Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-22 / 44. (2561.) szám

17 mW fcftmAi 3S; Ti&sArwp. . KöZ<*A 'ZD’A^AgT' . JSMW* im^gLqgggg^ ii«IPP"i|E»qiHBPMrp> I II'IH!.IJEMM.1.WJ.1 !»'!Mt7 Fagazdasági inféiefteS létesít a kassal keres­kedelmi- és iparkamara a katasztrofális válság leküzdése érdekéken A ketetszloveosxköi és ruszinszkél faérdekeltségek újabb nagygyűlése Ott* riar.'mtiZjnjm a Csehszlovák Légióbank Prága Banka éoskoslovensk^ch légii Alaptőke Ki T,mjOW.— Távirati dm Legiobaaka Xart^íkok Ki 6*.iS«M0^ 4 kirendeltség Prágában éa 11 fiák CaeH- éa HorvaomágbaB, Sriavwaazkáa áa Padkarpataká Kunban Fiókok: Berehers Bratlalana, Keüee, Nor* <«*to a. V„ Kie&taay, Poprad, Zvolca. Aff Illáit intézetek: Bárdiov, Chuat, C jyooranjr, Cop, Giraltovce, Holié, Hronaky Sv. Krii, Humenué, írsava, Jaaina Kezmarok, Komároo, Kosmo, Král. Chlumec, Krompachy, Lucenec, Malacky, Michalovce, Modry Ka mén Moldava, Mokacevo, Nitra, Nővé Zámky, Oalany, Parkén, Plesivec, Poprad, Pniov, Radiov, Rim. Soboto, Rozsává, Saby, Saátín, Seőovee, Seviuá, Saisa, Spiáská Nova Ve*, Spiirrké Podkradie, Spisaké Vlacby, Svaljava, Taéevo, Topolőany, Tornala. Trebliov Turfia, Uh, Skaliea, Uíhorod, Velké Kapuiaay, Veiké Lévái*, Veik? Meder, Vrabié, Vranev, Haté Moravee, Zelieaovce és Ziliaa. Idénybeli váltófixlotaki Popréd-állomia, Sliaö Bfaéő, Star? Seelawc, Strbdd Piano, Tatr. Loaanre*. Kfilf81<U aitUlált intésetek : JngenslávUban: Kaaeereijalna Banka d. d. Zágráb éa fiókja Ljubfjama­A balti áll Manókban: Laarijaa Privatbanka, Riga. Mindennenitt bankflzlet gyors és pontos lebonyolítása. Pannónia Szálló Budapest Vili., Rákóczi-ut 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok regi, jó- hirnevü találkozóhelye a főváros központjában, A legmodernebb felszerelés és minden kénye­lem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. Mérsékelt árak. Kassa, tebruiáir 21. (Kassai sz>»rke:s®tősé- gűnlktől) A P. M. H. annak idején részlete­sen megemlékezett arról, hogy a szlovén tűz­kői faiérdekeltoégek a súlyos gazdasági helyzetre való te kán tettel mainiiesBtiációs gyűlést ‘tartottak január 4-én Kassán a ka­mara ufj saékMizáhan. A gyűlésen alaposan rámutattak aura a krízisre, amelybe a fa tér- medós éa tekereekedelem jutott váratlanuíl s amely a kormány, de általában minden ille­tékes tényezó részéről sürgés intézkedése­ket követéi Erőteljesen sürgették már ak­kor különösen a tüzifatermelós érdekében a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés megkötését s a meghozott recolució egyéb­ként is sok talpraesett javaslatot foglalt ma­gában, amiket a CaTpattria és a kassai ka­mara kiiköMötted deportáld óban tolmácsoltak Prágáiban a minisztériumoknál A megkez­dett akció menete egyre inkább szükséges­nek mutatta, hogy egy állandó szervezet lé­tesüljön, amely a munka folytatását és az érintett fontos érdekek érvényesülését biz- toatthaasa. EJbből a meggyőződésből kifolyó­lag felkérték az érdekeltek a kamarát, hogy •flkolmaB formában léftesitsen egy megfelelő organizációt. A tárgyalátsok eredményeké­ben a kamara hajlandónak mutatkozott egy fagazdasági intését és tanácsadó szervezet létesítésére a kamara mellett a.'bíban az eset­ben, ha ezt az érdekeltek kívánják és a ''fenntartásával Járó pénzügyi tervekhez hozr ' j^áTtrinak. Az ügy odáig fepődSWt, hogy f. hó 22-éré, délután 2 órára tgabb nagygyfHésrt hívtak össze Kassára, amelynek célja most már a tervezett uj intését létesítésének elhatározá­sai, ezzel kapcsolatiban beszámolás az eddig végzett munkáiról s a közbenjárások ered- ményéfról, másrészt az egyes kérdéseknek referátumok alapján