Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-25 / 46. (2563.) szám

6 ^RX<ai-MAG^AR-H!RLAI> Mozart magyar-kultusza és a magyar Mozart-huHusz Budapest, február 20. fii as ecraíendő aesaeri vonatkozás ham Mozartié: seületiéeónek. szó zh etvenötödiik évfordulója. Ezt a mevéeetes dátumot ae egész zenei viliág megüanepli. Mi magyarok máéként is ünnepelhetjük a ha'iia- it&tlasi zene költö emlékét: szép bokrétát köthetünk ásókból a kapcsolatokéból, amelyek öt hozzánk sfözték és azokból, amelyek magyar művészeket vonzottak az fl bűvös körébe. Szentivánfürdőn (Posta, távírda, telefon: Liptovsky Sváty ján) állandó Skitanlotyamok SkiSanár: Buriovsz y Miklós kézirata. Az öeBzeálilntáeból megtudjuk, hogy né­hány kézirat magyar késibe jutott. Liszt Pereme birtokéiban voflt Mozart egyik leg­szebb szimfóniájának kézirata. Hogy melyiké, azt nem mondta meg a jegyzék elkészítője. Esterházy gróf, aki 1856-ban magyar-osztrák nagykövet volt Berlinben, egy dalnak a kéziratát szerezte meg. A dal címe: Midőn Lujza hűtlen kedvesének levelét elégette. Patruibánv Ferenc József tulajdonában volt egy Andante zongoráira. Ennek szomorú érdekességet adott az a körülmény, hogy Mozartnak tai'án utolsó befejezett munkája volt, életének utolsó szakában irta. MOZART MINT MAGYAR KIRÁLYI APRÓD Még nem volt hatesztendős, aanákor egy magyar üsőrténelírni tárgyú zenés drámában föllépett. Ez volt első komolyabb nyilvános szereplése és ez volt első érintkezése a magyarsággal A bencések salzburgi remdházámalk aulájában Előadták 1761-ben, szeptember elsején és harma­dikén Wixnmer Marianna páternek, a eeooi kolos­tor perjeljének Sigismundus Hungáriáé Rex (Zeig- eaond, Magyarország királya) című őtifelvonásos dalművét, latin nyelven. A dráma tárgya, a darab alcíme szerint — Scem Varaedimi in Croatia — Zsigmond kiirály uralkodásának kezdő korszakából való s főszereplői ezek: Sigismundus Hungáriáé Rex Maria Regina Hungáriáé Joannes Orvatue. Croatáae Baumss Carohis Joannes, Orvatí fülh$s. Magyarul: Zsigmond király, Mária királyné, Horváthy János, Horvátország bánja és Károly János, a fia. A vértől csepegő történetet dolgozta fel librettó­vá a nagy irodalmi ambíciójú szerzetes, akinek számos színpadi munkája között még egy magyar tárgyú van: Béla Hungáriáé Princeps, ez is öt- felvonásos és zenés dráma. A Zsigmond-dráma aenéjét Eberling János készítette, a Béla heroegét Adelgaseer Antal A monumentális színpadi műiben, amelynek elő­adásában ©záznegyvenihüt ember vett részt, ebben a csatazajtól har&ogő komédiában, zord harcosok iegyvercsöríet-ése közben lépett a színpadra a kis Mozart mint Zsigmond király apródja. És észrevették. Sőt gyermeki bája sókkal mélyebb hatást tett a közönségre, mint a főszerepe­ket játszó főúri műkedvelők bősz pánoélruhája fegyverzete és dörgő hangja. így találkozott először a magyarsággal Mozart ..... UT AZÁS POZSONYBA A ceodagyennek mesteri zongorajátékának híre ekkor már eljutott a császárvárosba is. A követ­kező esztendő őszén meghiváet kapott Mozart apja a bécsi udvariöl. jelenjékmeg fiával Becsben. Én ért Mária Terézia császárné és királyné hallani alkarja a játékát. Az udvarnál a legnagyobb közvetlenséggel fogad­ták a müvészgyenneket és apját. A kisfiú egészen otthonosan érezte magát az uraükodócsalád köré­ben és a kis hercegnőket éppen úgy tegezte, mint a saját testvéreik Sőt egyiknek a kezét meg­kérte ... Becsben meghívta őket néhány magyar főur a saját udvarába, Pozsonyba és Mozarték boldogan fogadták el ezt a hívást is. 1762 decemberének 11-én indultak útnak Béosből, érzékeny és disze6 (külsőségekkel megrendezett búcsúzáé után az akkori magyar koronázó város felé. Bécsiből Pozsonyiig nem nagy a távolság, de a rettentően göröngyös utón csak lépésben tudott haladni a szekér. Mozarték nem éppen vidám kedvben érkeztek Pozsonyba, ott aizonban már jó­ra fordult minden. A főúri palotákban kézről-kéz­re adták a tüneményes kis művészt, alki csaknem egy hetet töltött Pozsonyban. MAGYAR OPERA Tizenkét esztendős volt Mozart, almikor Ferenc császár azt a kívánságát nyilvánította, komponál­jon operát, ha mer és tud, mert szeretné látni, amint a clavecine mellől a zenekart dirigálja. A gyermek bátran vállalkozott a nagy munkára. Szöveget Colitell'ini Maroo. udvari színházi költőtől kapott, dime: La finta semplice (A színlelt egy- tígyüség). Főszereplői között három magyar van: Fracasso, magyar tiszt, Rozina, a húga és Simoné tisztiszolga. Noha az operát Ferenc császár iraifeta, a lángeszű cr- ^-mek ellen szőtt intrika mégis meg­akadályozta. hogy előadják. A gyógyfürdők egész éven át nyitva. Csodás eredmények ideg- és szívbajoknál. Ivókúránál az emésztőszervek betegségeiben. Csáiüag-Biaok Béla magyar földbirtokosnak is volt Mozart pantográfja, töredék egy zomgorateohni- kaá tanulmányt űzet bői e®t « salzburgi Mozar teáim­nak adományozta. Nemes Batzkó Lászlónak is volt Moza-rt-kézírata, valamely kisebb kompozíció vázlatának a részlete. Munkácsy Mihály nagyon szerette a zenét és különösen Mozart zenéje volt rá nagy hálással. Ennek a vozzalomnak a hatása alatt festette életé­nek legszebb korszakában Mozart haláila című kompozioiójált A DON JUAN MAGYARORSZÁGON A DON JUAN ÉS A TOKAJI BOR Prágai tisztelőinek többször megismételt meg­hívására 1787 januárjában útnak indult Mozart az igen élénk zenei életet élő cseh főváros felié. Becs­ben nagyon elégedetlen volt a helyzetével és úgy tervezte, hogy hosszabb ideig Prágában marad és ott írja meg tervezett operáját Szöveget Lorenzo da Ponté abbétól a Figaro lakodalma szövegírójától, kért, aki ugyanakkor két másik zeneszerző: a híres Sáliért és Martin részé­re is készített librettót. Amikor a három meg­bízást elvállalta, II. József császár, akinek tudo­mására jutott a merész vállalkozás, kételkedett benne, hogy da Pontié idejében elvégzi mind a három munkát! — Meglehet, hogy nem, — felelt az abbé — de megpróbálom. Éjszaka Mozartnak dolgozom, dél­előtt Martinnak, délután Salierinek. Meg is próbálta. Bezárkózott a szobájába, maga elé tett egy .üveg tokaji bort, meg egy csomag spanyol dohányt, a gazdasszonya szép leánykáját pedig maga mellé ültette. így dolgozott... Az eteő napon elkészült a Don Juan első és második jelenete, Mártiin operájának ugyancsak első két jelenete, Salieriének pedig csaknem az egész első felvonása. Hatvanhárom napig ült da Ponté az Íróasztalánál tokaji bor és spanyol dohány mellett s a munkát becsülettel befejezte. MOZART-KÉZIRATOK MAGYAR KÉZBEN Mozart egyik életrajzírója kikutatta a múlt szá­zad hatvanas éveiben, hogy kiknek a tulajdonában van világszerte Mozart valamelyik müvének eredeti Egy osztrák zenei író: Freisauff Rudolf bámula­tos szolgaiammal! összegyűjtött minden adatot, amely a Don Juan keletkezésére, Európaszerte való bemutató előadásaira és jelentékenyebb sze­replőire vonatkozik. A magyarországi előadásokra vonatkozó adatokat a vallás- és közoktatásügyi mi­nisztériumtól és Batka Jánostól Pozsony városá­nak volt föievéttárosától kapta. A Don Juan, amelynek zenéje Prágában ké­szült, ugyanott került elsőizben a közönség elé, 1787-ben, január 11-én. Bécsiben már a rákövet­kező évben előadták, Pesten pedig (a királyi Vá­rosi Színházban) 1797-ben került színre először; ugyanabban az évben, amikor Salzburgban, Mo­zart szülővárosában, Budán 1798-ban. A pesti Nemzeti Színház 1839-ben vette föl mű­sorába és mindig kitűnő szereposztással adta. A vidéki városok között Eperjes volt az első, amely a Don Jüant előadta, mégpedig 1798-ban. a budai bemutató előadással egyidőben. Pozsonyban is ugyanebben az évben, csak néhány hónappal ké­sőbb, mint Eperjesen. Kassán 1806-ban még német szöveggel játszották, de 1829-ben már Pályi Elek igen jó fordításában. Kolozsvárt 1826-ban, Debre­cenben 1829-ben, Aradon 1840-ben, Pécsett 1841- ben. Soproniban 1842-ben ismerte meg a színházi közönség az akkor már világszerte ismert Mozart- operát Mozartot életének utolsó hónapjaiban magyar főuraik akarták kimenteni rettenetes anyagi hely­zetéből Igen szép ajánlatot teltek neki, de a nagy­beteg költő már nem is válaszolhatott rá. Mozart özvegye meg is említi ezt az ajánlatot abban a kér­vényben, amelyben kegydijat kért az uralkodótól. „... Férjem néhány nappal a halála előtt írást kapott a miagyar nemesség egy részétől amelyben 1931 február 25, szerda. Stuttgarti orvos és orvosnő százötven rendbeli magzat* elhajlás gyanúja alatt Stuttgart, február 24. Az itteni rendőrség szenzációszámba menő letartóztatást eszkö­zölt, amikor bírói végzés alapján magzatel­hajtás büntette miatt őrizetbe vette Frifcz Wolff dr. 43 éves gyakorlóorvost, messzeföl- dön híres homeopatát. A letartóztatott orvos mellékesen színpadi szerző is, akinek egyik müvét nemrég nagy siker mellett mutatták be. Letartóztatásával kapcsolatban még egy őr izet bevétel történt: elfogták Kiemle Jaco- bovitz'Elza 31 éves orvosnőt, aki a gyanú szerint Woííf dr.-al együtt fejtett ki törvény­beütköző orvosi tevékenységet. Az inkrimi­nált cselekményeket úgy követték el, hogy Wolff dr, bizonyítványokat adott a nála je­lentkező asszonyoknak, hogy orvosi szem­pontból feltétlenül szükséges a terhesség megszakítása. A páciensnőket azután dr. Kiemlenéhez küldte, aki végrehajtotta rajtuk a műtétet. Az orvos és segitőtársnője rend­szerint nagyobb összecrii honoráriumot szed­tek. Minthogy a nyomozás eddigi állása sze= rint a társas cég több mint 150 magzatelhaj­tást követett el, a készülő bünper iránt or­szágszerte izgalmas érdeklődés nyilvánul meg. fölojánlják. hogy aláírás utján évi ezer forintot biztosi tanaik neki, amiért osak néhány kompozíciót kellett volna készítenie kizái Jiag a megbízók hass- nálaitána.“ MOZART MAGYAR MŰVÉSZEI Az első németnyelvű előadáson magyar tenoTSSoa énekelte Don Ototavio szerepét: Udvardy Antal. Udvardy Anita! néhány esztendeig a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, de nem kapott tehet­ségéhez méltó szerepeiket. Ezért meg sem várva a már épülő Operaház megnyitását, fölbonfotta ® szerződését és kiment Amerikába. Fodor Jozeíinen és Udvardy Antalon kívüli ®o& más magyar művész is énekelte külföldön a Don Juan valamely szerepét, köztük néhány igen érde­kes életű is. Például a pesti születésű Benaa Ida, aiki ‘mór íS 68-bam föllépett Milánóbnn a Scaila szín­padán ; Csillag Róza, aki Irsán született, tízéves korában a pesti Nemzeti Színházban szerepelt,, majd La G rangé asszony pártfogásával Bécsiben tanult s később Berliniben és Moszkvában mű­ködött; K’oifeky Katalin, egy mosanszentijánosi fol­tozó varga leánya, aki Sopronban és Becsbe® peszíonka volt és Európa és Amerika legnagyobb Wagner- és Mozar!-énekesnői közé emelkedett; Orgemi égtája. aki R naszombatiban született, Viardot Garcia mesternél tanult. Németországban és Hollandiában szerepelt a később Európa égjék legkiválóbb énekpedagóguea lett. Unger Karolán (akinek apja székesfehérvári származású ember volt) korának, egyik legnagyobb ónokonüvésznője, Beethoven eszményi barátnője, Lénán jegyese. Pá­ria, Róma. Nápoly, Bocs színházi közönségének kegyeltje. És ezek csak a legérdekesebb alakjai a magyar galériának, amely jó vad nagyobb volt Sebestyén Ede. Magánnyomozó Irta: Karinthy Frigyes — Kérem, foglaljon helyet — mondta a Magánnyomozó, biztató, atyai tekintettel. — 2íe nézzen körül nyugtalanul Teljesen egye­dül vagyunk. Legyein hozzám bizalommal. A ei'ketnémálk intézetében , nem számíthat olyan diszkrécióra, mint nálaim. Mondja el őszintén, szégyenkezés nélkül miről van szó A Költö habozva hallgatott. A Magánnyomozó arcán megértő mosoly Jelent meg. — Ismerem ezt a kérést. Sokan jelennek meg előttem igy — Ismerem és megértem. Aki hozzám fordul, rendesen hosszú, keser­ves önmarcangolás után szánta el magát er­re a lépésre. A dolog, ami rágja és kínozza, olyan természetű, hogy önmagának ae val- laná be, ha a szembeötlő különös jelek és tények nem kényszeritenék rá De rákény­szerítik. És akikor aztán hiába: bizonyosság­ra van szüksége, különben belepusztul két­ségeibe. De hogy jusson a bizonyossághoz? ízlése, tapintata, büszkesége tiltakozik. Nincs is tehetsége, szeme, szimata, gyakor­lata hozzá, hogy végére járjon a dologmaík, megtudja a tiszta Igazságot. És aMcor jutok eszébe én. így volt? A Költő hálásan nézett rá. Gyorsan bólin­tott. A Magánnyomozó elégedetten dörzsölte kezét. Időt engedett. Aztán újból megszó­lalt, jóságosam, umezolóan. •— Nos? Mondja el- Mik a jelek?. A Költő csodálkozva nézett rá. — De hiszen... Értem.. Hioeen még, má mm Mom^ ugy-e, miről van szó. De hát szó van valami­ről. És nem akarom sérteni az érzékenysé­gét. Módot akarok adni rá hogy magától mondja el. Közvetlenül, folyékonyan.. , Kényszer nélkül — Nem vagyok én vizsgá­lóbíró — Ha hasonlítok valakihez, inkább a lelki tanácsadóhoz szere tinók hasonlítani — A megértő baráthoz. A Költő ajíka megrándult, lesütötte a sze­mét. — Milyen finom ember ön — Mégsem té­vedtem. A Magánnyomozó most már hipnotizáló erővel folytatta. — Lehet, ön is az. De ön amellett boldog­talan. És nem tud segíteni magán. Én tu­dok. Fogok tudni, ön meg fogja ismerni a tiszta igazságot. Csak néhány adatra van szükségem. Mikor vette először észre, hogy valami nincs rendben? A Költő legyintett. — ó... már nagyon régen. Sok évvel ez­előtt, — És csak most — most szánta el magát? Persze — Azt gondolta, rá fog jönni magá­tól? — ügy van. — Helyes. Tartsunk tehát rendet. Mi vollt az első gyanús dolog? — Nagyon nehéz azt igy hirtelen elmon­dani. Talán nem is egyszerre jött. Egy na pon észrevettem, hogy valami megváltozott Nem külsőleg — Tetszik érteni, külsőleg minden úgy volt, mint azelőtt — Az ize lett más az egésznek. A Magánnyomozó mosolygott. — Értem. így szokott ez lenni Atffán jött a többi, ugy-e? Másképpen kezdett visel­kedni ... — Hóén.*. Ér inÉndeobSI hiányzott m a valami, ami eddig értelmet és örömöt és hi­tet adott az életemnek. Olvasni próbáltam. Tanulni, dolgozni. Rész tvenni minden ... — Várjunk. Majd aztán. Szóval, először csak azt vette észre, hogy — elhidegült. Az­tán szeszélyesed ni kezdett. Mikor maradt el először hazulról, anélkül, hogy meg tudta volna Mondani, hol járt? A Költő felpillantott. — Kicsoda, kérem? — kérdezte udvaria­san. — No hét — az asszony. — Miféle asszony? — Az istenért... hát az izé... a kedves felesége. A Költő vállat vont: — Nekem nincs feleségem. A Magánnyomozó egy önkéntelen, türel­metlen mozdulatot tett. — Kérem... hiszen én nem polgári érte­lemben gondolom. Előttem nem kell az ilyesmi miatt restelkedni. Azért vagyok itt, hogy éppen a legdiszkrétebb ügyekben nyo­mosak. Szóval — nem feleség, hanem ba­rátnő. — Barátnő? — Vagy úgy! — Hogy az én barátnőim — Á, dehogy, kérem — azokra n&m is gondoltam e pillanatban — bár le­het, hogy igaza van, lehet, hogy ez is egyik tünete az egésznek. De nem ez a komoly baj. Különbem jelenleg nincs is barátnőm. A Magánnyomozó alatt reccsent egyet a szék, ahogy megmozdult. — Vagyishát — mondta és torkát köszö­rülte — valami pénzügyrőtl van sző? Talán az üzletfele? — Nem úgy viselkedik, ahogy a megállapodások — Vagy az a gyanú me­rült f«L, hogy az elszámolásnál? — Tessék biaalonuBai elmondani,, majd utánajárok, A Költő jóízűen nevetett. — Üzletfél? Megállapodás? Elszámolás? Énnálam? A Magánnyomozó felállt. Egy futó pillan­tást vetett az órára. Mosolygott, de a hangja már más volt. — Hát kérem — mivel szolgálhatok? A Költő is felállt. Tekintete valahová a messzeségbe volt irányítva. Kissé felemelte a karját. — Hová repül az Ifjúság? — mondotta tiszta, csengő, panaszos hangon. A Magánnyomozó hátrált. — Tessék? — Igen ... hová repül az Ifjúság? Ki rabolja el illúzióinkat?... Miért válik bol­dogtalanná a tiszta lélek? A levél mért hull le? A tavasz mért nmük el? Aztán egyre hangosabban: — „Meztelen vállán keresztül mért vonag­lik az igazság, mikor puffadt paripáján gő­gösen feszit a gazság!“ Nos, inért? Ki okoz­ta ezt? Ki akarta? Kinek érdeke? Hol az Isten? Mi az igazság? Ezt nyomozza ki 1 Ez­ért jöttem önhöz! A Magánnyomozó levegő Után kapott. —- Kikérem magamnak! — kiáltott aztán, rikácsolva, pulyka vörösen. Micsoda osto­ba vicceik?! Nekem nincs időm ostoba vic­cekre — az én időm valamivel drágább, mint az űré — Szemtelenség. A Költő a falitáblára mutatott — Bocsánat — ön úgy hirdette magát — „Mindent meglát, mindent megtud, mindent kinyomoz —“ Azt hittem — egy pillanatra eszeimbe jutott — De nem akartam ugratni '— Nemi először történik — Bocsánatot ké­rek — Nem óhajtottam háborgatni Ée JiasBain^tünődve indult az ajtó fellé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom