második jelenete, Mártiin operájának ugyancsak első két jelenete, Salieriének pedig csaknem az egész első felvonása. Hatvanhárom napig ült da Ponté az Íróasztalánál tokaji bor és spanyol dohány mellett s a munkát becsülettel befejezte. MOZART-KÉZIRATOK MAGYAR KÉZBEN Mozart egyik életrajzírója kikutatta a múlt század hatvanas éveiben, hogy kiknek a tulajdonában van világszerte Mozart valamelyik müvének eredeti Egy osztrák zenei író: Freisauff Rudolf bámulatos szolgaiammal! összegyűjtött minden adatot, amely a Don Juan keletkezésére, Európaszerte való bemutató előadásaira és jelentékenyebb szereplőire vonatkozik. A magyarországi előadásokra vonatkozó adatokat a vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól és Batka Jánostól Pozsony városának volt föievéttárosától kapta. A Don Juan, amelynek zenéje Prágában készült, ugyanott került elsőizben a közönség elé, 1787-ben, január 11-én. Bécsiben már a rákövetkező évben előadták, Pesten pedig (a királyi Városi Színházban) 1797-ben került színre először; ugyanabban az évben, amikor Salzburgban, Mozart szülővárosában, Budán 1798-ban. A pesti Nemzeti Színház 1839-ben vette föl műsorába és mindig kitűnő szereposztással adta. A vidéki városok között Eperjes volt az első, amely a Don Jüant előadta, mégpedig 1798-ban. a budai bemutató előadással egyidőben. Pozsonyban is ugyanebben az évben, csak néhány hónappal később, mint Eperjesen. Kassán 1806-ban még német szöveggel játszották, de 1829-ben már Pályi Elek igen jó fordításában. Kolozsvárt 1826-ban, Debrecenben 1829-ben, Aradon 1840-ben, Pécsett 1841- ben. Soproniban 1842-ben ismerte meg a színházi közönség az akkor már világszerte ismert Mozart- operát Mozartot életének utolsó hónapjaiban magyar főuraik akarták kimenteni rettenetes anyagi helyzetéből Igen szép ajánlatot teltek neki, de a nagybeteg költő már nem is válaszolhatott rá. Mozart özvegye meg is említi ezt az ajánlatot abban a kérvényben, amelyben kegydijat kért az uralkodótól. „... Férjem néhány nappal a halála előtt írást kapott a miagyar nemesség egy részétől amelyben 1931 február 25, szerda. Stuttgarti orvos és orvosnő százötven rendbeli magzat* elhajlás gyanúja alatt Stuttgart, február 24. Az itteni rendőrség szenzációszámba menő letartóztatást eszközölt, amikor bírói végzés alapján magzatelhajtás büntette miatt őrizetbe vette Frifcz Wolff dr. 43 éves gyakorlóorvost, messzeföl- dön híres homeopatát. A letartóztatott orvos mellékesen színpadi szerző is, akinek egyik müvét nemrég nagy siker mellett mutatták be. Letartóztatásával kapcsolatban még egy őr izet bevétel történt: elfogták Kiemle Jaco- bovitz'Elza 31 éves orvosnőt, aki a gyanú szerint Woííf dr.-al együtt fejtett ki törvénybeütköző orvosi tevékenységet. Az inkriminált cselekményeket úgy követték el, hogy Wolff dr, bizonyítványokat adott a nála jelentkező asszonyoknak, hogy orvosi szempontból feltétlenül szükséges a terhesség megszakítása. A páciensnőket azután dr. Kiemlenéhez küldte, aki végrehajtotta rajtuk a műtétet. Az orvos és segitőtársnője rendszerint nagyobb összecrii honoráriumot szedtek. Minthogy a nyomozás eddigi állása sze= rint a társas cég több mint 150 magzatelhajtást követett el, a készülő bünper iránt országszerte izgalmas érdeklődés nyilvánul meg. fölojánlják. hogy aláírás utján évi ezer forintot biztosi tanaik neki, amiért osak néhány kompozíciót kellett volna készítenie kizái Jiag a megbízók hass- nálaitána.