Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-13 / 36. (2553.) szám
iyöl tobruar 13, pontok. 4 ■lUMMWWÜBaBH-PRÁGÁI/v tAUVARH I RIiAP DOSZTOJEVSZKIJ Irta: Neubauer Pál Most múlt- öt ven éve, hogy meghalt. Ez alatt az ötven év alatt teljesedett ki az élete: olyan ő, mintha ötszáz év óta élne és irányítaná a szellem birodalmának történéseit. A Legenda ellentéte: a iegélettöljeeebb ember; élőbb minden ma élőnél, fontosabb, aktívabb, aktuálisabb minden mai vezető embernél. Nemcsak az irodalomban, amelyen messze túlnőtt, és nemcsak Oroszországban. Minden jóslata beteljesedett, minden bekövetkezett, amit az emberről ö Európáról mondott. Ebben ő az egyetlen, a megdönthetetlen. A nagy, a legnagyobb kivétel. Ibsen és Tolsztoj, Balzac és Zola menynyit veszítettek „halhatatlanságukból44 azóta, hogy meghaltak —, Dosztojevszkij nemhogy vesztett volna, százszorosán megnövekedett. Minden idő sallangtól mentesen mégis aktuális. Százszázalékosan orosz, mégis a legmodernebb európai. Racionalista izig-vérig, mégis a csoda és a hit prófétája. Elrajzoló ja minden emberi jellemnek és szenvedélynek, mégis a legkiaknáz óbb pszihológia megalapozója és már majdnem p-szih o an al i tik us. Főként és elsősorban pedig próféta a legnagyobbak közül. Egy regénykéziratáról készült fén y képmásé- Hatot- láttam egyezer. Az egyik oldal gyerekes rajzokkal kezdődik. Először mintha a tollat próbálta volna ki, egy P-betüt tízszer is leír. Majd egy szó tag csatlakozik a betűhöz, azután egy igen szépen megrajzolt templomablak következik és utána egy teljes mondat, amelynek első szava a P-betüvel keze' nt. Ezt a mondatot is előbb többször írja egymás alá és azután folytatja a regényírást-. Van ebben valami mélységesen szimbolikus, mert az előző oldal egy kérdéssel zárul. Az emberiség boldogságáról tesz föl valaki kérdést és a másiknak felelnie keik Dosztojevszkij mindig arra törekedett, hogy racionális meggondolásait összhangba hozza, azzal a kimondhatatlan valamivel, amit a templomablak jellemez: a hittel- Az emberiség boldogságára vonatkozó kérdésre küzködve találja meg a választ. Raj- z-olgat, időt fecsérel, gyerekes dolgokat müvei a papíron és csak a hit inspirációja lendíti hirtelen előre a válasz felé. Ebben benne van az egész Dosztojevszkij, aki nem irt le tájakat és miljőket, lóversenyeket és operaestéket; aki még annyi hódságot &em vett magának, hogy alakjait külsőleg te terminálban jellemezte volna és aki semmi gondot sem fordított az írás- müvészeire, a stílusra. Mert az ő lelke csak az emberi lóikon és a Ítélek fölismerésén csüngött. A lélek volt az az egyetlen birodalom, ahol otthonosan érezte magát és a lélek kedvéért elhanyagolta az egész világot, az egész külsőleg érzékelhető, isten- teremtette, napsugaras világot. Spinoza fogalmazásában azt mondhatnám, hogy Isten kettős végtelenjének csak az egyikével foglalkozott: a cogitatioval, a gondolkozással, a lélekkel. A ■másikkal, az extensíoval, a világgal nem törődött. És ennek ellenére, vagy talán éppen ez okból ő világította meg legélesebben és legprecízebb próféciával a világot, mert valóban úgy van, hogy' az emberi lélek az egész yilág és aki ennek a léleknek olyan ismerője, mint Dosztojevszkij, az jobban ismeri a világot, mint azok az utazók és történészek, akik életeket áldoz-, nak arra, hogy országokat és népszokásokat megismerjenek és pontosan tájékozódjanak a •népek történelmének minden mozzanatáról. A lélek Hamletje volt Dosztojevszkij, nem a világ Don Quijotéje. Ezért van neki igaza, ezért volt próféta, akinek minden jövendölése beigazolódott. A világ változik. Minden egymásba folyik és újból elkülönül egymástól. De állaga ennek a világnak a lélek. Amikor Dosztojevszkij föltcszi a kérdést az emberiség boldogságáról, egyhamar nem talál feleletet. Hittel tovább írja ugyan a megkezdett regényt, be is fejezi, de a kérdés még. mindig kérdés, mert még nem jutott el a lélek legmélyéig. A felelet itt található csak, itt ebben a legmélyebb mélységben, a hallgatásban. Dosztojevszkij tehát tovább írja: megírja tiz hatalmas kötetét. A racionalista szabatos választ óhajt adni, ^ hivő író érzi, hogy maradéktalanul még mindig nem fejezte ki, amit mondani akar. A lélek és a boldogság, — újra és megujulóan ez a kettős egység: fókusz, amelyben minden más összetalálkozik. Miért Írja kizárólagosan a lelket? Miért hanyagolja el az érzékelhető világot? Miért nem érdekelte őt a történelem úgy, mint Tolsztojt? Miért nem irta meg egy generáció korát, mint Balzac, vagy Zola? Bűnről és bünh üdééről irt: a lélek imfernójá- ról és a purgatóriumról. Első nagy regényének, ;i Kuszkolnikovn-ak ez az alcíme. Második nagy ■könyvének is ez a „témája44: Miskin herceg, az idióta nem más, mint az ellenkező nézöszögből figyelt és lerögzített Itaszkolnikov. De csak BECSBEN Wien, február. Egy Kürtn-erstmsseá pensio ebédlő asztalánál tarka társaság foglal helyet. A „tarkát “nemzetiségi szempontból értem. Mit is fecseg a régi közmondás? — csöppnyi vízben is meglátszik a mennybolt kékje! A csöppnyi viz, e csöppnyi pensio, kékitő a volt császárváros idegenforgalmának furcsa tarkaságig Mint apostolok, tizenkettőn üljük körül az asztalt, s nevetni fognak: tizenegy nemzetet képvisel a tizenkét lakó. Az európai világvárosok gőgös társaságában Becs még ma is a jó vidéki rokon. Vidékiessége e csöppnyi vízben, — mondom: ez úgynevezett distingvált pensio „gemütlich4* életében is tükörképre lel. A tulajdonos, — egykor gondtalan napokat élt finom, úri dáma,— régi Bécs régi szokása szerint: mindenkit mindenkinek bemutat. Angol, amerikai nagyot, néz: — itt. igy szokás? — ám legyen! A társalgás könnyen gurul, téma tárgy' ezernyi akad, _ Béos zeneváros, — művészet, muzsika, színház, — no meg utazás: megány- nyi közös érdek, — mint őszá légben szerte- szálló selyemfonalaik, természete® könnyen fűzik össze leikeink. Színházi programot — több napra szóló finom szellemi menü, — a marcheggi határon benyújtott friss bécsi lapokból állíthattuk már össze, a város kapuját kész csatatervvel lépjük át. Előételnek valami könnyüt keresünk, késhegynyi kaviárt: — Komódié: „Meine Schv/ester und ich“, —- ezt különben még Prágában ajánlották, Becsre halasztottak (szebb a tálalás), — bájos semmiség, zenéje finom kézszőtte soóvári csipke, s meséje ha nem is egészen uj, mégsem ti tsz éli, mindvégig mulattat. Az előjáték: válópöri tárgyalás, a bíró békát, a férj beszélni kezd: — „Polgári családból származom, feleségem, sajnos, hercegnő, Könyvtárának rendezésére hívtak meg s én gyanútlan örömmel vállaltaim a megbízást. A könyvtárban nagy volt a rendetlenség, hónapok munkája várt reám.“ A függöny összeomlik, a válni készülő felek házasságtörténetét két felvonásban látjuk, hallgatjuk végig. Utójáték: a bíró békit, kibékít, —• szokásos boldog vég. Irodalom? — kevés! A zene fülbemászó, a hercegnő gyönyörű, — az egész: előételnek elég! % Következik a menü súlyosabb része: Volks- theater: „Elisabeth von England44, — szerzője Bruckner. Minek nevezzük igazi nevén a hires fenegyereket? — az álnév máris patinát kapott. Erzsébetet Leopoldine Konstantin adja, Fülöp spanyol királyt Fór esi. Két ily nemes veretű név, — gondolnánk — nagyot alkothat csupán, — s a bécsi kritika mégis kikezdte őket is. Érzésünk szerint érdemetlen, hamisan. Ki tudja, kik s mik rejtőznek a. támadó kritika mögött. De ez a bécsiek dolga. Nekünk külföldieknek egyhangúan tetszett a darab s a játék is. A menü második fogása sem rontotta meg — étvágyunkat. S most jön a „grand© piéce, a diner clouja, királyoknak vate eledel: Hamis Sass- mii'Hi: ..Tiniig ftothschild44. Róni fénykorában sem ragyogott szebben a Rurgtheafer. Hrms Rothscliitdiával óriás sikert könyvelhet el. világkörüli útra mehet, jobbat Írhattak, érdekesebben kevesen, s a; Búig híres együttese felejthetetlent produEhbez azonban még az az észrevétel tartozik, hogy Dosztojevszkij minden alakja valahogyan „érthetetlen44, „patologikus44, „elrajzolt44. Azt mondták rá, hogy orosz. Nem igaz: emberi. Ötven esztendő telt el halála óta és ezalatt az idő alatt a világ megtelt fölszabadult Raszkol- nikovokkai, Miskinokkel és Karamazovokkal. Milyen „érthetetlen44, „patológikus44 és „elrajzolt44 lett Európa, az európai ember! Nem is beszélve hazájáról, Oroszországról, ahol szóról- s?.óra bekövetkezett Dosztojevszkij jövendölése. Beigazolódott, hogy minden bent van a lélek mélyén: egy mélységes lélek el tudta söpörni a cári világot. De beigazolódott az is, hegy az emberiség valóban érthetetlen, sőt el- rajzoit. Még mindig áll a bűn és bünhödés problémája: a lélek problémája. Hiszen Dosztojevszkij is huezévi száműzetésbe küldi a legfiatalabb Karamazovot, Aljosát, az angyalt (bár a könyv szerint Aljosa bátyja megy Szibériába, az olvasó tudja, hogy Aljosa ugrik be helyette) és naplójába feljegyezte: Aljosa története, két kötet, tízévi munka.44 Bele sem kezdett. Az összes világkönyvtár, az emberiség évezredes munkája nem jutott túl ezen a problémán. Ne ölj! volt az ő utolsó válasza. Ezzel megadja a feleletet a mi korunk legaktuálisabb kérdésére. Irta i HUNGARICUS VIATOR Bastille hiénái, vad proletártömeg, liberális érzelmű polgártársak vezetése alatt számban és súlyban megnövekedve újfajta forradalomba kezdett: 1830 aug. 7-én Fülöp Lajost, Orleáns hercegét, polgárkirállyá ordította ki A világtörténelem uj korszakába léptünk: Fülöp Lajos volt az első, a liberalizmus kegyéből megkoronázott király. Az egyetlen európai politikus, aki ridegmeg- fontoltan rögzítette le a tételt, hogy minden liberális forradalom végezetül proletárdiktatúrához vezet, a Napóleon utáni idők félistene: Metternich herceg volt. Tizenötévi emberfölötti politikai munkával sikerült a francia forradalom hatását Közép- euró'pában letompitania, 6 a kővémeredt legitimizmusnak ismét teljes érvényt szereznie. Megrendültén látta most egész élete munkáját porba omlani. Jól tudta Metternich, hogy az uj párisi forradalom, miként az első, át fog ^sapni a Rajnán túlra is. Aachenben, s több más német városban radikális irányzatú újságok kelnek francia pénzen életre, melyek leplezetlen célja Dőlnémotország forradalmasítása .volt. 8 még irodalmi nagyságok, mint Heine és Börne is, a radikális francia propaganda szolgálatába. állottak. Vad forradalmi hullám ömlött végig német városok során, melynek forrása Páriában fakadt. Francia frázisezavaktól részeged tek meg naivan becsületes német polgárok ezrei s az egyetlen szinjózan, előrelátó ée számitó fő a Metterniché volt. Ki merte a nagy kancellár mondani, hogy Németországot s az osztrák monarchiát csak a forradalmasított Franciaország ellen vezetendő preventív háború mentheti meg. S Metternich a háború mellett döntött. káli. Évek hosszú sora óba kevés hasonló színházi élőlényben volt részünk. Francois, Odeon, Derít sebes Thoater, Kammerspiele, Vígszínház, Nemzeti, háború óta nem termeltek hasonló sikert. Zsúfolt házak, előtt játszók, — s fogadom játszani fogják évekig. Mindent ’ ideírok, a kitűnő szereposztás a siker egyik részese s a szinlap nyitott könyv, melyből,' — a Burg parádés gárdája, — sokat olvasunk. íme: eredetiben az.inycsiklandoztaló műsor: Bugtheater Haus UotsehilA, Történelmi színjáték 5 felvonásban (7 képben). Irta: Sasamam Hanna. SzBniélyek: Kaiaer Franz I. von Öfterreich Wilíy ThaÜer Staatstkanzler Fürst Metternich Raou! Aslan Princesein Leontine, *, Tocbter Hairni Hoessrich Gráfin Melanie Zichy-Ferrarí £. Qrtner-Kalína Gráf in Molly Zichy-Ferrari, ihre Mutter ....... Anna Kallioa Páter Job, ein Jesuit . . . . Ferdinand Onno Hofrat Gentz ....... Ottó Tressler Gráf Kolowrat, dirigierender Konfereuzminister . . . Hans Marr Fürst Alfréd Wlridischgrátz . Paul Hartmann Gráf Sedlnitzky, Polizeipráz. . Hermann Wawra Gráf Wallis, Konferenzmin. . . Wiktor Braun Lord Palmerston, englischer Premierminister ..... Georg Reimers Amschel Meier Báron von Rothschild ....... Rh. Haeusserman Salomon Meier Báron von Rothschild ....... Albert Heine James Meier Báron von Rothschild ....... Wilhelm Heim Náthán Meier Báron von Rothschild ....... Erőst Arndt Cár! Meier Báron von Rothschild ........ Walter Huber Baronin Gudula v. Rothschild Hedwig Bleibtreu Geisenheimer 1 „ , , Férd. Maierhofer Rothschildsche T, , Salieey - Prokliristen Kari Eidbt* Belin | ^rokunsten Haiaie m[zki^T Hofrat Saborsky ...... Július Strebmger Dér Oberhofmeister . * . » . Fritz Blum Ein Leibjager .... . . Wilhelm Hufnagl Burséhenschaifter, TI a nd w er kebu rech en, Volk, Lakaién. A darab időtartama: az 1830-ikí párisi júliusi forradalomtól az 1831-iki londoni konferenciáig. Színfér: I. fölvoná#: Frankfurt.. Rothechikl Amsei háza. II. fölvonás, 1. kép: A kőnigswarti parkban. 2. kép: A császár dolgozószobája a bécsi Hof- burgban. III. fölvonás, 1. kép: Lord Palmerston angol miniszterelnök londoni fogadófennében. 2. kép: Rothschild Salomon renngaesei házában, Becsben. jjk IV. föl vonás: Met ternich dolgozószobájában, a bécsi Ballhaiisplatzon. V. fölvonás: A császár dolgozószobájában. ± S most mondja el Hanns Sassmann. maga. a szerző az előzményeket, s végül következzék a mese. A Biedermeier-kor selyem puha csöndjét darabokra törte a második francia revolució goromba ágyuszava. Ismét egy Bourbon-trónnal kevesebb s X. Károlyt fölényes hidegvére mentette csak meg, hogy XVI. Lajos sorsában osztozzék. 1830 julius 27. Páriában ismét barriikádok — hugenották találmánya — nőttek gombám ódra a földbök, e » Ezek az előzmények és hogy másképp lett. ott kezdődik a darab .. t ♦ Am nem csak Metternich, egy nemzetközileg szétterpeszkedett hatalmas bank dinasztia, a Londonban, Páriában, Frankfurtban. Berlinben, Becsben trónoló Rothschild-ház öt főnöke is megérezték az Európát fenyegető veszélyt. Napóleon bukása után a „Szent Szövetséginek csúfolt négyes szövetség bankárjaivá szegődte tte a Rothsehildokat az általános pénzhiány. A háborús kiadások, a jóvátétel! mamutössze- gek — gyászos utózöngéi a napóleoni hadjáratoknak — az ö pénztáraikon folytak kér észt ül- kasul. Európa s az összes európai uralkodóhál & Rothschild-házak adósa lett. A hihetetlenül okos és ravasz zsidó bankár- famíliát a modem pénzügyi stílus első reprezentánsainak lehet tekintenünk. Teljesen ujsze- I rü fináncpolitikai törvényeket állítottak föl, s szinte máról-holnapra & világ vezető pénzha- taimassá^aivá váltak. Elsőnek fedezték föl, hogy anyagnélkuli, erkölcsi értékek, mint például a népek munkaereje is képezhetnek hitelalapot, melyre szárai- I tani, építeni, — nagy pénzt hitelezni is lehet I Fölfedezésük pénzügyi éren soha nem képzelt fejlődésre vezetett Űj fogalmak keletkeztek a pénzről, « az emberiségnek meg kei lett szoknia, •hogy a pénzben nemcsak anyagi, hanem mota^ fizikai erőt is sejtsenek, s mert mindenek érté- ) ke belőle fakad, ereje minden anyagi érték fö- I lőtt álló hatalom. Természetes következmény, ! hogy a pénz metafizikai erejét- hirdető elvnek képviselői — mihelyt a párisi forradalomnak Európát fenyegető veszélyét észrevették — Metteniichhel, aki a politika metafizikai erejének volt szószólója s diktátora, szoros kapcsolatba igyekeztek lépni. Megérezték, tudták jól, hogy egy uj világháború Európával együtt őket is megsemmisitheT te volna. Tőke csinálja a háborút, de a háborúból forradalom lehet s a forradalom könnyen megöl het-i a tökét is. Az öt ravasz frankfurti rögtön átlátott az általános világpolitikai szitán. Mindenáron meg kellett a fenyegető világháború kitörését akadályozniok. S ezt. csak a bécsi kormány utján tehették, mert akkor még mindig Becsben, a császári palotában s a Ball- hausplatzon volt a kontinentális politika súlypontja. A Rothsehild-ház bécsi főnöke, Rothschild Salomon, aki eddig csak mint tűrt zsidó kereskedő tartózkodhatott Becsben, minden követ — értsd: aranyat, ékkövet — megmozdított, hoey az osztrák kabinetre ugyanazt a befolyást gya^- korolhassa, amit a ház többi reprezentánsa a. többi európai kormányokra gyakorolt. Minden eszközzel meg kellett akadályoznia a háborút, hogy Európának uj gazdasági alapokra való be rend ez kedésé t elő kész i th essé k. Ám Metternich keményen állta a sarat, tér veik s céljaik egyelőre keresztezték egymást. Gentz udvari tanácsos, Metternich bizalmasa s a császár kegyeltje, a közvetítésért fölajánlott tizezer aranyforintot látszólag visszautasította s az ablakon keresztül dobta ki. Ám nar gyobb jutalmak reményében Met térni ehet a hadüzenet proklamálásáról mégis le akarta beszélni. Rothschild azon ürügy alatt, hogy Mettemi- ohet ebédre hívja meg, kihallgatásra jel ont ke zetfc. Ez a párjelenet a darab fénypontja. A Franciaország ellen vezetendő hadjárat céljára Metternich százmillió aranyforint kölcsön folyósítását követelte Rothschildtól. S Rothschild nak volt bátorsága a mindenható kancellárnak neni-et mondani. — Háborúra a Rothschild-ház senkinek sem ad pénzt! — Vigyázzon, báró ttr — kiáltott dühtől sápadtan Metternich —, vannak még Bő ősben ka zamaták! 8 Rothschild az asztalra csapott: — És ha százszor fog börtönbe vetni, herceg végső müvével, a Kararnazev testvérekkel adja meg az egész választ. It-t is gyilkosság történik: apagyilkosság. Sohasem tudjuk meg a három testvér gyilkolta-e meg az öreg Kararna- zovot, idegen ember-e, vagy pedig, hogy történt-e egyáltalában gyilkosság. (Legnagyobb .mestermüvének legmesteribb vonása, hogy ezt nem tudjuk meg, de gyilkosság mégis történt, mert kívánták az öreg haldiát, és Krisztus szerint a gondolat is öl.) Btin és bünhöclée —: a lélek két pólusa. E két pólus körül forog nála minden. Köréjük építi a maga világegyetemét és mert ebből a világegyetemből nem hiányzik semmi emberi és róla is el lehet mondani, hogy egy uj vizözön után az ő könyveiből megtudhatná egy más nemzedék, milyen volt ez a mi világunk, ezért próféta, kinek minden, szava teljesedésbe ment. íme beigazolódott, hogy minden bent van a® lélek mélyén, semmi sem kívül a világban. Ez az ő nagy tanítása és ezért időtlenül aktuális az egymást követő, tovatűnő aktualitások közepette.
