Prágai Magyar Hirlap, 1931. január (10. évfolyam, 1-25 / 2518-2542. szám)

1931-01-23 / 18. (2535.) szám

10 ^ra:gai-A\\g^ar-hirIíAP 1031 január 83, pfrntcfc. J>PORT­A Kassai AC országos slversenye Kassa, január 22. A Kassai AC sí szakosztálya január 24-én és 25-én országos sivcrsenyt rendez a következő számokkal. 24-én 'lebonyolítóéra kerül három kategóriában a 18 km cs futóverseny. — 25-én vasárnap d. e. 10 órai kezdettel megtartják 24 fem-es távon a 3-as staféta versenyt Délután 2 órai kezdettel a 3 km-cs akádályverseny kerül eldöntésre. A versenyt p Kassa környéki ideális eiierepen bonyolítják le. Á start & Cscrmelyvölgyi- Barányka vendéglőnél van megállapítva. A verseny nagysikerűnek Ígérkezik, mert a nagyszámai kassai versenyzőn kívül biztos indulok a neves tátraiak közül: Bányász, Nováik, Ruzsinszky etb. A verseny védnökei: Csáky Mihály, Vukovich Károly dir., Blncár Béla dir., Várnay Ernő, Geuhard Kálmán. A rendezöbizottságban helyet foglal: ámg. Piovaircsy Károly, ing. Braun Béla, Laksz Sándor, Hubay Furgyék, Wilkovszky Árinónd, Koraoh Sándor. A KAC vezetősége a győztesek valamint a helyezetitek részére pompás kivitelű érmeket fog adni. Itt említjük meg, hogy a köz­társaság leghosszabb siversenyét 50 km-es távon — Gölnicbánya—Kassa táron, a KAC február 8-án rendezi meg már harmadizben- E verseny már nemzetközi jellegű lesz és azon lengyel, magyar, s'.b. versenyzők indulására számítanak. Farsangi naptár Január 24. és 25.-én Somorján a Somorjai Testgyakorlók Körének kabaréestje. Január 24. Budapesten a Gellérl-száLlóban a „Gömöri Bál“. Január 31. Komáromban a KFC. jelmezes bálja a Kultúrpalotában. Január 31. Komáromban. SK. Komárom Keré-Wíro-'dv jelmezestje a Vigadóban. Január 31. Pozsonyban Mentőbál a Viga­dóban. Január 31. Rimaszombati magyar gimná­zisták estélye. Február 1. Komáromban: Az Iparoskör bálja. Február 4. Pozsonyban Jogászbál a Vigadó­ban. Február 7. Rimaszombati járási ipartársu­lat táncmulatsága. Február 7. Pozsonyban Művészbál a Viga­dóban. Február 7. Komáromban. Diákbál a Kultúr­palotában. Február S. Romárombann: A Katolikus Le­gényegylet Fehér-bálja. Február 15. Érsekújvárok. Érsekujvári Magyarbál. )( A Manitoba-egvetem jéghockey-csapata Becs­ben tegnap a Wiener EV-t 4:0 (2:0, 2:0, 0:0) arányban újból fölényesen legyőzte. A kanadaiak ezúttal imponáló tudást nyújtottak, bizonyságául annak, hogy7 Prágában indiiszpozioiőval küzdöttek. A Manitoba-team ma harmadik meccsét abszolvál­ja Becsben. )( A Wiener Eislaufvercin Prágában vendég­szerepei szombaton és vasárnap az LTC Prága és a SlavLa jéghockey-esapaiai ellen. )( Az amerikai Kojac uj világrekordot állatott fel a 440 yardos hátusaásban 5:32 perccel. Az ed­digi rekordot Yrije tartotta 5:42 perccel. )( Bécsi csapatok Csehszlovákiában. Most vasár­nap a Brigittenauer AC játszik Pozsonyban az SK Bralislava elllen. Vasárnaphoz egy hétre a Wiener AC vendégszerepei Prágában a Sparta ellen, miig február 22-én a Slavia az Ausztriát látja vendégül. )( Junius elsején lép életbe a francia professzio­nalizmus? Tegnapi számunkban jelentettük, hegy a francia futbaillszöveteég megalkudott a prefesz- szicnalizmussal. M. Rímet a francia szövetség el­nöke a L’Auto szerkesztőjének úgy