“ MOZART MAGYAR MŰVÉSZEI Az első németnyelvű előadáson magyar tenoTSSoa énekelte Don Ototavio szerepét: Udvardy Antal. Udvardy Anita! néhány esztendeig a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, de nem kapott tehetségéhez méltó szerepeiket. Ezért meg sem várva a már épülő Operaház megnyitását, fölbonfotta ® szerződését és kiment Amerikába. Fodor Jozeíinen és Udvardy Antalon kívüli ®o& más magyar művész is énekelte külföldön a Don Juan valamely szerepét, köztük néhány igen érdekes életű is. Például a pesti születésű Benaa Ida, aiki ‘mór íS 68-bam föllépett Milánóbnn a Scaila színpadán ; Csillag Róza, aki Irsán született, tízéves korában a pesti Nemzeti Színházban szerepelt,, majd La G rangé asszony pártfogásával Bécsiben tanult s később Berliniben és Moszkvában működött; K’oifeky Katalin, egy mosanszentijánosi foltozó varga leánya, aki Sopronban és Becsbe® peszíonka volt és Európa és Amerika legnagyobb Wagner- és Mozar!-énekesnői közé emelkedett; Orgemi égtája. aki R naszombatiban született, Viardot Garcia mesternél tanult. Németországban és Hollandiában szerepelt a később Európa égjék legkiválóbb énekpedagóguea lett. Unger Karolán (akinek apja székesfehérvári származású ember volt) korának, egyik legnagyobb ónokonüvésznője, Beethoven eszményi barátnője, Lénán jegyese. Pária, Róma. Nápoly, Bocs színházi közönségének kegyeltje. És ezek csak a legérdekesebb alakjai a magyar galériának, amely jó vad nagyobb volt Sebestyén Ede. Magánnyomozó Irta: Karinthy Frigyes — Kérem, foglaljon helyet — mondta a Magánnyomozó, biztató, atyai tekintettel. — 2íe nézzen körül nyugtalanul Teljesen egyedül vagyunk. Legyein hozzám bizalommal. A ei'ketnémálk intézetében , nem számíthat olyan diszkrécióra, mint nálaim. Mondja el őszintén, szégyenkezés nélkül miről van szó A Költö habozva hallgatott. A Magánnyomozó arcán megértő mosoly Jelent meg. — Ismerem ezt a kérést. Sokan jelennek meg előttem igy — Ismerem és megértem. Aki hozzám fordul, rendesen hosszú, keserves önmarcangolás után szánta el magát erre a lépésre. A dolog, ami rágja és kínozza, olyan természetű, hogy önmagának ae val- laná be, ha a szembeötlő különös jelek és tények nem kényszeritenék rá De rákényszerítik. És akikor aztán hiába: bizonyosságra van szüksége, különben belepusztul kétségeibe. De hogy jusson a bizonyossághoz? ízlése, tapintata, büszkesége tiltakozik. Nincs is tehetsége, szeme, szimata, gyakorlata hozzá, hogy végére járjon a dologmaík, megtudja a tiszta Igazságot. És aMcor jutok eszébe én. így volt? A Költő hálásan nézett rá. Gyorsan bólintott. A Magánnyomozó elégedetten dörzsölte kezét. Időt engedett. Aztán újból megszólalt, jóságosam, umezolóan. •— Nos? Mondja el- Mik a jelek?. A Költő csodálkozva nézett rá. — De hiszen... Értem.. Hioeen még, má mm Mom^ ugy-e, miről van szó. De hát szó van valamiről. És nem akarom sérteni az érzékenységét. Módot akarok adni rá hogy magától mondja el. Közvetlenül, folyékonyan.. , Kényszer nélkül — Nem vagyok én vizsgálóbíró — Ha hasonlítok valakihez, inkább a lelki tanácsadóhoz szere tinók hasonlítani — A megértő baráthoz. A Költő ajíka megrándult, lesütötte a szemét. — Milyen finom ember ön — Mégsem tévedtem. A Magánnyomozó most már hipnotizáló erővel folytatta. — Lehet, ön is az. De ön amellett boldogtalan. És nem tud segíteni magán. Én tudok. Fogok tudni, ön meg fogja