Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)

1931-02-13 / 36. (2553.) szám

Mezőgazdasági

ktiiturSsofrányok

Irta: Fodor Jenő

A nemzet kultúráját soha sem szabad egyoldalúkig elbírálni. Az irni-olvasni tudás, az iskolázottság, az irodalmi fejlettség még nem jelent általános kulturáltságot. Ha nem járul ezekhez annak a foglalkozási ágnak a kultúrája, amely a lakosság nagy,százalékának életszükségletét képezi. a kulturált fejlődés nem tökéletes s kulturális előnyökről és lehetőségekről keveset beszélhetünk.

' Csehszlovákia magyarságának 60 százaléka, tehát több, mint a fele mezőgazdasággal foglalkozik. Meg van-e itt a kulturfejlődéei lehetőség? A napokban éppen e lap hasábjain olvashattuk Benes külügyminiszternek egy párisi lapban lefolytatott interjújának ismertetését, amely alkalommal dicsekedve számol be arról, hány iskolája, hány magyarnyelvű újságja, hány parlamenti képviselője van a magyarságnak. Szerinte Szlovenszkón nagyszámban működnek magyar Írók és művészek, akik szabadon fejthetik ki tevékenységüket, vannak egyesületeik és irodalmi meg művészi érvényesülésükre meg van minden lehetőségük stb.

Majd igy folytatja: „Ez mind tiszta és tagadhatatlan igazság és nem arra mutat, mintha a magyar kultúra Cseliszlovákiában bármilyen nyomás alatt szenvedne".

A külügyminiszter ur azonban elfelejtette felsorolni azon intézményekét és azokat a lehetőségeket, amelyek a Szlovenszkón és Ruszinszkón ólő mintegy félmillió mezőgazdasággal foglalkozó lakosság mezőgazdasági kultúráját volnának hivatva emelni. Hát kérem ilyen intézmények, ilyen lehetőségek egyáltalában nincsenek, mert azt talán Benes maga sem hiszi, hogy az egyetlen parallel magyarnyelvű komáromi földmives iskola a Csehszlovákiában élő magyarok összes mezőgazdasági kulturigényeit ki tudja elégíteni.

Én az alábbiakban azt akarom bizonyítani, hogy ezen a téren a kormánypolitika részérői tendenciózus munka folyik és ennél azt az elvet követik, hogy elzárják a magyarságot attól a kulturlehetősógtől, mely a szellemiek mellett anyagi boldogulását is előmozdítja.

A magyar nemzeti párt megalakulása után azonnal kiépítette szakosztályait. A mezőgazdasági szakosztály legfőbb programja volt a gazdálkodással foglalkozó lakosság szakismereteinek a kibővítése. E célból a téli munkaszünet idején minden magyar járásban kéthetes mező- gazdasági szaktanfolyamokat rendeztek. Évente 1000—1200 fiatal kisgazda nyert ezen tanfolyamokon kiképzést megfelelő szakképzettséggel rendelkező előadók tanitása mellett. Az eredmény egyszerűen bámulatos volt. A folyékony és kellő gyakorlati ismeretekkel rendelkező fiatal gazdák a rövid két hét alatt annyi fontos elméleti ismeretet sajátítottak el, hogy egy- egy tanfolyam eredménye a következő évben már a községi gazdálkodás megjavulásánál is észrevehető volt.

Ezt számtalan hozzám intézett levéllé] tudnám igazolni. Ezek közül csak egyet akarók idézni, amit a múlt nyáron kaptam Horecz Béla pinei kisgazdától: „Mióta a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztálya megkezdte a mező- gazdasági tanfolyamok rendezését, feltűnően észre lehet venni-az intenzivebb gazdálkodást a kisgazdák körében is. különösen azoknál, akik a tanfolyamot látogatták. A tanfolyamok dicséretre méltó gazdasági kulturmunkát végeztek a falvakban. A gazdák ma már többfajta búzából válasszák ki a legmegfelelőbbet, azelőtt pedig azt a fajtát vetették, amit még a nagyapjuk termelt. Ma már a gazdák 20 százaléka tarlót buktat vagy szántásait megboronálja, a hen

gerezés után boronái stb

___“ ..A műtrágyázásról

ná

lunk a kisgazdák csak annyit tudtak, hogy az uraságok használják, a tanfolyamok óta különösen a fiatal gazdák körében számtalanszor lehet hallani: én Thomas-salakot, én mésznitrogént vetettem stb.“

„Érthetetlen, hogy a kormány mért akadályozza az ilyen tanfolyamok tartását, pedig ez

ORBI”

A pápa először beszéli Rómából az egész világnak - A Vatikán rádióállomásának ünnepélyes felavatása — Az első szózat

„URBI ET

Vatikán Város, február 12. A pápa a Vatikán rádióállomását ma ünnepélyesen megnyitotta. A megnyitási ceremónia előkészítő munkálatait délelőtt befejezték. A rádióállomást a Vatikán területén egy emeletes nyerstáglaépüleíben helyezték el. Kőtáblán megörökítették a mai eseményt és a táblát a ház homlokzatán helyezték el és ma délután leleplezik. A pápa autón érkezett a rádióállomáshoz, ahol Francesci páter, a pápai rádió vezetője és Marconi fogadta. Marconi frakkban jelent meg valamennyi érdemrendjével. A ház előtt a svájci gárda állt őrséget. Megjegyzendő, hogy az utóbbi időben a svájci gárda alabártíjait rendes, modern fegyverekkel cserélték ki. A svájci gárdán kívül a nemesi gárda és a csendőrség is felvonult.

Marconi és Francesci páter a pápát térden- állva fogadták és megcsókolták gyűrűjét Később XI. Pius megszemlélte a rádióállomást, amely teljesen modem rövidhullámú leadóállomás.

*

A megnyitás délután .16,30 és 17.30 között folyt Le. A kombit ah ingok elhangzása után Marconi gróf bejelentette a világnak, hogy a pápa megérkezett a mikrofonhoz* 16.45 órakor XI. Pius pápa latin nyelven szózatot intézett a világ népeihez. A telep megtekintése után a pápa automobilon a tudományos akadémiába hajtatott. Beszédét távozása után a mikrofon előtt lefordították a fontosabb európai nyelvekre. 17.10 órakor a tudományos akadémián rövid ülés volt. Az akadémia elnökének és Marconi grófnak beszéde után a pápa újból nyilatkozott s ezt & beszédét is továbbítót Iáik az uj rádión.

A rövidhullámú kettős leadóállomás, mely egyformán alkalmas a rádiótelegráfiára és a rádiótelefonálásra, olyam erős, hogy az egész világon foghatják* Az állomást a chetmsfordi Marconi-müvek építették. A próbaleadások alatt teljesen tiszta összeköttetést sikerült teremteni a Vatikán és Ausztrália, India, Délafrika, Argentína, Kanada s az Egyesült Államok között.

Vjabb forradalmi bullám fenyegeti Spanyolországot

A választások előtti kritikus idő — Különös rádiőleadás — Sok vasutas csatlakozott a köztársasági párthoz?

Madrid, február 12. A spanyol forradalom évfordulójának napján a polgárság köréből a madridi ^egyházakban több ezer névjegyet adtak le, amelyekkel üdvözölték a politikai foglyokat. A vidékről több száz ugyanilyen üdvözlő távirat érkezett. A hatóságok ercdetiOeg megtiltották azt a gyászmiséi:, amit a legutóbbi forradalomban agyonlőtt tisztek lelki üdvéért akartak benjutatni a katedrálisban. A főpapság közbelépésére a misét később mégis engedélyezték. A templomban sok ezer ember jelent meg és csendesen tüntetett a forradalmárok mellett. Az agyonlőtt tisztek özvegyei szintén megjelentek.

Mint ismeretes, a kormány december közepotáján betiltotta a madridi Atheneum

működését, mert ebben a klubban többnyire baloldali szellemű előadásokat tartottak. A munkásság most a hatóságok engedélye nélkül újra megnyitotta a klubot s eljárását azzal indokolta, hogy az alkotmány garanciáit a király választási dekrétuma újra helyreállította. Néhány órával a megnyitás után rendőrök nyomultak be az épületbe és letartóztatták a klub vezetőit, valamint két ügyvédet, akik mint jegyzők jelentek ott meg. Később az uccán is összeütközésre került a sor a rendőrök és a tüntetők között s a rendőrség több egyént letartóztatott.

A főváros tele van rendőrőrszemekke!. A vidékről ismét csapatokat összpontosítottak a kaszárnyákban. Cadixban tegnap

általános gztrájkot hirdettek ki. A legújabb jelentések szerint a vasutasok között is mozgalom indult meg az általános sztrájk megkezdésére, meri a kormány nem teljesítette a béremelésre irányuló ki. vánságaikat. Éjjel tiz óra után több mint ezer vasutas jelent meg a Hotel Naiionale nagy kávéháziban. A vendégek nagy száma ugyan föltűnt, de mivel a munkások nyugodtan helyet foglaltak és csendesen viselkedtek, beavatkozásra nem került sor. A jelenlévő zenekar a mikrofon előtt játszott. Hirtelen egy ember ugrott a pódiumra s közvetlenül a mikrofon előtt elkiálíotta magát:

—- Két perc szünet következik az agyonlőtt Gálán kapitány, a forradalom mártírja

egyúttal államérdek is. hogy minden gazda termését kétszeresre emelje".

A tanfolyamok egy pár évig zavartalanul folytak, de amint a fenti levélből is kitűnik, a hatóságok egyezerre minden különösebb ok nélkül gátat vetettek azok megtartása elé. Nem engedélyezték. A járási főnökségek arra hivatkoztak, hogy az engedély megadása az országos hivatal hatáskörébe tartozik, az országos hivatal nem tartja magát arra illetékesnek, úgy szintén a földművelésügyi minisztérium sem. Ki van tehát jogosítva az engedély megadására? Erre egy nagyobb pályadijat kellene kitűzni.

Hasonlóképp jártunk egy másik akciónkkal is a határbejárásos vetésdijazásokkal. Régi tapasztalat, hogy semmi sem hagy olyan maradandó nyomokat a gazdalelkekben, mint a szemléltető oktatás. Ezen akciónknak nem annyira a díjazás, vagyis a jobb termesztésre való serkentés volt a célja, hanem a szemléltető oktatás, melyre a díjazással egybekötött batárbejárás kiváló alkalmat szolgáltatott. Az a sok gazda, aki vasárnap délután buzaérés előtt hallgatta a díjazásra kiküldött szakelőadónk magyarázatait, igen sokat tanulhatott. A gabona üszög kártételeit a szakkörök a kisgazdák vetéseiben 20— 30 százalékos kárra becsülik. Nem lehet jobb alkalom erre a kártételre a gazdák figyelmét felhívni s az ellene való védekezésre kioktatni, mint éppen ezen határbejárások alkalmával.

Az elmúlt nyáron a hatóságok ezeket is beszüntették! Kérdem, ez hát a Benes által hangoztatott kulturlehetőség?

De akadályozzák a hatóságok egye*: gazdasági előadások megtartását is. Az elmúlt télen a

királyhelmeci járásbeli dohánytermő gazdák felkérték szakosztályunk egyik tisztviselőjét, hogy tartson nekik előadást az okszerű dohánytermesztésről. 20—25 gazda össze is gyűlt s a hatóság az előadást betiltotta. Számtalan hasonló esetet tudnék felsorolni. Azonban magyar gazda- társam, mégis van részedre egy mezőgazdasági kulturlehetőség. Zavartalanul hallgathatod Fáb- járiy János gazdasági tanácsadó épületes gazdasági előadásait. Ez a magyarul rosszul beszélő Amerikát megjárt szlovák .emberke, sorra bejárta Szloyenszkó magyar községeit és hatósági engedéllyel minden községben előadást tartott. Előadásának anyagát rövidesen írásba is foglalta, az előadásért persze pénzt nem kért, de „Gazdasági tanácsadóját busás pénzért osztogatta.

A kezeim közt levő példány, mely tulajdonosa szerint 54 koronába került, 3 gépírásos oldal, mely 41 pontban tárgyalja a „hasznos gazdasági tudnivalókat". Nagyon érdekes volna az egészet szó szerint leközölni, de elegendőnek tartom méltó okulásra csak az érdekesebb pontokat szórul-ezéra ide iktatni:

1. „Csikót Arab módon úgy kel! beojtani, mikor a csikó ellett nem szabad neki hamarább szopnia, még nem adtunk neki 4 deka libazsírt nyersen kihűlve, és jól meghintve kén virág porral, egy csep csoda sót cukorral. Ez Arab ló lesz, nem fog izzadni és nem kap kehet.

2. Borjut jó fejős tehénnek első negyedből és holdtöltéből kell felnevelni.

3. Jó kitartó bika csak holdtöltében és az első negyedben ellett borjúból lesz.

4. Dupla fejésü tehenet Angol módra úgy lehet

kimanipulálni, hogy 5 hónapos borjutói kezdve & szarvait arra a célra készült forró vassal lenyomjuk 2 havonkint addig amig a növés be nem szűnt. A tehénnek sutának kell lenni, de duplán lesz teje.

6. Tehenet folyatni legjobb az első negyedben cs holdtöltében.

8. Hogy a tehén a kanca egyszerre fogjon, azonnal le kell önteni vizzel a háta közepét és idegen ember verje el jól ostorral, akkor fogott és nem fog visszakozni.

12. Uj hold első napján és kritikus napon ellett csikó nem fog inditani és nem fog huzni.

20. Ne felejtse el vetni kell keletről nyugat felé, ha föld keresztbe fekszik, úgy keresz-be kell vetni legalább kezdeni tovább mint szántva van.

24. Lucernát és lóherét úgy kell vetni mint búzát csak ujhold első napján és kritikus napokon nem, lucernát őszkor kell vetni mélyen felszántott földbe és mélyen beboronálni akkor nem lesz benne aranka és eltart 15 éveg.

25. Gabonát vetni nem tanácsos ujhold első napján és a kritikus napokon mert gazos lesz a búza.

35. Ha valaki hajlandó megtanulni melyek a kritikus napok és ismét melyek a szerencsés napok —■ azt csak külön dij mellett kaphat nálam. 5 kor.".

Ehhez az épületes kultureseményhez, — amit egész bátran nevezhetünk Középeurópa legnagyobb mezőgazdasági kulturbotrányának — azt hiszem, nem kell kommentár. Ezzel kellene a külföldnek eldicsekedni, hogy képet alKo thasson magának arról, hogyan áll Szlovenszkón az a magyar mezőgazdasági kulturlehetőség, amelyet, nekünk a békeszerződések is biztosítottak.

^ . Mai Máamk ofdal

évf- 3*. (2553) szám « Péntek a 1931 február 13-----őid'rl^4 szloveTiszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok ÍL emelet —- Telefoni 30311, — Kiadóhivatal;

„ politikai napibaf ^ < ?

E„:, „A* A,. 1.20 Ki. vasárnap 2.-KÍ. DZURANVI LÁSZLÓ FORGACh GÉZA •ÖROÖKVCIrt, hírlap, prahh