nyiilatikozott, hegy a reguláris profidulbalilit junius 1-én vezetik be Franciaországban. )( Sigmond Rund, a kiváló norvég síugró tegnap Prágába érkezett, ahonnét, az Óriás-hegységbe utazott, ahol ma kezdődnek meg Csehszlovákia eibajnofcságaá. A sibajnckságokon a legjobb len­gyel versenyzők is megjelennek. )( A newyorki boxunió Carnera diszkvalifikátá- sát megszüntette. Carnera még tavasszal visszatér Amerikába. )( A pozsonyi SK Bratislava, Csehszlovákia amatőr bajnoka január végén franciaországi tur­néra indul. E’eő meccsét február 1-én Rennais- ben a Starle eken játsza le, amellyel a Viktória Zézskov karácsonykor 2:2 eldöntetlenre mér­kőzött )( Korcsolyaverseny Rimaszombatban. Rimaszom­bati tudósítónk jelenti: Február e’sején tiartja meg saját pályáján házi korcsolyraversenyét a Rimaszom­bati Korcsolya Egylet, délután 3 órai kezdettek a következő versen’•számokkal: 1. 100 m. junior- gycrekorcsolyázás, 2. 500 m. gyorekorcso’yázás fel­nőttek részére, 3. 800 m. g^orekoresolyázás felnőt­tek részére, 4. páros mükorceolyázás. 5. mükorceo- ilyázás. Nevezni lehet január 28-ig, személyenkénti 5 K nevezési díj lefizetése mellett a pályaőrnél. Versenydijak a következők: I. díj nagy bronz­érem, II. díj kis bronzérem. A versenybizottság tagjai: Sichert Károly elnök, Fábián Vilmos. Dia- niela Pál, Ludvig Antal. Komáromy Zoltán, A ver­senyt jégünnepély, lempionos vilégiitás és tűzijáték követi. AZ IVÁN SZÍNTÁRSULAT LOSONCI MŰSORA: Péntek: Hivatalnok urak. fRátkay M. vendégjátéka) Szombat: Mágnás Miska. (Rátkay M. vendégjátéka). Vasárnap d. u.: Halványsárga rózsa. Operett. Vasárnap este: Mágnás Miska. (Rátkay M. vendég­játéka). Hétfő: A szent láng. Szinmü-njdonság. A F0LDES-SZINTARSULAT MŰSORA KOMAROMBAN: Péntek: Az első tavasz. Operett Szombat: Az első tavasz. Operett. Vasárnap délután: Lehullott a rezgő nyárfa, este: Az első tavasz. Hétfő: Az elcserélt ember. Bónyi Adorján színmüve. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ATL0N: Mese a benzinkutról. Hangosfilm. AZ UNGVÁRI URÁNIA HANG0SMCZ1 MŰSORA: Jan. 22—-25-ig: „Szerelmi szerenád". (Ramon No­varro-val.) A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA: ALFA: Nyugaton a helyzet változatlan. (5. hét.) AV10N: Dolly karriert csinál. (Dolly Haas.) KOTVA: Kohn és Roublesek, a bo’dog apósok. LÍJCRENA: Fidiovacska. (Cseh beszélőfiiim.) 5. hé4. MACESKA: Cs. és k. tábornagy. (Vlasta Budám.) METRÓ: Haliéinjahf (Néger beszéliWm.) 2. hét. PASSAGE: A nóta vége. (Német filmoperett,.) ROXY: Repülőn Byrddel a déli sarkra. 8VET0Z0R: Kohn és Boubienvk, * boldog npósolc. RÁDIÓMŰSOR SZOMBAT PRÁGA: 18.25 Német leadás. Vidám dalok (be­mondás szerint). 20.00 Vidám-est. — POZSONY: 16.00 Gramofon. 17.30 Bábszínház. 18.55 Eszpe­rantó. 19.20 Fuvószene. — KASSA: 11.30 Gramo­fon. 12.30 Déli zene. 17.30 Rádiózenekar. 1. Boiel- dieu: A fehér asszony, nyitány. 2. Meyerbeer: Az afrikai nő. 3. Thcmas: Tavaszi ünnep. — BÉCS: 11.00 Gramofon. 12.00 Dostal-zenekar játéka. 13.00 Időjárás. Időjelzés. Hírek. 13.10 A déli zene foly­tatása. 15.00 Időjárás. Időjelzés. Tőzsde. 15.25 Gra­mofon- 16.30 Novellák. 17.00 Sakk. 17.15 Kamara­zene. 18.00 Ludwig Emii müveiből. 18.30 Idegen népek dallamaiból. 19.10 Alik. Imi óra. 19.30 Idő­járás. Idője'zés. Műsor bemondás. 19.35 1. Schu­bert: a) Lányka a rokkánál; b) Suleika; c) An- selmos sírjánál; d) Klárika. 2. Schumann: a) ö a legdiosőbb; b) Nem tudom felfogni; c) Katona ara, 22.00 Strimdberg: Krisztina királynő című színmüve. 22.15 Hírek. Majd a Dauer-zenekar já­téka. — BERLIN: 16.30 Szórakoztató zene. 17.55 Az uj berlini stúdió íelvevőhelyiségei és akuszti-j kájuk. 18.30 Hegedűverseny. 19.30 Mozart Varázs-1 fuvola oimü operája. Vezényel Walíer Brúnó. Az! éj királynője szerepét Szabó Lujza, a m. kíir. Ope-! raház tagija énekli. 22.30 Időjárás, hírek, majd j 2.30-ig a Zoo márványterméből rekilómtbál 1931- • ben. — RÓMA: 17.00 Könnyű zenehangverseny! Ch©rubini, Gluck, Pergolesi, Schumann, Tosti, Brogi, De Léva, Ponchneli, Verdi, Puccinii, Wag­ner, Massenei, Auber müveivel. Vezényel Enrico Marxucci. 21.00 Operaközvetítés a nápolyi San Carlo-szinházből vagy a királyi Operából. — MI­LÁNÓ: 16.45 Milánó—Turin: Asszonyok órája, zene. — Génua: Az úrnő szalonja, zene. 17.50 Rádiéujság. Az agrár szövetségek közleményei, Enit. 19.30 Vegyes zene. 20.45 Operaközvetítés, a szünetekben csevegések, könyvszemle. Az opera­köz vetítés befejeztével rádtoujság, zeneközvetités a turini Sala Gayból. — BÚD ‘.PEST: 915 A rá­dió háa’kvartettjenek hangversenyei. 1. Lehár: Viliié, nyitány. 2. Renée. Elégte. 3. Delimas: C'hi- noioerie. 4. Schmaletich: Farsang, szvit. 5. Mar- gutfci: Serenata bo.ero. 6. Percy Thomson: Me’.an- choly. 7. Porter: a) Wake up and dream, slow- fox; b) Fifty mliíion frenohmam. fox. 8. Katscher: Mary, keringő és fox. 12.05 A Mándits szaíénzene­kar hangversenye. I. Auber: Fra Diavolo, nyitány. 2. Coste: Falusi lánc. 3. Dohnányi: Pierette fátyla, Nászkeringő. 4. Rubiinetein: Kasmiri menyasszo­nyok tánca. 5. Offenbach: Párisi élet, egyveleg. 16.00 Babi és társai. Dévai Janka novellája. Fel­olvassa Dietrichné Pepp Júlia. 17.00 Komárom ostroma 1848—1849 ben. Habár Mihály előadása. 17.25 G ramotonhangverseny. 18.30 Miit üzen a rá­dió? 19.15 Az 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. 1. Fricsay: Volt 69. (Hindenburg) gya'ogezred induló. 2. Ziehrer: Dunai regék, ke­ringő. 3. Rajna S.: Magyar ünnepi nyitány. 4. Donizetti: Szerelmi bájttal, ábránd. 5. Komzák: Barátaimnak, nagy egyveleg. 20.35 Anitaiiffy—Zsí­ros Dezső orgonaimüvész hangversenye a Zenemű­vészeti Főiskola nagyterméből S. Martin Anna (énék) közreműködésével. 1. a) Bach: Passocagída c-moM; b) D’Aquin—Antalffy: Le Couoou (An- taliffy—Zsíros Dezső). 2. a) Bach: Bluto nur, ária a Máiké passióból; b) Hántol: Erwaoh, erwach, ária a Messiásiből (S. Martin Anna). 3. a) An- talffy—Zsíros Dezső: Madonna (Egy üvegfest­mény); b) A. Russelil: Saguem . y vizein (St. Law- rance sketches); c) H. Mulet: Toccata (Tu es petra) (Antalffy—Zsíros Dezső). 4. a) Cyriíl Scott: PassaoagÜa; b) Antalffy—Zsíros Dezső: Változatos néger Spirilual songé-ok felett (k ézirat, e’eő előadás); c) Antalffy—Zsíros Dezső: Faunok Scherzo BSokilin után (Antalffy—Zsíros Dezső). 5. a) Schubert: Dem Unendliohen; b) Wolff: Schlaifendes Jesu Kind; c) Antolffy: Szállj le holló, száMj le... (Kriza: Vadrózsákból) (S. Mar­tin Anna). 6. C. Francit: Grande piece symphoni- que-ből: Andante senoeo, Allegro non troppo, Andante, Allegro non troppo (Antalffy—Zsíros Dezső). Az énekszámokat zongorán kíséri Laurioim Miklós. — Utána: Időjelzés, időiárásjelentés, hí­rek. — Majd: Bura Károly és cigányzenekaréinak zenéje a Metropole szállóbóL , , Köz^azpa^ácT^ Magyar községek háztartásai csődbe jutnak a községi adók mai kezelést módja miatt Egyes állami adóhivatalok kilenc év óta nem számolnak le a községekké1 Délszlovcnszkó, január 22. (Saját tudósítónktól.) Egy pénzügyminiszteri rendelet következtében a községek 1922. évtől kezdve nem szedhetik be a községi adóikat és azt az állami adóhivatalok vetik ki és szedik be az adózóktól. Az állami adóhiva­talok csak nagyritkán föl y ősit gat tat? előlegeket hó­napok múlva o beszedett adópénzekből a községek és városok számára. Sok községnek a háztartása sínylette meg ezt a rendszert, azonban most derül ki ennek minden súlyos következménye. Az 1922—1930. években igen sok állami adó­hivatal még a mai napig sem számolt le a közsé­gekkel és igy áll elő az a lehetetlen he'yzet, hogy egyes községeknek százezer koronás követelései vannak az ál amon, amelyeket, ha az adókat ma­guk hajthatják be, régesrégen bevételeztek volna. De a legnagyobb baj az, hogy ezeket az aktív hát­ralékokat, minit rendes bevételeket kell a közsé­geknek költségvetésükben előirányozni, ami te­kintve azok kétséges voltát, egyáltalában nem teszi a költségvetést reálissá. Ezek az állapotok sok magyar község pénzügyi romlását idézték elő. Ezekről meg lehet állap Romi jó részben azt is, hogy a hátralékban levő adósok elsősorban a telepe­sek soraiból kerülnek ki, akik esztendők óta adókat nem fizetnek. így azután az a lehetetlen helyzet áll elő, hogy a telepesek a községek háztartási kiadásaihoz nem járulnak hozzá, de emellett jeget formálnak a köz­ségitől eredő minden szolga Italáéhoz, a mezőőrök tartásához, az apaállatok használatához, de azok tartásához nem járulnak hozzá. Több magyar köz­ség emiatt nem képes rendes költség ve test készí­teni. Nagy baj az is, hogy a nagybérlők, nagybir­tokosok és a maradékbirtokosok igen sok helyen neon fizetik meg rendesen közterheiket és azzal évekig adósak maradnak, ami a köz-égeket az elé a ke'lemetlen feladat elé állítja, hogy drága kama­tos pénzeket kell felvenniük, a folyó kiadások fedezésére. Ezt a visaás helyzetet tartományi képviselőink a legközelebbi ülésén már szóba hozzák és moz­galmat indítanak abban az irányban, hogy a köz­terhek viselésében minden állampolgár egyformán részesedjék és ne tegyenek kedvezményezetlek, akiknek, terheit a magyar lakosságnak kell visel­ni. Továbbá követelni fogják azt, hogy a pénzügy­in ioisz'er vagy a pénzügyi vezérigazgatóság vessen véget annak a tarthatatlan állapotnak, hogy az egyes állami adóhivatalok már kilenc éve halogatják a községekkel való leszámolá­saikat és ezzel a községeknek nagy anyagi károkat okoznak. Megtörtént egy dótezlnvemsrikói községben, ami­kor az állami jegyző a lelepoóek'tő! kérte a hátra­lékok befizetését, azok a jegyzőt ökleikkel fenye­gették meg és termétzeteeen nem ie fizettek. Még most sem folyósítják a régi megyei nyug­díjasok cs a községi és körjegyzők legöregebb tagjainak leieméit nyugdijait. Egész SztovensaJkúbao visszhangzik a panasz a régi vármegyei nyugdíjasok körében, akiknek nyugdiját már 1930 január 1-től kezdve kellett volna folyósítani, ’ hogy azok egy két kivételt le­számítva még mindig nem kapták meg felemelt nyugdijaikat. Azokról van szó, akitk 1865. év előtt szüléitek, tehát inkább a hetvenedik évhez járnak közel. Az országos hivatal már átvizsgálta vala­mennyi megyei nyugdíjasnak esedékes iKetményét és azok kiszámítását is elvégezte. Ezeket az aktá­kat azután átteszi a pénzügyi vezérigazgatósághoz, ahol azonban most azok megrekedtek. Kívánatos volna, ha ezeket a legrövidebb idő alatt elintéznék. Sokkal nagyobb baj fenyegeti a községi é6 kör­jegyzőket, akik tudvalevőleg megyénként és köz­ségenként változó igeimények élvezetében voltok. Ezeket most fizetési fokozatokba kell beosztaná és ebben a kérdésben kell a boliigymmisztérium­nak állást foglalni. Mint értesülünk, ez a döntés nem fog kedvezni a jegyzői nyugdíjasoknak, akik éppen abba a kategóriába tartoznak, amely eddig is a legn:ostobább elbánásban részesül. Az európai munkapiac jövője Budapest, január 22. Budapestről jelentik: A Magyar Szociálpolitikai Társaságnak a mull napok­ban tartott ülésén, Ferenczi Imre dir. egyetemi magántamáir, aki a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal­nál működőik, igen érdekes előadásai taiitott uz eu­rópai munkapiac jövőjéről. Előadásának gondolat­meneté a köve'kezó vo’-t: A munkaerő kontinentális kicserélése ma sú­lyos probléma. Háború előtt az európai túlnépesedést ellen­súlyozta évenkint 1.3 millió főnyi tcngcrenluli kivándorló. Ma ez a szám évenkint legfeljebb négy-ötszázezerre tehető. A jövőben azonban még ez is apadni fog. A kon­tinentális vándorlás jelentősége viszont fokozódik. Ez ma már évenkint félmillió embert ölel fel. Fon­tos tehát az európai munkapiac szabályozása. Ebben az irányban eddig semmi sem történt. A helyzet az, hegy egyes államok e zárják saját munka piacaikat a bevándorlók elöl. Itt is érvé­nyesül a gazdasági elzárkózás és au tarki ára való törekvés. Az egyik állam vándorlások révén véd- erejét igyekszik növe'mi, a másik területi igényei számára alkar igy támpontokat biztosítani. Belső átte’epRésekkel is talá'lkozumik. Vándorlási krízis van, amelyet kimélyit — a gazdasági válság. Az államközi vándorlási egyezmények, amelyeket Franciaország kezdett, nem tudnak megnyugvást teremteni ezen a téren. Ezek a szerződések — miint például a Magyarországgal létesített rezor- egyezség — némely tekintetben eltérők a bánás­mód szabályozása tekintetében, a szerződő államok „A szöilő és a bor" Prága, január 22. A szaklapokban tagadha­tatlanul szeigényes szlovensakói és ruszinsakói magyar irodalmunk az újév beköszön lével kétségtelenül jelentős lépéssel haladt előre: a ruszinszkói szőlőtermelők országos szövet­sége kiadta a szövetség hivatalos lapját: „A szőlő és a bor“ cimü havi folyóiratnak az első számát, amely önmagában is a legjobban iga­zolja, hogy a lap hézagpótló munka ellátására hivatott. A lap vozelőhelyén Fritséhe Artúr szövet­ségi elnök intéz buzdító szavakat a borterme­lőkhöz; nagyon helyesen rámutat arra, hogy az idő még azt a közmondást is elkoptatta, hogy jó bornak nem kell cégér. A valóság ugyanis ma az, hogy a jó és olcsó termelés­nél sokkal nehezebb munka az értékesítés gondja, ez a munka pedig szövetkezést köve­tel, tehát egyetlen bortermelőnek sem szabad hiányzani a szövetségből. A második helyen a szerkesztőség a lap programját ismerteti, amely teljes mérték­ben kimeríti a szőlőtermelők érdek védelmé!. A következő cikkben a bortermelők szövet­sége az eddig végzett munkájáról beszámolót ad s imerteti az 1031. évi munkaprogramot. A szak- és isme rét terjesztő cikkek közül kiemelendő a csemegeszőlő termesztéséről és értékesítéséről Írott szerkesztőségi cikk, Mo­politikai, vakumúvt gawTiKági ©rővÍBTOnyai eeeriut. Egy-ee államok assanmiilálui akarnak 6 iküzdenek a bevándorló nemzeti csoport telepek kjaiakuiasa ellen. Példa erre Francinons&g, amely majdnem min­den állammal BícriődfUt, hogy bevándorló mun­kásai különböző nemzetiségekből tevődjenek össze. A prob'éma megoldására legcélszerűbb vokna, ha az érdekeit éfíunok a Nói*«üvelw5g irányítása ■mellett munkaközösséget alko'uáíioik. Ez, időn­ként összeülve. Európa ösezhelyzetónok pontos nyilvántartása alapján egységesen és racionálisab­ban irányíthatná a munkaerő elosztását és a műnk áléitól o tok szabályozását. A szervezet abban a helyzetben volna, hogy: cvrűl-cvre mcjráMapiisa a *»czónvándorlók kon­tingenseit, szabályozza a hosszabb időhöz kötött vándorlást, megszervezze a fiatalkorú munkások kioktatására szolgáló eserét, végül, hogy meg­birkózzék az állandó nópeserónek aa égés* világrész jövőjét befolyásoló politikai problémá­jával. Csak a munkapiac európai ’-arteHje akadályoz­hatja meg a jövőben, hogy a legerősebb szaporo­dást mutáló orosz nép gözhengere majdan Európa feló vegye útját. Végül az egységes Európa, a többi kontinenssel, nevezetesen .* -^erikával szem­ben, ahol a fehér lakosság szintén vissza fejlődő­ben van és a bevándorlás szüksége előbb-utóbb vújsaa fog térni előnyöket vívhat ki a munkaerő átengedése fejében a tőke és nyersanyagok meg­szerzése körül. cstzi víz A legerősebb ;óJ-brőm források gyógyvize. Kérje a csizi viz használati utasítását. Csizíürdő. nus Gyula igazgató tanítónak „Mit vár a vi­déki kisszőlöbirtokos a szővets>ógiől‘‘ cimü cikke; Ibrányi György a bormonopóliumról, ír.int a jobb jövő kgbiztosaibb útjáról érteke­zik. Figyelem re mél ló Spolarich Jánosnak a „Szelekció** szőlőink nemesitése gondos ki­választás utján** cimü sz.akcik.ke. Zapf László reálgimnáziumi tanár, a beregszászi méhész- kör elnöke a méhekröl, mint a szőlőtermelő segítőtársairól irt szakavatottságra valló cik­ket. Egy hosszabb szerkesztőségi cikk a sző­lőtermelők és a betegsegélyző harcával fog­lalkozik. Petle,nhoffer Sándor szőlészeti és bo­rászati felügyelő hosszabb szaktanulmányá­nak a borok egyszerű kezeléséről szóló része a következő cikk. Koudelka Jaroslav gazda­sági felügyelő a gyümölcsfák ápolására vonat­kozólag ad hasznos tudnivalókat, végül a S7.ő- lő trágyázásáról szóló cikk a különféle istálló­éi műtrágyáknak a szól ők értékben való hasz­nálatáról ad tájékoztatást. A lap előfizetési dija szövetségi tagoknak évi 15 korona, nemtagok számára évi 24 ko­rona. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Be­regszász, Munkácsi u. 8. ez. ckueo.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom