Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-24 / 45. (2562.) szám
2 'PMCT-MAtílAft-HTRLA]? 1931 február 24, kedfL sor a nemzeti szocialisták és a köztársasági organizációk között. Az összeütközés alkalmával kilenc ember megsebesült. Egyébként a Reícbshanner fölvonnlásal az ország nagyobb városaiban zavartalanul folytak le. Különösen nagy Jelentősége volt a frankfurti gyűlésnek, abol a köztársasági organizációk negyvenezer embere hallgatta végig a szónokokat. Loebe, a birodalmi gvűtés elnöke, hangstíJvozta, hogy a nemzet? szocialisták a birodalmi gyűlésből való kivonulásuk alkalmával sulvos morális vereséget szenvedtek. A gyűlésen egy francia delegátus is fölszólalt: Spinasse kénviselő, aki bangsufvozta, hogy a körtársasági organizációk a Rajnán innen és a Rajnán f*d elég erősek a rend fönntartására és elhatározott szándékuk, hogy a német—francia együttműködést felles erejűkkel támogassák. A hatalmas népgvfités utolsó szónoka Reoner dr. volt osztrák kancellár volt. Hangsúlyozta, bogy az osztrák körtársasásf az elmúlt év szentember 7-én megnyerte a karcot a reakcióval szemben és előkészítette az ország további békés feihvtését. Ausztria néoe semmit sem kiván forróbban, mint azt, hogy végre csatlskozbassék a ű irodalomhoz. A miniszterelnök pártjának lapja élet támadási intézett Bediyne helyettes miniszterelnök ellen Éles agrárpárt! kritika Bedtyne legutóbbi pesszimista nyilatkozatára! — ,,!) nyilatkozat ellentétben áll az állam érdekeivel" — Mennyi a munkanélküliek száma? A levert perui forradalom Lima, február 28. A kormány nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelenti, hogy az országban mindenütt visszaállott a rend és a nyugalom kivéve Arequipot, ahol a forradalmárok még uralmon vannak. A váróé ellen kormányosapatokat küldtek és valószínű, hogy az ottani forradalmi mozgalmat két-há- rom nap alatt sikerülni fog teljesen letörni. Kinevezték az ujj varsói német kivétet Berlin, február 23. Molfike grófot, akiit régóta emlegetnek varsói követként, tegnap tényleg kinevezték Németország uj varsói követének. Moltke február 26-án utazik állomáshelyére. MollHke gróf 1913- bas lépett külügyi szolgálatba és ez eled évben Athéniba került 1914-ben a konstantinápolyi német követség tagja, majd réeztvefct a világháborúiban és *8 összeomlás utón a birodalom etutgeurts ügyvivője veit 192 í-ben az oppelmá népszavazás birodalmi biztosa, 1922-ben e feteóeBiléaiai vegyes bizottság éagja, majd ismét Konetantánáipolyba került. 1928 óta <3 volt a német külügyi hivatal osztályának iga® gatója. Prága, február 23. Bebhyne, a miniszterelnök helyettese, amint ezt egyik vezércikkünkben is megemlítettük, a Pritomnostnak adott nyilatkozatában igen pesszinisztikusan ítélte meg a dazdasági helyzetet. Az agrárpárti Venkov vasárnapi vezércikkében válaszol Bechynének, Már a cikk eime is mutatja, hogy a miniszterfócnök sajtóorgánuma igen éles támadást intéz a helyettes miniszterelnök nyilatkozata ellen. A Venkov Cilikének a címe ugyanis a kővetkező: Egy államférfi netm helyezheti maga lölé a pártujságirőt A cikkben többek között ezeket írja a Venkov: „Bechyne helyettes miniszterelnök és miniszter nyilatkozatának jellege és súlya azt bizonyítja, hogy ez a politikus, dacára annak, hogy már több kormányban vett részt, nem tud határt vonni a felelősségteljes miniszter kedés és a nem felelős és lelki- ismeretlen ujságiró-kozá.koskodás között. — Senki sem veheti rossz néven, hogyha nyilatkozatával nem fogunk olyan respektussal foglalkozni, amilyenre joga van egy miniszternek, akinek a szemében az állam érdekének mindenek, de főleg a pártérdeknek kell fölötte állania. Bechyne miniszter nyilatkozata, hogy mérsékelten fejezzük ki magunkat, ellentétben áll az állam érdekeivel. Erről meggyőződhetik mindenki, aki kezébe vette a tegnapi Neue Freie Pressét. Ilyen in szóénál?, nyilatkozatok azt bizonyítják, hogy a miniszter megfeledkezett a polgárság érdekeiről és jólétéről, amelyet képvisel. Nem szabad figyelmen kivül hagyni azt a gyors felkészültséget, amellyel a prágai német lapok és ugyanazon napon a bécsi lapok idézték a Pritomnostnak a cikkét, amely még alig hagyta el a nyomdát. Á minb.VvO? nem használt basája gazdasági érdekeinek oem, amikor kijelentette, hogy a gazdasági helyzet katasztrófa előtt áll, mert erre asomial reagált a tőssde „riadója*. A tőzsde idegeskedése az állam gazdasági érdekeire beláthatatlan következményekkel Csizi Jód Brőm Gyógyvíz A kontinens legerősebb jód-bróra íorráaai. Kérje az ivókúra használati utasítását 1 Csízfürdő. járhatott volna. Csupán a véletlen szerencsének köszönhető, hogy a helyettes miniszter- elnök magán párt megnyilatkozása csakis akkor került nyilvánosságra, amikor a pénzügy- miniszter már befejezte tárgyalásait a beruházási kölcsönre vonatkozólag, amelynek jövedelme éppen azt akarja tehetővé tenni, hogy elejét vegyük a munkanélküliség borzalmainak, amelyeket Bechyne miniszter még fel is fokozott. A helyettes miniszterelnök és az állam érdekei között felmerült ellentét végeredményben sokkal tragikusabb lehet a politikai aspirációval rendelkező férfiúkra, mint magára az államra. Ez azonban nem lehet enyhitő körülmény ama tények megítélésénél, hogy egy aktív miniszter fölváltotta miniszteri székét a szerkesztői székkel és szavalna# nem az újságírói nevével adott súlyt, hanem éppen a helyettes miniszterelnöki funkciójának a tekintélyével, A Venkov továbbá megállapítja, hogy Beciiy- ne miniszter nyilatkozata, ami a részleteket illeti, ellenkezésben áll az igazsággal is. Az a tény, hogy a helyettes miniszterelnök kategorikus ítéletét csupán találgatásokra és kombinációkra építette, egyenesen megdöbbentő. Az ügynek ezen oldala — Írja a Venkov — feljogosít bennünket, hogy Bechyne miniszter nyilatkozatát azon akciókhoz sorozzuk, amelyekkel az Ő politikai tábora a mai nehéz gazdasági időben gondolja elérni pártcéljait. Szervezett támadásról van szó a polgári pártok ellen s az ő erejük csupán abban rejlik, hogy bennünket támadnak. A helyettes miniszterelnök alchimista számításaival szemben szükséges a munkanélküliek adatait olyan módon ismertetni, ahogy a hatóságok összeállítják ée ellenőrzik. Ezeket az adatokat a népjóléti minisztérium adja ki, amelynek ólén éppen Bechyne német elv társa, Czoch dr. álL A Venkov ezután a munkanélküliekről ezóló hivatalos statisztikai adatokat idézi ée arra a végső eredményre jut, hogy az egész államban 1930 október 31-ig 115.055, november 30-ig 149.164, december 81-ig 223.569 és január 31-ig 293.936 munkanélküli volt Ez a szám azokra a munkanélküliekre vonatkozik, akik a hatósági munkaközvetítő-hivataloknál kerestek munkát. Ha hozzátesszük még azon munkanélkülieket is, akik raagánmunkaközveti- tő-hivataloknál jelentkeztek, úgy ez a szám 1931 január 31-ig 310.117-re emelkedik. Az agrárpárti la.p szerint arra való tekintettel, hogy a téli hónapok idején az építkezési munka a különböző földtagolási és vizsszabályozási munkálatok szünetelnek s a mezőgazdaságban is általános munkaszünet van, a munkanélküliek számának január folyamán bekövetkezett emelése egészen logikus. A cikk megállapítja még azt is, hogy Csehországban a munkanélkülieknek 60 százalékát az úgynevezett szezonmunkások teszik ki. Még nagyobb ez az arány Morvaországban, ahol 80 százalék. Ruszinszkőhan pedig — a miniszterelnök lapja szerint — olyan a helyzet, hogy az ottani munkapiacon több munkaerőt keresnek, mint amennyi munkanélküli van. A lap végül is kategorikusan felszólítja. Czecli népjóléti minisztert, hogy haladéktalanul hozza nyilvánosságra és vigye a parlament elé a munkanélküliek részletes statisztikáját, amelyből pontosan meg lehet állapítani, mely kategóriában mennyi a munkanélküli. Ez most már az állam érdekében is kötelessége a népjóléti miniszternek. A minisztérium élére — fejezi be támadó cikkét a Venkov — saját választói és politikai barátai küldték ugyan, de működéséért nemcsak politikai táborának, hanem a polgárság összeségeinek is felelős. Isdikilis iiámriat a spanyol szocialista pártban Madrid, február 23. A spanyol «*oc$aüsfa párt és az általános munkásszövetség tegnap konferenciát tartott, amelyen a mérsékelt vezetőség lemondott, közöttük Besteim és Saborit elnök ie, akik több év óta a szocialisták éÖén állottak. Eszel a mérsékelt irány teljes vereségei aacnvedett s a pártban a radikális irányzat a munkáaeser- veskedéet teljesen köztársasági forradalmi utakra fogja terelni. A párt elhatározta, hogy részt vee* a községi é» tartományi választásokon. —MWIAMB. HOaWtcgWBIOZlI IHHII1M MiJMMBllBMBHMZZBMW■■WBWWB—I VISSZA A HÁBORÚBÓL Erich Mária Remarque regénye (Copyright by ÍJ. Feature Syndicate and by Prága! Magyar (ilríep. — Utánnyomás kivonatosan is tilos.) (55) Egy óra múlva javarészük sajtfehér arccal fekszik szanaszét a helyiségben, vagy gyáván botorkál kifelé. Az asztalnál ülő csoport a bíróra meg az írnokra olvadt le. Most kezdődik az igazi párbaj: kettő kettő ellen. Mi is duplán látunk ugyan, de ők jóideje már csak dadognak, ami uj erőt önt belénk. Félóra múlva, mikor már valamennyiünknek vörös a feje, Willy döntő rohamra indul: —- Négy söröskorsó, színig konyakkal! A korsók megjönnek. Willy kettőt beJeszo- rit az ellenfeleink kezébe: — Proszt! Azok ránkbámulnak.-- Fenékig! — ordít Willy és ragyog a koponyája. Az írnok tiltakozni akar, de Willy nem enged. C — Négy hajtásra — proponálja csüggedten a biró. —- Egy slukkra! —■ Makacsltodik Willy, feláll és poharát az Írnokéhoz koccintja. Én is felugróm. — Rajta! Proszt! Ex! Egészségünkre! — ordítunk a két hüledező paraszt szemébe. Mint vágóhídra vonszolt borjuk, úgy merednek ránk és lenyomnak egy slukkot. — Tovább! Mit kortyongatni! — üvölt Willy. — Fölkelni! Feltápászkodnak és Isznak. Közben nem egyszer abban akarják hagyni, de mi réjuk- mászunk és a poharainkat mutogatjuk nekik: — Proszt! Az egészet! íe vele! Végül csakugyan beszedik az egészet. Aztán üveges szemmel, lassan, de biztosan lecsúsznak a földié. Győztünk; lassú ivás- ban íalári mi maradtunk volna alul; a gyors nyakalásban azonban minekünk van nagy Fordiíoffa; Szabó Lőrinc gyakorlatunk és a sánszunk abban állt, hogy rájuk tudjuk a tempónkat kényszeríteni. Tántorogva és büszkén nézünk végig a csatamezőn. Kívülünk senki sem áll a lábán. A postamester, aki egyszemélyién kocsmá- ros is, fejét a &ö ni és asztalra támasztja és a feleségét siratja, aki gyermekágy bán meghalt, mialatt ő a harctéren volt. — Marthal Mariba! ■— zokogja különös, magas hangon. Ilyenkor mindig így tesz, meséli a szolgálólány. Nyöszörgése bántja a fülünket. Különben is az ideje, hogy szabadlevegőre menjünk. Willy hóna alá fogja a bírót, én a kőny- nyebb és vézna Írnokot és megindulunk velük a lakásuk felé. Ez a győzelmünk teljes megkoronázása. Az írnokot letesszük az ajtó elé és kopogunk, mig lámpát nem gyújtanak. A bírót azonban már várják. A felesége az ajtóban áll. — Ur Jézus, — rikácsol az asszony, —■ az uj tanítók! Milyen fiatalok és máris hogy tudnak inni! Mi lesz még ezekből! Willy magyarázni próbálja, hogy becsületbeli ügyről volt szó, de a hang a torkán akad. — Hová vigyük? — kérdezem végű] én. — Hagyják ott a részeg disznót, ahol van, — dönt az asszony. A bírót a díványra fektetjük, Aztán Willy, gyermekesen mosolyogva kávét kér. A biróné úgy néz rá, mint egy hottentottára. — Hiszen hazahoztuk az urát, — magyarázza Willy ragyogva. Ennyi öntudatlan szemtelenség előtt még ez a kemény vénasszony is kapitulál. Fejét csóválja, tölt néhány nagy bögre kávét és bővel) ellát jó tanácsokkal. Mindent ráhagyunk, ilyenkor ©* a legjobb., Ettől a naptól kezdve férfiszáraba vesz és tisztelettel süvegei a falu. v 2, Az iskolának csak három tanterme van. Ennélfogva minden osztályban több évfolyam tanul együtt. Én a legíiatalabbakhoz kerülök. Nyolc padbau ülnek egymás mögött, kövér kis kezük a palavesszőt meg a tolltartót markolja. A legkisebbek hét, a legnagyobbak tízévesek. Soknak közülök — facipőben, gyapjusál- lal és bőrtáskával — két órái. is kell gyalogolnia; ennélfogva sokszor teljesen átázva érkeznek. Ilyenkor a holmijuk csakhamar gőzölögni kezű a kályha melegében és a nedves ruhák, a tőzeg meg a negyven gyerek szaga úgy megfülleszti a levegőt, hogy minden negyedórában ablakot kell nyitni. A faion feszület, egy kitömött bagoly és Németország térképe lóg. Kint az ablakok előtt, gyorsan és alacsonyan, szakadatlanul futnak a felhők. Az osztály szépírással foglalkozik. A nagy táblán néhány latinbetüs mondat áll, azt kell lemásoluiok. A palavesszők csikorognak és a tollak sorcegnek. Én a padok között járok fel s alá. IdőDkint egy-egy irka, mellől hosszú. Fürkésző pillantás sandít rám. A térkép zöld és sárga színekben mutatja Németország földjét. A határok vörös vonal jelzi, furcsa, zeg-zugoR csíkban futnak felülről lefelé. Köln ... Aachen ... itt vannak a vasutak keskeny, fekete vonalai is... Her- besthal, Lüttich, Brüsszel, Lilié... lábujjhegyre állok ... Roubaix ... Arras... Os- lende... egyszer szabadságot kaptunk Osten- débe, de hideg volt p nem lehetett egyebet látni, csak egy barátságtalan várost meg a viharos tengert... és itt van Langemarck is, Ypern, Bixchoote, Stadon ... milyen pirin- kók a térképen, pici pontok csak, csöndes, picike pontok... pedig hogy mennydörgőit az és reszketett ott a föld julius harmincegyedikén, amikor megkezdődött a nagy áttörés kísérlet és mi éjszakára már valameny- ayi tisztünkéi elveszi tettük. Utolsónak, nó»mán és halálra szán tan a mi századparancs- «nekünk vérzett el egy fedezék előtt, ahová már nem vonszolhattuk be, mert az egész válla leszakadt Csali ennyit bírt még suttogni: — Breyer őrmester... átveszi... a. * * parancsnokságot..# ; Aztán meghalt. Elfordulok. Negyven szőke és barna fej hajlik buzgón a táblája meg az irkája fölé és az ABC latin nagybetűivel bajlódik. Figyelmesen nézem az arcukat. A legtöbb becsületes és középszerű, némelyik ravasz ée buta; egyik ben-másikban azonban valami fény lobog. Ezek nem fognak mindent olyan magát őlértetődőnek látni az életben és nem lesz olyan sima a sorsuk.. „ Nézem őket és azt gondolom: Holnap átvesszük a viszonyszókat ... jövő héten diktátumot Írunk ... egy év múlva könyv nélkül tudni fogtok ötven kérdést a kátéból... két év múlva megkezditek a nagy egyszeregyet... és nőni fogtok ... és majd befog harapófogóiba az élet. eltompultabb vagy vadabb, elégedettebb, vagy azéttörő élet, meglesz a saját sorsotok és elér benneteket, így vagy úgy.,, mit segíthetek én itt a konjugációmmal vagy azzal, hogy felsorolom a néniét folyókat? Negyvenen vagytok... negyven különböző élet áll mögöttetek és vár. Milyen szívesen segite nék, csak segíthetnék! A fronton Jöhetett, ott olyan dolgokról volt szó, amelyeket látni lehetett. Itt azonban... nem várok-e segítséget én magam is? Titőletek? Előveszem a tan tervet... sárgalapos szürke könyv. Derék pedagógus dolgozta ki és hétről-hétre pontosan elosztotta benne a penzumot. amit el kell végezni. Lassan állapozom. Tizenhetedik hét: a harmincéves háború ... október: a hétéves háború ... a ku- nersdorfi, rossbachi és leutheni csaták... november: a szabadságharcok ... december: az 1864-es hadjárat és Düppel bevétele,., január: az 1866-os háború Ausztria ellen ée a königgrfitzi győzelem... február: az 1S7P —71 -es néyiet -francia háború, harcok Metr. és Sedan körül, bevonuláe l’árisba.»„