való részletes letár- gyaitása. A gyűlés Kéletszlovensikó és Rfu- ezinszkó egész faérdekeltségének alkalmat ad a taMEkoeásra és nagyóbbjelentőségiü fej­lődés árnyékát veti előre, minthogy ugyan­ezt az alkalmat a szlovenszkói és ruszin szikói kincstári erdőligazgatóságok, azonkívül a ke- letazlovenszkói erdnőtul ajdonosok is felhasz­nálok arra, hogy a maguk résziéről ‘tanács- kozzanak az őket érdeklő aktuália kérdések­ről. A faérdekieftségnek ez a tömörülése bizo­nyára hathatóan fogja támogatni azokat a törekiv^éseket, amelyek a fagazdaságnak, en­nek a keleti országrész sraempontjáböl élet­bevágó fontosságú, de eddig eléggé nem méltatott közgazdasági tényezőnek boldogu­lását a jövőre is biztosi tani kivámjtálk. A vasárnapi gyűlés napirendje egyébként a kővetkező: 1. Az erdőgazdaság, fakereskedelem és ipaT organizálásának fontossága Szlovensz- kón és RusEinszkőban, valamint az egész köztársaságba®. — Kubioek A. erdőigazgatő előadása. 2. Az ufj fagazdasági intézet létesítése és szervezete. — Pénzügyi kérdések. — A to­vábbi munlnák OTganizálása. , 3. A .munka nélkül iség a faipariban. 4. A helyzet a tarifáiba kérdések terén. • 5. A faipar érdeked a ikereslkedelempol'ti­kálban. 6. Az előterjesztett referátumok megvita­tása. 7. Indítványok­Március 20-án nyüili meg a budapesti mezőgazdasági vásár Budapest, február 21. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1931. március 20—25. napjain rendezi Budapesten az évenkint szokásos díjazással egybekötött 40-ik Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt, amelynek különböző csoportjai a mezőgazdaság minden ágát felölelik. Az a körülmény, hogy kiállí­tásainak sorozatában ezidén már a 40-iket rendezi, mutatja, hogy ez ara intézmény olyan tekintélyéé múltra tekinthet vissza, aminővel talán egy hasonló vállalkozás gém dicsekedhet az egész kontinensen. De a kiállításnak nemcsak e régi múltja vetek­szik a külföld hasonló intézményeivel, hanem mére­tei kiállítási anyaga és látogatottsága (szempont­jából is méltán sorolható Európa legnagyobb me­zőgazdasági kiállításai közé. Ezenkívül a kiállítások tenyészállat-vásárokkal is kapcsolatosak b ebben előnyösem különböznek a légtől* mezőgazdasági kiállítástól amelyek vásárral nincsenek egybe­kötve. A kiállítás keretei a legutóbbi években rendkívül nagy arány óikban fejlődtek és ezzel párhuzamosan növekedett meg a kiállítás jelentősége és az iránta való érdeklődés. Kétségtelen, hogy a kiállítás er­re az érdeklődésre méltán reá is szolgál, mert mint a magyar mezőgazdasági termelés seregszemléje, rendszeres össze állításban tárja elénk a mezőgazda­ság legkülönbözőbb ágainak muakaeredményeit és igy a legjobb alkalmat nyújtja a magyar mezőgaz­daság helyzetével én viszonyaival való beható meg­ismerkedésre és ezek tanulmányozására. Mindazt, amit itt a magyar mezőgazdaság bemutat, egyéb­ként csak fáradságos és hosszú időt igénybe vevő tanulmányi utazások során lehetne megszemlélni, de akkor sem lehetős olyan áttekinthető képet nyerni, mént a budapesti mezőgazdasági kiálítáeon. Legnagyobb a jelentősége mindenesetre az állat- kiálÜtásnak, amely u ország tény éezáHatanyagának színe-javát egy helyen és egy időben összponto­sítva, behatóan tájékoztat a magyar állattenyész­tés helyseiéről és a legutóbbi évben elért fejlődésé­ről úgy, hogy a gyakorlati gazdáknak és minden érdeklődőnek egyaránt hasznos tanulságok szerzé­sére ad alkalmat. Minthogy pedig a kiállítás vá­sárral kapcsolatos, igy a legjobb lehetőséget nyújt­ja a tenyészállatok értékesítésére, valamint a leg­kiválóbb tenyéezanyagnak gazdag választékból va­ló kényelmes beszerezhértésére, nemkülönben a leg­nevesebb magyar tenyésztőkkel és termelőkkel, va­lamint a mezőgazdasági gépipar képviselőivel az összeköttetések felvételére. A kiállitáe jelentőségének élénk bizonyítéka az a nagyfokú érdeklődés, amely iránta nemcsak az or­szágban, hanem a külföldön is egyre nagyobb mér­tékben megnyilvánul. A látogatók fokozódó szá­ma évről-évre jóval meghaladja a 100.000-et, ezek sorában sok ezerre rúg a külföldi látogatók száma, nemcsak a szomszédos csehszlovák, osztrák, ro­mán ée jugoszláv államokból, hanem a távolabbi olasz, német, lengyel-, albán, bolgár, török stb. or­szágokból is. Egyes országok tenyészállatokat, ne­mesített magvakat, mezőgazdasági gépeket akarnak vásárolni, mások viszont eladási lehetőségek és egyéb gazdasági kapcsolatok biztosítása végett ke­resik fel a kiállítást, amely igy a múlt tapasztala­tai szerint a külfölddel való gazdasági összekötte­tések egyik legszámottevőbb kiindulási pontjává vált. Év cukin* több külföldi állam hivatalos delegá­ciója is szokta tanulmányozná a kiállítást. A kül­föld részére számos vásárlás is történt, igy főként Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Albánia és Törökország vettek a kiállításon vérfel frissítés cél­jából tenyészállatokat, amelyek a vevők nagy meg­elégedését érdemelték ki és azt bizonyítják, hogy a magyar tenyészállatok ismert jó hírnevüknek a külföldön teljes mértékben megfelelnek. A vásárra szóló jegyek a pozsonyi m. kár. kon­zulátusnál kaphatók 3ő korona, meg 5 korona por­tóért. A c&efa8*lovák-o®*tráik kereskedelmi tárgya­lásokat — a Metropress jelentése szerint — nem folytatják a kontingentálás elve alapján. Az osztrák delegáció egyebek között nagy súlyt helyez az osztrák borok Csehszlová­kiába való importálására. Eme követeléssel szemben foglaltak állást a szlovenszkói és buszán szkói borászok. Az áJÍLamkölcsönböl a csehsrfovákiai fürdők is igényelnek segélyt. A csehszlovákiai für­dők központi szövetségének egy küldöttsége a miüt napokban járt el a közegészségügyi minisztériumnál s a kormány több tagjánál s az átadott memorandumban az útalap, a meliorációs alap s a többi állami alap ana­lógiájára az állami fürdőalap megszervezését követelte. A fürdőalap céljaira minden für­dőtulajdonos köteles volna bizonyos, a tör­vénnyel megállapítandó összeggel hozzá já­rulni, ezen kívül az állam is hozzájárulna a fürdőalap költségvetéséhez. — A 'küldöttség hangsúlyozta a csehszlovákiai fürdők racioná­lis kiépítésének a szükségességét, ami az állam szempontjából azért fontos, mert a fürdőberuiházás még a mai súlyos gazdasági helyzetben Ls jövedelmező. A közeMtásügyi, kereskedelemügyi, közegészségügyi minisz­terek a küldöttséget a leírna rrvobb előzé­kenységgel fogadták, ellenben a pénzügymi­nisztert helyettesítő Vlasák osztályfőnök ama nézetének adott kifejeést, hogy a mai válsá­gos időket nem tartja alkalmasnak a fürdő­beruházás altra és hogy szó sem lehet arról, ho^ a fürdők az uj államkölcsön összegéből kapjanak segélyt. A fürdők szövetsége most elhatározta, hogy kívánságát a pariameaíá körök utján igyekszik érvényesíteni Sokatmondó dumek. Nézzük csak, mi az új­ság a gazdag brit birodalomban, ismerik-e ott is azokat a nagy gondokat és bajokat, melyek bennünket gyötörnek? Szép sorjá­ban idejegyezzük a Times legutóbbi közgaz­daság1 mellékletében egymásután következő cikkek főcimeit — Valószínűleg nagy defi­citje lesz az áttamhézhartásnak. — Legala­csonyabb kamattételek a háború óta, meg­csappant nyereségek a bankokban. — A* aranyszegélyü kötvények emelkedtek, egyéb­ként súlyos depresszió a tőzsdén. — Prog­resszív hanyatlása az ipar jövedelmeinek. — Az árucikkek árának nagy esése. — Tenge­rentúli kereskedelem: további visszaesése a textilexportnak, növekedése az ipari árube­hozatalnak. — Alacsony hajófuvardijaik, a kihasználatlan haijóür terejedel mének növe­kedése. —■ Ausztrália: nagy pénzügyi erőfe­szítések és a depresszió. — Dél-Afrika: az államháztartási deficit. — Kelet-Afrika: az vesztességes terméseredmény. —- Nyugat-In- dia: a cukortermelés segélyezése. — Uj-Ze- land: az export megcsappant hozadéka. — Kanada: a mezőgazdasági termelés erősen redukált érték. — India: a politikai izgatá­sok következménye, a tőke menekülése. — Brit-Malaya: depresszió a gumi és az ón piacán. Gyönge vigasz, hogy másutt is sok a baj. Kivételes tarifa a tej és tejtermék szállítá­sánál!. A csehszlovák állam vasú ti igazgatás a tej, tejföl, író, zsencsica és jogart, a tulajdo­nos név jel zésével ellátott tejeska nnák és zsákok szállítását a kedvezményes tarifa M—12, illetve 0—2—b tétele szerint végzi. Ha a szállítás gyorsvonaton történik, úgy 50 Ai „Iparosok és kereskedők Lapjá“-nak február havi, második száma gazdag tarta­lommal most jelent meg. A terjedelmes fo­lyóirat legújabb számában különös figyelmet érdemelnek a következő szakcikkek, tanul­mányok és ismeretterjesztő írások: Sebőitz Marcel: Textiliparunk kereskedelempolitikái és közgazdasági jelentősége. Virsik dr: A ke­reskedelmi kamarák és ipartársulatok együtt­működése. Boroczky: Mi lesz velünk, ha megrokkanunk. Berkovics: Tartalmat kell adni az ipartársulati intézménybe. — Egy­más után „alakulnak" a szövetségek. — A fogtechnikus ipar nálunk és a külföldön (ipari tanulmány). — A kisipar s az uj állam- kölesöD. — Az általános kereseti adónál le­vonható tételek. — A kontárok víg élete. — Termelési költségeink. — Ipari és kereske­delmi hitelintézetek. — A lap előfizetési dija évi 12 korona; megrendelhető a kiadóhivatal, Komárom. Kapitány u. 12. címen. A január havi szcníorgalom. A január havi szénforgalom december hónappal szemben jelentős csökkenést mutat. Ennek oka a tél enyheségén kiviil tagadhatatlanul a gazda­sági válság is. A forgalomról egyébként a következő számok adnak részletes tájékozta­tást (a zárójelben levő első szám a decem­ber havi, a második szám a múlt év január havi állapottal szemben való változást jelzi): kőszén 1.175.300 tonna, (— 80.700 t, - 221.700 t), barnaszén 1.571-000 (— 150.000 t, —j 279.000), koksz 188.100 (— 12.000 t, —« 100.300 X); kőszónbriket 18.500 (— 3600 — 1800 tonna), barnaszénbrillet 16.700 (-j- 700, — 3400 t). — A kivitel a következő volt: kő­szén 143.900 (— 12.000 t, + 16-500 t), bar. nászén 169.900 t, (— 22300 t, — 58.100 t), koksz 32.600 (+ 3700, — 17300 t), briket 7900 (+ 800 t, -f- 1300 t); behozatal: kőszén 156.500 t, (+ 14.600 t, -f 4700 t), barnaszén 10.800 t, antracit 1600 t (— 300, -f 500 t). Lengyelországból 69.000 tonna szenet impor­táltak, 4600 tonnával többet, mint december­ben és 2400 tonnával kevesebbet, mint mült év januárjában, A belföldi szénbányák fog­lalkoztatottsága is erősen visszaesett s janu­árban összesen 92,297 személy (mínusz 481, mínusz 6784) dolgozott a szénbányákban. Javult a prágai értéktőzsde Prága, február 21. Az alapirányzat barát­ságos volt. Oeeh-Morva 20, Skoda 18, Berg ás Hüttem 10, Prágád, Vas és Auesígi Vegyi 5 koronáival gyengült, míg SveUxvar 20, .Prágai Malmok és Nordibahn 15, Cseh Oviikor, Auö- sigi Finomító 5, Pozsonyi Kábel 3 koronáival javult Nemzeti Bank 10, Agnámi 2, Laender Bank ós Sporo 1 Ikoromával javul! A beru­házási piacon csekély méretű Jetőredezés éM be Prága, Mbmto 2L Vahrták. Boüsod 1880A0. goeclAv 5680, némái 799.87Ví, beiga 468.25, magyar 587.1264, román 1034, avájcS 680.60, dán 898, angol 163.25, spanyol 348.50, ©las* 177.40, amerikai 33.4634, norvég 900, francia 132.05, bolgár 23.40, svéd 899.50, lengyel 376.12*, o^-brák 472.50. + Barátságos a bécsi értéktőzsde. A spekuláció fedezeteket eszközölt, azonban rövidesen stagnáció ült be, amely végig tartott. A legtöbb magyar éis ték tartott volt, ogyezfattóin Poldl é« Skoda. A kori iáiban nyögöd* üzlet mellett aéra voit egységes aa irányzat + Szilárd a berlini értéktőzsde. A* indnláe- nyu­godt roít, bár bizonytalanság uralkodott, később azonban 1—2 százalékos javulások álltak be. Az irányzat a második félidőben még jobban meg­szilárdult ,úgyhogy voltak értékek, amelyek 3—4 százalékig javultak. + Bizakodó a budapesti értéktőzsde. Külföldi jelentésekre a hangulat bizakodó volt, azonban na­gyobb üzlet nesm fejlődött ki. Az irányzat tartott volt és csak néhány helyi értékben voit üzlet. + A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 280—282, roze 158—160, árpa 204— 213, zab 139—146, búzaliszt 32.5Ö—39, rozsliszt 23,75 —26.50, bura/korpa 11.25—11.50, rozskorpa 9.75—• 10.25, kis ehető borsó 22—24, repcepogácea 9—9.75, lenpogácsa 15—15.3, ezárazszelet 6.6—6.8 márka.-F Az olmützi terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 144—147, roze 110—112, Viktória- borsó 220—280, szalma 35-—36, édes laza széna 66 — 68, préselt 60—62, hagyma 113—120, burgonya 36 —40, rozsliszt 166—168, búza- és rozekorpa 75—76, amerikai zsír 1030—1050.-P A mai budapesti gabonatőzsdén, amint buda­pesti 6zerkesztőeégünk telefon (Íja, az irányzat jól tartott volt. A kővetkező árfolyamokat jegyezték: tiszavűdéki búza 14.55—14.70, egyéb 14.40—14.55, roze 10.85—10.95, tengeri, tiszántúli 14.15—14.45, egyéb 13.10—13.20 pengő. K. P„ Eperjes. Biróeági eljárással kényszerithetálj azonban tartunk tőle, hogy fülemülepör lesz a vége. Hatásosabb a kié tolvajok Bzemélyarx>noseágának megállapítása ée büntető feljelentés tevése, amit a szomszéd végre is meg fog unni. Ez költségmentes is. — „Játékos^. Szabados Miklós, Budapest, An­drásé y-ut 64. — „Sokol“ és „Péter*. Névtelen leve­lekre elvből nem válaszolunk. Szíveskedjenek pon­tos címüket beküldeni, amikor is kérdéseire készség­gel válaszolunk. — J. S., Beregszász. A beküldött klisé nem volt felhasználható, miután a K. H. fototechnikai utón készül. A jelzett címre vissza- küldtük. — Dr. K. Emilné, Vranov. Rendelje meg a Deutscher Kulturverband Praha H., Karlova ul. 12. címen a „Schulführer“ cimü könyvet 20 koronáért, annak 115—125. oldalán megtalálja a keresett el­meket s az ellátási dijra is kellő információt ta-» Iái A címeket kívánatra levélben megkiidlhetjük, azonban tessék beküldeni válaszportót s másolási munkad’ij fejében 10 kor. értékű postabélyeget. . Kiadóhivatali üzenet. Lapunkat postán Tö­rökországba is küldhetjük. A külföldi előfi­zetési díj előre küldendő be. I V E T ő M A G I Ptltnady Uradalom nemesített tavaszi vetőmagjaiból kaphatók: Nemes sörárpa: A mi kiimánkon meghonosodott, igen bötermö finom sörárpa. Nenu Sített velő zab: Súlyos, nagyszemü, vékony pelyváju, nagy hozamú. Nemes tengeri: Igen korai, nagy fehér szemű, fagy és szárazság ellen edzett, |l óriási termés hozamú. Megrendelhető: P e I fl n a d y Uradalomban, Petenady. Posta: Velke-Kostolány. Állomás: Leopoldov. fl Vételár, árpa és zabnál: Bratislavai tőzsdei alapár és 1—10 mázsáig -j- 30°/o, 25 mázsáig + 25% H ós 25 mázsán felüli vételnél -f- 20% nemesitcsi felár. Kukoricánál: Bratislavai tőzsdei alapár-j-58% | nemesit ési felár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom