Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-14 / 37. (2554.) szám

rPRaiCAlAW^ARH! RLAP 1931 február 14, szombat. I lelkészek és tanítók községi gösadó- mentessége ina: mmi mimn úr. A pozsonyi Veaérpénzfigyigazgfatíság 1929. évi juMus 22-én 5600/29/1. e®. a. a 143,922. ez. kormány­rend elei re való hivatkozással utasította az adóhiva­talokat, hogy a községi pótadók a lelkészekre is ki­védendők. Nézzük meg a rendelet jogosultságát kö­zelebbről. A községi pótáriákról két újabb törvény: a 329,921. sz. és a 76,927. sz. törvény rendelkezik. A pót-adómentességről nradkót törvény hallgat, azaz expreesis verbis sem azt Id nem mondja, hogy a községi pótadót mindenki tartozik fizetni, sem azt, hogy az eddigi pótadómenlesség továbbra is fenn­marad. A 329,921. sz. törvény 30. §-a csupán eny- nyit mond: ..Az egyenes adók pótlékai szabály sze­rint a községben előirt összes i 'ynemü adókra, amennyiben a törvény szerint ezek pótlékokká! való megterhelése meg vas engedve, az egész községi területre egyenlően /etendők ki." Már pedig az 1886. évi XXII. t.-cákk 138. § a azt mondja: „Hason­lóan nem fizetnek (községi pótadót) a lelkészek sem azon javadalmaiktól, melyeket kizárólag az illető egyházi községben viselt lelkészi hivataluk után él­veznek." Eszerint tehát a le készek községi pótadó­mentessége továbbra is fennáll Ugyanazon törvénynek 57. §-a (1.) azonban ak­képpen rendelkezik, hegy „A törvények és rewde- letek, továbá a városi és törvényhatósági szabály­rendeletek összes határezmányai, melyek a közsé­gek és a törvényhatósági jogú városok pénzügyi gazdálkodásának a jelen törvény szerint által szabá­lyozott viszonyait illetik, hatályon kávü! helyeztet­nek." E rendelkezés csak általánosságokban mozog és e’’ég homályos, ennélifrgva tág teret nyit a ma­gyarázatnak. Annyit azonban kifejezetten mond, hogy csak azokat a törvényeket és reudszaM'yokat helyezi hatályon kávü-1, ame'yeket a jelen törvény szabályozott, vagyis megváltoztatott. Minthogy a jelen törvény a pótadómente&eéggel -egyá tálában nem foglalkozik, eot egyetlen szóval sem hoz emlí­tést róla. következésképpen azt nem is szabályozta azaz rajta nem változtatott. Vagyis az 1886:XXII. l„ cikk 13S. §-ában megállapított községi pótedó- m-ehtessóget meg neip Szüntette. Mindamellett a 143/922. sz. a- kiadott kormány­rendelet. mely a 329/921. sz. törvény végrehajtásá­ról szól, éppen az idézett 57. §-ra való hivatkozás­sal az 1886. évi XXII. te. 138. §-át is hatályon kivül helyezte. Nyilvánvaló, hogy a kormányrendeletnek ezen ■intézkedése a törvénynek bizonyos mértékben ön­kényes magyarázatán épült fel. Minthogy a törvény a pótadóment ességet kifejezetten meg nem szüntet­te, sem nem szabályozta: következésképpen a kor­mány az ezt szabályozó 1886. évi XXII. te. 138. §-ét önhatalmúlag érvényétől meg nem foszthatja. Ez áll természetesen mindazokra, akiket az kié-1 zett törvény a közoégri pótadó fizetése alól felaneöt, nevezetesen: az állam hivatalnokaira, a katoca/tóez- tekre, a törvényhatósági twatvieelSkre é» hivatal- nokcfcna, a néptanitók-rs és kw- és nagyközségekben a kör- ffle'óieg a községi jegyzőkre, akik „hivata­laik után járó fizetéseiktől, illetőleg nyugdíjsaiktól községi adót nem fizetnek." A 329/921. sz. törvény 57. §-« a 143/922. 