ismerni a tiszta igazságot. Csak néhány adatra van szükségem. Mikor vette először észre, hogy valami nincs rendben? A Költő legyintett. — ó... már nagyon régen. Sok évvel ezelőtt, — És csak most — most szánta el magát? Persze — Azt gondolta, rá fog jönni magától? — ügy van. — Helyes. Tartsunk tehát rendet. Mi vollt az első gyanús dolog? — Nagyon nehéz azt igy hirtelen elmondani. Talán nem is egyszerre jött. Egy na pon észrevettem, hogy valami megváltozott Nem külsőleg — Tetszik érteni, külsőleg minden úgy volt, mint azelőtt — Az ize lett más az egésznek. A Magánnyomozó mosolygott. — Értem. így szokott ez lenni Atffán jött a többi, ugy-e? Másképpen kezdett viselkedni ... — Hóén.*. Ér inÉndeobSI hiányzott m a valami, ami eddig értelmet és örömöt és hitet adott az életemnek. Olvasni próbáltam. Tanulni, dolgozni. Rész tvenni minden ... — Várjunk. Majd aztán. Szóval, először csak azt vette észre, hogy — elhidegült. Aztán szeszélyesed ni kezdett. Mikor maradt el először hazulról, anélkül, hogy meg tudta volna Mondani, hol járt? A Költő felpillantott. — Kicsoda, kérem? — kérdezte udvariasan. — No hét — az asszony. — Miféle asszony? — Az istenért... hát az izé... a kedves felesége. A Költő vállat vont: — Nekem nincs feleségem. A Magánnyomozó egy önkéntelen, türelmetlen mozdulatot tett. — Kérem... hiszen én nem polgári értelemben gondolom. Előttem nem kell az ilyesmi miatt restelkedni. Azért vagyok itt, hogy éppen a legdiszkrétebb ügyekben nyomosak. Szóval — nem feleség, hanem barátnő. — Barátnő? — Vagy úgy! — Hogy az én barátnőim — Á, dehogy, kérem — azokra n&m is gondoltam e pillanatban — bár lehet, hogy igaza van, lehet, hogy ez is egyik tünete az egésznek. De nem ez a komoly baj. Különbem jelenleg nincs is barátnőm. A Magánnyomozó alatt reccsent egyet a szék, ahogy megmozdult. — Vagyishát — mondta és torkát köszörülte — valami pénzügyrőtl van sző? Talán az üzletfele? — Nem úgy viselkedik, ahogy a megállapodások — Vagy az a gyanú merült f«L, hogy az elszámolásnál? — Tessék biaalonuBai elmondani,, majd utánajárok, A Költő jóízűen nevetett. — Üzletfél? Megállapodás? Elszámolás? Énnálam? A Magánnyomozó felállt. Egy futó pillantást vetett az órára. Mosolygott, de a hangja már más volt. — Hát kérem — mivel szolgálhatok? A Költő is felállt. Tekintete valahová a messzeségbe volt irányítva. Kissé felemelte a karját. — Hová repül az Ifjúság? — mondotta tiszta, csengő, panaszos hangon. A Magánnyomozó hátrált. — Tessék? — Igen ... hová repül az Ifjúság? Ki rabolja el illúzióinkat?... Miért válik boldogtalanná a tiszta lélek? A levél mért hull le? A tavasz mért nmük el? Aztán egyre hangosabban: — „Meztelen vállán keresztül mért vonaglik az igazság, mikor puffadt paripáján gőgösen feszit a gazság!“ Nos, inért? Ki okozta ezt? Ki akarta? Kinek érdeke? Hol az Isten? Mi az igazság? Ezt nyomozza ki 1 Ezért jöttem önhöz! A Magánnyomozó levegő Után kapott. —- Kikérem magamnak! — kiáltott aztán, rikácsolva, pulyka vörösen. Micsoda ostoba vicceik?! Nekem nincs időm ostoba viccekre — az én időm valamivel drágább, mint az űré — Szemtelenség. A Költő a falitáblára mutatott — Bocsánat — ön úgy hirdette magát — „Mindent meglát, mindent megtud, mindent kinyomoz —“ Azt hittem — egy pillanatra eszeimbe jutott — De nem akartam ugratni '— Nemi először történik — Bocsánatot kérek — Nem óhajtottam háborgatni Ée JiasBain^tünődve indult az ajtó fellé