Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-14 / 37. (2554.) szám

Uoyd George szenzációs győzelmet aratott az angol alsóházion A parlament egyhangúan elfogadta fontos javaslatát — A liberális vezér temperamentu­mos vádbeszéde a „bűnös" City ellen — Energikusabb szociális politika Angliában Az éterben szárnyaié ige (sp.) Prága, február 13. Kordács, Prága hercegérseke, egyik leg­utóbbi nyilatkozatában megállapította, ha Szent Pál a mai modern időkben élne, tem­peramentumos téritőuljaira bizonyára a re­pülőgépet használná'és egyáltalán igénybe venné a modern technika valamennyi eszkö­zét, hogy az Igét gyorsabban és hatásosab­ban terjessze. Nyilván igaza volt. A katolikus egyház kétezeréves történetének egyik leg­nagyobb titka, hogy az örök és megváltoz­tathatatlan alappilléreken nyugvó tan állan­dóan a legmodernebb eszközökkel harcolt vagy béküett, s nem létezett olyan avant­gárd©, amelynek fiatal vívmányait, ha tisz­táknak, szuggesztiveknek és ügyeseknek bi­zonyultak, az elsők között át ne vett© és föl ne használta volna. Mozgékonysága és okos­sága ~vakran elképesztette a lassan gondol- ikczó konzervatív elemeket és aki a történel­met ismeri, tudja, hogy egyetlen pillanat sem volt az egyház históriájában, amikor a pató- páJoskodás, az elmaradottság vagy a nehéz­kessé^ vádja érhette volna. Gyakran az Egy­ház küzdött a legelkeseredottebben a® újtól irtózó és a haladásban boszorkányságot látó elemek ellen. A román stilus szépségeit 6 terjesztette, de nyomban a gót pártjára állott, amikor látta, hogy a kor azt igényli. Zökkenő nélkül állt a renissance törekvések élére és a pápák modernsége Rómában nem egy északról jött nehézkes embert megbotrán­koztatott a 15. században. A bárok, a rokokó, az empire, a hisztorizmus, a szecesszió stí­lusai villámgyorsan polgárjogot nyertek az egvház építkezéseiben s nem volna teljes a sor, ha meg nem említeném, hogy Prága egyik külvárosában az elmúlt év folyamán egy olyan hipermodern stilusu katolikus templom épült, amelynek furcsa és minden tradícióval homlokegyenest ellenkező, szinte bántóan újszerű vonalai még a haladó gon- dolkozásu polgárokat is fejcsóválásra készte­tik. Kubistább épületet a szovjet sem emelt Oroszországban. Sokan, akik irtóznak a mo­dernségtől, akár az irodalomban, akár a kép­zőművészetekben, beiratkozhatnának a kato­likus egyház iskolájába és megtanulhatnák, bogv az erő és a siker a kor lelkének he­lyes megragadásától és hajlékony alkamazá- sáíól függ. , Ezek a gondolatok akaratlanul az ember eszébe jutnak, amikor áhitatos szívvel kilép a pazar gót katedrálisból, ahol a rádión, Mar- coni márki csodás találmányán, először hal­lotta a pápa férfias, kissé megindult, de mindenekfölött emberies és áldó szavait Kómában tegnap állították az egyház szolgá­latába a nagy találmányt, amelynek segítsé­gével a’ Szent Atya most valóban „urbi et orbi” beszélhet, a Vatikán Városból az egész világnak, közvetlenül, Newyorklól és Buenos Airestöl Cape-Townig, vagy Sidneyig, Hono­luluig. A tegnapi nap történelmi jelentő­ségű az egvház történetében. Aki megfigyelte azt az emelkedett izgalmat és feszült áhí­tatot, amellyel mindönki, újságíró, munkás, mérnök, orvos és diák a római üzenetet vár­ta, érezhette, hogy ez az egyetlen délután sok szivet közelebb hozott Rómához, mert a lelkesedés szárnya legyintette meg a szive­ket és az újszerűség mélyen fölszántotta, csi- rázóképessé tette a lelket a pápa szent Igéinek kikelté&ére. Ez a nap is bebizonyí­totta, ho~” annyi szenvedés és nyomor köz­ben a világon egyre nagyobb intenzitással terjed a vallás belsőséges igazsága és az emberek, akik külsőleg ridegek és gúnyosak, bévül oszlatják már lelkűk barna gyászát, s jön az Isten, hogy a lélek ellenségeit leigáz­za. Ma nemcsak a nagy katolikus pártok ereje és népszerűsége dokumentálja az Egyház erejét, nemcsak a német centrum álhatatos- eágával és világszerte elismert államfér­fiéival, nemcsak az osztrák keresztényszo- cialisták csendes és tiszta demokráciájukkal, nemcsak a popolárik, az angol Chestertonok. * francia Claudelek, az olasr, Papinik, vagy a London, február 13. Az alsóház tegnap szavazás nélkül, azaz egyhangúan elfogad­ta a szélesvonalu és produktív munkanél­küli segélyezés azonnal megkezdésére vo­natkozó liberális javaslatot. A vita vége felé Lloyd George elmon­dotta nagy beszédét, amely a szenzáció erejével hatott az aíJsóházban. A liberális vezér mindenekelőtt szerencsét kívánt Mac- Donaldnak ahhoz az ellenzékhez, amely nem tud pozitív javaslatokkal ellene küz­deni. A konzervatív eiÜenzók egyelőre egyetlen olyan indítványt sem tett, ameSy- lyel a munkanélküliség súlyos problémá­ját közelebb tehetne hozni a megoldás felé. A közvélemény szívesen vette volna, ha a kormány huss havi kormányzás után ked­vezőbb jelentést mutat be tevékenységéről. A parlament többsége a liberális program mellett van és a liberális politikát előbb- utóbb meg kell valósítani, minél előbb, annál jobb. Sajnos, Lloyd George nem ta­gadhatja, hogy a pénzügyi kancellár finan­ciális merevsége tartózkodásra kényszeríti a minisztereket. A liberális vezér ezután rendkívül hevesen megtámadja a londoni Cityt, azaz a bankár-világot és figyelmez­teti Snowdent, hogy ne féljen túlzottan a Prága, fleibruáir 13. A képviselőhöz sna ülést tartott s betfojozte a kormányexpozé fölölti; vitát. A mai vitának magyar szem­pontból az kölcsönzött érdekességet, hogy törvényhozóink közül fölszólalt Sz ént-Irány József, a magyar nemzeti párt vezére. Az ülést délelőtt tíz órakor nyitották meg. Hodinová kommunista képviselőnő volt a vita első szónoka, aki a mumkásnők szomo­rú helyzetét ecsetelte- Roiss Gyula dr. zsidópárti képviselő szlo- váknyelvü beszédében helyesli az adó'.örvé- nyek kellő időpontban való elfogadását, mert szerinte Szlovenszkón és Ruszinszikö- ban enélkül az adózás terén borzasztó káosz következett volna be. A Magyarországgal való szerződésnélíküli állapotot illetőleg an­nak a véleményének ad kifejezést, hogy itt mindkét részről történtek taktikai hibák, mert mindkét állam presztízskérdést csinált az ügyből ahelyett, hogy pusztán objektív spanyol Unamunok, hanem az a halk és ben­sőséges katolikus akció is, mely a sejtelmé­let szabályszerűségével terjed mindenfelé, s amelynek pártatlan és szélsőségektől men­tes, modern áthat óságáról éppen tegnap győ­ződhettünk meg a pápai hangra való feszült várakozás közben. nagytőkétől, amely a háború óta tanácsa­ival mindig tévedett. A gyors defláció nagy hiba volt és megnehezítette az ipar hely­zetét. Az amerikai adósságrendezés, az aranystandard ujrabevezetése és egyéb el- hirtelenkedett pénzügyi akciók ugyancsak a City tanácsára valósultak meg. A City most is az úgynevezett „nemzeti fejlődési kölcsön44 mellett foglal állást, ami ugyan­csak a munkásság rovására történik. A City és az ipar között alig van összefüggés. Lloyd George pénzügyi kancellársága ide­jén sokszor érezte, hogy számolni kell a City politikai előítéleteivé!. A bankárok álandóan állást foglaltak a haladást hirdető kormányok ellen és szemet hunytak a re­akciós kormányok hibái fölött. 4 m ukás- kormánynak nem szabad megijednie a Ci- tytol és mostani javaslatának nincs mis célja; s minthogy a kormányt energikus ak­cióra tüzelje föl. A szavazás előtt Thomas volt munkaügyi miniszter meg egyszer megállapította, hogy a pénzügyi kancellár soha sem tiltakozott a szükséges munkákra folyósítandó össze­gek kifizetése ellen. A vita Lloyd George óriási győzelmével végződött, mert az al- sőház a liberális javaslatot egy hangúan el­fogadta. A kormány ezentúl kénytelen lesz szakkérdések döntöttek volna. A mai helyzet mindkét félre nézve tart­hatatlan. Minden nap pótolhatatlan veszteségeket okoz mindlkét államinak. Azzal az állítással szemben, mintha a legutóbb lefolyt nép- számlálás alkalmával a zsidóságot terrorral kényszeri tették volna árrá, hogy bizonyos nemzetiségűnek vallja magát, a kormány- rendeletre hivatkozik, amely az alkotmány- levél elvei alapján megengedte a zsidók­nak, hogy zsidó nemzetiségüeknek válthas­sák magukat. Ezen a térem — úgymond — semmiféle nyomást nem gyakoroltak a zsi­dó lakosságra, amiért is visszautasítja Törköly képviselőtársa bele- avatkozását a zsidó nemzet ügyeibe (!), amint a zsidóik sem avatkoznak bele a magyar nemzet ügyeibe. Végül bejelenti, hogy a kormányelnök nyilat­kozatát tudomásul veszi. Gajda kijelenti, hogy a osendőrség és rend­őrség szükséges intézmény az államban, de kizárólag velük nem lehet a gazdasági krí­zist megoldani. Meg van győződve arról, hogy a mezőgazda- sági krízis orvoslása nélkül nem lehet az álta­lános gazdasági válságon segíteni, ezért a me­zőgazdasági termelés céltudatos reorganizálá­sát sürgeti. Követeli a lakók védelméről szóló törvény hatálytalanítását. Kritizálja a közszál- litásokat, majd élesen kikel a mai cenzúra gya­energikus és produktív politikába fogni a a munkanélküliség letörésére. Uoyd George a munkáspárt igazi vezére London, február 13. A ma reggeli lapok az alsó ház tegnapi üléséről természetesen pártpolitikai szempontok szerint számolnak be, de abban valamennyien megegyeznek, hogy a liberális vezér évek óta nem be­szélt oly ragy ogóan, mint tegnap és a há­ború befejezése óta senki nem aratott oly nagy sikert az alsóházban, mint Lloyd Ge­orge, aki temperamentumosán megtámad­ta a Cityt. Lloyd George beszédét a mun­káspárt padjaiból gyakran viharos tetszés, nyilvánítás szakította félbe, amihez hasonló eset ritkán fordul elő az angol parlament­ben. A konzervatív lapok ma fölvetik a kérdést, vájjon Lloyd George tegnapi be­szédével nem azt tervezte-e, hogy a mun­káspártnak vezérül kínálkozzék. MacDo- naid kormánya soha olyan sikert nem ara­tott, mint tegnap Lloyd George segítségé­vel. A Morningpost szerint MacDonald párt- híveinek legnagyobb része tegnap képes lett volna Lloyd Georget követni és Mac- Donaldot elhagyni. korláta elten és azt állítja, hogy ma úgyszól­ván mindent elkoboznak, anélkül, hogy az el­kobzott dolgok az állam biztonságát, vagy a közrendet veszélyeztetnék. Lengyel panasz Chobot lengyel szociáldemokrata a sziléziai lengyel lakosság panaszait sorolja föl. ő maga — úgymond — hajlandó ugyan minden tekin­tetben támogatni a kormányt, de a helyi viszo­nyok el mérgezi tik a helyzetet a cseh és a len­gyel lakosság között. Kijelenti, hogy a legutóbbi népszámlálást a sziléziai lengyel lakosság rovására hajtották végre s a köz- társasági lengyel párt nevében megállapítja, hogy az alkotmányellenes volt, mert Szilé­ziában a népszámlálási iveken külön rovatot vezettek be a sziléziai nemzetiségűek számá­ra és ezzel a lengyel kisebbséget megkárosí­tották. Követeli, hogy azt a rubrikát töröl­jék el és a kormány uj népszámlálást rendel­jen el Sziléziában. Hruby, Kliment és Stem kommunista képvise­lők után Szent-Ivány József, a magyar nemzeti párt vezére szólalt fel, akinek közérdekű beszédét legközelebb ismertetjük. Bz elkobzott Zavrel regény titkaiból A vita utolsó szónoka Stránsky cseh nemzeti szocialista képviselő vojt, Kramárral és Stri- brnyvel polemizált. Helyesli az igazságiigynii- niszternek azt a felfogását, hogy a lapcenzura IIIIWI. ||iiiifcpI Miiül mi* ,­A zsidópárti Reiss meg van elégedve a népszámlálással, lengyel klubtársa uj népszámlálást követel Szilézia részére Kai llfMnk n oldal évf. 57. (2554) sxám ■ SlOOiliat ■ február ElAftzetéat ár. évente 300. félévre ISO. negyed- A -te itllenrAbi n Arink a*er*e«tAaégs Fr Aga IL Panak« ul!ce 12. évre 76. havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, ** SZLOVenSZKOl 65 TUSZinSZKOl eLLCnZeKl pQTtOK U. emelet - Telefon, lült - Kiadóhivatalt félévre 226, negyedévre 114. havonta » K6 FHarrérvtA DOUtl/cül napilapja Fdti6& SAerktí*1őt "• 9■ J **1X Ul emclet A Képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több FosxerKesXIŐ, r “ tetette , TÍ , , _ _ Telefon? 14184 Egye. «i» ár. 1.20 Ké. vasárnap 2.-KA DZURÁNY! LÁSZLÓ FORúACh öÉZA 1Q K 0 Ö A Y.C I *? HÍRLAP. PR AHA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom