Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-01 / 26. (2543.) szám

18 *ww<m-MAG£aR-Hiraflg 1981 jdbrn&r 1, Kőz^azda^ácP , Közgazdasági levelek Budapesti szerkesztőségünktől Budapest, január 31. Az értéktőzsde vezetősége a tőzsdei üzlet­kötések rendjének reformja mellett döntött. A reform lényege az, liogy ezentúl a kötése­ket kétnaponként kell a tőzsdei loszámoló- egylétnél bejelenteni, vagyis a differenciák rendezéséről kétnaponként kell a jáMkosaknalk gondoskodniok. A hőnap végén életbelépő in­tézkedések éle a kontremin ellen irányul, amely az elmúlt évek folyamán lemorzsoló­dott árfolyamokat a legutóbbi néhány hét alatt annyira kikezdte, hogy már-már komoly nemzetgazdasági érdekeket veszélyeztetett a felelőtlen és többnyire egyik napról a másik napra élő bizonytalan egzisztenciák működé­se. Magától értetődően a tőzsde ujjáébreszté- se nem merülhet ki abban, hogy ezeknek a játékosoknak az üzletkötési lehetőségeit kor­látozza. Mindenki tisztán látja, hogy az árfolyamok lerombolása sohasem sike­rült volna, ha megfelelő befektetésre szánt tőkében erős közönség vásárlásaival fellép­hetne és azok a játékosok, akik most már bizalmu­kat és ami még fontosabb, tőkéjüket elvesz­tették, most is jelen lennének. A tőzsdei in­tervenciós bizottság magától értetődően vá­sárlásait úgy az elmúlt év folyamán, mint. az uj esztendőben a megszokott keretek között folytatta és tőle telhetőén ügyelt arra, hogy főleg a külföldi tőzsdéken is jegyzett rész­vények árfolyama ne essék katasztrofális arányokban. De mit ér ez mind, ha a másik oldalon néha a nagybankok körében is akadt olyan, amely a busás részvénykölcsön dij kedvéért két kézzel támogatta a kontremin prolongációs üzleteit. Neveket említenek, köztük az Olasz Bankot is, amely különben büszíke reá, hogy iparvállalataitól már megszabadult. Közben persze nem gondol arra, hogy szociális és magasabb közgazdasági érdek szempontjából mégis csak nagyobb hasznot je­lentett volna az ország számára, ha ennek az ipari deflációs politikának az útját nem ki­hűlt gyárkémények, fel parcellázásra hirdetett iparvállalati telkek és a munkanélküli mun­kások ezrei, valamint a kontremin tényleges támogatása hirdetnék, hanem az, hogy eset­leg mérsékeltebb kamatra és osztalékjövede­lemre való kilátás mellett továbbra is fenn­tartotta volna a pusztulásra szánt üzemeket. De viszont igazságtalanság lenne, ha csak ojz Oíarz Bank nevét emlitenők, mert egyes nagybankok ambiciózus tőzsdeigazgatói sem fukarkodtak ügyfeleik részvényeinek kiköl­csönzésével. Az intervenciós bizottság tárcájában fekvő értékpapírok be.szerzési értékét majdnem tízmillió pengőre becsülik. Ha a mai tőzsdei árfolyamok alap­ján kiszámított együttes végösszeget állítjuk szembe ezzel a tétellel, úgy kiderül, hogy a bankok ezen a réven elszenvedett vesztesége meghaladja az 1 millió pengőt is. Elmondhatjuk, hogy ennek az intézménynek az életbehivasával a magyar pénzintézetek hivatásuk magas­latára emelkedtek és ha csakis a mai helyzertre irányítjuk vizs­gálódásunkat, úgy azt is hozzá telhetjük, hogy eljárásuk altruistább volt, mint azoké a ma­gukat altruistáknak nevező pénzintézeteké, amelyek a vidék mezőgazdasági hitelellátásá­ban — legalább is a saját üzleti jelentésűje öndicsérő állítása szerint — állitóan hasznos működést fejtettek ki a kamatlábak novcllá- lása körül. Régi igazság, hogy a nagy kereseti lehetőségek csak a nagy és szolidan megalapozott vagyonuknál válnak kézzelfogható valósággá. Hasonló a helyzet a tőzsdei intervencióval. A bankok jól látják, hogy a tőzsdén jegyzett iparvállalatok helyzete egészséges, foglalkoz­tatása nem marad a világviszonylatban meg­szokott arányok mögött, vezetésük hozzáértő, a termelési költségek arányban állanak a jö­vedelmezőséggel, hogy az intervencióra lekö­tött tőkék sorsát nem kell félteniük. Igaz, hogy a legújabb mérlegek értékpapír és ér­dekeltségi tétele az idegen tőkék arányainak alakulásánál tapasztalható visszafejlődés elle­nére erősen szaporodtak és így nem minden­ben helyeselhető, hogy a bankok látra vagy rövid idei lekötés mellett elhelyezett betét­állományukat ilyen bizonytalan lejáratra szóló kihelyezésekbe fektessék, mégis, külö­nösen akkor, ha figyelembe vesszük Magyar- ország egyetemes érdekeinek parancsoló sza­vát, nem mondhatunk egyebet, minthogy ezen a téren is csatlak ózunk a magyar bankvilág vezetői­nek jól kipróbált és szolid üzleti politikájá­nak elismeréséhez. * * * Októberben merült fel először .az a terv, hogy az amerikai beruházó társaságok mintá­jára a magyar intervenciós bizottság is investa- ment trust formájában működjék tovább. Ez a tröszt átvenné az intervenció által meg­vásárolt ér lékpapi rókát és ennek alapján köt­vényeket bocsátana ki, amely címletek adó- ér iUetékrnentességet élveznének és elsősor­ban a háborúban semleges államok pénzpia­cain nyernének elhelyezést. A magyar pénz­ügyminisztérium felismerte e terv horderejűt és késznek nyilatkozott a kedvezmények meg­adására, annál is inkább, mert az alapítók ki,jelentették, hogy e kedvezmények elmara­dása esetére az uj vállalkozást holding társaság formájában Svájcban vagy Lichtenstein szabadállamban hoznák létre. Kizáróan a terv felvetőinek egyes verziók szerint Bún Józsefnek, a Leszámítoló Bank helyettes vezérigazgatójának, mások szerint a Pénzintézeti Központ ügyvezető igazgatójá­nak, Sándor Kálmánnak a lelkesedésén mú­lott, hogy a tröszt a sok belső egyenetlenség ellenére mégis létrejött. Az Olasz Bank, hűen iparvállalatai leépítésénél folytatott gyakor­latához, természetesen kimarad, ebiből az ala- kutasból is. * * * Magyarország ezidei külkereskedelmi mér­lege 80 2 millió pengő kiviteli többlettel zá­rult. Az önálló Magyarország fennállása óta ez az első alkalom, amikor a magyar export ér­téke meghaladta a behozott áruk ellenér­tékét. Fokozottan esik ez beszámítás alá két okból: elsősorban figyelembe kell venni azt, hogy a mezőgazdasági cikkek, illetve nyersanya­gok áresése sokkál nagyobb arányú volt, mint az iparcikkeké. Köztudomású, hogy a magyar kivitel fő cikkeit a mezőgazdaság szolgáltatja: gabonafélék, élőállatok, liszt és cukor. Egyrészt tehát az ország teljesitőképessége újabb bizonyítékát adta őserejének és áldozatkészségének és rendíthetetlen kitartásának, másrészt pedig figyelembe kell venni, hogy az óv végén fel­bomlott a magyar—cseh szerződéses viszony ési ezen a réven kivitelünknek tetemes vesz­teséggel kellett számolnia.. Nem 9zaibad elfe­lejtenünk, hogy az aktívum jelentkezése nem­csak kivitelünk alakulásával függ össze, ha­nem a behozatal megcsappanásával is. Elmé­leti közgazdák a behozatal megpzükülését az­zal magyarázzák, hogy a magyar gyáripari termelés különösen két irányiban járult hozzá az import korlátozódé sához. Az egyik a tex­tilipar, amelynek termékei a behozatali áru­cikkek sorában a mind erősebb belföldi ter­melés hatására erősen hanyatlottak, a másik pedig az, hogy a legutóbbi viszonylag enyhe téli időjárás miatt, az ország fűtőanyag szükséglete jobban nélkülözhette a behozatalt. Főleg, ami a megmunkált és tűzifa behozata­lát illeti, az ország felelős gazdasági tényezői minden eszközzel a belföldi piac függetlenité- s-ére törekszenek. így például a Magyar Ki­rályi Államvasutak talpfaszükségleténék el­látásánál az elmúlt évben kísérletképpen át­tért a cementaljak használatára, ami ha be­válik, a belföldi építési anyag vállalatok szá­mára foglalkoztatásuk emelését jelenti és árubehozatalunk csökkenésében jut majd ki­fejezésre. Egyéb, a vidéki tanyai élet faigé­nyeivel összefüggő kérdések hasonló szelle­mű módosítására is sor kerül. De mindezen felül kétségtelen, hogy behozatalunk vissza­esését nem kis mértékben a tőkehiány is elő­segítette. Tapasztalati tény, hogy a tőkesze­gény országban mihelyt külföldi kölcsönhöz jutnak, a megnyilvánuló belföldi jólét emel­kedése elsősorban az import megnövekedésében, a finomabb iparcikkek iránti kereslet mégdnBeadásá­ban jelentkezik. — Nagyon megfontolandó, hogy Magyarország mai helyzetében, amikor az évenkénti fizetési mérleg állandóan arról számol be, mennyire függünk egyes terme­lőága Lukiban a külföldi tőke hangulatától, nem volna-e helyes, ha hallgatnánk azokra, akik ai igények le&száMitását, a takarékosságot és ezzel összefüggő kérdések egész sorát hirdetik. Nem volna nehéz megvalósítani e tanácsok­nak legalább egy részét. Külföldi tőkére ter­mészetesen szükségünk vau, de vegyünk igénybe mindég csak annyit, mint amennyire pillanatnyilag szükségünk van és csak né­hány évén keresztül. Példa erre a most el­múlt év, amikor a külföldi kölcsönelőleg le­számítolásán kívül körülbelül 13 miliő dollár exporlbitelt, ezenfelül Budapest székesfőváros részére körülbelül 10 millió pengő középlejá­ratú váttóhitelt és a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete részére 2.5 inillJió dollár ugyancsak középlejáratú kölcsönt, vettünk fel. Végösszegben tehát körül beliül! 200 millió pengő folyt be az országba anél­kül, hogy árubehozatalunk emelkedett vol­na. A példa különben nem uj és nem egyedül­álló. Nézzük csak Bulgáriát, amely a techni­kai fejlődés sokkal alacsonyabb fokán álló gyáriparával és túlnyomórészt a külföldiek felügyelete alatt álló bankéletével ellentét­ben, mindmáig meg tudta tartani külföldi árucseréjének aktivitását. * A Pesti Magyar Kereskedelmi bank annak a közlését kéri, hogy lapunk január 22-iki számában megjelent és az intézetre vonatko­zó közlemény tévedésen alapszik. Mi — mondja a bank nyilatkozata — semminemű közlemény szerű hirt az 1911. évi 4 százalékos francia frank kötvényekre vonatkozólag nem tettünk közzé. Nem is volt erre semminemű alkalom, mert époen tíz évvel ezelőtt kötöt­tük meg a megegyezést a fentemlitott kötvé­nyek francia tulajdonosaival. — Ez a meg­egyezés néhány hónappal később ugyan, de uwanabban az évben jött létre, mint a Ha­zai Takarékpénztár és a Les zárni tolóbank­rak hasonló természetű tranzakciója.- A mi megegyezésünk elvi alapja körülbe­lül egyezik a fentem!itett intézet megegye­zéseinek elvi alapjaival, anyagilag azonban a megegyezés reánknézve hátrányosabb, a kötvénytulaj­donosokra pedig előnyösebb volít, az említett két intézetnél. Készséggel adunk helyet a bank helyre­igazító közleményének. — A szerkesztő. Szúrnia. A buza-viiágtermés mérlege A földgömb déli országainak hivatalos termés- becslése ifi ismeretes s így ma már áttekinthető ké­pet lehet kapni az 1930/31-es világtermégről. Az egyik ismert angol szaklap, a ,gondon Grain Seed and Oil Reporter“ most hozta nyilvánosságra több­nyire hivatalos becslések alapján a most folyó gaz­dasági ée búza termésére vonatkozó kimutatását, amely az előző esztendővel összehasonlítva, a kö­vetkezőképpen alakult: 1930/31. 1929/30. millió mázsában Európa 590.6 604.7 É3zak- és Délamerika 428.6 364.6 Ázsia 130.3 112.0 Afrika 30.3 36.7 Ausztrália 58.5 34.5 Uj-Seeland 2.6 2.0 összesen: 1,240.9. 1,154.5 Eszerint tehát az idei búzatermés 1241 millió q, melyben Kina nem foglaltatik benne. Ez az összeállítás igazolja azt is, hogy még mindig Euró­pa vezet a világ búzatermésében. Az összeállítás óta változás csupán Ausztráliánál történt, ahol a leg­utóbbi becslés 55.5 millió mázsában állapította meg a termést, ami azonban a mérleget mindössze 3 mil­lió q-val csökkenti, vagyis ennek kalkulálásával a világtermés 1238 millió métermázsára becsülhető. A gabonaárak februárra. A pénzügyminisz­térium rendeleto érteiméiben a februárra ese­dékes hivatalos gabonaátlagárakat a követ­kezőkben. állapították meg: Búza 140, rozs és takarmányárpa 100—100, zab 110, tengeri 80, Viktória borsó 190, nagytszemü zöldborsó 200, aprószemü 150, bab 100, lóbab 120, peluska 180, nyári bükköny 160 csehszlovák korona. A Komárom Járási Kereskedők Testületé értesíti az érdekelteket, ho>gy az ipartörvény alapján hozzátartozó Komárom városi és ko­máromi járási községekben lakó iparjogtiílaj- dono9 kereskedők kereskedelem-vagyou i, forgalmi és hitelviszonyairól, valamint általá­ban Komárom és a komáromi járás közsé­geinek kereskedelemiorgalmi, gazdasági vi­szonyairól készségesen ad levélbeli megkere­sésre a való tényeknek megfelelő tárgyilagos információt és tudósítást. Amennyiben a kért információ, tudósítás megszerzése nagyobb készkiadással nem járna, amely ez esetben külön lesz megtérítendő — esetenkint 5 ko­ronát számit a testület a válaszportón kívül, amely megkereséssel egyidejűleg bélyegek­ben is leróható. A testület cinje: Komáromi Járási Kereskedők Testületé (Obchodné Gré­mium pre okres Komárno, németül: Handels- gremium), Kouháruo—Komárom, Nádor ucca, Kultürpalota. Telefon 199. 8.5 millió tonna kihasználatlan hajófir. Statiszti­kai kimutatások szerint a világ kihasználatlanul álló bajóiiTtartalma 8.5 millió tonna, ami természe­tesen az általános gazdasági krízis következmé­nye. A legnagyobb gazdasági pangások idején Rom volt példa arra, hogy ennyi hajóür legyen kihaszná­latlanul. A betétkamat leszállítása. A bankszövetség határozatával kapcsolatban az egyes vezető bankok a hivatalos lapban közáik * kamatle­szállításukat- február 1. érvénnyeL Ceské Ban­ka 4.25 % betétkönyvre, 4.25—4.75 % pénz­tári jegyre, 30—40 napi felmondás mellett. Zivnostenská Banka: 4.25 betétkönyvre és 4.25—75 pénztári jegyre, A Deutsche Agrár und Industriebank a betétekre és betétköny­vekre leszállítja a kamatlábat egy negyed százalékkal, a pénztári jegy betétekre pedig Jól százalékkal, A Ctseh Ipairbank, a Cseh Ke­reskedelmi Bank, a Landerbamk, a Zemaká Banka, a Hypoteéna Banka, az Angol-cseh­szlovák bank, a Prágai Hitelbank, a Ceehactío- vák Agrárbank, a Cseh E szkomptbank és a Cseh Unionbank ugyancsak 4.26, Illetve 4.25 —4.75 százalékkal száliitják 'le kamatlábukat. Megalakult az Európai Vámegyesület magyar eső- portja A Magyar Külügyi Társaság közgazdasági szakosztálya báró Szterényi József nyug. miniszter elnökletével a Magyar Külügyi Társaság parlamenti tanácstermében az európai vámunió magyar #w- portjának megalakítása tárgyában ülést tartott. Báró Szterényi József expozéja után a Magyar Külügyi Társaság közgazdasági szakosztálya ki mondotta az Európai Vámegyesület magyar csoport* járiak megalakulását. Ai aranymozgalom és a nemzetközi bank. A Nem­zetközi Fizetési Bank igazgatótanácsa legutóbbi ülésén a devizáik!éring és aranymoaigatam kérdé­sével foglalkozott. A tanáoskocaások folyamán sike­rült az öt nagy jegybankot ama biraá, hogy — • Banque de Francé példájára — a jövőben külön­böző finomságú aranyrudáikwt fogadjanak el és ijgy az országok között aramykicse rátáét gyors® teák. Eddig ugyanis az aranykicserélest erősen gátolta a finomítás, a kamatveszteség és a szállítási költ­ség. A firuomitáai eljárás sokszor heteket vett igénybe. Az igazgatótanács elhatározta továbbá, hogy aranyletétek kácseréléBéatól a Nemzetközi Fi­zetési Bank szolgálatait fokozottabb mértékben fog­ja rendelkezésre bocsátani, hogy ily módon feles­leges aranymozgatmfl'knak elejét vegyék. A bank jelenleg több aranyié t/éttol rendelkezik. Ezek azon­ban nem Baseliben, hanem azon országok jegy­bankjainál feküeznek, amelyek ezeket a letéteket 'létesítették. Ilyen letétek átutalására moet uj eljá­rást dolgoztaik ki. Ha például a Reidisbaníknaik sür­gésen aranyat kell küldenie Londonba, akkor közM a Nemzetközi Fizetési Bankkal, hogy eafe-jelbe® megfelelő mennyiségű aranyat helyez letétibe, a bank rendelkezésére és fellhiva az utóbbit, hogy Londoniban az Angol Banknál levő depójából ugyan­ilyen mennyiségű aranyat bocsásson a Reichsbank rendelkezésem. Ez a rendszer a deviza-ügyletek­nél is alkalmazható, minthogy a Nemzetközi Bank­nak Európa öszee civilizált országaiban devizái vannak, egyszersmind pedig kezdetét jelenti a Jegy­bankok szorosabb együttműködésének. A Légió-bank megszerezte a Rózsahegyi Általános Bank többségét. A Slovenska Poli­tika értesülése szerint a Csehszlovák Légió­bank megszerezte a Rózsahegyi Általános Bank részvényeinek többségét. A rózsahegyi bankot egy millió korona részvénytőkével alapították 1866-ban, a részvényeknek 200 ko­rona névértékűk van. A pénzintézet 4 millió korona betétet mutat föl, a tartalékalap pe­dig 600.000 korona. A szeszfinomitók kiegészítik melasztartalé- kukat. A Prager Pretsse jelenti: A cukorgyá­rak decemberben melaszból rekordtermelést mutattak ki. összesen 545.056 métenmázsa melaszt termelte’ a múlt évi 350.280 méter- mázsával szemben. S így a novemberből visz- szamaradt tartalékkal együtt december 1,275.592 métermázsa melasz áll rendelkezé­sükre. Belföldön decemberben 342.351 méter- mázsa melaszt fogyasztottak, ebből mezőgaz­daságra esik 123.531, szesz és élesztőgyártás­ra 212.574 métermázsa, exportáltak 92.772 métermázsát. Az export kizárólagosan Ma­gyarországra és Ausztriára irányul. A melasz- tartalék december végén 840.469 anétermázsa s ez évben főleg a szeszipar, valamint a me­zőgazdaság is nagyobb mennyiségben vásá­rolja a melaszt Alkalmi autóvétel. IMWIMIIillHimi <11 ..................UH— Egy n égyhengeres, teljesen uj, keveset futott Tatra-autó fedett ka­rosszériával jutányos áron eladó. Érdeklődök bővebb felvilágosí­tást kaphatnak a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában. iiiiii iiii in ..........niim nini un 'Ilii iiiii hiii i nwmimmwmmmummammmmtmmmwmmm Rá dió Lipa fobizományosnak Bratislava, r ■■■BMBBnHBHHBBBHBHBHHBaBBBHosszú u 13. É ! ® Ezennel előfizetek a budapesti Rádió Életre: | 1931____________________hó _____tél 4—korona _ h6ra , x Kí ffü egy negyed évre „ 40 — miltcfleitl&n Az előfizetési összeget feladtam, kapható I A ____________________________________________________ A Lakkal?, poatoa dm Pootna t*r.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom