Prágai Magyar Hirlap, 1931. február (10. évfolyam, 26-49 / 2543-2566. szám)
1931-02-10 / 33. (2550.) szám
4 1031 február 10, kedd, rzx&A^a*vmmr, mismmn^wKHira tatni csak arra, hogy egy olyan nagy ember, mint Lord Cecil azt jósolja, hogjf'* ha a népek nem mennek rá az európai általános lefegyverzésre, akkür annak következménye majdnem egész biztosan uj világháború lesz. Hát nem volt elég egy világháború? Hát a csehszlovák hivatalos kormánypolitikának nem kellene-e afölött, gondolkoznia, hogy a világháború olyan eshetőségeket is teremthet, hogy államok, országok, nemzetek, ártatlan gyermekek elpusztulnak? Lord Cecilnek igaza van, hogy meg kell szavaztatni az európai emberiséget és "elébe kell terjeszteni azt a kérdést, hegy vájjon akarják-e, hogy még az iskola padjain, vagy a játszótéren játszó gyermekek a világháború forgatagában megölessenek, nyomorékká tétessenek? Akarják-e, hogy napi 360 millió csehszlovák koronát etnész- szen fel a militarizmus, Európának fegyverkezése és állandó fegyverbentartása? Ebből folyik és ezért van a munkanélkülieknek félelmetes nagy száma, ezért van az a. borzasztó nyomorúság, amely megöli az emberi boldogságnak a lehetőségét és elvonja minden szén és nemes céltól ezt a hatalmas összeget. Meg kellene szavaztatni az embereket, nem keliene-e utasítani a kormányt, hogy üljenek a békés munka megkezdéséhez szükséges elhatározások asztalához és igyekezzenek olyan megállapodásokat teremteni, amelyek olyan békét adnak a népeknek, hogy az a kulturális fejlődés és az általános emberi jólét boldogságát nyújthassa az embereknek, tekintet nélkül arra. hogy mely nemzethez tartozik az egyik, vagy másik. fen ezzel szemben úgy látom, hogy a csehszlovák hivatalos politika é-ppen~-az ellenkezőt tartja szükségesnek. A vér és vas elvének alapján áll. a nyers erőszak eredményét minden eszközzel akartja fönntartani és nem akarja hallani azt az igazságot, hogy a lefegyverzést okvetlenül meg kell csinálni, legalább is olyan mértékben, mint ahogy azt Németországra és a vele volt szövetségesekre kényszeritette a békeszerződés. A kormánypolitikának már ez a része. is. elégséges ok arra. bogy mé 1 gt:s bizálmat!ansá.gga1 viseltessü;ik a kormány irántA treksztovák-magyar vimháboru , Azonban nemcsak arról van szó, hogy ez a politika háborúhoz vezethet, mert ennek a kormánynak a politikája máris háborúra vezetett. Hiszen a gazdasági háború is háború és következményeiben talán sokkal jelentősebb, mint a fegyverek háborúja. A csehszlovák—■ magyar gazdasági háború egyenesen ennek a kormánypolitikának a bűne és hogy ezért az ódium öt terheli, azt a franciák is elismerik. Seserecky (ruszin agrár): Ne beszéljen mcet Magyarországról. Törköly: Magától nem fogadok ol kioktatást. Arról beszélek, amiről akarok. Seserecky: Mi van a magyar köztársasággal? Nitsch: Es mi van a ruszin autonómiával? Seserecky: Az más! Nítscb: Akkor hallgasson. Törköly (folytatja): Nézzük, micsoda következményekkel jár ez a gazdasági politika? Az a kereskedelempolitika, amely úgy törekszik az európai együttműködésre, hogy Magyarországot gazdaságilag be akarja keríteni és teljesen tűnkre akarja tenni, semmiesetre sem honorálható, mert ez magának a csehszlovák köztársaság létér- . rlekeinek ári és egyenes kihívása a köztársaságra nézve feltétlenül káros reakciónak. Ezt esők egy abszolút és magát jelentőségében felfújó imperialista kormányzat teheti. A kormánypolitika máris háborúra vezetett tehát és pedig következményeiben súlyos gazdasági háborúra, most meg egy hajszái választja el egy második vám- háboruíól, a lengyel vámháborutól. A Jugoszláviával való kísérlet, ha sikerülne is, semmiesetre sem biztositana olyan előnyöket, ami a Magyarországgal és Lengyelországgal való vámháboru óriási kárait kárpótolhatná. A kormány kereskedelempolitikája tehát kártételt jelent és szomorú következménye a textil, a vas, a fa, üveg, porcellán, pamut és .gyapjúipár kényszerű redukciója, a munka- nélküliség óriási megnövekedése, a munkaiéi küli segély exorbilans összege, a közterhek emelkedése és mindezeken keresztül a termelési költségek megnagyobbodása, a belföldi és külföldi piac elvesztése, i Let ve csökkenése, ezzel a válság hatalmas elmélyülése. A vá?$#g nem érte el a ietSnontot Azt mondja a kormánynyilatkozat, hogy mindent megtettek a válság enyhítésére, azzal vigasztalja magát, hogy'a külföldi gazdasági szakértők véleménye szerint a válság már elérte tetőfokát, Ife az államnak minden közg' zdasúgjtag jelentős tényét megvizsgáljuk, arra a szomorú eredményre jutunk, hogy mi nyakig vagyunk benne a válságban és hogy a tetőfok nrfg igen messze van, mert itt az elhibázott kormánypolitika folytán nv',7 romlani fog minden és még súlyos károk fognak következni. Nézzük meg, mit telt a kormánypolitika a válság leküzdésére? Megdönt hoteljén téléi és f kö/gazdii-zok előtt ah-zolute nem képezheti fi Misi?iiiíMSiier óiból nyilatkozott i ftÉpsiáüiiliis ellen felhozott vádakról A Prágai Magyar Hírlapnak egy olyan híradásával hadakszlk, amely laonnkkan egészen máskép ideát üteg — Kassa magyarsága 4’6 százalékkal csikként s a limes alá került - Érsekújvár magyarsága 3"§4 százalékot veszített Prága. február 0. A népszámlálás kíöriil •megindult harc még miaudig nagy szenvedé- iyessé-ggel folyik a .politikai életben és a sajtóban. A Prager Presse, Betnes németnyelvű félhiivataLosa, amely hetek óta egyebet seim tesz, mint hogy különböző politikai személyiségeket szólaltat meg a népszámlálás védeilmébem, vasárnapi számában ujalb Siávik-iinterjut közöl, amely lényeges részében ugyan a prágai népszámlálás körül felmer ült panaszokkal foglalkozik, azonban kitér az egész ország területére vonatkozó kisebbségi sérelmekre is. A- belügyim in i sztori nyilatkozat természetesen kétségbe1/ónja a panaszok jogosságát. Az interjúnak a magyar kisebbséget is érintő részét az alábbiakban i smerteíjük: — A német és magyar panaszok ügyében megindított hivatalos vizsgálatok eredményei egy re-másra beérkeznek a minisztériumba- Amennyiben felületesen megállapíthatta, az összes panaszok, amelyek az állítólag inkorrekt módon történt nemzetiségi bejegyzésre vonatkoznak, azt a tényt ercsi- tik meg, amelyet újból és újból nyomatékosan kel! ismételni, hogy ezek a panaszok sohasem vemtjkóznak születésükre és nyelvükre nézve németekre és magyarokra, hanem mindig olyan személyekre, akik eredetükre és anyanyelvűkbe nézve kétség felérni; csehek és szlovákok, akik azonban ezidő szerint a többékevésbé előrehaladott élném aetlenedés stádiumában vannak és akiket a panaszok a német vagy a magyar nemzetiség számára reklamálnak. A belügyminiszter nyilatkozatának ez a része nagyon sok kiegészítésire szorul, ami érthető is, mert hiszen a belügyminiszter maga sem ismeri még az egész sérelmi anyagot és amint az interjúban megemlíti, a kérdést még csak futólag tanulmányozta át. Nem áldja meg a helyét az az ajpodiktikus kijelentés, hogy csupán „elneuizetleniíett" személyek panaszairól van szó. Vasárnapi elkobzott számainkban vezércikkünk foglalkozik ezzel a kérdéssel. (E cikk közléséi mai számunkban megismételjük.) A vezércikk felhozza Pályán község esetét, ahol bizony származásra és anya nyelv re nézve száz- százalékos, patinás magyar családokat, ősrégi nemes családok ivadékait szám alatt idézett járásion oki végzések egyszerűen szlováknak deklaráltak. Biztosíthatjuk a belügyminisztert, hogy a sérelmek legnagyobb része ilyen esetekre vonatkozik. Am jellemző a belüayminkzter nyilatkozata abból a szempontból is, hogy nyílt beismerését látjuk annak, hogy a népszámlálás,i kormányrendelettel és a nyílt belügyminiszteri instrukciókkal szemben most maga a belügyminiszter is beismeri a nemzetiség megállapításánál vita tárgyát, hogy a válság enyhítésének alfája a termelési költségek leszállítása. Vájjon leszállították a termelési költségeket a köztársaságban? Erre csak annyit felelhetünk, hogy nem. A Ssörtertia*! nem enyhülnek Itt van a militarizmus óriási költsége, azután itt van az adók kérdése, amik a közterhek egy borzasztó jelentős tételét képezik. Hát leszállították csak egy fillérrel is ezeket a közterheket? Itt van a forgalmi adó, ami két milliárddal szerepel a költségvetésben, a földadó, vajjen siettek-e ezek igénybevételével vagy a közterhek leszállításával a mező- gazdasági válság leküzdésére? Vagy a vasúti tarifának a felemelése a kormány véleménye szerint a termelési költségek leszállítását jelenti? Nem újság, már régen elcsépelt mondás, hogy különösen Szlovenszkó és Ruszinszkó a vasúti tarifa kérdésében borzasztó hátrányosan van elbírálva, olyan hátrányosan, hogy a történelmi országok termelésével nem is tud lépést tartani az ottani termelés. A? értékesítés megszervezése Azt mondta Englis miniszter ur legutóbbi pénzügyi expozéjában, hogy a válság megoldásának egyedüli eszköze az értékesítés kellő megszervezése. Idestova fél esztendő felt el az expozé elmon- dásától. Hát Látjuk csak a jelét is annak, hogy tettek volna valamit az értékesítés megszervezésére? Hát nem az követke<zeti itt be, hogy annak a kritériumnak az alkalmazását^ amelyet nem lett volna szabad alkalmazni, tudniillik a származás kritériumát. A népszámlálásinak ugyanis hivatalosan egyetlen kritériuma volt: az anya-nyelv. A származás kutatása adott éppen alkalmat a legsúlyosabb visszaélésekre <s ennek a kritériumnak az alkalmazása minden tekintetben törvénytelen. * Ezekben a kérdésekben különben a belügyminiszter nyilatkozatára már előzetes feleletet adott Törköly József dr. képviselő pénteki beszédében, amelyet folytatólagosan közlünk lapunk hasábjain. A belügyminiszter szerint a sérelmek legnagyobb része kitalált s a német és magyar sajtó hamis információján alapszik. A magyar lapok közül csupán bennünket említ meg és ez érthető is, mert egy-kéí hetilap kivételével csupán m,i foglalkoztunk a magyarságot ért népszámlálási sérelmekkel, ami természetes kötelességünk volt, mert hiszen a legfontosabb kisebbségi ügyről volt szó. A miniszter nyilatkozatának reánk vonatkozó része igy hangzik: — A Prágai Magyar Hírlap munkácsi jelentést közölt, amely szerint a munkácsi né;p- srámlájást az ukrán Körinek dr. vezette és hogy állítólag senki sem tudja, hogy milyen nemzetiségnek írták be és hogy a számláló- biztosként működő Ferencsik - görög katolikus lelkész a nemzetiséget nem irta be az össze- irási ivekbe, hanem külön cédulára. A valóságban Munkácson nem éi egy Körinek dr. nevű ukrán, hanem van egy Körinek dr. nevű ügyvéd, aki cssh és akinek semmi köze nem volt a népszámláláshoz, sem mint számlálóbiztosnak, sem mint revizornak. Munkács városában a népszámlálási aktust a politikai kormányzóság főbiztosa, Beskid Kornél vezette, mint a városi jegyzői hivatal vezetője és ’ referensként ennek a hivatalnak tisztviselője, Sluk András működött mellette, aki orosz nemzetiségű és Szlovén szikéról származik. Munkácson nem is él egyetlen Ferencsik sem. Egyébként Munkácson egyetlen lelkész sem végzett számlálóbiztosi funkciót. Ebből megállapítható, hogy a Prágai Magyar Hírlap híre teljesen kitalált. A belügyminiszter nyilatkozatára röviden csak az a megjegyzésünk, hogy a belügyminiszter urat tévesen informálták lapunk híradásáról, mert amiket a belügyminiszter 1?r nekünk impuíál, azokat mi sohasem mól dvfe tuti. Körinek dr. szereplését a munkácsi nép- számlálással kapcsolatban ugyan megemlítettük eredeti munkácsi tudósításunk alapján -és ebben az ügyben bevárjuk munkácsi tudósítónk jelentését. Azt azonban sohasem irtuk, hogy Munkácson számláló- biztosként működött volna Ferencsik görögkatolikus lelkész. Ezzel szemben Tekeházán, tehát egy ruszinszkói községben működött Ferencsik Jenő görögkatolikus lel- ! kész számlálóbiztosként és ő azt a súlyos visszaélést követte cl, hogy nem az össze- írási ívbe irta be az adatokat, hanem külön cédulára. És ez nemcsak a nemzetiségi bevallásra vonatkozólag volt i,nrv, hanem minden adatra vonatkozólag. Erről a belügyminiszter meggyőződhetik abból a. feljelentésből, amelyet Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő 1930 december 13-án a nagyszőllősi járási főnöknek, benyújtott, s amelyben a nemzetgyűlési képviselő kérte, hogy Tekeházán uj és szabályos népszámlálást hajtsanak végre. Megemlítjük még, hogy a Munkácson elkövetett visszaélések ügyében Törköly József dr. interveniált magánál a belügyminiszternél. A belügyminiszter megígérte a hivatalos vizsgálat megindítását. Erre s a többi intervencióra Törköly dr. idáig választ nem kapott. Kassa magiarsaia tizenhat es fel százalék? Prága, február 8. Annak ellenére, hogy Auerhan János ár., az áilamii satisztikai hivatal vezetője hivatalos nyilatkozatban a legnagyobb indiszkréciónak és a hivatalos titok megsértésének nyilvánította, hogy egyes, lapokban a nemzetiségi megoszlásra vonatkozólag közelinények jelennek meg, a kormányhoz közelálló, vágy- különböző pártok szolgálatában álló cseh és szlovák lapok folytatólagosan elkövetik ezí az indiszkréciót és egyes városok nmzetiségi megoszlására vonatkozólag részletes adatokat közölnek. A Kassán megjelenő Slovensky Vychod megállapítja, hogy a népszámlá’ással kapcsolatos munkák Kassán befejezést nyertek (Elég korán! — Szerk.) és az erre vonatkozó hivatalos aktákat felterjesztették a prágai belügyminisztériumhoz. Ezek szerint Kassa magyarságának lélek száma 17 és fél százalékra csökkent. A Slovensky Vychod a következő kommentárral kiséri jelentését: az értékesítés megszervezése, a termelési költségek s a hitelkamat leszállítása helyett a vámhá borii-hói kifolyólag az ipari termelés és a mezőgazdasági válság olyan erős elmélyülése lett a következmény, amely végeredményben oda vezet, hogy . * a munkanélküliek száma napróbnapra növekszik, a válság mindjobban elmélyül és végre olyan elégületlenség lesz úrrá a telkeken, ami könnyen belső háborúi s a társadalmi rend felbomlását okozhatja. A rácok elvesztése Az értékesítés kellő megszervezése körül vájjon lehet-e arról beszélni, hogy megszervezték a külső és belső piacot? Itt van Szlovenszkó és Ruszinszkó. Tudjuk és látjuk, hogy itt a mezőgazdaság haldoklik, az ipar meg már régen meghalt., Ez a gyarmati Ing kezelt terület volt a belső piaca a csehszlovák köztársaság ipari termelésének. Azzal, hogy lefokozták Szlovenszkó és Ruszinszkó életerejét, egyúttal megfosztották vásárló erejétől és öngyilkos gazdasági politikát követtek, mert elveszítették az ipari termelés belső vásárló piacát. De hol van a külső piac megszervezése, amikor elveszítették az egyik országot és elvész rövidesen egy másik ország is. Hát ez a válság elhárítására okos politika? Nem akarom folytatni ebben a kérdésben a kritikát. Az az egy biztos, hogy a termelés és fogyasztás egyensúlyát rövidesen megcsinálni nem lehet'és az is biztos, hogy a kívánt egyensúly a termelési költségek leszállítása nélkül semmiesetre sem jöhet létre. — Bizonyosak vagyunk abban, hogy a csehszlovák közvélemény a magyarság visszaesését nem a győztes örömével fogadja, mert nem a csehszlovák közönség aratott győzelmet a népszámlálás alkalmával a magyarok fölött, hanem a győzelmet a viszonyok természetes fejlődése vívta ki, amikor a szlovenszkóá magyarságnak mesterségesen felállított hamis számbeli erejét megdöntötte, A viszonyok leimi-észeies fejlődésének ezt az eredményét — ilyen körülmények között — a legnagyobb elégtétellel fogadjuk s igen természetes, hogy a sslovenszkói magyarság Számbeli hanyatlása maga után fogja vonni az eddig jogtalanul bitorolt pozíciójának elvesztését is. A Slovensky Vychod tehát ugyanarra a „gyors és természetes fejlődésre” hivatkozik, mint amely magyarázatot Benes külügyminiszter is felhozott a Paris Midiben hozzáadott interjújában. Ebben a kérdésben álláspontunkat vasárnapi elkobzott lapunk vezércikke fejezte ki, amelyet lapunk más he’yén megismételünk, Itt csak feljegyezni kívánjuk, hogy ha a közölt adat hitelesnek tekinthető, úgy Kassán megtörtént az a népszámlálási csoda, hogy az 1919-ben Srobár á tál is 80 százalékos magyarságainak elismert város rövid 11 év alatt magyarságát olyan arányban veszítette el, hogy a magyarság arányszáma most csupán 17.5 százalékot tesz ki. A 62.5 százalékos csökkenés o'yan statisztikai ugrás, aminőre a világ egyetlen népszámlálása sem nyújt példát. Valóságos statisztikai csodamüve]eí. / Csökkent az Érsekújvár! magyarság száma í$? Prága, február 9. A S’ovensky Dennik az Érsekujvárott megjelenő Slovensky Juh alapján közli az érsekit]vári nemzetiségi megoszlást. Eszerint Érsekújváron 10.327 a magyarok száma, vagyis 46 százaié1$, t a csehszlovákok száma 9.842. vagyis 43.8 százalék, a zsidók száma 1989, vagyis 8.9 százalék és 288 a németek és egyéb nemzetiségűek száma, vagyis 1.3 százalék. Ha ezek az adatok megfejelnek a valá-ágnak, úgy az 1021. évi népszámlálás óta Érsekújváron a magyarságnak újabb 394 százalékos veszteségét mutalják ki. 1910-liez viszonyítva n csökkenés Érsekujvárott 55.7 szazak.ke te.s: ki, tehát n magyarság csökkené s ki i$ /■</- sonlóan- nagy, mint Kassán. Mindenesetre ez is zseniális statisztikai müw let *
