Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-17 / 39. (2556.) szám
^MGM-TVVAGritóRHIRLSP ■RKMMBSK nva>sm*M!íwaMG 1931 február 17, kedd. E1NSTENNÉL Shaw, a drámaíró legalább annyit ér, mint Mozarí, a komponista Miben hasonlít és miben különbözik egymástól Freud és Einstein ? Einstein megmagyarázza a relativitás tanát Newyork, február. Színhely: a „Belg'enlaind“, amely a huszadik ucca közelében horgonyoz Newyorkban a Northreveren. Személyek: Einstein professzor és a titok árója. Látogatók, riporterek és a tudós személyes barátainak csoportjai sétálnak fel és alá s egy szóra várnáik attól az embertől, aki Ber- nard Shaw szerint egy uj világot fedezett; fel nekünk. Minthogy a Rí versi de Churcli bejárata fölött Mr. Fosdick helyezett el kitűnő Einstein- szobrot, a legtöbb newyorki csodálója erről a hasonlóságról ismeri fel a tudóst. Einstein processzor nem változott, amióta e sorok Írója berlini lakásán legutóbb felkereste. Nyugodtan áll kabinjában és a zűrzavar kellős közepén a legel vontabb problémáról beszélget. Az asztalon virágok állnak és egy szerencse-elefánt, amely japán növényeket hord a hátán. Néha-néha egy-egy titkár kopog az ajtón, vagy a professzor né lép be izgalomtól remegve a kabinba, hogy bejelentsen egy nagy pénzembert, vagy egy obskúrus kis diákot. Az asszony meglepően hasonlít az urára, aki a különböző vendégeket egyformán barátságosan fogadja. Einstein professzor, hogy nem kívánatos látogatói elől megmeneküljön, kénytelen bu- jócskáí látszani és titokban költözködik egyik ka,biliből a másikba. Egy kissé terhére van ez a kényszerű játék, miután saját híressége elől kénytelen szökni, de ugyanakkor mulat is a dolgon. Arcán időnként mosoly suhan át. Ha barna szemének kifejezése arról is árulkodik, hogy Einstein gondolatai messze járnak, maga a professzor mégis azonnal reagál minden hozzáintézett kérdésre. Göndör, eléggé hosszú haja szürkébe vegyük halántékán erősen megszürküli Találkozás Shaw-vat Einstein (mosolyogva rázza fejét): Nagyon sajnálom, hogy nem vágyóik képes különböző ászt rá! testekre osztani magam. Csak igy köszöníheíném összes barátaimat. Mostanáig soha nem éreztem olyan erősen a relativitás értelmét, mint HL Newyorkha<n, ahol az órák másodperc módjára múlnak el. Viereck: Ennek ellenére úgy látom, megőrizte filozófikus nyugalmát. * Egyáltalában nem érinti ez a nagy mozgás, amely körülveszi. Einstein: Ha nem őrizném meg a nyugalmamat, Newvork három napon belül életembe kerülne. Newyork mindig nagy vonzóerőt gyakorolt rám. Vonzalmamat megragadta, amikor tiz évvel ezelőtt először láttam s amikor bizonyos fokig úgy fogadott, mint az első rémet békekövetet a háború után. Szerelem tornyait, felfelé törő vonalait számomra, mint matematikus számára különleges ^'■zerővel bírnak. Viereck: Amikor először jött Newyorkba, csak kevés embernek volt szerencséje, hogy beszélni hallja. Most, miután a rádióban beszélt, az egész amerikai nép ismeri a hangját Einstein (jókedvűen mosolyog). Viereck: Talán érdekli, hogy amikor néhány hónap előtt Bemard Shaw-val való beszélgetését közvetítették Londonból, az ön hangja tisztábban hallatszott, mint Sbaw-é. Ez meglepett engem. Azt képzeltem, hogy Shaw hangja alkalmasabb átvitelre. Shaw rövid idővel ezelőtt elmagyarázta nekem, hogy kell a mikrofón előtt beszélni. Azt tanácsolta, hogy kapcsoljak ki minden túlságos modulációt és minden drama tikiig ha tás mellőzésévé! a lehető legegyszerűbben beszéljek, Einstein: Shaw hangja rádióleadásra elsőrangúan alkalmas. Valószínűleg akkor Londonban egy kissé tollbangosan beszélt, mert elsősorban közvetlen hallgatóra gondolt és csak másodsorban az óceán toileó partján levő közönségére. Viereck: Egy véleményen van velem abban, hogy Shaw a legnagyobb élő drámaíró? Einstein: Nem szívesen mérem a zseni jelentőségét centiméterrel. Shaw kétségtelenül a világ egyik legjelentékenyebb embere, úgyis, mint író, úgyis, mint ember. Egyszer azt mondottam róla, hogy darabjai Mozartra emlékeztetnek engem. Shaw prózájában nincs egyetlen fölösleges kótafej Mozart kompozícióiban. Tökéletes, szinte emberfölötti Érelmeszesedés. Kérje a csitt jód bróm gyógyvíz otthoni használati utasítását CaiiNNC. preoizióval teljesíti az egyik szóval a másik zenével művészi és emberi misszióját Freud és a pszichoanalízis Viereck: Shaw azt mondotta nekem, hogy soha szebb bókot nem kapott. Hozzátette, hogyha ez a hasonlat a világ legisrneretle- uebb embrétől származna, akkor is szeretne vele kőzet szorítani. Minthogy azonban ez a hasonlat öntől származik, ez a kéz szorítás a legnagyobb öröm számára, amitt csak ol tuű képzelni. Einstein: Azok az órák, amelyeket Shaw-val töltöttem el, legszebb emlékeim közé tartoznak. Éppen olyan nyiltezivü, mint okos és messze tul- emelkedett minden előítéleten. Viereck: Nemrégiben beszélgettem Maeterűn ck-k el, akit néha belga Shakeepearenek neveznek. A többi között Freud-rói is beszélgettem vele. Azt mondottam, hogy amint ön uj világításban mutatta meg nekünk a világot, Freud a tudatalatti világ végtelen titkait tárta fel. Mae- terlinck azt felelte, hogyha Freudot és önt hasonlítom össze, ugyanolyan joggal hasonlíthatok össze egy borsószemet és egy piramist is. Einstein (fejét rázva): Ez igazságtalanság Freuddal szemben. Bár a pszichoanalízis atyját nem tudom minden gondolatmenetében kö\ etni, de nagy munkát végzett. Kettőnket összehasonlítani lehetetlen, mert különböző területeken dolgozunk. Ennek következtében épp olyan kevés..é létezik kettőnk számára közös mértékegység, mint egy operaénekes és egy professzionista bo- x-oló számára. Olyan férfiakat, amilyen Freud és én, nem lehet közös nevezőre hozni. Minden egyéniséget saját törvényei/szerint kell megítélni. Viereck: Létezik-c haladás a világon? Einstein: Kétségtelenül Lehet, hogy nekünk, akik generációkban gondolkozunk, lassúnak tűnik fel, de azért félreismerhetetlenül van. Viereck: Hisz-e Amerika haladásában, annak a ténynek ellenére, hogy néhány állam a közelmúltban olyan törvényeket fogadott el, amelyek a fejlődéstörténet tanítását bűnténynek bélyegzik? Einstein: Ha az amerikaiaknak vannak olyan fórfiai, mint, Bryan, vaunak olyan férfiaik mint Fosdick, aki teljesen mentes az előítéletektől. A zsidó Viereck: Száz év előtt Fosdick dr. számára lehetetlen lett volna, hogy templombejárata fölé az ön szobrát helyezze el. Vájjon Németországban akadna-e templom, amely egy nagy kortársat igy tisztelne meg?. Einstein: Félek, hogy nem. Nem hiszem, hogy bármelyik német keresztény-templom merészelne egy zsidót megtisztelni. Csodálom az ebben a tényben kifejezésre jutó liberalismust, nem a megtiszteltetés miatt, amely osztályrészül jutott nekem, hanem az egyház modern szelleme miatt, amely kifejezésre jut benne. Büszke vagyok erre a megbecsülésre, nem magam miatt, hanem, mert zsidó vagyok. Kétségtelenül a haladás jele, ha egy keresztény templom zeidőtudóst tisztel igy meg, Különben hallom, hogy a templom bejárata fölött rajtam kívül még három zsidónak állítottak emléket. Viereck: Hogy van az, hogy ön, mint az internacionalizmus lelkes előharcosa, támogatja a zsidó nemzeti államot? Hogy egyeztethető ez össze az ön filozófiájával? Einstein: Internacionalizmus nem jelenti az egyéniség feladását Miért ne becsülné-e meg egy nemzet, vagy faj a tradíciót? Miért ne tudjon semmit egy zsidó a múltjáról? A felvilágoso- dott patriotizmusban, a haza szeretetóben és egy fajhoz való tartozás érzésében nem tudok igazságtalanságot látni. De a patriotizmus nem ment- eég egy nép számára, hogy ennek ürügye alatt megrohanja szomszédait, vagy hogy saját meggyőződését tűzzel és karddal kényszerítse rá más népekre. Witeon elnökkel együtt hiszek a népek önrendelkezési jogában ás m egyének önrendelkezési jogiban. Viereck: Korlátozás nélkül? Einstein: Nem. Bizonyos szabadságjogokat minden egyén kénytelen a civilizáció oltárán feláldozni. Einstein megmagyarázza elméletét Viereck: Feltűnőnek látszik, hogy egy férfi, aki, mint ön, olyan borzalmas lábon él a végtelenséggel, még komolyan vesz bármiféle civilizációt. .Végeredményben civilizációk éppen úgy keletkeznek, mint növények és emberi lények és ugyanúgy mennek is tönkre. Einstein: Kénytelenek vagyunk a térben és időben elfoglalt helyzetünket komolyan szemlélni. Ez az egyetlen realitás, amelyet ismerünk. Viereck: Vájjon az a világ, amelyben élünk, véges? Arthur Brisbane, Amerika egyik legokosabb embere, aki az Egyesült Államok veze'ő újságírói közé tartozik, a közelmúltban azt kérdezte: „ha a világ nem végtelen, mi van a határon tul?“ Einstein: Semmi. A világnak épp olyan kevéssé van vége, mint egy szférikus testnek. Képzeljen maga elé egy gömböt és aztán mondja meg nekem, hogy hol van annak a vége? Ez lehetetlen. A tér éppen olyan határolt, mint. egy golyó, de végtelen. Viereck: Nem tudja ezt a gondolatát olyan formában kifejezni ,amely egy közönséges halandó számára is érthető? Einstein: Képzeljen el egy egészen laposra összenyomott férsret, amely egy ilyen golyó felületén él. Ez á féreg fel lehet ruházva analitikus tehetséggel, tanulmányozhatja a fizikát, még könyvet is írhat. A világa kétdimenzióju lesz. Lehet, ho°ry matematikailag harmadik dimenziót is el tud képzelni, de látni ezt nem tudja. Az ember pontosan ugyanabban a helyzetben van, mint az a szerencsétlen féreg, azzal a különbséggel, hogy háromdimenziójú. Matematikaiig elképzelhet magának negyedik dimenziót, de ezt nem láthatja és fizikailag nem tudja előállítani. Ez csak a matematikában létezik számára, szelleme azonban nem tudja megfogni. A titokzatos Órás Viereck: Attól tartok, hogy a legtöbb ember az ön magyarázata alapján fel fogja tételezni, hogy ön a kérdéses pontot bizonyítottnak tartja. Einstein (vállat von). Viereck: Kijelentése kissé megzavar. Ha egy gömböt látok, minidig el tudom képzelni, hogy annak túlsó oldatán még valami van. Látok egy világot, a világon túl. Einstein: Számunkra nincs világ a világon túl. Hasonlatomat a gömbbel természetesen nem szabad szószerint vennie. Csak szimbolikusan gondoltam. A filozófiában és a logikában a legtöbb hiba abból származik, hogy az emberi szellem valóságnak tartja-e a szimbólumokat. Igaz-e, hogy" Mr. Hears! olyan fákat ültet birtokán, amelyek kétezer év múlva fognak gyümölcsöt hozni? Viereck: Az ő geográfusa azt állítja. Talán tetszik Mr. Hearsínak. hogy a jövő számára ültessen. Einstein: Ha Mr. Heiarst tényleg hisz abban, hogy az ő ideája, amelyből fantáziájában nagy erdő keletkezett kétezer év múlva még hatékony lesz, akkor csodálom az, emberi akarat folyamatosságába vetett bizalmát. Viereck: Hát ön hisz-e az emberi akarat folyamatosságában a világegyetemben? Van-e egy olyan isteni akarat, amely az óramüvet mozgásba hozza? Einstein: Látom az órát. de nem tudom elképzeli az órást. Az emberi szellem nem képes négy dimenzióban gondolkodni. Hogy volna képes tehát olyan Istent felfogni, aki számára ezer év és ezer dimenzió, olyan, mint egy év és egy dimenzió? George Sylvester Viereck. Egyházi kérdések és sérelmek irta: Dobrinszky János nemzetgyűlési képviseld n. Ahhoz sincs joga a világi hatalomnak, hogy az egyházakat vagyonuktól és szerzett jogaiktól megfossza. Már pedig ez következett be mindenütt, ahol az c-gyháznak az államtól való erőszakos elválasztása végre lett hajtva. A kilátások erre nézve nálunk különösen veszedelmesek! A politikai pártalakulatok, & korszellemen is túlmenő osohszlovák huszitizmus, az egyházi sáncainkat már eddig is erőeon kikezdő újítások, főleg a hite hagyás megkönnyítése s a lelkészek katonakötelezettsége, ami miatt állandó paphiány van, továbbá a katonai lelkészeinek elvonása az igazi hivatástól: a pásztó rációtól; nemkülönben a vallásos nevelést ellensúlyozó, sőt sokhelyütt ateista szellemben dolgozó pedagógiai irányzat; de még ezeknél is több veszélyt rejtenek magukban a hitvallásos iskoláink ellen irányuló törekvések. Még a mezőgazdasági szezonkurzusokat is fölhasználják egyes magukról megfeledkező előadók az egyház elleni kirohanásokra. Tües- köt-bogarafc összefecsegnek egész felelőtlenül az ilyen vándor „apostolok", csak arról minél kevesebb okos szó esik, amiért nagy diétákat vesznek föl. Eperjesen egy alkalommal egy ilyen előadó ur még vetített képeket is fölhasznált hitrontó és lélekmételyező munkájának alátámasztására. Mindezek a vallás- és egyházellenes törekvések nem élvezhetnének ily korlátlan szabadságot, ha az uralkodó politika berkeiben nem rokonszenveznének ezekkel a jelenségekkel. Bizonyos ifjúsági és más társaságbeli egyesületek, ahol mindig az ateisták a hangadók, mint. az egyházellenes manővereknek a lerakodófészkei, csak még jóiban szitják ellenünk a tüzet! Az ő szellemük szüli azután a még nagyobb ellenséget: a pokrokár sajtót és irodalmat. Ezek révén mi minden fattyúhajtáshoz kell vállalnia apaságot a haladásnak és a profán kultúrának ma! Pedig ezek az uj kreatúrák inkább megcsufitják, mint fölmagasztal iák a mai kuiturát. Prazák dr. dékán a pozsonyi egyetemen Hlaviöek dr. tanár könyve alapján évek óba tiszte ateizmussal tőmitó fiainkat, akikért odahaza de mennyiszer aggályos anyai szivek fohászkodnak az igy megrántott Istenhez! Mit szólnak különben mindehhez a mi pro- nonszirozott katolikus szlovák és cseh politikusaink?! Hol maradtak el az ő dörgedelmes kirohanásaik az ilyen és hasonló merényletek ellen? Pedig nem egy katolikus pap és világi hívünk épp e legformásabb katolikus körök részéről kapott kemény ők ölcsapásokat a fejére és a szivére, amazok helyett, akikkel időszakonként még puszipa j táttkodtak is s politikailag egy követ fújtak é$ fújnak, A prágai egyetemen szintén egész vígan folyik egyebeken kívül főleg a kodifikált egy- liázjogn-ak intézkedéseit teljesen lefitymáló, sérelmes előadása. Hobza dir. egyetemi egy- házjogi tanárnak egyházgyülölete nem ismer határt. Egyházjogot van hivatva előadni. Ez- j zel szemben azonban az ő előadása az egy- (Kérjük a lapokat házjjog teljes negaciójában ée durva laki-i szives átvételére.) csinylésében merül ki, holott ilyen tökéletesen kodifikált törvénygyűjteménye az egész profán világnak sincs! Az ő tankönyve minden, csak nem Egyházjog. Ez elten én már a parlamenti bizottságban is felszólaltam. Sajnos, még csak védelmére sem kelt senki Annyira elvi közösségben élnek a mi politikai és tudós uraink az egyházzal szemben! De annyira biztonságban is érzik magúkat velünk szemben! Ma mér hovatovább több és több, pénzünkön megizmosodott s politikailag is erősen alátámasztott ököl emelkedik ellenünk köröskörül. El lehetünk készülve a tegoéltudaio- sabban előkészített támadásra! Azok, akik ma mint esküdt ellenségek állanak egymással szemben, egy adott jelre ad hoc kibéküléssel közösen neki fognak menni az egyháznak, a krisztusi eszméknek. Mi a teendőnk ezekkel szemben?! Minden veszélyeztetett ponton védelmi sorompókat kell állítanunk harorakész katolikus elmékből és szivekből és azokat az evangéliumi igazság, az Isteni és az egyházi törvény. az ősi jog és a lelkiismereti szabadság vértezetébe kell öltöznünk. Nemcsak a már megtevőt kötelességünk megtartani, de kötelességünk a jogtalanul lefoglalt egyes intézményeinket vissza is hódítani az egyház és a jogos tulajdonos erkölcsi személyek számára, mint teszem a volt katolikus és szerzetesi giimnáziu mainkat, melyeknek ügye törvényileg ma sincs rendezve. Sőt a nagy feladathoz és harchoz képest minden intézményünket s minden egyházi vágyó- nunfcat és minden aktivitásunkat még g>ranapitanunk és megkettőzitetnünk is kell. Holott épp mindezek tekintetében érnek bennünket a legnagyobb támadások és sérelmek. (Folyt, köv.) HüüHHHiHHHHtlt A Gsd. Magyar Újságírók Uniójának hí- v&taÓM költeménye. Ezennel meghívják Pozsony és vidékén élő egyesületi tagjainkat február 22-én, vasárnap délután 3 órakor Pozsonyban a Savoy-szálló kitt 5 n- termóben megtartandó tagértekezletre. Tárgy: Koppor Miksa ügyvezető titkár jelentése az Unió adminisztratív ügyeiről, aa újságírók nyugdíjbiztosításáról, az igazolványokról ós aktuális sajtóügyekről. Az elnökség. e hivatalos közteméuy