6Z. kor­mányrendelet intézkedése szerint ezeket is meg­fosztja az eddig élvezett községi pótadómentesség­től. Csodálatos dolog, hogy ez ellen eddig még szói nem emeltek. Igaz, azt sem hallottuk; hogy ő reájuk a községi pótadót kivetették volna, amiből az kö­vetkeznék, hogy a kormányrendelet az ő mentessé­güket meghagyta és csak a lelkészeket fosztotta vo’na meg a mentességtől? Ha a 329/921. sz. tör­vény 57. §-a az 1886. évi XXII. te. 138. §-ában meg­állapított pótadómentességet csakugyan megszün­tette, úgy ennek mindazokra ki kell terjednie, aki­ket a régi magyar törvény mentesített. Avatottabb helyen hivattkozás történt a 76/927. ez- törvényre, me’ynek II. cikkének 1. pontja kife­jezetten megmondja, hogy az adómentességre vo­natkozó összes régi intézkedések hatályukat vesztik. Meg kell jegyeznünk, hogy a 76/927. sz. törvény ki­fejezetten „az egyenes adókról" szól és I. cikkében kijelenti: „Ezen törvény által szűbá'yozot.l egyenes adók két csoportra osztatnak: 1. jövedelmi adó és 2. hozadéki adók, és pedig: általános kereseti adó. különös kereseti adó. földadó, házadó, járadókadó, tantiem-adó és magasabb szolgálati illetmények adója." E törvény tehát a községi pótadóikra nem vonatkozhatok. Minthogy azonban a vezérpénzügyigaagatóság 5500 929. sz. rendet©! e a 143/922. sz. korrpányren- deletre. ez pedig a 321/921. sz. törvény 57. § ára hi­vatkozik. érdemileg csak ezzel lehet fog'aíkoznunk. Érdekes, hogy e törvényt mindjárt megalkotása után úgy értelmezték, hogy a pótadómentesség meg­szűnt és a községi pótadőt a lelkészekre kii is vetet­ték. de felsőbb rendeletre leirták, azaz egyenes adókba átírták. Azaz a törvény intézkedését akko­riban sem látták világosnak. Ennek kell tulajdoní­tanunk azt. hogy törvényhozóink a pótadómentes- ség megszüntetését őszre nem vették s az ellen ál­lást nem foglaltak. A tontos kérd'é® tisztázást kivám és már eme szempontból is szükséges. hogy a lelkészekre és tanítókra kivetett, községi pótadó felté'íentil és pe­dig a legfelsőbb fórumig, a közigazgatási bíróságig megfeuebboztpRf ék. — Capablanca exvilágbajnok newyorkl szi­multánjátéka. Newyorkból jelentik: A sakkvi- lág ex világbajnoka, Capablanca tegnap szokat­ta! föltétel!! szimultán előadást tartott. A volt világbajnok ötven klubcsapattal mérkőzött egyidöben, mindegyik csapat négy játékost, ál­lított -sorompóba, akik közös táblán tanácskoz­tál; ,a mester ellen. A 28 játszmában tehát ösz- '■/,(•¥<‘X\ kétszáz ellenfele volt Capa.bla.ncának, aki hat játszmát, megnyert, tizenhatot eldöntőt- lenné tett ép csak hat táblán veszített. Pompás keretekben, nagyszerű hangulatban zajlott le a MÁK prágai „magyar báíí4-ja Prága, február 13. A prágai magyar aka­démikusoknak immár hagyományos farsangi magyar bálja a csütörtökről péntekre virradó éjszaka zajlott le a Rádió-palota gyönyörű nagytermében. A prágai magyar bál a prá­gai magyar társaság igazi seregszemléje, amelyen találkozót ad egymásnak az a kis­ded csoport, amelyet részben hivatásának gyakorlása, részben tanulmányai kötnek Csehszlovákia fővárosához. Magyar zene csendül fel ilyenkor a ragyogó világosságu bálteremben, éjféltől hajnalig a csárdást rop­ják a párok és egyszerre olyan különös illú­zió szál Íja meg ezt az idegen nép óceánjába szigetként ki vetett kolóniát, mintha a magyar otthon csodálatos varázsa lopakodott volna le néhány rövid, de felejthetetlen emlékű órára. Minden dicséret és elismerés a kedves ren­dezői karnak, amely Rrükk Sándor elnök ve­zetésével hetek óba fáradhatatlanul azon dol­gozott, hogy a prágai magyar bált minél szeb­bé, minél megkapóbbá és minél melegebb hangulataivá varázsolja mindnyájunk szivé­ben. Ha osztatlan és nagy sikerről beszélhe­tünk, az érdem elsősorban azé a lelkes fia­tal gárdáé, amely nemcsak a tanulásban és az önművelődésben állja meg a helyét, ha­nem a fényes parketten is. Kilenc óra tájban gyülekeztek a vendégek, persze elsőnek a fiatal táncosok jelentek meg, finom és ízléses toalettekben pompázó magyar leánykák, kipirult arcú magyar fiuk. Az estély fényét a prágai magyar és olasz ki­rályi követségek vezetőinek s tagjainak és azok családtagjainak megjelenése emelte. Az osztrák követ betegsége miatt kimentette magát. Törvényhozóink közül ott láttuk Böbm Rudolf és Richter János szenátorokat, meg Törköly József dr. képviselőt, továbbá ott lát­tuk Tarján Ödön vezérigazgatót, a prágai ma­gyar diákság áldozatkész barátait, kapunk szerkesztőségének képviseletében ott volt Dzurányi László főszerkesztő nejével s a szerkesztőség több tagija. Az estélyen megje­lentek Szakáll Hajnalka és Irmann Klára dr., a prágai magyar leányotthonok vezetői, to­vábbá Szaknüáry Magda, a prágai német szin­ti z tagja is. Tíz óra tájban feltárultak a nagyterem szárnyas ajtai és az ifjúság jazz-zenekara in­dulót intonáU, amelyre bevonult a báli me­net, élén a következő párokkal: Masirevich Szilárd magyar királyi követ — Gádor na grófnő, az olasz katonai attasé neje; Pedrazzi olasz királyi követ — Ghvezy Je­li öné; Ghyczy Jenő magyar követségi titkár — Mme Melikoff; San Se veri no herceg, olasz követségi taná­csos Regmer Viktorné; Regnier Viktor magyar követségi titkár — Szakai! Hajnalka; Simoné olasz követség! titkár — Lakatos Gézé né; Ríaskovich T. mgayar követségi attasé — B. Kovács Éva. Csárdás nyitotta meg az estét és az első csárdást a diplomaták is végigfáncoUák. Az­után a jazz modern táncmuzsikájára sorra kerültek a divatos táncok, majd éjféltől kezd­ve Dauyi Géza e.ígánybau dá ja és a jazz fel­váltva szolgáltatták a pompás muzsikát. Szin­te szünet nélkül folyt a tánc záróráig, hajnali négyig. Kosarat nem árultak és a táncoló férfiakat két kör után rendszerint leváltották. Az est hangúlaitának melegségét nagyban fokozta Arányi Babának, a Prágában élő ma­gyar művésznőnek zongorajátéka, aki cigány- kísérettel hangulatos magyar nótákat játszott páratlan művészi készségével és átérzéssel. Háromkor a zárórát egy órával meghosz- szabbitották, négy órakor azonban a könyör­telen teremő vök csak többszöri lámpád tással tudták távozásra bírni a felmelegedett báli közönséget. Mindenki sziues emlékkel, me­leg ezresekkel távozott a magyar bálról, két­ezer prágai magyarnak valóban reprezentá­ciós estélyéről. ihiii inni .......••mw—mmm~-^T7r^mmmrrTrr-^irTTrrm" i tmmirrmniifíwrrrrTrrrm7mrTrrmmmmmrrnrmmmmmmmme A s zovjet ülekmérgezése a bécsi gyermekek kézit! Gyermekkiáiiitás a szovjetpropaganda szolgálatában Bécs, február 9. A bécsi irfedésgyerekefe meghívót kapták, hogy a szovjetunió bécsi gyermókikiálildtáeáit látogassak- A gyenriefekiáUitáe, melyet egy Moszkvából kül­dött tanár vezet és melyet a szovjet bécsi követe nyitott meg, kétségtelenül céltudatos propaganda, melynek célja a szovjetgon dolaí felébresztése már a legkisebb gyermekben is. NÉGY TENDENCIÓZUS KÉP íme egy példa: Már az ajtónál a belépő gyermekeknek színpad- szerü üvegszekrényt mutatnak. A szekrényben korong és azon. a forgószinpad módjára négy felvonás seeneriája készen felállítva. Az első forgásra a múlt jelenik meg: egy orosz nemesi ház, melynek pompás termében szépen rajzolt könyvből szaval a nemes gyermek. A kö­vetkező ház jelenik meg, gazdagon terített asztal körül a család tagjai & az egyik gyermek selyem- párnán díszes nyomtatott könyvből olvas. A. har­madik forgásra szerény mosogató asszony pince la­kása jelenik meg. A rongyokba öltözött gyermek e pinceablaknál tanul mert csak az uccaámpáiól kap világosságot. A másik gyermek a nedves földön rongyokban fetreng, mig a mosótekn őrnél a gyermekek lesoványodott, gondoktól elnyomott anyja dolgozik. A képeket a gyermekek előtt ma­gyarázzák és céltudatosan kiélezik a gazdag és a szegény közötti ellentétet. És most jön a negyedik forgás: A korongon a szovjetunió álltai! felállított gyérmékolvasószobák, meleg kályhával, jó lámpákkal székekkel és a gyermekek ©lőtt a szépen nyomtatott képes­könyvek. i Ennek a tendenciának érvényesítése « többi pedagógiai találmány ie. Itt vau pld. egy szek­rény, melynek a tetején arcképeket forgató állvány van. Az arcképekkel együtt forog két könyv és a két könyv megfelelő rekeszében alább mutatványos szekrény vzau. így látjuk Stepheuson képét, alatta a vasútokról szóló könyvet és még alább mutat­ványos szekrényben az első vasutat. így látjuk Gutenberget, a nyomtatásról szóló könyveket és az első nyomdát. De ezek a könyvek, amelyok a találmányokat kísérik, vékonyke tanulmányok, melyek azonban véges-végig a szovjet, szellemét lehelik. Van egy korong, me’yen kivágott ablakok vannak. Megkérdezik a gyermekektől miről akarnak ol­vasni és azután a korong ablakaiban) megjelennek pontosan azok a képek, illetve könyvek címlapjai, amelyekkel a síoovjettudomány sz illető kérdést, a gye m i ©késznek megfelelően tárgyalt alja. Amikor a gyermekek azt kiabálják, hogy történelmi köny­vei akarnak, pld. tócefőle variációban is megjelenik az októberi forradalomról szóló könyvek sorozata. Hogy a behatás ómmá! intenzivebb legyen, a I látogatásra megjelent gyermekeket közvetlenül le foglalkoztatják a kiállított dol­gokkal A gyermdkók kész szöveget kapnak nyomtatásra, ! képeket, melyek igen ügyes eljárással sokszorosít­hatók és a gyermekekkel © miagya ráztál mák, de mindenütt a gazdagság és szegénység közötti ellentét kidolgozására, erős kádamboritásár a törek­szik a kép és törekszik e kiállítás egész anyaga. AZ ÖTÉVES TERV A nevelési rendszernek az agitáció szolgáltába állítása, a kiálílítás könyvaaiyagábói világosan követi; ezik. Egyben azonban ennek az egiitációnak hallatlanul messzehaíó terjedelme is. A könyveknek egy egész külön osztálya a szovjet­unióval barátságos viszonyban álló népék gyer­mekeinek készüli. Kóma, Mongólia, India, Perzsia stb. népeinek legikülöilbözcibb nyelvein megfelelő illusztrác i ókkal, az ültető népek életéből vett, szövegianyaggal. Ameilettt természetesen, a vörös zászló alatt, a forradalom gondolata domborodik ki, a legen­dától a sportkönyvekig. És kartogramok igazolják azt az óriási mennyi­ségekbe nyúló felfejlőd őét, megyei a szovje té Mám könyvkiadói osztálya ezt az agitációt táplálja. Naigyon érdekes az orosz gyermekeknek szánt iiiternt'ura. Lenin személye körül a kiadmányok és képek százai sorakoznak. Tartalmukban a legkisebb gyermekek felfogó képességéhez is idomítva, illusztrációé anyagukban alkalmazkodva a gyermek szenzációéhes, heroiz- mue iránt fogékony felfogásához. Egy másik soro­zata a gyermekikön yveknek az ötéves gazdasági tervnek szól. A '■imlapokon az ötös szám legkülönbözőbb stilizá­lásai, a számnak szimbólummá tevése. A könyvek­ben a gyermek szellemi képességének megfelelő rajzok és színes iUuszt-rációk- Képek arról, milyen nagy darab kenyér jut ma és miilyen nagy darab kenyér fog jutni öt év nvulva, miiyen rossz a ruha ma. és milyen s*ép fősz öt év mnlva, milyen kicsi a köcsög tej ma ée milyen lesz őt év múlva. Aztán képek arról, hogy mennyi munka anyagot kell adni ma a köcsög tejért, a darab kenyérért, ta rossz ruháért, és mennyivel kevesebb munkáimennvieéget kell majd adui öt év múlva ezeknek többszöröséért. A TRAKTOR DICSŐÍTÉSE A mezei örömöket vázoló könyvekből kimaradt a ló és a kocsi, a régi falusi idill képe és helyébe a traktor lépett, a traktorokon mutatott artista készségű mutat ványok, nők munkája a trakiorokou és gyermekeJr játékv). imjd egy kép, amelyen a jövő, a traktorok be-‘futhatatlan sora látható; mindez « gyermek ed­Mirigy és bőr baj oknál Kérje a esizí lód-bróm kúrák használati utasítását. Csizfürdő. képzelését a meBŐgazdoeág gépüzeme felé fordát- ja, enD'ek örömeit, sportoldalait fitogtatja. Egy­általában a mezőgazdaság tatán csaik miég Olasz­országban irányítja annyira az állami gyermeknevelést, mint ezekben az o^rosz könyvekben. Szemmel lát­ható a törekvés, e gyermek képzelődését a mező­gazdaság moderaiizáilt képe felé fordítani. Természetesen a politika egészen nyittasi érvé­nyesül. Az ifjúsági iratok egész sora Moszkva „újjáépítésével" foglalkozik. Ez igy értendő: A felső képen a régi Moszkva fényes templomainak egyike, sok tornyával, aranyos keresztjeivel, viá- logóan festett ablakaival. És az alatta levő képen: a templom romjain épült modern cement-, üveg- és vasalkotanány. Midőn a bécsi gyerekek a ki­állítás vezetőségének kívánságára „kiállítást" ját­szanak és a képeket ide-oda akasztják, cserélgetik csoportosítják, természetesen módjukban van a képek tartalmával is behatóan megismerkedni. így ez a kiállítás valóságos propagandája a gyermekietek megfertőzésének. A ravasz kapitány Irta: Karinthy Frigyes (Kalandos fengerészförténét, kisfiam fom- táziájábam.) Km'mányoS: A láthatáron felhők gyülekez­nek. Ugylátszik, nagy viharra van kilátás, mely végzetessé válhat, tekintve, hogy hajónk tengeri zátonyok fölött halad. Kapitány: Ez esetben mindenki a fedélzet-, re! Mint kapitánynak kötél ességem utolsó csepp vérünkig védelmezni a bajót, amelyet több métermázsa gyémánt, néhány hektoliter, folyékony arany, azonkívül több hatalmas lá­da töltött csokoládé és krumplicukor, vala­mint háromszáz adag habos vamiiafagylalt és egy olyan cukorfurulya teherrel oly célból bíz­tak rám, hogy átadjam az amerikai tábornok­nak. Legénység, a szivattyúkhoz! Fel a vitor- Iákkal és gőzgépeikkel! Kinyitni a szelepe­ket! Befűteni a lapátba! Kősmirglizni a mentőcsónakokat! (Legénység lázasan dolgozik, ha Iáit meg ve tő bátorsággal, miközben a vihar kitör s egyik hullám a másikat követi. Hirtelen nagy rees- ceenés.) Másodkapitány: Végünk van. Hajónk zá­tonyra futott. Léket kaptunk. Egy óra alatt (hajónk szőröstül-bőröstül elsüllyed. Lám, a patkányok máris menekülnek süllyedő hajónk­ról. Mily hálátlanság! Kapitány: Ejh, mit nekem a patkányok! Azonnal bocsássák vízre a mentőcsónakokat ? Nők és gyermekek előre! (Nagy sikoltozás a nők és gyermekek és azok szobalánya, valamint franoiakisasszo- nya és zongoratanárnői között. A halálmegvető matrózok azonban mitsem törődve a sikolto­zással, az egész társaságot elhelyezik a men- töcsónakokban s azokat útnak indítják.) Alkormányos: Már csak a matrózok és azok személyzete, a hajósinasok és liiftboyok van­nak a hajón. Kapitány: Van még mentőcsónak? Alkormányos: öt darab. Ezekben éppen elfér az utolsó ember is. Kapitány: Úgy, hát induljanak! Alkormányos: És ön kapitány ur? Kapitány: ön elfelejti, alkormánjtos ur, hogy az valódi kapitány utolsónak marad a siillyedcf hajón! Menjenek csak, aztán talán én is jövök, ha még van idő. — ha nem, ne várja­nak többé otthon!! Alkormányos (némán tiszteleg és el. mii- közben az utolsó legénység is elhelyezkedik a maradék mentőcsónakokba, vele együtt). Kapitány (kereszbbeíont karokkal áll a ha­jó szélén, mely már csak néhány centiméter- nyíre áll ki a vízből. Merően nézi a távolodó utolsó mentőcsónakokat. Mikor olyan messze vannak, hogy már biztosan nem láthatják ölet, hirtelen kifonja karjait és csettint): M©st pedig munkára fel! (Kulcsot vesz elő és kinyitja egy titkos kabin ajtaját, amelyből búvárruhát és gáztartályt vesz elő. Ezeket gyorsan felveszi és nyugodtan megvárja, mig a hajó teljesen elsüllyed és leér a fenékre. Ekkor kibújik a hajóból, hosszú kötelet von­szol maga után, ennek végét a hajó orrára erő­síti és huzni kezdi a hajót. A hajó könnyen jön, mivel már otthon a ravasz kapitány ti­tokban négy kereket helyezett el alul, az olda­lára, a víz alatt, számítva az esetleges hajótö­résre. Ilymódon kényelmesen kiguritja a ha­jót a közeli elhagyott szigetre, ahol senki se zavarhatja. Ott leveti a búvárruhát, a hajóból kicipeli az összes élelmiszereket és a sok pénzt, amii most már mind az övé. mert min­denki elveszettnek hiszi. A hajót berendezi kastélynak és jégpályának, azonkívül uszodá­nak is és miközben máris enni kezdi a habos fagylultot, boldogan él ezentúl a gyönyörű geton.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom